KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ
|
|
- Lili Pásztor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 2. TÉMATERÜLET 2.1. A megye belsı kapcsolatrendszere, érdekérvényesítés A MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI SZINTJEINEK KAPCSOLATAI KAMARÁK, ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK CIVIL KAPCSOLATI RENDSZER 2.2. A megye külsı kapcsolatrendszere: a fıváros térségéhez, a közeli fejlesztési pólusokhoz, Szlovákiához, nemzetközi -EUhoz főzıdı - kapcsolatok BP-I METROPOLISZ-TÉRSÉGGEL VALÓ KAPCSOLAT VESZPRÉM-SZÉKESFEHÉRVÁR FEJLESZTÉSI TENGELYHEZ VALÓ KAPCSOLAT GYİRI (NY-DUNÁNTÚLI) PÓLUSHOZ VALÓ KAPCSOLAT A TERÜLETI INTEGRÁLÓDÁS EURÓPÁBA FEJL. KÉRDÉSEI HATÁR MENTI TÉRSÉGEK EGYÜTTMŐK., KAPCS. NYITRÁVAL A MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI SZINTJEINEK KAPCSOLATAI Dokumentumok elemzése: Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (2005) szerint a rendszerváltozás után az állami beavatkozások hosszú távú stratégiai tervezésének gyakorlata és intézményrendszere a legtöbb területen háttérbe szorult. A késıbbiekben azonban az átláthatóság, a források és a
2 2 célok tervezhetısége miatt, valamint az európai uniós gyakorlathoz való igazodás érdekében egyre szélesebb körben újra elıtérbe került a stratégiai megközelítés. A os idıszakra készített Nemzeti Fejlesztési Terv nem egy átfogó, minden szektorra kiterjedı fejlesztési terv, hanem olyan egységes stratégia volt, mely a Magyarország számára megnyíló európai uniós fejlesztési források felhasználási irányait foglalta össze. Az elsı Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programra épült: 1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 2. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 3. Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 4. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 5. Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) A tervezést az ágazatok önálló, programonkénti fejlesztési elképzelései irányították, nem pedig a nemzeti szinten meghatározott átfogó fejlesztési célok, stratégiák. Az I. NFT tapasztalata, hogy az egész országra érvényes átfogó társadalmi-gazdasági-környezeti célok kijelölése az elsıdleges lépés, és csakis ezt követıen kezdıdhet meg a szakágazati tervezés. A tervezés során építeni kell a korábban elkészült tervdokumentumokra. Az egyes szakágazatok általában nem rendelkeztek 3, 5 vagy 7 éves elıretekintéssel, stabilnak tekinthetı, politikailag is legitim koncepcióik nem voltak. Léteztek ugyan olyan hatályos vagy elfogadás alatt lévı nemzeti szintő stratégiai dokumentumok, területfejlesztési programok, Nemzeti Környezetvédelmi Program, amelyeket figyelembe kellett venni a tervezés folyamán, e dokumentumoknak azonban nem volt kellı hatásuk a tervezési idıszakra. A végrehajtással kapcsolatos 2004-es tapasztalatok rámutattak arra, hogy a következı NFT tervezésekor nagy súlyt kell helyezni a végrehajtási intézményrendszer idıben történı kialakítására. Ezenkívül évenként értékelni kell a végrehajtási tapasztalatokat, mivel a végrehajtásban jelentkezı hatékonysági problémák jelentısen veszélyeztethetik a tervezésben megfogalmazott célok elérését. A dinamikusan változó nemzetközi környezethez való sikeres alkalmazkodás feltétele, hogy erısödjön a stratégiai szemlélet az államigazgatásban. Olyan apparátusra van szükség, amely rendelkezik a politikai célok szakpolitikává alakításához szükséges információkkal, képességekkel és jogosítványokkal. Meg tudja szervezni, hatékonyan és takarékosan végre tudja hajtani ezeket a szakpolitikákat. Ez a feladat jelentıs intézményrendszeri átalakításokat igényel, a stratégiai tervezési kapacitások megerısítését, a megbízható nyomon követési rendszerek kialakítását, a visszacsatoláshoz szükséges értékelési és ellenırzési kapacitások megerısítését és nem utolsósorban az ezekhez nélkülözhetetlen államigazgatási szabályok megváltoztatását. A stratégiai szemlélet megerısítése révén a kormányzat valós döntési lehetıségek közül választva határozhatja meg szakpolitikáját, a különbözı alternatívák költségei és hasznai ismeretében. A fenntartható társadalom, az életminıség folytonos javítására való törekvés megvalósításhoz elengedhetetlen a rendszerszemlélető gondolkodás és kormányzás, amelynek intézményi, kormányzási megtestesítıje a fenntartható fejlıdés minden dimenzióját integráló intézményrendszer az alábbi elvekkel: - Az átláthatóság elve - A partnerség elve - A szubszidiaritás és decentralizáció elve
3 3 - Az indokoltság, koncentráltság és mérhetıség elve - Programozás, integráltság - Területi szemlélet, térségben gondolkodás elve A tervezés szabályozását tekintve a területi tervezés területe volt a leginkább kidolgozott, melynek jogforrását a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei szolgáltatják. A területfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó tervezés azonban nem tudta helyettesíteni az integrált állami tervezést. (Azt már mi tesszük hozzá, hogy az egyes operatív programokért felelıs tárcák, még a ROP-ért felelıs területfejlesztési fıhatóság is, nem használta ki kellıen az egyes régiókban, megyékben addigra már rendelkezésre állt tervezési, programozási tapasztalatot, helyismeretet és partnerséget, melyet pl. Komárom-Esztergom megye addig 2 2 megyei területfejlesztési programot, tervet és több régiós, országos dokumentum-készítést végig-egyeztetett területi szereplıi biztosíthattak volna a számukra!) A támogatások decentralizációjának, különösen a regionális programok kidolgozásának és megvalósításának elıfeltétele a szabályszerő, hatékony és eredményes mőködést biztosító, számon kérhetı regionális intézményrendszer megteremtése. A decentralizációnak az ágazati programok keretei között is megvalósuló jó példái akár a regionális programokhoz is ajánlhatók. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (2005) szintén a területfejlesztési intézményrendszer megerısítésérıl szól a szubszidiaritás, hatékonyság és partnerség jegyében: Országos szinten a területi koordináció és a területfejlesztési politikai célok érvényesítésében érintett intézmények közti együttmőködés javítása az alábbi tevékenységekben: - a területfejlesztési politika kialakítása és érvényesítése az Európai Uniós együttmőködésekben; - területfejlesztési beavatkozások, melyek az ország egésze szintjén jelentkezı legsúlyosabb térszerkezeti feszültségek oldását célozzák; - a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló, regionális és kistérségi szinten mőködı intézmények tevékenységének koordinálása, minıségbiztosítása, munkájának szakmai támogatása; - a területfejlesztési politika céljainak érvényesítése a szakpolitikákban, azok programjaiban, a szakpolitikák területi koordinációja; - az ország területi folyamatainak, a programok területi hatásainak nyomon követése, értékelése. A regionális szint fejlesztéspolitikában betöltött szerepének bıvítése szükséges. Ennek fı lépései a következık: - középtávon a regionális fejlesztési programok révén a regionális szint döntési kompetenciák bıvítése, valamint a programok végrehajtására alkalmas kapacitás folyamatos fejlesztése; - regionális szinten mőködı intézmények, vállalkozások, civil szervezetek közti hálózatos együttmőködések és a partnerségi kapcsolatok bıvítése; - regionális demokrácia kialakításához szükséges feltételek megteremtése.
4 4 A megyei szint szerepének változtatása a fejlesztések koordinációjában: - közremőködés a regionális programok tervezésében és végrehajtásában; - részvétel a közszolgáltatások ellátásának támogatására vonatkozó programok lebonyolításában, illetve a kistérségi szintő tervezés, fejlesztés szakmai támogatása; - hosszú távon integrálódás a regionális szintő intézményrendszerbe. A kistérségi szint megerısítése: - a fejlesztések térségi szinergiáját biztosító, integrált kistérségi tervezésével; - térségi léptékben integrált projektek megvalósításával, a fejlesztések programalapú támogatásának megteremtésével; - a közszolgáltatások ellátásának racionális szervezésével a kistérségi együttmőködések keretében; - a települési szintő érdekek térségi összefogásával és célszeren intézményi integrációval fejlesztve a kistelepülések lakosságmegtartó erejét. Az országosan kiemelt térségek és tématerületek fejlesztésének koordinálása: - A Balaton-térség és a Tisza-térség, a Duna-mente, valamint a termál potenciál kiemelt kezelése, intézményrendszereinek felkészítése programok megvalósítására. A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács kompetenciáját illeszteni kell a Közép-Magyarországi régió tervezési rendszerébe. Mind a négy térség esetében, valamint a termálvíz kincs koordinált kiaknázása érdekében cél a minisztériumok, az érintett régiók, kistérségek, valamint a térségi gazdasági és társadalmi szereplık partneri együttmőködése. A területi tervezés megújítása egységes iteratív tervezési rendszer kialakításával: A tervezési rendszer összhangjának fokozása, és a tervek megalapozásának javítása érdekében - egységes országos és területi tervezési rendszert kell létrehozni, a tervek egymáshoz való viszonyának egyértelmő meghatározásával, és a tervek érvényesülésének biztosításával; - tovább kell erısíteni a gazdaságpolitikai és költségvetési tervezés regionális, térbeli megalapozottságát, a regionális és területi programok szerepének növelésével összefüggésben; - a területi terveket az ágazati (szakpolitikai) tervekkel kölcsönösen összehangoltan, iteratív módon kell elkészíteni; - a fejlesztési- és rendezési tevékenységeket jobban össze kell hangolni; - a területi szemléletet erısíteni kell az ágazati tervezésben és a végrehajtásban; - a tervezésnek a társadalmi, gazdasági szereplık bevonásával a társadalmi konszenzust keresı partnerségi folyamatként kell megvalósulnia; - a tervezés multidiszciplináris szakmai kapacitásainak és tudományos megalapozásának erısítése szükséges, a tervezési módszertanok és a tervezést segítı kutatások támogatásával; - a területi tervezés és végrehajtás minıségi színvonalát garantáló és javító komplex rendszert kell kialakítani. A területi fejlıdést és az állami fejlesztések területi hatásait követı, átláthatóságot és visszacsatolásokat biztosító, a hatékonyságot szolgáló területi monitoring és értékelési rendszer kialakítása, amely kiterjed: - az állami fejlesztési tevékenységek, országos programok egységes monitoringrendszerének kialakítására, mely részletes területi nyilvántartást tartalmaz; - a területi (társadalmi, gazdasági, környezeti) folyamatok monitoringjára és értékelésére;
5 5 - a területi tervezés folyamatának, tervdokumentumainak elızetes értékelésére; - az OTK megvalósulásának értékelésére, a térségi, regionális programok értékelésére. A területfejlesztési intézményrendszer felépítésének, mőködésének meg kell felelnie a demokratikus normáknak, valamint hatékonyan kell szolgálnia a területfejlesztési politikai célok elérését. Ehhez az intézményrendszert az átlátható struktúra, az egyes területi szintek egyértelmően meghatározott funkciója és feladatköre, valamint jól lehatárolt felelısségi körök, kompetenciák kell, hogy jellemezzék. Az intézményrendszer hosszú távú fejlesztési irányai között a területfejlesztési beavatkozások hatékonyságának növelése érdekében a koordináció és a decentralizáció együttes erısítése jelenti a legfontosabb prioritást. A területfejlesztési intézményrendszer egyes szintjein a munka- és hatáskörmegosztásnak a szubszidiaritás elvén kell alapulnia. Figyelembe véve azonban a korlátozott szakmai és pénzügyi erıforrásokat, a területi tervezésre és forráselosztásra feljogosított területi szintek számát ésszerő határok között kell tartani. A területfejlesztési politika országos céljainak, eszközeinek meghatározása, a mőködési keretek szabályozása, s a területi döntéshozók számára a megfelelı orientáció megadása az országos, központi szervek feladata. Az intézményrendszer felépítésében, az egyes területi szintek egymáshoz való viszonyában a partnerség elvének kell érvényesülnie, amely biztosítja a szándékok, érdekek és pénzügyi források integrációját, és amelynek eredményeképpen az erıforrások hatékonyabb kihasználása válik lehetıvé. A finanszírozásban, a fejlesztési programok elbírálásában olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek indirekt módon késztetik a regionális fejlesztési és területfejlesztési tanácsokat a partnerségen alapuló konszenzus kialakítására. A területfejlesztési intézményrendszer társadalmi beágyazottságának elıfeltétele a széleskörő nyilvánosság, azaz megfelelı módon történjék a közvélemény tájékoztatása az adott intézmény tevékenységérıl, döntéseinek indokoltságáról. Szükséges ugyanakkor az átláthatóság (transzparencia) biztosítása is, melynek érvényesülnie kell: egyrészt az intézményrendszer makrostruktúrájában azaz az intézményi struktúra világos felépítésében, valamint annak hatékony, eredményes és szinergikus együttmőködésében; másrészt a rendszert alkotó egyes intézmények átlátható és hatékony szakmai mőködésében. A területfejlesztési intézményrendszer mőködtetésénél a folyamatosságot és a stabilitást, mint alapelvet mindenképpen érvényesíteni kell. Ugyanakkor egy olyan rugalmas intézményi struktúra szükséges, amelyben továbbra is tere van az alulról jövı kezdeményezéseknek, kooperációknak. Fontos a területfejlesztés intézményei esetében is az alap- és magkompetenciák hangsúlyozása, az intézményi szerepvállalás átgondolása: a jövıben a közszférának és a területfejlesztésnek is önkorlátozónak kell lennie, mindenekelıtt ott kell beavatkozni, ahol a piac ezt nem teszi meg. A megyei szint esetében indokolt az Európai Unión belül elterjedt azon alapelvet alkalmazni, mely szerint az egyes országok múltbeli hagyományait tiszteletben tartva a NUTS-3 szint mőködtetése is fennmarad, hiszen számos funkció megtartása és mőködtetése továbbra is ezen a szinten indokolt. Hosszabb távon, ha megvalósul a közigazgatási reform és a megyék önkormányzati szerepe megszőnik és helyettük regionális önkormányzatok szervezıdnek, a megyék területfejlesztési feladata is regionális szintre kerül. Ebben az esetben a megyei önkormányzatok hivatalai, tervezési egységei, ill. területfejlesztési tanácsainak munkaszervezetei, a regionális ügynökségek, ill. hivatalok területi egységévé válhatnak.
6 6 A megyei szintnek a jövıben két - egymást nem kizáró - funkciója lehetséges: Közszolgáltató megye : Markáns közigazgatási reform elmaradása esetén is indokolt a megyék szerepét úgy meghatározni, hogy el lehessen kerülni a régióval való párhuzamos feladatvégzést és az azonos kompetenciákat. A megye alapvetı feladata a megyei szinten mőködtetett közszolgáltatások ellátása és az ehhez kapcsolódó intézményfenntartás. Ezt egészíti ki fejlesztési szempontból a kistérségek koordinálása és összefogása. Javasolt, hogy a megyék bevonásra kerüljenek a kistérségi, megyei szint és a helyi önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó közszolgáltatások hatékony, racionális ellátásának támogatására vonatkozó programok lebonyolításába. Fejlesztéspolitikai integrátori szerep : A megyék fejlesztéspolitikai szerepei az alábbiak lehetnek, melyek a regionális önkormányzatok megalakulása után is a régiók területi egységeit alkotó megyei területi szinthez kapcsolódhatnak: A helyi önkormányzatok fejlesztéséhez kapcsolódó kiegészítı támogatási és pályázati rendszerhez kapcsolódó támogatáskezelési feladatok; Kistérségi koordinációs és regionális szakmai közremőködı szervezet szerep; Az Operatív Programokhoz kapcsolódóan végsı kedvezményezetti szerep ellátása a kistérségi szintnél lényegesen nagyobb lépték fejlesztések esetén; Közremőködés a regionális programok tervezésében és végrehajtásában; A jelenlegi önkormányzati rendszer hosszabb távú érvényben maradása és a megyék fejlesztéspolitikai szerepének fennmaradása esetén rendezni kell a megyei területfejlesztési tanácsok és a megyei önkormányzatok közti kompetencia- és felelısség-megosztást. Amennyiben a megye is részesül decentralizált forrásokból, abban az esetben megfontolandó, hogy a források elosztása, a fejlesztéspolitikai döntéshozatal a közvetlenül választott, s éppen ezért erıs legitimitással rendelkezı megyei önkormányzat kompetenciájába kerüljön. A jövıben indokolt a kistérségi szint szakmai megerısítése, növelve tervezı, forrásszerzı és programmenedzselı tevékenységük szakmai színvonalát, hatékonyságát: Ennek érdekében cél, hogy minden kistérségben olyan menedzsment szervezetek, térségfejlesztési mőhelyek jöjjenek létre, ahol a jelenleginél koordináltabb formában mőködhetnének a térségi fejlesztésében közremőködık, térség- és vidékfejlesztési menedzserek, falugazdászok, falu- és tanyagondnokok, stb., ezáltal ösztönözve a térségi fejlesztési kezdeményezéseket, a projektek generálását. Fontos, hogy a kistérségek szintjén a vidékfejlesztési, területfejlesztési és egyéb területi elvő tervezés és fejlesztés ne párhuzamos folyamatokat jelentsen, hanem egységes területi (térség) tervezésbe, ill. térségfejlesztési rendszerbe integrálódjon. A fejlesztési eszközök hatékonyságának növelésében kulcsszerepet tölt be a különbözı területi szinteken megvalósuló tervezés. A tervezés feladata, hogy az eredmények és folyamatok értékelése alapján, az érintett szereplık egyéni stratégiáinak összefogásával kijelölje, ill korrigálja a célkitőzéseket. A tervezés ugyanakkor a célok elérését biztosító eszközök kijelölésével megalapozza a fejlesztési eszközök hatékony felhasználását. A tervezés egységes rendszerének megteremtése olyan alapvetı követelmény, amely a teljes hazai fejlesztéspolitikai gyakorlatnak, így a területi fejlesztések eredményességének is sarokköve (egységes országos és területi tervezési rendszer).
7 7 A Közép-Dunántúli Régió aktualizált Területfejlesztési Programja szerint a területfejlesztés szereplıi és a közelmúltban kialakult intézményrendszere csak néhány éves tapasztalattal rendelkezhet(nek) a területfejlesztési programok és projekt-tervezés, megvalósítás vonatkozásában. Ebbıl következıleg csak korlátozott ismeretekkel rendelkeznek az EU területfejlesztési (és Kohéziós) politikájának megvalósításáról, a Strukturális Alapok mőködésérıl, kevéssé ismeretes számukra, hogy milyen feladatokkal jár a Strukturális Alapokból finanszírozott programok/projektek megvalósítása és kevés szervezetnek nyílott alkalma a Strukturális Alapok forrásaiból finanszírozott projektek (hasonló szervezetek által megszerzett) gyakorlati tapasztalataival szembesülni. A területfejlesztésben érintett egyéb szervezetek (önkormányzatok, kistérségek, kamarák, helyi vállalkozói központok, stb.) egy része ugyan szerzett már tapasztalatokat a területfejlesztéshez kapcsolódó, EU finanszírozású programok/projektek (pl. Phare, multi-country programok, közösségi programok) végrehajtásában. Ezek azonban korlátozott számú és földrajzilag is szétszórt szervezetet érintenek. Átfogó cél az intézményrendszer elvárt felkészültségének elérése: a régió felkészítése a Strukturális Alapok forrásainak fogadására: A helyi cselekvés inspirálása, a helyi erıforrások mobilizálása. A lakossági részvétel erısítése a fejlesztési folyamatokban. A helyi közösség, a vállalkozások képessé tétele a cselekvésre. Alulról építkezı települési/térségi fejlesztés. A Strukturális Alapok fogadására kész intézmények fejlesztése. A köz-, non-profit és a vállalkozói szféra partnerségi együttmőködésének erısödése. Az intézkedés keretében a helyi intézményrendszer olyan korszerősítése valósul meg, amely a demokratizmus elmélyítését, a szubszidiaritás elvének érvényesülését szolgálja. Ennek alapvetı eszköze az EU-ban és annak egyes tagállamaiban e téren felhalmozódott tapasztalatok megismerése, az ottani mőködési mechanizmusok modelljeinek és azok adaptálhatóságának vizsgálata, illetve az adaptáció feltételeinek megteremtése. A tapasztalatok, tudás átvételét segítı intézményhálózat kialakítása növelheti az adaptáció hatékonyságát. Az EU-s intézményrendszer része a helyi önkormányzat. A jogharmonizáció helyi, önkormányzati szintő végrehajtásához segítséget kell nyújtani. Mindez elsısorban olyan támogatási formák életre hívásával segíthetı elı, amelyek a következıkre irányulnak: kapcsolatteremtés EU-s intézményekkel, szervezetekkel "testvérkapcsolatok" (twinning) kialakítása; tanulmányutak, tapasztalatcserék, konferenciák szervezésének támogatása; szakértıi munkák, elemzések, társadalomtudományi kutatások támogatása különösen a civil szervezetek és a helyi társadalom mőködése, illetve az önkormányzatiságra vonatkozó összehasonlító elemzésekre vonatkozóan; kísérleti modellek bevezetésének (pl. önkormányzati/kistérségi társadalmi, partnerségi fórumok, regionális önkormányzati akadémia, döntéshozatali modellek) támogatása; helyi közigazgatás és civil szervezetek tagjainak képzése, továbbképzése, képzési program- és tananyagfejlesztés;
8 8 helyi önkormányzatok modernizációja, szervezetkorszerősítése, kapacitásfejlesztése az EU-csatlakozással járó feladatok tükrében. Komárom-Esztergom megye korábbi Területfejlesztési Stratégiai Programja (2001) az Intézményfejlesztés fejezetében szólt a megyén belüli területfejlesztési szintek kapcsolatfejlesztésérıl is: A települési, illetve a nemzeti, legitimációval (választott képviselettel) bíró (ön)kormányzati, közjogi, egyúttal fejlesztési-rendezési szintek között a megye térségfejlesztési intézményeinek, aktorainak elsıdleges feladata: a legitimációt, választott testületi felhatalmazást igénylı döntések meghozatala a középszinten (pl. a megyei területrendezési terv elfogadása). E fı térségfejlesztési funkció (feladat, cél) mellett a további térségfejlesztési szerepvállalás csak részleges lehet, azok mind a kistérségi szintre leadhatók, mind a régiós szintre delegálhatóak. Komárom-Esztergom megye elsıdleges térségfejlesztési stratégiai céljai (az intézményrendszer fejlesztése tekintetében): A megye és kistérségei, a Területfejlesztési törvény szerint kiemelt térségei, valamint a megyei jogú város, a határvárosok és más sajátos szerepő, adottságú mikrokörzeteinek sajátos térhasználati szerepük biztosítása, összehangolása, elsıdlegesen a területrendezési tervezés eszközeivel. Ennek intézményi vetülete: A megye és írt sajátos helyzető térségei, kistérségei és települései társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzıi folyamatos figyelemmel kisérése és a folyamatok elemezésére (következtetések, trendek megállapítására), és a tervezés koordinálására alkalmas kislétszámú fix megyei fıépítészi munkaszervezet, informatikai rendszer és az ez által koordinált városi-kistérségi fıépítészi hálózat kiépülése. A megyei rendezési terv, mint a Megyei Önkormányzat (és a vele együttmőködı Megyei Jogú Városi Önkormányzat) fı térszervezési (normaalkotó) funkciója mellett a vonatkozó jogszabályok szerinti további (felkérés esetén a megyei szint kompetenciájába kerülı) alábbi térségfejlesztési részfunkciók gyakorlására alkalmas kislétszámú munkaszervezetek felállítása, együttmőködı települési-kistérségi (illetve egyes DEKO-kban tevékenykedı) köztisztviselıi hálóval. Elsıdlegesen: Turizmusfejlesztés, megyei identitás-építés, külkapcsolatok, PR Területi Információs Rendszer mőködtetése és kistérségekig való kiépítése Környezet- és természetvédelmi tervezés, végrehajtás, monitoring Havária helyzetek kezelése, Védelmi Bizottság melletti kislétszámú titkárság Szociális, oktatási és más humán feladatok korszerősítése, humanizálása A megye nemzeti és etnikai kisebbségeinek önszervezıdésének támogatása A megye kistérségi és kiemelt térségei települési önkormányzati együttmőködéseinek ösztönzése (pl: gyakornoki rendszer, bevonás megyei projektekbe) A megye kistérségeiben a településrendezési feladatok (mint a megyei felelısségi körben említett területrendezéstıl elválaszthatatlan tevékenység) ösztönzése támogatása és a koordináció ellátása (vagy ösztönzése, lásd erre vonatkozóan a kistérségi fıépítészi rendszer kiépítésére fent írtakat) Az említetteken kívül partnereink e szervezési háló fejlesztésében pl. a mérnöki és építész kamarák, más szakmák társadalmi (érdekvédelmi) szervezetei, a hát gazdasági kamara, a KSH, a Megyei Közigazgatási Hivatal, valamennyi DEKO.
9 9 A hatályos jog szerint részben a Megyei Önkormányzat, részben már a Megyei Területfejlesztési Tanács kompetenciája a terület (térség-) fejlesztési tervezés, illetve ennek koordinálása: koncepciók, stratégiai és operatív programok készítése, végrehajtása és monitoringja e 3 alapvetıen elkülönülı részfunkció három, szükségszerően elkülönülı, de kollegiálisan együttmőködı (megyei szinten hálózatba mőködı) intézmény-alrendszert igényel. A vidékfejlesztés, azaz Komárom Esztergom megye vidéki térségei elsıdlegesen endogén erıforrásokra támaszkodó fejlesztésére években szervezıdött együttmőködı struktúra megerısítése és megyei koordinációja a tervezési idıszak feladata. Ebben részben a Megyei Földmővelésügyi Hivatal (agrárfejlesztés), részben a vidékfejlesztés (régiós szintrıl megyénkbe is decentralizálandó) intézményei lehetnek középszintő szereplık a vidékfejlesztési tárca és a kistérségi vidékfejlesztési menedzserek között. Utóbbiak térségükön belüli (település-közi), megyei, illetve régiós-országos horizontális együttmőködése már ma is sikeres innovációs közvetítıje, de státuszuk helyben (megyénkben is) biztosításra szorul. Komárom Esztergom megyében a Területfejlesztési Tanács (a régiós szint prioritásával) másodszerepő aktor az EU Strukturális Alapjai közül az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásainak régióba, illetve azon belül megyénkbe áramoltatásába megalapozott koncepciók-programok révén. A vidékfejlesztés fentiekben írt kiteljesítése ezt kiegészíti az elsıdlegesen kistérségi, települési, illetve vállalkozói projektek finanszírozására alkalmas jelenlegi SAPARD és a késıbbi Mezıgazdasági Garancia és Orientációs Alap, továbbá a LEADER Közösségi Kezdeményezések forrásaival. Ugyanakkor nem lehet elfeledkezni az Európai Szociális Alapból finanszírozható NUTS III., illetve városi (URBAND) szinten területében tervezendı programokról, projektekrıl (pl: az ipari szerkezet-átalakítás humán és mőszaki-urbanizációs feladatai, gettósodási folyamatok megállítása, környezet rehabilitáció stb. E források feltérképezése, elnyerése, felhasználása, illetve monitoringja ugyancsak specializálódott térségfejlesztıi szaktudást, gyakorlatot, nyelvismeretet igényel. Mindez a mai Phare és ISPA programokra, illetve a jövıbeni Kohéziós Alap forrásokra is igaz. Fenti elsıdleges területrendezési, térségfejlesztési feladatai mellett a NUTS III szint (azaz Komárom Esztergom megye) területfejlesztési szerepe marad a megye térségei közötti kiegyenlítı, illetve innováció-közvetítı feladategyüttes: részben a Megyei Területfejlesztési Tanács, részben más szervezetek (pl.: Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a gazdasági kamarák, az egyes önkormányzatok Gazdaságfejlesztı Szervezeti) elsıdleges szerepvállalással, illetve együttmőködési hálójával (pl. Ipari Parkok hálózata). A Tanácsnak, mindezek miatt, a stratégia tervezési idıszakában el kell határoznia, s megbíznia önálló munkaszervezetét. Komárom-Esztergom megye másodlagos (a régiós szinttel való együttmőködésbıl, illetve a kistérségek-települések közötti koordinációból adódó) térségfejlesztési feladatai, ennek intézményfejlesztési vetülete: A fentiekben írt (sajátos városi probléma-rendszerektıl, illetve képzési) programoktól független munkaerı-piaci feladatok megyei koordinációja (pl: közmunka-programok önkormányzat-közi koordinációja, megyei munkaerı-piaci elemzések, kistérségi foglalkoztatási non-profit tanácsadó-munkaerı közvetítı irodák). Koordináló a gazdasági tárca. Hiányzó (humán, illetve vezetékes) infrastruktúra elemek, infrastruktúrával (pl: közúthálózattal) összefüggı program-alkotásban, tervezésben és megvalósításban való részvétel. E szakági feladatok területi összehangolása a rendezésben és a megvalósítás ütemezésében. Különösen koordináló szerep a táj túlzott igénybevételével fenyegetı
10 10 fejlesztések tekintetében (pl: mobiltelefon-tornyok, horgásztavak, bevásárlóközpontok telepítése). Jelenleg, illetve a stratégia tervezési idıszakában is közösségi szektorban maradó közellátó-közszolgáltató rendszerek fejlesztésének, színvonal javításoknak koordinálása (pl: energiaellátás, temetkezés és tőzoltás, stb.). Különös koordináló szerep a tömegközlekedés biztosításában, illetve az elérhetıség javításában. Általában is a megyei szintő fogyasztóvédelem biztosítása (az erre hivatott DEKO-t támogató társadalmi szervezetek koordinációja). Összegzı helyzetértékelés: A megyei területfejlesztési koncepció A megye területfejlesztési szintjeinek kapcsolatai altéma-területének SWOT-elemzése: Erısségek Gyengeségek Lehetıségek Veszélyek
11 KAMARÁK, ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK A nemzetközi osztályozás szerint non-profit szervezetnek minısülnek azok a szervezetek, amelyekre az intézményesültség, a kormányzattól való elkülönülés, a megtermelt haszon tulajdonosok és vezetık közti szétosztásának tilalma, az önkormányzati tevékenység és ellenırzés, az önkéntes részvétel a szervezet tevékenységében vagy igazgatásában jellemzı. Egyfajta csoportosítás szerint lehetnek: közhasznú szervezetek, pl. közhasznú alapítványok, közhasznú vagy kiemelten közhasznú egyesületek stb. önhasznú szervezetek, pl. kórház, klub stb., amelynek a szolgáltatásait csak meghatározott közösség veheti igénybe. érdekképviseletet ellátó szervezete, pl. kamarák A kamarák, mint köztestületek jelentıs részben a rendszerváltást követıen jöttek létre jogszabályi felhatalmazások alapján. Számuk jelenleg meghaladja a féltucatot. Meg kell azonban különböztetni egymástól a gazdasági kamarákat és az ún. szakmai kamarákat. Az elızık tagjai gazdálkodó szervezetek, míg az utóbbiaké jellemzıen hasonló tevékenységet folytató magánszemélyek. Dokumentumok elemzése: Az Országos Területfejlesztési koncepció (OTK) alapelveiként megfogalmazott nyilvánosság, partnerség, átláthatóság érvényesülésében fontos a kamarák szerepvállalása. E mellett a gazdasági kamaráknak fontos feladata a vállalkozások versenyképességének javítása. A versenyképesség kulcsa pedig a térség szereplıinek együttmőködési képessége, aminek létrehozásában szintén szerepet kell vállalni a kamaráknak. A 2013-ig megfogalmazott középtávú országos területi célok között szereplı határmenti területek fejlesztése és határon átnyúló térségi együttmőködések terén is meghatározó a kamarák szervezı, integráló, koordináló tevékenysége. A területi célok érvényesítését szolgáló intézmény és eszközrendszer fejlesztésénél az Európai Unió szabályaihoz és gyakorlatához való igazodás az elvárás. A területfejlesztési intézményrendszer felépítésének, mőködésének meg kell felelnie a demokratikus normáknak, valamint hatékonyan kell szolgálnia a területfejlesztési politikai célok elérését. Ehhez az intézményrendszert az átlátható struktúra, az egyes területi szintek egyértelmően meghatározott funkciója és feladatköre valamint jól lehatárolt felelısségi körök, kompetenciák kell, hogy jellemezzék.
12 12 A területfejlesztési intézményrendszer egyes szintjein a munka és hatáskörmegosztásnak a szubszidiaritás elvén kell alapulnia. Az intézményrendszer felépítésében, az egyes szintek egymáshoz való viszonyában a partnerség elvének kell érvényesülnie, amely biztosítja a szándékok, érdekek és pénzügyi források integrációját is, amelynek eredményeképpen az erıforrások hatékonyabb kihasználása válik lehetıvé. A fejlesztési programok elbírálásában olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek indirekt módon késztetik a regionális fejlesztési és területfejlesztési tanácsokat a partnerségen alapuló konszenzus kialakítására. A területfejlesztési intézményrendszer társadalmi beágyazottságának elıfeltétele a széleskörő nyilvánosság. Szükséges ugyanakkor az átláthatóság is, amelynek érvényesülnie kell: egyrészt az intézményrendszer makrostruktúrájában azaz az intézményi struktúra világos felépítésében valamint annak hatékony, eredményes és szinergikus együttmőködésében; másrészt a rendszert alkotó egyes intézmények átlátható és hatékony szakmai mőködésében. Olyan rugalmas intézményi struktúra szükséges, amelyben továbbra is tere van az alulról jövı kezdeményezéseknek, kooperációknak. A Közép-dunántúli Régió Területfejlesztési Programja külön nem foglalkozik a kamarákkal, azonban a megfogalmazott jövıképben a szerepük meghatározó. Bár az egy fıre jutó GDP a Közép-dunántúli Régióban magyarországi viszonylatban a 3. a régiók rangsorában, de az Unió átlagának az ötödét sem éri el. Sajnos több mutató tekintetében is az országos átlag alatt van régiónk pl. - felsıfokú végzettségőek aránya, - a régióban folyó K + F tevékenység igen alacsony, sokkal alacsonyabb, mint amit a gazdasági-társadalmi súlya indokolna. A kamaráknak ehhez kapcsolódó feladata a szakmai tudományos fejlıdés elımozdítása, a tudományos mőveltség fejlesztése, terjesztése, a tudományos eredmények gyakorlatban történı alkalmazásának segítése, nemzetközi partnerközvetítés, projektgenerálás, a technológiai transzfer elısegítése. A Közép-dunántúli Régió Területfejlesztési Programjának SWOT elemzése a lehetıségek között emeli ki: A köz- és a magánszféra együttmőködésének fontossága felértékelıdik. Jelentıs helyi fejlesztési erıforrások mozdulnak meg, amelyek javítják az életminıséget és hozzájárulnak a gazdasági aktivitás erısödéséhez. A társadalmi-gazdasági kapcsolatok erısödése a szomszédos Szlovákiával. Összegzı helyzetértékelés:
13 13 Komárom-Esztergom megyében jelenleg hat kamara mőködik. Valamennyi egyúttal tagja egy-egy országos kamarának is. A helyi önkormányzatok, Területfejlesztési Tanácsok döntés-elıkészítései, döntési folyamataiban való részvételük még hagy kívánnivalót maga mögött. Az önkormányzatok gyakran még a jogszabályi felhatalmazások, elıírások ellenére is húzódoznak a kamarák bevonásától. A Megyei Területfejlesztési Tanácsban a gazdasági kamarák szavazati joggal, a Mérnöki Kamara tanácskozási joggal vesz részt. A többi kamara az érdekeit csak a Civil Egyeztetı Fórumon keresztül érvényesítheti, illetve nyilváníthat véleményt. Általában jellemzı, hogy a kamarák egymástól elszigetelten mőködnek, egy-két kivételtıl eltekintve nincs kommunikáció, együttmőködés közöttük. Munkájukról, tevékenységükrıl a közvélemény alig tud valamit. A Komárom-Esztergom megyében mőködı non-profit szervezetek megoszlása a mőködési forma szerint (forrás: KSH, évi adat): Szervezetek száma Komárom-Esztergom megye 2003 Sportegyesület Vadászegyesület Horgászegyesület 36 Önkéntes tőzoltó-egyesület 21 Egyéb egyesület 238 Szakszervezet 20 Egyéb munkavállalói érdekképviselet 4 Kamara 6 Egyéb köztestület 26 Közalapítvány 46 Közalapítvány intézménye 2 Egyéb alapítvány 352 Közhasznú társaság 22 Összesen 895 A megyei területfejlesztési koncepció A megye területfejlesztési szintjeinek kapcsolatai altéma-területének SWOT-elemzése: Erısségek Gyengeségek
14 14 Lehetıségek Veszélyek
15 CIVIL KAPCSOLATI RENDSZER Dokumentumok elemzése: A Nemzeti Civil Alapprogram: Az Országgyőlés június 23-án fogadta el a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvényt, melynek fı célja a civil szervezetek pályázati támogatások útján történı támogatásával azok mőködésének megerısítése, a civil szektor fejlıdésének elısegítése. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény értelmében a Tanács a Nemzeti Civil Alapprogram támogatási rendszerének elvi irányító testülete, január én tartott alakuló ülése óta a vonatkozó jogszabályok keretei között határozataival az Alapprogram támogatási rendszere mőködésének alapvetı szabályait határozza meg. Az elsı Tanács január végén köszönt le. Az új Tanács tagjai január 27-én vették át megbízólevelüket, alakuló ülésüket február 1-jén tartották. Körülbelül havonta tartja nyilvános üléseit. A Tanács 17 fıs testület, 12 tagját a civil jelöltállítási rendszer választja meg, 2 tagját a Társadalmi Szervezetek Bizottsága, 3 tagját a miniszter jelöli ki. A Tanács 11 kollégium létrehozására tett javaslatot 2004-ben (hét regionális hatókörő az ország 7 tervezési-statisztikai régiójában; egy az országos hatókörő civil szervezetek támogatására, három szakmai célú kollégium) - NCA nyugat-dunántúli regionális kollégiuma - NCA közép-dunántúli regionális kollégiuma - NCA dél-dunántúli regionális kollégiuma - NCA közép-magyarországi regionális kollégiuma - NCA észak-magyarországi regionális kollégiuma - NCA észak-alföldi regionális kollégiuma - NCA dél-alföldi regionális kollégiuma - NCA országos hatókörő civil szervezetek támogatásának kollégiuma - NCA civil szolgáltató, fejlesztı és információs kollégiuma - NCA civil önszervezıdés, szakmai és területi együttmőködés kollégiuma - NCA nemzetközi civil kapcsolatok és európai integráció kollégiuma Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) kiemeli, hogy segíteni kell a demokrácia és a civil társadalom tudás- és információs alapú megerısödését. A társadalmi párbeszéd intézményrendszerének nélkülözhetetlen eleme az aktív és öntudatos állampolgárok által létrehozott erıs civil szektor. A társadalmi párbeszéd szempontfából a civil szektor részét képezik a helyi közösségek, a különbözı érdekek mentén szervezıdı érdekközösségek és a formalizált civilszervezetek. Az európai uniós források megfelelı mértékő és szintő fogadásához elengedhetetlen az aktív állampolgárok közösségei, az erıs,
16 16 felkészült non-profit szektor, mely növeli más szektorok fogadóképességét is. Aktív állampolgári magatartás elısegítéséhez meglévı és kifejlesztendı programok kiemelt támogatása szükséges, melyek ezen állampolgári magatartást és a civil szervezetek ilyen irányú képességét hatékonyan növelik, ehhez szükséges infrastruktúrákat (információs rendszereket, oktatásokat, szolgáltatásokat stb.) támogatják. Az aktív állampolgároknak és a szervezeteiknek olyan közösségbarát, átlátható és a részvétel lehetıségét felkínáló állam- és közigazgatási, közszolgáltatási struktúrára van szükség, melyben ezek megerısödhetnek. A régiókban mőködı civil szervezetek, gazdasági társaságok, önkormányzatok tevékenységének összehangolására, segítésére megyei, regionális szinten létrejött nonprofit fejlesztı szervezetek programjainak támogatása szükséges. A partnerség elve sajnos eddig csak a közhatalommal rendelkezı szereplıket fogta össze, a gazdaság, a civil szektor továbbra sem került helyzetbe. A partnerségi folyamatba be kell vonni a civil szervezeteket is. Komárom-Esztergom megye korábbi Fejlesztési Terve röviden szól a civil szféráról, a lényegi dolgokat emeli ki: Az egyesületek mellett 1990-tıl folyamatosan növekvı számban megjelentek az alapítványok is a megyében. A megyei alapítványok céljai szerinti megoszlása világosan mutatja, hogy a megyében a közoktatás, a kultúra és az egészségügy támogatása áll a feladatok középpontjában. A társadalmi szervezetek közül az értelmiségieket szervezı TIT, MTESZ és tagegyesületei, valamint a sportegyesületek mellett a nyolcvanas évek közepéig kevés egyesület mőködött. A megyében számos civil szervezet mőködik, számbeli gyarapodásuk bizonyítja a civil szféra öntevékenység iránti igényét. Komárom-Esztergom megye korábbi Területfejlesztési Stratégiája felvázolja a civil szféra szervezeteivel történı együttmőködés erısítését elısegítı programot, melynek célja a civil szférában rejlı közösségformáló erı kiaknázása. Komárom-Esztergom megyében számos civil szervezet mőködik, azonban e szervezıdésekben rejlı közösségformáló erıt az önkormányzati, valamint a gazdasági élet szereplıi nem eléggé aknázzák ki, kevés az igazi kooperáción alapuló, értelmes célokat megfogalmazó, s ahhoz a szükséges feltételeket közösen megteremtı együttmőködés. A civil szervezetek kevés információval rendelkeznek egymásról, még kevesebbel az önkormányzatok céljairól, problémáiról. Tevékenységük gyakran szakszerőtlen. A program tartalma: az információáramlás biztosítása, közös célok megfogalmazása, közös erı felbecslése, tapasztalatcsere (rendszeres találkozók a polgármesterek között.) Komárom-Esztergom megye korábbi Stratégiai Programja külön fejezetben mutatja be a megyei civil szervezeteket, fejlıdésüket és az együttmőködés erısítésére tett javaslatokat. A megye fejlıdésének meghatározó összetevıje az egyes társadalmi csoportok érdekeit kifejezı, szervezı, fontos társadalmi célokat megvalósító civilszervezeteknek, egyesületek-
17 17 nek, alapítványoknak sokszínő, tevékeny jelenléte, integráló szerepe. Ugyanilyen fontos szerep jut a közvélemény formálásában a helyi médiáknak. Alapítványok: Az egyesületek mellett 1990-tıl folyamatosan növekvı számban megjelentek az alapítványok is. A megyei alapítványok céljai szerinti megoszlása világosan mutatja, hogy a megyében a közoktatás, a kultúra és az egészségügy támogatása áll a feladatok középpontjában. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat is számos alapítvány létrehozásával támogatja a térség fejlıdését. Nagy jelentıséggel bírnak a kultúra területén az olyan helyi alapítványok, mint az esztergomi Várszínház, a Szendrey-Karper László Nemzetközi Gitárfesztivál Alapítvány, vagy Tatán a Magyary Zoltán Városi Mővelıdési Központ mőködését biztosító közalapítvány. A megyei alapítványok céljait és azok taglétszámát az alábbi táblázat tartalmazza: A megyei alapítványok típusai Alapítvány célja Megyei összesen december 31. Környezetvédelem 17 Kulturális (kábel TV-vel együtt) 102 Politikai 1 Sport 48 Egészségügyi, szociális 101 Egyházi 38 Településfejlesztési 32 Vállalkozásfejlesztési 8 Közoktatás, ifjúság, óvoda, szakmunkásképzés 180 Bőnmegelızés, közbiztonság, tőzoltóság 14 Állatvédı 1 Összesen 542 Forrás: Komárom Esztergom megye Kézikönyve Egyesületek: A társadalmi szervezetek közül az értelmiségieket szervezı TIT, MTESZ és tagegyesületei, valamint a sportegyesületek mellett a nyolcvanas évek közepéig kevés egyesület mőködött. A rendszerváltást megelızı öt évben egyre több egyesület alakult. Nyilvántartásba vételük 1989-tıl a megyei bíróság hatáskörébe került. A hagyományosan is mőködı sport, tőzoltó és egyéb egyesületek után egyre több, kulturális célokat szolgáló egyesület jött létre. A politika célú egyesületek fıként a rendszerváltás után jöttek létre, többnyire a késıbbi ellenzéki pártok elızményeiként. Az érdekvédelem az életkori, szakmai célú egyesületektıl jutott el a szakszervezetekig, majd a köztestületként számon tartott kamarákig. A megyei egyesületek típusait és azok taglétszámát az alábbi táblázat tartalmazza: A megyei egyesületek típusai Egyesület típusa Össz. Önkéntes tőzoltó Politikai Szociális Egészségügyi Lokálpatrióta
18 18 Kulturális, szabadidı Egyházi Környezetvédı Korosztályi Érdekvédelmi, köztest Mezıgazd. kistermelı Vadásztársaság Kisállattenyésztı Horgász Sport Rádiós 1 1 Turizmus Vagyonvédı Gazdasági Egyéb 4 4 Forrás: Komárom Esztergom megye Kézikönyve Civil szervezıdések: A civil szervezıdések számának térségi alakulása tükrözi az egyes térségek társadalmi, kulturális hagyományait: Esztergomban ill. Tata városában lélekszámához viszonyítva több non-profit szervezet mőködik mint Tatabányán, vagy Oroszlányban. (1996 évi adat). A megyében számos civil szervezet mőködik, számbeli gyarapodásuk bizonyítja a civil szféra öntevékenység iránti igényét. Számbeli gyarapodásuk önmagában is pozitív jel. Még inkább az a szolgáltatásokban, a közösségi szerepvállalásban, a fenntartásukhoz, mőködésükhöz szükséges anyagi feltételek küzdelmes elıteremtésében bizonyított erıgyarapodásuk. Azonban e szervezıdésekben rejlı közösségformáló erıt az önkormányzati, valamint a gazdasági élet szereplıi nem eléggé aknázzák ki. E non profit szervezetek és az önkormányzati valamint a profitorientált szféra közti kapcsolatok még nagyon esetlegesek (ahogy a civil szervezetek tevékenysége is nagyon gyakran ötletszerő, megalapozatlan, ezért gyakran nem éri el kitőzött célját). E kapcsolatok ma még túlnyomórészt a támogatást kérı, és a támogatást adó szerepére korlátozódik, kevés az igazi kooperáción alapuló, értelmes célokat megfogalmazó, s ahhoz a szükséges feltételeket közösen megteremtı együttmőködés. A civil szervezetek kevés információval rendelkeznek egymásról, ha lehet még kevesebbel az önkormányzatok céljairól, problémáiról. Tevékenységük gyakran szakszerőtlen, együttmőködésük a helyi közösségekkel a látszat együttmőködés, s a teljes elutasítás két véglete között a kooperáció számos pozitív példájával jellemezhetı. A civil szervezıdések létszámát az alábbi táblázat tartalmazza: A civil szervezıdések a megyében Kistérségek Város Körzet Összesen Százalék, % Dorog ,5 Esztergom ,1 Kisbér ,4 Komárom ,3 Nyergesújfalu ,9 Oroszlány ,7 Tata ,9 Tatabánya ,3 Összesen ,0 Forrás: Komárom Esztergom megye Kézikönyve
19 19 A kistérségi és alacsonyabb szintő dokumentumok közül az Oroszlányi és a Kisbéri kistérség koncepciója szentel nagyobb figyelmet a civil kapcsolatoknak, mely talán az ott jelenlevı civil szervezetek erısebb befolyását, kedvezıbb helyzetét jelzi. A megyében a civil társadalmi kezdeményezés megfelelınek mondható. Kiemelten igaz ez Oroszlány városra, ahol a civilszervezetek önállóan és összefogással is folyamatosan felhívják magukra és az általuk képviselt érdekekre és értékekre a figyelmet. A civilszervezetek jelentıs része kapcsolható valamilyen önkormányzat által is ellátandó feladathoz, ennek következtében érthetı, hogy a szervezetek képviselıi ezen feladatok végrehajtása során számítanak a települési önkormányzatok anyagi támogatására. A tevékenységi köröket vizsgálva megállapítható, hogy legtöbb non-profit kör a sport területén tevékenykedik a térségben. Ezt követik az oktatás, a kulturális élet területén mőködı szervezetek, majd a településvédı és fejlesztı szervezetek zárják a sort. A civil szervezetek korábban meglévı alacsony érdekérvényesítı képességén jelentısen változtathat a év elsı felében megalakuló térségi civilszervezeti szövetség, amely nem titkoltan elsısorban az érdekérvényesítést és az önkormányzati munkában való megjelenést tőzte ki célul önmaga és tagjai elé. Ezt a folyamatot erısítheti az a tény, hogy a területfejlesztési tanácsokba a Civil Egyeztetı Fórumok egy tagot delegálhatnak tanácskozási és véleménynyilvánítási joggal. A Kisbéri kistérségben bejegyzett civil szervezetek száma több mint 50. Ezen szervezetek 80%-a valamely település, iskola, óvoda fejlıdése érdekében létrehozott alapítvány, további 15% sportegyesület, Vöröskereszt alszervezet, nyugdíjasklub. Kb. 5%-ot alkotnak a különbözı népdalkörök, táncegyesületek, melyek fı célja a helyi hagyományok ápolása, terjesztése. A civil szervezetek nagy része helyi hatókörő, illetve speciálisan az adott intézmény érdekeit képviseli. Jelentıs erıt képvisel azonban a Bakonytérségi Önkormányzatok Szövetsége, mely a térségi 17 önkormányzatot tömöríti, a Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület, valamint az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány. A szervezetek tevékenységének központjában a komplex terület- és vidékfejlesztés, a kistérség gazdasági, turisztikai, informatikai és kulturális fejlesztése áll. Összegzı helyzetértékelés: A megyében a civil társadalmi kezdeményezés megfelelınek mondható, egyre nagyobb szerepet kap. A megyei területfejlesztési koncepció Civil kapcsolati rendszer altématerületének SWOT-elemzése: Erısségek Gyengeségek
20 20 Lehetıségek Veszélyek
A területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
RészletesebbenRegionális politika 2. gyakorlat
1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni
RészletesebbenFEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály
FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods
RészletesebbenHatáron átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében
Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.
RészletesebbenRegionális politika 6. elıadás
1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
Részletesebbenregionális politika Mi a régió?
Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet
RészletesebbenA területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja
A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900
RészletesebbenA Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenTerületi tervezés, programozás és monitoring
Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer
RészletesebbenFEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI
FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2014. február 18. Vaszócsik Vilja vaszocsikvilja@lltk.hu FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Tervezés eddigi lépései Fejér megyei területfejlesztési
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális
RészletesebbenMiért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara
Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja
RészletesebbenA különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.
A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések
RészletesebbenElmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
RészletesebbenTERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN
TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés
RészletesebbenA Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban
A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenA közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenTelepülés Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés
Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenSALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM
SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a salgótarjáni kistérség társadalmi-gazdasági fejlıdésének támogatását a humánerıforrás fejlesztésével
RészletesebbenA területfejlesztés finanszírozása
A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat
RészletesebbenTájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl
Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja
RészletesebbenA munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv
A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés
RészletesebbenKISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.
KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió
RészletesebbenI N T É Z K E D É S I T E R V TERVEZET ig
I N T É Z K E D É S I T E R V TERVEZET 20172019ig Rövid távú intézkedési terv az 52/2017. (II. 22.) számú Képviselıtestületi Határozattal elfogadott Hajdúnánás Város Közmővelıdési Koncepciójához Irányelvek
RészletesebbenMagyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról.
Magyarpolány Községi Önkormányzat 6./2000./IV.27./ Önk. sz. rendelete a helyi közmővelıdésrıl és kultúráról. Magyarpolány Községi Önkormányzat Képviselıtestülete a kulturális javak védelmérıl és a muzeális
RészletesebbenA Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában
A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi
RészletesebbenÚj Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret
A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenAz EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ
Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)
RészletesebbenFoglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József
Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,
RészletesebbenDöntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására
Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés
RészletesebbenA közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája
A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája Csíkszereda, 2008. november 28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Demokrácia Civil szervezıdés Felelıs állampolgár az alap Népakarat közvetlen, vagy
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2006 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének
Részletesebbengfejlesztési si Konferencia
Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenNEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény
RészletesebbenI N T É Z K E D É S I T E R V ig
I N T É Z K E D É S I T E R V 2016-2018-ig Rövid távú intézkedési terv az 52/2017. (II. 22.) számú Képviselı-testületi Határozattal elfogadott Hajdúnánás Város Közmővelıdési Koncepciójához Irányelvek Tárgyi,
RészletesebbenÚj szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ
CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom
RészletesebbenA Végrehajtás Operatív Program as akcióterve december
1. számú melléklet A Végrehajtás Operatív Program 2011-13-as akcióterve 2010. december 1. Prioritás: A támogatások felhasználásáért felelıs központi és horizontális intézmények mőködtetése és fejlesztése
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenRegionális politika 10. elıadás
1 Regionális politika 10. elıadás Magyarország vidékfejlesztési politikája a 2007-2013 idıszakban (ÚMVP) 2 Vidékfejlesztés 2007-2013: Európai vidékfejlesztési stratégia Magyar vidékfejlesztési stratégia
Részletesebben4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek
4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által
RészletesebbenEGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!
EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az
RészletesebbenA biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály
A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,
RészletesebbenFejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról
Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység
RészletesebbenTELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
RészletesebbenNonprofit szervezeti menedzsment területek
XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2
RészletesebbenRegionális menedzsment
Regionális menedzsment Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI A regionális menedzsment helye, sajátosságai A menedzser szemlélet sajátosságai a közszférában (Horváth M. Tamás, 2005)
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenMagyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között
Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti
RészletesebbenKlaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés
Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés Somkuti Mátyás MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.10.25 - Miskolc 1 2011-tıl a MAG Klaszterfejlesztési Iroda felelıs az alábbi klaszterekhez kapcsolódó feladatok
RészletesebbenÜgyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió
SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK
Részletesebbendr. Szaló Péter 2014.11.28.
Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között
RészletesebbenTárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása
E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése
RészletesebbenA Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra
A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai
RészletesebbenCIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott -
Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - CIVIL KONCEPCIÓJA Budapest, 2007. október Tartalomjegyzék I. A civil koncepció célja
RészletesebbenRegionális gazdaságtan 10. elıadás
1 Regionális gazdaságtan 10. elıadás Regionális fejlesztési programok Magyarországon Regionális fejlesztési célú pályázati lehetıségek 2 EU-s támogatások: A támogatás egy része az EU költségvetésébıl származik,
RészletesebbenCsuhány Bence Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Heves megyei referens. Parád,2013 március 26.
Csuhány Bence Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Heves megyei referens Parád,2013 március 26. MNVH megalakulása, jogszabályi háttér 1698/2005 EK rendelet 1060/2008. (IX.19.) Korm. határozat 131/2008. (X. 1.)
RészletesebbenFoglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, 2010. július 8. Előzmények EU tagállamokban kísérleti jelleggel 1997-ben foglalkoztatási paktumok létrehozása
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
Részletesebben- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt
3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje
RészletesebbenH U M Á N V Á R O S P O L I T I K A I
B U D A P E S T FİVÁROS ÖNKORMÁNYZATA H U M Á N V Á R O S P O L I T I K A I FİPOLGÁRMESTER-HELYETTES Szám: 14/943/10/2009 Egyeztetésre megküldve a Fıvárosi Közgyőlés állandó bizottságai és tanácsnokai
RészletesebbenMagyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)
Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet
RészletesebbenRegionális gazdaságtan 10. elıadás
1 Regionális gazdaságtan 10. elıadás Regionális fejlesztési programok Magyarországon Regionális fejlesztési célú pályázati lehetıségek 2 EU-s támogatások: A támogatás egy része az EU költségvetésébıl származik,
RészletesebbenBKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi
RészletesebbenProjekttervezés alapjai
Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai
Részletesebben2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.
21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenZalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig
Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenElıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 10-i rendkívüli ülésére
Elıterjesztés 1. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 10-i rendkívüli ülésére Tárgy: Együttmőködési megállapodás megkötése Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatával a TIOP-1.2.1/A-12/1
RészletesebbenAz NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai
Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési
RészletesebbenKözép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20.
Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. I. Prioritás bemutatása - 1. prioritás: Gazdaságfejlesztés 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter) A
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenFejér megye Integrált Területi Programja 2.0
Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó
RészletesebbenA Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.
A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,
RészletesebbenNatura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása
Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,
RészletesebbenA Regionális KÖZKINCS Bizottságok megalakításának és működésének tapasztalatai
A regionális KÖZKINCS Bizottságok 157 A Regionális KÖZKINCS Bizottságok megalakításának és működésének tapasztalatai A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 2004-ben kidolgozta a Közkincs-programot.
RészletesebbenEGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21
EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület
RészletesebbenInfrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés
Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenBALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban
BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november
RészletesebbenAz ellenırz. Statisztika
Civil SzámAdó Konferencia Civil SzámAd madó Konferencia Az Állami Számvevıszéki ellenırzések tapasztalatai Jakab Éva Az ellenırz rzés s céljac Döntéshozókhoz, kezelı szervhez kapcsolódó az NCA-ból nyújtott
RészletesebbenA civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma
Önrendelkezéssel a megmaradásért Badis Róbert: A vajdasági civil szervezetek jellemzıi A civil szféra szerepe a társadalomban Megváltoztatja a hatalom egyensúlyát Ellenırzi és felügyeli i az állami szektort
RészletesebbenA NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM
REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST
RészletesebbenA területi politika főbb összefüggései Magyarországon
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus
RészletesebbenAz ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben
Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti
RészletesebbenA Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése A magyarországi
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
Részletesebben