Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Gasztronómia és turizmus Somogy megyében.

Átírás

1 Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Gasztronómia és turizmus Somogy megyében Esettanulmány

2 Gasztronómia és turizmus Somogy megyében A gasztroturizmus szakirodalmi háttere A gasztroturizmus elsősorban a különböző gasztronómiai termékek és szolgáltatások köré szervezett utazásokat, rendezvényeket jelenti. Mivel a szakemberek magát a gasztronómiát a kultúra részeként értelmezik, így a gasztroturizmus is a kulturális turizmus egyik válfaja. A fogalmi meghatározások közül érdemes kiemelni Hall és Mitchell (2003) megfogalmazását, mely szerint a turizmus ezen ágában a látogatók elsődleges motivációja a különböző kézműves gasztronómiai kistermelők, vagy gasztrofesztiválok, esetleg éttermek és különleges területek meglátogatása, ahol olyan ételeket is megkóstolhatnak, melyek az adott régióra, annak konyhatechnológiájára jellemzőek. Egyszerűbb megfogalmazásban tehát a gasztronómiai turizmus olyan utakat foglal magába, ahol az utazó legfőbb motivációja a meglátogatott desztináció helyi ételeivel és italaival való megismerkedés. Bár a gasztronómiai célú utazások története régebbre nyúlik vissza, igazi fellendülése a 20. században kezdődött, s egyértelműen kijelenthető, hogy napjainkban éli virágkorát. Elsősorban a rendezvényekben megmutatkozva pedig a turizmus kapcsán is kiemelten kell foglalkoznunk a kérdéssel (Pongrácz Juhászová, 2011). A Magyar Turizmus Zrt. is fontosnak tartja a különböző fesztiválok, rendezvények kérdését, melyek kapcsán a gasztronómiai vonatkozású események fejlődése is megmutatkozik. Egy 2010-es kutatásból többek közt azt is megtudhatjuk, hogy a legtöbb fesztivállátogató a Balatoni régiót részesíti előnyben; ugyanakkor a kutatásból az is kiderül, hogy a fesztivállátogatók közül legtöbben a gasztronómiai rendezvényeket preferálják (30,8%), amely típus ezzel megelőzi a manapság oly trendinek tartott könnyűzenei fesztiválokat is (18,6%). A gasztronómiai rendezvényeket számos rendező elv mentén csoportosíthatjuk: 1. Rendezvény célja szerint: Hagyományokra épülő rendezvények: e rendezvények célja a különböző régiók és népcsoportok hagyományos ételkészítési, táplálkozási szokásainak ápolása és felelevenítése. Kulinaritást előtérbe helyező rendezvények: e rendezvények célja a különleges gasztronómiai élmény nyújtása. Szakmai jellegű rendezvények: pl. szakácsolimpiák, gasztronómiai versenyek (Mészáros és Voleszár (2004)) 2. Témakörök szerint: magyaros ételekhez kapcsoló jeles napokhoz kapcsoló népi, tájjellegű gasztronómiához kapcsoló a magyarság múltjához kapcsoló 2

3 gasztronómiai szakmai jelleghez kapcsoló (Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, 2008). A Programturizmus.hu internetes portál adati alapján 2012-ben a 10 legnépszerűbb esemény közé 7 gasztronómiai jellegű rendezvény is bekerült: 2. Balatonboglári Szüreti Fesztivál 3. Balatonfüredi Borhetek 6. Csokoládé Fesztivál Édes Napok 7. Velemi Gesztenyeünnep 8. Őrségi Tökfesztivál 9. Zsindelyes Pálinka Fesztivál 10. Eperfesztivál Tahitótfalu A portál elkészítette a 10 legnépszerűbb étel- és italfesztivál listáját is, melyek 2012-ben a következők voltak: TOP 10 ételfesztivál Csokoládé Fesztivál Édes Napok Velemi Gesztenyeünnep Őrségi Tökfesztivál Eperfesztivál Tahitótfalu Rácalmási Tökfesztivál Vecsési Káposztafesztivál Bajai Halfőző Fesztivál Tiszafüredi Halas Napok Medvehagyma Fesztivál Orfű Székesfehérvári Lecsófesztivál TOP 10 italfesztivál Balatonboglári Szüreti Fesztivál Balatonfüredi Borhetek Zsindelyes Pálinka Fesztivál Miskolci Sörfesztivál Tokaj-Hegyaljai Szüreti Napok Balatonalmádi Borfesztivál Márton napi Pálinkafesztivál Siófok Badacsonyi Borhetek Villányi Vörösborfesztivál Gyulai Pálinkafesztivál Egy-egy gasztronómiai rendezvény nem csak a látogatók szórakoztatása miatt fontos, hanem az ott élő kultúra képviselői számára is, hiszen jó lehetőséget kínál a helyi vendéglátósoknak arra, hogy bemutassák saját specialitásaikat és vendégszeretetüket, továbbá ezáltal akár saját bevételeiket is növeljék. Egy jó kezdeményezés Különleges asztali örömök A különböző rendezvények, rendezvényhelyszínek és települések, egyesületek összefogására jó példát jelentett Somogy megyében a Különleges asztali örömök Somogyban nevű gasztronómiai rendezvénysorozat. A kezdeményezés 1999-ben indult, s elsődleges célja volt, 3

4 hogy összefogja somogyi kistelepüléseket, azok gasztronómiai hagyományait. A programsorozat továbbá vízióként tűzte ki a helyi ételkülönlegességek és a helyi életforma népszerűsítését. A programsorozat azért is tűnt jó kezdeményezésnek, mert nem csak a látogatók, hanem az aktív résztvevők (szakácsok és háziasszonyok) számára is érdekessé tették az eseményeket azáltal, hogy különböző versenyeket szerveztek számukra, így ők is érdekeltek lettek a rendezvény sikerében és hosszú távú fenntartásában. A programokat nem koncentrálták egy-egy település köré, hanem elszórtan, más-más falvak szervezték meg a különböző programokat, ezáltal pedig minden résztvevő település részesülhetett a rendezvény másodlagos hozadékából is. Az események március végétől október közepéig kerültek megszervezésre, ügyelve arra, hogy megfelelő időjárási körülményeket tudjanak teremteni a sok esetben szabadtéri rendezvény számára. Érdekesség, hogy a rendezvénysorozatot a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság 2004-ben Az év turisztikai rendezvénye díjjal tüntette ki. A programsorozat sikerét igazolja, hogy annak megrendezése során összesen 39 településen kerültek lebonyolításra különböző rendezvények, a legletérőbb témákban. A megszervezésre került rendezvények listáját és azok témáját a mellékletben elhelyezett táblázat foglalja össze. A programsorozat azonban 13 év után megszakadt, s 2012-től nem került megszervezésre a Különleges asztali örömök. Ennek legfőbb oka az volt, hogy az egyes önkormányzatok feladatkörei (és ezáltal anyagi terhei is) megváltoztak, s a rendezvényre sajnos már nem maradt kellő erőforrás. Egy kutatás tapasztalatai Egy 2013 nyarán végzett felmérés a Somogy megyei gasztronómiai rendezvények látogatóinak legfontosabb tulajdonságait és motivációit igyekezett feltárni annak érdekében, hogy a jövőbeli rendezvények szervezése és marketingkommunikációja még sikeresebb és hatékonyabb legyen. A felmérés tanulságai szerint: Somogy megyében a gasztronómiai rendezvények népszerűbbek a nők körében, a férfiak kisebb számban látogatják ezen eseményeket, illetve ha tehetik, más típusú nyaralást választanak. Ha gasztronómiai rendezvények kerülnek szóba, a nők elsősorban a szárnyas húsból készült ételeket preferálják (a megkérdezettek 24%-a választotta ezt a lehetőséget), míg a férfiak elsősorban a vadhúsos menüre (a válaszadók 23%-a) voksolnak, s leginkább ilyen típusú rendezvényen szeretnek részt venni. Mind a nők, mind a férfiak esetén elmondható, hogy a bor témájú gasztronómiai rendezvények kiemelt helyet foglalnak el a preferencia rangsorban, ugyanis mindkét nem képviselői szívesen látogatják ezen eseményeket a megkérdezettek közül közel 30%. 4

5 A Somogy megyei gasztronómiai rendezvények sorában kiemelkedik a Balatonlellei Borhét, a Nagyszakácsi Királyi Szakácsok Viadala, a Mesztegnyői Rétes fesztivál és a Kaposvári Mézfesztivál, ugyanis e rendezvényekről hallottak a legtöbben a megkérdezettek közül (több mint 58%-uk) A részvétel tekintetében elmondható, hogy a megkérdezettek közül a legtöbben a következő somogyi rendezvényeken vettek már rész életükben: Balatonlellei Borhét (38%), Kaposvári Mézfesztivál (29%), Balatonboglári Szüreti Fesztivál (22%). A gasztronómiai rendezvényre látogatók jelentős részének (közel 70%) elsődleges motivációja egybeesik a rendezvény céljával, vagyis a legtöbben magáért az étel/ital megkóstolásáért látogatnak el egy ilyen eseményre. Jelentős motiváló erő még a különböző fellépők, előadók megtekintése is, ezt a válaszadók közel egynegyede említette. A meglátogatott rendezvényen a legtöbben a különböző vendéglátóhelyeket, büféket, standokat keresik fel (30-35%), de fontos szerephez jutnak a fagylalt és más édességárusok is, őket a látogatók 15-17%-a keresi fel egy-egy rendezvény alkalmával. Az információszerzés terén a saját tapasztalat dominál, a válaszadók közel harmada azért látogat el egy gasztronómiai rendezvényre, mert a korábbi években is részt vett már rajta, megtetszett neki, s így 2013-ban már tudatosan kereste a rendezvény időpontját. A második legjelentősebb információforrásnak a rokonok, barátok, ismerősök ajánlása bizonyult, ezt az opciót a válaszadók 25%-a jelölte meg. Végül az átlagos költés tekintetében a következő eredmények születtek a felmérés kapcsán: a válaszadók mintegy kétharmada Ft között költ egy gasztronómiai rendezvény alkalmával, mely összeget elsősorban a különböző vendéglátóhelyeken költik el; továbbá 21% válaszolta azt, hogy Ft közötti költés jellemző a fogyasztására egy-egy rendezvényen. Következtetések, javaslatok Mivel a turisztikai iparágban ma már a gasztronómia is kiemelkedő szerepet kap, továbbá mivel a fesztivál jellegű események fénykorát éljük, nem meglepő, hogy a kettő ötvözetére, vagyis a gasztro témájú fesztiválokra is megnőtt a kereslet az utóbbi években. A helyi hagyományok ápolása, melybe a különböző ételkészítési hagyományok és szokások is beletartoznak, kiemelten fontos prioritás valamennyi Európai Unió által támogatott programban is, így e terület jelentősége e szempontból is elvitathatatlan. Számos hazai és néhány határon átnyúló pályázati kiírás is keresi azokat a szolgáltatókat, pályázókat, akik e hagyományokat továbbörökítve igyekeznek fenntartani és széles körnek bemutatni a vidéki élet szépségeit és annak élő kultúráját. Következtetések, javaslatok a rendezvények finanszírozása kapcsán Fontos azt is kiemelnünk, hogy ez az Uniós támogatás nem csak elméletben, de a gyakorlatban is képes támogatni egy-egy rendezvény megvalósítását, hiszen jelentős támogatás hívható le e tevékenységekre. 5

6 Ahogy a fenti esetben is láthattuk, Uniós forrás nélkül, csupán települések összefogásával is szép eredményeket lehet elérni a gasztroturizmusban. Az olyan programsorozatok, melyek több település együttműködésével, vándor-jelleggel jönnek létre, a látogatók szemében is kedveltek, mivel időről időre más és más kistelepülést ismerhetnek meg annak sajátos kultúrájával és hagyományaival együtt. Az érintett települések számára ez azon túl, hogy hírnevet hoz, látogatókat vonz, növeli a vendégéjszakák számát a szálláshelyeken, ami által a különböző adóbevételek is növekedhetnek. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a rendezvényszervezés költségei is megoszthatók az egyes települések között. Finanszírozási kérdéseket feszegetve érdemes megemlíteni, hogy az ismertetett kutatás tapasztalatai szerint a látogatók jellemzően keveset költenek (többség Ft alatt) a meglátogatott rendezvényen, mely nem szerencsés. A látogatók költési hajlandóságának növelése elengedhetetlen lenne a rendezvény finanszírozása és fenntarthatósága kapcsán. A költési hajlandóság növelhető további szolgáltatók bevonásával, nyereményjátékok alkalmazásával is. Amennyiben sikerül szponzorációból, vagy egyéb felajánlásokból támogatni a rendezvényt, mindenképp érdemes élni a lehetőséggel. Következtetések, javaslatok a rendezvények szervezése kapcsán Ahogy a Különleges asztali örömök programsorozat 13 évig tartó sikere is bizonyítja, az együttműködés mindig kifizetődő a rendezvények kapcsán. Így van ez a szervezési kérdések esetén is. A bemutatott kérdőíves vizsgálat tapasztalatai szerint azonban van még néhány tényező, melyre érdemes külön figyelmet fordítani a rendezvények szervezésekor. A gasztronómiai rendezvények esetén szükséges az étel- és italkínáló standok, valamint a különböző vendéglátó egységek széles körének biztosítása. A látogatók többsége ezért megy el egy rendezvényre, az étel-, italfogyasztás a fő motivációja, illetve erre is költ a legtöbbet. Mivel ezen szolgáltatás iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet, meg kell teremteni a megfelelően széles kínálatot is. Fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy a célcsoportnak, a rendezvény korosztályának megfelelő fellépők, előadók, énekesek meghívása jelentősen emelheti a látogatók számát, mely a finanszírozási kérdéskörben említett hasznokhoz is hozzájárulhat. Következtetések, javaslatok a rendezvények marketingtevékenysége kapcsán Nem csak az általunk vizsgált térségben és rendezvényekre igaz, hogy a fogyasztói elégedettség nagy kincs, s olyan tényező, melyre a rendezvények kapcsán is nagy figyelmet kell szentelni. Ha a fogyasztó (esetünkben a rendezvényre látogató) elégedett azzal, amit kapott, jól érezte magát, akkor egyrészt visszatérő vendégként számíthatunk rá, továbbá pozitív élményeit megosztja rokonaival, barátaival és ismerőseivel, ezzel is terjesztve a rendezvény jó hírét. A szájról szájra terjedő marketing jelentőségét a mai, IT- és közösségi média-orientált világban sem szabad lebecsülnünk. Mindemellett fontosnak tartanánk a rendezvények online felületen való megjelenését is, mivel a vizsgált térség rendezvényeinek többségéről csupán a települési honlapokon találunk előzetesen információt, illetve a helyi lapokban írnak azokról utólagosan. Ezen a tendencián változtatni kell. Kérdés: Milyen további ötletei, fejlesztési javaslatai lennének a Somogy megyei gasztroturizmus fellendítése érdekében? 6

7 Felhasznált irodalom jegyzéke Hunyadi Zs. (2004): A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban, Magyar Művelődési Intézet: Találkozások a kultúrával 2, Budapest, 2004., p Magyar Turizmus Zrt. (2010.): Turizmus Bulletin XIV. évfolyam 3. szám, A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai Június 12. Mészáros T. Voleszár, Z. (2004): Villásreggelitől a gálavacsoráig, Gasztro-könyvek sorozat, Voleszár Zoltán Kiadó. Pongrácz M. Juhászová B. (2011): Gasztroturizmus prezi Július 10. Programturizmus.hu/a: Fesztiválnaptár, fesztiválok júl. 20. Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (2010): 2013: Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (I. ütem), Tájgazdálkodási Kézikönyvsorozat, A vidéki turizmus a5.pdf, jún

8 Melléklet A rendezvénysorozat fennállása alatt megrendezésre került események Helyszín A rendezvény neve Ádánd Böllérnapok Babócsa Babparádé Balatonboglár Balatonboglári halászléfőző verseny Balatonboglár-Szőlőskislak Somogy Bora Választás Balatonboglár-Szőlőskislak Töklámpás Fesztivál-Tökéletes tökételek sütő-főző versenye Balatonendréd Vadétkek sütő- és főzőversenye Barcs Drávamenti kulturális és gasztronómiai találkozó Bőszénfa Zselici tüzes lecsófőző kavalkád Buzsák Pünkösdi Napok Csokonyavisonta Kalácskarnevál Csurgó Csusza Fesztivál Csurgónagymarton Kukorikú-Kukoris Fesztivál Ecseny Nemzetiségek Főzőversenye Gadány Kukoricás ételek fesztiválja Háromfa Halételek sütő- és főzőversenye Kadarkút Nyársonsült húsfalatkák parádéja Kadarkút Gesztenyés Nap Kaposvár Kaposvári Grillparti Lengyeltóti Diófesztivál Magyaratád Pálinkafesztivál Mernye Krumplisfesztivál Mernye Somogyi Betyáros Ételek Főzőversenye Mesztegnyő Rétesfesztivál Miklósi Szárnyas ételek sütő- és főzőversenye Nagyatád Palacsintakirály választás Nagybajom Kenyér és Langalló Fesztivál Nagyszakácsi Somogy, Tolna, Baranya megyék önkormányzatainak turisztikai találkozója (kezdetben Turizmusbarát Polgármesterek Napja néven futott) Nagyszakácsi Királyi Szakácsok Viadala Nemesdéd Gyümölcsfesztivál Nemesvid Csülökparádé Nikla Berzsenyi Mézesnapok Patalom Rizsfesztivál Segesd Prószaparádé Siófok Balatoni nemzetközi tojásfesztivál Siójut Bográcsfesztivál Som Sütifesztivál Somogyvámos Vegetáriánus ételek fesztiválja Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta Megyei vadásznap és vadászati gasztrofesztivál Szenna Hurkafesztivál Szólád Löszpincesori bor- és Balatoni Lovas Fesztivál (kezdetben Pincesori Bográcsparti néven futott) Szőlősgyörök Honfoglalás kori ételek sütő- és főzőversenye Tarany Buncek fesztivál és káposztás étkek főzőversenye Vörs Tűzoltók Tárcsán-sütő Találkozója Zamárdi Patkó Bandi Betyárverseny Zamárdi Prézli-parádé 8