II. KÖTET TARTALOM

Átírás

1 II. KÖTET II. KÖTET Összeállította: NÉMETH JÁNOSNÉ Magyar Országos Levéltár Budapest 1998 A kiadvány az OTKA T pályázat támogatásával jelent meg. Lektorálta: Szűcs László ISSN: ISBN: Ö Kiadja a Magyar Országos Levéltár Felelős kiadó a Magyar Országos Levéltár főigazgatója Kiadói szerkesztő: Szende Katalin Számítógépes szerkesztés: Hoffmann Brigitta Készült 300 példányban, 21,8 ív terjedelemben II. KÖTET / TARTALOM TARTALOM BEVEZETŐ NAPIRENDI JEGYZÉKEK 1. KONGRESSZUSOK KÖZPONTI BIZOTTSÁG POLITIKAI BIZOTTSÁG TITKÁRSÁG KÖZPONTI REVÍZIÓS BIZOTTSÁG MUNKABIZOTTSÁGOK, MUNKAKÖZÖSSÉGEK

2 AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA BIZOTTSÁG ÁLLAMGAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKAI BIZOTTSÁG SZÖVETKEZETPOLITIKAI MUNKAKÖZÖSSÉG ISMERTETŐ (Azon munkabizottságok és munkaközösségek működéséről, amelyeknek napirendi jegyzékét nem közöljük) KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG IFJÚSÁGI MUNKABIZOTTSÁG ELMÉLETI MUNKAKÖZÖSSÉGEK KÖZGAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉG PÁRTÉPÍTÉSI MUNKAKÖZÖSSÉG RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE II. KÖTET / Bevezető Bevezető A Magyar Országos Levéltár az évi LXXXIII. tv. végrehajtása során, 1992 tavaszán vette át a központi pártarchívumtól az között keletkezett MDP és MSZMP iratokat. Az MSZMP iratanyagának kutatói segédletei nem kerültek kiadásra. A kutatás megkönnyítése érdekében adjuk közre az MSZMP központi vezető szervei jegyzőkönyveinek napirendi jegyzékeit tartalmazó sorozatot. Az első kötetben a központi vezető szervek évi üléseinek napirendi jegyzékei láttak napvilágot. A jelen II. kötet az közötti központi vezető szervek tárgysorozatait tartalmazza. Ezt követi majd a III. ( ) és a IV. ( ) kötet. Az összeállítás elsődleges szempontja a jegyzékek gyakorlati hasznosításának biztosítása volt. A tapasztalatok szerint a kutatói igények zömmel meghatározott időszak meghatározott témájára irányulnak. Ezért mivel az MSZMP működésére jellemző, hogy a vezető szervek közötti feladat- és hatásköri átfedések gyakoriak, összefonódásuk szerteágazó, így egy egy téma feldolgozásához több szerv közel azonos időszakban tartott üléseinek anyagát szükséges tanulmányozni úgy gondoltuk, hogy e sorozat akkor segíti igazán a kutatók munkáját, ha a kötetek nem vezető szervenként, hanem meghatározott időszakonként csoportosítva tartalmazzák az adott időszak valamennyi vezető testületének anyagát. A kötetek az adott idő keretén belül, vezető szervenként tagolva tartalmazzák a szerv feladat- és hatáskörének, működésének rövid leírását, személyi összetételét és mindezek változásait, valamint a napirendi jegyzékeket. A jegyzékekben feltüntetjük az ülés dátumát, az iratok levéltári jelzetét és a tárgyalt napirendek címét. A napirendek megállapításához felhasználtuk az ülésről készült szerkesztett (ún. határozati) és a vitát rögzítő szó szerinti jegyzőkönyvet is, mert csak a kettő összevetéséből állapítható meg, hogy valójában mivel foglalkoztak a testület ülésén. A napirendi jegyzék az eredeti szóhasználat szerint készült (csak a mai helyesírási szabályok alapján alkalmaztunk esetenként nyelvhelyességi korrekciókat), így benne maradtak azok a fogalmak is, amelyek azóta kikerültek a szóhasználatból, vagy más tartalmat jelölnek mint az adott időszakban (pl. ellenforradalom, belső ellenséges erők, testvérpártok, baráti országok, stb.). A gyakran előforduló, általánosan fogalmazott címeket (pl. időszerű kérdések, nemzetközi helyzet, belpolitikai tájékoztató ) annotációval láttuk el, amennyiben a jegyzőkönyvből vagy annak hiányában az írásos előterjesztésből sikerült megállapítani, hogy miről volt szó.

3 A személyi kérdések, káderjavaslatok c. napirendek esetében annotációként a nevek felsorolása szerepel; a kitüntetési javaslatoknál, a tagfelvételi ügyeknél és a régi párttagság megállapításával foglalkozó napirendeknél nem tüntettük fel neveket, főként terjedelmi okok miatt. Nem jelöltük meg a napirendeket előterjesztő szerveket, illetve az előadó személyeket sem (a szóbeli bejelentések kivételével), mivel az jelentősen megnövelte volna a kötet terjedelmét. Feltüntettük ha az adott témát levették a napirendről, de ehhez nem készítettünk jegyzetet, mivel a tárgymutatóból kitűnik, hogy egy egy témával mikor foglalkoztak, s így megállapítható, hogy mikor és mely szerv ülésén tértek vissza rá. A PB és a Titkárság a sürgős döntések meghozatalánál a rendkívüli ülés összehívása helyett az ún. RÖPSZAVAZÁS/repülőszavazás módszerét is alkalmazta. A RÖPSZAVAZÁSokat kronológia szerint beillesztettük a jegyzékbe (a figyelemfelhívás céljából nagybetűvel). A Központi Ellenőrző Bizottságnak az iratai kutatási korlátozás alá esnek, ezért napirendi pontjaik közlését mellőztük, míg az Ifjúsági Munkabizottság és az elméleti munkaközösségek vitáiról nem készültek jegyzőkönyvek, feljegyzések. Egyébként e szervek működéséről és személyi összetételéről rövid ismertetőt készítettünk, amit a napirendi jegyzékek után külön egységben helyeztünk el. A kongresszusok és a pártértekezletek jegyzőkönyveit a Kossuth Könyvkiadó egykorú kiadványban megjelentette. Az között hozott határozatokból, állásfoglalásokból válogatott dokumentumok (Vass Henrik szerkesztésében) Az MSZMP határozatai és dokumentumai című sorozat hét kötetében nyilvánosságra kerültek. (Kossuth Könyvkiadó 1973, 1974, 1978, 1983, az utolsót, az évek dokumentumait tartalmazó kötetet az INTERA RT STÚDIÓ Kft. adta ki 1994-ben.) Az MSZMP központi vezető szervek üléseinek jegyzőkönyvei a tervek szerint forráspublikáció sorozatban folyamatosan nyilvánosságra kerülnek. Eddig megjelent a Politikatörténeti Intézet gondozásában A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei, I IV. kötete, november június 24. (INTERA RT 1993, 1994), és a Magyar Országos Levéltár kiadásában A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának évi jegyzőkönyvei 1 2. kötete (1993), valamint A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának évi jegyzőkönyvei (1997) Emellett egyedi forrásközlések során több folyóiratban közreadták az MSZMP országos vezető szerveinek ülésein készült szó szerinti vagy szerkesztett jegyzőkönyvek némelyikét, ezek bibliográfiai adatainak feltüntetését azonban nem tekintettük kiadványunk feladatának. A kötetben előforduló neveket a személynévmutató alfabetikus rendben tartalmazza. A tárgymutató felöleli a bevezetők, a napirendi címek és az annotációk tárgyi elemeit. Az előforduló rövidítésekről kivéve a közhasználatúakat jegyzéket készítettünk. Az MSZMP működésének egész időszakát átfogó rövid szervezettörténetéről, szervezeti felépítéséről az első kötet elején adtunk tájékoztatást. II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK NAPIRENDI JEGYZÉKEK II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KONGRESSZUSOK KONGRESSZUSOK Az MSZMP IX. Kongresszusán 554 szavazati jogú és 49 tanácskozási jogú, a X. Kongresszuson 685

4 szavazati jogú küldött és 380 tanácskozási joggal megbízott küldött vett részt. E kongresszusok középpontjában a gazdaságpolitikai feladatok, a gazdasági irányítás új mechanizmusának kidolgozása és bevezetése, valamint az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése állott. A Kongresszusok anyaga megjelent: Az MSZMP IX. kongresszusának jegyzőkönyve. Kossuth Könyvkiadó 1967.; Az MSZMP X. kongresszusának jegyzőkönyve Kossuth Könyvkiadó A Levéltárban őrizzük a jegyzőkönyvön kívül a kongresszus előkészítésével kapcsolatos iratokat (előzetes jelentések, javaslatok, forgatókönyvek, statisztikák) és az írásban leadott hozzászólásokat is. II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KONGRESSZUSOK / NAPIRENDI JEGYZÉK NAPIRENDI JEGYZÉK II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KONGRESSZUSOK / NAPIRENDI JEGYZÉK / II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KONGRESSZUSOK / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1966 / november 28 - december 3. (288. f. 3/57-62., 69-70, 85. ő. e.) IX. KONGRESSZUS 1. Az MSZMP Központi Bizottsága beszámolója. 2. A szervezeti szabályzat módosítása. 3. A Központi Revíziós Bizottság jelentése. 4. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése. 5. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. 6. A KB és a KEB tagjainak újjáválasztása november 28 - december 3. (288. f. 3/57-62., 69-70, 85. ő. e.) IX. KONGRESSZUS II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KONGRESSZUSOK / NAPIRENDI JEGYZÉK / II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KONGRESSZUSOK / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1970 / november (288. f. 3/15-16., , ő. e.) X. KONGRESSZUS 1. A Központi Bizottság beszámolója. 2. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése. 3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. 4. A KB és a KEB tagjainak megválasztása november (288. f. 3/15-16., , ő. e.) X. KONGRESSZUS

5 II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG KÖZPONTI BIZOTTSÁG A Központi Bizottság január 1. és december 31. között évente 4-6, ban 8 - alkalommal ülésezett, összesen 38 ülést tartott, amelyből egy a Központi Revíziós Bizottsággal és a Központi Ellenőrző Bizottsággal együttes ülése volt. (Az Országgyűlés összehívásával és időszerű nemzetközi kérdésekkel, valamint az általános gazdasági helyzettel foglalkoztak.) Négy alkalommal a KB és a Minisztertanács együtt ülésezett (a csehszlovákiai helyzetről, a KGST-együttműködésről, az állami élet és a szocialista demokrácia fejlesztéséről, a választási rendszer továbbfejlesztéséről, a tanácsok munkájáról és a lakásügyről tárgyaltak). Az ülések 76%-a kibővített ülés volt, a párt megalakulásának 50. évfordulójáról pedig ünnepi ülésen emlékeztek meg. Zárt ülésen a csehszlovákiai helyzetről, valamint szervezeti és személyi kérdésekről tárgyaltak. A KB ülésein a napirend előadója írásos előterjesztés esetén is - szóbeli kiegészítőt, bevezető előadást tartott, amit előzőleg két konzulenssel megvitatott. (A konzulensek személyét a PB hagyta jóvá.) A PB február 5-ei ülésén módosították a hatásköri listát, amely szerint növekedett a KB hatáskörébe tartozó káderek száma (a PB és a Titkárság hatáskörébe tartozók száma csökkent.) A határozat az eljárás gyorsítása céljából egyes kinevezéseket, jóváhagyásokat a KB titkárainak és osztályvezetőinek hatáskörébe utalt, akik e minőségükben a KB nevében jártak el. (A KB hatáskörébe tartozó személyek kinevezése, leváltása, áthelyezése, kitüntetése és külföldi utazása előtt kérni kellett a KB illetékes titkárának és osztályvezetőjének a hozzájárulását.) december 5-én a KB munkatervének, valamint a szervezeti, személyi kérdésekről szóló napirend tárgyalására zárt ülést rendeltek el, amelyen Kádár János előadói beszédében foglalkozott a párt általános helyzetével, a KB munkájával is. Megállapította, hogy a Központi Bizottság és a párt eredményesen tevékenykedett a belpolitikai és külpolitikai téren, de a gazdaság és a kultúra területén nem teljes mértékben. A párt ideológiai-szervezeti egységéről szólva úgy vélekedett, hogy ünnepnapokon elmondhatjuk, hogy egységes de amikor a munkáról beszélünk, tudnunk kell, hogy nem olyan egységes a mi pártunk most, mint két-három esztendővel ezelőtt. Utalt arra, hogy egyes kérdésekben (a származás szerinti kategorizálás, a pártonkívüliekhez való viszony, az amnesztia) szektás nézetek, más kérdésekben (pl. a békés egymás mellett élés és az ideológia területén) jobboldali megnyilvánulások vannak. A demokratikus centralizmus nem érvényesül száz százalékban ( a hiba a KB végrehajtó szerveiben van, a területi pártszervek esetlegesen tűznek napirendre kérdéseket ); prakticista vonások mutatkoznak a pártvezetés munkájában, a gyerünk-gyerünk sietve megoldás tapasztalható. Kádár János hangsúlyozta, hogy jobban el kell mélyülni a helyzet elemzésében, jobban kell megszervezni és megosztani a munkát, mert bonyolultabbak a feladatok, több fiatal, már feladatra érett és további fejlődésre képes ember kell a vezetésbe. Fontosnak tartotta a tájékoztatás javítását, a gazdasági kérdésekkel való hatékonyabb, az ideológiai kérdésekkel pedig a rendszeresebb foglalkozást; a párt és állami határozatok végrehajtásának fokozottabb ellenőrzését, az ipar és a mezőgazdaság pártirányításának javítását, valamint azt, hogy jobban elhatárolódjanak a párt-, a tömegszervezeti-, az állami- és a gazdasági szervek feladatai június 30-án határozat született a párt vezető szervek tagjai tájékoztatásának megjavításáról, rendszeresebbé tételéről. Ennek alapján a KB tagjai és póttagjai (+ a KB osztályvezetői, a budapesti és a megyei pártbizottságok első titkárai) megkapták a PB és a Titkárság fontosabb határozatait, havonta tájékoztatót a tárgyalt napirendekről, a PB részére készült (a közérdeklődésre számot tartó)

6 írásos tájékoztató anyagokat, a PTO és az APO hangulatjelentéseit, az MTI hírösszefoglalóit, a KSH havi és az Államgazdasági Bizottság negyedéves jelentéseit a népgazdaság helyzetéről, a KBI Levelezési Alosztályának és a Népszabadság Levelezési Rovatának jelentéseit, a Tájékoztatási Hivatal összefoglalóit az emigrációs sajtóról, valamint a PB és a Titkárság által esetenként meghatározott anyagokat július 26-án döntöttek arról, hogy a KB üléseire minden esetben meg kell hívni a KB minden tagját, szabadságuk idején is vegyenek részt az üléseken (kivéve, ha külföldön töltik szabadságukat), a külföldön szolgálatot teljesítő KB tagok hazautazása a szolgálati érdektől függött. Az február-márciusi KB-ülésen foglalkoztak a KB munkamódszerének továbbfejlesztésével.*(1) A vitában bírálták azt a gyakorlatot, hogy a PB ugyanazt az előterjesztést tárgyalja, amit a KB, és a KB ugyanazt, amit a Minisztertanács; szükségesnek ítélték az előterjesztések jellegének változtatását. Problematikusnak nevezték a KB és a PB viszonyát, miszerint furcsa, hogy a KB mint testület a PB fölött van, de a KB tagok egyénként a PB alá tartoznak, ez gátolja a szabad véleménynyilvánítást; másrészt a PB iránti bizalom is gátolja esetenként a vitát, jó az előterjesztés, rábólintanak, fogalmazták a vitában. További kérdés, hogy a KB mennyire képes arra, hogy áttekintse a PB munkáját, számtalan dolog eldől két ülés között, a kérdéseknek csupán 5-6%-a kerül a KB elé. Szükséges lenne, hogy a PB legalább évente számoljon be munkájáról a Központi Bizottságnak. Hasonlóképpen problémaként jelezték a vitában, hogy a KB osztályai és bizonyos emberek a KB fölé nőnek, hangsúlyozták a KB hatékonyabb és ütőképesebb testületté fejlesztésének, nagyobb szerepének, valamint a KB-ülések sajtónyilvánosságának fontosságát. Végülis a KB munkamódszerének fejlesztéséről szóló határozat leszögezte, hogy az elmúlt tizenegy év alatt jelentős fejlődés történt, helyreállt a kollektív vezetés, minden alapvető kérdésben a KB dönt, de vannak hiányosságok, a párt vezető szerepének erősítése, a párt-, állami- és társadalmi szervek közti munkamegosztás tökéletesítése miatt szükséges a KB munkamódszerének fejlesztése. Ennek érdekében kimondta, hogy gondosabban a KB tagok javaslatait is kikérve - kell megválasztani a napirendre kerülő témákat, bővíteni a megvitatandó kérdések körét, a nemzetközi, gazdasági témák mellett a párt életével, a társadalompolitikával, az ideológiával, a tudományos élettel is foglalkozni kell. A napirendeket azt követően általában írásban kellett előterjeszteni s abban ki kellett térni a döntés társadalmi-politikai hatására, meg kellett jelölni a pártszervezetek feladatait, a megoldásra lehetőleg alternatív javaslatokat kellett tenni és ismertetni az eltérő véleményeket. Az anyagot időben kellett eljuttatni a KB tagjaihoz, hogy lehetőségük legyen annak alapos tanulmányozására és a konzultációra is. A KB-tagoknak a döntés előkészítésében való részvételét illetően a határozat a következőket tartalmazza: esetenként az előkészítés szakaszában is vitassanak meg kérdéseket a KB ülésein, munkacsoportokban vegyenek részt KB tagok az előterjesztések elkészítésében is, az előterjesztők kérjék ki az adott területet ismerő KB tag véleményét, önkéntes jelentkezés, illetve felkérés alapján vegyenek részt az osztályok munkájában is, a KB mellett működő munkabizottságok, munkaközösségek üléseire esetenként hívjanak meg a tárgyalt témában jártas KB-tagot, biztosítani kell a lehetőséget, hogy a területi pártszervek munkájáról közvetlen tapasztalatot is szerezhessenek az üléseken való részvétel során, ezért megyénként kapják meg a napirendre tűzött főbb kérdések jegyzékét (a látogatásokat a PTO szervezi). A KB tagok átfogóbb tájékoztatása érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a KB Irodán betekinthessenek a PB és a Titkárság üléseiről készült jegyzőkönyvekbe, a napirendre nem kerülő kérdésekről bizalmas tájékoztató anyagot kapjanak. A KB-tagok személyes megbecsülésének fokozása érdekében kimondja a határozat, hogy

7 munkakörükben történő változtatásokról a KB dönthet, (sürgős esetben a PB, de az ő egyetértésével), s felhívták a különböző szervek figyelmét, hogy a KB-tag kérdésére megfelelő választ adjanak. A határozat szerint nagyobb nyilvánosságot kellett adni a KB üléseinek, előzetesen közölni kellett az ülés időpontját és a napirendet, utána pedig részletesebb kommünikét, valamint gyakrabban kellett leközölni ( esetleg kihagyásokkal ) a KB határozatait novemberében a Központi Bizottság a pártdemokrácia helyzetéről, fejlesztéséről tárgyalva megállapította, hogy az előterjesztéseket egyre több esetben a KB-tagokból és más szakemberekből álló munkabizottság, munkaközösség készíti el. Elhatározták, hogy ezután a KB éves munkatervének elfogadásakor részletesen meghatározzák azt is, hogy a KB milyen kérdésekben kéri határozathozatal előtt a pártszervek és a párttagság esetenként a szélesebb tömegek véleményét is. Az 1962-es (VIII.) kongresszuson megválasztott (81 rendes és 39 póttagból álló) KB összetételében a következő változások történtek: december 5-én rendes tag lett Korom Mihály, június 25-én pedig Csáki István és Méhes Lajos ben meghalt Kossa István, Prieszol József, Rónai Sándor, Szakasits Árpád KB-tag és Bakos István póttag; 1966-ban pedig Köteles Jenő a KB póttagja. A következő kongresszus előkészítése során, június 7-én a Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a Központi Bizottságnak 91 tagja legyen, a szervezeti szabályzat 12. pontjából következően a jövőben a KB-nál és a területi pártbizottságoknál nem kell póttagokat választani december 3-án (a IX. kongresszuson) 101 KB tagot választottak, (póttagokat már nem). Közülük 57 tagja, 19 pedig póttagja volt az előző Központi Bizottságnak. A megválasztott KB-tagok 26%-a az MDP KV-nek is tagja volt (Az 1962-ben választott KB esetében ez az arány 29% volt.) II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / A IX. kongresszuson december 3-án megválasztott Központi Bizottság tagjai: A IX. kongresszuson december 3-án megválasztott Központi Bizottság tagjai: Aczél György Ajtai Miklós Apró Antal Beckl Sándor Benke Valéria Benkei András Bodnár Ferenc Bíró József Biszku Béla Bugár Jánosné Burgert Róbert Csáki István Csergő János Cservenka Ferencné Cseterki Lajos Csémi Károly Czinege Lajos Dabronaki Gyula Dimény Imre Dobi István Egri Gyula Erdei Lászlóné Erdélyi Károly a művelődésügyi miniszter első helyettese; az Országos Tervhivatal elnöke; a Minisztertanács elnökhelyettese; a SZOT titkára; a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője; belügyminiszter; az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára; külkereskedelmi miniszter; az MSZMP Központi Bizottságának titkára; a HNF Országos Tanácsának főtitkárhelyettese; a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója; az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára; a Ganz-MÁVAG vezérigazgatója; az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára; az MSZMP Központi Bizottságának titkára; a honvédelmi miniszter első helyettese; honvédelmi miniszter; az élelmezésügyi miniszter első helyettese; köztisztviselő; a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; a Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnöke; a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke; külügyminiszter-helyettes;

8 Fehér Lajos a Minisztertanács elnökhelyettese; Fock Jenő a Minisztertanács elnökhelyettese; Fodor Gyula a SZOT Nyugdíjfolyosító Igazgatóságának vezetője; Földes László az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője; Friss István a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója; Galambos József belügyminiszter-helyettes; Garai Gábor költő; Gáspár Sándor a SZOT főtitkára; Gosztonyi János a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője; Győri Imre az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára; Havasi Ferenc az MSZMP Komárom megyei Bizottságának első titkára; Háy László nyugdíjas közgazdász; Herczeg Károly az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára; Hevesi Gyula a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke; Horváth András köztisztviselő; Ilku Pál művelődésügyi miniszter; Jakab Sándor a belügyminiszter első helyettese; Jánossy Lajos a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatója; Karakas László az MSZMP Hajdú megyei Bizottságának első titkára; Katona Imre az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára; Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Kállai Gyula a Minisztertanács elnöke; Keres Emil színigazgató; Kiss Árpád az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke; Kiss Károly a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára; Kisházi Ödön a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese; Klaukó Mátyás a Békés megyei Tanács vb-elnöke; Komócsin Zoltán MSZMP Központi Bizottságának titkára; Korom Mihály jogász; Losonczi Pál földművelésügyi miniszter; Martin János vasöntő; Méhes Lajos a KISZ Központi Bizottságának első titkára; Molnár Ernő a Csepel Vas- és Fémművek Pártbizottságának első titkára; Molnár Frigyes az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára; Münnich Ferenc nyugdíjas jogász; Nagy Józsefné a Pamutnyomóipari Vállalat kelenföldi gyárának igazgatója; K. Nagy Sándor a Földművelésügyi Minisztérium Szövetkezetpolitikai Főosztályának vezetője; Nemes Dezső a Párttörténeti Intézet főigazgatója; Nemeslaki Tivadar a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára; Németh Ferenc az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára; Németh Károly az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára; Nógrádi Sándor nyugdíjas; Novobátzky Károly akadémikus; Nyers Rezső az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Oláh György az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára; Orbán László az MSZMP Központi Bizottsága Agit.Prop. Osztályának vezetője; Óvári Miklós az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának vezetője; Palkó Sándor a Baranya megyei Tanács vb-elnöke; Pap János az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára;

9 Papp Árpád Pataki László Párdi Imre Péter János Pothornyik József Puja Frigyes Pullai Árpád Rapai Gyula Révész Géza Sarlós István Sándor József Sebes Sándor Sík Endre Somogyi Miklós Somoskői Gábor Szabó István Szabó Zoltán Szekér Gyula Szénási Géza Szipka József Szirmai István Szirmai Jenő Szurdi István Tapolczai Jenő Tausz János Tímár Mátyás Tömpe István Varga Gyula Veres József a Munkásőrség Országos parancsnoka; az MSZMP Győr megyei Bizottságának első titkára; az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője; külügyminiszter; a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója; MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetője; MSZMP Központi Bizottságának titkára; az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára; nyugdíjas; a Fővárosi Tanács vb-elnöke; az MSZMP Központi Bizottsága irodavezetője; a belkereskedelmi miniszter első helyettese; az Országos Béketanács elnöke, nyugdíjas; a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke, nyugdíjas; a SZOT titkára; a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke; egészségügyi miniszter; a nehézipari miniszter első helyettese; legfőbb ügyész; moszkvai nagykövet; újságíró; a SZÖVOSZ elnöke; köztisztviselő; a Dunaújvárosi Tanács vb-elnöke; belkereskedelmi miniszter; pénzügyminiszter; a Magyar Rádió és Televízió elnöke; az MSZMP Zala megyei Bizottságának első titkára; munkaügyi miniszter; 1967-ben meghalt Münnich Ferenc és Novobátzky Károly, 1968-ban Dobi István, 1969-ben Szirmai István, 1970-ben pedig Hevesi Gyula és Kiss Árpád. Helyettük nem kooptáltak új tagokat január 27-én Kádár János vezetésével bizottságot küldött ki a PB a X. kongresszus káderkérdéseinek előkészítésére. A bizottság tagjai voltak: Biszku Béla, Brutyó János, Fock Jenő és Nyers Rezső. A bizottság által kidolgozott alapelvek szerint az új Központi Bizottság összetételénél kívánatos biztosítani a három nemzedék és a nők megfelelő arányát, valamint bizonyos fiatalításra is szükség van. Egyéni elbírálás alapján, a politikai alkalmasság figyelembevételével kell a javaslatokat kialakítani úgy, hogy a társadalom különböző rétegei és a pártmunka minden lényeges területe képviselve legyen. (Pártalkalmazottakat ne javasoljanak a testületbe!) Fontosnak tartották, hogy az új vezető szervek összetétele fejezze ki a politikai stabilitást, de a munka érdeke és az emberek fejlődése szükségessé tesz frissítést, változtatást is. A bizottság 68 KB tag újraválasztását javasolta. (A javaslat indoklásánál megjegyezték, hogy a változtatásnál nem a politikai irányvonallal való szembenállás, hanem a politikai passzivitás vagy egészségügyi ok játszott szerepet, illetve több esetben azért nem javasolták az újraválasztást, mert időközben más területre kerültek és már nem azt a területet, réteget képviselték, mint megválasztásukkor.) október 29-én (a PB zárt ülésén) fogadták el a kongresszus káderkérdéseire vonatkozó alapelveket, amikoris hangsúlyozták a kongresszus szuverenitásának és a kongresszus által választott jelölő bizottság teljes önálló hatáskörének feltétlen tiszteletben tartását; az átadott javaslatot segédanyagnak kell tekinteni, nem kötelező és nem korlátozó, a javaslatok számbelileg se egyezzenek

10 a megválasztandó testületek létszámával. Végülis november 28-án (a X. kongresszuson) 105 KB tagot választottak, közülük 81 tagja volt az előző Központi Bizottságnak is. II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / A X. kongresszuson november 28-án megválasztott Központi Bizottság tagjai: A X. kongresszuson november 28-án megválasztott Központi Bizottság tagjai: Aczél György Ajtai Miklós Apró Antal Balogh Mihályné Bálint József Benke Valéria Benkei András Bíró József Biszku Béla Bodnár Ferenc Bognár Géza Borbándi János Borbély Sándor Bugár Jánosné Burgert Róbert Czinege Lajos Csáki István Csergő János Cservenka Ferencné Cseterki Lajos Csémi Károly Dabronaki Gyula Deák Lívia Dimény Imre Egri Gyula Erdei Lászlóné Erdélyi Károly Fehér Lajos Fock Jenő Fodor Gyula Friss István Garai Gábor Gáspár Sándor Gosztonyi János Győri Imre Hart Jánosné Havasi Ferenc Háy László Herczeg Károly Horgos Gyula az MSZMP KB titkára; a Minisztertanács elnökhelyettese; a Minisztertanács elnökhelyettese; a Debreceni Ruhagyár pártbizottságának titkára; az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője; a Társadalmi Szemle Szerkesztő Bizottságának vezetője; belügyminiszter; külkereskedelmi miniszter; az MSZMP KB titkára; az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára; a TÁKI tudományos igazgatója; az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztályának vezetője; a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára; a HNF Országos Tanácsának főtitkárhelyettese; a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója; honvédelmi miniszter; az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára; a Ganz-MÁVAG vezérigazgatója; az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára; az Elnöki Tanács titkára; a honvédelmi miniszter első helyettese; a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke; az MSZMP VII. kerületi Bizottságának első titkára; mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter; az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára; a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke; az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetője; a Minisztertanács elnökhelyettese; a Minisztertanács elnöke; nyugdíjas; a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója; az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese; a SZOT főtitkára; köztisztviselő; az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára; a Május 1. Ruhagyár pártbizottságának titkára; az MSZMP Komárom megyei Bizottságának első titkára; nyugdíjas; az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára; kohó- és gépipari miniszter;

11 Horváth Ede Horváth István Huszár István Ilku Pál Jakab Sándor Jánossy Lajos Jedlicska Gyula Karakas László Katona Imre Katona István Kádár János Kállai Gyula Keres Emil Kiss Károly Kisházi Ödön Komócsin Zoltán Kónyi Gyula Korom Mihály Lázár György Losonczi Pál Márta Ferenc Méhes Lajos Molnár Frigyes Nemes Dezső Nemeslaki Tivadar Németh Ferenc Németh Károly Nógrádi Sándor Nyers Rezső Oláh György Orbán László Óvári Miklós Papp Árpád Pap János Pataki József Pataki László Párdi Imre Péter János Pothornyik József Pullai Árpád Puja Frigyes Rapai Gyula Rév Lajos Révész Ferenc Révész Géza Réti Lajosné Romány Pál Sarlós István Sándor József Soltész István a győri Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója; a KISZ KB első titkára; a Központi Statisztikai Hivatal elnöke; művelődésügyi miniszter; az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetője; egyetemi tanár; az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára; az MSZMP Hajdú megyei Bizottságának első titkára; az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára; az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője; az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; az Országgyűlés elnöke; a Thália Színház igazgatója; a SZOT alelnöke; a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke; az MSZMP KB titkára; a belügyminiszter helyettese; igazságügy-miniszter; munkaügyi miniszter; a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora; a Vas- Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára; a SZÖVOSZ elnöke; az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektora; a SZOT titkára; az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára; az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára; nyugdíjas; az MSZMP KB titkára; az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára; a művelődésügyi miniszter első helyettese; az MSZMP KB titkára; a Munkásőrség országos parancsnoka; az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára; a Dunai Vasmű főolvasztára; az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára; az Országos Tervhivatal elnöke; külügyminiszter; a Nógrádi Szénbányák Vállalat igazgatója; az MSZMP KB titkára; a külügyminiszter első helyettese; a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete; az OKISZ elnöke; a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; nyugdíjas; a Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatója; az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára; a Népszabadság főszerkesztője; az MSZMP KB irodavezetője; a Borsodi Szénbányák Vállalat frontbrigádvezetője;

12 Soltész Istvánné Somogyi Miklós Somoskői Gábor Szabó István Szabó Zoltán Szalai László Szekér Gyula Szénási Géza Szurdi István Tapolczai Jenő Tímár Mátyás Tömpe István Varga Gyula Vályi Péter Veres József a Nyíregyházi Háziipari Szövetkezet elnöke; nyugdíjas; a SZOT titkára; a nádudvardi Vörös Csillag Tsz elnöke; egészségügyi miniszter; a Szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgatója; a nehézipari miniszter első helyettese; legfőbb ügyész; belkereskedelmi miniszter; a Fejér megyei Tanács vb-elnöke; a Minisztertanács elnökhelyettese; a Magyar Rádió és Televízió elnöke; az MSZMP Zala megyei Bizottságának első titkára; pénzügyminiszter; nyugdíjas. II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK NAPIRENDI JEGYZÉK II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1963 / március 8. (a KB, a KRB és a KEB együttes ülése) (288. f. 4/61. ő. e.) március 8. (a KB, a KRB és a KEB együttes ülése) (288. f. 4/61. ő. e.) 1. Az Országgyűlés összehívásával kapcsolatos és más időszerű kérdések. (Nemzetközi kérdések: Kuba; az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről folyó tárgyalások, a nyugat berlini kérdés, a francia nyugatnémet szerződés, magyar nyugatnémet tárgyalások, a magyar kormányküldöttség afrikai útja, az indiai kormány képviselőjével folytatott tárgyalás, a magyar jugoszláv tárgyalások, a nemzetközi munkásmozgalom kérdései: vita a kínai és az albán párttal, a Tunéziában, Algériában működő testvérpártok helyzete, az iraki puccs. Gazdasági kérdések: a lakosság tüzelőanyag-ellátása; a gazdaság általános helyzete; a KGST-együttműködés. Belpolitikai kérdések: a választás tapasztalatai; az Országgyűlés alakuló ülése; az ülésszakkal összefüggő személyi kérdések: Nagy Dániel, Rónai Sándor, Czottner Sándor, Kisházi Ödön, Oczel János, Csergő János, Jahner-Bakos Mihály, Szalay József, Vass Istvánné, Gáspár Sándor, Kiss Károly, Barta Tibor, Horváth Richárd; határozat közkegyelmi-rendelet kibocsátására.) II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1963 / május 23. (kibővített ülés) (288. f. 4/62. ő. e.) május 23. (kibővített ülés) (288. f. 4/62. ő. e.) 1. Jelentés a népgazdaság fejlődéséről az ötéves terv tükrében.

13 2. Tájékoztató a népgazdaság 20 éves fejlesztési irányelveinek kialakításáról. 3. Jelentés a KGST XVIII. ülésszakának előkészítéséről. 4. Tájékoztató néhány politikai kérdésről. (Az amnesztia-rendelet végrehajtásáról, hazai és nemzetközi visszhangjáról; a Vatikán megbízottjával folytatott tárgyalásokról; a CSKP KB-nak a törvénysértő perek felülvizsgálata tárgyában tartott üléséről; a magyar és lengyel pártvezetők találkozójáról.) II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1963 / augusztus 2. (kibővített ülés) (288. f. 4/63. ő. e.) augusztus 2. (kibővített ülés) (288. f. 4/63. ő. e.) Beszámoló időszerű politikai kérdésekről. (Kádár János berlini útja Walter Ulbricht 70. születésnapja alkalmából; az ENSZ főtitkárának budapesti látogatása; a magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli útja; a Kínai KP-val való vita; a KGST-országok kommunista pártjai első titkárainak és miniszterelnökeinek tanácskozása; a Varsói Szerződés PTT-nek ülése. Belpolitikai kérdések: a párt helyzete; Kádár János látogatása az Írószövetségben; a gazdaság helyzete.) A Központi Bizottság II. félévi munkaterve. II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1963 / október 18. (kibővített ülés) (288. f. 4/64. ő. e.) október 18. (kibővített ülés) (288. f. 4/64. ő. e.) 1. Tájékoztató külpolitikai kérdésekről. (Kádár János látogatása a Szovjetunióban Hruscsov személyes meghívása alapján; a magyar csehszlovák pártküldöttségek tárgyalásai; magyar jugoszláv pártküldöttségek tárgyalásai; az NSZK-val folyó tárgyalások; a Vatikánnal folytatott tárgyalás; az ENSZ ülésszaka.) 2. Időszerű gazdasági feladatok. (A kenyérgabona-termesztés problémái, a gabonaimport pénzügyi kihatása; a betakarítás, az őszi mezőgazdasági munkák; az építő- és építőanyag-ipar helyzete; a beruházások helyzete; a közlekedés és szállítás problémái; az életszínvonal alakulása.) II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1963 / december 5. (kibővített ülés az 1 2. napirend tárgyalásánál, zárt ülés a 3 4. napirend tárgyalásánál) (288. f. 4/65. ő. e.) december 5. (kibővített ülés az 1 2. napirend tárgyalásánál, zárt ülés a 3 4. napirend tárgyalásánál) (288. f. 4/65. ő. e.) Napirend előtt: részvéttávirat a tatabányai bányaszerencsétlenség alkalmából. 1. Szóbeli tájékoztató időszerű kérdésekről. (A gabonaimport és az ellátási helyzet; a magyar nyugatnémet kereskedelmi szerződés; a magyar lengyel párt- és kormányküldöttség tárgyalásainak gazdasági vonatkozásai; utazás könnyítése Magyarország és Csehszlovákia között.) 2. Az évi népgazdasági terv irányelvei.

14 II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / Javaslat a KB I. félévi munkatervére Szervezeti, személyi kérdések. (A Titkárság létszámának felemelése, három új KB titkár megválasztása: Cseterki Lajos, Korom Mihály, Szurdi István; a KB apparátusában új osztályok létrehozása: Ipari Osztály, Építési és Közlekedési Osztály, Tudományos és Közoktatási Osztály, Kulturális Osztály; a KB osztályainak hatáskörét érintő módosítások; javaslatok párt- és állami funkciókat érintő felmentésekre, kinevezésekre: Pullai Árpád, Molnár László, Somoskői Gábor, Gosztonyi János, Köpeczi Béla, Rácz Sándor, Puja Frigyes, Sándor József, Darabos Iván, Hollai Imre, Barkóczi Imre, Fehér Lajos, Kossa István, Pap János, Incze Jenő, Benkei András, Csanádi György, Bíró József.) II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1964 / február (kibővített ülés) (288. f. 4/66-68.ő.e) 1. Az építőipar helyzete és feladatai február (kibővített ülés) (288. f. 4/66-68.ő.e) 2. A mezőgazdasági politika időszerű kérdései. (A mezőgazdasági termelés fejlesztése; a termelőszövetkezetek megerősítése; a mezőgazdaság állami irányítása; a szövetkezeti törvény.) 3. Tájékoztató időszerű politikai kérdésekről. (A nemzetközi munkásmozgalom helyzete; a Varsói Szerződés tagállami külügyminisztereinek rendszeres találkozója; a magyar jugoszláv tárgyalások; az ellenséges rádióadások zavarásának beszüntetése; a Kínai Kommunista Párttal folyó vita alakulása.) 4. Személyi és szervezeti ügyek. (Méhes Lajos, Cseterki Lajos, Darabos Iván, Gosztonyi János, Köpeczi Béla, Putnoki László.) II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1964 / július 10. (kibővített ülés) (288. f. 4/69. ő. e.) július 10. (kibővített ülés) (288. f. 4/69. ő. e.) 1. Tájékoztató a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. (A Kínai Kommunista Párttal folyó vita.) 2. Tájékoztató időszerű külügyi kérdésekről. (A nemzetközi helyzet alakulásának általános jellemzője a békés egymás mellett élés politikájának realizálása; tárgyalások különböző országokkal, a Vatikánnal; a szovjet, a bolgár és a német párt- és kormányküldöttség látogatása; a magyar román tárgyalások; a magyar jugoszláv viszony alakulása; Magyarország és a fejlődő országok viszonya; a magyar amerikai viszony; a magyar kanadai viszony; kapcsolatok Angliával és Franciaországgal és az NSZK-val; az osztrák magyar viszony.) 3. Tájékoztató időszerű gazdasági és belpolitikai kérdésekről. (Az éves terv teljesítésének helyzete; a Magyar Szovjet Gazdasági Együttműködési Bizottság munkája; a gépipar leterhelése szovjet rendelésekkel; a magyar szovjet energia együttműködés

15 kérdése; a közoktatás helyzete és a közoktatási reform megvalósulása; a pártoktatás fejlődése és tapasztalatai.) 4. A Központi Bizottság második félévi munkaterve. 5. Személyi javaslat. (Szabó Zoltán) II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1964 / október 23. (288. f. 4/70. ő. e.) október 23. (288. f. 4/70. ő. e.) 1. Tájékoztató az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány vezetésében végrehajtott személyi változásokról. II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1964 / december (kibővített ülés) (288. f. 4/ ő. e.) 1. Az évi népgazdasági terv fő kérdései december (kibővített ülés) (288. f. 4/ ő. e.) 2. Időszerű nemzetközi kérdések. (A magyar párt- és kormányküldöttség moszkvai útja; a Varsói Szerződés PTT-nek összehívásával kapcsolatos NDK javaslat és a testvérpártok állásfoglalása; a kommunista pártok nemzetközi tanácskozásának előkészítése; az SZKP és a KKP képviselőinek tanácskozása;) 3. A Központi Bizottság első félévi munkaterve. II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1965 / március (kibővített ülés) (288. f. 4/ ő. e.) március (kibővített ülés) (288. f. 4/ ő. e.) 1. Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről. (A Varsói Szerződés PTT tanácskozása; a vietnámi helyzet; 19 testvérpárt tanácskozása a Nemzetközi Értekezlet előkészítéséről.) 2. Tájékoztató időszerű belpolitikai kérdésekről. (Az évi tervről; a normarendezés beindításának tapasztalatairól; a gazdasági vezetés rendszerének fejlesztéséről.) 3. A Központi Bizottság irányelvei a párt időszerű ideológiai feladataira. 4. Jelentés az oktatási reform végrehajtásának tapasztalatairól. 5. Személyi javaslat (Somoskői Gábor). II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1965 / június 25. (288. f. 4/75. ő. e.)

16 1965. június 25. (288. f. 4/75. ő. e.) Napirend előtt: kegyeleti megemlékezés a testület elhunyt tagjairól. (Prieszol József, Kossa István, Szakasits Árpád, Bakos István.) 1. Jelentés a KB 1964 decemberi határozatának végrehajtásáról. (Az évi tervcélok; a központi takarékossági rendszabályok; az állami költségvetés növekedésének üteme; a gazdasági hatékonyság növelése, a külkereskedelmi egyenleg javítása; a munkafegyelem és a munkaszervezés javítása; a gazdaságirányítási rendszer átfogó felülvizsgálatának beindítása.) 2. Információ nemzetközi kérdésekről. (A vietnámi kormányküldöttség tájékoztatója helyzetükről; az algériai katonai puccs előzményei és a bekövetkezett fordulat jellege; az MSZMP képviselőinek tárgyalásai a Szovjetunióban; a magyar és a román pártküldöttség bukaresti megbeszélés; Kállai Gyula és Apró Antal jugoszláviai útja; Raul Castro és Carlo Rafael Rodriguez magyarországi látogatása.) 3. A Központi Bizottság második félévi munkaterve. 4. Szervezeti, személyi ügyek. (Póttagok teljes jogú KB taggá választása (Csáki István, Méhes Lajos); javaslatok az állami tisztségeket érintő személyi változásokra (Kádár János, Münnich Ferenc, Pap János, Kállai Gyula); párttisztségeket érintő személyi változások: Nemes Dezső, Komócsin Zoltán, Gosztonyi János, Molnár László, Németh Károly, K. Papp József, Oláh György; javaslatok a szakszervezeti tisztségeket érintő személyi változásokra: Somogyi Miklós, Brutyó János, Gáspár Sándor). II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1965 / november (kibővített ülés) (288. f. 4/ ő. e.) november (kibővített ülés) (288. f. 4/ ő. e.) 1. Tájékoztatás az időszerű nemzetközi kérdésekről. (A párt- és kormányküldöttség mongóliai látogatása; a Vietnámban járt pártküldöttség tapasztalatai, a magyar külpolitika Vietnámmal kapcsolatos diplomáciai törekvései, a Vietnámnak nyújtott szovjet segítség és a kínai magatartás; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban járt pártküldöttség tapasztalatai; a Koreában és Vietnámban járt pártküldöttség moszkvai és pekingi tárgyalásai az átutazás során; az indonéz események; a kapitalista országokban működő testvérpártokkal (olasz, chilei, francia, nigériai, svájci, kolumbiai, norvég, holland) folytatott megbeszélések; a londoni magyar nagykövetség másodtitkárával kapcsolatos probléma.) 2. Tájékoztató időszerű belpolitikai kérdésekről. (A parlament legutóbbi ülésszaka; a nemzetközi események hatása a közvélemény alakulására; a évi népgazdasági terv teljesítésének helyzete; az ideológiai irányelvek vitája a pártban; a párttagság és a közvélemény elemzése alapján meghatározható agitációs feladatok.) 3. Jelentés a gazdaságirányítási rendszer átfogó felülvizsgálatáról. 4. Személyi javaslatok. (Erdei Ferenc, Lombos Ferenc, Horváth Ede.) II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1965 / december 8. (kibővített ülés) (288. f. 4/78.ő.e) december 8. (kibővített ülés) (288. f. 4/78.ő.e)

17 1. Az évi népgazdasági terv. 2. A Központi Bizottság 1966 első félévi munkaterve. II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1966 / február 24. (kibővített ülés) (288. f. 4/79. ő. e.) február 24. (kibővített ülés) (288. f. 4/79. ő. e.) 1. Nemzetközi kérdések. (A nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom rövid jellemzése; Kádár János és Biszku Béla látogatása a Szovjetunióban; magyar lengyel pártközi megbeszélések; a görög, a spanyol, a portugál és az osztrák testvérpártok -kal folytatott tárgyalások; állásfoglalás-tervezet a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomban folyó vitával kapcsolatban.) 2. Tájékoztató a KB december 8-i az évi népgazdasági terv fő céljairól, az ár, bér és ezzel összefüggő szociális intézkedésekről szóló határozat végrehajtásáról. 3. Jelentés a párt helyzetéről, javaslat a párt IX. kongresszusának összehívására, a kongresszus előzetes napirendjére és a kongresszust előkészítő bizottságok összetételére. II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1966 / május (kibővített ülés) (288. f. 4/ ő. e.) május (kibővített ülés) (288. f. 4/ ő. e.) 1. A gazdasági mechanizmus reformjának irányelvei. 2. A III. ötéves terv irányelvei. 3. Az életszínvonal-politika kérdései. 4. Szervezeti kérdések. (A Belügyminisztérium megerősítésével összefüggő személyi kérdések: Galambos József, Jakab Sándor, Rácz Sándor, Baranyai György, Rajnai Sándor, Valencsák János, Tarcsai Tibor; pártfunkciókban történő személyi változások: Borbándi János, Korom Mihály, Jedlicska Gyula.) II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1966 / július 28. (kibővített ülés) (288. f. 4/82. ő. e.) július 28. (kibővített ülés) (288. f. 4/82. ő. e.) 1. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének, valamint a KGST felsőszintű tanácskozásának bukaresti ülése. 2. A IX. kongresszus politikai és szervezeti előkészítésének kérdései. 3. A felszabadulás előtti forradalmi mozgalom kiemelkedő személyiségeivel való foglalkozás. 4. A Központi Bizottság második félévi munkaterve.

18 II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1966 / október 13. (kibővített ülés) (288. f. 4/83. ő. e.) október 13. (kibővített ülés) (288. f. 4/83. ő. e.) 1. Tájékoztató a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről. (A magyar vietnámi tárgyalások; az Amerikai Egyesült Államok vietnámi agressziójának elítélése; az európai béke és biztonság megteremtésének kérdése; Kína szovjetellenes politikája.) 2. Az országgyűlési képviselőválasztási rendszer, az új egységes választójogi törvény alapelvei. 3. Határozati javaslat az agárpolitikai intézkedésekre. (Javaslat a szövetkezeti földtulajdon kialakítására, a termelőszövetkezeti szövetségek alakítására, az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszerre; tájékoztató az amortizáció rendszerének szélesítéséről a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben; az egyszeri általános hitelrendezés megvalósítása a tsz-ekben; a garantált munkadíjazás bevezetése a tsz-ekben.) II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1966 / november 18. (288. f. 4/84.ő.e) november 18. (288. f. 4/84.ő.e) 1. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolójának tervezete. A Központi Bizottság javaslata a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozatára. (Tervezet.) 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Szabályzatának tervezete. II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1967 / december 3. (288. f. 4/85. ő. e.) december 3. (288. f. 4/85. ő. e.) I. 1. Javaslat a kongresszusi Jelölő Bizottság és a Szavazatszedő Bizottság megválasztására. 2. A Politikai Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztása. II. l. Javaslat a KB apparátusának felépítésére. 2. Javaslat a Központi Bizottság mellett működő bizottságokra. (Gazdaságpolitikai Bizottság, Agitációs és Propaganda Bizottság, Pártépítési Munkaközösség, Közgazdasági Munkaközösség, Szövetkezetpolitikai Munkaközösség. 3. Javaslat a Központi Bizottság lapjainak (Népszabadság, Társadalmi Szemle, Pártélet) felelős vezetőire. 4. Javaslat a Központi Bizottság osztályvezetőire. 5. Javaslat a PB ülésein állandó tanácskozási joggal részt vevők körére. 6. Személyi javaslatok. (Tausz János, Nezvál Ferenc, Szurdi István, Korom Mihály.) 7. Javaslat a testvérpártok képviselőinek fogadására. II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI

19 JEGYZÉK / 1967 / február 16. (kibővített ülés) (288. f. 4/86.ő.e) február 16. (kibővített ülés) (288. f. 4/86.ő.e) 1. Tájékoztató nemzetközi kérdésekről. (A vietnámi kérdés; a kínai események; az európai béke és biztonság ügye; a román NSZK diplomáciai kapcsolatok felvétele; Tito magyarországi látogatása, a Rankovics-ügy; Jugoszlávia gazdasági és belpolitikai helyzete.) Javaslat az évi nemzetközi feladatokra. Javaslat a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozására. Javaslat az októberi oroszországi forradalom 50. évfordulójának megünneplésére. 2. Tájékoztató az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások előkészületeiről és lefolytatásáról. 3. Irányelvek a Termelőszövetkezeti Kongresszuson részt vevő párttagok számára. 4. A Központi Bizottság első félévi munkaterve. II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1967 / április 12. (288. f. 4/87. ő. e.) április 12. (288. f. 4/87. ő. e.) 1. Tájékoztató nemzetközi kérdésekről. (A vietnámi és a kínai fejlemények; a román és jugoszláv javaslat a kommunista és munkáspártok értekezletével kapcsolatban; magyar szovjet és magyar lengyel megbeszélések az európai biztonságról és a német kérdésről, a kínai eseményekről és azok nemzetközi hatásáról, a vietnámi helyzetről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról.) 2. Jelentés az országgyűlési képviselő- és tanácsválasztásokról. 3. Szervezeti, személyi kérdések. (Az új Országgyűlés alakuló ülésével kapcsolatos változások az államhatalmi és államigazgatási szervekben; a KB apparátusát érintő személyi javaslatok: Cseterki Lajos, Aczél György, Orbán László, Párdi Imre, Bálint József, Lakos Sándor) II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1967 / június 23. (kibővített ülés) (288. f. 4/88. ő. e.) június 23. (kibővített ülés) (288. f. 4/88. ő. e.) 1. Tájékoztató időszerű külpolitikai kérdésekről. (A közel-keleti válság és az ezzel kapcsolatban foganatosított intézkedések; a vietnámi és a kínai helyzet alakulása; a Távol-Keleten járt magyar pártküldöttség tapasztalatai; az NDK-ból és Romániából Magyarországon járt küldöttségekkel folytatott tárgyalások; az osztrák kancellár magyarországi látogatása; a Görögországban végrehajtott puccs; a magyar amerikai kapcsolatok.) 2. Jelentés a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítéséről és az átmenettel kapcsolatos feladatok kidolgozásáról. 3. A Központi Bizottság második félévi munkaterve. II. KÖTET / NAPIRENDI JEGYZÉKEK / KÖZPONTI BIZOTTSÁG / NAPIRENDI JEGYZÉK / 1967 / november (kibővített ülés) (288. f. 4/89. ő. e.) november (kibővített ülés)