2013. Cseh Péter Általános Iskola Szokolya

Átírás

1 Pedagógiai program Cseh Péter Általános Iskola Szokolya 1

2 Tartalom Pedagógiai alapelvek 3 1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga, vizsgaszabályzata Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai képzés rendje Mindennapos testnevelés programja A magasabb évfolyamba lépés feltételei Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítése Kompetenciák Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola környezeti nevelési elvei A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Az iskolába jelentkező tanulók felvételének rendje A Pedagógiai program érvényessége, felülvizsgálata

3 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK A Szokolyai Általános Iskola nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át. Az iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktatómunkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyermeket bevonjuk saját iskolai életünk megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyerek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló tanuló és nevelő szülő és nevelő nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágas környezetükben, az iskola nevelő-oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széles körű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, a másság elfogadására, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni felismerni a rosszat, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet 3

4 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint településünk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községünkben található közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk továbbra is képviseltesse magát a különféle települési rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett megmozdulások lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: Humánus. Erkölcsös. Fegyelmezett. Művelt. Kötelességtudó. Érdeklődő, nyitott. Kreatív, alkotó. Becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát. Képes a problémák érzékelésére és megoldására. Gyakorlatias. Képes eligazodni szűkebb, tágabb környezetében. Jó eredmények elérésére törekszik / játékban, munkában, tanulásban /. Van elképzelése a jövőjét illetően. Becsüli a tudást. Öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban. Ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit. Képes tudását továbbfejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni. Tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti. Képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban. A mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik. Felelősségérzettel rendelkezik. Szolidáris a hátrányos helyzetűekkel. Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o Nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket. o A természet, a környezet értékeit. o Más népek értékeit, hagyományait. o Az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit. o A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben. o Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat. o Ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat. o Ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció 4

5 elfogadott formáit és módszereit. o Viselkedése udvarias. o Beszéde kulturált. o Társaival együttműködik. o Szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli. o Képes szeretetet adni és kapni. o Szereti hazáját. o Megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, a másságot. o Szellemileg és testileg egészséges, edzett. o Egészségesen él. o Szeret sportolni, mozogni. o Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. 5. Iskolánkban szerepet kap az Európai Unió által preferált kulcskompetencia alapú oktatás. Tanulóinkat olyan állampolgárokká kívánjuk nevelni, akik képesek az EU által biztosított lehetőségeikkel, jogaikkal élni. Fejlesztendő kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése Matematikai kompetenciák fejlesztése Természettudományi és technológiai kompetenciák fejlesztése Digitális kompetencia fejlesztése Személyközi és állampolgári kompetenciák fejlesztése Vállalkozói kompetencia fejlesztése Kulturális kompetencia fejlesztése A tanulás tanulása kompetencia fejlesztése 5

6 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi, nemzeti, európai és egyetemes értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánkban gyermekközpontúságra törekszünk, igényeik középpontba helyezésével, érdekeik érvényesítésével. Céljaink: olyan gyermekközpontú iskola megteremtése, ahol a gyermek kiegyensúlyozott, egészségesen fejlődő, megalapozott tudású, új ismeretek szerzésére képes, az általános emberi értékeket elfogadja és gyakorolja. Feladataink: Pedagógiai munkánk alapvető feladata kiemelni, hogy a gyermeki nyitottságra,fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjaiból kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 6

7 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink és feladataink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, technikák, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói kötődésen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását - Követelés - a tanulói közösség célzó, beidegző módszerek - Gyakoroltatás tevékenységének - Segítségadás megszervezése - Ellenőrzés - közös ( közelebbi vagy - Ösztönzés távolabbi ) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés 2. Magatartási modellek - elbeszélés - a nevelő részvétele a tanulói bemutatása, közvetítése - tények és jelenségek közösség tevékenységében bemutatása - a követendő egyéni és - műalkotások bemutatása csoportos minták kiemelése a - a nevelő személyes közösségi életből példamutatása 3. Tudatosítás - magyarázat, beszélgetés - felvilágosítás a betartandó ( meggyőződés kialakítása ) - a tanulók önálló elemző magatartási normákról munkája - vita Sikerkritériumok: Nevelési céljaink és feladataink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktatómunkánkat eredményesnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: 7

8 Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés oktatás kerettanterveiben továbbhaladás feltételeinek, vagy a tantestület a gyermek tanulásban való akadályoztatása miatt másképp nem határoz. Elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka a továbbhaladási követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskola tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A tevékenységközpontúság, a tapasztalati úton szerzett ismeretek beépítése az integrált nevelésbe, oktatásba. Ennek érdekében iskolánk nevelői a tanítási tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálását. Lényegesnek tekintjük azt, hogy közös alapra sokféle tevékenység épüljön, jelenjen meg gyakorlatban a hagyományos tantárgyak integrációja. A. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük a tanulási kedvet és ezt a tanulás végéig fenn is tartsuk. Ösztönözzön az életen át tartó tanulásra. B. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. C. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő - oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A beiskolázás folyamatában próbáljuk megismerni leendő tanulóinkat. Az első évfolyam megkezdése előtt a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdő tanulókat megpróbáljuk kiszűrni. Ennek érdekében szoros munkakapcsolatot tartunk fent az óvodával, nevelési tanácsadóval, szülőkkel. Igyekszünk a gyermekek számára biztosítani a leghatékonyabb oktatási formákat tanulmányaik megkezdéséhez. A 2012/2013. tanévben bevezetésre kerül a mindennapos testnevelés az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben. A heti kötelező testnevelésóra mellett a délutáni tömegsport foglalkozások keretein belül valósítjuk meg a heti plusz órákat. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben alkalmazzuk. Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulókat tovább szűrjük. Velük kiemelten, speciális módszerekkel, szakemberek segítségével is foglalkozunk. 8

9 A tanítók az egyes tantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. Így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A 8. évfolyamon előkészítő foglalkozások (matematika, magyar, természettudományos tárgyak) segítik a középiskolára való felkészítést. Formája ingyenes. Tanulóink személyiségének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához fontosnak tarjuk a tanórán kívüli egyéb szakkörök, foglalkozások működését is. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5.A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelet, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8.A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása 9. A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az arra rászorulóknak gyógytestnevelés foglalkozás szervezése. A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell jelennie az előítélet kezeléseinek, a bűnmegelőzési, áldozattá válási, konfliktuskezelési technikák megtanításának, megerősítésének. 9

10 A pedagógiai feladatok között szerepel a tanulók kreatív jegyeinek erősítése (rugalmasság, ötletgazdagság), valamint az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése, és a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A személyiségfejlesztés fontos területe az együttnevelés, annak tudatos megszervezése. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal, valamint a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal a közös nyelv, közös ismeretek kialakítása. A másság elfogadása, tolerancia, türelem, segítőkészség, empátia az integráltan oktatott tanulókkal szemben. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségnevelési program - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés Lehetőségek, célok, és feladatok a tanulók egészségnevelésében Az egészségvédelem, az egészséges életmódra nevelés minden gyermekkel foglalkozó intézmény alapvető feladata. Az iskolára nagy felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében. A NAT / / a következőket írja elő: Minden tevékenységgel szolgálni kell a tanulók egészséges, testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra a nevelés konkrét céljai: A pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulása, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Feladatunk az egészséges életmódra nevelés épüljön be az egész napos foglalkozás valamennyi területébe, fejlesztési elképzelésébe. Az egészséges fejlődéshez szüksége feltételek és tevékenységek biztosítása. A helyes életmód követelményeinek megismertetése, betartatása. Öntevékeny egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése. Nélkülözhetetlen egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése. Biztosítjuk, gyerekeink minél több időt szabad levegőn töltsenek, tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztő mozgással és játékkal. Fontos figyelmet fordítanunk ezért a helyes napiés heti rend kialakítására. Egészségnevelési követelmények: Személyi és környezet higiéniára nevelés. Egészséges táplálkozásra nevelés /korszerű táplálkozás, a táplálkozás napi és évszakos ritmusa, megfelelő étkezési szokások kialakítása, étkezés higiéniája, esztétikája, társas jellege, eltérő táplálkozási sajátosságokra nevelés/. 10

11 Egészséges és rendszeres testmozgásra nevelés, sport életszükségletté tétele, a mozgás örömszerző funkciója, állóképesség egyéni fejlesztése. Baleset megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés, felkészítés balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére az iskolában, a háztartásban, a közlekedésben. Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása. Beteggondozásra, a gyógyulásba vetett bizalomra nevelés. Szenvedélybetegség elleni küzdelemre való felkészítés. Egészségnevelési feladataink témakörei A testnevelés és a sport szerepe Az iskolai testnevelés segítséget nyújthat bizonyos rendellenességek korai észlelésében, és megelőző szerepet tölthet be több, későbbi betegség kialakulásában. Feladata: Gyermekeink fizikai állóképessége folyamatosan csökken. Feladatunknak tekintjük a megelőzést, állóképesség növelést. Sportfoglalkozásokon elsősorban labdajátékokra oktatjuk gyermekeinket, mely jó színtere a csapatszellem kialakításának, az önuralomra, fegyelemre nevelésnek a közös sikerélmény megszerzésének. Figyelemmel kísérjük tanulóink sporttevékenységét, számon tartjuk sportegyesületi tagságukat. Rendszeresen munkával elősegíteni a fizikai erőgyarapodást és az ellenálló képesség fejlődését. A gyermekek napirendjébe beépülve növelje edzettségük szintjét, és a teljesítőképességüket. Kirándulási - és sportolási alkalmak számának emelésével lehetőség teremtése a mozgás örömének átélésére. A sikeres teljesítmény eléréséhez tegye próbára akaraterejüket, így fejlessze kitartásukat. Színesítse a gyermekek mozgáskultúráját. A szabadidőben végezhető sportolási lehetőségek megismertetése, irántuk a gyermeki érdeklődés felkeltése, cselekvésre ösztönzés. Az egészségnevelési témák részletes kifejtése évfolyamonként Személyi higiéniára nevelés Egészséges táplálkozásra nevelés Egészséges mozgásfejlődés Célja: Olyan elemi mozgások és játékok tanítása, gyakorlása, amelyek egyrészt sokoldalú mozgástapasztalatot biztosítanak a tanulóknak ügyességük fejlesztésére, ugyanakkor hozzájárulnak fizikai képességeik életkoruknak megfelelő fejlesztéséhez az egészséges életmód szokásainak megalapozásához, mozgásigényük felkeltéséhez, kielégítéséhez és a sport megszeretéséhez. Fejleszteni, összerendezni mozgásukat, térbeli tájékozódó képességüket, egyensúlyérzéküket. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás szokásainak igénye 11

12 Baleset megelőzés Biztonságos átkelés az úttesten; gyalogos és tömegközlekedési szabályok alkalmazása és ismerete; jelzőtáblák ismerete; kerékpározás szabályai; útburkolati jelek ismerete. Gyermekbalesetek megelőzése játék és szabadidőben; a háztartási gyermekbalesetek forrásai és megelőzésük. Érzékszervek védelme /szemüveg, hallókészülék/. Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére Egészséges lelki fejlődés Mi is az az életmód? Az életmódnak többféle összetevője van, mint például az, hogy mennyit mozgunk, hogyan táplálkozunk, mennyire fontos számunkra a személyes higiénia, de az is hogy milyenek emberi kapcsolataink, a közérzetünk, milyen az önbecsülésünk, vagy hogyan tudjuk a kockázatokat környezetünkben felismerni és elkerülni. Mindezen összetevők látszólag függetlenek egymástól, mégis minden elem alapvető és, egyenrangú szerepet játszik a kiegyensúlyozott életvitel megvalósításában, mely jó egészségi állapotunkkal is szorosan összefügg. Mitől egészséges-az én életmódom? A jó egészségi állapot, valamint az egészséges életmód szorosan összefüggnek egymással. Tudjuk, hogy rendkívül sokféle életmód létezik, valójában egyénre szabottak is. Az egészséges életmód fogalmának is ilyennek kell lennie, hogy alkalmazhassuk egyéni esetekre is, valamint szükség esetén változtathassunk rajta. Életmód és táplálkozás A cél, hogy rávezessük a gyerekeket arra, hogy a táplálkozás életmódunk egyik nagyon fontos összetevője, és különösen fontos az egészségünk és boldogságunk szempontjából. Életmód és a biztonság megőrzése Bár a kutatások azt bizonyítják, hogy a gyerekek ebben a korban már átfogó nézetekkel rendelkeznek a biztonságuk megőrzésével kapcsolatos kérdésekről, mindenképpen hangsúlyoznunk kell számukra, hogy biztonságérzetünk több tényezőből tevődik össze. A sokat emlegetett testi vagy fizikai biztonság mellett a lelki biztonság fontosságát is ki kell emelnünk. Meg kell tanulniuk, hogy nemcsak a testüket, hanem az érzéseiket is meg kell óvni a fenyegetettségtől és sérüléstől. Tudatosítani kell bennük az érzelmek és a biztonság közötti összefüggéseket. Az érzelmek, melyek az egészségnek és a jóllétnek fontos részét képezik, jelentős szerepet játszanak abban, hogy segítségükkel felismerjék a lehetséges veszélyeket és a kockázatokat. 12

13 Az életmód és a veszélyes anyagok Rengeteg veszélyes anyag létezik a környezetünkben,amelyek összefüggésben állnak életmódunkkal: a cigaretta, az alkohol és a pszichoaktív szerek. A gyerekekkel való beszélgetés során el kellene jutni odáig, hogy a gyerekek maguk fogalmazzák meg, miért is veszélyesek számukra azok az anyagok, amelyeket megneveztek. Az életmód és a kapcsolatok Legfontosabb feladat annak megértetése a gyerekekkel, hogy kapcsolatrendszerekben élünk, valamint hogy saját kapcsolatrendszereinknek mi vagyunk a középpontjában. Korábban már megfogalmazódott, hogy kapcsolataink minősége is életmódunk jellemzője. Az életmód és a növekedés Életkorunk előre haladtával rengeteg minden változik mind bennünk, mind körülöttünk. Megváltozhatnak értékeink, attitűdjeink, szokásaink, időbeosztásunk és mindezzel együtt egyszerű hétköznapjaink is. Növekedésüknek ebben a szakaszában a gyerekek életében is ugyancsak sok változás; megy végbe. Egyre önállóbbakká válnak, egyre több döntést hoznak meg egyedül mely életmódjukra is hatással van, vagy lehet. Rávilágítunk, hogy a változás életünk természetes velejárója, melynek egyaránt vannak jó és rossz pillanatai. Az életmód és a környezet Az emberek - felnőttek és gyerekek -, tehát mi magunk alkotórészei vagyunk a környezetnek, melyben élünk. Megpróbáljuk feltárni és tisztázni mit értünk környezet kifejezésen. A gyerekek próbálják meg szavakból vagy akár képekből felépíteni környezetük világát. A beszélgetés során megfogalmazhatják, mi az, amit szeretnek környezetükben, mi az, amire vágynak, mi az, amire szükségük van, és mit nem szeretnek benne. Fontos annak az áttekintése is, hogy milyen kapcsolat van életmódunk, környezetünk minősége, valamint egészségünk között Amiről én döntök, és amiről nem. Korábban már megfogalmazódott, hogy a gyerekek ebben az életkorban egyre önállóbbá válnak, egyre több önálló döntést hoznak meg, ami valójában felelősségérzetük növekedésével is kell, hogy járjon. Az óra lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek végiggondolják, hogy a velük kapcsolatos döntések területén mi változott az elmúlt időszakban, melyek azok a helyzetek vagy dolgok, amelyekben korábban nem maguk döntöttek, most már viszont igen. Csoportosíthatják döntéseiket aszerint, hogy életük mely területével kapcsolatosak. Az óra a felhozott példák felhasználásával lehetőséget ad a döntés fogalmának a tisztázására, annak megválaszolására, hogy minek köszönhetően változik a döntési kompetencia, valamint felhívja a figyelmet egy-egy döntéssel, járó felelősségre a lehetséges következményekre. Légy bátor IGEN-t mondani! Fel kell hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy döntéseink meghozatalánál talán néha tudattalanul, de több mindent számba veszünk. Döntéseinket így sok tényező befolyásolhatja, melyek segíthetik, vagy éppen megnehezíthetik a döntést. Hangsúlyozzuk a különböző külső 13

14 és belső tényezők, valamint a különféle jelzések felismerésének, valamint a pillanatnyi és hosszú távú negatív következmények és előnyök mérlegelésének fontosságát. Légy bátor NEM-et mondani! Külön hangsúly helyeződik arra, hogy hogyan tudják a gyerekek felismerni a csoportnyomás jelzéseit körülöttük. Ebben a korban ez kiemelkedő fontosságú, hiszen az egészségkárosító szokások kialakulásában a csoportnyomásnak döntő szerepe lehet A gyerekeknek ki kell fejleszteniük olyan készségeket, melyek segítik őket gondolataik, akaratuk megfelelő kifejezésében, érvényre juttatásában és a konfliktusok elkerülésében. Amiről én döntök: mit eszem? Fontos szót ejteni két olyan tényezőről, mely életünk több területén nagy fontossággal bír, és hatással van ránk: ezek a divat és a reklám. Átgondolhatják a gyerekek, hogy mi is lehet a reklámok célja, valamint mik azok a stratégiák, melyeket a reklámozók előszeretettel használnak. Hogyan hat a divat az étkezésünkre? Miért járunk például előszeretettel gyorséttermekbe, ahelyett, hogy nyugodt körülmények között otthon, például családunk körében étkeznénk? Mi az, ami vonz bennünket? A válasz nehéz, de talán a témáról való beszélgetés felhívja a figyelmet a reklámok és a divat káros hatásaira. Ugyancsak ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik, hogy ételválasztásunkat sajnos nemcsak egyéni ízlésünk befolyásolja, hanem léteznek különböző kényszerdiéták, melyek betartása kötelező bizonyos emberek számára jó egészségi állapotuk fenntartásához (pl. tej érzékenyeknek tejmentes diéta, cukorbetegeknek speciális diéta). Ilyenkor személyes döntéshozásunk korlátozott. Fontos, hogy a gyerekekkel el tudjuk fogadtatni társaik eltérő megkötött étkezési szokásaikat. Amiről én döntök: mozgás és személyes higiéné. Ebben az életkorban a rendszeres testmozgás szinte mindenki számára természetes,a gyerekeknek alapvető igényük van rá. Az életkor előre haladtával azonban a fiatalok egyre kevesebbet mozognak, amit különböző okokkal indokolnák. Amiről én döntök: környezet Legfőbb feladat az egyén és a környezet közötti kölcsönhatás tudatosítása a gyerekekben. A korábbiakban, már volt szó arról, hogy személyes döntéseink és választásaink milyen mértékben hatnak egészségünkre. Életmódunk több összetevője, mint például táplálkozásunk vagy esetleges egészségkárosító szokásaink többnyire saját döntéseink eredményeképpen formálódnak. A környezet azonban az előbb említettekkel érdekes ellentétben áll, ugyanis a személyes döntések és választások nem igazán tudják befolyásolni, és ez általában elriasztja a gyerekeket, valamint a hétköznapi embereket attól, hogy aktívan részt vegyenek a környezettel kapcsolatos vitákban és feladatokban. Ezért mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy bár látszólag ebben a kérdésben a nem szakembereknek passzív szerepük van, és ez által úgy tűnik, mi vagyunk azok, akiket a környezetünk alakít, mégis mi is formáljuk, vagy formálhatjuk közvetlen környezetünket. Valójában egyfajta kölcsönhatásról van szó, amelyben mindenki vállalhat aktív szerepet, mindenki tehet valamit azért, hogy javítson környezete állapotán. 14

15 Ezek a döntések, de HOGYAN? Életünk során döntések sokaságával kell szembenéznünk, melyek hol kisebb súlyúak, hol nagyon komolyak és későbbi életünkre hatással lehetnek. De hogyan hozzuk meg döntéseinket? Milyen lépésekből áll egy döntésmeghozatal? Tudatosítani kell bennük, hogy a döntéshozásnak különböző módjai vannak, és hogy egy probléma megoldására és a döntésre mindig többféle lehetőség van. Rá kell világítani arra is, hogy az emberek személyisége is hatással lehet döntéseinkre: különböző emberek különböző helyzetekben eltérő döntéseket hozhatnak. A döntéshozás során azonban: ideális esetben megvizsgáljuk a különböző lehetőségek jó és rossz oldalait, racionálisan mérlegeljük az előnyöket és a hátrányokat. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy érzelmeink is gyakran befolyásolják döntéseinket, így gyakran a racionalitás ellenére is cselekszünk. A döntéshozás gyakran nagyon nehéz, de ez életünk természetes velejárója. Mai döntések - holnapi következmények Sok szó esett már arról, hogy mi befolyásolja döntéseinket, milyen döntési technikák léteznek, valamint milyen döntéseket kell meghoznunk életünk különböző területein. Rá kell világítani az önvizsgálat szerepére, mely a későbbi döntéseink meghozatalában fontos.. A hangsúly itt arra tevődik át, hogy fontos-e felülvizsgálni korábbi döntéseinket, hasznos lehet-e az számunkra, tanulhatunk-e belőle valamit. Változások kora - Hogyan nézek ki? Ezen életszakaszt hívhatjuk a változások korának: a gyerekek rövid idő alatt egy sor alapvető testi, érzelmi és társas kapcsolati változáson mennek keresztül, mely gyakran elégedetlenséget szül önmagukkal szemben. Fontos az érzelmekre összpontosítani, mivel sok fiatalban olyan új, erőteljes érzelmek támadnak változó testükkel kapcsolatban, amelyek eltérnek a barátsággal, az otthonnal és az iskolai élettel kapcsolatos érzelmeiktől. Változások kora - Hogyan érzem magam? Tulajdonságok, társas kompetenciák: Mi befolyásolja a jóllétemet? A gyerekek azt vizsgálják, hogy miként tudják felismerni a jóllétüket befolyásoló tényezőket. Melyek azok a társas és egyéb helyzetek, amelyekben maradéktalanul jól érzik, magukat és melyek azok, amelyekben nem. Választ keresnek arra a kérdésre, hogy milyen megoldásokat keresnek a jó közérzet előidézése során. Szerep- és szituációs játékok segítségével egyrészt az ilyen helyzetek sajátosságait vizsgálják, másrészt, pedig kísérletet tesznek saját érzéseik megnevezésére, leírására. Hogyan látom családomat? Hogyan látnak ők engem? Családi mindennapok. Családi elvárások - egyéni törekvések (konfliktusok, megoldások, szabályok, örömök). A család még ebben az életkori csoportban is kiemelkedő fontosságú. A gyerekek egészen másként látják önmagukat, mint családtagjaik őket. Ez a körülmény nem kevés feszültség és összeütközés forrása. Fontos tehát foglalkozni a különböző nézőpontokkal. A családi konfliktusok másik csoportja ahhoz a problémához kötődik, hogy a serdülő szemében fokozatosan veszít a család, kiváltképpen a szülő a megkérdőjelezhetetlen tekintélyéből. A jelenség további aspektusa abból a körülményből fakad, hogy az önmagát tévedhetetlennek 15

16 tettető kamasz tényleges lehetőségeit illetően meglehetősen korlátozott világban él. A helyzet valamennyi szereplője motiváltan, saját igazát abszolutizálva cselekszik. Hogyan látom barátaimat? Hogyan látnak ők engem? Ki lehet barát? Elég jó-e nekem? Elég jó vagyok-e neki? Tulajdonságok vs. szociális kompetenciák. A kortárskapcsolatok ebben az életkorban mindennél nagyobb jelentőséggel bírnak a gyerekek életében. Életük egyik meghatározó motívuma, hogy miként tudnák meglelni önmagukat, identitásukat. A társas élet egyik központi motívuma, hogy milyen irányzathoz tartoznak. Az irányzathoz tartozás meghatározza öltözködésüket, zenei ízlésüket. Ennek mentén szerveződnek, illetőleg szilárdulnak meg a barátságok. Spontán módon is felmerül a kérdés, milyenek ők, milyennek szeretnék magukat láttatni, és milyennek látják őket a többiek? Változások a kapcsolataimban: Barátok és ellenségek Fontos, hogy az adott közösségen (osztályon) belüli átrendeződések, melyek a társas alakzatban beálltak, ne sértsenek semmilyen személyes érzékenységet. Változások a kapcsolataimban: Barátság vagy szerelem? Mit érez az, aki szerelmes, mit gondol, hogyan látja a másikat, mit képzelünk majdani szerelmünkről? Ezekről a fontos kérdésekről kötetlen formában, a szerep- és szituációs játék lehetőségeinek a segítségével érdemes beszélgetni. Szépirodalmi mű is képezheti ennek a beszélgetésnek az alapját (svéd gyermekversek!). Fontos lenne, ha szó kerülne a szerelem testi vonatkozásairól is, hiszen ez amúgy is a gyerekek mindennapi fantáziálásának fontos részét képezi. Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok Szükséges a veszélyes anyagokról beszélni. A gyerekek már, tudják, hogy vannak legális és tiltott veszélyes anyagok, azt is tudják, hogy azok milyen szempontból jelentenek veszélyt saját életükre. A veszélyes anyagok és kapcsolatok A serdülőkor igazi létkérdéseiről van szó. Mindenben egyformának kell lenni? Hogyan tudunk tartozni valahova úgy, hogy megőrizzük egyéni vonásainkat? A veszélyes anyagok használata általában a kortárscsoport nyomására kezdődik el: olyan snassz nem kérni a cigiből, nem inni a sörből. S bizony gyakran nehéz kilógni a társaságból. Miért nehéz elütni a többségtől, mi kell ahhoz, hogy megbecsülésre tegyünk szert a kortárscsoportban. Miként lehet társkapcsolati nyereségeket úgy maximalizálni, hogy egyéni életünk esélyeit ne veszélyeztessük. 16

17 Biztonság a változásokban Ez idő tájt tovább folytatódik a testi-lelki kapcsolati átrendeződés. Nézzük meg, hogy mit okozhatnak ezek a változások! Az egyéni tapasztalatok számbavétele révén láthatóvá válik, hogy alkalmasint segítségre van szükség ahhoz, hogy ismét megtaláljunk egy törékeny egyensúlyt. Mi, és ki segíthet az új egyensúly kialakításában. Környezetünk védelme az egyéni felelősség kérdései A környezetvédelemre legtöbbször úgy tekintünk, mint egy hatáskörünkön kívüli feladatra, amely a kormányokra vagy a nagyvállalatokra tartozik, bár tudjuk, hogy más érdekcsoportok is befolyásolhatják. Éppen ezért fontos tudatosítani a gyerekekben, hogy már ebben a korban is lehet tennivalójuk ezen a területen. Gondolkodjanak el együtt azon, hogy a saját helyükön vajon mit tudnának tenni a környezetükért? Különböző döntéseink, választásaink, melyekre a reklámok igencsak hatással vannak, ugyancsak befolyásolhatják környezetünket. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy minden cselekedetük hatással van a környezetükre, és még ha csekély mértékben is, de kutatások, együttműködések, demokratikus eljárások és főként egyéni akciók révén pozitív hatással lehetnek környezetük alakulására. Bátorítani kell őket, hogy vegyék észre, értékeljék és tegyenek valamit környezetük javítása érdekében. Gondolkozz globálisan - cselekedj lokálisan A környezettel foglalkozó órák keretén belül a gyerekek mindenképpen személyes, élményt szerezzenek arról, hogy ők maguk is tehetnek valamit közvetlen környezetükért, szépíthetnek, javíthatnak rajta. A legjobb módszer ennek elérésére, ha a gyerekek egy projektet dolgoznak ki az iskolában vagy annak közelében. A projektkészítés célja, hogy felhívjuk a figyelmüket a különböző társadalmi politikai folyamatokra, melyek kihatnak az egészségünkre, hiszen azt már tudják, hogy az nem csupán életmódunk függvénye. Alternatív étrendek E téma tárgyalása során érdemes ismereteket is nyújtani a gyerekeknek elsősorban annak érdekében, hogy lássák: az étkezési szokások egy értelmes rendbe szervezve alakultak ki. Segítséget jelenthet, ha a jelenséget kultúrtörténeti összefüggésben tárgyaljuk, és kitérünk bizonyos érdekességekre. Érdekes lehet különböző étkezési rendek (vallási tiltások és előírások) történeti-társadalmi kontextusának áttekintése, valamint annak elemzése, hogy ezek milyen hatást gyakoroltak az emberek életére. Változtassunk! Táplálkozás Az egészségfejlesztés sok esetben kíván életmód-változtatást. Az étkezési szokások viszonylag kockázatmentes területet jelentenek e témakör áttekintése szempontjából. Lásd az összefüggést (testmozgás), nem késő elkezdeni! Ebben az életszakaszban gyakran nem "menő" az, aki mozog. Más a "menőség", kritériuma. Vizsgálják meg a gyerekek, hogy mi minden jó származhat a gyakori, fárasztó testmozgásból, milyen közös élményekben lehet részük, hogy elérhető-e ez a jó érzés bármi egyéb módon. 17

18 Látsz-e változást életmódodban? Fontos annak megértése és átélése, hogy a változások elkerülhetetlenek, s hogy a kedvezőtlennek tartott elemek nélkül nem élvezhetnénk a kedvezők jótéteményeit sem. Mit változtatnál? Hogyan legyünk sikeresek (kapcsolatainkban, munkánkban ) A jövőbeni tervek szövögetése során szinte mindenki saját sikertörténetét írja. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy ki az, akit ma sikeresnek tartunk, milyennek látjuk a sikeres ember életét? A sikeres ember milyen jellemzőit tudják a gyerekek azonosítani? Vajon mindenki számára ugyanazt jelenti-e a sikeresség? Milyen más mérce képzelhető el? E kérdések, megbeszélését segítheti valamilyen szépirodalmi forrás feldolgozása is. Életed 10 év múlva Ebben a témakörben a gyerekek egy rövid fogalmazást írnak "Életem 10 év múlva" címmel Ez a fogalmazás képezheti alapját annak a beszélgetésnek, amely a pályaválasztásról, a jövőképről, a vágyakról és a realitásokról szól majd. Tanórán kívüli egészségnevelési tevékenységek Iskolán belül: Egészségnevelési hét szervezés Iskolai fogászati vetélkedő Egészségvédelmi filmvetítés Elsősegélynyújtás elsajátítása védőnő, szakavatott szülő segítségével Drog-prevenció program külső szakemberekkel felvilágosító munka / 5-8. évf. /. Iskolán kívül: Hétvégi sportvetélkedő gyerekek - szülők részére Évszakokhoz kapcsolódó séták a szülők közreműködésével, a gyerekek barátaival a környék felfedezésére A mi reformkonyhánk - családok étkezési szokásainak bemutatása "Új élet - Új felfogás" - orvos, védőnő, pszichológus, gyógyszerész, szülők tanácsai. Egészségnevelési módszerek Az alkalmazott módszereket így foglalhatjuk össze: - egyéni beszélgetés, szexuális és más tanácsadás, - kiscsoportos beszélgetés (drogfogyasztás, párkapcsolat) - élethelyzetek megelevenítése (dramatizálás), - bemutatók higiénés eszközök használatáról, - szépségápolási bemutató és gyakorlat, - bemutatók a helyes táplálkozásról, - ruházkodási bemutató, - plakát és rajzkészítő verseny, - egészségvédelmi filmvetítés, - kísérletek a dohányzás, az alkoholfogyasztás hatásáról, 18

19 - természetgyógyászati bemutatás, sportvetélkedők, - elsősegély-nyújtási gyakorlat, a mentő munkája, - gyakorlati vetélkedők / baleset - megelőzés, ételkészítés) Összefoglalva Az egészségvédelem egyben érdekvédelmet is magába foglal, szoros és lényegi kapcsolatban áll az erkölcsi értékekkel, magatartással. Az egészségi értékközvetítés az alapvető emberi értékek közvetítéséből nem maradhat ki. Együttműködés az Egészségügyi Szolgálattal Iskolánkban orvosi és védőnői szolgálat működik. - hallás - látás vizsgálat - gyógy-testnevelésre irányítás - sportorvoshoz irányítás - védőoltások - különböző összetett szűrő vizsgálatok történnek - pályaválasztási alkalmassági vizsgálat Évenként gyermekeink iskolafogászati vizsgálaton vesznek részt. Az ÁNTSZ ellenőrzi évente a gyermekek iskolai környezetét, szükség esetén részt vesz szűrővizsgálatban /tetvesség/ A védőnő bekapcsolódik az egészségnevelési hét szervezésébe, felvilágosítást tart a lányoknak /menstruáció 5-6. o/, szexuális felvilágosítást 7-8. o-ban. Iskolánkban az iskola-egészségügy és az oktatásügy kapcsolata jó. 19

20 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulóink közösségben illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása diákönkormányzattal együttműködve, nevelő - oktató munkánk alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: Nevelőmunkánk során alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, azaz a kisgyermek heteronóm (a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró) személyiségének átalakulásától az autonóm személyiséggé válásig. Az előbbi feladatokból eredően ösztönzést, útmutatást adni az egyéni érdeklődés, képesség, tehetség kibontakozására, az önfejlesztés belső erőforrásainak (pl. akaraterő, ambíció, igényesség) kiépítése. Megérteni, elfogadtatni az egyes háttérben szoruló, de nélkülözhetetlen humán értéket, mint: egymás megbecsülése, tisztelete, az empátia és tolerancia érzése egymás iránt, illetve a konfliktusok vállalása, ezek feldolgozása. A devianciához vezető szocializációs problémák észrevetetése, potenciálisveszélyeinek tudatosítása, az ezekkel kapcsolatos felelősség felébresztése önmagunk és társaink iránt A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelési irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz: az osztály- és csoport közösségek, illetve tanórán kívüli tevékenységekhez: szakkör, sportkör és érdeklődési körök) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése Az önkormányzási képességek kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy a nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni és ennek elérése érdekében összehangoltan tevékenykedjenek, a elvégzett munkát értékelni tudják. A fentiek érdekében fejlesztenünk szükséges: Diákjaink vitakészségének, kapcsolt és kommunikációs képességeinek kibontakozását Bátorítani a kezdeményezési szándékot és képességeket Az iskolai programok színterein kínálkozó kreativitás képességét és önállóságot. A döntési tudás, illetve bonyolult helyzetekben a döntés delelősségének felvállalását A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: irányító pedagógus legfontosabb feladata a közösség tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. (ehhez egyik alapvető szintér az osztályfőnöki munka, illetve osztályfőnöki órák, mintegy szocializáló műhelyének tekinthető). Ennek érdekében irányítani kell az egyéni közösségi érdek lehetőségekhez képest történő összehangolását. 20