Merétey-Vida Zsolt * BELSİ KONTROLLRENDSZER KÜLÖNBÖZİ FELFOGÁSOK TÜKRÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Merétey-Vida Zsolt * BELSİ KONTROLLRENDSZER KÜLÖNBÖZİ FELFOGÁSOK TÜKRÉBEN"

Átírás

1 Merétey-Vida Zsolt * BELSİ KONTROLLRENDSZER KÜLÖNBÖZİ FELFOGÁSOK TÜKRÉBEN évi elıadásom középpontjába a nagyobb társaságok ellenırzési rendszerét helyeztem. Idén ennek az ellenırzési rendszernek egy részét, a belsı kontrollrendszert fogom megvizsgálni. Ma erre a témakörre vonatkozóan számos elképzelés ún. kontroll keretrendszer létezik, ezért a kontrollrendszereket a nemzetközileg leginkább elterjedt angolszász nézıpontból (Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada álláspontjain keresztül) szeretném bemutatni. A kontrollrendszerre vonatkozóan standard szinten tartalmaz ajánlásokat a COSO 1 Internal Control Integrated Framework (Belsı kontroll integrált keretrendszer, kiadás éve: 1992.) címő mőve, a CICA 2 Guidance on Control/Criteria of Control (Kontroll útmutató; más nevén Kontrollkritériumok, kiadás éve: 1995.) címő alkotása, az FRC 3 Combined Code on Corporate Governance, illetve The Revised Guidance for Directors on the Combined Code/Turnbull Guidance (Egyesített kódex a felelıs vállalatirányításhoz, kiadás éve: 2006., illetve Az egyesített kódexhez készített felülvizsgált útmutató igazgatók számára, közismertebb nevén: Turnbull útmutató, kiadás éve: 2005.), 4 jogszabályi oldalról pedig a Sarbanes-Oxley törvény (röviden: SOX; Amerikai Egyesült Államok, hatályba lépés éve: 2002.) fogalmaz meg elıírásokat. 5 A különbözı (jogszabályi) elıírások és standardok tükrében feladatomnak tekintem, hogy a belsı kontrollrendszer ma érvényes legjobb gyakorlatát mutassam be, s meghatározzam ahol az fontos a különbségeket és a fennálló hasonlóságokat. 6 A kérdés tehát úgyis feltehetı: milyen követelményeknek kell, hogy egy mai korszerő belsı kontrollrendszer eleget tegyen? 7 * BGF Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, fıiskolai tanársegéd. 1 The Committe of Sponsoring Organisations of the Treadway Commission (A Treadway bizottságot támogató társaságok bizottsága), Amerikai Egyesült Államok 2 Canadian Institute of Chartered Accountants (Kanadai Bejegyzett Könyvvizsgálók Szervezete), Kanada 3 Financial Reporting Council (Pénzügyi Jelentések Tanácsa), Nagy-Britannia 4 Megjegyzendı, hogy a Combined Code ahogy a neve is jelzi szorosan értelmezve nem a belsı kontrollrendszer leírását tartalmazza, hanem a felelıs vállalatirányítás dokumentuma. Ennek csak a C.2. része foglalkozik a belsı kontrollrendszerrel (elég röviden), s tekintettel erre az érintett társaságok vezetıit segítendı készítették el az ún. Turnbull útmutatót, amely a Combined Code alkalmazására vonatkozó ajánlásokat rögzíti. A Combined Code a hazai, a BÉT által készített Felelıs vállalatirányítási ajánlások nagy-britanniai megfelelıje. 5 Megjegyzés: a SOX az amerikai, a Combined Code/Turnbull a brit tızsdei társaságokra vonatkozóan tartalmaz elıírásokat. A pontosabb társasági kört jelen munka szempontjából nem tartom fontosnak behatárolni. Nem foglalkozom azok specialitásai miatt a CobiT és a SAS modellek közelítésmódjával. 6 Az elkülönítést a különbözı standardok között érdemes meghagyni, hiszen ugyanazon témáról, kontrollkomponensrıl mást és mást hangsúlyoznak az egyes elıírások, ami csak gazdagítja a velük kapcsolatos ismeretanyagot. Sıt, egyes szervezetek egyenesen azt ajánlják, hogy érdemes akár egyszerre két standardot is figyelembe venni a belsı kontrollrendszer kiépítése során. (Megjegyzés: mint látni fogjuk, a ma nemzetközileg elfogadott különbözı 90

2 Az elıbbi kérdés abból a szempontból fontos, hogy a belsı kontrollrendszer szerepe, a benne foglalt elemek hangsúlyai jelentısen átalakultak az elmúlt két-három évtizedben. Az is elmondható, hogy a belsı kontroll(keret)rendszerek fejlıdése a felelıs vállalatirányítás elméletének változásával együtt valósult meg, ráadásul úgy, hogy az amerikai-brit jogalkotói elképzelésekben korábban is mutatkozó különbség 8 az elmúlt években tovább mélyült. A belsı kontrollrendszerek fejlıdése az USA-ban az 1970-es években a Watergate-botránnyal vette kezdetét, az elsı nagyobb javaslatot az ellenırök felelısségét vizsgáló COHEN-bizottság tette (1974), amikor a menedzsment belsı kontrollrendszerrel összefüggı a pénzügyi jelentésekbe foglalandó jelentésadási kötelezettségének bevezetését javasolta. Innen több apró lépés vezetett a belsı kontrollrendszerrel kapcsolatos modern felfogás megfogalmazásához, aminek az 1992-ben kiadott COSO alapmővet tekinthetjük. Nagy-Britanniában az 1980-as és 90-es évek vállalati botrányai indították el a korszerősödés folyamatát; a COSO keretrendszerrel egyidıben jelent meg az elsı kiemelt mő, a hangsúlyt a pénzügyi kontrollrendszerre helyezı ún. CADBURY-jelentés. 9 A szemlélet folyamatosan közeledett a mai álláspont felé 10, s több hasonló célú jelentést követıen született meg a Combined Code ban, amelyet 1999-ben egészített ki a belsı kontrollrendszerre vonatkozó (Turnbull) útmutató (ezek azóta frissültek). Kanadában is a COSO kiadványa jelentette a kiindulópontot: 1995-ben a COSO mő nehéz értelmezhetıségére válaszul született meg a CoCo (Criteria of Control/Guidance on Control) keretrendszer. A COSO, Turnbull, CoCo jelentések elkészültének idıpontjáig a belsı kontrollrendszer feladataként alapvetıen a jogszabályoknak való megfelelést és a pénzügyi jelentések tisztaságának biztosítását határozták meg. Mint látni fogjuk, ezek az elvárások az új mő(vek)ben egy harmadik szemponttal egészültek ki. 12 A továbbiakban elıször a belsı kontrollrendszer fogalmával érdemes foglalkoznunk. Az egyes testületek (kiadványok) a következıként definiálják a belsı kontrollrendszert: A kiadvány neve COSO A belsı kontrollrendszer definíciója A belsı kontroll egy folyamat, amelyet a társaság igazgatósága, a menedzsment és az alkalmazottai befolyásolnak, és amelyet azért hoznak létre, hogy az alábbi célok elérését illetıen ésszerő bizonyosságot nyújtsanak: A mőködés hatékony és eredményes, A pénzügyi beszámolási rendszer megbízható, A vonatkozó szabályozásnak (jogszabályok és hatósági elıírások) a társaság eleget tesz. kontroll keretrendszerek alapját egy közös standard fogja alkotni, azaz valóban egy témakör különbözı értelmezését fogjuk látni az egyes kontrollrendszer ajánlásokban.) 7 Megjegyzés: a keretrendszerek a nagyobb (rendszerint tızsdei) társaságokra tartalmaznak ajánlásokat, így a saját szóhasználatom is (pl. igazgatóság) ehhez igazodik. Ez azonban nem korlátozza a felhasználhatóságot. 8 A felelıs vállalatirányítás tekintetében az amerikai gyakorlat a jogszabályi elıírásokra épül, amelynek a vonatkozó társaságok kötelesek megfelelni, míg a brit gyakorlat e helyett az elvalapú megközelítést részesíti elınyben és elfogadja, hogy a vállalkozások között fennálló különbségek miatt más és más rendszerek alakulhatnak ki. A brit gyakorlat részét képezi ezért a hazánkban is érvényes comply or explain elv alkalmazása. 9 Pontos nevén: The Financial Aspects of Corporate Governance (A felelıs vállalatirányítás pénzügyi vetületei). 10 Pl ben a COSO mő alapján készült el Nagy-Britanniában a belsı kontrollrendszerrel foglalkozó Rutteman jelentés. 11 Az Egyesített kódex elnevezés is innen származik, ez ugyanis a többféle jelentés (pl. Rutteman, Greenbury) integrálására utal. 12 Mindazonáltal megjegyzendı, hogy az USA SOX törvénye változatlanul a belsı kontrollrendszer pénzügyi beszámolással összefüggı alrendszerét kéri számon a társaságok menedzsmentjén (bár a könyvvizsgálónak kötelessége a belsı kontrollrendszert általában is vizsgálni). 91

3 CoCo Turnbull A társaság azon elemei (erıforrásai, rendszerei, folyamatai, kultúrája, struktúrája és feladatai), amelyek együttesen segítik az embereket a társasági célok elérésében. A kontrollrendszer célja elısegíteni: A mőködés hatékonyságát és eredményességét, A megbízható külsı és belsı pénzügyi beszámolást, A vonatkozó jogszabályoknak, elıírásoknak és a belsı szabályzatoknak való megfelelést. A belsı kontrollrendszer számos elemet tartalmaz, így szabályzatokat, folyamatokat, feladatokat, magatartásformákat és a társaság egyéb vetületeit, amelyek együttesen: Elısegítik a hatékony és eredményes mőködést Mindez magában foglalja a vagyonvédelmet, vagy a csalás elleni védelmet és biztosítja, hogy a kötelezettségeket azonosítják és kezelik, Elısegítik a megfelelı minıségő belsı és külsı jelentések készítését, Biztosítják a vonatkozó jogszabályoknak, egyéb elıírásoknak, valamint a belsı szabályzatoknak való megfelelést... A fentiek alapján látható, hogy a belsı kontrollrendszerrel kapcsolatos koncepciók nagy része hasonló, noha a fogalmi meghatározás különbségeket is tartalmaz. Valamennyi definíció (és keretrendszer) közös eleme, hogy a mai kontrollrendszerek nem csak a hagyományosan kontrollrendszernek tekintett kontrollszabályzatok és folyamatok együttesét jelentik 13 (hanem pl. a vállalati kultúrát is), a belsı kontrollrendszer mőködését az emberi tényezı befolyásolja (és fordítva), megszervezését, mőködését és fejlesztését a kockázatalapú megközelítés jellemzi, a kontrollrendszer a vállalati célok elérését segíti elı (amelyek mint látjuk, nem sokban különböznek egymástól a különbözı fogalmi meghatározásokban és három célkitőzést tartalmaznak: a hagyományos pénzügyi beszámolás megbízhatóságát és a (jogi) megfelelést elıíró célokat, valamint új elemként az operatív mőködési hatékonyságra és eredményességre vonatkozó célkategóriát is), a célok elérése nem teljesen garantált a rendszerben maradó kockázatok (pl. hibás megítélés, összejátszás, vagy a költség-haszon elv alkalmazása) miatt csak az ún. ésszerő bizonyosság szintje érhetı el. A kontrollrendszerek a kockázatok kezelésének (csak az) egyik lehetıségét jelentik: 14 elvileg azért alakítják ki és mőködtetik, hogy a(z azonosított és értékelt) kockázatokra elıre megtervezett választ adjanak, így megvalósítva azok kezelését. Ne feledjük azonban, hogy a kontrollrendszerrel történı kockázatkezelés nem szünteti meg a kockázatokat, csupán kezeli azokat 15, bár az ésszerő bizonyosság elve szerint ennek megvalósulása sem a teljes bizonyosság mellett valósulhat meg. Minden kontrollrendszer csak adott körülmények közepette érvényes csak arra képes megfelelıen reagálni, amire megalkották. Így ahogy a kockázatok változnak, úgy kell a kontrollrendszereket a módosuló feltételekhez szabni A hagyományos belsı ellenırzés korában a belsı ellenırök rendszerint éppen ezek vizsgálatát hajtották végre. Az 1980-as évek végétıl mind gyakrabban elıforduló vállalati botrányok azonban ráirányították a figyelmet arra, hogy ezeknél az ún. hard kontrolloknál (pl. fizikai ellenırzések) léteznek meghatározóbb tényezık is. A mai kontrollrendszerek éppen ezért sokkal fontosabbnak tekintik azonban az ún. soft kontrollokat (pl. vezetési filozófia), amelyek az összes többi kontrollkomponens struktúráját, alapját adják meg. Ezeket a késıbbiekben részletesebben bemutatom. 14 A kockázatkezelés egyéb lehetıségei a kockázatok elkerülését, áthárítását, megosztását, egyéb módon történı kezelését, vagy eltőrését jelenthetik. 15 Megjegyzés: A profitorientált üzleti tevékenység éppen az abban rejlı kockázatok kiaknázására épül, így nem is lehet a célunk a kockázatok teljes eliminálása. 16 Természetesen nem szükséges mindennek változnia, hiszem például az igazgatóság kontrollok megtartása iránti elkötelezettségére mindenkor szükség lesz. 92

4 A belsı kontrollrendszereknek az elıbbiek alapján tehát korlátai is vannak, mégis, a vele elérhetı elınyök indokolttá teszik használatukat. Az eredményes kontrollrendszerek ugyanis az elıre kitőzött célok elérésének valószínősítésén keresztül képesek növelni a tulajdonosi értéket; a társaság kockázatainak, mőködésének megértésén keresztül általános rugalmasságot garantálnak az elıre nem látható esetekre (is); a vezetık döntéshozatalához megbízható információkat biztosítanak; magasabb szintő hatékonyságot, eredményességet és a külsı felek megnövekedett bizalmát eredményezik. 17 A belsı kontrollrendszerek kialakítása, mőködtetése és fejlesztése ugyanakkor nem csak azok elınyeinek és hátrányainak mérlegelésétıl függ (bár az elemeinek megválasztása nagyobb részt már igen), hiszen egyes országok szabályai akár kötelezıvé is tehetik azt. A Combined Code C.2. elve kimondja, hogy az igazgatóságnak a tulajdonosok (részvényesek) befektetéseinek és a társaság eszközeinek védelme érdekében egy jól mőködı belsı kontrollrendszert kell mőködtetnie. 18 A SOX törvény pedig utal a menedzsment felelısségeként meghatározott pénzügyi beszámolással összefüggı kontrollrendszer létrehozásának és mőködtetésének kötelességére. 19 De miért hívjuk a belsı kontrollrendszert rendszernek? A válasz egyszerő: a kontrollrendszer különbözı elemek integráns egészeként fogható fel, amelyben mint azt már említettem nem csak kontrollszabályzatok és folyamatok találhatók. Hogy pontosan melyek azok a komponensek, amelyek a kontrollrendszerek tartópilléreit adják, azok mindig az adott keretrendszer elgondolásától függenek. A meglévı átfedések oka, hogy valamennyi megjelölt standard alapját a COSO jelentés adja, mégis, ugyanazon elemeket más és más megközelítésben olvashatjuk viszont. A következıkben ezért ezeket tekintem át. A COSO keretrendszere öt komponenst különít el az alábbiak szerint: Kontrollkomponens Kontroll tevékenységek A komponens tartalma Ezek az ún. soft kontroll összetevık képezik a belsı kontrollrendszer alapját, s magukban foglalják a társaság mőködtetési és szervezeti elveit és kereteit. Ezen elemek együttesen határozzák meg a vállalati kultúra, etika és gyakorlat kérdéseit, így elvárás, hogy az ide tartozó elképzelések megfelelı kommunikációja és megtartása révén azok mélyen beépüljenek a szervezetbe, meghatározva ezzel az alkalmazottak kontrolltudatosságát. Ide tartoznak többek között a feddhetetlenséggel, az alkalmazottak hozzáértésével, a jól mőködı és kellıen informált igazgatósággal és audit bizottsággal stb. kapcsolatos témakörök. Az eredményes kontrollrendszer kritikus pontját a menedzsment kötelezettségét jelentı kockázatazonosítás és értékelés feladata jelenti, amely feltételezi a célok 20 elızetes meghatározását. A kontroll tevékenységek az azonosított és értékelt kockázatokra a menedzsment által a kockázatok kezeléseként meghatározott elveket (szabályzatok formájában) és azok végrehajtását (a manuális és automatikus kontroll tevékenységeket) jelentik. 17 Amire éppen az elmúlt évtizedben bekövetkezett vállalati botrányok miatt szükség is van (ezek okaként nem egyszer a vállalatok gyenge belsı kontrollrendszerét szokás említeni). 18 De Nagy-Britanniában a belsı kontrollrendszer létrehozásának kötelezettségét megfogalmazó jogszabály nincsen. 19 De más iránymutatások is utalnak a jól mőködı, eredményes belsı kontrollrendszer létrehozásának feladatára, szükségességére, például az OECD Felelıs vállalatirányítási elvei is (az igazgatóság és a könyvvizsgáló belsı kontrollrendszerrel kapcsolatos feladatainak rögzítése utal erre). Az OECD elvek több ország felelıs vállalatirányítási politikájának kialakítása során alapul szolgált (pl. térségünkben), így hatása nem lebecsülendı. 20 Stratégiai-operatív; társasági-tevékenységi szintő; illetve mőködési-pénzügyi beszámolási-megfelelési bontásban részletezve. 93

5 Információ és kommunikáció Az információs rendszereknek képesnek kell lenniük arra, hogy azonosítsák, elıállítsák és megfelelı idıben továbbítsák az igényekhez igazodó, a feladatok teljesítéséhez, s így a vállalati célok eléréséhez szükséges belsı és külsı információkat. A kommunikáció belsı (a szervezet valamennyi szereplıje feladatainak, az azok teljesítéséhez szükséges információk közlésére stb. kiterjedı) és külsı irányú (pl. a könyvvizsgálóktól, elemzıktıl, stakeholderektıl származó, vagy a partnerek felé irányuló) is lehet. A belsı kontrollrendszer eredményességét folyamatos és/vagy idıszakos vizsgálatok tárgyává kell tenni, hogy az elvárt teljesítmény érdekében a szükséges intézkedéseket meg lehessen hozni. A feltárt kontrollgyengeségeket és eredménytelenségeket jelezni szükséges. A Turnbull útmutató 20. pontja szerint a belsı kontrollrendszer elemei: a kontrollkörnyezet (amely a belsı kontrollrendszer alapja), a kontrolltevékenységek, az információs és kommunikációs folyamatok, valamint a monitoring folyamatok. A Turnbull útmutató nem részletezi az elemek tartalmát (ami szorosan összefügg a brit vállalatirányítási gyakorlattal). A felsorolás alapján egyértelmő, hogy a Turnbull útmutatóban felsorakoztatott elemek megfelelnek a COSO komponenseknek, viszont az ott szereplı kockázatértékelés folyamat látszólag hiányzik a felsorolásból. Valójában azonban a Turnbull útmutató több helyen (pl. a 6., 16., 19. pontokban) is kiemeli a kockázatértékelés szerepét amely szerint a kontrollrendszer alapja a kockázatalapú megközelítés kell, hogy legyen, s feladata a kockázatok eredményes kezelése, így tulajdonképpen azt csak külön komponensként nem említi. Nem véletlen tehát, hogy a SOX törvényben meghatározott értékelési feladatok elvégzése során a figyelembe vehetı COSO keretrendszer mellett az Egyesült Államokban is felhasználható a Turnbull útmutató, mint a belsı kontrollrendszer SOX szerinti értékelési keretrendszere. 21 A CoCo kritériumrendszerben négy összetevıt különítünk el. Ezek a következık: 22 Kritériumcsoport megnevezése Cél Elkötelezettség Képesség és tanulás A kritérium tartalma Ide tartoznak a társaság irányításával összefüggı felfogáshoz kapcsolódó kritériumok. A vállalati értékeket és a társasághoz való tartozás elemeit írja le. A vállalati kompetenciák kerülnek itt megfogalmazásra. A társaság fejlıdéséhez kapcsolódó kritériumokat rögzíti. Elsı látásra a CoCo rendszer jelentısen eltér a COSO besorolástól. Valójában a húsz kritérium a COSO koncepció fıbb elemeinek teljesen megfeleltethetı, amint azt a következı táblázat szemlélteti: 21 Természetesen egy, a SOX által érintett társasági csoportnál szőkebb kör számára. 22 Ez a kontrollrendszer a négy csoportba szétosztva összesen húsz kritériumot tartalmaz, amelyek egyrészt a kontrollrendszer megértését segítik elı, másrészt a kontrollrendszer eredményességénél ezeket kell alapul venni. 94

6 CoCo kritériumcsoportok és kritériumok Cél Elkötelezettség Képesség Az információs igényeket és rendszereket az igényekhez igazítják és tanulás Célkitőzések megléte és kommunikációja Lényeges kockázatok azonosítása és értékelése Szabályzatok kialakítása, kommunikációja, megvalósítása A célkitőzések útját kijelölı tervek megalkotása, közlése Teljesítménycélok és -jelzık meghatározása A közös etikai értékek meghatározása, kommunikációja, gyakorlása A humán erıforrással kapcsolatos gyakorlat a társaság etikai értékeket tükrözi A hatáskörök és felelısségek egyértelmő meghatározása Kölcsönös bizalom légkörének megteremtése A szükséges tudás, képességek és eszközök biztosítottak Megfelelı kommunikációs folyamatok mőködnek A szükséges és releváns információkat azonosításra és továbbításra kerülnek A döntéseket és tevékenységeket megfelelıen koordinálják A kontroll tevékenységek integráns részét képezik a társaságnak A külsı és belsı környezetet vizsgálni szükséges A teljesítmények alakulását figyelik A célkitőzések mögött álló feltételezéseket idırıl-idıre felülvizsgálják Szükség szerint kialakításra kerülnek a nyomon követési (utóvizsgálati) folyamatok A menedzsment rendszeresen értékeli a kontrollrendszer eredményességét és közli annak eredményét A kritérium COSO-n belüli besorolása Kontroll tevékenységek Információ és komm. Információ és komm. Információ és komm. Kontroll tevékenységek Kontroll tevékenységek Információ és komm. A különbözı kontroll keretrendszerek elemei között tehát érdemi különbségek nem fogalmazhatók meg. Ezért lényegtelen, hogy melyik rendszert választjuk (bár mint láttuk, jogszabályok vagy egyéb elıírások megköthetik a társaság kezét a szabad választásban), a lényeg csupán az, hogy az adoptált (esetleg önállóan kialakított) változat az adott, elıbbiekben ismertetett fıbb koncepciókat tartalmazza. 23 A kontroll keretrendszerek igen részletesen határozzák meg a kontrollrendszer fenntartásához kapcsolódó felelısségek kérdését. Habár a definíciók közös eleme az emberi tényezı volt hiszen egy szervezeten belül valamennyi dolgozó munkáját befolyásolja a kontrollrendszer és fordítva, munkája hatással van a belsı kontrollrendszerre, nem általánosságban szükséges ezt a témakört közelíteni. A kontrollrendszer kiemelt szereplıi között ugyanis az igazgatóságot, a menedzsmentet, illetve a különbözı ellenıröket szokás említeni. Bár a vállalatirányítási gyakorlatban az egyes or- 23 A Turnbull útmutató alkalmazásához a KPMG által készített összefoglaló (lásd: [14.]) is ezt az álláspontot képviseli. A KPMG ezen mővében meg is határozta, hogy melyek a kontrollrendszerekben minimálisan elvárt elemek. 95

7 szágok között léteznek eltérések, a lényeg mégis könnyen megfogalmazható, hiszen a keretrendszerek között lényegi különbségek nem találhatók. 24 Ennek megfelelıen elmondható, hogy az igazgatóságot általános felelısség terheli a belsı kontrollrendszerért. Az igazgatóság a mai társaságokban rendszerint számos feladatot delegál a menedzsmentre, azonban a belsı kontrollrendszerrel összefüggésben két feladatot meg kell tartania: egyrészt a belsı kontrollrendszerrel összefüggı témakörökben neki kell jóváhagynia a különféle szabályzatokat, elveket (ez szolgál útmutatásként, irányításként a menedzsmentnek), másrészt rendszeresen meg kell gyızıdnie a belsı kontrollrendszer eredményességérıl (felügyelet) s ez utóbbi kötelezettsége teljesítéséhez számos oldalról kell bizonyosságot szereznie (elsısorban a menedzsmenttıl, a belsı ellenıröktıl és a könyvvizsgálótól, szükség esetén egyéb ellenıröktıl, tanácsadóktól; de fontos az ún. nyílt csatornákról pl. az alkalmazottaktól, vagy partnerektıl érkezı információk felhasználása is). Az igazgatóság feladatai elvégzése során magas szintő etikai elveket kell, hogy képviseljen, ami a kontrollkörnyezet szempontjából alapvetı fontosságú. A menedzsment feladata az igazgatósági útmutatásokat alapul véve a belsı kontrollrendszer kialakítása, mőködtetése és felülvizsgálata. Tekintettel arra, hogy a vállalati folyamatok végrehajtása a menedzsment elvei, döntései szerint valósulnak meg, elmondható, hogy a társaság és a kontrollrendszer mőködését nagyban befolyásolja a vezetés által képviselt és alkalmazott elvek összessége. A soft kontrollok a kontrollkörnyezet eredményességének színvonala tehát elsıdlegesen a menedzsmenttıl függ. A rendszer fenntartásának felelıssége ezért fıként a menedzsment kezében van, s ez nem véletlenül került elıtérbe a belsı kontrollrendszer eredményessége felülvizsgálatának kérdésében. A belsı kontrollrendszerek eredményességének (éves) felülvizsgálata tehát manapság az egyik legfontosabb témakör, amit részben a különbözı országok jogszabályai helyeztek a középpontba (így a SOX is). Ezek a törvényalkotói normák (de ezen kívül standardok is, így például a Turnbull útmutató) általánosságban azt az elvárást rögzítik, hogy a belsı kontrollrendszert (legalább) éves gyakorisággal a társaságnak felül kell vizsgálnia, s annak eredményérıl jelentést kell készítenie (lásd késıbb). Bár valamennyi keretrendszer tartalmaz monitoring folyamatokat, amelyek hasonló feladatokat látnak el, s valamennyi standard hangsúlyozza ezek rendszeres használatának fontosságát, 25 ezek önmagukban nem minısülnek elégségesnek: az év közben végzett rendszeres felülvizsgálat mellett szükséges (kötelezı) az év végi értékelés is. Ezen értékeléseket ugyanakkor csak az elfogadott, elismert keretrendszerek alapján lehet és kell elvégezni. Ennek oka, hogy csak ezeket ismerik el olyan ajánlásként, amelyben a komponensek integráns egységet képviselnek. De mikor is tekintjük a kontrollrendszerek mőködését eredményesnek? E tekintetben a COSO kellıen átfogó álláspontját szükséges elfogadnunk: ha az igazgatóság és a menedzsment az ésszerő bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a társaság mindhárom (operatív mőködési, pénzügyi beszámolási és a megfelelési) célkategóriája teljesül, amelynek feltétele, hogy a keretrendszer valamennyi komponense jelen legyen és eredményesen mőködjön. Ennél szőkebben is meghatározható azonban az eredményesség kritériuma, mint teszi azt például a SOX törvény is, amelyben a pénzügyi beszámolás kerül elıtérbe (tehát csak az egyik célkitőzés). Az éves felülvizsgálathoz kapcsolódó felelısségek kérdése hangsúlyainak tekintetében azonban eltérések fogalmazhatók meg: a brit nézıpont az igazgatóság szerepét helyezi elıtérbe, míg a COSO és a SOX inkább a menedzsment kötelezettségeit emeli ki. Általánosságban elmondható, hogy az igazgatóság feladata rendszeresen meggyızıdni arról, hogy a belsı kontrollrendszer eredményesen mőködik-e, s ehhez kellı bizonyosságot kell szereznie. Ennek a felülvizsgálatnak év közben is folyamatosan meg kell valósulnia (rendszerint a menedzsment jelentései, illetve a belsı ellenırökkel folyó kommunikáció alapján), s ki kell terjednie az év végi vizsgálatra is. Az igazgatóság munkáját annak különbözı bizottságai segíthetik és így a szükséges bizonyosság részben in- 24 Érdemes emellett figyelembe venni az OECD Vállalatirányítási elveit (lásd: [17]), amely részletesen meghatározza az igazgatóság feladatait. 25 Érdemes ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy pont a monitoring folyamatok szerepét hangsúlyozandó a COSO bizottság éppen most véleményeztette a belsı kontroll keretrendszeréhez kapcsolódóan összeállított monitoring útmutatóját (lásd [4.]). 96

8 nen is megszerezhetı igazgatósági döntés függvényében. Ezek a bizottságok (pl. audit bizottság) rendszerint egy-egy (speciális) terület/kontroll tekintetében végezhetik el a felülvizsgálatot (pl. az audit bizottság a pénzügyi beszámolással összefüggésben, a környezetvédelemmel, egészségügyi stb. kérdésekkel foglalkozó bizottság pedig a nevükben említett kérdésekben). A menedzsment feladata a felülvizsgálati folyamatban részben az igazgatóság elvei alapján végzett folyamatos monitoring munkában található, ami rendszeres évközi információáramlást generál az igazgatóság irányába. Az amerikai nézıpont emellett a menedzsment felelısségeként határozza meg az év végi felülvizsgálatot is. Mindezek meghatározzák azt is, hogy a felülvizsgálat eredményérıl készített jelentésnek mit kell tartalmaznia. A felülvizsgálat eredményének jelentésbe foglalása általában kötelezettség; a standardok és a SOX is foglalkozik ezzel a témakörrel. Az amerikai nézıpont ez esetben is eltér: a pénzügyi beszámolással összefüggı jelentéskészítést helyezi elıtérbe, 26 míg a Turnbull a belsı kontrollrendszer egészérıl készített jelentést tartja fontosnak. Hasonló a megosztottság a jelentéskészítésre kötelezett személyek tekintetében: a britek ezt az igazgatóság feladatának határozzák meg, a COSO, SOX viszont a menedzsmentének. A jogszabályok, standardok alapján az éves felülvizsgálatról készült jelentésnek a következıket kell tartalmaznia: a menedzsmentnek/igazgatóságnak a belsı kontrollrendszer kialakításával és mőködtetésével összefüggı kötelezettségeinek kifejtését, a belsı kontrollrendszer korlátainak bemutatását (ésszerő bizonyosság koncepciója), a felülvizsgálat eredményét (esetleg a felülvizsgálat folyamatának rövid bemutatását), a belsı kontrollgyengeségekre, vagy eredménytelenségekre adott válaszokat, a belsı kontrollrendszert mőködését, felülvizsgálatát érintı speciális témaköröket szükség szerint (pl. annak ismertetését, hogy léteznek írott szabályzatok, vagy a belsı ellenırök ellenırzési tervét). Amint azt láthattuk, a nagyobb kontrollrendszerek között lényegi eltérések nem fogalmazhatók meg, viszont valamennyi hozzáad valamit ahhoz a képhez, amit együttesen belsı kontrollrendszernek nevezünk. Ezért ha felmerül a kérdés, hogy melyik standard ajánlásaira építve alakítsuk ki a saját társaságunk belsı kontrollrendszerét, akkor azt kell válaszolnunk (ha a választást egyébként nem köti semmi sem), hogy bármelyikre lehet. Ezt a választ erısíti meg a Turnbull útmutatóhoz a KPMG által készített összefoglaló [14] is: csak tartalmazza a közös koncepciókat, legyen része a társasági kultúrának, épüljön bele folyamataiba és már mindegy is, hogy melyik (elfogadott) keretrendszert vesszük alapul. Ne feledjük, hogy a különbözı modellek mögött azonos célok találhatók: segítik a saját vállalatunk mőködését, kockázatait megérteni, s a különbözı csoportosítások ellenére nem csak a kontrollrendszer lényegét mutatják meg, hanem alapot adnak annak értékeléséhez is. IRODALOMJEGYZÉK [1] Answers.com: Internal Control Systems. [2] CCGI: Sarbanes Oxley and Turnbull Report on Corporate Governance. [3] COSO: Internal Control Integrated Framework [4] COSO: Internal Control Integrated Framework; Guidance on Internal Control Systems. (jelen pillanatban nem érhetı el, 2008-ban jelenik meg a végleges kiadvány), [5] Farkas Szilveszter Szabó József: A vállalati kockázatkezelés kézikönyve. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, [6] Finance Week: How UK and US differ on corporate governance [7] Frameworks For Evaluating Internal Controls (prezentáció). [8] FRC: Revised Guidance for Directors on the Combined Code Ami érthetı, hiszen a SOX a pénzügyi botrányokra adott válaszként értelmezhetı. A COSO azt emeli ki, hogy az ı standardja azért foglalkozik inkább a pénzügyi beszámolással, mert azt könnyebben és olcsóbban lehet megítélni (elég standard és szakérı, pl. könyvvizsgáló áll hozzá rendelkezésre), de hozzáteszi, hogy ettıl függetlenül a jelentés a teljes kontrollrendszerre is kiterjedhet. 97

9 [9] FRC: The Combined Code on Corporate Governance [10] FRC: The Combined Code on Corporate Governance [11] FRC: The Smith Guidance on Audit Committees [12] FRC: The Turnbull guidance as an evaluation framework for the purposes of Section 404(a) of the Sarbanes-Oxley act [13] ICAEW: Corporate Governance developments in the UK. [14] KPMG: The KPMG Review Internal Control: A Practical Guide [15] McGill University: Assessment Criteria for Risk: Guidance on Control (CoCo). [16] Merétey-Vida Zsolt: A részvénytársaságok ellenırzési rendszere. SzámAdó, november. [17] OECD: Principles of Corporate Governance [18] Risk Management & Governance (prezentáció). [19] The Committee on the Financial Aspects of Corporate Governance: The Financial Aspects of Corporate Governance

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve

Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve Tisztelt Képviselı-testület! A belsı ellenırzés tervezésének bemutatása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

Védelmi Vonalak - Compliance

Védelmi Vonalak - Compliance Dr. Wieland Zsolt igazgató Compliance Igazgatóság Védelmi Vonalak - Compliance 2013. Február 14. Tartalom 1 2 3 4 1 2 3 4 Védelmi vonalak Compliance az mi? Compliance feladatok Gyakorlatban 1 Belső védelmi

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

A könyvvizsgálat módszertana

A könyvvizsgálat módszertana A könyvvizsgálat módszertana Belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat 2011 Deloitte Magyarország Tematika A belső ellenőrzési rendszer célja és típusai A belső ellenőrzési rendszer szerepe a könyvvizsgálat

Részletesebben

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl ISSAI 10 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Mexikói Nyilatkozat a

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F)

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F) 1. szint Végrehajtott folyamat PA 1.1 Folyamat-végrehajtás Rangsorolás (N/P/L/F) Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Célmeghatározás: A vizsgálati eljárás a felelős vállalkozás irányítási

Részletesebben

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Monitoring, ellenırzés, értékelés Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Fogalmak Az ellenırzés a folyamatok, tevékenységek végrehajtásának állandó felülvizsgálatát jelenti,

Részletesebben

A Képviselő-testület 2014. április 29-i ülésére. Jelentés a 2013-as belső ellenőrzés tapasztalatairól. Dr. Percze Tünde jegyző.

A Képviselő-testület 2014. április 29-i ülésére. Jelentés a 2013-as belső ellenőrzés tapasztalatairól. Dr. Percze Tünde jegyző. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2351 Alsónémedi, Fı út 58. Tel: 29/337-101, fax: 29/337-250 alsonemedi@upcmail.hu, www.alsonemedi.hu Szám: 133- /2014. ELŐTERJESZTÉS Készült:

Részletesebben

CIA CLUB. A Belsı Ellenırzés szerepe egy etikus vállalati környezet kialakításában. Bozóki Olga CIA, QA Regionális Belsı Ellenırzési Vezetı

CIA CLUB. A Belsı Ellenırzés szerepe egy etikus vállalati környezet kialakításában. Bozóki Olga CIA, QA Regionális Belsı Ellenırzési Vezetı CIA CLUB A Belsı Ellenırzés szerepe egy etikus vállalati környezet kialakításában Budapest, 2010 március 3. Bozóki Olga CIA, QA Regionális Belsı Ellenırzési Vezetı Belsı Ellenırökre vonatkozó etikai szabályok

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapelvei

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapelvei ISSAI 20 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Az átláthatóság és az

Részletesebben

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 99. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Beszámoló a "Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának mőködésének átvilágítása és szervezetfejlesztésének megvalósítása" c.

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon Felelős vállalatirányítás és köztulajdon -Elvárások és lehetőségek- Dr. Szuper József 2012.11.23. Miről lesz szó? I. Felelős vállalatirányítás és állami vállalatok Miért kell ez? Történelmi alapvetés Az

Részletesebben

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el; MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0752-06 A foglalkoztatáspolitikával, emberi erıforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemzı, fejlesztı feladatok

Részletesebben

A Bázeli Bizottság és a banki belső ellenőrzés

A Bázeli Bizottság és a banki belső ellenőrzés A Bázeli Bizottság és a banki belső ellenőrzés Tóth József OTP Bank Nyrt. 2013.02.06 Ellenőrzési Igazgatóság 2 Tartalomjegyzék I. Általános bevezető II. A belső ellenőrzés funkciójára vonatkozó felügyeleti

Részletesebben

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Gazdasági és vezetési

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Az ellenırzés lefolytatásának standardjai a számvevıszéki ellenırzésben

Az ellenırzés lefolytatásának standardjai a számvevıszéki ellenırzésben ISSAI 300 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Az ellenırzés lefolytatásának

Részletesebben

Munkahelyi egészségfejlesztés

Munkahelyi egészségfejlesztés A munkaadók jogszabályi kötelezettsége a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatértékelés. Nem elég a kockázatokat értékelni, tenni kell azért, hogy a kockázatokat mérsékeljék vagy elkerüljék!

Részletesebben

Projektzáró dokumentum

Projektzáró dokumentum Projektzáró dokumentum Gárdony Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2./A-2008-0265 ÁROP pályázati összefoglaló 2010. augusztus 1 Pályázati indikátorok Tevékenység megnevezése Szervezetfejlesztési

Részletesebben

SEPA Direct Debit. alkalmazásának. fizetési forgalomban.

SEPA Direct Debit. alkalmazásának. fizetési forgalomban. SEPA Direct Debit és az e-sepa alkalmazásának lehetısége a belföldi fizetési forgalomban. SDD munkacsoport SDD paradoxon Az SDD alapkonstrukció többet nyújt a fizetı félnek, az SDD sokkal kényelmesebb

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Nemzetközi emberi erıforrás menedzsment

Nemzetközi emberi erıforrás menedzsment Nemzetközi emberi erıforrás menedzsment Nemzetközi vállalti mőködés és stratégiák Dr. Juhász Krisztina 00. április I. Az emberi erıforrás menedzsment Legkeményebb erıforrás Stratégiai fontosságú terület

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

A Szombathelyi Távhıszolgáltató Kft. hatékony mőködésének és a tulajdonosi érdek megvalósulásának biztosítása kontrolling rendszer által

A Szombathelyi Távhıszolgáltató Kft. hatékony mőködésének és a tulajdonosi érdek megvalósulásának biztosítása kontrolling rendszer által SZOVA Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási ZRt. 9700 Szombathely, Welther K. u. 4. Nyilvántartó szerv: Vas Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cégjegyzékszám: Cg.18-10-100680 Telefon:(94) 314-040,

Részletesebben

Professzionális pénzügyiszámviteli. képzések

Professzionális pénzügyiszámviteli. képzések Professzionális pénzügyiszámviteli képzések Executive Finance - Pénzügy felsővezetői szinten Hatékony vezetői munka ma már nem létezik anélkül, hogy a menedzsment tagjai ne legyenek tisztában döntéseiknek

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Kockázatkezelés stratégiája

Kockázatkezelés stratégiája Kockázatkezelés stratégiája A Hitelezési politika egy átfogó dokumentum az alapvetı kockázati fogalmakról, folyamatokról, felelısségi körökrıl. Tartalmazza a legjelentısebb kockázati kezelési alapelveket,

Részletesebben

NYITNIKÉK ÓVODA 2012-2013. ÉVI MUNKATERVE

NYITNIKÉK ÓVODA 2012-2013. ÉVI MUNKATERVE Nyitnikék Óvoda 1203 Bp. Kossuth L.u.3. E-mail: nyitnikek@nyitnikek.axelero.net OM azonosító: 034710 NYITNIKÉK ÓVODA 2012-2013. ÉVI MUNKATERVE Gyırné Varga Kornélia Nyitnikék Óvoda vezetıje Elfogadva:

Részletesebben

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat SAJÓSZENTPÉTER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat 2009 Tartalomjegyzék 1. A szervezet feladat- és hatásköre... 3 2. Szervezet felépítése... 4 3. A tagok

Részletesebben

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi törvény értelmében a Magyarországon forgalomba hozni csak olyan tőzoltótechnikai terméket, tőz- vagy robbanásveszélyes készüléket,

Részletesebben

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat OTSZ Elemzés és módosítási javaslat OTSZ 3. rész Elemzés Válasz a következı kérdésekre: - a szabályzat tartalmaz-e szabványhivatkozásokat - a hivatkozások megfelelnek-e az európai elveknek és az európai

Részletesebben

KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRİL

KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRİL KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRİL Kál Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testülete a Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE 1. STÁTUSZ, CÉL ÉS SZEREP 1.1. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója 1 8 1 7 3 5 0 3-1 - 4 2 Adószám A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója 2 0 0 2 év MAZSIHISZ Szeretetkórházért Közhasznú alapítvány egyéb szervezet megnevezése 1145 Budapest, Amerikai

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

SzálooodasASDsd. 3. Minıségbiztosítás a szállodákban. 1. Minıség elméleti megfogalmazása. 4. Minıség a jövı szállodáiban. 6.

SzálooodasASDsd. 3. Minıségbiztosítás a szállodákban. 1. Minıség elméleti megfogalmazása. 4. Minıség a jövı szállodáiban. 6. 7.30. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıség 1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség 2. Vendégelvárások Vendégigények 3. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıségbiztosítás 4. Minıség a jövı

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS IPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYILATKOZAT FELELŐS VÁLLALAIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL

KERESKEDELMI ÉS IPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYILATKOZAT FELELŐS VÁLLALAIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYILATKOZAT A FELELŐS VÁLLALAIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság által közzétett Felelős Vállalatirányítási Ajánlások (2003. 12.

Részletesebben

Távmunka: a XXI. század foglalkoztatási formája. CMC prezentáció 2010.02.08.

Távmunka: a XXI. század foglalkoztatási formája. CMC prezentáció 2010.02.08. Távmunka: a XXI. század foglalkoztatási formája CMC prezentáció 2010.02.08. A munka világa folyamatosan alakul Ha a távmunka és más atipikus formák jelentıségét helyesen akarjuk megítélni a régi iparágakban,

Részletesebben

BELSİ ELLENİRZÉSI KÉZIKÖNYVE

BELSİ ELLENİRZÉSI KÉZIKÖNYVE 3/2.sz. melléklet SZABADI GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA MERNYE BELSİ ELLENİRZÉSI KÉZIKÖNYVE Készült: 2009.március 01. Jóváhagyva: 2009.március 01. Hatályos: 2009. március 01-tıl A szabályzat

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Minıségügyi Rendszere. Múlt. Jelen. Jövı

A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Minıségügyi Rendszere. Múlt. Jelen. Jövı A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Minıségügyi Rendszere Múlt Jelen Jövı Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Klinikai Diagnosztikai Laboratórium, Miskolc

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott -

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - CIVIL KONCEPCIÓJA Budapest, 2007. október Tartalomjegyzék I. A civil koncepció célja

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Válságmenedzsment OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

Tanácskoztak a Villamosenergia-Ipari munkavédelmi képviselık.

Tanácskoztak a Villamosenergia-Ipari munkavédelmi képviselık. 1 Tanácskoztak a Villamosenergia-Ipari munkavédelmi képviselık. 2011. május 5-6-án V. alkalommal tanácskozott a Villamosenergia-Ipari Munkavédelmi Képviselık Fóruma. (VIMFÓ) Ez alkalommal Budapesten az

Részletesebben

Ellenőrzéstechnika: ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalatok belső ellenőrzésének gyakorlata és módszertana

Ellenőrzéstechnika: ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalatok belső ellenőrzésének gyakorlata és módszertana Ellenőrzéstechnika: ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalatok belső ellenőrzésének gyakorlata és módszertana Programvezető: dr. Buxbaum Miklós Kombinált képzés: e-learning tananyag és háromnapos tréning

Részletesebben

Tantárgy Adatlap. Speciális kompetenciák

Tantárgy Adatlap. Speciális kompetenciák Tantárgy Adatlap 1. Tantárgy programja 1.1 Intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz 1.3 Intézet Földrajz magyar tagozat 1.4 Szak Földrajz 1.5 Képzési forma Alapképzés 1.6 Az oktatás tevékenysége

Részletesebben

Keretszerzıdés. Szociális jelentés és környezetvédelmi nyilatkozat az európai bıriparban Szakágazati Szociális Párbeszéd Bizottság Bırgyártás

Keretszerzıdés. Szociális jelentés és környezetvédelmi nyilatkozat az európai bıriparban Szakágazati Szociális Párbeszéd Bizottság Bırgyártás Keretszerzıdés Szociális jelentés és környezetvédelmi nyilatkozat az európai bıriparban Szakágazati Szociális Párbeszéd Bizottság Bırgyártás (jóváhagyta a Bizottság 2008 június 17-én) 1. Bevezetés A COTANCE

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Tótvázsony Község Polgármesteri Hivatalában Tanácsadói javaslatok A programban közremőködık által megfogalmazott feladatok

Szervezetfejlesztés Tótvázsony Község Polgármesteri Hivatalában Tanácsadói javaslatok A programban közremőködık által megfogalmazott feladatok Szervezetfejlesztés Tótvázsony Község Polgármesteri Hivatalában Tanácsadói javaslatok A programban közremőködık által megfogalmazott feladatok Készítették: Salamon Hugó és Molnár Zsolt, a KONETT Team tanácsadói

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLAT Fontos Önnek cége piaci megítélése? A valóság a számokban rejlik!

KÖNYVVIZSGÁLAT Fontos Önnek cége piaci megítélése? A valóság a számokban rejlik! The Leader for Exceptional Client Service KÖNYVVIZSGÁLAT Fontos Önnek cége piaci megítélése? A valóság a számokban rejlik! A BDO világszerte... A BDO a világ ötödik legnagyobb könyvelő, könyvvizsgáló,

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. április 29-ei ülésére

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. április 29-ei ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE FİJEGYZİJE VI. 538/ 2009. E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. április 29-ei ülésére Tárgy: Éves ellenırzési jelentés a Komárom-Esztergom Megyei

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

A RAIFFEISEN BANK ZRT. JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA

A RAIFFEISEN BANK ZRT. JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA A RAIFFEISEN BANK ZRT. JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA A RaiFfeisen Bank egy objektív, átlátható, méltányos, a jogszabályi elıírásokkal összhangban levı javadalmazási struktúrát mőködtet. A bank javadalmazási

Részletesebben

szervezeti teljesítményértékelı mutatószámrendszer 1. oldal

szervezeti teljesítményértékelı mutatószámrendszer 1. oldal ----------------------- Page 1----------------------- Szervezeti teljesítményértékelı mutatószámrendszer Eredményességi mutatószámok Mutatószám megnevezése Célérték Akció A Képviselı Testület elvárásaihoz

Részletesebben

1. elıadás. Információelmélet Információ technológia Információ menedzsment

1. elıadás. Információelmélet Információ technológia Információ menedzsment http://vigzoltan.hu 1. elıadás A számítógépes információ rendszerk tudománya, amely tartalmazza az alábbiakat: Elméleti összefüggések Szemlélet Módszertant a tervezéshez, fejlesztéshez üzemeltetéshez Tartalmazza

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A FÖLDRENGÉSES KÖRÜLMÉNYEKNEK KITETT FELVONÓKRAVONATKOZÓ EN 81-77 SZABVÁNY ALKALMAZÁSÁHOZ

ÚTMUTATÓ A FÖLDRENGÉSES KÖRÜLMÉNYEKNEK KITETT FELVONÓKRAVONATKOZÓ EN 81-77 SZABVÁNY ALKALMAZÁSÁHOZ ÚTMUTATÓ A FÖLDRENGÉSES KÖRÜLMÉNYEKNEK KITETT FELVONÓKRAVONATKOZÓ EN 81-77 SZABVÁNY ALKALMAZÁSÁHOZ 2014. október Felelısség kizárása: Jelen útmutató az ELA szakembereinek legjobb tudását tükrözi a közzététel

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJ L E S Z TÉ S I TANÁCSADÓ ÉS SZ O L G Á LT A T Ó K F T. 8230 BALATONFÜRE D, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZ A T@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztésének támogatására Kódszám: KDOP-2008-5.2.2.A A projektek

Részletesebben

Komplex kihívás az integrált vállalatirányítási rendszer értékelése, és a belső ellenőrzés szerepe a felelős vállalatirányításban

Komplex kihívás az integrált vállalatirányítási rendszer értékelése, és a belső ellenőrzés szerepe a felelős vállalatirányításban Komplex kihívás az integrált vállalatirányítási rendszer értékelése, és a belső ellenőrzés szerepe a felelős vállalatirányításban DR.SZUPER JÓZSEF 2013.05.29. Miről lesz szó? Követelmények a vállalatirányítási

Részletesebben

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban 2013. 04. 11. 1 Az előadás részei: Bevezetés 1. Összefoglalás a költségvetési gazdálkodásról 2. Összefoglalás az államháztartás külső ellenőrzésének

Részletesebben

Az ellenırz. Statisztika

Az ellenırz. Statisztika Civil SzámAdó Konferencia Civil SzámAd madó Konferencia Az Állami Számvevıszéki ellenırzések tapasztalatai Jakab Éva Az ellenırz rzés s céljac Döntéshozókhoz, kezelı szervhez kapcsolódó az NCA-ból nyújtott

Részletesebben

QUALITY MANAGEMENT IN DOMESTIC POULTRY PROCESSING MIKÁCZÓ, ANDREA. Keywords: food security, quality, management, control system.

QUALITY MANAGEMENT IN DOMESTIC POULTRY PROCESSING MIKÁCZÓ, ANDREA. Keywords: food security, quality, management, control system. QUALITY MANAGEMENT IN DOMESTIC POULTRY PROCESSING MIKÁCZÓ, ANDREA Keywords: food security, quality, management, control system. It can be determined based on our investigations that the domestic poultryprocessing

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. január 24-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. január 24-i ülésére Tárgy: Intézményvezetıi pályázatok Sorszám: IV./ 1 Elıkészítette: Véleményezı bizottság: Sápi András Igazgatási Osztály Tisztelt Képviselı-testület! Kulturális és Sport Bizottság Egyéb elıterjesztés Békés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V J E G Y Z İ K Ö N Y V Ceglédberceli Német Nemzetiségi Önkormányzat 2014. február 3-i ülésérıl 3-4/2014. (02. 03.) sz. határozat Készült: A Ceglédberceli Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselı-testületének

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

TERVEZÉSI FELHÍVÁS. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett. Mentésirányítási rendszer fejlesztése. címő kiemelt projekthez

TERVEZÉSI FELHÍVÁS. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett. Mentésirányítási rendszer fejlesztése. címő kiemelt projekthez TERVEZÉSI FELHÍVÁS A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Mentésirányítási rendszer fejlesztése címő kiemelt projekthez Kódszám: TIOP-2.3.4/09/2 A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Minıségbiztosítás az élelmiszeriparban A-tól Z-ig. IFS & FSSC 22000 Certifications

Minıségbiztosítás az élelmiszeriparban A-tól Z-ig. IFS & FSSC 22000 Certifications Minıségbiztosítás az élelmiszeriparban A-tól Z-ig IFS & FSSC 22000 Certifications Az élelmiszergyártás és forgalmazás a minıség és biztonság szempontjából nézve jelentıs potenciális kockázattal járó tevékenység.

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

A hulladék begyőjtésére tett változtatási kísérletek, lépesek 1990-tıl a napjainkig a Szent István Egyetem Gödöllıi Campusán

A hulladék begyőjtésére tett változtatási kísérletek, lépesek 1990-tıl a napjainkig a Szent István Egyetem Gödöllıi Campusán A hulladék begyőjtésére tett változtatási kísérletek, lépesek 1990-tıl a napjainkig a Szent István Egyetem Gödöllıi Campusán A következıkben vázlatosan, a teljesség igénye nélkül megkíséreljük bemutatni

Részletesebben

TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS

TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészrıl Budakeszi Város Önkormányzata (2092 Budakeszi, Fı utca 179.; törzsszáma: 390022000; adószáma: 15390022-2-13; képviseli: dr. Csutoráné dr. Gyıri Ottília

Részletesebben

2. hét. 3. hét. 4. hét. 5. hét. 6. hét. 7. hét. Regisztrációs hét

2. hét. 3. hét. 4. hét. 5. hét. 6. hét. 7. hét. Regisztrációs hét Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgy megnevezése Tantárgyi program 2012/2013. I. félév Vállalkozástan II. Tantárgy kódja:

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban Az elmúlt időszak tapasztalatai felhívták a figyelmet a hitelintézeti szektorban az intézményvédelmi

Részletesebben

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák Kedves Olvasó, Ön most az Intercultool projektünk elsı magyar nyelvő hírlevelét olvassa, A projekt célja egy olyan értékelési módszertan valamint mérıeszköz kifejlesztése, amely valós visszajelzést ad

Részletesebben