Merétey-Vida Zsolt * BELSİ KONTROLLRENDSZER KÜLÖNBÖZİ FELFOGÁSOK TÜKRÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Merétey-Vida Zsolt * BELSİ KONTROLLRENDSZER KÜLÖNBÖZİ FELFOGÁSOK TÜKRÉBEN"

Átírás

1 Merétey-Vida Zsolt * BELSİ KONTROLLRENDSZER KÜLÖNBÖZİ FELFOGÁSOK TÜKRÉBEN évi elıadásom középpontjába a nagyobb társaságok ellenırzési rendszerét helyeztem. Idén ennek az ellenırzési rendszernek egy részét, a belsı kontrollrendszert fogom megvizsgálni. Ma erre a témakörre vonatkozóan számos elképzelés ún. kontroll keretrendszer létezik, ezért a kontrollrendszereket a nemzetközileg leginkább elterjedt angolszász nézıpontból (Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada álláspontjain keresztül) szeretném bemutatni. A kontrollrendszerre vonatkozóan standard szinten tartalmaz ajánlásokat a COSO 1 Internal Control Integrated Framework (Belsı kontroll integrált keretrendszer, kiadás éve: 1992.) címő mőve, a CICA 2 Guidance on Control/Criteria of Control (Kontroll útmutató; más nevén Kontrollkritériumok, kiadás éve: 1995.) címő alkotása, az FRC 3 Combined Code on Corporate Governance, illetve The Revised Guidance for Directors on the Combined Code/Turnbull Guidance (Egyesített kódex a felelıs vállalatirányításhoz, kiadás éve: 2006., illetve Az egyesített kódexhez készített felülvizsgált útmutató igazgatók számára, közismertebb nevén: Turnbull útmutató, kiadás éve: 2005.), 4 jogszabályi oldalról pedig a Sarbanes-Oxley törvény (röviden: SOX; Amerikai Egyesült Államok, hatályba lépés éve: 2002.) fogalmaz meg elıírásokat. 5 A különbözı (jogszabályi) elıírások és standardok tükrében feladatomnak tekintem, hogy a belsı kontrollrendszer ma érvényes legjobb gyakorlatát mutassam be, s meghatározzam ahol az fontos a különbségeket és a fennálló hasonlóságokat. 6 A kérdés tehát úgyis feltehetı: milyen követelményeknek kell, hogy egy mai korszerő belsı kontrollrendszer eleget tegyen? 7 * BGF Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar, fıiskolai tanársegéd. 1 The Committe of Sponsoring Organisations of the Treadway Commission (A Treadway bizottságot támogató társaságok bizottsága), Amerikai Egyesült Államok 2 Canadian Institute of Chartered Accountants (Kanadai Bejegyzett Könyvvizsgálók Szervezete), Kanada 3 Financial Reporting Council (Pénzügyi Jelentések Tanácsa), Nagy-Britannia 4 Megjegyzendı, hogy a Combined Code ahogy a neve is jelzi szorosan értelmezve nem a belsı kontrollrendszer leírását tartalmazza, hanem a felelıs vállalatirányítás dokumentuma. Ennek csak a C.2. része foglalkozik a belsı kontrollrendszerrel (elég röviden), s tekintettel erre az érintett társaságok vezetıit segítendı készítették el az ún. Turnbull útmutatót, amely a Combined Code alkalmazására vonatkozó ajánlásokat rögzíti. A Combined Code a hazai, a BÉT által készített Felelıs vállalatirányítási ajánlások nagy-britanniai megfelelıje. 5 Megjegyzés: a SOX az amerikai, a Combined Code/Turnbull a brit tızsdei társaságokra vonatkozóan tartalmaz elıírásokat. A pontosabb társasági kört jelen munka szempontjából nem tartom fontosnak behatárolni. Nem foglalkozom azok specialitásai miatt a CobiT és a SAS modellek közelítésmódjával. 6 Az elkülönítést a különbözı standardok között érdemes meghagyni, hiszen ugyanazon témáról, kontrollkomponensrıl mást és mást hangsúlyoznak az egyes elıírások, ami csak gazdagítja a velük kapcsolatos ismeretanyagot. Sıt, egyes szervezetek egyenesen azt ajánlják, hogy érdemes akár egyszerre két standardot is figyelembe venni a belsı kontrollrendszer kiépítése során. (Megjegyzés: mint látni fogjuk, a ma nemzetközileg elfogadott különbözı 90

2 Az elıbbi kérdés abból a szempontból fontos, hogy a belsı kontrollrendszer szerepe, a benne foglalt elemek hangsúlyai jelentısen átalakultak az elmúlt két-három évtizedben. Az is elmondható, hogy a belsı kontroll(keret)rendszerek fejlıdése a felelıs vállalatirányítás elméletének változásával együtt valósult meg, ráadásul úgy, hogy az amerikai-brit jogalkotói elképzelésekben korábban is mutatkozó különbség 8 az elmúlt években tovább mélyült. A belsı kontrollrendszerek fejlıdése az USA-ban az 1970-es években a Watergate-botránnyal vette kezdetét, az elsı nagyobb javaslatot az ellenırök felelısségét vizsgáló COHEN-bizottság tette (1974), amikor a menedzsment belsı kontrollrendszerrel összefüggı a pénzügyi jelentésekbe foglalandó jelentésadási kötelezettségének bevezetését javasolta. Innen több apró lépés vezetett a belsı kontrollrendszerrel kapcsolatos modern felfogás megfogalmazásához, aminek az 1992-ben kiadott COSO alapmővet tekinthetjük. Nagy-Britanniában az 1980-as és 90-es évek vállalati botrányai indították el a korszerősödés folyamatát; a COSO keretrendszerrel egyidıben jelent meg az elsı kiemelt mő, a hangsúlyt a pénzügyi kontrollrendszerre helyezı ún. CADBURY-jelentés. 9 A szemlélet folyamatosan közeledett a mai álláspont felé 10, s több hasonló célú jelentést követıen született meg a Combined Code ban, amelyet 1999-ben egészített ki a belsı kontrollrendszerre vonatkozó (Turnbull) útmutató (ezek azóta frissültek). Kanadában is a COSO kiadványa jelentette a kiindulópontot: 1995-ben a COSO mő nehéz értelmezhetıségére válaszul született meg a CoCo (Criteria of Control/Guidance on Control) keretrendszer. A COSO, Turnbull, CoCo jelentések elkészültének idıpontjáig a belsı kontrollrendszer feladataként alapvetıen a jogszabályoknak való megfelelést és a pénzügyi jelentések tisztaságának biztosítását határozták meg. Mint látni fogjuk, ezek az elvárások az új mő(vek)ben egy harmadik szemponttal egészültek ki. 12 A továbbiakban elıször a belsı kontrollrendszer fogalmával érdemes foglalkoznunk. Az egyes testületek (kiadványok) a következıként definiálják a belsı kontrollrendszert: A kiadvány neve COSO A belsı kontrollrendszer definíciója A belsı kontroll egy folyamat, amelyet a társaság igazgatósága, a menedzsment és az alkalmazottai befolyásolnak, és amelyet azért hoznak létre, hogy az alábbi célok elérését illetıen ésszerő bizonyosságot nyújtsanak: A mőködés hatékony és eredményes, A pénzügyi beszámolási rendszer megbízható, A vonatkozó szabályozásnak (jogszabályok és hatósági elıírások) a társaság eleget tesz. kontroll keretrendszerek alapját egy közös standard fogja alkotni, azaz valóban egy témakör különbözı értelmezését fogjuk látni az egyes kontrollrendszer ajánlásokban.) 7 Megjegyzés: a keretrendszerek a nagyobb (rendszerint tızsdei) társaságokra tartalmaznak ajánlásokat, így a saját szóhasználatom is (pl. igazgatóság) ehhez igazodik. Ez azonban nem korlátozza a felhasználhatóságot. 8 A felelıs vállalatirányítás tekintetében az amerikai gyakorlat a jogszabályi elıírásokra épül, amelynek a vonatkozó társaságok kötelesek megfelelni, míg a brit gyakorlat e helyett az elvalapú megközelítést részesíti elınyben és elfogadja, hogy a vállalkozások között fennálló különbségek miatt más és más rendszerek alakulhatnak ki. A brit gyakorlat részét képezi ezért a hazánkban is érvényes comply or explain elv alkalmazása. 9 Pontos nevén: The Financial Aspects of Corporate Governance (A felelıs vállalatirányítás pénzügyi vetületei). 10 Pl ben a COSO mő alapján készült el Nagy-Britanniában a belsı kontrollrendszerrel foglalkozó Rutteman jelentés. 11 Az Egyesített kódex elnevezés is innen származik, ez ugyanis a többféle jelentés (pl. Rutteman, Greenbury) integrálására utal. 12 Mindazonáltal megjegyzendı, hogy az USA SOX törvénye változatlanul a belsı kontrollrendszer pénzügyi beszámolással összefüggı alrendszerét kéri számon a társaságok menedzsmentjén (bár a könyvvizsgálónak kötelessége a belsı kontrollrendszert általában is vizsgálni). 91

3 CoCo Turnbull A társaság azon elemei (erıforrásai, rendszerei, folyamatai, kultúrája, struktúrája és feladatai), amelyek együttesen segítik az embereket a társasági célok elérésében. A kontrollrendszer célja elısegíteni: A mőködés hatékonyságát és eredményességét, A megbízható külsı és belsı pénzügyi beszámolást, A vonatkozó jogszabályoknak, elıírásoknak és a belsı szabályzatoknak való megfelelést. A belsı kontrollrendszer számos elemet tartalmaz, így szabályzatokat, folyamatokat, feladatokat, magatartásformákat és a társaság egyéb vetületeit, amelyek együttesen: Elısegítik a hatékony és eredményes mőködést Mindez magában foglalja a vagyonvédelmet, vagy a csalás elleni védelmet és biztosítja, hogy a kötelezettségeket azonosítják és kezelik, Elısegítik a megfelelı minıségő belsı és külsı jelentések készítését, Biztosítják a vonatkozó jogszabályoknak, egyéb elıírásoknak, valamint a belsı szabályzatoknak való megfelelést... A fentiek alapján látható, hogy a belsı kontrollrendszerrel kapcsolatos koncepciók nagy része hasonló, noha a fogalmi meghatározás különbségeket is tartalmaz. Valamennyi definíció (és keretrendszer) közös eleme, hogy a mai kontrollrendszerek nem csak a hagyományosan kontrollrendszernek tekintett kontrollszabályzatok és folyamatok együttesét jelentik 13 (hanem pl. a vállalati kultúrát is), a belsı kontrollrendszer mőködését az emberi tényezı befolyásolja (és fordítva), megszervezését, mőködését és fejlesztését a kockázatalapú megközelítés jellemzi, a kontrollrendszer a vállalati célok elérését segíti elı (amelyek mint látjuk, nem sokban különböznek egymástól a különbözı fogalmi meghatározásokban és három célkitőzést tartalmaznak: a hagyományos pénzügyi beszámolás megbízhatóságát és a (jogi) megfelelést elıíró célokat, valamint új elemként az operatív mőködési hatékonyságra és eredményességre vonatkozó célkategóriát is), a célok elérése nem teljesen garantált a rendszerben maradó kockázatok (pl. hibás megítélés, összejátszás, vagy a költség-haszon elv alkalmazása) miatt csak az ún. ésszerő bizonyosság szintje érhetı el. A kontrollrendszerek a kockázatok kezelésének (csak az) egyik lehetıségét jelentik: 14 elvileg azért alakítják ki és mőködtetik, hogy a(z azonosított és értékelt) kockázatokra elıre megtervezett választ adjanak, így megvalósítva azok kezelését. Ne feledjük azonban, hogy a kontrollrendszerrel történı kockázatkezelés nem szünteti meg a kockázatokat, csupán kezeli azokat 15, bár az ésszerő bizonyosság elve szerint ennek megvalósulása sem a teljes bizonyosság mellett valósulhat meg. Minden kontrollrendszer csak adott körülmények közepette érvényes csak arra képes megfelelıen reagálni, amire megalkották. Így ahogy a kockázatok változnak, úgy kell a kontrollrendszereket a módosuló feltételekhez szabni A hagyományos belsı ellenırzés korában a belsı ellenırök rendszerint éppen ezek vizsgálatát hajtották végre. Az 1980-as évek végétıl mind gyakrabban elıforduló vállalati botrányok azonban ráirányították a figyelmet arra, hogy ezeknél az ún. hard kontrolloknál (pl. fizikai ellenırzések) léteznek meghatározóbb tényezık is. A mai kontrollrendszerek éppen ezért sokkal fontosabbnak tekintik azonban az ún. soft kontrollokat (pl. vezetési filozófia), amelyek az összes többi kontrollkomponens struktúráját, alapját adják meg. Ezeket a késıbbiekben részletesebben bemutatom. 14 A kockázatkezelés egyéb lehetıségei a kockázatok elkerülését, áthárítását, megosztását, egyéb módon történı kezelését, vagy eltőrését jelenthetik. 15 Megjegyzés: A profitorientált üzleti tevékenység éppen az abban rejlı kockázatok kiaknázására épül, így nem is lehet a célunk a kockázatok teljes eliminálása. 16 Természetesen nem szükséges mindennek változnia, hiszem például az igazgatóság kontrollok megtartása iránti elkötelezettségére mindenkor szükség lesz. 92

4 A belsı kontrollrendszereknek az elıbbiek alapján tehát korlátai is vannak, mégis, a vele elérhetı elınyök indokolttá teszik használatukat. Az eredményes kontrollrendszerek ugyanis az elıre kitőzött célok elérésének valószínősítésén keresztül képesek növelni a tulajdonosi értéket; a társaság kockázatainak, mőködésének megértésén keresztül általános rugalmasságot garantálnak az elıre nem látható esetekre (is); a vezetık döntéshozatalához megbízható információkat biztosítanak; magasabb szintő hatékonyságot, eredményességet és a külsı felek megnövekedett bizalmát eredményezik. 17 A belsı kontrollrendszerek kialakítása, mőködtetése és fejlesztése ugyanakkor nem csak azok elınyeinek és hátrányainak mérlegelésétıl függ (bár az elemeinek megválasztása nagyobb részt már igen), hiszen egyes országok szabályai akár kötelezıvé is tehetik azt. A Combined Code C.2. elve kimondja, hogy az igazgatóságnak a tulajdonosok (részvényesek) befektetéseinek és a társaság eszközeinek védelme érdekében egy jól mőködı belsı kontrollrendszert kell mőködtetnie. 18 A SOX törvény pedig utal a menedzsment felelısségeként meghatározott pénzügyi beszámolással összefüggı kontrollrendszer létrehozásának és mőködtetésének kötelességére. 19 De miért hívjuk a belsı kontrollrendszert rendszernek? A válasz egyszerő: a kontrollrendszer különbözı elemek integráns egészeként fogható fel, amelyben mint azt már említettem nem csak kontrollszabályzatok és folyamatok találhatók. Hogy pontosan melyek azok a komponensek, amelyek a kontrollrendszerek tartópilléreit adják, azok mindig az adott keretrendszer elgondolásától függenek. A meglévı átfedések oka, hogy valamennyi megjelölt standard alapját a COSO jelentés adja, mégis, ugyanazon elemeket más és más megközelítésben olvashatjuk viszont. A következıkben ezért ezeket tekintem át. A COSO keretrendszere öt komponenst különít el az alábbiak szerint: Kontrollkomponens Kontroll tevékenységek A komponens tartalma Ezek az ún. soft kontroll összetevık képezik a belsı kontrollrendszer alapját, s magukban foglalják a társaság mőködtetési és szervezeti elveit és kereteit. Ezen elemek együttesen határozzák meg a vállalati kultúra, etika és gyakorlat kérdéseit, így elvárás, hogy az ide tartozó elképzelések megfelelı kommunikációja és megtartása révén azok mélyen beépüljenek a szervezetbe, meghatározva ezzel az alkalmazottak kontrolltudatosságát. Ide tartoznak többek között a feddhetetlenséggel, az alkalmazottak hozzáértésével, a jól mőködı és kellıen informált igazgatósággal és audit bizottsággal stb. kapcsolatos témakörök. Az eredményes kontrollrendszer kritikus pontját a menedzsment kötelezettségét jelentı kockázatazonosítás és értékelés feladata jelenti, amely feltételezi a célok 20 elızetes meghatározását. A kontroll tevékenységek az azonosított és értékelt kockázatokra a menedzsment által a kockázatok kezeléseként meghatározott elveket (szabályzatok formájában) és azok végrehajtását (a manuális és automatikus kontroll tevékenységeket) jelentik. 17 Amire éppen az elmúlt évtizedben bekövetkezett vállalati botrányok miatt szükség is van (ezek okaként nem egyszer a vállalatok gyenge belsı kontrollrendszerét szokás említeni). 18 De Nagy-Britanniában a belsı kontrollrendszer létrehozásának kötelezettségét megfogalmazó jogszabály nincsen. 19 De más iránymutatások is utalnak a jól mőködı, eredményes belsı kontrollrendszer létrehozásának feladatára, szükségességére, például az OECD Felelıs vállalatirányítási elvei is (az igazgatóság és a könyvvizsgáló belsı kontrollrendszerrel kapcsolatos feladatainak rögzítése utal erre). Az OECD elvek több ország felelıs vállalatirányítási politikájának kialakítása során alapul szolgált (pl. térségünkben), így hatása nem lebecsülendı. 20 Stratégiai-operatív; társasági-tevékenységi szintő; illetve mőködési-pénzügyi beszámolási-megfelelési bontásban részletezve. 93

5 Információ és kommunikáció Az információs rendszereknek képesnek kell lenniük arra, hogy azonosítsák, elıállítsák és megfelelı idıben továbbítsák az igényekhez igazodó, a feladatok teljesítéséhez, s így a vállalati célok eléréséhez szükséges belsı és külsı információkat. A kommunikáció belsı (a szervezet valamennyi szereplıje feladatainak, az azok teljesítéséhez szükséges információk közlésére stb. kiterjedı) és külsı irányú (pl. a könyvvizsgálóktól, elemzıktıl, stakeholderektıl származó, vagy a partnerek felé irányuló) is lehet. A belsı kontrollrendszer eredményességét folyamatos és/vagy idıszakos vizsgálatok tárgyává kell tenni, hogy az elvárt teljesítmény érdekében a szükséges intézkedéseket meg lehessen hozni. A feltárt kontrollgyengeségeket és eredménytelenségeket jelezni szükséges. A Turnbull útmutató 20. pontja szerint a belsı kontrollrendszer elemei: a kontrollkörnyezet (amely a belsı kontrollrendszer alapja), a kontrolltevékenységek, az információs és kommunikációs folyamatok, valamint a monitoring folyamatok. A Turnbull útmutató nem részletezi az elemek tartalmát (ami szorosan összefügg a brit vállalatirányítási gyakorlattal). A felsorolás alapján egyértelmő, hogy a Turnbull útmutatóban felsorakoztatott elemek megfelelnek a COSO komponenseknek, viszont az ott szereplı kockázatértékelés folyamat látszólag hiányzik a felsorolásból. Valójában azonban a Turnbull útmutató több helyen (pl. a 6., 16., 19. pontokban) is kiemeli a kockázatértékelés szerepét amely szerint a kontrollrendszer alapja a kockázatalapú megközelítés kell, hogy legyen, s feladata a kockázatok eredményes kezelése, így tulajdonképpen azt csak külön komponensként nem említi. Nem véletlen tehát, hogy a SOX törvényben meghatározott értékelési feladatok elvégzése során a figyelembe vehetı COSO keretrendszer mellett az Egyesült Államokban is felhasználható a Turnbull útmutató, mint a belsı kontrollrendszer SOX szerinti értékelési keretrendszere. 21 A CoCo kritériumrendszerben négy összetevıt különítünk el. Ezek a következık: 22 Kritériumcsoport megnevezése Cél Elkötelezettség Képesség és tanulás A kritérium tartalma Ide tartoznak a társaság irányításával összefüggı felfogáshoz kapcsolódó kritériumok. A vállalati értékeket és a társasághoz való tartozás elemeit írja le. A vállalati kompetenciák kerülnek itt megfogalmazásra. A társaság fejlıdéséhez kapcsolódó kritériumokat rögzíti. Elsı látásra a CoCo rendszer jelentısen eltér a COSO besorolástól. Valójában a húsz kritérium a COSO koncepció fıbb elemeinek teljesen megfeleltethetı, amint azt a következı táblázat szemlélteti: 21 Természetesen egy, a SOX által érintett társasági csoportnál szőkebb kör számára. 22 Ez a kontrollrendszer a négy csoportba szétosztva összesen húsz kritériumot tartalmaz, amelyek egyrészt a kontrollrendszer megértését segítik elı, másrészt a kontrollrendszer eredményességénél ezeket kell alapul venni. 94

6 CoCo kritériumcsoportok és kritériumok Cél Elkötelezettség Képesség Az információs igényeket és rendszereket az igényekhez igazítják és tanulás Célkitőzések megléte és kommunikációja Lényeges kockázatok azonosítása és értékelése Szabályzatok kialakítása, kommunikációja, megvalósítása A célkitőzések útját kijelölı tervek megalkotása, közlése Teljesítménycélok és -jelzık meghatározása A közös etikai értékek meghatározása, kommunikációja, gyakorlása A humán erıforrással kapcsolatos gyakorlat a társaság etikai értékeket tükrözi A hatáskörök és felelısségek egyértelmő meghatározása Kölcsönös bizalom légkörének megteremtése A szükséges tudás, képességek és eszközök biztosítottak Megfelelı kommunikációs folyamatok mőködnek A szükséges és releváns információkat azonosításra és továbbításra kerülnek A döntéseket és tevékenységeket megfelelıen koordinálják A kontroll tevékenységek integráns részét képezik a társaságnak A külsı és belsı környezetet vizsgálni szükséges A teljesítmények alakulását figyelik A célkitőzések mögött álló feltételezéseket idırıl-idıre felülvizsgálják Szükség szerint kialakításra kerülnek a nyomon követési (utóvizsgálati) folyamatok A menedzsment rendszeresen értékeli a kontrollrendszer eredményességét és közli annak eredményét A kritérium COSO-n belüli besorolása Kontroll tevékenységek Információ és komm. Információ és komm. Információ és komm. Kontroll tevékenységek Kontroll tevékenységek Információ és komm. A különbözı kontroll keretrendszerek elemei között tehát érdemi különbségek nem fogalmazhatók meg. Ezért lényegtelen, hogy melyik rendszert választjuk (bár mint láttuk, jogszabályok vagy egyéb elıírások megköthetik a társaság kezét a szabad választásban), a lényeg csupán az, hogy az adoptált (esetleg önállóan kialakított) változat az adott, elıbbiekben ismertetett fıbb koncepciókat tartalmazza. 23 A kontroll keretrendszerek igen részletesen határozzák meg a kontrollrendszer fenntartásához kapcsolódó felelısségek kérdését. Habár a definíciók közös eleme az emberi tényezı volt hiszen egy szervezeten belül valamennyi dolgozó munkáját befolyásolja a kontrollrendszer és fordítva, munkája hatással van a belsı kontrollrendszerre, nem általánosságban szükséges ezt a témakört közelíteni. A kontrollrendszer kiemelt szereplıi között ugyanis az igazgatóságot, a menedzsmentet, illetve a különbözı ellenıröket szokás említeni. Bár a vállalatirányítási gyakorlatban az egyes or- 23 A Turnbull útmutató alkalmazásához a KPMG által készített összefoglaló (lásd: [14.]) is ezt az álláspontot képviseli. A KPMG ezen mővében meg is határozta, hogy melyek a kontrollrendszerekben minimálisan elvárt elemek. 95

7 szágok között léteznek eltérések, a lényeg mégis könnyen megfogalmazható, hiszen a keretrendszerek között lényegi különbségek nem találhatók. 24 Ennek megfelelıen elmondható, hogy az igazgatóságot általános felelısség terheli a belsı kontrollrendszerért. Az igazgatóság a mai társaságokban rendszerint számos feladatot delegál a menedzsmentre, azonban a belsı kontrollrendszerrel összefüggésben két feladatot meg kell tartania: egyrészt a belsı kontrollrendszerrel összefüggı témakörökben neki kell jóváhagynia a különféle szabályzatokat, elveket (ez szolgál útmutatásként, irányításként a menedzsmentnek), másrészt rendszeresen meg kell gyızıdnie a belsı kontrollrendszer eredményességérıl (felügyelet) s ez utóbbi kötelezettsége teljesítéséhez számos oldalról kell bizonyosságot szereznie (elsısorban a menedzsmenttıl, a belsı ellenıröktıl és a könyvvizsgálótól, szükség esetén egyéb ellenıröktıl, tanácsadóktól; de fontos az ún. nyílt csatornákról pl. az alkalmazottaktól, vagy partnerektıl érkezı információk felhasználása is). Az igazgatóság feladatai elvégzése során magas szintő etikai elveket kell, hogy képviseljen, ami a kontrollkörnyezet szempontjából alapvetı fontosságú. A menedzsment feladata az igazgatósági útmutatásokat alapul véve a belsı kontrollrendszer kialakítása, mőködtetése és felülvizsgálata. Tekintettel arra, hogy a vállalati folyamatok végrehajtása a menedzsment elvei, döntései szerint valósulnak meg, elmondható, hogy a társaság és a kontrollrendszer mőködését nagyban befolyásolja a vezetés által képviselt és alkalmazott elvek összessége. A soft kontrollok a kontrollkörnyezet eredményességének színvonala tehát elsıdlegesen a menedzsmenttıl függ. A rendszer fenntartásának felelıssége ezért fıként a menedzsment kezében van, s ez nem véletlenül került elıtérbe a belsı kontrollrendszer eredményessége felülvizsgálatának kérdésében. A belsı kontrollrendszerek eredményességének (éves) felülvizsgálata tehát manapság az egyik legfontosabb témakör, amit részben a különbözı országok jogszabályai helyeztek a középpontba (így a SOX is). Ezek a törvényalkotói normák (de ezen kívül standardok is, így például a Turnbull útmutató) általánosságban azt az elvárást rögzítik, hogy a belsı kontrollrendszert (legalább) éves gyakorisággal a társaságnak felül kell vizsgálnia, s annak eredményérıl jelentést kell készítenie (lásd késıbb). Bár valamennyi keretrendszer tartalmaz monitoring folyamatokat, amelyek hasonló feladatokat látnak el, s valamennyi standard hangsúlyozza ezek rendszeres használatának fontosságát, 25 ezek önmagukban nem minısülnek elégségesnek: az év közben végzett rendszeres felülvizsgálat mellett szükséges (kötelezı) az év végi értékelés is. Ezen értékeléseket ugyanakkor csak az elfogadott, elismert keretrendszerek alapján lehet és kell elvégezni. Ennek oka, hogy csak ezeket ismerik el olyan ajánlásként, amelyben a komponensek integráns egységet képviselnek. De mikor is tekintjük a kontrollrendszerek mőködését eredményesnek? E tekintetben a COSO kellıen átfogó álláspontját szükséges elfogadnunk: ha az igazgatóság és a menedzsment az ésszerő bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a társaság mindhárom (operatív mőködési, pénzügyi beszámolási és a megfelelési) célkategóriája teljesül, amelynek feltétele, hogy a keretrendszer valamennyi komponense jelen legyen és eredményesen mőködjön. Ennél szőkebben is meghatározható azonban az eredményesség kritériuma, mint teszi azt például a SOX törvény is, amelyben a pénzügyi beszámolás kerül elıtérbe (tehát csak az egyik célkitőzés). Az éves felülvizsgálathoz kapcsolódó felelısségek kérdése hangsúlyainak tekintetében azonban eltérések fogalmazhatók meg: a brit nézıpont az igazgatóság szerepét helyezi elıtérbe, míg a COSO és a SOX inkább a menedzsment kötelezettségeit emeli ki. Általánosságban elmondható, hogy az igazgatóság feladata rendszeresen meggyızıdni arról, hogy a belsı kontrollrendszer eredményesen mőködik-e, s ehhez kellı bizonyosságot kell szereznie. Ennek a felülvizsgálatnak év közben is folyamatosan meg kell valósulnia (rendszerint a menedzsment jelentései, illetve a belsı ellenırökkel folyó kommunikáció alapján), s ki kell terjednie az év végi vizsgálatra is. Az igazgatóság munkáját annak különbözı bizottságai segíthetik és így a szükséges bizonyosság részben in- 24 Érdemes emellett figyelembe venni az OECD Vállalatirányítási elveit (lásd: [17]), amely részletesen meghatározza az igazgatóság feladatait. 25 Érdemes ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy pont a monitoring folyamatok szerepét hangsúlyozandó a COSO bizottság éppen most véleményeztette a belsı kontroll keretrendszeréhez kapcsolódóan összeállított monitoring útmutatóját (lásd [4.]). 96

8 nen is megszerezhetı igazgatósági döntés függvényében. Ezek a bizottságok (pl. audit bizottság) rendszerint egy-egy (speciális) terület/kontroll tekintetében végezhetik el a felülvizsgálatot (pl. az audit bizottság a pénzügyi beszámolással összefüggésben, a környezetvédelemmel, egészségügyi stb. kérdésekkel foglalkozó bizottság pedig a nevükben említett kérdésekben). A menedzsment feladata a felülvizsgálati folyamatban részben az igazgatóság elvei alapján végzett folyamatos monitoring munkában található, ami rendszeres évközi információáramlást generál az igazgatóság irányába. Az amerikai nézıpont emellett a menedzsment felelısségeként határozza meg az év végi felülvizsgálatot is. Mindezek meghatározzák azt is, hogy a felülvizsgálat eredményérıl készített jelentésnek mit kell tartalmaznia. A felülvizsgálat eredményének jelentésbe foglalása általában kötelezettség; a standardok és a SOX is foglalkozik ezzel a témakörrel. Az amerikai nézıpont ez esetben is eltér: a pénzügyi beszámolással összefüggı jelentéskészítést helyezi elıtérbe, 26 míg a Turnbull a belsı kontrollrendszer egészérıl készített jelentést tartja fontosnak. Hasonló a megosztottság a jelentéskészítésre kötelezett személyek tekintetében: a britek ezt az igazgatóság feladatának határozzák meg, a COSO, SOX viszont a menedzsmentének. A jogszabályok, standardok alapján az éves felülvizsgálatról készült jelentésnek a következıket kell tartalmaznia: a menedzsmentnek/igazgatóságnak a belsı kontrollrendszer kialakításával és mőködtetésével összefüggı kötelezettségeinek kifejtését, a belsı kontrollrendszer korlátainak bemutatását (ésszerő bizonyosság koncepciója), a felülvizsgálat eredményét (esetleg a felülvizsgálat folyamatának rövid bemutatását), a belsı kontrollgyengeségekre, vagy eredménytelenségekre adott válaszokat, a belsı kontrollrendszert mőködését, felülvizsgálatát érintı speciális témaköröket szükség szerint (pl. annak ismertetését, hogy léteznek írott szabályzatok, vagy a belsı ellenırök ellenırzési tervét). Amint azt láthattuk, a nagyobb kontrollrendszerek között lényegi eltérések nem fogalmazhatók meg, viszont valamennyi hozzáad valamit ahhoz a képhez, amit együttesen belsı kontrollrendszernek nevezünk. Ezért ha felmerül a kérdés, hogy melyik standard ajánlásaira építve alakítsuk ki a saját társaságunk belsı kontrollrendszerét, akkor azt kell válaszolnunk (ha a választást egyébként nem köti semmi sem), hogy bármelyikre lehet. Ezt a választ erısíti meg a Turnbull útmutatóhoz a KPMG által készített összefoglaló [14] is: csak tartalmazza a közös koncepciókat, legyen része a társasági kultúrának, épüljön bele folyamataiba és már mindegy is, hogy melyik (elfogadott) keretrendszert vesszük alapul. Ne feledjük, hogy a különbözı modellek mögött azonos célok találhatók: segítik a saját vállalatunk mőködését, kockázatait megérteni, s a különbözı csoportosítások ellenére nem csak a kontrollrendszer lényegét mutatják meg, hanem alapot adnak annak értékeléséhez is. IRODALOMJEGYZÉK [1] Answers.com: Internal Control Systems. [2] CCGI: Sarbanes Oxley and Turnbull Report on Corporate Governance. [3] COSO: Internal Control Integrated Framework [4] COSO: Internal Control Integrated Framework; Guidance on Internal Control Systems. (jelen pillanatban nem érhetı el, 2008-ban jelenik meg a végleges kiadvány), [5] Farkas Szilveszter Szabó József: A vállalati kockázatkezelés kézikönyve. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, [6] Finance Week: How UK and US differ on corporate governance [7] Frameworks For Evaluating Internal Controls (prezentáció). [8] FRC: Revised Guidance for Directors on the Combined Code Ami érthetı, hiszen a SOX a pénzügyi botrányokra adott válaszként értelmezhetı. A COSO azt emeli ki, hogy az ı standardja azért foglalkozik inkább a pénzügyi beszámolással, mert azt könnyebben és olcsóbban lehet megítélni (elég standard és szakérı, pl. könyvvizsgáló áll hozzá rendelkezésre), de hozzáteszi, hogy ettıl függetlenül a jelentés a teljes kontrollrendszerre is kiterjedhet. 97

9 [9] FRC: The Combined Code on Corporate Governance [10] FRC: The Combined Code on Corporate Governance [11] FRC: The Smith Guidance on Audit Committees [12] FRC: The Turnbull guidance as an evaluation framework for the purposes of Section 404(a) of the Sarbanes-Oxley act [13] ICAEW: Corporate Governance developments in the UK. [14] KPMG: The KPMG Review Internal Control: A Practical Guide [15] McGill University: Assessment Criteria for Risk: Guidance on Control (CoCo). [16] Merétey-Vida Zsolt: A részvénytársaságok ellenırzési rendszere. SzámAdó, november. [17] OECD: Principles of Corporate Governance [18] Risk Management & Governance (prezentáció). [19] The Committee on the Financial Aspects of Corporate Governance: The Financial Aspects of Corporate Governance

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

Tengelic Község Önkormányzatának Stratégiai ellenırzési terve 2015 2018. év

Tengelic Község Önkormányzatának Stratégiai ellenırzési terve 2015 2018. év Tengelic Község Önkormányzatának Stratégiai ellenırzési terve 2015 2018. év A költségvetési szervek belsı kontrollrendszerérıl és belsı ellenırzésérıl szóló 370/2011.(XII. 31.) Kormány rendelet (továbbiakban:

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

Védelmi Vonalak - Compliance

Védelmi Vonalak - Compliance Dr. Wieland Zsolt igazgató Compliance Igazgatóság Védelmi Vonalak - Compliance 2013. Február 14. Tartalom 1 2 3 4 1 2 3 4 Védelmi vonalak Compliance az mi? Compliance feladatok Gyakorlatban 1 Belső védelmi

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Monitoring, ellenırzés, értékelés Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Fogalmak Az ellenırzés a folyamatok, tevékenységek végrehajtásának állandó felülvizsgálatát jelenti,

Részletesebben

Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve

Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve Tisztelt Képviselı-testület! A belsı ellenırzés tervezésének bemutatása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Butyka Edit Biztosításfelügyeleti főosztály 2005. május 24. IAIS (International Association of Insurance Supervisors) 1994-ben alapították, 180

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA (HATÁLYOS: 2011. július 01. NAPJÁTÓL) Tartalomjegyzék I. Preambulum... 3 II. A jelen politika hatálya,

Részletesebben

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Felülvizsgált stratégiai ellenırzési terve a 2015. év vonatkozásában

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Felülvizsgált stratégiai ellenırzési terve a 2015. év vonatkozásában ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Felülvizsgált stratégiai ellenırzési terve a 2015. év vonatkozásában Ordacsehi Község Önkormányzat alapvetı célja, hogy biztosítsa a település mőködı képességét, a kötelezı

Részletesebben

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu Iktatószám: SZ/706/16/2009 ELİTERJESZTÉS a 2010. évre vonatkozó Éves i

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Izsák Város Címzetes Főjegyzőjétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Tárgy: Az Izsáki Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása.

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

A könyvvizsgálat módszertana

A könyvvizsgálat módszertana A könyvvizsgálat módszertana Belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat 2011 Deloitte Magyarország Tematika A belső ellenőrzési rendszer célja és típusai A belső ellenőrzési rendszer szerepe a könyvvizsgálat

Részletesebben

Minıségirányítás a legfıbb ellenırzı intézmények számára

Minıségirányítás a legfıbb ellenırzı intézmények számára ISSAI 40 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Minıségirányítás a legfıbb

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F)

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F) 1. szint Végrehajtott folyamat PA 1.1 Folyamat-végrehajtás Rangsorolás (N/P/L/F) Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Célmeghatározás: A vizsgálati eljárás a felelős vállalkozás irányítási

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról

A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról 2.számú melléklet SZAKMAI ZSŐRI ÉRTÉKELÉSE A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról Ajánlattevı: Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0752-06 A foglalkoztatáspolitikával, emberi erıforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemzı, fejlesztı feladatok

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

BELSİ KONTROLL KÉZIKÖNYV

BELSİ KONTROLL KÉZIKÖNYV A BELSİ KONTROLL KÉZIKÖNYV Hatályos: 00. január -tıl Kazincbarcika és Vidéke Többcélú Önkormányzati Kistréségi Társulás I. Bevezetés Az államháztartásról szóló 99. évi VIII. törvény (Áht.) 0.., 0/A., 0/B.,.,

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

TIGÁZ-DSO Kft. Szervezeti, Ügyviteli és Ellenőrzési Modell

TIGÁZ-DSO Kft. Szervezeti, Ügyviteli és Ellenőrzési Modell TIGÁZ-DSO Kft. Szervezeti, Ügyviteli és Ellenőrzési Modell Jóváhagyta a TIGÁZ-DSO Kft. Alapítója 2016. március 3-án TIGÁZ-DSO Kft. 4200 Hajdúszoboszló Rákóczi u. 184. Magyarország TARTALOMJEGYZÉK 1. FEJEZET...

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: a Képviselı-testület 2012. május 22-i ülésén ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Tájékoztató az Önkormányzat által fenntartott intézményekben 2011. évben végzett ellenırzések

Részletesebben

Dr. Benkő János. Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben

Dr. Benkő János. Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben Dr. Benkő János Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben 1 2 az integritásirányítás nem a szabályokon alapuló és az értékeken alapuló megközelítések közötti választás,

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben. a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7.

A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben. a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7. A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7. Az Állami Számvevıszék küldetése 2 Szilárd szakmai alapon

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

CIA CLUB. A Belsı Ellenırzés szerepe egy etikus vállalati környezet kialakításában. Bozóki Olga CIA, QA Regionális Belsı Ellenırzési Vezetı

CIA CLUB. A Belsı Ellenırzés szerepe egy etikus vállalati környezet kialakításában. Bozóki Olga CIA, QA Regionális Belsı Ellenırzési Vezetı CIA CLUB A Belsı Ellenırzés szerepe egy etikus vállalati környezet kialakításában Budapest, 2010 március 3. Bozóki Olga CIA, QA Regionális Belsı Ellenırzési Vezetı Belsı Ellenırökre vonatkozó etikai szabályok

Részletesebben

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl ISSAI 10 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Mexikói Nyilatkozat a

Részletesebben

A Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottságának. Elızetes Jóváhagyási Szabályzata

A Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottságának. Elızetes Jóváhagyási Szabályzata A Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottságának Elızetes Jóváhagyási Szabályzata 1 A Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottságának Elızetes Jóváhagyási Szabályzata 1.. Alapelvek A gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Kistérségi stratégiai belső ellenőrzési terv. 2011-2015. évek

Kistérségi stratégiai belső ellenőrzési terv. 2011-2015. évek A 42/2011. (II.24.) KT határozat melléklete Kistérségi stratégiai belső ellenőrzési terv 2011-2015. évek Ezen dokumentum célja, hogy a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása hosszú távú céljaival összhangban,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

A Képviselő-testület 2014. április 29-i ülésére. Jelentés a 2013-as belső ellenőrzés tapasztalatairól. Dr. Percze Tünde jegyző.

A Képviselő-testület 2014. április 29-i ülésére. Jelentés a 2013-as belső ellenőrzés tapasztalatairól. Dr. Percze Tünde jegyző. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2351 Alsónémedi, Fı út 58. Tel: 29/337-101, fax: 29/337-250 alsonemedi@upcmail.hu, www.alsonemedi.hu Szám: 133- /2014. ELŐTERJESZTÉS Készült:

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Abdalla Rozália* A KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZER (COMMON ASSESSMENT FRAMEWORK) GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

Abdalla Rozália* A KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZER (COMMON ASSESSMENT FRAMEWORK) GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Abdalla Rozália* A KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZER (COMMON ASSESSMENT FRAMEWORK) GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Az Európai Unió fontos kérdésként kezeli a közigazgatás minıségfejlesztését. A fejlesztési programok

Részletesebben

./.. (...) 10/1999. (III.31.)

./.. (...) 10/1999. (III.31.) SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ- TESTÜLETÉNEK./.. (...) számú rendelete a helyi közmővelıdés szabályozására címő a 10/1999. (III.31.) számú rendelet módosításáról Sárospatak Város Képviselı-testülete a muzeális

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0753-06/1 Emberi erıforrás-menedzsment bemutatása, funkciói (munkakörelemzés, -értékelés, szervezeti

Részletesebben

2010. évi ellenırzési jelentés

2010. évi ellenırzési jelentés 2010. évi ellenırzési jelentés A belsı ellenırzés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 121/B. (1) bekezdésében meghatározott tevékenység. A belsı ellenırzés a belsı

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 99. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Beszámoló a "Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának mőködésének átvilágítása és szervezetfejlesztésének megvalósítása" c.

Részletesebben

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon Felelős vállalatirányítás és köztulajdon -Elvárások és lehetőségek- Dr. Szuper József 2012.11.23. Miről lesz szó? I. Felelős vállalatirányítás és állami vállalatok Miért kell ez? Történelmi alapvetés Az

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjai az INTOSAI szakmai standardok keretrendszere (fordítás 1 )

A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjai az INTOSAI szakmai standardok keretrendszere (fordítás 1 ) INTOSAI Szakmai Standardok Bizottság A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjai az INTOSAI szakmai standardok keretrendszere (fordítás 1 ) Elıszó INTOSAI szakmai standardok és útmutatók keretrendszere

Részletesebben

Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére

Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére Tárgy: Javaslat az Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2015.

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapelvei

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapelvei ISSAI 20 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Az átláthatóság és az

Részletesebben

Munkahelyi egészségfejlesztés

Munkahelyi egészségfejlesztés A munkaadók jogszabályi kötelezettsége a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatértékelés. Nem elég a kockázatokat értékelni, tenni kell azért, hogy a kockázatokat mérsékeljék vagy elkerüljék!

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30.

A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30. A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30. aegon.com Védelmi vonalak Kockázat 1. védelmi vonal Mindenki (Aktuáriusok) 2. védelmi vonal Kockázatkezelés, Compliance 3.

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

A Bázeli Bizottság és a banki belső ellenőrzés

A Bázeli Bizottság és a banki belső ellenőrzés A Bázeli Bizottság és a banki belső ellenőrzés Tóth József OTP Bank Nyrt. 2013.02.06 Ellenőrzési Igazgatóság 2 Tartalomjegyzék I. Általános bevezető II. A belső ellenőrzés funkciójára vonatkozó felügyeleti

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,

Részletesebben

Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai

Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai 2 Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai A költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló, többször módosított 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi törvény értelmében a Magyarországon forgalomba hozni csak olyan tőzoltótechnikai terméket, tőz- vagy robbanásveszélyes készüléket,

Részletesebben

Risk and Compliance Management mit jelent ez egy lízing cég gyakorlatában?

Risk and Compliance Management mit jelent ez egy lízing cég gyakorlatában? Risk and Compliance Management mit jelent ez egy lízing cég gyakorlatában? PROVICE Üzleti és Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. EXCLUSIVE PARTNER 1027 Budapest, Kapás u. 11-15. Tel: + 36 1 488

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI INFORMATIKAI BIZOTTSÁG

KÖZIGAZGATÁSI INFORMATIKAI BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI INFORMATIKAI BIZOTTSÁG 25. számú Ajánlása Magyar Informatikai Biztonsági Ajánlások (MIBA) 1.0 verzió 2008. június - 1 - Közigazgatási Informatikai Bizottság 25. számú Ajánlása Készült a Miniszterelnöki

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Gazdasági és vezetési

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2652-06/1 Az információáramlás feltételeinek meghatározása a logisztikában. Az E-logisztikai feladatok

Részletesebben

A folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés (FEUVE) szabályzata

A folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés (FEUVE) szabályzata II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár A folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés (FEUVE) szabályzata Jóváhagyta: -.... Jóváhagyás idıpontja: 2005. december Tartalom Bevezetés 3 I. Folyamatba

Részletesebben

ROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban

ROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban Elıadó: Fazekas Rita, környezetvédelmi ügyintézı Európai Parlament és a Tanács 761/2001/EK rendelete alapján a Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszerében (EMAS) való önkéntes részvételi lehetısége

Részletesebben

Pomáz Város Önkormányzatának 4./2006. (01.26.) számú rendelete

Pomáz Város Önkormányzatának 4./2006. (01.26.) számú rendelete Pomáz Város Önkormányzatának 4./2006. (01.26.) számú rendelete z Önkormányzati Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 11/1999.(05. 11.) sz.rendelete módosításáról Pomáz Város Önkormányzatának

Részletesebben

Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar. Tóth Béla 2015.

Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar. Tóth Béla 2015. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Tóth Béla 2015. Név: Tóth Béla Tanulmányok: 2010 - Óbudai Egyetem / NIK Informatikai Biztonság szak Mérnök Diploma Főállásban: Pénzügyi szektor IT Infrastruktúra

Részletesebben

Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 2-i ülésére

Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 2-i ülésére Elıterjesztés sorszáma: 2. Melléklet: 2 db ELİTERJESZTÉS Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 2-i ülésére Tárgy: A Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó

Részletesebben

BELSİ ELLENİRZÉSI KÉZIKÖNYVE

BELSİ ELLENİRZÉSI KÉZIKÖNYVE 3/2.sz. melléklet SZABADI GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA MERNYE BELSİ ELLENİRZÉSI KÉZIKÖNYVE Készült: 2009.március 01. Jóváhagyva: 2009.március 01. Hatályos: 2009. március 01-tıl A szabályzat

Részletesebben

Károli Gáspár Református Egyetem ME 3.0.0 BELSİ AUDIT

Károli Gáspár Református Egyetem ME 3.0.0 BELSİ AUDIT BELSİ AUDIT 1. Cél A Belsı audit címő minıségügyi eljárás-utasítás célja a belsı minıségügyi felülvizsgálás/audit eljárásrendjének szabályozása az auditok hatékonysága érdekében. 2. Alkalmazási terület

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Konzorcium megbízásából készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Laser Consult Mőszaki-Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2003 Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

A folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés (FEUVE) szabályzata

A folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés (FEUVE) szabályzata 4. sz. melléklet Palotásy János Zeneiskola Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény OM: 040093 A folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés (FEUVE) szabályzata 2009. Bevezetés 4 I. Folyamatba

Részletesebben

Információbiztonsági Szabályzat elkészítése és javasolt tartalma. Debrıdy István Németh Ákos

Információbiztonsági Szabályzat elkészítése és javasolt tartalma. Debrıdy István Németh Ákos Információbiztonsági Szabályzat elkészítése és javasolt tartalma Debrıdy István Németh Ákos 2013. évi L. törvény Az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek teljes életciklusában

Részletesebben

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi Tartalom n Kockázat vs. megelőzés n A kockázat fogalma n Hol található a kockázat az új szabványban? n Kritikus megjegyzések n Körlevél n Megvalósítás

Részletesebben