1986, WWF - World Wide Fund For Nature (Formerly World Wildlife Fund) WWF Registered Trademark owner

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1986, WWF - World Wide Fund For Nature (Formerly World Wildlife Fund) WWF Registered Trademark owner"

Átírás

1 A WWF a világ legnagyobb nemzetközi, nem kormányzati természetvédelmi szervezete. Tagsága meghaladja a 4,7 millió fôt, nemzeti szervezet és képviselet 96 országban mûködik. A WWF küldetése, hogy megállítsa bolygónk élôvilágának pusztulását és olyan jövôt építsen fel, amelyben az ember harmóniában él a természettel. Fôbb célkitûzései: az élôvilág sokféleségének megôrzése, az erôforrások fenntartható módon történô hasznosítása, a környezetszennyezések csökkentése. 1986, WWF - World Wide Fund For Nature (Formerly World Wildlife Fund) WWF Registered Trademark owner

2 A NYÍLT TERVEZÉS TAPASZTALATAI A RÁBA FOLYÓGAZDÁLKODÁSI PROGRAMBAN Szerkesztette: Bera Márta WWF Magyarország WWF-füzetek 25. Budapest, 2005

3 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönöm az Észak- és Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok munkatársainak, különösképp Lipovics Jánosnak, továbbá a WWF Magyarország lelkes önkénteseinek, Fülöp Juditnak, Szekeres Júliának és Tripolszky Saroltának a kiadvány készítéséhez nyújtott sokrétû segítséget. SZERKESZTETTE: BERA MÁRTA LEKTOROK: GADÓ GYÖRGY PÁL (NYELVI), DR. IJJAS ISTVÁN (SZAKMAI) FOTÓK: CÍMLAP: LAKOSSÁGI FOGADÓÓRA SÁRVÁRON, KIS FERENC SZAKMAI FÓRUM SOBORON, HORVÁTH SZABOLCS NAPLEMENTE A RÁBÁNÁL, KIS FERENC A RÁBA TERV TÉRKÉPEN (KÖRMEND), ÉDUKÖVIZIG-NYUDUKÖVIZIG BELSÔ BORÍTÓ: TÔKÉS RÉCE, MÁTÉ BENCE HÁTSÓ BORÍTÓ: NAGY KÓCSAG (FELÜL), TÉLEN A JÉGEN (RÉTI SAS, SZÜRKE GÉM, DOLMÁNYOSVARJÚ) (KÖZÉPEN), BAKCSÓ (ALUL), MÁTÉ BENCE NYOMDAI ELÔKÉSZÍTÉS: AMBITUS GRAFIKAI STÚDIÓ KIADTA: WWF MAGYARORSZÁG, 1124 BUDAPEST, NÉMETVÖLGYI ÚT 78/B TEL: (1) , FAX: (1) ADÓSZÁM: SZÁMLASZÁM: RAIFFEISEN BANK: A KIADVÁNY AZ ÉSZAK- ÉS NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG EGYÜTTMÛKÖDÉSÉVEL ÉS TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. BUDAPEST, DECEMBER ISSN A KIADVÁNY ÚJRAHASZNOSÍTOTT PAPÍRRA KÉSZÜLT.

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÔ 2 1. A RÁBÁRÓL A RÁBA AZ ÉVTIZED FOLYÓJA 3 2. AZ INTEGRÁLT FOLYÓGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE, ELÔNYEI ÉS HIBÁI AZ INTEGRÁLT FOLYÓGAZDÁLKODÁS MINTAPROGRAMJA RÁBA 5 FOLYÓGAZDÁLKODÁSI TERVEZET 2.2 A RÁBA FOLYÓGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS LÉPÉSEI Az alapadatok összegyûjtése, alapozó tanulmányok elkészítése A természetvédelmi és vízügyi feladatok szinkronizálása Az önkormányzati igények illesztése a vízügyi természetvédelmi alaptervhez A társadalom bevonása, a terv véleményeztetése A RÁBA FOLYÓGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS ÉS A NYÍLT ELJÁRÁS 11 TAPASZTALATAI 2.4 A FOLYÓGAZDÁLKODÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER FINANSZÍROZÁSI LEHETÔSÉGEK NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS PÉLDÁK A KÖVETENDÔ ÚT: A VÍZGYÛJTÔ-GAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYOK HARMONIZÁCIÓJA 15 UTÓSZÓ 15 FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLET 17 Rába folyógazdálkodási akcióterv (2003) 2. MELLÉKLET 17 A Rába folyógazdálkodási tervezés és a Víz Keretirányelv bevezetése során készült felmérések, tanulmányok (2005. június 30-ig elkészült tervrészek) 3. MELLÉKLET 19 A 2002-ben, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által a polgármesteri hivataloknak kiküldött kérdôívek értékelése 4. MELLÉKLET 19 A 2005-ben a WWF Magyarország által a polgármesteri hivataloknak kiküldött kérdôívek értékelése 5. MELLÉKLET 20 A 2005-ben a WWF Magyarország által kiküldött lakossági kérdôívek kiértékelése 6. MELLÉKLET 21 A nyílt eljárás során felmerült konfliktusos és konszenzusos pontok összefoglalása 7. MELLÉKLET 25 A Rába folyógazdálkodási terv létesítményjegyzéke a évi nyílt eljárás alapján 8. MELLÉKLET 30 Nemzetközi vízgazdálkodási példák 9. MELLÉKLET 33 Nemzetközi kitekintés 10. MELLÉKLET 34 Egyéb hazai tapasztalatok: A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) társadalmi egyeztetése

5 BEVEZETÔ A folyóvizek évezredek óta nagy szerepet játszanak a Kárpát medence népeinek életében. Az iparosodás kezdete elôtt a folyók mentén sok elembôl álló, változatos gazdálkodás zajlott, amely alkalmazkodott a folyóvizek természetes változékonyságához, és nem törekedett a természeti adottságok gyökeres átalakítására. A belterjes mezôgazdálkodás elterjedése és a népesség növekedése azonban magával hozta a folyóvizek szabályozásának igényét is. Magyarországon a XIX-XX. században a folyókat hatalmas erôfeszítések árán gátak közé szorították, a mocsaras területeket lecsapolták. Az akkori folyószabályozásoknak napjainkig ható következményei vannak. Az árvizek ellen ma is folyamatos fenntartási munkákkal és idônként újabb szabályozó beavatkozásokkal kell védekezni, ami hatalmas ráfordításokat igényel az állam költségvetésébôl. A társadalmi igények azonban folyamatosan változnak, újakkal egészülnek ki, kielégítésük új tervezési eljárásokat, új mérnöki és ökológiai módszereket követel meg. Az Európai Unió elvárásainak megfelelôen a régi és új célkitûzéseket ma a folyó jó ökológiai állapotának biztosítása mellett kell elérni, a szükséges beavatkozások pedig csak széleskörû társadalmi támogatottság mellett hajthatók végre. Az új szemléletnek és követelményeknek köszönhetô, hogy sor került az integrált vízgyûjtô-gazdálkodás elméleti kidolgozására. A kiadvány célja, hogy rámutasson a szélesebb körû, több szempontot figyelembe vevô integrált vízgyûjtô-gazdálkodás szükségességére, egy közös tanulási folyamaton és hazai példákon keresztül bemutassa a Rába völgyében eddig még csak folyógazdálkodási szinten lezajlott tervezés tapasztalatait. Márkus Ferenc igazgató WWF Magyarország 2 Fotó: Máté Bence

6 1. A RÁBÁRÓL A Rába a Duna egyik jelentôs magyarországi mellékfolyója. Ausztriában a Stájer-Alpok keleti oldalán a Fischbachi-Alpokban 1200 m magasságban ered. A folyó Alsószölnökön éri el a magyar határt, és Szentgotthárd elôtt egyesül a nála kétszer nagyobb Lapincs folyóval. Kezdetben átlagosan 2,5 km széles völgyben kelet felé halad, majd Rábahídvégnél északi irányba fordulva jut el Sárvárig. Onnan északkeleti irányban a Kisalföldön át halad tovább, és Gyôrnél torkollik a Mosoni-Dunába. A folyó teljes hossza 287 km, amelybôl a hazai szakasz 216 km. A Rába vízgyûjtôjét kettévágja az osztrák-magyar államhatár, így annak mintegy egyharmada Ausztria, kétharmada Magyarország területére esik. fontos szerepet játszik a térség gazdasági életében, és sokrétû rekreációs lehetôségeket biztosít. 1.1 A Rába az évtized folyója A WWF Magyarország 2002-ben Az év folyója címmel programot indított, melynek célja a hazai folyók állapotának felmérése, természeti értékeik megismertetése, a problémák felderítése, valamint a megoldásukat szolgáló javaslatok és akcióprogramok kidolgozása. A WWF elsôként a Rábát választotta az év folyójának, majd nem sokkal késôbb szakmai partnerei kezdeményezésére, az Észak-dunántúli, valamint a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságokkal közösen Az évtized folyója címet adták hazánk egyik legtermészetesebb állapotában megmaradt folyójának. Ezzel a gesztussal elindulhatott a több szervezet együttmûködésén alapuló program. A Rába vízgyûjtôje. Térkép: ÉDUKÖVIZIG A folyó Sárvár és Gyôr közötti szakasza (86 km) szabályozottnak mondható. Az országhatár és Sárvár közötti szakasza (130 km) többnyire ôsállapotú. Az utóbbi szakasznak mindössze 16%-a szabályozott, fôképpen a települések belterületén, a közlekedési mûtárgyak térségében, és a támfalak mentén. A víz átlagos sebessége 2-11 km/h, amely nagyban függ az ausztriai esôzésektôl és a hóolvadástól. A meder szélessége m, vízmélysége 1,0-2,5 m, a duzzasztómûvek elôtt eléri a métert. A Rába hazai szakasza zöld folyosóként köti össze az Ôrség és a Kisalföld eltérô jellegû, változatos tájait. A folyó mentén számos védett és fokozottan védett faj él (pl. vidra, magyar bucó, kis lile), sokhelyütt a megmaradt természetes vízi és vízparti növénytársulások teszik kiemelten értékessé a folyószakaszt. A táj arculatát meghatározó Rába A 2002-es Rába konferencián, a Rába, az évtized folyója cím bejelentésének alkalmából minden résztvevô Rába emlékplakettet kapott. Fotó:Bera János A Rába, az évtized folyója program keretében elôször az együttmûködô szervezetek tíz pontban határozták meg a legfontosabb tennivalókat. Ezen irányelvek alapján készült el a Cselekvési Program és az Akcióterv (1. számú melléklet). A Cselekvési Program 10 célterülete A folyó természetes állapotának megôrzése 1. Természetes folyószakaszok megtartása a jellemzô fauna és flóra megôrzésével 3

7 2. A folyó hosszirányú átjárhatóságának biztosítása, hallépcsôk kialakítása 3. Keresztirányú átjárhatóság biztosítása, mentett oldali területek, holtágak rehabilitációja 4. Ártéri és hullámtéri gazdálkodás illesztése az ökológiai folyosók biztosításához Gazdálkodás a vízkészletekkel, szükséges beavatkozások, kezelések 5. Vízminôség javítása, vízkészletek biztosítása 6. Árvízi biztonság megteremtése a természetes állapot fenntartása mellett 7. Mérnökbiológiai módszerek alkalmazása a szük séges folyószabályozási beavatkozásoknál A társadalmi igények illesztése a folyó adottságaihoz 8. Ökoturizmus feltételeinek megteremtése 9. Rekreációs célok összehangolása a folyó jó ökológiai állapotának elérésével A program kiterjesztése a vízgyûjtôre 10. A folyógazdálkodás kiterjesztése a vízgyûjtôre nemzetközi együttmûködéssel A program életképessége érdekében a legfontosabb feladat a megfelelô koordináció megszervezése volt. A Rába az évtized folyója program nem csak a kezdeményezô szervezetekre épül. Csak úgy lehet sikeres, ha egy-egy szakterületen belül több szervezet vállalja a közös célok eléréséhez szükséges feladatok megoldását. Ez egyrészt hatékonyabbá teheti a rendelkezésre álló közpénzek felhasználását, másrészt új források megszerzését is lehetôvé teszi. A távlati cél tehát az, hogy a Rába az évtized folyója program keretében a folyó vízgyûjtôjén mûködô szervezetek között érdemi szakmai-gazdasági-társadalmi együttmûködés valósuljon meg. Az évtized folyója a Rába, 2003 konferencián leplezték le a Rábát és térségét szimbolizáló Rábavölgy logót. Fotó:Bajnóczy Gabriella 4

8 2. AZ INTEGRÁLT FOLYÓGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE, ELÔNYEI ÉS HIBÁI Az integrált folyógazdálkodás elméletének egyik leglényegesebb pontja, hogy a folyót és közvetlen környezetét nem pusztán az ember rövid távú igényeinek rendeli alá, hanem elismeri, hogy a folyóvíz és partja pótolhatatlan élettere a folyó menti élôvilágnak is. Az integrált folyógazdálkodás tehát a folyót olyan természeti erôforrásnak tekinti, amellyel a fenntarthatóság jegyében elôrelátóan kell gazdálkodni. A cél az, hogy a társadalmi és gazdasági igények figyelembe vétele mellett a folyószakaszok és folyóvölgyek vízháztartási és ökológiai állapota hosszú távon fennmaradjon. Ez csak úgy teljesülhet, ha a vízgazdálkodási beavatkozások várható hasznát már a tervezési folyamat során minden esetben összevetik azokkal a környezeti ártalmakkal (beszûkített hullámtér, medersüllyedés), amelyek a beavatkozások következményeként várhatóan jelentkezni fognak. Az integrált folyógazdálkodás, mint tervezési módszer három szempontból is lényeges változást jelent a folyószabályozáshoz, mint hagyományos mûszaki feladathoz képest: korszerû célkitûzéseit, fogalomrendszerét és elôírásait, amelyektôl még kisebb hatásterület esetén sem célszerû eltérni. 2.1 Az integrált folyógazdálkodás mintaprogramja Rába Folyógazdálkodási Tervezet A Magyar Kormány 2000-ben indította el folyógazdálkodási programját. A program célja az integrált folyógazdálkodás megteremtése és módszereinek kidolgozása. Az elsô folyógazdálkodási program Magyarországon a Rába-völgyben indult, melynek koordinációját és az alapterv elkészítését az akkori Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Vízkárelhárítási Fôosztálya vállalta. A minisztérium a munka kísérleti jellege miatt szükségesnek tartotta, hogy a területi érdekegyeztetésekkel párhuzamosan folyamatosan tájékoztassa a Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, és a bizottságon keresztül a terv készítôi számára konzultációs lehetôséget teremtsen a további érintett minisztériumokkal. 1. A folyógazdálkodási terv egységesen vizsgálja az összefüggô vízrendszerek (folyóvölgy) területén a különbözô beavatkozásokat, és azok hatásainak összefüggéseit. Ennek elônye, hogy a teljes vízrendszer területén figyelembe veszi a beavatkozás jelentôs következményeit. 2. A természetvédelmi és környezetvédelmi szempontok a tervezés alapvetô elemei. 2.2 A Rába folyógazdálkodási tervezés lépései A tervezés több évet felölelô, számos szereplôt megmozgató, összetett folyamat. A folyamat hat évének bemutatásakor a pozitív és negatív tapasztalatoknak egyaránt figyelmet kell szentelnünk. 3. A döntéshozatal elôkészítése a társadalom széleskörû bevonásával történik. A módszer az érdekellentétekbôl adódó feszültségek elfojtása helyett azok megismerésére és megegyezéses kezelésére törekszik. Napjainkban azonban már a folyógazdálkodási tervezés is elavultnak számít. A gondolkodást sokkal nagyobb területre, minden folyóvíz esetében a vízgyûjtôre kell kiterjeszteni. Ez az egyetlen út a minden szempontot figyelembe vevô tervezéshez; nem is beszélve arról, hogy az EU csatlakozás óta a Víz Keretirányelv alapelvként követeli meg a vízgyûjtô szintû tervezést. A Keretirányelv rögzíti továbbá a tervezés Fotó: Máté Bence 5

9 2.2.1 Az alapadatok összegyûjtése, alapozó tanulmányok elkészítése A folyógazdálkodás keretében a legidôigényesebb az elsô, vitára bocsátható alapterv elkészítése volt. Az elôkészítô munkák során a legtöbb problémát a vízgazdálkodási alapadatok hiánya jelentette. Nyilvánvalóvá vált, hogy megfelelô adatbázis hiányában nem csak a jelenlegi helyzet elemzése, hanem a lehetséges megoldási változatok kidolgozása is lehetetlen. Az alapadatok kiértékelése alapozó tanulmányok keretében történt (2. számú melléklet). Az elkészült alapozó tanulmányok célja, hogy vízgazdálkodási szempontból összegyûjtsék, és rendszerbe foglalják a folyó hidrológiai, hidraulikai, morfológiai jellemzôit és a folyót érô hatásokat. Sajnos a megalapozó tanulmányok nem tartalmaztak olyan fontos témákat, mint az ökológiai leltár, a tájhasználati lehetôségek elemzése, valamint a meglévô fejlesztési koncepciók vizsgálata. Az alapterv elkészítésekor nem állt rendelkezésre a VKI elôírásainak megfelelôen az elkészített elsô állapotértékelés, mely tárgyalja az emberi tevékenységek által okozott terhelések és hatásaik vizsgálatát is. Az alapadatok elemzésével párhuzamosan egy kísérleti szakaszon (Szentgotthárd-Csörötnek) a vízügyi igazgatóságok közremûködésével megindult a folyó menti igények felmérése és összegyûjtése. Sor került az elsô szakmai konzultációkra. Az elôzetes igényfelmérés legkedvezôbb tapasztalata az volt, hogy a tét nélküli, megelôzô egyeztetések lehetôvé tették a konfliktushelyzetek rugalmas megoldását. A résztvevôk nem a problémákat, hanem a megoldásokat keresték a saját gazdasági vagy jogi kereteiken belül A természetvédelmi és vízügyi feladatok szinkronizálása 2001-ben a már rendelkezésre álló felmérések lehetôvé tették, hogy a természetvédelmi és a vízügyi igazgatóságok megkezdjék az egyeztetéseket a Rábavölgy integrált folyógazdálkodási tervének kidolgozása érdekében. A két szervezet szakmai alapelveiben természetesen eltérô hangsúllyal szerepelnek az ökológiai és a vízgazdálkodási szempontok. Elsô lépésben tehát e két szervezet kereste meg azokat a megoldásokat, amelyek érdeksérelem nélkül mind a vízügyi, mind a természetvédelmi feladatok ellátását lehetôvé teszik. A Fertô-Hanság Nemzeti Park 6 Igazgatóság szakemberei megfogalmazták azokat a legfontosabb természetvédelmi szempontokat, amelyeket a folyógazdálkodási tervben érvényesíteni kívánnak. Hullámtér tavasszal (Uraiújfalu). Az egyik legnehezebb feladatnak az árvízvédelem és az ökológiai folyosók fenntartásának összeegyeztetése bizonyult. Fotó: Kis Ferenc A nemzeti park igazgatóság által megfogalmazott legfontosabb természetvédelmi szempontok: a kiemelt jelentôségû élôhelyek megôrzése a vízben élô szervezetek szabad mozgásának és terjedésének biztosítása, vagyis az ún. kékfolyosók folytonosságának megteremtése a vízhez kötôdô szárazföldi élôlények vándorlásának biztosítása, az ún. zöldfolyosók kijelölése, az ökológiai hálózat fenntartása az elpusztult és leromlott élôhelyek rehabilitációja A vízügyi igazgatóságok által megfogalmazott legfontosabb tervezési szempontok: árvizek biztonságos levezetése vízigények kielégítése vízkészletek védelme

10 A tervezési folyamat során a késôbbiekben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a környezetvédelmi feladatok megoldásának (illegális hulladéklerakók, vízszennyezés, stb.) Az egyeztetést a résztvevôk a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról szóló 46/1999 Kormányrendeletnek megfelelôen kezdték meg, ami eleve leszûkíti a tervezés térbeli kereteit. A jogszabály korlátozott célrendszere ráadásul jelentôsen eltér a Víz Keretirányelv általános céljaitól. Megvizsgálták a mértékadó árvíz levezetésének feltételeit, majd a lehetséges ökológiai folyosók kialakításának feltételeit és a természetvédelmileg értékes élôhelyeket. Az egyeztetések során kitûnt, hogy legnehezebben az árvíz levezetésének és az ökológiai folyosó biztosításának igénye egyeztethetô össze. Ezért egymás értékrendjének megismerése érdekében a felek kiemelten foglalkoztak az ökológiai hálózat szerepével és az árvizek levezetésének lehetséges módjaival a hullámtéri, ártéri területeken. A tervezôk az alapadatok és alapelvek lefektetése után elérkezettnek látták az idôt egy cselekvési program kidolgozására Az önkormányzati igények illesztése a vízügyi természetvédelmi alaptervhez Az egyeztetés 2002-ben folytatódott a Rába menti önkormányzatok bevonásával. Az egyeztetések során a tervezôk (Észak- és Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság) tartották magukat ahhoz az alapelvhez, hogy az árvízvédelem és a természetvédelem a lehetséges mértékig prioritást élvez a területhasználatot illetôen, és ehhez kell illeszkednie az egyéb területhasználati elképzeléseknek. Természetesen az egyeztetések során a területhasználók igényei visszahathatnak a természetvédelmi és az árvízvédelmi beavatkozásokra. Az önkormányzatok részére a tervezôk kérdôívet állítottak össze (3. számú melléklet), melynek segítségével felmérték helyzetüket, elvárásaikat, igényeiket. A megválaszolt kérdôívek alapján, 5 helyszínen (Szentgotthárd, Körmend, Sárvár, Nick és Gyôr) közvetlen egyeztetés történt a természetvédelmi, a vízügyi és az önkormányzati szakemberek részvételével. Azokat az önkormányzatokat, amelyek az egyeztetésen nem jelentek meg, a tervezôk külön is felkeresték. A tárgyalások során minden önkormányzat az elôre kiküldött tervrészletek alapján ismerhette meg a folyóval kapcsolatos tervezett intézkedéseket. Felmerültek olyan települési igények is, melyek kielégítésének módjában az érintett szakemberek nem jutottak konszenzusra, de általában sikerült olyan megoldásokat találni, melyek mindhárom fél számára elfogadhatóak voltak. A fórum egyben lehetôséget teremtett olyan mûszaki megoldások kidolgozására is, amelyek lehetôvé teszik, hogy a települések által felvetett területhasználati igény se vízügyi, se természetvédelmi érdekeket ne sértsen. Az egyeztetéseket követôen a tervezett mûszaki javaslatokat 2003-ban egy alaptérképen tüntették fel. A természetvédelmi igények felvetése az egyeztetések során érdemi konfliktusokat nem okozott. Az ökológiai folyosó kialakítása ellen nem tiltakoztak az önkormányzatok, így várhatóan a készülô tervnek ez az eleme késôbb sem fog ellenállásba ütközni. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az ökológiai hálózatokra vonatkozó szabályozás még országos és helyi szinten is teljesen kidolgozatlan. A települések az egyeztetés során kinyilvánították, hogy igénylik az árvíz elleni védelem biztosítását. Az alapkoncepcióhoz illesztendô, legjellemzôbb helyi, önkormányzati igények az alábbiak voltak: a víziturizmus fejlesztése, kikötôhelyek kijelölése a talajvízszint helyreállítása jóléti célra hasznosítható vízfelületek kialakítása a folyóba bedôlt, a víziturizmust akadályozó fák eltávolítása a rendkívüli vízkivételek elleni tiltakozás (Balaton vízpótlása a Rábából) A társadalom bevonása, a terv véleményeztetése Ma már minden nagyszabású fejlesztési koncepció és program megvalósításának feltétele, hogy a döntéshozatalt a társadalom széleskörû bevonásának kell megelôznie. A nyílt tervezés során minden érintett szervezet számára biztosítani kell a programban való részvételt, hogy véleményüket és igényeiket megfogalmazhassák. Az idôben és célszerûen lebonyolított nyílt tervezés további elônye, hogy a területen élôk magukénak érezhetik a programot, ami egyrészt cselekvésre motiválja ôket, másrészt növeli a program támogatottságát és hatékonyságát. 7

11 A nyílt tervezés elméletben olyan folyamatot takar, ahol elôször a társadalom folyóval kapcsolatos véleményeinek, javaslatainak összegyûjtése és megvitatása a cél. Ezután következik az elhangzottak alapján a folyóra vonatkozó tervek elkészítése, majd nyilvánossá tétele és újbóli megvitatása, végül az eredményekre építve a minél szélesebb kör által elfogadható folyógazdálkodási terv kidolgozása. A nyílt eljárás alkalmat teremt a különbözô érdekekbôl fakadó igények megfogalmazására, egymás szempontjainak megismerésére. A társadalmi megmérettetés során a széleskörû felmérések ellenére számolni kell újabb igények megjelenésével is. A tervezôk feladata ebben az esetben annak megvizsgálása, hogy az újabb felvetést a többség támogatja-e, és a szakmai szervezetek is megvalósíthatónak tartják-e. A Rába esetében a gyakorlatban a nyílt tervezés nem a fenti sorrendben zajlott. Elôször a vízügyi ágazat szempontrendszere alapján megfogalmazott lehetôségekbôl álló terv készült el, majd azt módosították és egészítették ki a térség szakmai szervezetei, végül a civil szervezetek és a lakosság véleménye szerint. A Rába mentén az integrált folyógazdálkodási terv nyílt eljárását az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízásából a WWF Magyarország koordinálta. Bár a folyógazdálkodási tervezés folyamatában a vízgyûjtô szemléletû tervezést szem elôtt tartva a Rába egész vízgyûjtôjén, mind a négy érintett megye lakosai részt vehettek, a gyakorlati megvalósítás nehézségei miatt ez különbözô mélységben és leginkább a folyó menti régióban valósult meg. A nyílt eljárás legfontosabb elemei: A. A terv elsô, bemutatható változatának elkészítése B. Az érintettek azonosítása, adatbázis összeállítása C. A terv megismertetése az érdekeltekkel D. Vélemények és javaslatok összegyûjtése E. A beérkezett vélemények és új javaslatok összesítése F. Az új, módosított tervezet kidolgozása G. Az új tervezet megvitatása és a konfliktusmentes elemek elfogadása A Rába integrált folyógazdálkodási terv esetében a nyílt eljárás fenti elemei eltérô mértékben valósultak meg, elsôsorban az egyeztetés során felmerült különbözô késôbb részletezett nehézségek eredményeképpen. 8 A. A terv elsô, bemutatható változatának elkészítése A Rába integrált folyógazdálkodási terv készítôi az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A térképes anyag térinformatikai módszerekkel M=1: es méretarányban készült el a Rába teljes magyarországi szakaszára. A terv a folyóra, a hullámtérre és a közvetlenül csatlakozó területek problémáira adott mûszaki javaslatokat. A folyó vízgyûjtô területére a terv nem terjedt ki. Terjedelmi okok miatt (52 darab A3 lap) az elkészült térképes anyag áttekintése és kezelése komoly feladat volt. A teljes térképes anyag digitális formátumban a nyílt eljárás honlapján (www.rabavolgy.hu) vált elérhetôvé, ahol a keresést települések szerinti regiszter is segítette. B. Az érintettek azonosítása, adatbázis összeállítása A társadalom széleskörû bevonása a tervezésbe ma még újszerû megközelítésnek számít Magyarországon. Ezért az egyeztetésen résztvevô és kapcsolatot tartó személyek felkutatása és mozgósítása komoly kihívást jelentett a szervezôk számára. Az érdekeltek felderítéséhez a magyar ágazati közigazgatás, a civil szféra és a helyi viszonyok ismeretére egyaránt szükség volt. Sajnos egyes szervek saját kompetenciájukkal sincsenek teljes mértékben tisztában. A folyótól távolabb élô potenciális partnerek (például önkormányzatok) közül többen elhárították a folyamatban való részvételt, mondván, hogy ôket a Rába vízgazdálkodása nem érinti. Nem mindig sikerült ôket ennek ellenkezôjérôl meggyôzni, pedig nyilvánvaló, hogy a tervezett beruházások közvetve rájuk is hatással lehetnek. A WWF a folyógazdálkodási terv egyeztetése során az alábbi ágazatokkal vette fel a kapcsolatot: Közigazgatás (Rába menti települési önkormányzatok, megyei önkormányzatok, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelôségek) Vízügy (vízi társulatok, víz- és csatornamûvek, vízerômûvek, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok) Természetvédelem (nemzeti parkok, civil szervezetek, arborétumok) Földmûvelésügy (megyei földmûvelésügyi hivatalok, agrárkamarák, falugazdászok, gazdálkodó szervezetek)

12 Vidékfejlesztés (térségfejlesztési társulatok, regionális fejlesztési tanácsok) Erdészet (állami erdészeti szolgálatok és gazdálkodó szervezetek, magán erdôtulajdonosok) Vadászat (vadászkamarák, vadásztársaságok) Halászat, horgászat (szövetségek, egyesületek) Turizmus (vízitúra szövetségek, tourinform irodák) Oktatás (egyetemek, fôiskolák, múzeumok) Minisztériumok (Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottság tagjai) C. A terv megismertetése az érdekeltekkel, tájékoztatás Az adatbázis felállítása után a terv minél szélesebb körû megismertetése volt a cél. A terv ebben az állapotában még munkaanyagnak számított, amit a részt vevô felek módosíthattak, kiegészíthettek. A szervezôk a tervet eljuttatták az adatbázisban szereplô szervezetekhez, és sokféle csatornán keresztül igyekeztek a lakosságot is elérni. Felhívásukban hangsúlyozták, hogy a Rába jövôjét meghatározó terv még nem végleges. Várják a lakosság véleményét, még új javaslatok is bekerülhetnek az anyagba. A honlapon a nyílt eljárás ideje alatt elérhetôvé vált a teljes térképes anyag, az írásos összefoglaló, valamint egy fogalomtár, amely a legfontosabb kifejezések magyarázatát tartalmazta. Ezen kívül felhívások hangzottak el a helyi rádiókban, televíziókban és újságokban. A WWF a lakosság bevonása érdekében minden Rába menti településen színes plakátokat helyezett ki Közös szó, élô folyó szlogennel, fôleg a polgármesteri hivatalokra koncentrálva. Az adatbázisban szereplô önkormányzatok és szakmai szervezetek részére a szervezôk postán juttatták el az anyagokat. Digitális formátumban (cd-n) a teljes tervdokumentációt megkapták, nyomtatott változatban pedig az írásos tervdokumentációt és a fogalomtárat. Az önkormányzatok a térképes dokumentáció azon lapjait, amelyek az ô területüket fedték le, színes nyomtatott formában is megkapták, így kifüggeszthették a polgármesteri hivatalukban. Az itt felsorolt sokszínû, sok elembôl álló tájékoztatás utólag is indokoltnak látszik, hisz a társadalom különbözô rétegeihez más és más módon lehet eljutni. A lakosság bevonása érdekében minden Rába menti településen színes plakátok hívták fel az emberek figyelmét a véleménynyilvánítás lehetôségére. Fotó: Tripolszky Sarolta Tájékoztató plakát a Rába menti lakossági fórumokról. D. Vélemények és javaslatok összegyûjtése A szervezôk a tervezet megismertetésével párhuzamosan arra is felhívták a helyi lakosság, és a szakmai szervezetek figyelmét, hogy számítanak a tervvel kapcsolatos véleményükre. Törekedtek tudatosítani az emberekben, hogy a nyílt eljárásban való részvétel alkalmat nyújt a tervezet és ezen keresztül saját jövôjük alakítására. A nyílt eljárást nagyban elôremozdította a helyi érdekképviseleti szervezetek aktív részvétele. Közülük is kiemelkedett a Rába Szövetség, amely 2003-ban azért jött létre, hogy megakadályozza, hogy 9

13 a Balaton vízpótlását a Rábából biztosítsák. A Szövetség célja a Rába menti települések és a Rábavölgy hatékony érdekvédelme. A gyakorlat igazolta, hogy a kisebb helyi szervezetek bevonása fontos eleme a folyógazdálkodási tervezésnek, mert leginkább ezek a szervezetek alkalmasak a hivatalos intézmények és a lakosság közötti kapcsolattartásra. Véleményük nélkül nem lehetett volna teljes a tervezési folyamat. A tervvel kapcsolatos vélemények megfogalmazására többször is alkalom nyílt. Egyrészt részletes kérdôívek készültek külön az önkormányzatok (4. számú melléklet) és külön a lakosság (5. számú melléklet) részére, másrészt lakossági fogadóórák és szakmai fórumok nyújtottak lehetôséget a nyílt, személyes érdekképviseletre, és találkozásra a terv készítôivel. A szakmai szervezeteket és önkormányzatokat megkeresô kérdôív összeállításakor a WWF szem elôtt tartotta, hogy mindenki teljes képet kaphasson a terv elemeirôl. Érdemes egy pillanatra idôben visszaugrani 2002-be, amikor az elsô kérdôíves felmérésre sor került. A 2002-es kérdôív tartalmában különbözött attól a kérdôívtôl, amit a WWF 2005-ben szerkesztett. Talán a legfontosabb, általánosan megfogalmazható tartalmi eltérés az, hogy a 2002-ben kiküldött, az ÉDUKÖVIZIG által szerkesztett kérdôív a vízügyi adottságok, víz okozta károk felmérését helyezte középpontba, míg a WWF 2005-ös kérdôíve a természet állapotában bekövetkezett változásokra, és az elérendô, kívánatos célállapotra helyezte a hangsúlyt Ezt egészítették ki a vízgyûjtô területre vonatkozó kérdésekkel. A 13 oldalas WWF kérdôív zárt (feleletválasztós) és nyílt (kötetlenül megválaszolható) kérdéseket egyaránt tartalmaz. Bár a nyílt kérdések feldolgozása sokkal idôigényesebb és nehezebb, de alkalmazásuk lehetôséget adott a szabadabb véleménynyilvánításra, ami lehetôvé tette az alaposabb problémafeltárást. A kérdések részben a meglévô problémák felmérésére, részben a lehetséges megoldások közötti választásra irányultak. Fontos megjegyezni, hogy a jövôben nyílt eljárás esetén mindenképp hasznos a jelenlegihez hasonló olyan kérdôív készítése, amely vízgazdálkodási, természetvédelmi és térségfejlesztési kérdéseket egyaránt tartalmaz. A megkeresés hatására számos szervezet eljuttatta a WWF-hez a Rába tervhez kapcsolódó tanulmányait, koncepcióit. Az összesítés során az ezekben foglaltakat is figyelembe vették a szervezôk. A helyben élôk öt helyszínen lakossági fogadóórák keretében a tervet jól ismerô szakemberekkel 10 konzultálhattak. Az ugyancsak öt helyszínen szervezett szakmai fórumokra a postai értesítésen kívül személyes telefonos megkereséssel is felhívták az érdekeltek figyelmét a szervezôk. A lakossági fogadóórák lehetôséget biztosítottak a tervek és elképzelések egyeztetésére, Sárvár Fotó: Kis Ferenc Szakmai egyeztetô fórum Soboron. Fotó: Horváth Szabolcs E. A beérkezett vélemények és új javaslatok összesítése A lakossági fogadóórákon és a szakmai fórumokon elhangzott véleményeket jegyzôkönyvezték. A jegyzôkönyvek alapján több konfliktus is kirajzolódott a folyó és a part menti területek használatával kapcsolatban. A kérdôíveket a 75 Rába menti önkormányzat csaknem fele töltötte ki és jutatta el a WWF-hez. A megkeresett szakmai szervezetek közül 40 válaszolt

14 a kérdésekre. A kérdôívek zárt kérdéseire adott válaszokat táblázatos formában, a nyílt kérdésekre adott válaszokat kérdésenként gyûjtötték össze a szervezôk. Az egyeztetés résztvevôi sok új területet javasoltak védelemre, kezdeményezték több holtág rehabilitációját, és egyéb folyót érintô intézkedésekre tettek javaslatot. A problémafeltáró kérdésekre adott válaszokból a meder- és parthasználattal kapcsolatban olyan gondokra derült fény, amelyek a tervben eddig kevésbé hangsúlyosan szerepeltek. Az összes vélemény és javaslat összesítésekor kirajzolódott, hogy melyek a terv konszenzusos elemei, és melyek azok a pontok, ahol olyan érdekellentétek, konfliktusok vannak, amelyeket csak további egyeztetés oldhat fel (6. számú melléklet). F. Az új, módosított tervezet kidolgozása Az összesített javaslatokat a WWF eljuttatta a terv készítôihez, a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságokhoz. Az idôközben elkészült létesítményjegyzéket amely településekre lebontva, pontos helymegjelöléssel tartalmazta az egyes tervezett munkálatokat kiegészítették a nyílt eljárás eredményeként összegyûjtött új javaslatokkal, változatokkal. Az új létesítményjegyzék feltûntette az összes javasolt beruházást, külön hangsúlyt fektetve azokra a pontokra, amelyekben nem sikerült megegyeznie a résztvevôknek. Az ellenérdekelt felek azonosítása elengedhetetlen volt, hiszen a jövôben ezen szervezetek szorosabb együttmûködésére van szükség. G. Az új tervezet megvitatása és a konfliktusmentes elemek elfogadása A nyílt eljárást lezáró szakmai fórumok témája az újonnan tervezett létesítmények és az ezek helyett javasolt különbözô változatok megvitatása és elfogadása volt. A természetvédelmi célú beruházások (hallépcsôk, holtág rehabilitációk) minden esetben támogatásra találtak. Az árvízvédelemmel kapcsolatos megoldási módozatok, különösen a szabadon hagyandó sávok és vápák a természetvédelmi szervezetek számára továbbra is elfogadhatatlanok. A módosító javaslatok szerint elkészült létesítményjegyzék (7. számú melléklet) lett a szakmai egyeztetések alapdokumentuma. A 2. szakmai egyeztetô fórumon a vita középpontjában a konfliktusos elemek álltak. Fotó: Siposs Viktória 2.3 A Rába folyógazdálkodási tervezés és a nyílt eljárás tapasztalatai A Rába folyógazdálkodási tervezés során a társadalom bevonásának módjáról szerzett tapasztalatok az Európai Unió által is elvárt vízgyûjtô-gazdálkodás során is hasznosíthatók lesznek. Ebben a fejezetben részletesen kifejtve és vázlatszerûen is áttekinthetôk a WWF Magyarország szervezésében ben szervezett nyílt eljárás eredményei, továbbá azok a tényezôk, amelyek a terv és a tervezési folyamat hiányosságainak bizonyultak. A Rába folyógazdálkodási terv nyílt eljárásának legfôbb sikere, hogy tudatosította a résztvevôkben, hogy a folyó sorsának ôk maguk is tevékeny részesei és formálói. A folyó sorsának követése nemcsak a vízügyi hivatalok kötelessége, hanem minden Rába mentén élô, dolgozó emberé és szervezeté. Közös feladatunk és felelôsségünk a vízzel való gazdálkodás, a természet megóvása, a halállomány megôrzése, az erdôk megtartása, a természetkímélô mezôgazdálkodás és a turizmus fejlesztésének megalapozása. Akik a tervezési folyamatban részt vettek, nem lesznek többé közönyösek a szennyezések, a meggondolatlan építkezések, beruházások láttán. Jobban ismerik a folyót, és tudják, hogy számít az ô véleményük, akaratuk is. A nyílt eljárás során több civil szervezet, közöttük természetvédô szervezetek is örömmel állapították meg, hogy a vízügyi feladatokat ellátó szervek a régi gyakorlattal ellentétben most már az ô véleményükre is kíváncsiak. Sajnos ennek ellenére sok megkeresett 11

15 szervezet (pl. vízgazdálkodási társulatok, falugazdászok) semmilyen szinten nem szólt hozzá a tervhez. A fórumokon jelenlévôk közül sokan hiányolták néhány illetékes hatóság jelenlétét, melyek bár kaptak meghívót nem jöttek el a szakmai egyeztetô fórumokra. Különösen sajnálatos a vízmûvek, a kistérségi területfejlesztési társulások, a vízgazdálkodási társulatok, az agrárkamarák, és néhány közvetlenül érintett folyóparti önkormányzat távolmaradása tavaszán összesen 15 hivatalosan szervezett fogadóóra és fórum biztosított lehetôséget a véleménynyilvánításra, egyeztetésre. Fotó: Bera Márta Ha az idô és az anyagi háttér lehetôvé teszi, természetesen a helyi szintû egyeztetô fórumok számának növelése fokozhatja a nyílt eljárás eredményesességét. Szükséges azonban azt is megjegyezni, hogy sok esetben nem a fórumok száma a döntô, hanem a résztvevôk tájékozottsága és tenni akarása. A nyílt eljárás egyik hiányossága volt, hogy nem sikerült még több emberhez eljuttatni az üzenetet, és hogy egyelôre néhány alapvetô kérdésben nem alakult ki szélesebb körû egyetértés. Ennek sok oka lehet, de leginkább az, hogy a nyílt eljárás során a már eleve meghatározott alapelvekrôl nem volt mód érdemi egyeztetést folytatni. Fontos tapasztalat, hogy az érdekhordozók és az érintett közösségek bevonását már a tervezési eljárás korai szakaszában meg kell kezdeni, enélkül nem biztosítható széles körû társadalmi támogatás. Emellett nem kerülheti el a figyelmünket, hogy az emberekben még nem tudatosult eléggé a véleménynyilvánítás lehetôsége, valamint nem alakult ki bennük az új gazdálkodási és fejlesztési célok iránti bizalom. Többek között a vízmegtartás jelentôsége, 12 az ôshonos fafajú parti erdôk védelme és a vegyszerhasználat mérséklése olyan kérdések, amelyekben további társadalmi és szakmai egyetértésre van szükség. Ezek a közös alapelvek segíthetik a vízgyûjtôgazdálkodás széles körû támogatásának biztosítását. Bár a terv értelmezését néhány kezdeti technikai nehézség is akadályozta (pl. hiányos jelmagyarázat), a vízügyi igazgatóságok felkészült szakemberei a legtöbb esetben ezeket rövid idôn belül helyrehozták. E kisebb hibák tovább nehezítették az amúgy is rövid rendelkezésre álló idôn belül a munkaanyagok feldolgozását, megértését és véleményezését. Elengedhetetlen továbbá, hogy a beavatkozások hatásairól megbízható adatokkal rendelkezzünk, és azokat szigorúan tudományos módszerekkel nyomon kövessük (monitorozzuk). A beavatkozások várható hatásait vizsgáló kutatásokat már a beavatkozás elôtt meg kell kezdeni az alapállapot rögzítésével. Minthogy a monitoring rendszerek mûködtetése forrásigényes feladat, a kettôsségek elkerülése érdekében csak olyan rendszert szabad fejleszteni, ami a Víz Keretirányelvben elôírt monitoring kereteibe illeszkedik. Eredmények: A vízügyi és természetvédelmi hatóságok együttmûködése kezdetektôl megvalósult. A civil szervezetek ténylegesen részt vehettek a tervezési folyamatban, (nemcsak utólag véleményezhették azt) személyes kapcsolatok építésére is lehetôség nyílt. Az egyeztetés során egyre több természetvédelmi célú intézkedést javasoltak, amelyek jelentôs részét késôbb el is fogadták. A tárgyalásokra a teljes vízgyûjtôn illetékes hatóságok és szervezetek is meghívást kaptak, sokan közülük a folyamatban részt is vettek. A nyílt eljárás során csaknem minden érintett ágazathoz és szervezethez eljutott a Rába terv híre. A nyílt eljárás során sok új probléma, újszerû helyzetértékelés, szabályozást kívánó szempont merült fel: pl.: talajvízszint csökkenése, osztrák szennyezések, illegális kavicskitermelés, motoros jármûvek használata, elektromos halászat, ôshonos fafajú erdôk pusztulása. A tervezési folyamatba az osztrák hatóságok bevonása a határterületen megtörtént, közös pályázati célokat fektettek le. A megkérdezettek közül sokan felismerték, hogy sok probléma közös eredetre vezethetô vissza

16 (pl. nem megfelelô tájhasználat, intenzív mezôgazdaság, a szennyvízkezelés hiánya, nem ôshonos fafajú erdôk telepítése). A folyó mentén nôtt a hajlandóság a természetkímélô gazdálkodási módok bevezetésére. Nehézségek: A nyílt eljárás csak a tervezés utolsó szakaszában valósult meg, amikor az alapkérdéseket és a fôbb megoldási irányvonalakat már nehéz volt megváltoztatni. Elmaradt a természetvédelmi tervezés alapadatainak összegyûjtése és a részletes ökológiai felmérés. A folyógazdálkodási és a vízgyûjtô-gazdálkodási tervezés célkitûzéseiben, elôírásaiban tapasztalható eltérések többször negatívan hatottak vissza a folyamatra. Rövid idô állt rendelkezésre a nyílt eljárás egyes szakaszainak megvalósítására. A folyógazdálkodási terv csak a folyóra és közvetlen környezetére terjedt ki. A tervezôi egyeztetéseken nehézségbe ütközött a tervezôk és a döntéshozók szerepének tisztázása. A kritikus megjegyzések nem mindig párosultak konkrét, a tervbe emelhetô javaslatokkal, s ezek kidolgozására a tervezôknek sem állt rendelkezésre elegendô idô és forrás. Volt aki nem bízott a tervezés nyíltságában, a résztvevôk egy része úgy vélte, a nyílt eljárás puszta formalitás az elôre eldöntött fejlesztések igazolására. A zöldfolyosó területeinek konkrét szabályozása kidolgozatlan maradt, a résztvevôk nem tudták mit kell elfogadniuk ebben a csomagban. Egyes résztervek beillesztése a tervbe alulbecsült nehézségnek bizonyult. Egyes ágazatokban (pl. a mezôgazdaságban) csak a legfelsôbb szintû hivatalokat sikerült bevonni az egyeztetési folyamatokba, a helyben gazdálkodók érdekeit képviselô szervezeteket és az egyes embereket kevéssé. A felvetett vízhasználati problémákra nem sikerült szabályozási javaslatokat kidolgozni. A terv a tájhasználati kérdésekkel alig foglalkozott. A nagyobb hatásterületen pozitívan ható tározóterek ellen a közvetlenül érintett települési önkormányzatok tiltakoztak. A várható hatásokat monitorozó rendszer terve további bôvítést igényel. A program nem rendelkezett megfelelô és kiszámítható finanszírozással 2.4 A folyógazdálkodási információs rendszer A nyílt tervezés egyik legfontosabb információs csatornája a honlap, amely a Rába terv közvetlen és közérthetô bemutatására szolgál, és mindenki számára fórumot teremt a véleményezéshez. Ez az információs oldal egyben térinformatikai felületet is biztosít. Így bárki számára elérhetô az adatbázis, nyomon követhetôk a területhasználatok, a tervben foglalt módosítások, a nyílt eljárás összesítése, a jegyzôkönyvek és egyéb szakmai anyagok. A honlap bárki számára elérhetô információforrás volt az egyeztetési folyamat során. 2.5 Finanszírozási lehetôségek A program életképességét nyilvánvalóan a megfelelô finanszírozási háttér jelenti. Ennek biztosítása érdekében meg kell keresni azokat a programokat, amelyek illeszthetôk a Rába az évtized folyója programhoz, egyben egymás elképzeléseit és céljait is erôsítik. A sikeres pályázatok csak területi összefogással készíthetôk el, elsôsorban a helyi intézményekkel, szervezetekkel közösen. A jelenlegi kiírások korlátozott számban adnak lehetôséget a szakterületi feladatok támogatására. 13

17 3. NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS PÉLDÁK A folyó és vízgyûjtô-gazdálkodási tervezés, a társadalom bevonása Európában sehol sem egyszerû feladat, de az elmúlt évtizedek számos tanulsággal (8. számú melléklet) szolgálhatnak számunkra. Ezeket érdemes áttekinteni és értékelni, mielôtt még hazánkban egy újabb tervezési folyamat megindul. A 9. számú mellékletben egy angliai példa olvasható, amely egy vízgyûjtôterületre kiterjedô kísérleti tervezés tapasztalatairól számol be. Országos szinten a Rábán kívül a közelmúltban a Közép-Tiszán kezdôdött meg a folyógazdálkodási tervezés, s ezzel egyidejûleg más utakon is indultak az egész folyót átfogó tervezések. Ilyen a Tisza teljes hazai szakaszát érintô Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, mely a sajátos árvízi eseményeket követôen külön kormányzati programként indult 2001-ben. A máig le nem zárult folyamatnak az egyik legfontosabb tanulsága egybecseng a Rába mentén tapasztaltakkal: a társadalom bevonását a lehetô legkorábban meg kell kezdeni, és csak közösen lefektetett célok és alapelvek mentén kezdôdhet el a tulajdonképpeni tervezés. Bár a Rába és a Tisza sok tekintetben eltérnek egymástól, a jövôbeli tervezési folyamatok elindítása elôtt mégis hasznos lehet a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) megismerése (10. számú melléklet). Mindkét folyóra jellemzô a nagy vízjáték, a dinamikus vízszintváltozás, a meder bevágódása, ezek hasonló megoldásokat tehetnek szükségessé. A jelenlegi tájhasználati formák hasonlósága is felveti a közös gondolkodás szükségességét. Látható, hogy a folyógazdálkodási tervezések különbözô módon kezdôdtek meg Magyarországon, de a nemzetközi viszonylatban fejlôdô, hosszú múlttal bíró vízgyûjtô-gazdálkodási tervezés ma már lehetôvé teszi, hogy a hazai folyamatok tapasztalatait is felhasználjuk a VKI alapján vizeink helyreállítása és fenntartható hasznosítása érdekében. 4. A KÖVETENDÔ ÚT: A VÍZGYÛJTÔ-GAZDÁLKODÁS Az Európai Unió 2000 decemberében léptette hatályba a Víz Keretirányelvet, amely alapvetôen meghatározza az európai tagállamok jövôbeni vízgazdálkodását. A Keretirányelv fô célja többek között a folyó- és állóvizek további romlásának megelôzése és a jó ökológiai állapotának elérése. A fenntartható vízhasználat biztosítása érdekében a Keretirányelv alapvetô célként jelöli meg az ökológiai és a társadalmi szempontok érvényesítését, továbbá a vízgyûjtô léptékû gazdálkodást. Magyarország területét vízgazdálkodási tervezési egységekre osztották fel. Az ország a Duna vízgyûjtô kerületéhez tartozik, amely 4 részvízgyûjtôt (Duna, Tisza, Dráva, Balaton), és 17 tervezési alegységet foglal magába. A fejlettebb országok vízgazdálkodási gyakorlata és az Európai Unió követelményei (Víz Keretirányelv) egyaránt arra mutatnak rá, hogy a vízgazdálkodás területén a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok jelentôsége megnövekedett. Az ökológiai folyamatok fenntartásának és rehabilitációjának egyik eszköze a folyó által közvetlenül és alapvetôen befolyásolt területek arányának növelése. Ezzel 14 párhuzamosan a tervezési területet a vízgyûjtô terület teljes egészére ki kell terjeszteni. Fontos feladatként jelentkezik még a területhasználat megváltoztatása, a fenntartható vízhasználat kialakítása, egyes szabályozó mûtárgyak átalakítása és a szennyezés csökkentése (pl. lakossági szennyvíztisztítás). Várható, hogy a Tiszán az árvízi tározók létrehozása, míg a Rába mentén a holtágak revitalizációja hozzájárul a folyó ökológiai rendszerének, természetközeli állapotának helyreállításához. Azonban ahhoz, hogy a folyóvizek ökológiai állapota érdemben javulhasson, a folyók teljes vízgyûjtô területét érintô döntésekre és változtatásokra van szükség. Törekednünk kell arra, hogy a majdan elkészülô, átfogó vízgyûjtô-gazdálkodási tervekben a természetvédelmi (helyreállítás, tájhasználat stb.) és vízgazdálkodási (pl. ivóvízhasználat, árvízvédelem) érdekek minden esetben együtt jelenjenek meg, hiszen a helyi szintû, folyó menti problémákat sokszor csak vízgyûjtôszinten lehet megoldani. A vízgyûjtô-gazdálkodási tervezés mellett szól az is, hogy a folyót nemcsak a közvetlen környezetében levô beavatkozások befolyásolják, hanem a vízgyûjtôterületén folyó tevékenységek is (területhasználat,

18 mellékág mentén zajló ipari tevékenység). Ezért veszélyes elôször folyógazdálkodási tervet készíteni, mert olyan beavatkozásokat végezhetnek, amelyek a rendszer egészét tekintve a jövôben feleslegesek lehetnek Jogszabályok harmonizációja Hazánkban jelenleg két jogszabály szabályozza a tervezést. Az egyik kizárólag a kormányzati szervek számára kötelezô érvényû határozat (2083/2003. (IV. 24.) Kormány Határozat az integrált folyógazdálkodás megvalósításáról), míg a másik korszerûbb és felsôbb szintû közösségi jogból származtatott rendelet valamennyi érintett szervezet és természetes személy számára meghatározó (221/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a vízgyûjtô-gazdálkodás egyes szabályairól a Víz Keretirányelv elôírásainak figyelembevételével). Ezek harmonizációja még nem történt meg, ami a jövôben a hatékony tervezési munka gátja lehet nem csak a Rába, de a többi hazai folyó esetében is. Éppen ezért a fent említett folyógazdálkodási kormányhatározatot mielôbb illeszteni szükséges a Víz Keretirányelvben elôirt vízgyûjtô-gazdálkodási elvekhez. A Víz Keretirányelv szerinti vízgyûjtô-gazdálkodás tervezéséhez, ezen belül a nyilvánosság bevonásához egy nemzetközi munkacsoport angol nyelvû útmutatót állított össze (Guidance on Public Partcipation in Relation to the Water Framework Directivewww.euvki.hu), amely várhatóan a közeljövôben magyar nyelven is meg fog jelenni, segítve a hivatalos szervek és az érintett szervezetek együttmûködését. Magyarország részvízgyûjtôkre felosztott térképe. Térkép: KvVM UTÓSZÓ A természeti rendszerek mûködése különösen az ember által jelentôsen megváltoztatott rendszereké gyakran nehezen érthetô meg, így a jövôbeni viselkedésük elôrejelzése is bizonytalan. Tapasztalataink szerint az újabb beavatkozások hatásai összegzôdhetnek, jelentôsen felerôsödhetnek, vagy akár ki is olthatják egymást. Ezért az ilyen rendszerekkel való gazdálkodás óvatos és bölcs magatartást igényel. Bízunk benne, hogy a következô tervezési folyamat nemcsak azt tekinti céljának, hogy egy folyónak és közvetlen környezetének gondjait orvosolja, hanem kiterjed a teljes vízgyûjtô területre, az országhatárokon túlra is, így teremtve meg az átgondolt és felelôs, az európai követelményeknek megfelelô integrált vízgazdálkodás alapjait. 15

19 FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Annex II. Examples of Public Participation in Water Management Projects, In: Guidance on Public Participation in Relation to the Water Framework Directive, 2002 November 2. Deseô Éva (2003): A nyílt tervezési eljárás tapasztalatai a Rába folyógazdálkodási tervezése során (KvVM) 3. Fülöp Judit (2005): Rába menti lakossági kérdôívek kiértékelése WWF Kézirat 4. Láng István (2002): Folyóinkkal való gazdálkodásról 5. Láng István (2003): Egyeztetett szakmai igények a Rába Szentgotthárd-Gyôr szakasza mentén 6. Láng Nagyszeghi (2004): Rába stratégia 7. Kis Ferenc (2005): Tapasztalatok a Tisza-völgyi Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) és a Rába Folyógazdálkodási Tervének (RFT) társadalmi egyeztetése kapcsán WWF Kézirat 8. Nagyszeghi Ferenc (2003): Stratégiai tervezési tréning a Rábáról 9. Siposs V., Kis F., Figeczky G., Gulyás L. (2003): A WWF Magyarország észrevételei a hullámtér mûszaki tervezéséhez 10. Szekeres Júlia (2005a): A Rába menti polgármesteri hivataloknak és szakmai szervezeteknek kiküldött kérdôívek kiértékelése WWF Kézirat 11. Szekeres Júlia (2005b): Rába menti szakmai szervezetek véleményei és kivonatai WWF Kézirat 12. Szekeres Júlia (2005c): A 2002-ben, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által a polgármesteri hivataloknak kiküldött kérdôívek értékelése 13. Tripolszky Sarolta (2005): A nyílt eljárás eredményeinek rövid összefoglalása WWF Kézirat 14. Dr. Varga István szerk. (2002. február): Árvízi tározók területének tájgazdálkodási, ökológiai célú hasznosítási lehetôségei és gazdaságossága

20 1. MELLÉKLET Rába folyógazdálkodási akcióterv (2003) Az akcióterv az Észak-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságok, valamint a WWF Magyarország és a BUDAVAT Értékelemzési Kft. közremûködésével készült. Az egyes sorok végén zárójelben az ötlet gazdája van feltüntetve; V = Vízügy, W = WWF, BV = BUDAVAT 1. Természetes folyószakaszok megtartása: 1. a folyó morfológiájából meghatározható területsávok állami kezelésbe vétele (V), 2. új mûtárgyak, építmények létrehozásának, felállításának szigorú szabályozása, tiltása (V+W), 3. meglévô ligeterdôk megvédése, invázív növényfajok visszaszorítása, vegyes korú állományok kialakítása, gazdag cserjeszint megôrzése (W), 4. új telepítések, felújítások során ôshonos fafajok elônyben részesítése (W), 5. intenzív szántóföldi mûvelés megszüntetése; mûvelési ág változtatása (W), 6. vizes élôhelyek védelme, rehabilitációja (W), 7. ökoturizmus fejlesztése a természeti értékek háborítatlanságára tekintettel (W), 8. tájvédelem, természetvédelem biztosítása (BV), 9. adott területen a kavics- és homokbányászat tiltása (BV). 2. A folyó hosszirányú átjárhatósága, hallépcsôk kialakítása: 1. hallépcsôk utólagos megépíttetése (V+W), 2. új építmények csak hallépcsôvel, víziturizmus igényeire is tekintettel (V+W), 3. határozott idôre szóló üzemelési engedélyek (V), 4. zöld folyosók ennek hiányában stepping stone -ok kialakítása (W), 5. infrastruktúra biztosítása pl.: csónakok kiemeléséhez, továbbításához (BV). 3. Keresztirányú átjárhatóság biztosítása, mentett oldali területek, holtágak revitalizációja: 1. holtágak élôvízi kapcsolatának helyreállítása (V), 2. idôszakos vízpótlás lehetôségeinek megteremtése (V), 3. nagyobb holtágak jóléti hasznosítása (V), 4. hullámterek, árterek beépítésének korlátozása (W), 5. kubikgödrök visszacsatolása (W), 6. vizes élôhelyek védelme, rehabilitációja (W), 7. mintaterületen folyó menti életközösség bemutatása (W), 8. töltéshez közeli stabilitást veszélyeztetô kubikgödrök felszámolása (BV). 4. Ártéri és hullámtéri gazdálkodás illesztése az ökológiai folyosók biztosításához: 1. hullámtereken mûvelési ág megváltoztatása (V+W), 2. intenzív gazdálkodás helyett extenzív gazdálkodás kialakítása (W), 3. gyepterületeken a legeltetés, kaszálás újbóli bevezetése a szukcesszió megakadályozására (W), 4. mélyebb fekvésû területeken idôszakos vagy állandó vízállású vizes élôhelyek kialakítása, helyreállítása (W), 5. kubikgödrök megtartása, hiszen ezek kedvezô élô-, szaporodó- és táplálkozási helyek (BV), 6. hullámterek, mellékágak, holtágak turisztikai célú hasznosítása: kikötô, strand, kemping, horgászterület (BV), 7. árvízvédelmi töltéseken kerékpárút kialakítása (BV). 5. Vízminôség javítása, vízkészletek biztosítása: 1. vízkivételek ésszerû keretek, határok között tartása (V), 2. szennyvizek megfelelô hatásfokú tisztításának elôírása, megkövetelése (V), 3. természetkímélô szennyvíztisztítási technológiák szorgalmazása (V), 4. egyes vízi életterek ökológiai vízigényének meghatározása a folyó ökológiai vízkészletének biztosítása céljából (V+W), 5. intenzív szántóföldi mûvelés megszüntetése, mûvelési ág változtatása (V+W), 6. pontszerû szennyezô források megszûntetése (W), 7. illegális kavicsbányászat elleni fellépés (W), 8. rendszeres vízminôség vizsgálattal újabb szennyezô források korai észlelése (W), 9. ôshonos flóra védelme (W), 10. büntetési tarifák, környezetvédelmi bírságok emelése, hogy elegendô visszatartó erôt jelentsenek (BV), 11. környezetvédelmi szemléletô térségfejlesztési programok kidolgozása (BV), 12. a folyó szennyvíz- és hulladékbefogadó valamint hulladékfeldolgozó funkcióját meg kell fizettetni az azt igénybe vevôkkel (BV), 17

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Akadályok és lehetőségek

Akadályok és lehetőségek Akadályok és lehetőségek Katasztrófa? London 2010 vagy inkább kaland? A törvény nem ismerése nem mentesít a büntetés alól Nem levezetni; Nem drága, épített tározókban; Nem akkor, amikor már baj van; Nem

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések Kommunikációs terv Összeállította a Tisza-tó Fejlesztési Kft. I. Együttműködési megállapodás aláírása A Tisza-tó működtetői és működésében érdekelt szervezetek között megkötendő Együttműködési Megállapodás

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége Beszámoló az Országos Vízgazdálkodási Tanács (OVT), a Dráva Részvízgyűjtő Tanács (DRVT) tisztújításáról és tevékenységének újbóli megkezdéséről Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Közép-dun dunánt ntúli Környezetv K rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgy zgyőjt jtı-gazd gazdálkod lkodási Osztály A Víz V z Keretirányelv célja, c végrehajt grehajtása Elıad adó: : Tóth T Sándor

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben