2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól. 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

Átírás

1 A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend listája Magyarország alaptörvénye (2011. április 25.) évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi CXCV. törvény az államháztartásról 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról évi XCVI. törvény a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról

2 Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2007. (XI. 5.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról (egységes szerkezetben a 13/2008. (IV. 21.), a 17/2008. (IV. 30.), a 32/2008. (VIII. 27.), a 7/2009. (II. 18.), a 23/2010. (X. 15.), a 25/2010. (XI. 11.), a 36/2010. (XII. 16.), a 6/2011. (III. 10.,) a 23/2011. (VII. 14.), a 32/2011. (IX. 15.), a 36/2011. (X. 28.) a 44/2011. (XII. 15.) a 7/2012. (II. 16.) és a 18/2012. (III. 30.) Ör-rel) Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. (1) bekezdése alapján az önkormányzat képviselő-testülete működésének részletes szabályait a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat és jelképei 1. (1) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) (2) Székhelye: 5100 Jászberény, Lehel vezér tér 18. (3) Működési területe: Jászberény város közigazgatási területe (4) A Képviselő-testület hivatalának neve: Jászberény Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) (5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsétek. (6) A címer és a zászló leírását, használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg. (7) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: "JÁSZBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA" feliratú körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével. (8) 1 Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni: a) a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, valamint b) a Képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra. 1 Az 1. (8) bekezdését módosította a 6/2011. (III. 10) Ör. 1. (1) bekezdése. Hatályos: március 11-től.

3 (9) Az önkormányzat kör alakú díszpecsétjén középen Jászberény város címere található, a köríven a következő felírat olvasható: "Jászberény Város Önkormányzata". (10) 2 Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni: a) a Képviselő-testület által adományozott kitüntetések oklevelein, b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon. (11) Jászberény város helyi ünnepe: április 3., a Város Napja. (12) 3 Az önkormányzat testvérvárosai: a) Conselve (Olaszország), b) Sedalia (Amerikai Egyesült Államok), c) Vechta (Németország), d) Yazd (Irán), e) Sucha Beskidzka (Lengyelország), f) Técső (Ukrán Köztársaság), 4 és g) Gyimesfelsőlok (Románia, Erdély). 5 (13) A Képviselő-testület díszpolgári címet, PRO URBE Jászberény emlékérmet, Jászberény Város Szociális díját, Közszolgálati Életmű és Nívódíjakat, Közbiztonsági díjat, Sipos Orbán díjat adományoz. E kitüntetések adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletek tartalmazzák. 6 (14) (15) 7 Az önkormányzat hivatalos weblapja: 8 Az önkormányzat hivatalos lapja: Jászkürt újság. II. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az önkormányzati jogok 2. (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. 2 Az 1. (10) bekezdését módosította a 6/2011. (III. 10) Ör. 1. (2) bekezdése. Hatályos: március 11-től. 3 Az 1. (12) bekezdését módosította a 6/2011. (III. 10) Ör. 1. (3) bekezdése. Hatályos: március 11-től. 4 Beiktatta a 7/2009. (II. 18.) Ör. 1. -a. Hatályos: március 1-től. 5 Az 1. (12) bekezdés g) pontját megállapította a 32/2011. (IX. 15.) Ör. 1. -a. Hatályos: szeptember 16- tól. 6 Az 1. (13) bekezdését módosította a 23/2010. (X. 15. ) Ör. 1. -a. Hatályos: október 16-tól. 7 Az 1. (14) bekezdést beiktatta a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 1. -a. Hatályos: november 12-től. 8 Az 1. (15) bekezdést beiktatta a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 1. -a. Hatályos: november 12-től.

4 (2) Az önkormányzat - törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. (3) Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően: a) a Képviselő-testület egyedi döntéseit követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban, b) helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt. Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően szakértői véleményt kell kérni, illetőleg közgazdasági /költség-haszon/ elemzést végeztetni. Ennek hiányában az előterjesztés nem terjeszthető a Képviselő-testület elé. (4) A Képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és -üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a Képviselő-testület csakis a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. (5) Önkormányzati döntést: a) a Képviselő-testület, annak felhatalmazására b) bizottsága, c) a polgármester, d) 9 Jászberény Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: Roma Nemzetiségi Önkormányzat) Képviselő-testülete, e) társulása, illetőleg a f) a helyi népszavazás hozhat. Területi koordináció 3. (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal és a Jászság településeinek önkormányzataival. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, valamint kistérségi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgármester feladata. (2) A területi koordinációval kapcsolatos polgármesteri feladatok: 9 A 2. (5) bekezdés d) pontját módosította a 7/2012. (II. 16.) Ör pontja. Hatályos: február 17-től.

5 a) a Jászsági Többcélú Társulásban az önkormányzat képviselete; b) az Észak-alföldi Regionális, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanáccsal szoros kapcsolattartás és koordináció a térséget érintő feladatokban c) 10 A Regio-Kom Térségi Kommunális Szolgáltató Társulásban az önkormányzat képviselete. III. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE ÉS SZERVEZETE 4. (1) Az önkormányzat a helyi közszolgáltatások körében az Ötv. 8. /1/ bekezdésében felsorolt feladatokat látja el. (2) Az önkormányzat köteles gondoskodni az Ötv. 8. (4) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáról. (3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha: a) az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe b) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását c) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. (4) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető. 11 (5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat. (6) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni. 5. (1) Az önkormányzat az egyes önkormányzati feladatok ellátására közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetet hozhat létre, illetve ilyen szervezettel erre a célra szerződést köthet. (2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselőtestületet illetik meg. A Képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi 10 A 3. (2) bekezdés c) pontját beiktatta a 6/2011. (III. 10) Ör. 3. (1) bekezdése. Hatályos: március 11- től. 11 A 4. (4) bekezdését módosította a 23/2010. (X. 15.) Ör pontja. Hatályos: október 16-tól.

6 közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) rendeletalkotás, b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, c) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás, d) 12 a Jászberényi Városi Bíróság ülnökeinek megválasztása a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal kötött 5. melléklet - együttműködési megállapodásban foglaltak szerint, e) a helyi népszavazás kiírása, f) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása és adományozása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, g) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, h) a helyi adó megállapítása, i) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, j) településrendezési terv jóváhagyása, k) a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, l) kötvénykibocsátás, m) közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, n) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, o) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény és más szervezet alapítása, vezetőik kinevezése, p) közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szoborállítás, q) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, r) felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő, s) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti, t) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, u) a polgármester gazdasági társasági, vállalati, szövetkezeti tisztségének betöltéséhez történő hozzájárulással kapcsolatos döntés, v) vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés, w) amit a törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (3) 13 A Képviselő-testület az olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a bizottságára, a polgármesterre, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületére vagy a törvényben meghatározottak szerint társulására átruházhatja. (4) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek a következő képviselő-testületi ülésen ismertetnie kell átruházott hatáskörben hozott döntéseit. (5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. 12 Az 5. (2) bekezdése d) pontját módosította a 6/2011. (III. 10) Ör. 1. (4) bekezdése. Hatályos: március 11-től. 13 Az 5. (3) bekezdését módosította a 7/2012. (II. 16.) Ör pontja. Hatályos: február 17-től.

7 6. (1) A Képviselő-testület az önkormányzati intézmények vezetőinek megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó jogszabályi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el. 14 (2) Felterjesztési jog 7. (1) A Képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat. (2) A Képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kikéri a tárgy szerint illetékes bizottság véleményét. IV. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A képviselő-testület összehívása 15, (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 15 fő. (2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (3) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a városkapcsolati tanácsnok hívja össze. 14 A 6. (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a 6/2011. (III. 10.) Ör pontja. Hatályos: március 11-től. 15 A 8. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (1) bekezdése. Hatályos: november 12-től 16 A 8. -t módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör. 1. (5) bekezdése. Hatályos: március 11-től.

8 (4) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell megválasztani az alpolgármestert és dönteni a polgármester és az alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról. (5) A Képviselő-testület évente legalább 11 alkalommal, lehetőleg a hónap második hetének szerdai napján rendes ülést tart. (6) A Képviselő-testület összehívását az Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. 8/A. 17 (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze. (2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha a) azt jogszabály kötelezővé teszi, b) a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede (4 fő) ezt írásban kéri, c) a Képviselő-testület bizottsága kezdeményezi. (3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze a 1. melléklet 1.1. pontjában megjelölt előterjesztésre jogosultak kezdeményezésére, ha azt halaszthatatlan ügy, vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi. (4) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. (5) A meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy a két ülés közötti beszámoló, az interpellációk, felvilágosítás kérések napirendi pont és a napirenden kívüli felszólalások nem szerepelnek a napirendi javaslatban. (6) A rendkívüli ülés meghívóját a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel és az indítvánnyal együtt legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző napon kell kézbesíteni. A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának ha jogszabály nem teszi kötelezővé - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. 17 A 8/A. -t beiktatta a 6/2011. (III. 10.) Ör. 3. (2) bekezdése. Hatályos: március 11-től.

9 9. 18 (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. (2) A meghívót a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt legkésőbb a Képviselő-testület ülése előtti 7. napon a rendkívüli ülés napirendje esetén az ülést megelőző napon kell kézbesíteni. A kézbesítés elektronikus formában e- mailen keresztül vagy CD adathordozón történik. (3) Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, amennyiben az írásos anyagban változás nem következett be. (4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését alakuló, rendes, rendkívüli. (5) (6) 21 A Képviselő-testületi ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a) a jegyzőt, aljegyzőt, b) 22 a Polgármesteri Hivatal irodavezetőit, c) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjét, d) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 1. számú OEVK országgyűlési képviselőjét, e) a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét, mint kisebbségi szószólót, f) a tevékenységét érintő napirend tárgyalásánál a könyvvizsgálót, g) azt, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, h) akinek a meghívását a polgármester vagy az előterjesztő az egyes napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja, i) a napirendi javaslat előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására. 23 A tanácskozási joggal meghívottak kivéve a döntéshozatalban való részvételt, az interpellációkhoz és felvilágosítás kéréséhez való jogot és a napirenden kívüli felszólalás jogát a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek. A munkaterv 10. (1) A Képviselő-testület éves munkatervben rögzíti feladatait és célkitűzéseit. 18 A 9. -t módosította a 25/2010. (XI.11.) Ör. 2. (2) bekezdése. Hatályos: november 12-től 19 A 9. (2) bekezdését módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör pontja. Hatályos: március 11-től. 20 A 9. (2) bekezdését módosította a 7/2012. (II. 16.) Ör. 1. -a. Hatályos: február 17-től. 21 A 9. (5)-(6) bekezdéseit módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör. 1. (6) bekezdése. Hatályos: március 11- től. 22 A 9. (5) bekezdés b) pontját módosította a 44/2011. (XII. 15.) Ör pontja. Hatályos: január 1-től. 23 A 9. (5)-(6) bekezdéseit módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör. 1. (6) bekezdése. Hatályos: március 11- től.

10 (2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. Előkészítéséhez javaslatot kér a Képviselő-testület tagjaitól, a bizottságoktól és a megyei közgyűlés jászberényi tagjaitól. (3) A munkaterv tartalmazza: a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjeit; b) a tervezett napirendi pontok előadóit; c) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését. (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A Képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai 11. (2) A Képviselő-testület zárt ülést tart: a) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint c) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (3) 24 A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Erről a Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján a napirend elfogadása előtt minősített többséggel dönt. (4) (5) 25 A (2) bekezdés a) pontjában érintett személy a 7. melléklet szerinti nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e ügyének nyílt ülésen történő tárgyalásához. Ennek hiányában ügye csak zárt ülésen tárgyalható. 26 A Képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését - amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért - az ülést követően nyilvánosságra kell hozni. (6) A Képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében. (7) 27 A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, a kisebbségi önkormányzat elnöke, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely 24 A 11. (3) bekezdését módosította a 25/2010. (XI. 11,) Ör. 2. (3) bekezdése. Hatályos: november 12- től 25 A 11. (4) bekezdését módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör. 1. (7) bekezdése. Hatályos: március 11-től. 26 A 11. (5) bekezdését módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör pontja. Hatályos: március 11-től. 27 A 11. (7) bekezdését módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör. 1. (8) bekezdése. Hatályos: március 11-től.

11 (8) 28 esetben kötelező az érintett meghívása. A Képviselő-testület nyilvános és gazdasági ügyeket tárgyaló zárt ülésén a megbízott könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, mint az ülés elnöke vezeti; akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén a városkapcsolati tanácsnok. (2) Az ülést az elnök nyitja meg; megállapítja, hogy a Képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a Képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. (3) Az elnök az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. (4) Amennyiben a Képviselő-testület az elnök kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az elnök az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület ülését a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetőleg a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni. (5) A polgármester a Képviselő-testületnek ajánlott írásbeli előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a meghívó végleges tartalmáról az ülést megelőző 7. napon, sürgősségi indítványok esetében az ülés előtti napon dönt. (6) Az előterjesztést legkésőbb a benyújtástól számított harmadik rendes ülésre a polgármester köteles napirendi pontként javasolni. (7) 30 A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni a benyújtástól számított második rendes ülésen azt az előterjesztést, amelyet a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede (4 fő) írásban javasol. (8) Ha a települési kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a települési kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni. 28 A 11. (8) bekezdését hatályon kívül helyezte a 6/2011. (III. 10.) Ör pontja. Hatályos: március 11-től.. 29 A 12. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (4) bekezdése. Hatályos: november 12-től. 30 A 12. (7) bekezdését módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör pontja. Hatályos: március 11-től.

12 (9) 31 A Képviselő-testület ülésén a napirendre az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével. Az elnök és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével. (10) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Az előterjesztés A képviselő-testületi előterjesztésekre vonatkozó szabályokat az 1. melléklet tartalmazza. A sürgősségi indítvány (1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha a) a jogszabályban előírt, vagy Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása miatt, b) önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy c) azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja. (2) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a polgármester, az alpolgármester, a bizottság, a képviselő, a jegyző, és az irodavezető írásban sürgősségi 31 A12. (9) bekezdését módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör. 1. (9) bekezdése. Hatályos: március 11-től. 32 A 13. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör 2. (5) bekezdése. Hatályos: november 12-től. 33 A 13. -t módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör. 1. (10) bekezdése. Hatályos: március 11-től. 34 A 14. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (6) bekezdése. Hatályos: november 12-től. 35 A 14. (3) bekezdését módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör. 1. (11) bekezdése. Hatályos: március 11- től. 36 A 14. (3) bekezdését módosította a 44/2011. (XII. 15.) Ör pontja. Hatályos: január 1-től.

13 indítvánnyal javasolhatja valamely téma napirendre tűzését. A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát. A sürgősségi indítványt és az előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző munkanapon óráig lehet benyújtani a polgármesternek és a jegyzőnek (4) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának ha jogszabály nem teszi kötelezővé nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. (5) 37 A sürgősséggel történő tárgyalásról a Képviselő-testület a testületi ülést megelőző napig megküldött előterjesztés esetében egyszerű többséggel, míg a testületi ülés napján eljuttatott sürgősségi indítvány esetében minősített többséggel dönt. Ha a Képviselőtestület a sürgősségi indítványt az ülés napirendjére veszi, úgy az előterjesztést az írásbeli meghívóval a rendes postázási rend szerint megküldött napirendi javaslatban szereplő napirendi pontok előtt tárgyalja. A tanácskozás rendje (1) Az elnök minden napirendi pontról külön vitát nyit. A vita 4 részből áll. a) 1. részben: Az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az írásbeli előterjesztéshez. b) 2. részben: ba) Az előterjesztést előzetesen megtárgyaló bizottságok véleményének ismertetése legfeljebb 3-3 percben. bb) A bizottsági vitában kisebbségben maradt vélemények ismertetése az érintett bizottsági tagok által, bizottságonként legfeljebb 2-2 percben. A bizottság ülésén a szavazást követően a bizottság kisebbségben maradó képviselő-testületi tagjai kötelesek bejelenteni, ha a megtárgyalt napirenddel kapcsolatban a Képviselő-testület soron következő ülésén kisebbségi véleményt kívánnak előterjeszteni. Az ilyen kisebbségi véleményt a Képviselő-testület ülésén, a bizottság többségi véleményének ismertetése után a kisebbségi álláspontot képviselő ismerteti. Nem élhet hozzászólással a kisebbségi vélemény körében az a képviselő, aki a bizottság ülésén az adott napirenddel kapcsolatosan nem nyilvánított véleményt vagy a szavazásnál tartózkodott. c) 3. részben: A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők mindegyike legfeljebb 1-1 percben kérdéseket tehet fel, amire az érintett válaszol legfeljebb 2 percben, több kérdés esetében kérdésenként 1-1 percben. 37 A 14. (5) bekezdését módosította a 7/2012. (II. 16.) Ör. 2. -a. Hatályos: február 17-től. 38 A 15. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (7) bekezdése. Hatályos: november 12 től. 39 A 15. -t módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör. 1. (12) bekezdése. Hatályos: március 11-től.

14 d) 4. részben: A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ismertetik véleményüket egy-egy alkalommal legfeljebb 3-3 percben. (2) A tanácskozás során az elnök saját döntése alapján eltérhet, és eltérést engedélyezhet az (1) bekezdésben szabályozott időkeretek alkalmazásától. (3) Módosító indítványt csak rendelettervezethez és határozati javaslathoz, a vita lezárásáig lehet írásban előterjeszteni a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon. A módosító indítványt szövegszerűen, a döntési javaslatba illeszthető módon kell megfogalmazni. A módosító indítvány törvényességét a jegyző vizsgálja. (4) Az elnök az elhangzottakat összefoglalja, és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt. (5) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője, vagy az előterjesztő által kijelölt, az előkészítésben részt vevő válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az írásban benyújtott módosító javaslatokat befogadja-e. (6) Az előterjesztő válasza után az elnök a módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő befogadta-e. (7) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően vagy aközben további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség. Ügyrendi felszólalás 40 15/A. (1) Az ügyrendi felszólalás ügyrendi hozzászólás vagy ügyrendi javaslat lehet. Ügyrendi felszólalás keretében a Képviselő-testület tagjai legfeljebb 1 percben kérhetnek szót. (2) Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Képviselő-testület működésének, ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem szükséges. (3) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz, egyszerű többséggel. Napirenden kívüli felszólalás 41 15/B. 40 Az alcímet beiktatta a 6/2011. (III. 10.) Ör. 4. -a. Hatályos: március 11-től. 41 Az alcímet beiktatta a 6/2011. (III. 10.) Ör. 5. -a. Hatályos: március 11-től.

15 (1) Rendes képviselő-testületi ülésen a nyílt ülés napirendjeinek lezárását követően, az interpelláció, kérdés után bármely képviselő legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalhat. (2) A napirenden kívüli felszólalási igényt írásban, a tárgy megjelölésével az ülés megkezdése előtt közölni kell az elnökkel. (3)A napirenden kívüli felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult. Szavazás (1) A szavazás számítógépes szavazatszámláló rendszer alkalmazásával, annak működésképtelensége esetén kézfelemeléssel történik. (2) A javaslat elfogadásához amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (3) Minősített többség szükséges: a) az 5. (2) bekezdésében felsorolt, a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések eldöntéséhez, b) az Ötv. 12. (4) bekezdés b) pontjában, c) az Ötv. 14. (2) bekezdésében, d) a 16. (14) bekezdésében, e) a 16/A. (3) bekezdésében, f) a 4. melléklet 1.4. pontjában és g) jogszabályban meghatározott esetekben. (4) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének (8 fő) igen szavazata szükséges. (5) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (6) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. (7) Az elnök az írásban benyújtott módosító indítványokat a beérkezés sorrendjében különkülön bocsátja szavazásra, majd a teljes javaslatról kell szavazni. 42 A 16. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (8) bekezdése. Hatályos: november 12-től. 43 A 16. -t módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör. 1. (13) bekezdése. Hatályos: március 11-től.

16 (8) Ha a módosító indítványt az előterjesztő befogadja, akkor a befogadott módosításról a Képviselő-testületnek nem kell szavaznia. (9) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést. (10) Az ügyrendi javaslatokat az elnök soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja. (11) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat változatokat tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Ebben az esetben a szavazás két részből áll: sorrend megállapító és ügydöntő szavazásból. Először a jelölés, illetve a határozati javaslatváltozat sorrendjéről kell szavazni. A sorrendet a szavazatszámok csökkenő rendje alapján kell megállapítani. A sorrend megállapító szavazás szavazategyenlősége esetén újabb szavazási fordulót kell tartani az azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. (12) Az ügydöntő szavazás során azt a jelöltet, vagy változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik először kapja meg a szükséges többséget. (13) Ha a (11)-(12) bekezdésekben foglaltak alapján a jelölt, illetve a határozati javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor új pályázatot kell kiírni, illetve az előterjesztőnek új határozati javaslatot kell készítenie. (14) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a Képviselő-testület minősített többséggel határoz. (15) A polgármester ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a képviselőtestület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. Titkos szavazás 44 16/A. (1) Titkos szavazást tarthat a Képviselő-testület választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, valamint a vagyonával való 44 Az alcímet beiktatta a 6/2011. (III. 10.) Ör. 6. -a. Hatályos: március 11-től.

17 rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (2) Titkos szavazást kell tartania a Képviselő-testületnek az alpolgármester megválasztásakor. (3) Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. (4) Titkos szavazás esetén a Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság ellátja a szavazatszámláló bizottsági teendőket, összeszámolja a szavazatokat, a szavazás eredményéről és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. (5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza: a) a szavazás tárgyát, b) a szavazás helyét és idejét, c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, d) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket, e) a szavazás eredményét. (6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá. (9) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőtestületet. Név szerinti szavazás 45 16/B. (1) A képviselők legalább egynegyede (4 fő) javaslatot tehetnek név szerinti szavazásra. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Nem lehet név szerinti szavazást tartani ügyrendi, illetve személyi kérdésben. (2) Név szerinti szavazást kell tartani az Ötv. 18. (3) bekezdésében foglalt esetben. (3) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a jegyző olvassa fel. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. Az elnök szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Interpelláció, felvilágosítás kérés Az alcímet beiktatta a 6/2011. (III. 10.) Ör. 7. -a. Hatályos: március 11-től. 46 Az alcímet módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör a. Hatályos: március 11-től.

18 A képviselők a Képviselő-testület ülésén az Ötv. 19. (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl a jegyző útján tájékoztatást kérhetnek az irodavezetőktől, valamint közvetlenül a városi főépítésztől. A képviselő-testületi nyílt ülés záró napirendi pontjaként a képviselők részére összesen legfeljebb 30 perc áll rendelkezésre felvilágosítás kérésre interpellációra és azok megválaszolására. 17/A. 51 (1) 52 Egy képviselő felvilágosítás kérését legfeljebb 2 percben adhatja elő. (2) A válaszra legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre. (3) A Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz. (3a) 53 Az ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt felvilágosítás kérésekre vagy a megkérdezett részéről felkészülést igénylő esetekben a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül. (4) A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor. 17/B. (1) Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez és a bizottsági elnökökhöz intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben. (2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5. napon írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, aki haladéktalanul gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. (3) A Képviselő-testület ülésén lehetőséget kell adni az interpelláció szóban történő előadására is. Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz legfeljebb 5 perc lehet. A viszontválasz időtartama legfeljebb 2 perc. (4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz. 47 A 17. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (9) bekezdése. Hatályos: november 12-től. 48 A 17. -t módosította a 36/2010. (XII. 16.) Ör. 2. -a. Hatályos: január 1-jétől. 49 A 17. -t módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör pontja. Hatályos: március 11-től. 50 A 17. -t módosította a 44/2011. (XII. 15.) Ör pontja. Hatályos: január 1-től. 51 A 17/A. és 17/B. -okat beiktatta a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (10) bekezdése. Hatályos: november.12- től. 52 A 17/A. (1) bekezdését módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör. 1. (14) bekezdése. Hatályos: március 11- től. 53 A 17/A. (3a) bekezdését beiktatta a 6/2011. (III. 10.) Ör. 3. (3) bekezdése. Hatályos: március 11-től.

19 (5) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést - az elnök javaslata alapján - az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság állásfoglalását a következő rendes ülésen, hosszabb kivizsgálást igénylő ügyben a Képviselő-testület által meghatározott legfeljebb 60 napon belüli időpontban terjeszti a testület elé. (6) A bizottsági állásfoglalás el nem fogadása esetén a polgármester javaslatára a Képviselőtestület dönt az interpelláló által felvetett kérdés sorsáról. (7) Az ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt, vagy az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül. (8) 54 (9) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A tanácskozás rendjének fenntartása 18. (1) 55 A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során: a) ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, rendre utasíthatja; b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, illetve a Képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít, ennek ismétlődése esetén a szót megvonhatja; c) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja. (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. (3) A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását. (4) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. (5) A 17/B. (8) bekezdését hatályon kívül helyezte a 6/2011. (III. 10.) Ör pontja. Hatályos: március 11-től. 55 A 18. (1) bekezdését módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör. 1. (15) bekezdése. Hatályos: március 11- től. 56 A 18. (5) bekezdését hatályon kívül helyezte a 6/2011. (III. 10.) Ör pontja. Hatályos: március 11-től.

20 Tárgyalási szünet elrendelése Az elnök bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja. Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek. A jegyzőkönyv (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) Bármely képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését, ha az adott napirendre vonatkozó megszövegezett hozzászólását az ülés megkezdéséig írásban benyújtja az elnökhöz. Ekkor a képviselő által benyújtott hozzászólás csatolásra kerül a jegyzőkönyvhöz. (3) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét az elnök és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet, a meghívót és mellékleteit, valamint az elfogadott rendeleteket és határozatokat az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjének. (4) 59 A választópolgárok - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a Polgármesteri Hivatal Jogi és Önkormányzati Irodájában, a Városi Könyvtár és Információs Központban, valamint az önkormányzat hivatalos weblapján betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. (5) A Képviselő-testület üléséről segédletként hangfelvétel készül. V. fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI 21. (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz. 57 A 19. -t módosította a 25/2010. (XI. 11.) Ör. 2. (11) bekezdése. Hatályos: november 12-től. 58 A 20. -t módosította a 6/2011. (III. 10.) Ör. 1. (16) bekezdése. Hatályos: március 11-től. 59 A 20. (4) bekezdését módosította a 44/2011. (XII. 15.) Ör pontja. Hatályos: január 1-től.