Adatbáziskezelés és Adatbázis szervezés Jegyzet. Fábián Zoltán 2007

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Adatbáziskezelés és Adatbázis szervezés Jegyzet. Fábián Zoltán 2007"

Átírás

1 Adatbáziskezelés és Adatbázis szervezés Jegyzet Fábián Zoltán 2007

2 1 Bevezetés Adatbázis fogalma Történelmi áttekintés 5 2 Miről beszélünk, azaz általános definíciók? Adat, információ A Shannon féle információs elmélet Az adatok tulajdonságai Az adatfeldolgozás formalizálható Az adatok osztályozása funkciójuk szerint Az adatszerkezetek fajtái Az adatok között kapcsolatok Adatmodellek története röviden 8 3 Adatbáziskezelő rendszerek és feladataik Adatbázis-kezelők elemei A file-kezelő A lekérdező nyelv Adatbáziskezelőkben ellátott segédfeladatok Adatbázis statisztikák Az adatbázis adminisztrátor A 4GL-ek Integrált CASE eszközök Az ANSI/SPARC modell Logikai, fizikai szerkezet A programok és az adatok függetlensége Az adatbázis életciklusa Objektum-orientált adatbázisok 12 4 Az adatmodellek a logikai séma Az egyed fogalma A rekordtípus A tulajdonság fogalma, Azonosítók Kulcs Többértékű vagy összetett tulajdonságok A kapcsolat fogalma A kapcsolat fokai A kapcsolatok fajtái A kardinalitás A belső szerkezete, belső tulajdonságai Az egyed külső tulajdonságai A settipus fogalma A kapcsolatok ábrázolásának különféle módjai Egyed-szupertípus, egyed-altípus 15 2

3 4.15 Aggregáció 15 5 Az adatmodellek és az adatbázisok Az adatmodell fogalma A hálós adatmodell A hierarchikus adatmodell A relációs adatmodell Reláció definíciója Reláció, tábla, adatbázis Egyedtípus és reláció kapcsolata 17 6 A relációs adatbázis belső szerkezete A funkcionális függőség - Adatok közötti funkcionális kapcsolat Teljes funkcionális függőség Adatok közötti többértékű függőség Reláció kulcs fogalma A külső kulcs Külső kulcs ugyanabban a táblában (Rekurzív kapcsolat) Külső kulcs párhuzamos kapcsolatban Külső kulcs egy-egy típusú kapcsolatban Generátorhalmaz: Redundancia fogalma Normálformák a redundancia megszűntetése Első normál forma (1NF) Második normál forma (2NF) Harmadik normál forma (3NF) Boyce/Codd normál forma (BCNF) Negyedik normál forma (4NF) Anomáliák az adatbázisban Módosítási anomália Törlési anomália Bővítési anomália Inkonzisztencia Tranzakció Az adatmodell időfüggvényének szerepe az adatmodell kialakításában Metaadatok tárolása az adatbázisokban Fizikai tervezés Indexek fogalma és felépítése Hash kódok A hash kód kulcsütközés kezelése Bináris fa Asszociatív rendszerek A hálózati adatkezelés problémái Tervezés a feldolgozási módok szerint

4 6.9.8 Szinkronizálási módszerek Hálózati, adatbázisokkal kapcsolatos biztonsági kérdések Adatbázis-kezelőkben alkalmazható adattípusok 31 8 Az adatbázis- rendszer dokumentálása 33 9 Az SQL lekérdező nyelv Az SQL története, általános tulajdonágai Az adatdefiniciós nyelv Adattípusok az SQL-ben Adattípusok a MySql-ben Speciális adattípusok a Microsoft Accesben Adatdefiníáló utasítások Táblák létrehozása Táblák módosítása Teljes táblák törlése Nézettáblák létrehozása, módosítása, törlése Indexek létrehozása Az indexek megszüntetése Az adatmanipulációs nyelv Új sorok beszúrása A mezők tartalmának módosítása Sorok törlése A lekérdező nyelv Az eredményhalmaz szűkítése WHERE feltétel Halmaz műveletek SQL-ben Egyéb SQL parancsok Tranzakciókezelés Jogosultság kezelés Tárolt eljárások (MySQL 5.x.x-től) Triggerek Függelék 56 4

5 1 evezetés Az adatbáziskezelés és szervezés tantárgy keretén belül az adatbázis tervezés elméletét, a relációs algebra alapjait, illetve a relációs adatbáziskezelők lekérdező nyelvét (SQL) ismertetjük. Az SQL esetén megismerkedünk az ASNI SQL 92 alapjaival, illetve alkalmanként a MySQL és a Microsoft Access specialitásaival is. Nem beszélünk az Access kezeléséről és nem beszélünk a MySql kezeléséről sem. Ezeket a tudnivalókat a kedves olvasó más kiadványokból vagy a gyakorlatban sajátíthatja el. A jegyzet belső használatra, a Szily Kálmán Műszaki Középiskola diákjkai számára készült, de az internetről szabadon letölthető és tovább felhasználható. Jelen állapotában ideiglenes jegyzet, mely tovább formálódik. Az adatbáziskezelés és szervezés tantárgy keretén belül az adatokkal kapcsolatos alapfogalmakat, az adatok leírásának alapfogalmait, adatbázis tervezés elméletét, a relációs algebra alapjait, illetve a relációs adatbáziskezelők lekérdező nyelvét (SQL) és az ACCESS adatbáziskezelő használatát (a teljesség igénye nélkül) ismertetjük. 1.1 Adatbázis fogalma Adatbázison köznapi értelemben valamely rendezett, valamilyen szisztéma szerint tárolt adatokat értünk, melyek nem feltétlenül számítógépen kerülnek tárolásra. Képzeljük el, hogy egy céghez naponta átlagban 20 levél érkezik. A cég irattárosa kellő adattárolási tapasztalat híján a leveleket az irattár ajtajára vágott lyukon keresztül bedobja. Elképzelhető, hogy pár év eltelte után milyen reménytelen vállalkozás egy levelet megtalálni az irattárban. Ez az adathalmaz nem tekinthető adatbázisnak, ahhoz hogy adatbázis legyen nem elegendő a nagyszámú adat. Az adathalmaz csak akkor válik adatbázissá, ha az valamilyen rend szerint épül fel, mely lehetővé teszi az adatok értelmes kezelését. Természetesen ugyanazon adathalmazból többféle rendszerezés alapján alakíthatunk ki adatbázist. Például egy könyvtárban a könyveket rendezhetnénk a könyvek mérete vagy akár a szerző vagy szerzők testsúlya alapján. Ez már egy rendszert ad az adatok tárolásához. Íly módon minden könyv helye meghatározott. De bizonyára nehéz helyzetben lennénk, ha szerző és cím alapján próbálnánk meg előkeresni egy könyvet. Az adatok tárolásába bevitt rendszernek alkalmasnak kell lennie a leggyakrabban előforduló igények hatékony kielégítésére. Az adatbázisok mellé egy adatbázis-kezelő rendszer (DBMS) is járul, mely az adatbázis vagy adatbázisok üzemeltetését biztosítja. Hagyományos adatbázis esetén ez a kezelő személyzet intelligenciájának része, elektronikus adatbázisok esetén pedig valamilyen szoftver. 1.2 Történelmi áttekintés Azóta rendelkezünk adatbázisokkal, mióta írásban vagyunk képesek rögzíteni adatokat. Ez az ókorban történhetett akár kőtáblákra vagy papirusz tekercsekre. Az adatbázisok fejlettebb formái később a kartoték rendszerek lettek, melyek a számítógépek megjelenéséig az alapvető adatbázis rendszerek voltak. A számítástechnika hőskorában az 50-es 60-as években az adatok tárolása még lyukszalagon, lyukkártyán történt, az adatok közvetlenül nem voltak elérhetők a számítógép számára. A mágneses háttértárolók elterjedésével az adatok tárolása egyszerűbbé, elérésük hatékonyabbá vált. Ezekben az időkben még nem léteztek univerzális módszerek illetve rendszerek, melyek segítségével az adatbázisokkal kapcsolatos problémák nagy része általánosan megoldható lett volna. A számítógépek fejlődésével együtt fejlődtek a programozói lehetőségek is. Az első számítógépeken csak a gépi kód (a bináris formában kiadott utasítások a mikroprocesszornak) állt rendelkezésre. Ezt első generációs programnyelvnek nevezzük. Ezt követték a második generációs (assembler) nyelvek, melyekben a gépi kód helyett úgynevezett mnemonikok és szimbólumok alkalmazhatók. Az első illetve második generációs programnyelvekben még nem észültek komoly adatbáziskezelő alkalmazások. Ezekre egyrészt a magas szintű nyelvek (3. generációs program nyelvek) COBOL, FORTRAN stb., másrészről a lemezes operációs rendszerek kialakulásáig kellett várni. Ekkor már komoly adatbázis alkalmazások születtek, melyek egyedi problémák megoldására voltak alkalmasak. Az adatbázisok méretének és számának gyors növekedése következtében az egyedi alkalmazások létrehozása fárasztó és időrabló feladattá vált, ezért a programfejlesztők törekedtek az adatbáziskezelés általános formában történő megfogalmazására. Ennek eredményeként jöttek létre az adatbázis kezelő rendszerek és a negyedik generációs nyelvek (4GL). Az adatbázis kezelő rendszerek számos eszközt nyújtanak az interaktiv adatbevitel, menük létrehozása terén, melyek kialakítása a harmadik generációs nyelvekben sok sok oldal kód leírásával lenne csak lehetséges. A szabványos eszközök bevezetésével nem csak a programozói munka csökkent le, hanem az egységes felhasználói felület kialakítására késztetik a programozókat. 5

6 2 Miről beszélünk, azaz általános definíciók? 2.1 Adat, információ Az eltelt több mint 30 évben nagy terminológiai viták folytak az adatfeldolgozással kapcsolatban. Volt idő amikor az volt a felfogás, hogy az adat- feldolgozás (data processing) helyett információfeldolgozást (information processing) célszerűbb mondani és információs rendszerekről beszéltünk. Ennek megfelelően megkísérelték megadni az adat és az információ definícióját. Felesleges erőfeszítés és talán nem is lehet az adat fogalmát matematikai precízséggel definiálni, mint ahogy nem definiáljuk a halmazt, a teret stb sem. Elfogadhatjuk, hogy a valóságos világ minden objektumához, jelenségéhez tartozhat egy sor olyan "jellemző", paraméter, "adat" ami számokkal, betűkombinációkkal, tehát szöveggel vagy akármilyen jellel, jelsorozattal, jelenséggel, mozgással, stb. kifejezve megadható Az információ fogalmát már fontosabb definiálni, de a létező definíciók nem túl meggyőzőek. Mindenesetre az információt célszerű megkülönböztetni az adattól. Egy adat egyik ember számára jelent valamit a másik számára nem. Vannak irányzatok, amelyek azt javasolják, hogy a felhasználható, vagy hasznos adatot nevezzük információnak. Mások azt mondják az információ olyan adat, ami döntés megtételére alkalmas. Az információ tehát több mint adat, és az információt adatok hordozzák, az információt adatokkal adjuk meg. Az információ mint világunk harmadik fő attribútuma Noha az információ fogalmát pontosan nem tudjuk definiálni, érezzük, tudjuk, hogy az anyag és az energia mellett a valóságos világ egy harmadik nagyon fontos jellemzője, dolga, attribútuma. Információról beszélünk akkor, amikor adatfeldolgozást végzünk. Információ a tárgya a híradástechnikának. Információ a tárgya a folyamatok vezérlésének. Információ megy, adódik át a természetes nyelvekben. A biológiai kommunikációs rendszerekben is információ-feldolgozás történik például magában a sejtben, az élővilág minden egyedének minden sejtjében. Pontos definíciót nem adunk, számok szövegek, speciális jeleket értünk rajtuk. 2.2 A Shannon féle információs elmélet Az első kísérlet az információ fogalmának megalkotására C.E. Shannon nevéhez fűződik aki 1948-ban megjelent. "A kommunikáció matematikai elmélete" című munkájában vizsgálta, kísérelte megadni az információ fogalmát. Azt mondhatjuk, hogy Shannon alapozta meg az információelmélet tudományát. Shannon elméletének a lényege az; hogy az információt jelek, adatok hordozzák. Pontosan ugyan nem adta meg, hogy mi is az információ amit ezek a jelek hordoznak, de megkísérelte mérni ennek az információnak a nagyságát, tehát egy mértéket próbált definiálni az információra. Shannon úgy gondolta, hogy egy jel akkor hordoz nagyobb információt, hogy ha ezen jel megjelenésének a váratlansága nagyobb. Shannon szerint tehát ha egy jel kisebb valószínűséggel jelenik meg valahol, akkor nagyobb információt hordoz. E filozófiát követve Shannon egy képletet adott meg egy jelsorozat által hordozott információ nagyságára, amiről kiderítették, hogy ez voltaképpen, teljesen egybeesik az energiával kapcsolatos u.n. entrópia megadására szolgáló képlettel, úgy hogy sokan éppen emiatt egymás mellé állítják, közös tulajdonságúnak tekintik az energiát és az információt. A Shannon féle információelmélet nem foglalkozik az információ tartalmával. Nem foglalkozik azzal, hogy egy szöveg értelmes, fölfogható, helyes, vagy éppen helytelen, vagy értelmetlen. Ezen elmélet szerint több információt hordoz egy véletlenszerűen összedobott betűkombináció, mint egy azonos hosszúságú de nyelvileg, tartalmilag érdekes szöveg. A Shannon féle elmélettel nagyon jól leírható ezen elmélet alapján a híradástechnika, átviteltechnika számos problémája, illetve az információtárolás néhány feladata is jól megfogható ezen elmélet segítségével. Számos próbálkozás történt az információ szemantikai definíciójára, egy olyan definíció megadására, amely az információ tartalma szerint adna lehetőséget arra, hogy mérjük, melyik jelsorozatnak, melyik közleménynek van nagyobb információtartalma. A Shannon féle információelméletben az információhoz voltaképpen egy bitsorozatot rendeltek hozzá és azt mondták, hogy egy információ mennyisége annál nagyobb, minél több bitből áll, minél több bittel adható meg, vagyis a bitek száma adta meg az információ nagyságát. Nyilvánvaló, hogy ennek az információ tartalmához nincs sok köze. Ez ideig nem sikerült az információra olyan definíciót adni, amelynek a segítségével minden területen tudnánk vizsgálni az információ nagyságát, a hordozhatóság tulajdonságait, a feldolgozás egzakt szabályait. Elfogadjuk, hogy létezik egy ilyen dolga a világnak, elfogadjuk, hogy ugyanúgy, mint ahogy az anyag energiát tud hordozni képes arra is, hogy információt hordozzon, információt közvetítsen. Elfogadjuk, hogy mint ahogy az energiát fel lehet dolgozni, át lehet alakítani, hasonlóan az információfeldolgozás is egy "valóságos" dolgon történik. 6

7 Úgy vesszük tehát, hogy az információt adatok hordozzák, és ennek megfelelően amikor adatfeldolgozást végzünk, voltaképpen információfeldolgozás történik. Különösen igaz ez az adatbázisok tekintetében. Maga az adatbázis vagy az adatbázisok információkat hordoznak, és az adatbázisból való lekérdezésekkel voltaképpen új információkhoz jutunk, az adatbázisban lévő elemi információkból összetett információt hozunk létre. Ha az adatbázist erre a célra létrehozott speciális eljárásokkal, algoritmusokkal dolgozzuk fel, akkor az adatbázist un. tudásbázisnak tekinthetjük (ez a tárgya az un. szakértői rendszereknek). 2.3 Az adatok tulajdonságai A 60-as évek elején a számítógépek alkalmazásának nagyobbik részét az ún. adatfeldolgozás tette ki. A programozók rájöttek, hogy az adatokat és azok kapcsolódásait matematikai struktúrákkal lehet leírni, a feladatok megoldására pedig algoritmusok használhatók. 2.4 Az adatfeldolgozás formalizálható Az adatfeldolgozás jobban "gépesíthető", ha az adatok közötti kapcsolatokat struktúrának tekintjük és adatmodellekben, adatsémákban gondolkodunk. Ez lehetővé teszi az egységes kezelést, olyan nyelvek kialakítását, amelyekkel szabványosan kezelhetők a tartalmuk szempontjából teljesen eltérő adathalmazok is. Az olyan adathalmazokat, amelyeket modellbe foglalva kezeltek, adatbankoknak, később pedig adatbázisoknak nevezték el. 2.5 Az adatok osztályozása funkciójuk szerint Felhasználói információhordozó alatt a felhasználót ténylegesen érdeklő adatokat értjük. Szerkezethordozó adatról beszélünk, ha az információ tárolásához szükséges elengedhetetlen adatokat tekintjük. Ilyenek lehetnek például mutatók, indexek, egyéb jelölő és vezérlő (törlés jelző, rekordhossz jelző, állapotjelző, termináló és termináló jelek) 2.6 Az adatszerkezetek fajtái Bár ezt a témát a szerző Módszeres programozás jegyzetében korábban már körüljártuk, de itt mégegyszer röviden áttekintjük a kérdést: Egyszerű adatszerkezetről beszélünk, ha az adat egy fajta értéket tartalmaz. Ilyen lehet például egy szám, karakter, logikai érték, dátum, stb... Az így kezelt adatokat csak egyesével, egymástól független módon tudjuk kezelni, elérni. Összetett adatszerkezetről beszélünk, ha az adatokat valamiféle struktúrába illesztjük. Az így keletkezett adatstruktúrát egységesen tudjuk kezelni, elérni. Ezekre példa, az egy-, és két dimenziós tömb, rekord, láncolt adatszerkezet, pédlául a lista (egy és kétirányú, vagy gyűrűs). Filekezelés kapcsán említhetjük meg a soros vagy szekvenciális filekezelést (például Pascal text file), Direkt filekezelést amikor a file-ban lévő adat fizikai helyére hivatkozunk Random file-ok, amikor a file tetszőleges rekordját elérjük, Index-szekvenciális, amikor a helyes elérési sorrendet indexek segítségével határozzuk meg, stb. Master vagy struktúrafile-ról beszélünk, amikor egy fileban tárojuk egy adatfile tartalmának leíróját és segítségével tudjuk kezelni az állományt. 2.7 Az adatok között kapcsolatok Adatbázison voltaképpen adatoknak kapcsolataikkal együtt va1ó ábrázolását, tárolását értjük. Annak, hogy egy konkrét adatrendszert egy megadott szerkezetű adatbázisba foglalnak egybe, nagyon nagy előnye, hogy egyszerre sokan használhatják. Maguk az adatok csak "egyszeresen" vannak tárolva, a közöttük lévő kapcsolatok (az adatrendszer struktúrája) ismerete mégis lehetővé teszi, hogy a felhasználók egymástól függetlenül hozzáférjenek szinte úgy, hogy ki-ki "kiszakít" magának egy részt (nem fizikailag); vagy átszerkeszti az adathalmaz egy részét a maga számára (ezt az angol view szóból felhasználói nézetnek nevezzük). Az adatbázisok tehát "többfelhasználós" adathalmazok. Az adatbázis szemléletben az adatokat egy sémába 'foglaljuk bele"; ezt központilag tervezzük meg és ha ezt jól végezzük el, akkor minden adatérték csak egyszer szerepel a rendszerben, ráadásul egységes formátumban és így séma az "kompatibilisek" az adatok. adatbázis Az adatbázis-séma a valóság egy részének tükörképe Az adatbázis-sémát úgy tekintjük, mint a valóságos világ egy olyan adatmodelljét, amely az adott szervezet szempontjából érdekes. Azok az objektumok (később ezeket egyedeknek, vagy egyedtípusoknak hívjuk) amelyek kapcsolatban vannak egymással a valóságos világban; az adatbázisban is kapcsolatban lesznek, tehát az adatbázisban a kapcsolatok is tükröződnek. kövei. Természetesen a valós világ egy adott részéhez nem csak egy adatbázis-séma rendelhető. 7

8 2.8 Adatmodellek története röviden Adatbázisok modelljéül szolgáló struktúra kidolgozására számos próbálkozás történt. Ezek a próbálkozások az alábbi három irány körül csoportosultak. Formalista megközelítés. Ezen irányzat képviselői gráfokkal, diagramokkal kísérelték meg felírni az adatok közötti kapcsolatot, a szerkeze- tet (Bachmann, Nijssen, Sowa, stb. modelljei). Egy kis erőltetéssel azt mondhatjuk, hogy ezek a később elterjedt hierarchikus illetve hálós adatmodell alapjait képezték A szemantikai megközelítés lényege az volt, hogy a modellt teljesen verbálisan, szavak segítségével kísérelték meg leírni. Ez a modellfajta teljesen életképtelen volt, mert nehéz volt olyan programokat írni, amelyek tudták volna kezelni a nem teljesen precízen megadott adatbázisokat. A matematikai jellegű modellekben az adatok közötti kapcsolatot szintaktikusan pontosan, matematikai struktúrák felhasználásával írták le. Több egymástól eltérő felfogásban próbálkoztak, leginkább Codd relációs adatmodellje (1970) látszott életképesnek, de azt senki sem gondolta, hogy a század végére az adatbáziskezelő rendszerek nagy része a Codd féle modellre támaszkodik. 8

9 3 Adatbáziskezelő rendszerek és feladataik Az adatbázis önmagában semmit sem ér. A felhasználó számára akkor válik értékké, ha megadunk hozzá egy olyan szoftvert (programnyelvet), amellyel az adatbázist kezelni tudjuk. Az ilyen szoftver nagyon bonyolult, általában több elemből álló rendszert képez. Ezt a szoftvert adatbáziskezelő rendszernek hívjuk. Az adatbázisokkal lényegében két fontos műveletet kell elvégezni, nevezetesen az adatbázis létrehozását (az adatbázis szerkezetének definiálását és a szerkezet feltöltését konkrét adatokkal, illetve ezek módosítását, törlését), valamint az adatok visszakeresését, lekérdezését az adatbázisból. Ennek megfelelően az adatbáziskezelő rendszereknek (DBMS=DataBase Management System) is két fő funkciójuk van: az adatdefiníció ill. a lekérdezés. 3.1 Adatbázis-kezelők elemei 3.2 A file-kezelő Az adatbáziskezelő rendszerek nagyon magas szintű nyelvek, de voltaképpen filekezelést végeznek. Az adatbázist alkotó fele-okban lévő adatok fizikailag pontosan úgy vannak tárolva mint minden más esetben: bináris jegyek kombinációjaként. Az adatbázisok létrehozásakor mi a logikai szerkezetet (az adatbázis sémáját) adjuk meg, az adatbáziskezelő rendszer fordítja ezt le, készíti el a "fizikai" file-okat, és kialakítja a logikai kapcsolatoknak megfelelő fizikai kapcsolatokat az adatok között. Ezeket a feladatokat a file-kezelő (fele-manager) végzi ami az DBMS fő része. Ez vezérli a file-ok létrehozását, a rekordok "beszúrását" (felvitelét) a törléseket; a módosításokat. A fele-kezelő tartja nyilván az adatok (fizika helyét, a köztük lévő kapcsolatokat, stb. Erre a célra a file-kezelő mélyén elhelyezkedő adatszótár (Data Dictionary) szolgál. 3.3 A lekérdező nyelv A lekérdező nyelv egy interaktív eszköz, amelynek segítségével dialógus folytathatunk a rendszerrel. Ilyen például az SQL-nyelv. Az ilyen nyelveknek az a lényege, hogy nagyon könnyen felírhatók bennük "ad-hoc" kérdések, amelyekre rendszer azonnali választ ad. (lásd az SQL SELECT parancsát). Az adatbáziskezelő rendszereknek, mint nyelveknek két fajtája van: a. egyik az ún. beépülő típusú, befogadó típusú (host-típusú), amelyik voltaképpen nem is igazi programnyelv, hiszen csak egy másik valódi program nyelvvel (COBOL, PL1, PASCAL stb.) együtt használható fel alkalmazó: programok írására, alkalmazói rendszerek felépítésére. Ilyen az SQL nyelv is. A másik típus valóságos programozási nyelv. Ezeknél ahhoz, hogy alkalmazói rendszereket készítsünk az adatbázis felhasználására, nem kell más programnyelvet bekapcsolni. Erre példa a dbase (III, IV, V) vagy a Clipper nyelv. 3.4 Adatbáziskezelőkben ellátott segédfeladatok Az adatbáziskezelő rendszerek a fő funkciókon kívül több "segédfeladatot" is ellátnak. Ezek közül kiemeljük a következőket. Adatvédelem, adatbiztonság. Nem minden felhasználónak van joga az adatbázis minden adatához hozzáférni. Amikor a felhasználó programján keresztül az adatbázishoz fordul egy jelszóval kell azonosítani magát. Ezt az adatbáziskezelő rendszer értékeli, és csak azokhoz az adatokhoz engedi hozzáférni, amelyekhez annak jogosultsága van. Az adatok védelme nagy adatbázisoknál rendkívül fontos dolog, hiszen az adatbázis tönkretétele nagyon nagy károkat okozhat (gondoljunk egy óriási bank adatbázisára). Az adatok védelmének szoftver eszközökkel történő biztosítása programozói szemszögbál nézve igen érdekes, de nagyon nehéz feladat. Az integritási feltételek teljesülésének figyelése. Az adatbázis adataival kapcsolatban gyakran meg lehet fogalmazni olyan feltételeket; amelyek ellenőrzésével az adatbázis létrehozásakor kiszűrhetők azok az input adatok, amelyek nem az adott adatbázisba valók (hibásak). Az adatbázis belső szerkezete is hordozhat olyan információkat, amelyek meghatározzák, hogy új adatok bevitele esetén ezek illeszkednek-e az adatbázishoz. Például kiköthetjük, hogy a dátum nevű adattétel nem vehet fel az 1900-as évek előtti dátumot, vagy előfordulhat, a rendszer olyan, hogy két adat megegyezése valahol az adatbázisban maga után hozza másik két adat megegyezését. Az ilyen típusú információkat integritási feltételeknek nevezzük. Az adatbáziskezelő feladata ezen integritási feltételek teljesülésének vizsgálata is. Szinkronizáció. Különösen hálózatban-üzemelő nagy adatbázisoknál, egyidejűleg nagyon sok felhasználó fordulhat esetleg ugyanazon adathoz. Ráadásul úgy, hogy egyik éppen módosítani akarja, a másik pedig lekérdezni. Ezeknek az ún. holtpont helyzeteknek a megoldása nagyon nehéz feladat. 3.5 Adatbázis statisztikák Mivel az adatbáziskezelő rendszerekben az adatokhoz való hozzáférés a központi szoftver vezérlése alatt megy végbe, ezért az ilyen rendszerek minden, az adatokkal kapcsolatos műveletről feljegyzést vezetnek, mindent nap- 9

10 lóznak. Ezeknek az adatoknak a felhasználásával azokhoz a műveletfajtákhoz, amelyek gyakran szerepelnek különféle gyorsításokat (pl. indexelés) hajthat végre a rendszer. 3.6 Az adatbázis adminisztrátor Az adatok központosítása lehetővé teszi, hogy egy személy az un. adatbázis adminisztrátor (ABA) (nagy adatbázisok esetén ez több személy is lehet) feleljen a teljes adatszervezésért, a biztonságért, az egész rendszerért. Az ABA adja ki a különféle jelszókat, engedélyez hozzáféréseket, módosításokat. Mivel minden releváns információ "egy fejben" van, így könynyebb biztosítani az adatbázis konzisztenciáját és integritását. Az adatbázis adminisztrátort speciális szoftverek segíthetik. 3.7 A 4GL-ek A 4GL-ek (Fourth Generation Languages = Negyedik Generációs Nyelvek) adatbáziskezelő rendszerek, amelyekkel nagyon kényelmesen, gyorsan írhatók fel adatbázis-alkalmazások, rendszerfejlesztések. Nincs mindenki által elfogadott definíció arra, hogy pontosan mit tekinünk 4GL-nek. Mindenesetre fóbb paraméterekként a következők sorolhatók fel. A 4GL segítségével képernyőn könnyen és gyorsan tervezhető meg az input és a módosítás. A felhasználónak nincsen más dolga, mint a képernyőn megjelenő képen (ábrán) kitölteni a mezőket. Bizonyos mezők letilthatók, vagyis ezekbe nem lehet beírni. Több adatbázis-táblán egyszerre is végrehajthatók a képernyőn keresztül bevitelek, módosítások. A másik fontos tulajdonsága a 4GL-eknek, hogy rendelkeznek olyan, az output megvalósítására szolgáló eszközzel, amelyekkel jól formázott, sablonokból előállítható listák írhatók ki (akár több adatbázis táblából is) anélkül, hogy programot kellene írnunk. Ez azt jelenti, hogy szabványos kiírási képeket definiálhatunk, azt könyvtárba foglaljuk és szükség szerint építjük bele "grafikusan" a különféle felhasználói programokba. A 4GL-tulajdonságú adatbáziskezelő rendszerekben nem csak az input, output támaszkodhat képernyőelemekre, hanem más felhasználói műveletek is (Pl. keresés, módosítás, stb. az adatbázisban). Azt szokták mondani, hogy 4GL esetén vagy 4GL tulajdonságú adatbáziskezelő alkalmazásakor csak azt kell megmondani, mivel mit akarunk elvégezni, de azt nem, hogy hogyan, tehát az eljárásnak, a procedúrának nincs szerepe, azaz a nyelv nem eljárásorientált. A 4GL jellemzője az is, hogy az előbbiekben említett "képi" megoldásokkor a 4GL programkódokat is generál, amiket a programozó módosíthat, átírhat. 3.8 Integrált CASE eszközök A korszerű, relációs modellre támaszkodó adatbáziskezelő rendszerek közül sokban megtalálható a CASE csomag (CASE = Computer Aided Softver Engineering = Számítógéppel támogatott szoftver technológia) A CASE többek között lehetővé teszi az adatbázistervező számára az un. egyed-tulajdonság diagramok interaktív felrajzolását, az adatbázisséma létrehozását, módosítását. A CASE-zel automatikusan generáltatók a tényleges táblák, relációk, (lásd később) és elvégezhetők bizonyos normalizálási teendők is (lásd később) Az adatbázis tervezést használó programok Az összetett feladatok ellátásához ma már meglehetősen bonyolult feladatrendszerek állnak rendelkezésre. Több olyan módszertan fejlődött ki, amelyek alkalmazások fejlesztéséhez használhatók. Ilyen például az UML (=Unified Modelling Language) vagy az SSADM. Ezekkel a tervezőeszközökkel az adatok struktúrűja, a tevékenységek struktúrája formálisan leírható, majd a formális leírás alapján néha az adatbázisok szerkezetén kívül a kezelő program, vagy annak váza is létrehozható. 3.9 Az ANSI/SPARC modell A 70-es években az adatfeldolgozásban nagyon elterjedt az adatbázis szemlélet, és számos adatbáziskezelő rendszer jött létre. Abból a célból, bizonyos szabványosítást lehessen elvégezni a fogalmak és a terminológiák tekintetében, az ANSI/X3/SPARC bizottság elkészített egy ANSI/SPARC modellt. A belső nézet a tárolt, fizikai adatbázist jelenti. A belső koncepcionális leképezés a belső nézet a koncepcionális sémát, az un. logikai sémáját hozza létre A külső koncepcionális leképezés a logikai sémákból külső nézeteket hoz létre. A felhasználók az alkalmazások használatán keresztül általában csak a külső nézetekkel találkoznak. Az adatbázisok tervezésénél a logikai séma megalkotása a legfontosabb 10

11 3.10 Adatbázis tervezés lépései 3.11 Logikai, fizikai szerkezet Az adatbáziskezelésben (általában az adatkezelésben) a logikai jelző azt jelenti, hogy felhasználó-orientált, azaz a felhasználó számára érthető. Például egy adatbázis tervezésénél logikai szerkezetben írjuk le a dolgokat, amikor a valóságos világ objektumait képezzük le adatmodellé. A fizikai jelző azt fejezi ki, hogy az adatok szerkezete "gépközeli" azaz a memóriában való tárolás, a file-kezelés szempontjából tekintjük az adatok szerkezetét, úgy ahogy a rendszerprogramozó "látja" amikor az adatbáziskezelő fordítóprogramjait írja A programok és az adatok függetlensége Ez az adatbázisok fontos tulajdonsága. A program és az adatok függetlenségén azt értjük, hogy kis módosítások az adatbázis struktúráján megtehetők anélkül, hogy az alkalmazói programot módosítani kellene. Természetesen teljes függetlenség nem valósítható meg, de minél nagyobb ez a függetlenség, annál jobb a rendszer Az adatbázis életciklusa A felhasználó számára kész termékként átadható, üzemeltethető adatbázisok (a kezelő-programokkal együtt) többlépcsős folyamaton keresztül jönnek létre nagyjából egy adott séma szerint Az elemzés Az első lépcső az adatbázissá formálandó valóságos probléma megértése, a korlátozó feltételek felismerése, a lehetséges variációk feltérképezése. A probléma megértéséhez először azonosítjuk a problémakörben szereplő valóságosan létező tárgyakat, személyeket. Összefoglalva ezeket szereplőknek hívom. Meghatározzuk a szereplők figyelembe venni kívánt tulajdonságait és elvetjük a nem szükséges tulajdonságaikat. A fontosság kritériuma, hogy az adatbázis céljához van-e köze az illető tulajdonságnak Meghatározzuk, az adatbázissal modellezendő folyamatokat. Ezek lesznek az események. Az események általában valamiféle dinamizmust, változást határoznak meg. Megnézzük, hogy ezekben a folyamatokban hogyan vesznek részt a szereplők. A fentiek alapján megvizsgáljuk, hogy az egyes szereplők milyen csoportokba sorolhatók, a valóságos folyamatokban milyen szerepekben vesznek részt (pl. egy üzleti folyamatban vevő, vagy szállító, vagy eladó...) Megvizsgáljuk, hogy az egyes szereplők között a valóságban milyen statikus és vagy dinamikus kapcsolat van. Csak az adatbázis szempontjából lényeges kapcsolatokat vesszük figyelembe, a többi kapcsolatot figyelmen kívül hagyjuk. Ebben a folyamatban matematikai értelemben vett halmazokat definiálunk, amely halmazok elemei a fent említett szereplők és az események A modellalkotás A második lépésben megalkotjuk az adatmodellt (az egyed-kapcsolat modellt), meghatározzuk a kulcsokat. Az adatmnodell valójában a valóság leképezéseként jön létre. Az adatmodell nem a valóság tükörképe, hiszen a résztvevők tulajdonságaiból elhagytunk, a kapcsolatoknak csak a fontos tulajdonságait emeljük át a modellbe. Meghatározzuk a modell típusát (hierarchikus, hálós vagy relációs - lásd később). Meghatározzuk a modellben szereplő egyedek kapcsolatait egymással (az egyed meghatározása később). Adatmodellünket normalizálási procedúrának vetjük alá a következő lépésben. Az adatbázisokat általában a lehető legmagasabb normálformása hozzuk, azonban időnként el kell rontani a normalizált állapotot. Ezt denormalizálásnak hívják. Miután megalkotjuk az adatbázis modelljét létrehozzuk a fizikai adatbázist Fizikai létrehozás Az adatbázis modllje alapján szintén egyfajta leképezéssel jön létre a fizikai adatbázis. Gyakran az adatbázismodellt nem tudjuk az eszközeinkkel egyszerű módon leképezni, ezért ilyenkor előfordulhat, hogy visszanyúlunk a tervezési fázishoz és módosítjuk az adatmodellt. A fizikai adatmodell az alkotó táblák halmaza, melyeket az adatbázis adminisztrátor az adatbáziskezelő rendszer programmal (SQL-ben a CREATE TABLE paranccsal) definiál. 11

12 A következő lépés a különféle file-ok létrehozása, az indexelés. Az indexelés során megállapítjuk, hogy mely mezőkre keres a rendszer gyakran, ezekre állítunk be indexeket. Ezután jöhet és a szükséges nézetek definiálása. Ezután a lekérdezések megtervezése következik. Bár ez a folyamat sokadik lépése, de minden előtte lévő lépést is befolyásol, mivel szinte minden amiatt történik az adatbázisban, hogy lekérdezéseket adhassunk fel. A képernyőtervet a beviendő adatok és a kimenő eredmények határozzák meg; itt voltaképpen az ember-gép kapcsolatot, a felhasználó és az alkalmazási rendszer kapcsolatát határozzuk meg. A képernyőterv alkalmas is, hogy egyszerűbb kérdés-felelet dialógust szerkesszünk meg, amelyek segítségével a nem profi alkalmazók jól definiált feladatokat oldhatnak meg. Létrehozhatunk a képernyőn olyan menüket, amelyek egy sor lehetőséget kínálnak fel a felhasználónak aki különféle sorrendben választhat a menüpontok közül abból a célból, hogy kitűzött feladatát megoldja. A listázási terv szintén fontos eleme az adatbáziskezelésnek. Itt speáljuk mit és milyen standard táblázatban akarunk kiírni az adatbázisból lekérdezett eredményekből. A legtöbb DBMS-ben megtalálhatók az un. report writer"- ek, a listázó programok, amelyek segítségével könnyen tudjuk szerkeszteni az output formátumát. A következő lépés a tesztelés megtervezése. Ez természetesen nemcsak az adatbázistervezés fontos eleme, hanem bármilyen más program írásakor is lényeges szerepe van; kulcs-lekérdezések, input és karbantartó képernyőképek, listázó programok szolgálnak az adatbázis helyességének illetve az egész rendszer életképességének ellenőrzésére. Nagy jelentősége van egy teszt-adatbázisnak, ami pontosan olyan, mint az "élő" adatbázis, de a benne szereplő adatokat úgy tervezzük meg, hogy a lehető legtöbb esetet reprezentálják. Az utolsó lépés a rendszer átadása, amikor a felhasználó megkapja az adatbázist, az alkalmazói programokat és elkezdődhet az adatbázis feltöltése Objektum-orientált adatbázisok Az adatbázisok egy új generációját jelentik az objektum-orientált adatbázisok (illetve adatbáziskezelők). Ez a filozófia abban tér el az eddigiektől, hogy integrálja az adatkezelés és az adatdefiniálás mechanizmusát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adattáblák definiálásakor nem csak a mezők típusát, és méretét definiáljuk, hanem az mező validálási információit, formátum információit, kezdőértékét, indexelését stb... Ilyen módon az adatbázis kezelése során nem kell plusz eljárásokat írni azadatbevitel és megjelenítés minde esetét tekintve, hanem ha egy adatot beviszünk vagy megjelenítünk, akkor a rendszer önmagától képes a megfelelő vizsgálatokra és formátumok alkalmazására. (Nagyon szépen látdszik ez a fajta gondolkodás a Microsoft Access tábladefiniálásakor) Magában az adatbázistervezésben az objektum-orientált szemlélet nem jelent lényeges eltérést az egyed-kapcsolat modellhez képest, a korszerű adatbáziskezelő rendszerek (pl. a 4GL-ek) viszont teljességgel követik az objektumorientált nyelvek filozófiáját. 12

13 4 Az adatmodellek a logikai séma 4.1 Az egyed fogalma Egyednek hívunk minden olyan dolgot (objektumot), ami minden más objektumtól megkülönböztethető és amiről adatokat tároltunk. Az egyed konkrét dolgok absztrakciója, konkrét dolgokat fog egybe. Matematikailag az egyed bizonyos tulajdonságú dolgok halmaza. Például az autó mint egyed sok autót jelent. Egy adott egyed által képviselt konkrét elemek halmazát egyedhalmaznak is szoktuk nevezni. Például a dolgozó nevű egyed egyedhalmaza az összes dolgozókból áll, a személy egyedhalmaz az összes személyt tartalmazza, az érzelem egyedhalmaz az összes érzelem. Az egyed egy konkrét értékét az egyed egy előfordulásának nevezzük, de az előfordulás helyett mondhatunk egyedértéket is. Megjegyzés. Gyakori, hogy az egyed helyett egyedtípust mondunk. 4.2 A rekordtípus Az adatbáziskezelő rendszerekben (elsősorban a hálós, hierarchikus modelleken alapulókban) az egyedtípust rekordtípusnak hívjuk. Ez a legkisebb címezhető egység (ennél kisebb részeire nem lehet hivatkozni az adatbázisnak). 4.3 A tulajdonság fogalma, Azonosítók Az egyedeket tulajdonságokkal (attribútumokkal) írjuk le, a tulajdonság az egyed egy jellemzője, ami megadja, meghatározza az egyed e részletét. A tulajdonság is absztrakció, amely több elemet foglal magába, tehát konkrést előfordulásokból áll. A tulajdonságok lehetnek: - azonosítók (például a kulcsmezők) Ha egy tulajdonság minden értéke minden egyed előfordulásra más és más értéket vesz fel, akkor azonosítónak hívjuk. - leírók (nem kulcsmezők) A leírók nem határozák meg egyértelműen az egyed előfordulásait. Az azonosítók létrehozása esetenként az egyed természetes tulajdonságaiból adódik. Erre példa a személyi szám a személyek azonosítása terén. Ekkor beszélhetünk egyszerű azonosítóról. Amikor nem lehet ilyen azonosítót alkalmazni, két lehetőségünk van: Addig bővítjük az azonosításra alkalmas tulajdonságok körét, amíg elérjük, hogy a sajátosságok kombinációja már egyedileg azonosítja a kérdéses egyedek előforulásait, Mesterséges nevet alkotunk, aminél biztosítjuk az egyediséget, de aminek esetleg semmi köze nincsen az egyedtípushoz. (pl. automatikusan növekvő sorszám) 4.4 Kulcs A menniyben a tulajdonságok vagy a tulajdonságok egy csoportja egyértelműen meghatározza, hogy az egyed melyik értékéről, előfordulásáról van szó, akkor ezeket kulcsoknak nevezzük. 4.5 Többértékű vagy összetett tulajdonságok Ha a tulajdonságok olyanok, hogy több értékkel rendelkeznek, akkor összetett vagy többértékű tulajdonságnak hívjuk. 4.6 A kapcsolat fogalma Kapcsolatnak nevezzük az egyedek közötti viszonyt. A kapcsolat mindig valóságos objektumok közötti viszonyt fejez ki, hiszen az egyed ilyen objektumokat képvisel; A kapcsolat is absztrakció: két egyed értékei közötti konkrét viszonyokat fejez ki. A konkrét kapcsolatokat a kapcsolat értékeinek (előfordulásainak) nevezzük. A kapcsolódó egyedek között általában nem egyenrangú a viszony, hanem lehet egyfajta irányításról beszélni. A kapcsolat meghatározója a tulajdonos (owner) és a kapcsolat másik oldalán lévő egyed vagy egyedek a tagok (member). Az egyedek közötti kapcsolat lehet kötelező, félig kötelező, opcionális. Kötelező kapcsolatról beszélünk, ha az adatmodell időfüggvényének szerepe van az adatmodell kialakításában. 13

14 Az archiválás problémaköre (inaktív egyed-előfordulások). 4.7 A kapcsolat fokai Kapcsolat egyidejűleg több egyed között is lehet. Ha a kapcsolat n egyedet "köt össze" akkor n-edfokúnak nevezzük. A leggyakoribb a bináris (másodfokú) kapcsolat, amikor is két egyed között van viszony. Speciális bináris kapcsolat a rekurzív bináris kapcsolat. Ilyenről van szó akkor, ha az egyeden belül az előfordulások vannak kapcsolatban. Pl.: a dolgozó egyedben benne vannak a vezetők is (általában ők is dolgozók), de a többi dolgozóval speciális kapcsolátban vannak: vezetői-beosztotti kapcsolatban. Gyakoriak a valóságos világ objektumai között a harmadfokú (angolul ternary) kapcsolatok, vagyis olyanok amikor három egyed között van viszony. 4.8 A kapcsolatok fajtái Egy kapcsolat voltaképpen az egyedhalmazok elemei közötti viszonyt fejezi attól függően, hogy az egyedhalmaz elemei milyen módon kapcsolódik egymáshoz, azaz egy adott egyed egy előfordulásához hány előfordulás kapcsolódik a másik egyedből három esetet különböztetünk meg a) Egy-egy típusú kapcsolat (1:1 kapcsolat) A kapcsolat lelet olyan, hogy az egyik egyedhalmaz mindegyik eleméhez a másik egyedhalmaznak pontosan egy eleme kapcsolódik (tehát a két egyedhalmaz egymásba kölcsönösen egyértelműen képezhető le. Az ilyen kapcsolatot egy-egy (jelben 1 :1) típusúnak nevezzük. b) Egy-több típusú kapcsolat (1:N kapcsolat) Azt mondjuk, hogy az A egyed és a B egyed között egy-több (jelben: 1:N) típusú kapcsolat van, 1a az A egyedhalmaz mindegyik eleméhez a B egyedhalmaznak több eleme is tartozhat. c) Több-több típusú kapcsolat (N:M kapcsolat) Több-több (jeiben N:M) típusú kapcsolatnak nevezzük az A egyed és a B egyed közötti kapcsolatot; ha az A egyedhalmaz minden eleméhez B halmaz több eleme is tartozhat, továbbá B minden eleméhez A több eleme is kapcsolódhat. Az ilyen kapcsolatot az adatbvázis-kezelő rendszerek nem feltétlenül tudják automatikusan lekezelni, ezért ilyenkor szokásos automatikusan a két egyedtípus közé felvenni egy kapcsoló egyedtípust, amely a kapcsolatokat szétvágja két egy-több típusú kapcsolatra. Az ilyen kapcsoló egyedek gyakran valamiféle eseményt hordoznak. d) Nulla vagy egy-egy típusú kapcsolat Ez a kapcsolattípus akkor jön létre, ha egy egydhalmaz előfordulásaihoz a másik egyedhalmazból nem feltétlenül tartozik egy előfordulás e) Egy-nulla vagy egy több típusú kapcsolat Ha az egyik egyedtípushoz a másik egyedtípusban nem feltétlenül tartozik előfordulás vagy több előfordulás tartozhat. A kapcsolatok ábrázolásához használhatjuk az Egyedkapcsolat diagramot. (Entity RelationShip Diagram ERD) Ilyen diagramokat lehet készíteni a Microsoft Access kapcsolattervezőjében vagy sok más hasonló alkalmazásban. 4.9 A kardinalitás Az egyedek a kapcsolat szempontjából az un. kardinalitási számmal is jellemezhetők. Az egyed kardinalitási száma a kapcsolatban azt adja meg, hogy egy egyed egy előfordulásához a másik egyedből maximálisan hány előfordulás kapcsolódhat, azaz az N:M kapcsolatban a kardinalitási szám : max. (N), max. (M) A belső szerkezete, belső tulajdonságai Egy adatmodellben valamennyi egyedet egyenként véges számú tulajdonsággal írunk le. Ezek a tulajdonságok együttesen alkotják az egyed belső szerkezetét, és az egyed belső tulajdonságainak hívjuk őket Az egyed külső tulajdonságai Az egyedek kapcsolatainak összességét külső tulajdonságoknak hívjuk 4.12 A settipus fogalma Az adatbáziskezelő rendszerekben (elsősorban a hálós és hierarchikus modellen alapulókban) két egyedtípust (agyaz rekordtípust) a köztük lévő kapcsolattal együtt settipusnak nevezzük. Ezt névvel látjuk el; így a feldolgozás során hivatkozni lehet rá (a rekordtípushoz képest eggyel magasabban címezhető egység). 14

15 A settipusban a kapcsolatnak mindig "irányt" is adunk, rajzban ezt nyíllal fejeszük ki. Az egyik rekordtípust (a.miből a nyíl vezet) tulajdonosnak (owner) a másikat (amibe a nyíl vejet) taginak (member) nevezzük. (1.14 ábra) 4.13 A kapcsolatok ábrázolásának különféle módjai A kapcsolatok ábrázolására több módszer terjedt el. Vonalas összekötés A legegyszerűbb ezek közül az, amikor két egyedtípust egy egyenessel, vagy kifejezve a kapcsolat irányát egy nyíllal kötünk össze. A Chen féle jelölés Egyes szerzők a Chen féle jelölést használják. A kapcsolatot itt rombusz jelöli; amibe beírjuk a kapcsolat "tartalmát", nevét is. Ennél a jelölésnél megadjuk a kapcsolat fajtáját és a zérus minimális kardinalitást is (körrel). Nyíllal jelölhetjük a kapcsolat irányát is. A magyar nyelvben nehezebb felírni a kapcsolat tartalmát, mint azokban a nyelvekben, ahol a rag a főnév előtt van (pl. angol, német, stb.). A "varjú-lábas" ábrázolás A kapcsolatban előforduló egyedeket dobozokba írjuk, a kapcsolatot egy vonal jelképezi, amely összeköti a dobozokat, a kapcsolat típusát az egy oldalon egy vonal, a több oldalon három kis vonal jelöli Egyed-szupertípus, egyed-altípus Amennyiben több egyedtípus ugyanazon tulajdonságtípusokkal rendelkezik, úgy ezek az egyedtípusok egy magasabb szintű egyedtípusba vonhatók össze. Ezt az absztrakciót generalizálásnak nevezzük. Azt az egyedtípust amit több egyedtípusból generalizálunk egyed-szupertípusnak, az öt alkotó egyedtípusokat pedig egyed-altípusoknak nevezzük. Az egyed-szupertípust más szemszögből is nézhetjük; azt mondhatjuk, az egyed-altípusok az egyed-szupertípus specializációi. Egy egyed-szupertípus egy kapcsolatban, lehet egyed-altípus egy másik kapcsolatban. Ha az egyed-szupertípus és az egyed-altípus kapcsolatok egy struktúrát hoznak létre, akkor ezt generalizációs hierarchiának nevezzük. Az egyed-altípusokat két csoportra sorolhatjuk. Ezek lehetnek ugyanis diszjunktak, vagyis olyanok, amelyeknek nincsen közös elemük. A generalizációnál azt mondhatjuk, hogy a tulajdonságokat az egyed-altípusok öröklik az egyed-szupertíustól Aggregáció Az aggregáció egy másik absztrakció az egyed-szupertípus és az egyed-altípus között. Az aggregáció esetén az altípus része az egyed szupertípusnak. Pl. egy szoftverterméknek része a program és a felhasználói kézikönyv. Az aggregációnál a tulajdonságok nem öröklődnek, mindegyik egyednek saját tulajdonságai vannak. 15

16 5 Az adatmodellek és az adatbázisok Az előbbiekben megismert elemekből többféle adatmodell hozható létre. 5.1 Az adatmodell fogalma Az adatmodell egyszerű, tulajdonságok és kapcsolatok halmaza, amely absztrakt módon tükrözi a valós objektumoknak, szak jellemzőinek (tulajdonságainak) és viszonyainak (kapcsolatainak) elvont kategóriáit. Az adatmodell egy olyan séma, amelyben megadjuk milyen tulajdonságok határozzák meg az egyedeket, milyen egyedek szerepelnek a sémában, és ezek között milyen kapcsolatok vannak. Az adatbázisokat különféle adatmodell szerint építhetjük fel. Az adatmodell meghatározza az adatbázis szerkezetét, sémáját. Az adatmodell, adatbázismodell szavak ugyanazt jelentik. Az egyedet, a tulajdonságot és a kapcsolatot adatmodell-elemeknek nevezzük. Attól függően, hogy ezekből milyen módon hozzuk létre az adatmodell szerkezetét, különféle adatmodelleket kapunk. Három adatmodell terjedt el az elmúlt 30 év alatt. Az első két modellről (a hierarchikusról és a hálósról) úgy látszott, hogy velük sikerült véglegesen "megfogni" az adatfeldolgozást. A harmadikról (a `relációsról) sokan azt hittük, hogy zsákutca. A nyolcvanas évek elejére kiderült, hogy az utóbbi jóslat tévedés volt; ma már a relációs modell szinte egyeduralkodóvá vált. Az, hogy milyen modellre alapozva végezzük az adatfeldolgozást, az adatbázis megszerkesztését meghatározza az adatbáziskezelő rendszert, a nyelvet is. Minden egyes modellre számos nyelvet dolgoztak ki. 5.2 A hálós adatmodell A "történelem" folyamán nem ez volt időben az első adatmodell, de mivel úgy tekinthető, mint a hierarchikus általánosítása (azaz a hierarchikus ennek speciális esete), ezért a hálós adatmodell ismertetésével kezdjük. A hálós adatmodell szerkezetét gráffal adjuk meg. Ebben a gráfban a csomópontok az egyedek, az élek pédig a kapcsolatot fejezik ki. Az egyedeket tulajdonságaikkal írjuk le. A hálós adatmodell adatbázisaiban az egyedek (tehát az előfordulásaik) közötti kapcsolatot listaszerkezettel (pointerek, mutatók használatával) adják meg. Például: Tejüzemeket és boltokat nézünk. Az egyes tejüzemek több boltba szállítanak árut. A tejüzemeknek a teherautókkal a lehető legrövidebb úton (leggazdaságosabban) kell eljuttatni az árukat a boltokba. A csomópontok a termelőegységek és a boltok, az élek megfelelnek az útvonalaknak. 5.3 A hierarchikus adatmodell A hierarchikus adatmodell szerkezetét specilis gráffal adjuk meg, fával. A csomópontok itt is egyedeket jelentenek és a nyilak a kapcsolatokat fejezik ki. A hierarchikus adatmodellre épülő adatbázisok kezelésére számos adatbáziskezelő rendszert dolgoztak ki. Például: Hierarchikus adatmodell alakítható ki egy cég szervezeti hierarchiájának leírására Hierarchikus adatbodellt használnak a windows rendszerek felhasználói adatbázisának tárolására. Hierarchikus adatszerkezetet használunk egy filerendszer leírására. 5.4 A relációs adatmodell A relációs adatmodell más filozófiára épül, mint az előbbi kettő. Ennél az adatmodellnél a három adatmodellelem közül a kapcsolat nem játszik szerepet, pontosabban szólva a kapcsolat nem, csak a lehetőség épül be az adatmodellbe. A relációs adatmodellnél a tulajdonságok kapják a fő hangsúlyt, a tulajdonságokkal definiáljuk az adatmodell szerkezetét. Az olvasó bizonyára észrevette, hogy az előbbi két modellben a gráffal történő leírásban éppen a tulajdonságok nem szerepeltek, ezeket külön adtuk meg. A relációs adatmodellben az egyedet egy táblázattal adjuk meg, a táblát oszlopai a tulajdonságok. A táblázat sorai az egyed értékei (vagyis a táblázat maga éppen az egyedhalmaz). A táblázat egy-egy sorát a tulajdonságok konkrét értékei adják. A relációs adatmodellben létrehozott adatbázisokat több táblázattal adjuk meg (ne felejtsük el, minden tábla egy egyedhalmaz), de a táblázatok (tehát az egyedek) közötti kapcsolatokat nem definiáljuk az adatmodell felírásakor. 16

17 Ez nem azt jelenti, hogy nincsen közöttük kapcsolat, de ezeket a kapcsolatokat például egyszerűen az fejezi ki, hogy két táblának van közös oszlopa (mindkét táblában szerepel ugyanaz a tulajdonság). Miért hívják ezt a modellt relációsnak? 5.5 Reláció definíciója Definíció Legyenek D1, D2,...Dn adott halmazok. E halmazok Descartes szorzatán azt a D halmazt értjük, amelyeknek az elemei a (v1,v2,...,vn) érték n-esek, amelyekben v1 elme D1-nek, v2 eleme D2, nek stb... Azaz minden halmazból kiveszünk pontosan egy elemet és a megadott sorrendben egymás után írjuk. Az így kapott elemsorozat lesz a szorzathalmaz egy eleme. A Descartes szorzat egy R részhalmazát relációnak nevezzük. A D,, D~,..., D halmazokat a reláció tartományainak (domain), a reláció egy elemét n-esnek (elem n-esnek, angolul taple-nak) nevezzük. Az R reláció elemeit gyakran rekordoknak hívjuk. A továbbiakban az adatbázis egy "oszlopát" attribútumnak nevezzük. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az attribútum egy változó, ami az oszlopba írt értékeket "veszi fel" a tartományban szereplő értékek közül, azaz a tartományt az adott attribútum értékkészletének tekinthetjük. Jelöljük a továbbiakban az attribútumokat az A1,A2,..., An indexes nagybetűkkel, ezeket együtt (vagyis az attribútumok halmazát) A-val, azaz A = { A1,,A2~,..., An}. Megadtuk tehát a relációs adatmodell két definícióját. Az egyik definíció szerint a relációs adatbázis táblázatokból áll, a táblázatokat az oszlopok definiálják. A másik definíció szerint a relációs adatbázis relációkból áll. Az olvasó bizonyára észrevette, hogy voltaképpen elnevezésbeli különbségről van szó. A továbbiakban vegyesen használjuk a táblázat ill. reláció elnevezést. Az attribútumok számát (az oszlopok számát) az R reláció fokának, a sorok számát pedig a reláció számosságának nevezzük. Ahelyett, hogy n-ed fokú, gyakran mondjuk, hogy n változós. A relációs adatbázist röviden jelölni, a következő módon lehet: R ( A1,A 2,..., An). alakban tesszük, ahol R a reláció neve, Ai pedig egy attribútum. A továbbiakban a reláció nevét és az attribútumokat nagybetűkkel jelöljük. Az R (A2,A2,..., An) alakot a reláció sémájának nevezzük. Gyakran attribútum helyett egyszerűen oszlopnevet mondunk sőt még egyszerűbben azt mondjuk, hogy a reláció oszlopokból áll. (pl. az SQL nyelvben) Több adatbáziskezelő rendszerben mezőnek nevezzük az attribútumot, és a mező értékeiről beszélünk (pl. dbase IIL, IV.) 5.6 Reláció, tábla, adatbázis Az előbbiekben egy táblát (relációt) adatbázisnak neveztünk. A relációs adatbázisok általában nem egyetlen relációból, táblából állnak, hanem több tábla alkot egy adatbázist. Azt, hogy egy adatbázist hány táblára bontunk szét, vagy hány táblát fogunk össze egy adatbázisba, már az adatbázis megtervezésekor eldöntjük. A táblákra bontásnál az attribútumok közötti kapcsolat jelentősen befolyásolja, hogy mely oszlopok kerülnek egy táblába. Egy adatbázis nem egymástól független. táblák halmaza, hiszen így semmit sem érnénk velük. A relációs adatbázisokban a különböző táblákat közös attribútumokkal (oszlopokkal) kötjük össze. Az ilyen oszlopokat kulcsoszlopoknak, (kulcsmezőknek) is szoktuk nevezni. 5.7 Egyedtípus és reláció kapcsolata Valójában minden egyedtípus egy relációnak felel meg. Ezzel vége is van a hálós (hierarchikus) illetve a relációs adatmodell közötti kapcsolatnak. Miben áll a különbség ettől a ponttól kezdve? Abban, hogy amíg a hálós (hierarchikus) modellben az egyedtípusok közötti kapcsolatot is megadjuk, azaz két egyedből egy settípust hozunk létre és listaszerkezettel valósítjuk meg az előfordulások kapcsolatait, vagyis pontosan megmondjuk, hogy a tulajdonos egyedtípus mindegyik előfordulásához a tag egyedtípus melyik előfordulása tartozik addig a relációs modellben nem rögzítjük a kapcsolatot. Természetesen, mint az előbbi pontban láttuk a relációs adatbázis táblái között is van kapcsolat (azonos tartalmú oszlopokon keresztül) de az egyik reláció soraihoz (rekordjaihoz) nem fűzzük hozzá a másik reláció sorait. 17

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Adatbáziskezelés 1 / 12

Adatbáziskezelés 1 / 12 Adatbáziskezelés Demeter István-Hunor Adatbáziskezelés Adatbáziskezelés... 1 Alapfogalmak... 2 Adatmodellek... 3 Relációs adatmodell... 3 Attribútumok közötti függőségek... 5 Normál formák... 5 Feladat...

Részletesebben

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Programozás Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. április 22. Bevezetés Adatbáziskezelés

Részletesebben

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell Adatmodellezés MODELL: a bonyolult (és időben változó) valóság leegyszerűsített mása, egy adott vizsgálat céljából. A modellben többnyire a vizsgálat szempontjából releváns jellemzőket (tulajdonságokat)

Részletesebben

Adatbázis-kezelés. alapfogalmak

Adatbázis-kezelés. alapfogalmak Adatbázis-kezelés alapfogalmak Témakörök Alapfogalmak Adatmodellek Relációalgebra Normalizálás VÉGE Adatbázis-kezelő rendszer Database Management System - DBMS Integrált programcsomag, melynek funkciói:

Részletesebben

Adatbázis, adatbázis-kezelő

Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázisok I. rész Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázis: Nagy adathalmaz Közvetlenül elérhető háttértárolón (pl. merevlemez) Jól szervezett Osztott Adatbázis-kezelő szoftver hozzáadás, lekérdezés, módosítás,

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 2. Adatbáziskezelés eszközei Adatbáziskezelés feladata Adatmodell típusai Relációs adatmodell

Részletesebben

Adatbázis-kezelő rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis-kezelő rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis-kezelő rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati

Részletesebben

Adatmodellek. 2. rész

Adatmodellek. 2. rész Adatmodellek 2. rész Makány György Alapfogalmak JEL ADAT INFORMÁCIÓ ADATHALMAZ ADATÁLLOMÁNY ADATBÁZIS 2 Alapfogalmak JEL ADATHALMAZ észlelhető, felfogható fizikai érték ADAT a valós világ egy jelenségéből

Részletesebben

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Titkosítás,hitelesítés Szimmetrikus DES 56 bites kulcs (kb. 1000 év) felcserél, helyettesít

Részletesebben

Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata:

Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata: ADATSZERVEZÉS Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata: fájlrendszerek (a konvencionális módszer) és adatbázis rendszerek (a haladóbb

Részletesebben

5. Gyakorlat. 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része. NDQL, hálós lekérdező nyelv:

5. Gyakorlat. 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része. NDQL, hálós lekérdező nyelv: 5. Gyakorlat 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része NDQL, hálós lekérdező nyelv: A lekérdezés navigációs jellegű, vagyis a lekérdezés megfogalmazása során azt kell meghatározni, hogy milyen irányban

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Adatbázis-kezelő rendszerek

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Adatbázis-kezelő rendszerek ADATBÁZIS-KEZELÉS Adatbázis-kezelő rendszerek Adat (Data) Észlelhető, felfogható ismeret Jelsorozat Tény, közlés Valakinek vagy valaminek a jellemzője Adatbázis (Data Base, DB) Hosszú ideig évekig meglévő

Részletesebben

BGF. 4. Mi tartozik az adatmodellek szerkezeti elemei

BGF. 4. Mi tartozik az adatmodellek szerkezeti elemei 1. Mi az elsődleges következménye a gyenge logikai redundanciának? inkonzisztencia veszélye felesleges tárfoglalás feltételes függés 2. Az olyan tulajdonság az egyeden belül, amelynek bármely előfordulása

Részletesebben

Adatbázisok - 1. előadás

Adatbázisok - 1. előadás Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar (AMK) Székesfehérvár 2015. október 15. Köszönet A tárgyat korábban Kottyán László tanította. Köszönöm neki, hogy az általa elkészített

Részletesebben

Adatbáziskezelés. Indexek, normalizálás NZS 1

Adatbáziskezelés. Indexek, normalizálás NZS 1 Adatbáziskezelés Indexek, normalizálás NZS 1 Fáljszervezés módjai Soros elérés: a rekordok a fájlban tetszőleges sorrendben, például a felvitel sorrendjében helyezkednek el. A rekord azonosítója vagyis

Részletesebben

1. előadás Alapfogalmak Modellezés, a Bachman-féle fogalomrendszer, adatmodell,

1. előadás Alapfogalmak Modellezés, a Bachman-féle fogalomrendszer, adatmodell, 1. előadás, a Bachman-féle, adatmodell, Adatbázisrendszerek előadás 2008. szeptember 8. Az szemlélet és Debreceni Egyetem Informatikai Kar 1.1 A hagyományos adatkezelés problémái állománykezelés egyéni

Részletesebben

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I.

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek. Alapvetés. 4.fejezet Magas szintű adatmodellek (4.1-4.3.fej.) (köv.héten folyt.köv. 4.4-4.6.fej.) Az adatbázis modellezés

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS Demetrovics Katalin

ADATBÁZIS-KEZELÉS Demetrovics Katalin ADATBÁZIS-KEZELÉS Demetrovics Katalin 1. Alapfogalmak...1 1.1. Adat... 1 1.2. Információ... 1 1.3. Egyed, Tulajdonság, Kapcsolat... 1 1.4. Adatmodellek... 2 1.5. Adatbázis (DATABASE, DB)... 3 2. A relációs

Részletesebben

Adatbázismodellek. 1. ábra Hierarchikus modell

Adatbázismodellek. 1. ábra Hierarchikus modell Eddig az adatbázisokkal általános szempontból foglalkoztunk: mire valók, milyen elemekből épülnek fel. Ennek során tisztáztuk, hogy létezik az adatbázis fogalmi modellje (adatbázisterv), amely az egyedek,

Részletesebben

Adatmodellezés adatbázis-kezelés az MS ACCES segítségével

Adatmodellezés adatbázis-kezelés az MS ACCES segítségével Kálmán Endre, Sütő Gergely, Péteri József Adatmodellezés adatbázis-kezelés az MS ACCES segítségével Szerzők: KÁLMÁN ENDRE programozási osztályvezető 1. fejezet SÜTŐ GERGELY főiskolai adjunktus 2. fejezet

Részletesebben

Adatbázisok I 2012.05.11. Adatmodellek komponensei. Adatbázis modellek típusai. Adatbázisrendszer-specifikus tervezés

Adatbázisok I 2012.05.11. Adatmodellek komponensei. Adatbázis modellek típusai. Adatbázisrendszer-specifikus tervezés Adatbázisok I Szemantikai adatmodellek Szendrői Etelka PTE-PMMK Rendszer és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@pmmk.pte.hu Adatmodellek komponensei Adatmodell: matematikai formalizmus, mely a valóság

Részletesebben

Az adatbázisrendszerek világa

Az adatbázisrendszerek világa Az adatbázisrendszerek világa Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 1.1. Az adatbázisrendszerek fejlődése 1.2. Az adatbázis-kezelő rendszerek áttekintése

Részletesebben

Struktúra nélküli adatszerkezetek

Struktúra nélküli adatszerkezetek Struktúra nélküli adatszerkezetek Homogén adatszerkezetek (minden adatelem azonos típusú) osztályozása Struktúra nélküli (Nincs kapcsolat az adatelemek között.) Halmaz Multihalmaz Asszociatív 20:24 1 A

Részletesebben

Mezők viszonya a relációs adatbázis tábláiban

Mezők viszonya a relációs adatbázis tábláiban Mezők viszonya a relációs adatbázis tábláiban A normalizálás megértéséhez szükségünk van néhány további fogalom ismeretére, ezért most kisebb kitérőt teszünk. Megismerjük - a funkcionális függés, - a teljes

Részletesebben

Adatbázis-lekérdezés. Az SQL nyelv. Makány György

Adatbázis-lekérdezés. Az SQL nyelv. Makány György Adatbázis-lekérdezés Az SQL nyelv Makány György SQL (Structured Query Language=struktúrált lekérdező nyelv): relációs adatbázisok adatainak visszakeresésére, frissítésére, kezelésére szolgáló nyelv. Születési

Részletesebben

MS ACCESS 2010 ADATBÁZIS-KEZELÉS ELMÉLET SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1

MS ACCESS 2010 ADATBÁZIS-KEZELÉS ELMÉLET SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1 SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1 ADATBÁZIS-KEZELÉS MS ACCESS 2010 A feladat megoldása során a Microsoft Office Access 2010 használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk gyakorolni: Adatok importálása

Részletesebben

Adatbázisok elmélete

Adatbázisok elmélete Adatbázisok elmélete Adatbáziskezelés, bevezető Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Katona Gyula Y. (BME SZIT) Adatbázisok elmélete

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu Számonkérés 2 Papíros (90 perces) zh az utolsó gyakorlaton. Segédanyag nem használható Tematika 1. félév 3 Óra Dátum Gyakorlat 1. 2010.09.28.

Részletesebben

modell, amiben csak bináris sok-egy kapcsolatok (link, memberowner,

modell, amiben csak bináris sok-egy kapcsolatok (link, memberowner, Informatika szigorlat 10-es tétel: Adatmodellezés Adatmodellezésnek azt az absztrakciós folyamatot nevezzük, amelyben a valós (mikró)világ tényeit, valamint a tények közötti kapcsolatokat tükröző adatokat,

Részletesebben

Adatszerkezetek 1. előadás

Adatszerkezetek 1. előadás Adatszerkezetek 1. előadás Irodalom: Lipschutz: Adatszerkezetek Morvay, Sebők: Számítógépes adatkezelés Cormen, Leiserson, Rives, Stein: Új algoritmusok http://it.inf.unideb.hu/~halasz http://it.inf.unideb.hu/adatszerk

Részletesebben

Csima Judit szeptember 6.

Csima Judit szeptember 6. Adatbáziskezelés, bevezető Csima Judit BME, VIK, Számítástudományi és Információelméleti Tanszék 2017. szeptember 6. Csima Judit Adatbáziskezelés, bevezető 1 / 20 Órák, emberek heti két óra: szerda 14.15-16.00

Részletesebben

Adatigények. Koncepcionális séma (magas szintű modell) Logikai séma (alacsony szintű modell) Belső séma (fizikai szerkezet, hozzáférési módok)

Adatigények. Koncepcionális séma (magas szintű modell) Logikai séma (alacsony szintű modell) Belső séma (fizikai szerkezet, hozzáférési módok) Adatbáziskezelés Adatmodell és adatbázis Alapfogalmak: Adatmodell: olyan koncepciók gyűjteménye, amelyek egy adatbázis szerkezetét (egy megadott jelölésrendszer segítségével) egyértelműen leírják. Tartalmazza

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Relációs modell

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Relációs modell ADATBÁZIS-KEZELÉS Relációs modell Relációséma neve attribútumok ORSZÁGOK Azon Ország Terület Lakosság Főváros Földrész 131 Magyarország 93036 10041000 Budapest Európa 3 Algéria 2381740 33769669 Algír Afrika

Részletesebben

AB1 ZH mintafeladatok. 6. Minősítse az állításokat! I-igaz, H-hamis

AB1 ZH mintafeladatok. 6. Minősítse az állításokat! I-igaz, H-hamis AB1 ZH mintafeladatok 1. Töltse ki, és egészítse ki! Matematikai formalizmus arra, hogy hogyan építhetünk új relációkat a régi relációkból. Az adatoknak egy jól strukturált halmaza, amelyből információ

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPOK I.

ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPOK I. ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPOK I. AZ ADATBÁZIS FOGALMA Az adatbázis tágabb értelemben egy olyan adathalmaz, amelynek elemei egy meghatározott tulajdonságuk alapján összetartozónak tekinthetők. Az adatbázis-kezelőknek

Részletesebben

w w w. h a n s a g i i s k. h u 1

w w w. h a n s a g i i s k. h u 1 w w w. h a n s a g i i s k. h u Adatbázis-kezelés Adatbázisok Az adatbázisok rendezett adatok halmaza. Rendezett adatok közt sokkal gyorsabban lehet keresni! Napjainkban a relációs típusú adatbázis terjedt

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. 4. előadás Redundancia, normalizálás

Adatbázis rendszerek. 4. előadás Redundancia, normalizálás Adatbázis rendszerek 4. előadás Redundancia, normalizálás Molnár Bence Szerkesztette: Koppányi Zoltán HF tapasztalatok HF tapasztalatok [ABR] az email címbe! Ne emailbe küldjük a házikat, töltsétek fel

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Modellek

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Modellek ADATBÁZIS-KEZELÉS Modellek MODELLEZÉS Információsűrítés, egyszerűsítés Absztrakciós lépésekkel eljutunk egy egyszerűbb modellig, mely hűen tükrözi a modellezni kívánt világot. ADATMODELL Információ vagy

Részletesebben

Adatbáziskezelés alapjai ADATBÁZISKEKZELÉS 1

Adatbáziskezelés alapjai ADATBÁZISKEKZELÉS 1 Adatbáziskezelés alapjai ADATBÁZISKEKZELÉS 1 Adatbáziskezelő programok ÖSSZETEVŐI: adatbáziskezelő rendszer felhasználói felület lehet karakteres vagy grafikus SZOFTVEREK MS Access MS SQL Server Open Office

Részletesebben

RELÁCIÓS ADATBÁZISSÉMÁK. Egyed-kapcsolat modellről átírás

RELÁCIÓS ADATBÁZISSÉMÁK. Egyed-kapcsolat modellről átírás RELÁCIÓS ADATBÁZISSÉMÁK Egyed-kapcsolat modellről átírás A RELÁCIÓS ADATMODELL Az adatokat egyszerűen reprezentálja: kétdimenziós adattáblákban Minden sor azonos számú oszlopból áll; egy sor egy rekord,

Részletesebben

22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA

22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA 22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA A megoldandó feladatok, problémák modellezése során sokszor gráfokat alkalmazunk. A gráf fogalmát a matematikából ismertnek vehetjük. A modellezés során a gráfok több változata is

Részletesebben

A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni:

A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: 1 Adatbázis kezelés 3. gyakorlat A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: Tábla kapcsolatok létrehozása,

Részletesebben

Adatmodellek komponensei

Adatmodellek komponensei Adatbázisok I Szemantikai adatmodellek Adatmodellek komponensei Adatmodell: matematikai formalizmus, mely a valóság adatorientált leírására alkalmas Komponensei: strukturális rész: a valóságban megtalálható

Részletesebben

3. Ezután a jobb oldali képernyő részen megjelenik az adatbázistábla, melynek először a rövid nevét adjuk meg, pl.: demo_tabla

3. Ezután a jobb oldali képernyő részen megjelenik az adatbázistábla, melynek először a rövid nevét adjuk meg, pl.: demo_tabla 1. Az adatbázistábla létrehozása a, Ha még nem hoztunk létre egy adatbázistáblát sem, akkor a jobb egérrel a DDIC-objekt. könyvtárra kattintva, majd a Létrehozás és az Adatbázistábla menüpontokat választva

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. oldal, összesen: 6 oldal INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga

Részletesebben

2012.02.08. Ajánlott irodalom. Adatbázisok I.

2012.02.08. Ajánlott irodalom. Adatbázisok I. Ajánlott irodalom Adatbázisok I. Szendrői Etelka főiskolai docens Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék szendroi@pmmk.pte.hu Ullmann, Jeffry David, Adatbázisrendszerek: Alapvetés Kovács László (2004)

Részletesebben

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája Adatszerkezetek Összetett adattípus Meghatározói: A felvehető értékek halmaza Az értékhalmaz struktúrája Az ábrázolás módja Műveletei Adatszerkezet fogalma Direkt szorzat Minden eleme a T i halmazokból

Részletesebben

Adatbázis rendszerek Ea: A rendes állapot. Normalizálás

Adatbázis rendszerek Ea: A rendes állapot. Normalizálás Adatbázis rendszerek 1. 3. Ea: A rendes állapot Normalizálás 19/1 B ITv: MAN 2015.09.08 Normalizálás A normalizálás az adatbázis belső szerkezetének ellenőrzése, lépésenkénti átalakítása oly módon, hogy

Részletesebben

Az adatbáziskezelés alapjai

Az adatbáziskezelés alapjai Az adatbáziskezelés alapjai Klárné Barta Éva Az adatokat fájlokba szervezve tárolják a számítógépek háttértárain, elsődlegesen a merevlemezeken. Az első adatfeldolgozó rendszerek néhány fájlban tárolt

Részletesebben

A relációs adatmodell

A relációs adatmodell A relációs adatmodell E. Codd vezette be: 1970 A Relational Model of Data for Large Shared Data Banks. Communications of ACM, 13(6). 377-387. 1982 Relational Databases: A Practical Foundation for Productivity.

Részletesebben

ADATMODELLEZÉS. Az egyed-kapcsolat modell

ADATMODELLEZÉS. Az egyed-kapcsolat modell ADATMODELLEZÉS Az egyed-kapcsolat modell AZ ADATMODELLEZÉSRŐL Amikor egy adatbázist hozunk létre, a valóság valamilyen szeletéről szeretnénk eltárolni adatokat Elengedhetetlen, hogy valamilyen modellalkotási

Részletesebben

Az adatbázis-alapú rendszerek tervezésének alapvető része az adatok modellezése. Ez legtöbbször két fázisban zajlik:

Az adatbázis-alapú rendszerek tervezésének alapvető része az adatok modellezése. Ez legtöbbször két fázisban zajlik: 2. gyakorlat Az adatbázis-alapú rendszerek tervezésének alapvető része az adatok modellezése. Ez legtöbbször két fázisban zajlik: Egyed-kapcsolat diagram szemléletes ábrázolás Relációs adatbázis séma implementáció-közeli

Részletesebben

5. SOR. Üres: S Sorba: S E S Sorból: S S E Első: S E

5. SOR. Üres: S Sorba: S E S Sorból: S S E Első: S E 5. SOR A sor adatszerkezet is ismerős a mindennapokból, például a várakozási sornak számos előfordulásával van dolgunk, akár emberekről akár tárgyakról (pl. munkadarabokról) legyen szó. A sor adattípus

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA A témakörök előtt lévő számok az informatika tantárgy részletes vizsgakövetelménye és a vizsga leírása dokumentumban szereplő témaköröket jelölik. KÖVETELMÉNYEK 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 9. ELŐADÁS - OOP TERVEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma

Részletesebben

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi

Részletesebben

ADATBÁZISOK, ADATTÁRHÁZAK

ADATBÁZISOK, ADATTÁRHÁZAK ADATBÁZISOK, ADATTÁRHÁZAK 1 Adattárolás Háttértárak Fájlok Fájlkezelő rendszer 2 Adattárolás Az adatok, információk bináris formában kerülnek tárolásra. Értelmezés kérdése, hogy egy bitsorozatnak milyen

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ ADATBÁZIS KEZELŐ RENDSZEREK ALKALMAZÁSÁBA. Az ADATBÁZIS logikailag összefüggő meghatározott szerkezetben tárolt adatok halmaza.

BEVEZETÉS AZ ADATBÁZIS KEZELŐ RENDSZEREK ALKALMAZÁSÁBA. Az ADATBÁZIS logikailag összefüggő meghatározott szerkezetben tárolt adatok halmaza. BEVEZETÉS AZ ADATBÁZIS KEZELŐ RENDSZEREK ALKALMAZÁSÁBA Ismétlő áttekintés Ismeret Adat Információ Az emberek (a gazdaság, a közigazgatás vagy egyéb tevékenységet folytató területek irányítói, résztvevői)

Részletesebben

Adatmodellezés, alapfogalmak. Vassányi István

Adatmodellezés, alapfogalmak. Vassányi István Adatmodellezés, alapfogalmak Vassányi István Alapok A helyes modell az információs rendszer későbbi használhatóságánakazalapja, olyanmint a jómunkaruha: véd, de nem akadályozza a munkát Objektum-orientált

Részletesebben

AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei

AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi

Részletesebben

5. Előadás tartalma Magas szintű adatbázismodellek Adatmodellezés

5. Előadás tartalma Magas szintű adatbázismodellek Adatmodellezés Sapientia - Erdelyi Magyar TudományEgyetem (EMTE) Csíkszereda 5. Előadás tartalma Magas szintű adatbázismodellek Adatmodellezés Az Egyed-kapcsolat (E/K) diagramok C.J. Date szerinti kapcsolatok Varjúláb

Részletesebben

SQL jogosultság-kezelés. Privilégiumok Grant és Revoke Grant Diagrammok

SQL jogosultság-kezelés. Privilégiumok Grant és Revoke Grant Diagrammok SQL jogosultság-kezelés Privilégiumok Grant és Revoke Grant Diagrammok 1 Jogosultság-kezelés Egy fájlrendszer általában jogosultságokat rendel az általa kezelt objektumokhoz. Tipikusan olvasható, írható,

Részletesebben

Csima Judit október 24.

Csima Judit október 24. Adatbáziskezelés Funkcionális függőségek Csima Judit BME, VIK, Számítástudományi és Információelméleti Tanszék 2018. október 24. Csima Judit Adatbáziskezelés Funkcionális függőségek 1 / 1 Relációs sémák

Részletesebben

ADATBÁZISOK ADATBÁZIS-KEZELŐ RENDSZEREK. Debrenti Attila

ADATBÁZISOK ADATBÁZIS-KEZELŐ RENDSZEREK. Debrenti Attila ADATBÁZISOK ADATBÁZIS-KEZELŐ RENDSZEREK Debrenti Attila Az adatbázis fogalma 2 Számos egzakt, tudományos definíció. Hétköznapi definíció: az adatbázis valamilyen jól definiált rendszer szerint tárolt adatokból

Részletesebben

Célkitűzések Az Oracle10 g felépítésének, használatának alapszíntű megismerése

Célkitűzések Az Oracle10 g felépítésének, használatának alapszíntű megismerése BEVEZETÉS Célkitűzések Az Oracle10g felépítésének, használatának alapszíntű megismerése A relációs adatbázis-kezelés elméleti és gyakorlati vonatkozásainak áttekintése Az SQL, PL/SQL nyelvek használatának

Részletesebben

Adat és folyamat modellek

Adat és folyamat modellek Adat és folyamat modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Folyamatmodell nyersanyag miből termék mit funkció ki munkaerő eszköz mivel Objektumok Tevékenységek Adatmodell Funkció modell Folyamat modell

Részletesebben

Adatba zis é s szoftvérféjlészté s (wéb-programoza s)

Adatba zis é s szoftvérféjlészté s (wéb-programoza s) Adatba zis é s szoftvérféjlészté s (wéb-programoza s) Tartalomjegyzék Rendszer:... 2 Erőforrás:... 2 Ismeretelméleti alapfogalmak... 2 Információ:... 2 Az adatok egymás közötti viszonya... 2 Hír:... 2

Részletesebben

7. BINÁRIS FÁK 7.1. A bináris fa absztrakt adattípus 7.2. A bináris fa absztrakt adatszerkezet

7. BINÁRIS FÁK 7.1. A bináris fa absztrakt adattípus 7.2. A bináris fa absztrakt adatszerkezet 7. BINÁRIS FÁK Az előző fejezetekben már találkoztunk bináris fákkal. Ezt a központi fontosságú adatszerkezetet most vezetjük be a saját helyén és az általános fák szerepét szűkítve, csak a bináris fát

Részletesebben

ADATBÁZISKEZELÉS ADATBÁZIS

ADATBÁZISKEZELÉS ADATBÁZIS ADATBÁZISKEZELÉS 1 ADATBÁZIS Az adatbázis adott (meghatározott) témakörre vagy célra vonatkozó adatok gyűjteménye. - Pl. A megrendelések nyomon követése kereskedelemben. Könyvek nyilvántartása egy könyvtárban.

Részletesebben

Adatbáziskezelő-szerver. Relációs adatbázis-kezelők SQL. Házi feladat. Relációs adatszerkezet

Adatbáziskezelő-szerver. Relációs adatbázis-kezelők SQL. Házi feladat. Relációs adatszerkezet 1 2 Adatbáziskezelő-szerver Általában dedikált szerver Optimalizált háttértár konfiguráció Csak OS + adatbázis-kezelő szoftver Teljes memória az adatbázisoké Fő funkciók: Adatok rendezett tárolása a háttértárolón

Részletesebben

Haladó irodai számítógépes képzés tematika

Haladó irodai számítógépes képzés tematika Haladó irodai számítógépes képzés tematika Word haladó Haladó szövegszerkesztés Szöveg effektusok alkalmazása Az automatikus javítási beállítások használata Szöveg körbefuttatása, szövegtörés A szövegirány

Részletesebben

Adatbázisok. 4. gyakorlat. Adatmodellezés: E-K modellb l relációs adatbázisséma. Kötelez programok kiválasztása szeptember 24.

Adatbázisok. 4. gyakorlat. Adatmodellezés: E-K modellb l relációs adatbázisséma. Kötelez programok kiválasztása szeptember 24. Adatbázisok 4. gyakorlat Adatmodellezés: E-K modellb l relációs adatbázisséma. Kötelez programok kiválasztása 2014. szeptember 24. 2014. szeptember 24. Adatbázisok 1 / 20 Az adatbázisok szolgáltatásai

Részletesebben

Adatbázisrendszerek BEVEZETÉS. A valós világban vannak dolgok, amelyek viselkednek, hatnak egymásra, kapcsolatban vannak. Ezek rendszert alkotnak.

Adatbázisrendszerek BEVEZETÉS. A valós világban vannak dolgok, amelyek viselkednek, hatnak egymásra, kapcsolatban vannak. Ezek rendszert alkotnak. Adatbázisrendszerek BEVEZETÉS A valós világban vannak dolgok, amelyek viselkednek, hatnak egymásra, kapcsolatban vannak. Ezek rendszert alkotnak. RENDSZER: Közös ismérv alapján összetartozó, egymással

Részletesebben

Web-programozó Web-programozó

Web-programozó Web-programozó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS. 1. Alapfogalmak

ADATBÁZIS-KEZELÉS. 1. Alapfogalmak ADATBÁZIS-KEZELÉS 1. Alapfogalmak... 1 1.1. Adat... 1 1.2. Információ... 1 1.3. Egyed, Tulajdonság, Kapcsolat... 2 1.4. Adatmodellek... 2 1.5. Adatbázis (DATABASE, DB)... 3 2. A relációs adatmodell...

Részletesebben

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t Ellenőrző kérdések 2. Kis dolgozat kérdései 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t 37. Ha t szintű indexet használunk,

Részletesebben

ADATBÁZISOK, 2017 ősz

ADATBÁZISOK, 2017 ősz ADATBÁZISOK, 2017 ősz Előadók: Nappali tagozaton: Dr. Balázs Péter, Dr. Németh Gábor Gyakorlatvezetők koordinátora: Dr. Kardos Péter Óraterv Előadás A szögletes zárójeles témák elhagyhatók. 1. Bevezetés,

Részletesebben

Az egyed-kapcsolat modell (E/K)

Az egyed-kapcsolat modell (E/K) Az egyed-kapcsolat modell (E/K) Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 4.1. Az egyed-kapcsolat (E/K) modell 4.2. Tervezési alapelvek 4.3. Megszorítások

Részletesebben

Több felhasználó párhuzamosan olvashatja, bővítheti, módosíthatja és törölheti az adatokat Az adatok konzisztenciájának és biztonságának biztosítása

Több felhasználó párhuzamosan olvashatja, bővítheti, módosíthatja és törölheti az adatokat Az adatok konzisztenciájának és biztonságának biztosítása 4. gyakorlat Több felhasználó párhuzamosan olvashatja, bővítheti, módosíthatja és törölheti az adatokat Az adatok konzisztenciájának és biztonságának biztosítása Eszközök az adatok biztonsági mentésére,

Részletesebben

Példa 2012.05.11. Többértékű függőségek, 4NF, 5NF

Példa 2012.05.11. Többértékű függőségek, 4NF, 5NF Többértékű függőségek, 4NF, 5NF Szendrői Etelka datbázisok I szendroi@pmmk.pte.hu harmadik normálformáig mindenképpen érdemes normalizálni a relációkat. Legtöbbször elegendő is az első három normálformának

Részletesebben

Egyirányban láncolt lista

Egyirányban láncolt lista Egyirányban láncolt lista A tárhely (listaelem) az adatelem értékén kívül egy mutatót tartalmaz, amely a következő listaelem címét tartalmazza. A láncolt lista első elemének címét egy, a láncszerkezeten

Részletesebben

Fogalmak: Adatbázis Tábla Adatbázis sorai: Adatbázis oszlopai azonosító mező, egyedi kulcs Lekérdezések Jelentés Adattípusok: Szöveg Feljegyzés Szám

Fogalmak: Adatbázis Tábla Adatbázis sorai: Adatbázis oszlopai azonosító mező, egyedi kulcs Lekérdezések Jelentés Adattípusok: Szöveg Feljegyzés Szám Fogalmak: Adatbázis: logikailag összefüggő információ vagy adatgyőjtemény. Tábla: logikailag összetartozó adatok sorokból és oszlopokból álló elrendezése. Adatbázis sorai: (adat)rekord Adatbázis oszlopai:

Részletesebben

Nyilvántartási Rendszer

Nyilvántartási Rendszer Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos

Részletesebben

Adatbázisrendszerek 7. előadás: Az ER modell március 20.

Adatbázisrendszerek 7. előadás: Az ER modell március 20. Adatbázisrendszerek Jelölések, az 2018. március 20. Egyedtípusok 2 Definíció Azokat az egyedtípusokat, amelyek nem rendelkeznek saját kulcsattribútumokkal, gyenge egyedtípusoknak nevezzük. Ezzel ellentétben

Részletesebben

Adatbázisok elmélete 4. előadás

Adatbázisok elmélete 4. előadás Adatbázisok elmélete 4. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2005 ADATBÁZISOK ELMÉLETE

Részletesebben

T Adatbázisok-adatmodellezés

T Adatbázisok-adatmodellezés T Adatbázisok-adatmodellezés Adatbázis-kezelő feladatai: Az adatbázis hosszú ideig meglévő információk gyűjteménye, ezt az adatbázis-kezelő kezel. Lehetővé teszi az adatbázisok létrehozását( az adatdefiníciós

Részletesebben

Adatbázis rendszerek I

Adatbázis rendszerek I Normalizálás 1NF 2NF BCNF Adatbázis rendszerek I 20111201 1NF 2NF BCNF Ha BCNF 2NF A B B A 2NF BCNF 2NF részkulcsból indul ki FD létezik FD, amely nem jelölt kulcsból indul ki Jelölt kulcs olyan mezőcsoport

Részletesebben

Adatbázis-kezelés az Excel 2013-ban

Adatbázis-kezelés az Excel 2013-ban Molnár Mátyás Adatbázis-kezelés az Excel 2013-ban Magyar nyelvi verzió Csak a lényeg érthetően! www.csakalenyeg.hu Csak a lényeg érthetően! Microsoft Excel 2013 Kimutatás készítés relációs adatmodell alapján

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

1. előadás Alapfogalmak Kialakulás, modellezés, a Bachman-féle fogalomrendszer, adatmodell, adatbázis, tulajdonságok

1. előadás Alapfogalmak Kialakulás, modellezés, a Bachman-féle fogalomrendszer, adatmodell, adatbázis, tulajdonságok 1. előadás Kialakulás, modellezés, a Bachman-féle, adatmodell,, tulajdonságok Adatbázisrendszerek előadás 2017. szeptember 11., és Debreceni Egyetem Informatikai Kar Az előadások Elmasry & Navathe: Database

Részletesebben

ADATBÁZISOK, 2018 ősz

ADATBÁZISOK, 2018 ősz ADATBÁZISOK, 2018 ősz Előadók: Nappali tagozaton: Dr. Balázs Péter, Dr. Németh Gábor Gyakorlatvezetők koordinátora: Dr. Kardos Péter Óraterv Előadás A szögletes zárójeles témák elhagyhatók. 1. Bevezetés,

Részletesebben

Fájlszervezés. Adatbázisok tervezése, megvalósítása és menedzselése

Fájlszervezés. Adatbázisok tervezése, megvalósítása és menedzselése Fájlszervezés Adatbázisok tervezése, megvalósítása és menedzselése Célok: gyors lekérdezés, gyors adatmódosítás, minél kisebb tárolási terület. Kezdetek Nincs általánosan legjobb optimalizáció. Az egyik

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Adatbázisok elmélete 12. előadás

Adatbázisok elmélete 12. előadás Adatbázisok elmélete 12. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2005 ADATBÁZISOK ELMÉLETE

Részletesebben

Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman

Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman 1 Néhány megjegyzés a diagramokhoz Ez a tárgy a rendszer elemzésről és modellezésről szól. Noha például egy

Részletesebben

Az adatbázis-kezelés alapjai

Az adatbázis-kezelés alapjai ADATBÁZIS-KEZELÉS Ajánlott irodalom: Békési Geda Holovács Perge : Adatbázis kezelés Főiskolai jegyzet (Eger, Líceum kiadó) Bódy Bence: Az SQL példákon keresztül Jedlik Oktatási Stúdió Joe Celko: SQL fejtörők

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék INFORMATIKA 2 ADATBÁZISOK

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék INFORMATIKA 2 ADATBÁZISOK Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék INFORMATIKA 2 ADATBÁZISOK Iváncsy Szabolcs és Vajk István 2007 Október Tartalomjegyzék Ábrák jegyzéke Táblázatok

Részletesebben