nappal min: 5 C max: 8 C

Átírás

1 nappal min: 5 C max: 8 C éjszaka min: -3 C max: 1 C Belépés Regisztráció Előfizetés Keresés Veronika, Csongor, Yvett Belépés Regisztráció Előfizetés Rovatok Főoldal Belföld Külföld Gazdaság Kultúra Bűnügy-baleset Sport Vélemény Napi kérdés Fotó Szép szó Tudomány Bioritmus Bulvár Zöldzóna 6. oldal Szerintem Népszava Anno Névnapok: Veronika, Csongor, Yvett január 13. Előző Következő 18 új cikk Berlin bekeményít Bombagyárat találtak a párizsi terroristák lakásában Astra-ügy: 16 ezer ügyfélnek kellene még átszerződnie "Gyárfás hibázott" - A MÚSZ ex-főtitkára a Hosszú-botrányról Nyomoznak Mészáros Lőrinc agrárpénzei után Meghalt egy idős néni szén-monoxid-mérgezésben Bérgyilkosokkal öletett volna meg négy embert a volt ügyvéd Százmilliós adóssággal tűnt el az MSZP-s politikus - Körözi a rendőrség Hosszú legyőzte a MÚSZ-t? - Gyárfás újra megszólalt Felfüggesztette az ENEFI-részvényeket az MNB Súlyos milliókat csalt egy cég Borsodban Terror az utcákon: szélsőségesek gyújtogattak, törtek-zúztak 19 éves játékossal erősítene a Manchester Kifütyülték az elnököt a vízilabda Eb-n Bemutatták az MKP programját Ipsos: kedvelik Moszkvát, de az Unióban élnének Meghalt a fiatal sakknagymester Alacsony lett az infláció Berlin bekeményít Bombagyárat találtak a párizsi terroristák lakásában

2 Népszava szept 9. 05:05 [A+ A-] [Nyomtatás] [Küldés ben] MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Tweet Share Minden korábbi feszültség ellenére nyitottan tekint a Zsidó Közösségi Kerekasztal mai ülésére a Mazsihisz. A kormány képviseletében Lázár János miniszter ezúttal a meghívott 16 zsidó szervezet által felvetett témákról is hajlandó lesz beszélni - igaz, az utolsó, "Egyebek" napirendi pontban. A szervezetek összesen négy témát javasoltak, amelyekről nemrég kiderült, egyáltalán nem fedik azokat a napirendi pontokat, amelyekről Lázár tárgyalna. Heisler András Mazsihisz-elnök szerint azonban például a józsefvárosi Sorsok Háza jövőjének megvitatása - amelyet ők kértek - semmiképp sem maradhat le, és e kérdésben mindenképp dűlőre kellene jutni. Nyitottan tekint a Zsidó Közösségi Kerekasztal mai ülésére a Mazsihisz: a szervezet elnöke, Heisler András szerint a korábbi feszültségek ellenére optimisták a mai egyeztetést illetően, és kíváncsian várják a kormány álláspontját. Még annak ellenére is, hogy néhány nappal ezelőttig az is bizonytalan volt, a kerekasztalt összehívó, és ma a kormány nevében tárgyaló Lázár János hajlandó lesz-e beszélni azokról a témákról, amelyek megvitatását a Mazsihisz, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZsH) és 14 másik zsidó szervezet közös konszenzussal javasolta. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis, mint az Origo arról beszámolt, bár egy hónapja kezdeményezte a kerekasztal összehívását a Heislernek írt levelében - hogy a kormány és a zsidó közösségek "együtt határozzák meg a következő időszak főbb feladatait" -, olyan napirendi javaslatokat küldött, amelyek egyáltalán nem fedték azokat a témákat, amelyeket a zsidó szervezetek fontosnak tartottak megvitatni. De néhány napja, a szervezetek ezt kifogásoló levelére Lázár mégis jelezte, témáikat "az "Egyebek" napirendi pontokon belül természetesen tárgyalni fogjuk". Kínossá vált Schwezoff Lemondásra szólította fel Schwezoff Dávidot, a BZsH ügyvezető

3 igazgatóját vasárnapi ülésén a Mazsihisz elnökök tanácsa - egyben felkérte a BZSH közösségét is, hívja vissza tisztéből az ügyvezetőt. Az elnökök tanácsa - melynek tagja a BZsH elnöke, a Magyarországi Autonóm Orthodox Hitközség elnöke és az összes vidéki taghitközség vezetője - 15 igen, 4 nem és 2 tartózkodás mellett úgy szavazott, hogy "erkölcsileg elfogadhatatlan", hogy a legnagyobb taghitközség ügyvezető igazgatója "olyan bizonytalan és zavaros előélettel, illetve bizonytalan háttérrel rendelkezik, mely rendkívüli kockázatokat hordoz", akár a magyarországi zsidóság presztízsének elvesztésével járhat. Közlésük szerint a testület tagjai ugyan tisztában voltak azzal, hogy a kérdésben nem hozhatnak jogi relevanciával bíró határozatot - mivel a BZsH független jogi személyiséggel rendelkező szervezet -, a Mazsihisz taghitközségi elnökei ennek ellenére szükségesnek látták állásfoglalásban rögzíteni véleményüket. Schwezoffot a BZSH július 3-ai közgyűlésén választották meg a szervezet élére elődje, a szervezetet 1991 óta vezető Zoltai Gusztáv április 9-i lemondását követően. Csak Schwezoff megválasztása után derült ki, hogy korábban transzvesztita előadóként és katolikus kántorként is tevékenykedett, de hallgatója volt az Evangélikus Hittudományi Egyetemnek is. Jelen állás szerint a kormány a ma délelőtti, Országházba összehívott ülésen a következőket tartaná fontosnak: a holokauszt-túlélők szociális gondoskodásának, a holokauszt köznevelésben való megjelenítésének, az antiszemitizmus figyelésének, valamint a zsidó temetők kegyeleti és örökségvédelmi helyreállításának megvitatását. Ezzel szemben elképzelhetetlen a zsidó szervezetek szerint, hogy ne essen szó a józsefvárosi Sorsok Házának jövőjéről, annak szakmai programjáról és történelemszemléletéről, és mindenképpen beszélnének a kormány és a zsidóság oktatási együttműködésének fejlesztéséről, a zsidó civil élet támogatásáról, és az úgynevezett progresszív zsidó egyházak státuszának rendezéséről. Saját jogon egyeztet az EMIH Nem vett részt a Zsidó Közösségi Kerekasztal mai üléséről egyeztető zsidó szervezetek találkozóján a múlt héten az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) - írta a Magyar Nemzet. Ennek ellenére a Köves Slomó vezető rabbi által irányított közösség képviselteti magát a mai ülésen. A rabbi szerint javaslataikat már korábban megtették azokon az egyeztetéseken, amelyeket a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke, Szabó György vezetett, és nem látta értelmét annak, hogy részt vegyenek az általa "a Mazsihisz belső előegyeztetésének" nevezett tárgyaláson. Hozzátette, úgy tudja, azon az ortodox hitközség, több vidéki közösség, a túlélőket képviselő szervezetek és sokan mások sem vettek részt. Köves Slomó szerint a zsidó közösség ügyeiről, a hitélet és az oktatás égető kérdéseiről, a többségi társadalommal folytatott kommunikációról valóban beszélni kell, és "e kérdésekről mindig szívesen egyeztetünk, de saját jogon". E négy napirendi pont megküldésére kapták válaszul a kormánytól, hogy az "Egyebek" között helyet kaphatnak. Mint Heisler András lapunknak elmondta, nehéz is lesz a témákat egy mederben tartani. A kormány által felvetett témákról lapunknak előzetesen nem kívánt véleményt formálni, mint fogalmazott, "nyitottan meghallgatjuk a kormány álláspontját, minden prejudikáció kedvezőtlen volna". Ez vélhetően egyébként annak jele is, hogy a szervezetek lehetségesnek látják a megállapodást például a Sorsok Háza ügyében; kormányközeli sajtóértesülések szerint ugyanakkor a legvalószínűbb az, hogy a megbeszélésen Lázár tájékoztatja a zsidó közösségeket arról, milyen plusz költségvetési forrásokat ad a kormány a holokauszt emlékév keretében 2014-ben, illetve jövőre az intézmények és események finanszírozására. Miközben például a Mazsihisz épp februári közgyűlésén döntött arról, hogy az emlékév állami megemlékezésein semmilyen formában nem kívánnak részt venni. Feszültségpontok így is jócskán akadnak a kormány és a zsidó szervezetek viszonyában. Ezeket egy hete a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, Latorcai Csaba igyekezett tompítani, mondván, "információi szerint" időközben már több ügyben is egyezség született, így az oktatási együttműködés és a Sorsok Háza kérdésében, ez utóbbinál - állítása szerint - figyelembe veszik a holokauszt nemzetközi szakértőinek észrevételeit is. Azt nem tudni, Latorcai mire alapozta a megegyezéssel kapcsolatos állítását, hiszen a zsidó szervezetek vezetői, így a Mazsihisz-elnök Heisler, a BZSH ügyvezető igazgatója, Tordai Péter és Kardos Péter főrabbi legutóbb áprilisban találkoztak a kormányfővel. Akkor jelen volt még Balog Zoltán erőforrás-miniszter és Lázár János, és szóba került a Sorsok Háza ügye, de a botrányos Szabadság téri emlékmű is, melynek kapcsán Orbán Viktor emlékezetes kijelentést tett: ebben a kérdésben "nincs mozgástere" ahhoz, hogy elmozduljon a korábbi koncepciótól. - Feszültségpontok A kormány és a zsidó szervezetek elmúlt csaknem egy éves viszonyának viharosságát néhány jelképes ügy is szemlélteti. Mint Heisler fogalmazott Lázárnak küldött levelében - melyben egyébként gratulált miniszteri kinevezéséhez is -, mély csalódás volt számukra az elmúlt háromnegyed év "a kormány emlékezetpolitikája, a zsidó szervezetek véleményének, kéréseinek figyelmen kívül hagyása miatt", valamint azért, mert "nem volt érdemi kapcsolat" a Mazsihisz és a kormány között. A kerekasztalt a kormány 2011-ben kormányhatározattal hozta létre annak érdekében, hogy platformot biztosítson a hazai zsidó szervezetek és a kabinet párbeszédére. Legutóbb februárban ült össze, és akkor a Veritas főigazgatója, a Sorsok Háza, valamint a megszállási emlékmű ügye volt napirenden, később pedig a Mazsihisz épp e három témától tette függővé további együttműködését a kabinettel. - A józsefvárosi Sorsok Háza projekt Heisler szerint ez volt az a téma, amelyet a zsidó szervezetek egyértelműen közösen javasoltak, "mindenki úgy gondolta, messze ez a legnagyobb hatású ügy" ma a hazai zsidóság életében. A Schmidt Mária vezette Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány felügyeli a józsefvárosi pályaudvar területére tervezett Sorsok Háza megépítését, amely a holokauszt gyermekáldozatainak kívánna emléket állítani. Schmidt a kormány felkérésére ugyan összehívott egy nemzetközi tanácsadó testületet az intézmény szakmaiságának garantálására - ennek tagja volt például Andrew Baker rabbi, az Amerikai Zsidó Bizottság nemzetközi igazgatója, Andrew Burns, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség elnöke és a Mazsihisz részéről Heisler András is -, de július végi találkozójuk nem jól sült el. Az értekezlet előtt mindössze tíz nappal született kormányhatározat az intézmény létrehozásáról, és Heisler több nyilatkozatában is kifogásolta:

4 nem lát garanciát arra, hogy olyan "hiteles történelmi koncepció" fog megvalósulni a Sorsok Házában, amely megfelel a leginkább érintett zsidóság szempontjainak. Ezért a Mazsihisz vezetői a projekt leállítását javasolták, és azt, hogy helyette létesüljön Együttélés Háza a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. Heisler korábbi közlése szerint Schmidt "együttműködési készségének teljes hiánya" miatt ki is lépett a tanácsadó testületből. A helyzet azóta annyiban finomodott, hogy a Mazsihisz feltételekkel működne csak együtt a Schmidt vezette intézménnyel. Egyrészt igénylik a kiállítás részletes forgatókönyvét, másrészt az intézmény függetlenségének ellenőrzését egy olyan kuratóriumra bíznák, amelynek tagjai között egyenlő arányban vannak a kormány, a Mazsihisz képviselői és - konszenzussal választott - nemzetközi szakértők. Az áprilisi találkozón Orbán egyébként megígérte, ha a Mazsihisz által fontosnak tartott elvi szempontok sérülnek, akkor a kormányzat újragondolja a Sorsok Háza megvalósítását. - A Szabadság téri emlékmű Ebben hajthatatlannak tűnik Orbán Viktor, ám többek között a botrányos emlékmű kapcsán határozott arról a Mazsihisz, hogy nem kíván részt venni az államilag szervezett holokauszt- megemlékezéseken. Orbán korábban azt ígérte, húsvét után egyeztet az emlékműről a szervezet képviselőivel, végül azonban a parlamenti választás után két nappal, egyeztetés nélkül láttak neki a szobor felállításának. A folyamatos helyszíni tiltakozás ellenére befejezték az építkezést, és július végén elkészült a Gábriel arkangyalt és a sast ábrázoló szoborcsoport, amely ellen már több 120 napja tiltakoznak a helyszínen. - Veritas Történetkutató Intézet Ismert Szakály Sándor történész, a kormány által létrehozott intézet főigazgatójának januári nyilatkozata, amelyben azt állította: az 1941-es kamenyec-podolszki deportálások inkább "idegenrendészeti eljárásnak" tekinthetők. Három hónappal később, áprilisban a Veritas és a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány mégis együttműködési megállapodást kötött. A Mazsihisz még februárban határozatban kérte a kormányt, váltsa le Szakályt, és bár ez nem történt meg, tiltakozásuk nem volt eredménytelen. Az együttműködést a Páva utcai gyűjtemény nevében aláíró Haraszti György kuratóriumi elnök nem mellesleg a Mazsihisz intézményeként működő Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem tanszékvezetője volt, így a Mazsihisz szerint Haraszti cselekedete morálisan nem vállalható. Harasztit a szerződés miatt végül eltávolították posztjáról. Ám úgy tűnik, Haraszti felfelé bukott, hiszen azóta a Páva utcai intézmény vezetőjeként tűnt fel. Barna L. Norbert Címkék: Lázár János, zsidó kerekasztal, közös nevező etés

5

6

7 Orbán Viktor egykori nagy barátja, Kaczyński reméli, hogy a szerelvény befut Varsóba is. Ekképp vallott: Nemzeti, aki jogot véd; nacionalista, aki jogot sért".

8 Ki akarják ordítani magukból a felháborodásukat, a fájdalmukat, azt, hogy ez így tovább nem mehet.

9 Kutatják, merre lehet García Lorca rejtőzködő sírja. KLUBRÁDIÓ.HU Az Unió tart Lengyelországtól - 07:48 Eltiltották a fővárost a bontástól -Győzött a Jogerős a három tényleges életfogytiglan Bírálta az Európa Tanács a magyar menekültpolitikát - 12:08 Weboldalunkat úgy készítettük el, hogy a tartalom alkalmazkodjon a kijelző szélességéhez. Amennyiben ezt meg kívánja változtatni, és készülékének jellegétől függetlenül mindig egy konkrét verziót látni, kattintson a "Beállítások" gombra a láblécben. Állásajánlatok Médiaajánlat Adatkezelésről Jogokról Alapelvek Impresszum Ügyeletes újságíró Beállítások A fenntartója a NÉPSZAVA Lapkiadó Kft. Minden jog fenntartva Plex Online Kft. - Szoftverfejlesztés, tárhelybérlés