TAPASZTALATAIM ÉS ÉSZREVÉTELEIM A TANÁCSI IRATOK SELEJTEZÉSE ÉS RENDEZÉSE KÖZBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TAPASZTALATAIM ÉS ÉSZREVÉTELEIM A TANÁCSI IRATOK SELEJTEZÉSE ÉS RENDEZÉSE KÖZBEN"

Átírás

1 SZEGŐFI ANNA TAPASZTALATAIM ÉS ÉSZREVÉTELEIM A TANÁCSI IRATOK SELEJTEZÉSE ÉS RENDEZÉSE KÖZBEN Selejtezzünk, vagy ne selejtezzünk? Sokat és sokszor vitatkoztunk már erről a kérdésről, elhangzott számos pro és kontra érv. Mindannyiunknak vannak rémtörténetei pótolhatatlan iratpusztulásokról, elhibázott selejtezésekről. Minden megyében akad egy-egy teljességgel elpusztított irat-együttes, amely az 50-es évek papírhiányának esett áldozatul. Közmondásos ebben a szakmában a központi utasítás alapján végzett árvaszéki selejtezés, amiről ma már csak azt mondhatjuk, hogy boldog az a levéltár, ahol nem hajtották végre az utasítást. Mindezek mellett az évek során pusztult el iratanyag a mindig jelen lévő tudatos politikai indíttatású iratmegsemmisítés következtében is. S akkor még nem is vettük számításba a katasztrófa helyzeteket: a háborút, az árvizet, a raktárakban kárt okozó előre nem látható csőtöréseket stb. Anélkül, hogy a selejtezzünk, ne selejtezzünk" elméleti vitába bocsátkoznék a tanácsi iratok selejtezésének szükségességéhez szeretnék néhány indokot felsorolni. - A levéltárak gyakorlatában -főként az előkészítés nélkül, meglehetős veszteségekkel lezárt járási tanácsi megszűnések óta - sokszor előfordult, és az utóbbi 1-2 évben ez még gyakoribb lett, hogy selejtezetlenül vettünk át iratokat, félve az irattárban elvégzett selejtezés szakszerűtlenségétől. Ezek az iratok ügyviteli-levéltári szempontú selejtezésre várnak. - A tanácsok története lezárt korszak lett, lezárult a fond, be kell gyűjtenünk. Az új iratanyag számára helyet kell biztosítani, mindenről, ami az elmúlt évek során mint kétes, vagy kétséges történeti értékű irat felhalmozódott, döntenünk kell, ki kell üríteni az önkormányzati irattárakat. - Állományvédelmi szakembereink megállapították, hogy a tanácsi iratanyag a papír minősége, és a hagyományosan rossz irattári körülmények miatt igen gyors pusztulásra van ítélve, menteni kell. A tömeges restaurálás szóba sem jöhet, nincs sem ember, sem eszköz. így iratmentési lehetőségként nem maradt más, csak a másolás - amilyen gyorsan csak lehet - mikrofilmre, vagy más technikával, más eszközökre. A gyors és tömeges másolásnak azonban gátat szab, hogy jelenleg az irattárakban és levéltárakban egyaránt fellelhető tanácsi iratanyag másolására nincs elegendő pénz, sem személyi, technikai kapacitás. A megoldás magától adódik; optimálisra kell csökkenteni az iratanyag mennyiségét.

2 - Ez a kényszerhelyzet eldönti a szakmai vitát - selejtezni muszáj. S ha muszáj, akkor nem szabad tovább vitáznunk, minden energiánkat és szakmai tudásunkat arra kell fordítani, hogy megoldjuk a mit selejtezzünk" kérdést. A mit selejtezzünk" nemcsak a mi gondunk, a nemzetközi levéltári gyakorlatban is sokat foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Sokak által ismert példa a hollandok legutóbbi próbálkozása a PIVOT rendszer. 1 A hollandok elképzelésének lényege - ahogy mi értelmezzük - az, hogy a folyamat eredményeként megszületett információt kell menteni, bárhol is rögzítették, nem az iratot. A hollandok ezt feltehetően meg tudják csinálni, félek, mi nem, nekünk saját adminisztrációs rendszerünkből kell kiindulni, s ezen az úton megkeresni a legoptimálisabb megoldást. A selejtezési mintajegyzék Ha a magyar ügyintézés történetét vizsgáljuk, a tanácsi korszak legszembetűnőbb sajátosságának a szovjet típusú centralizált igazgatási és ennek megfelelő iratkezelési rendszer bizonyul. Ezt a sajátosságot kihasználva jutottunk arra a következtetésre, hogy a centralizált rendszert centralizált selejtezési jegyzékkel fedhetjük le. Az elméletet gyakorlattá alakítva született meg a munka segédlete; a selejtezési mintajegyzék. A selejtezési mintajegyzék készítésének és használatának ellenzői általában azzal érvelnek, hogy a jegyzékek használata nem teszi lehetővé az esetleg szükséges egyéni iratértékelést. A jegyzékek készítésének részletes ismertetésével szeretném eloszlatni ezeket a kételyeket, bebizonyítani, hogy a selejtezési mintajegyzék készítése és használata nem nélkülözi az információ tartalmak elvi értékelését. A mintajegyzékek készítésekor jól felkészült levéltárosok történészi és szakmai szempontokat is figyelembe véve értékeltek és próbaselejtezést végeztek különböző levéltárakban és különböző tanácsi szinteken. Ezzel a módszerrel készültek el azok a tanácsi selejtezési mintajegyzékek - összesen hat darab - amelyekről részletesen szeretnék beszámolni. Az a tény, hogy a tanácsi iratokhoz nem egyetlen mintajegyzéket készítettünk, már jelzi, hogy az egyes korszakok iratainak tartalmi és formai sajátosságait is figyelembe vettük. Külön jegyzéket készítettünk: - az között keletkezett iratokhoz, - az között keletkezett iratokhoz, 1996-ban 10 magyar levéltáros volt tanulmányúton Hollandiában. Ekkor ismerkedtek meg a PIVOT programmal. A tanulmányútról beszámoló jelent meg: Blazovics László: Magyar Levéltárosok Hollandiában, Levéltári Szemle, 1997/ A csoport tagja volt kolléganőm Póth Piroska, aki lefordította Robbert Jan B. Hageman: Új holland módszer az irattári anyag értékeléséhez című, a rendszerről írt alaptanulmányt. Az érdeklődők ezt a fordítást vehették, és vehetik kézbe kolléganőm szíves jóvoltából.

3 - az között keletkezett iratokhoz, - az között keletkezett iratokhoz, - az között keletkezett iratokhoz, - az építési iratokhoz. A kételkedők meggyőzése érdekében részletesen beszámolok a munka folyamatáról, bizonyítva a jegyzékek szakszerűségét, a készítők körültekintését. A munka 1989-ben kezdődött, három levéltár: a fővárosi, a hevesi és a nógrádi részvételével. A munkatársak megkezdték az elméleti előkészítést, a selejtezési alapelvek kidolgozásával. Az elvekről egyesületi tanácskozást is tartottunk, olvashatták a Szemlében." Ezután kezdtük meg a próba-selejtezéseket és a mintajegyzékek elkészítését. Kiinduló pontunk a tanácsi iratok kezelésére készült irattári tervek, illetve selejtezési ügykörjegyzékek voltak. 3 Ezeknek a jegyzékeknek a hibáit - a kollégák emlékezhetnek rá - már a megjelenésüket követően felismertük és megpróbáltuk kijavítani. Azért kell megállapítanom, hogy csak próbáltuk, mert sem az 1973-ban elvégzett korrigálásokat, sem az 1984-es javításokat nem lehetett és lehet visszamenőleg alkalmazni, ez igen fontos szakmai szempont. Nemcsak fontos, de megalapozott is, egy korszak iratainak értékét nem lehet egy másik korszak iratainak alapján elvégzett értékeléssel mérni. Gondoljunk a legegyszerűbb példára: a járási tanácsok működése idején a városok és községek iratainak értékelési szempontjait nem alkalmazhatjuk a járások megszűnése utáni időszakra. Ugyanakkor a visszamenőleges alkalmazás tilalmából következik, hogy ha törvényesen járunk el, akkor például van olyan korszak, amikor van építési irat a levéltárban és van olyan korszak, amikor nincs. A levéltárak ezt a problémát igyekeztek saját hatáskörben elintézni, olyan módon, hogy az irattári tervtől eltérően, nem engedélyeztek olyan selejtezést, ami az egyes irattípusok eltérő selejtezési idejéből származó anomáliákat okozott. Jó példa erre az említett építési iratok mellett, az ipari és kereskedelmi engedélyek iratanyaga, melyet selejtezhetősége ellenére általában átvettek a levéltárak. A tanácsi iratok selejtezésével foglalkozó team számára egyetlen megoldás kínálkozott, az azonos irattípusok értékelését - a maradandó érték messzemenő figyelembe vételével - egységesíteni kell. A selejtezési elvek meghatározása és a már említett széleskörű megvitatása után számítógép segítségével készítettünk egy összevont selejtezési mintajegyzék munkapéldányt, amelyben az irattári tételek ábécé rendjében egymás mellé került az adott tétel értékelése 1960-, 1973-, 1984-ből. 4 Az összevont jegyzékről elsőként azt állapítottuk meg, hogy a napi selejtezési munkához terjedelme miatt nem alkalmazható, az iratértékelésekhez, mint segédeszközt lehet használni Szegőfi Anna: A levéltárak iratértékelési és selejtezési feladata. Levéltári Szemle, 1999/ ; Szaniszló Ferenc: Alapelvek a tanácsi iratok levéltári selejtezéséhez. Levéltári Szemle, 1999/ A selejtezési időket is meghatározó ügyviteli utasítások időrendben: 1/1960. KE., 8/1973. (TK. 51.)MTTH 2/1984. (TK. 28.) MTTH. Az összevont jegyzék számítógépes változata Budapest Főváros Levéltárában hozzáférhető.

4 Ez az összevont mintajegyzék világosan megmutatta, hogy melyek azok az irattári tételek, amelyeknek az értékelése nem változott az évek során, és melyek azok a tételek, amelyeknél az egykorú ügyintézők, irattárosok és levéltárosok egyaránt bizonytalankodtak az irat értékének megítélésénél. Az összevont mintajegyzék elemzése alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a legkevesebb eltérés a történeti értékű iratok értékelésénél van, ez meghatározta a további munkamenetet: - Az első fázisban kijelöltük a klasszikus értelemben vett levéltári iratok körét, a hagyományosan nem selejtezhető iratokat, köztük elsősorban a testületek iratait és az éves szintű értékeléseket, valamint a tanács egészét érintő elvi iratokat. A tanács munkáját irányító felügyeleti iratok esetében, a tükröződést szem előtt tartva, az irányító szinten minősítettük nem selejtezhetőnek az iratot. - Második fázisban vizsgáltuk a 10 évnél hosszabb őrzési idejű iratok körét, átértékelve a személyiséghez fűződő jogokat, (tulajdonjog, jogsérelem, nyugdíjjogosultság) - Miután élő irattári anyag is szerepet kapott a jegyzékek összeállításánál (az önkormányzatok még használták az 1984-es tanácsi utasítást) vizsgáltuk a törvényi, ügyviteli előírásokat; mint az adótörvény, a számviteli törvény, a gyermekvédelmi törvény stb. A fenti munkafázisok végeredményeként állítottuk össze - számítógép segítségével - az egyes korszakokra érvényes, tanácsi szintekre tagolt mintajegyzék javaslatokat. Ez a mintajegyzék-változat, a korszakra érvényes egykorú utasítás selejtezhetőségi kódját is tartalmazta, és tartalmazta az előkészítő team iratértékelési javaslatát. 5 Ezeknek a munkapéldányoknak az alapján kezdtük el, lelkes megyei levéltárosok segítségével, a próbaselejtezéseket. A próbaselejtezések alapján a kollégák véleményt mondtak a munkapéldányon szereplő iratértékelési javaslatról, s ehhez csatolták a próbaselejtezés alapján kialakított értékelésüket. A többféle selejtezési javaslatot összevetve és elemezve készült el a mintajegyzék értékelhető változata. Ez az értékelhető változat még további két szakmai ellenőrzésen ment át, ennek során nagy gyakorlattal rendelkező kollégák mondták el véleményüket az egyes tételek selejtezhetőségéről. Az utolsó szakmai szűrőt a Levéltári Kollégium selejtezési munkabizottságának tagjai jelentették. 6 A selejtezési mintajegyzék természetesen annyit ér, amennyit a szakma hasznosítani tud ebből a munkából. A hasznosítás alapvető követelménye volt, hogy, megosszuk eredményeinket másokkal is. A selejtezési mintajegyzék ké- 5 6 Természetesen a selejtezhetőségi időt a könnyebb munka érdekében minden esetben és minden munkafázisban a tanácsi selejtezési kódjellel rövidítettük. 1 = 2 év, 2 = 5 év, 3 = 10 év, 4 = 15 év, 5 = 30 év, 6 = 75 év, 0 = nem selejtezhető. Az elkészült mintajegyzékeket a Levéltári Kollégium, mint egy selejtezési Ajánlás javaslatát tűzte napirendjére, tárgyalása jelenleg folyamatban van.

5 szítését támogató kuratórium szerencsénkre megértette a problémát és támogatta postaköltséggel a terjesztést. A pályázati pénz segítségével valamennyi önkormányzati levéltárnak papíralapon cs flopy lemezen is megküldtük a jegyzékeket, rövid használati utasítások kíséretében, szabad felhasználásra. 7 Használhatják a kollégák bárhol és bármikor, egy feltétellel: ezek a jegyzékek nem megfellebbezhetetlen ítéletet hordoznak, csak a levéltáros munkáját segítő mintaként szolgálnak. A selejtezés gyakorlata A selejtezés a levéltárosi munka legnehezebb része, miközben egyre inkább központi feladattá kellene válnia. Már a szakmai oktatásban is kiütközik a bizonytalanságunk, ahogy erről meggyőződtem saját tanulmányaim során és az oktatói gyakorlatomban is. Be kell vallanunk, hogy félünk selejtezni, hiszen ismerjük a végeredményt, a visszafordíthatatlan iratmegsemmisítést. Mindennek ellenére a selejtezni kell" kényszere nagy úr, ezért vagyok annak a híve, hogy ha kidolgozzuk a helyes munka módszert, a veszélyt elkerülhetjük. Nem szeretnék teoretikus lenni, de vázolnám röviden ezt a munkafolyamatot, ahogy azt mi képzeljük. A mi alatt ez esetben a Levéltári Kollégium selejtezési munkabizottságának tagjait és a tanácsi mintajegyzék készítésében résztvevő kollégákat értem. A szakmai követelményrendszer - szakmai zsargonban az új LÜSZ" ában foglakozik a levéltári selejtezéssel. 8 Egyértelműen kimondja, hogy selejtezést csak előzetesen kidolgozott selejtezési terv alapján szabad végezni". Mi a terv lényege? Tartalmaznia kell a fondképzőnek a levéltári anyagban visszatükröződő ügyköreit, illetőleg az ügykörökön belül kialakult egyes sajátos anyagtípusokat, s utalnia kell ezek selejtezhetőségére." A következő bekezdés fontos kérdést tisztáz: Ha a fondhoz korabeli selejtezési ügykörjegyzék vagy irattári terv kapcsolódik, a selejtezési tervet e dokumentumok alapján célszerű készíteni." Az érintett 31.. szövegét elemezve megállapíthatjuk, hogy a tanácsi iratokhoz készített mintajegyzék mindenben megfelel a selejtezési terv kritériumainak. Az új LÜSZ" szerint ezt a tervet a szakfelügyelet útján a minisztérium illetékes szervezeti egységéhez kell felterjeszteni jóváhagyásra. Ugyancsak ezen az úton kell felterjeszteni a selejtezési terv alapján előkészített selejtezésről készült jegyzőkönyvet engedélyezésre. A valamennyi kollégám által jól ismert selejtezési eljárás tehát semmiben nem változott, s feltételezhetően az engedé- 7 8 A jegyzékek számítógépes változata Budapest Főváros Levéltárában hozzáférhető, másolatot kérésre bármikor szívesen küldünk. A nemzeti kulturális örökség miniszterének 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelete a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről. Magyar Közlöny, 2002/

6 lyezési idő hosszúsága sem. Egyetlen egyszerűsítési módszer áll rendelkezésünkre; amennyiben Ajánlásként elfogadtatjuk a mintajegyzékeket a Levéltári Kollégiummal, selejtezési terv készítésére nem lesz szükség. Fentebb már említettem, hogy a szükséges intézkedés ebben a kérdésben megtörtént. A selejtezési gyakorlati munka következő állomása a selejtezésre előkészített iratokról jegyzőkönyv készítése. A szakmai követelményrendszer említett 31..-a részletesen leírja a selejtezési jegyzőkönyv adatait, látszólag nincs gondunk az elkészítésével. Szeretném ennek ellenére felhívni a kollégák figyelmét két, a kötelező adatok közül kimaradt információ fontosságára: az egyik a kiselejtezésre javasolt iratok keletkezési éve, vagy évköre, amelynek hiánya a jegyzőkönyv alapján készülő nyilvántartásaink (csökkenési napló, fondjegyzék, fonddosszié) hiánya is lesz, a másik a tanácsi iratoknál elengedhetetlen irattári jel feltüntetése. Saját érdekünkben a jegyzőkönyvekbe, a követelményrendszertől függetlenül, tüntessük fel ezeket az adatokat. A levéltári selejtezési munka befejező állomása a többször ellenőrzött és engedélyezett tételekbe tartozó iratok megsemmisítése. A megsemmisítés szabályairól a követelményrendszer nem tesz említést, de célszerű a személyiségi jogvédelem érdekében a zártrendszerű megsemmisítés, még akkor is, ha ez több utánajárásba és esetleg pénzbe is kerül. A fentiekben ismertetett módszerrel tanácsi iratot selejtezhetünk a levéltárban és irattárban is. Valamennyi tanácsi irattal foglalkozó levéltáros egyetért abban, hogy az ideális állapot az lenne, ha már az irattárban levéltáros végezné az ügyviteli-levéltári szempontokat is szem előtt tartva a selejtezést. Erre jelenleg törvényes és kivitelezhető lehetőség nincs. Az irattárakban végzett selejtezések szakszerűtlensége annál is inkább gondot okoz, mert az önkormányzatoknál előtérbe került a tanácsi korszakból származó irattárak selejtezése. Ellenőrzéseink során azt tapasztaltuk, hogy ennek több oka is van. Egyik közülük az a tény, hogy az önkormányzatok - különösen a kezdeti években volt ez igaz - nem értékelték a tanácsi korszakban keletkezett iratokat s csak lassan tudatosodott, tudatosodik a használati, esetleg anyagi értékük. 1-2 elvesztett polgári per után értik meg a vezetők, hogy a tanácsi korszakban keletkezett iratok is a hatósági munkájuk részei. A másik, és igen fontos meghatározó tényező, hogy a levéltárak zsúfoltsága kihat az irattárak zsúfoltságára is, s így megteltek az önkormányzati irattárak. A telítettséghez hozzájárult a modern irattározási technikák térhódítása is; a dobozos tárolás, a mobil állvány, a számítógép az irattárban. Ezt a változást természetesen minden levéltár örömmel veszi, ahogyan azt is, hogy a nedves pincékből megkezdték az iratok átszállítását az újonnan épült, vagy felújított önkormányzati székházakba. Végezetül említenék még egy tényezőt, amivel talán még kevés kollégánk találkozott, ez az ISO minősítés. Röviden összefoglalva az ISO minősítés lényege, hogy a hatósági ügyintézés minőségét optimális folyamat vezérlési leírással és annak következetes betartásával és betartatásával biztosítsa. A hatósági ügyintézés természetesen nem nélkülözheti annak adminisztrálását, így kerül

7 az iratkezelési folyamat optimalizálása az ISO látókörébe. Az elképzelés nemes és támogatásra méltó, ha az iratkezelési folyamat optimalizálásáról van szó, de a levéltári szakmai kontroll már a minősítési szempontoknál is elmaradt, jelenleg sincs a minősítő munkába beleszólásunk, így félő, hogy az optimalizálás nem abban az irányban indult el, ami a maradandó értékű iratok védelmét szolgálná. Néhány - véletlenül - tudomásomra jutott fővárosi, kerületi példával szeretném a problémát érzékeltetni. Az ISO előírások szerint optimális esetben egy ügyintézőnél csak 8, azaz nyolc elintézetlen akta lehet, s ennek egyik kerületünkben egyetlen iratkezelési megoldását ismerték el, ha az összes többi akta határidőbe kerül. Ugyanez az előírás azt is kimondja, hogy határidős irat nem lehet az ügyintézőknél, csak az irattárban. A végeredmény, hogy határidős raktárrá változott a központi irattár, s az iratkezelés legfontosabb teendője a határidő nyilvántartás, a határidős iratok kiemelése és ügyintézőhöz történő továbbítása lett. A másik történetet egyik megyei levéltárunkban hallottam; tanulságos és figyelmeztető. Az iratkezelési folyamat optimalizálóinak látókörébe került egy nagy mennyiségű iratanyag, amelyet már elintéztek, irattári elhelyezésre várt, de ember és idő hiányában az iktatókönyvi kivezetése, és az irattári elhelyezése még nem történt meg. Az ISO minősítés érdekében a legegyszerűbb megoldást választották, a kérdéses iratokat mint zavaró tényezőt megsemmisítették. Mindez arra figyelmeztet, hogy az önkormányzati irattárak rendjére, selejtezettségére, rendezettségére oda kell figyelnünk, s ha szükséges, kompromiszszumokat is kell kötnünk az iratanyag érdekében. Ilyen kompromisszum lehet, hogy az önkormányzatok selejtezésénél a levéltári selejtezéshez készült mintajegyzékek használatát engedélyezzük, sőt szorgalmazzuk, s ezzel segítünk helyet felszabadítani az irattárakban. Ez természetesen a selejtezés ideje alatt, és a selejtezés végeredményének ellenőrzésekor nagyobb odafigyelést, többletmunkát igényel, de megéri. Ha a levéltáros nem választja el az irattári és levéltári selejtezést gondolatban mereven, akkor segít az irattárakban, s ha segít, magán is segít. Miközben az irattározási követelmények javításán fáradozik, menti a maradandó értéket, és mi tagadás, munkát takarít meg. Az ügyviteli selejtezések színvonalának emelésére a teljes irattári anyag levéltárba szállítása, s levéltári szakemberekkel történő selejteztetcse - azaz az átmeneti levéltár - lenne a másik megoldás. Sajnos az új LÜSZ" sem adott erre választ, sőt egyáltalában nem foglalkozik a levéltárakban végrehajtott ügyviteli selejtezések kérdésével, így fennmarad az eddigi, levéltáranként eltérő gyakorlat. Rendezés Az új LÜSZ" megjelenése nem változtatott azon az évtizedek óta bevált rendezési munkafolyamaton, hogy a rendezés első lépése a fond meghatározása. A tanácsi iratokat illetően éveken át tartó szakmai vita bontakozott ki, ami egy tanács, egy fond" elveként vonult bc a köztudatba. Ennek az ismertetésnek a ke-

8 retein belül nem kívánok vitába bocsátkozni, csak leszögezem, hogy ellene vagyok az egy tanács, egy fond rendszernek. Legfontosabbnak azt tartom, hogy a kutató számára megőrizzük és leképezzük a rendszerben az eredeti struktúrát, s ezt a feladatot nem tölti be az összevonás. A kutató számára átláthatatlan raktárjegyzék képződik, amihez hozzá kell számítani az irattárakból előkerült, számnélküli külön csomókat. Mondhatnánk, hogy majd a számítógép nyilvántartja az összefüggéseket, de úgy gondolom, hogy egyelőre még fontos a fizikai megjelenítés, mert a levéltárost lehet számítógépre szoktatni, vagy kényszeríteni, de a kutatót nem, sok évig marad még elsődleges a kutatótermi papíralapú jegyzék. A következő rendezési kérdés, hogy milyen legyen a rendezés szintje. Az új követelményrendszer alap-, közép-, és darabszintű rendezést határoz meg, kiemelve a középszintű rendezettség elsődlegességét. Ennek ellenére a tanácsi iratok esetében szeretnék érvelni a darabszint mellett. Visszautalnék arra, hogy a tanácsi iratokkal kapcsolatban a levéltáraknak igen fontos iratvédelmi feladatuk is van, amit csak selejtezett és darabszinten rendezett iratokkal lehet elvégezni. Bár az új LÜSZ" a darabszintíi rendezésnél nem mondja ki a kötelező paginálást, a mikrofilmezés illetve bármilyen technikával történő másolat készítése e nélkül elképzelhetetlen. A mikrofilmezésre történő előkészítésről igen jó munkautasítás van, használjuk azt már a rendezésnél, s ezzel időt takarítunk meg. A rendezés szintjétől függetlenül alapvető szempontunk mindig az egykorú irattári rend helyreállítása volt, és az jelenleg is. A levéltári szakmai felfogás szerint ezt az elvet azért tekintjük elsődlegesnek, mert az irattári rendhez készültek a segédletek. A fővárosban akkor is helyreállítjuk a rendet, ha a segédletek nem kerültek a levéltárba, vagy valamilyen oknál fogva nem használhatók. Az egykorú irattári rendet mi az információ értéke miatt állítjuk helyre, az ügyintézésről ugyanis a kutató csak az iratkezeléssel szerves egységben kap kielégítő információt. Természetesen mi is ismerjük, és megfelelő esetekben alkalmazzuk is az átrendezést. Egy gyakran előforduló példát érdemes megemlíteni. Valamennyi korszakban előfordulnak olyan iratcsoportok, amelyek valamely személyhez kötődnek, de az egykorú iratkezelésben a sorszámon belüli rendjük alapja nem a legegyszerűbben visszakereshető ábécé-rend. Ilyen esetekben mesterségesen felállítjuk az ábécé-rendet. Ezt a módszert a kárpótlási korszak alatt kezdtük alkalmazni, s mára már bevett gyakorlattá vált. így rendeztük az 1956 előtti iparengedélyeket és iparmegszüntetéseket, valamint a telephely ügyeket.

9 Kényszerűségből is alkalmazzuk a tárgyi átrendezést, amikor az iratanyaggal szerves egységben megjelennek a számnélküli külön csomók. 9 A számnélküli külön csomók jelentőségére az egyik fővárosi kerület irattárát említeném példaként, ahol az iratátvételt megelőző ellenőrzés során az egyik eldugott zugban találtuk az alábbi számnélküli dobozolatlan csomókat: - jegyzőkönyvek előterjesztésekkel együtt, - mérlegek, tervek, beszámolók, - disszidens ügyek, - a helyi sajtó példányai az 50-es évekből, - tanácsi vállalatok vizsgálati anyagai, - tagosítási iratok, persze volt közötte szabálysértés 1950-től napjainkig szépen sorba szedve. A felsorolásból világosan megállapítható, hogy ezeknél az iratoknál - azonnali levéltári beszállításuk után - a jól bevált szakmai gyakorlatot követtük; a fondon belül az iktatószámos iratsorozatot követi a számnélküli iratok tárgyi és időrendi alapon rendezett sorozata. Sorra véve az egyes iratkezelési korszakok rendezésének módszereit, érdemes néhány sajátosságot kiemelni A röviden csak Botárnak" nevezett rendszer mai levéltáros szemmel nézve, igen jó gondolat volt, csak kivitelezhetetlen. Ha elfogulatlanul vizsgáljuk, felismerhetjük benne az irattári jel ősét. A Botár-korszak iratainak rendezését ma a levéltárakban kétféle gyakorlat alapján végzik el. Az egyik módszer a Botárrendszer eredeti tagolását veszi alapul s az l-es rendszám után a 11 l-es és az 111 l-es számokat rendezik be, így biztosítva a tárgyi összetartozást. A másik módszer szerint a rendszámot sorszámonként értelmezve az l-es után a következik, s a 111 csak a sorszám szerinti helyére kerül, felborítva ezzel a rendszer tárgyi alapját. Magam részéről az első módszer híve vagyok, s ezt tanítják a Magyar Országos Levéltár szaktanfolyamain is. A sorszámos rendszer mellett egyetlen érv szólhat; ha hiányoznak a segédletek, a sorszámot könnyebben értelmezhetjük. Ez azonban hamis érv, hiszen a rendszám tárgyi rendet ta- 9 Budapest Főváros Levéltárában a raktári állványok mobilizálásával kerületenként maximum 50 ifm irat beszállítására nyílt lehetőségünk az közötti időszakból. Ez a korszak két selejtezési ügykörjegyzék hatálya alá esik: között darabszinten kell selejtezni az 1/1960 KE. számú utasítás alapján, és között tételszinten a 8/1973. MTTH. számú utasítás alapján. Abban a kényszerhelyzetben voltunk, hogy a nem selejtezhető tételeket nem mind tudtuk átvenni, ezért készítettünk egy átvételi minimum jegyzéket. A jegyzék összeállításánál az önkormányzati irattári terv határidő nélküli jelzéseit vettük alapul, hogy az ügyvitelben még szükséges és használatos iratok továbbra is az irattárban maradjanak. így maradt például továbbra is az irattárakban az anyakönyvi, a gyámügyi, az iparügyi és az építési iratanyag. A minimum jegyzék alapján történő átvétel az irattárak csomónkénti és kötetenkénti átnézésével volt csak megvalósítható, így a felmérésünk nem tekinthető szokványos irattár ellenőrzésnek.

10 kar, így eredeti rendje bizonyos szinten önmutatós lesz, visszakeresése segédlet hiányában is egyszerűbb, mint a sorszámos rendszerben A korszak csoportszámos rendszere a rendezési munka szempontjából hasonló gondokat jelent, bár az iratkezelési rendszer más elvekre épült. Ez esetben is az eredeti rendszer visszaállítását tartjuk szem előtt, az egykorú segédletek hiánya ellenére is után az elődeink úgy érezhették, hogy nyugvópontra jutott az iktatás, minden szinten tért hódított - némi központi utasítással megerősítve - a sorszámos és alszámos iktatás, az ügyirat kialakítására törekvés. A rendezési munka ebben a korszakban egyszerű, a rendszer világos, könnyen visszakereshető - ha van segédlete - de ha nincs, ennek az iratanyagnak a visszakeresése minden levéltáros rémálma. A rendezésünk gyakorlata az évek, iktatószámok, alszámok sorrendet követi. A középszinten általában az ügyiratot jelentő iktatószámnál, darabszinten az alszámnál és a mellékletek idő-, vagy tárgyi rendjénél húzzuk meg a rendezési szint határát A tanácsi iratok történetében és rendezésében a következő állomás 1973, amikor a sorszámos és alszámos iktatószám mellé rendeltek egy irattári tételszámot is, az irattári jelet. Ennek az iratcsoportnak a rendezésénél ismét két táborra szakadt a levéltáros társadalom. A kérdés az, hogy az iktatószám rendet, vagy az irattári rendet tekintjük-e a rendezés alapjául. Mindkét módszernek vannak jó és rossz oldalai is. A szakmai vitákat - mint a selejtezés esetébensürgősen le kellene zárnunk, mivel a tanácsi iratok lezárt fondként végleg levéltárba kerülnek, s azzal minden levéltáros egyetért, hogy a rendezés és átrendezés kérdésében a teljes tanácsi korszakra egységes elveket célszerű és kell kialakítani. Ehhez a döntéshez először is számba kell vennünk mindkét módszer előnyeit és hátrányait, s nem utolsó sorban a rendezés végeredményének kutathatóságát. A szakmai vitához Budapest Főváros Levéltárának gyakorlata alapján néhány megjegyzést szeretnék hozzáfűzni. - A napi levéltári munkában a keresést a mutatókönyvek segítségével kezdjük. A mutatókönyvekben a tételszámok feljegyzése csak esetleges, miután az erre vonatkozó utasítás kimaradt az iratkezelési szabályzatból és csak a levéltárosok kezdték el helyszíni ellenőrzéseik során szorgalmazni. Az irattári jel mutatókönyvi hiánya azonban nem eldöntő érv, mivel a mutatókönyv használata önmagában nem elegendő a kiemeléshez, szükségünk van az iktatókönyvek kezelési feljegyzések rovatára is, a csatolások miatt. Az iktatókönyv használatával eljutunk az ott feljegyzett irattári jel-

11 hez, s ennek segítségével már ki tudjuk emelni az iratot, legyen bár irattári jel szerint, vagy iktatószám rendben. - Ugyanakkor a segédletek gyakori hiánya arra ösztönöz, hogy használjuk az irattári jelek rendszerét, amely tárgyi eligazítást ad a sorszámok sematikus időrendjével ellentétben, s lehetővé teszi a visszakeresés szűkítését egy irattári jelbe sorolt iratokra. - A döntéshez még egy szempontot tanácsos figyelembe venni. A tanácsi korszak még önkormányzati kezelésben lévő iratainak egy része elektronikus iktató kíséretében érkezik a levéltárba, olyan programokkal, amelyek magukon hordozzák a számítógép alkalmazásának minden gyermekbetegségét és a legritkább esetben készültek levéltáros szakmai elvek figyelembe vételével. Ez azt jelenti a levéltárak számára a gyakorlatban, hogy segédlet nélküli iratokat veszünk át. S ha ez így van, a rendezési gyakorlatunkat a napi munka szempontjai határozzák meg, azaz a rendezésünk alapja a tárgyi csoportosítást tükröző irattári jel lesz. Az irattári jel szerinti rendezés melletti döntés nem oldott meg minden problémát, gondot okoznak még a jeleket alkalmazó előadók, iratkezelők meghatározásainak bizonytalanságai, hiányosságai, és a természetes emberi tévedés lehetősége. Ezeket a rendet zavaró tényezőket nehezen tudjuk kiküszöbölni, csak csökkenteni tudjuk azzal, hogy az irattári jel összetevőiből rendezési alapként a legoptimálisabbat választjuk ki. Elsőként kiiktathatjuk a rendezési elvek sorából a selejtezési kódjelet, ugyanis - elméletileg - valamennyi levéltárba került iratanyagunk 0-s. Ezek után arról kell döntenünk, hogy az ágazati betűjel, vagy az ügykörszám legyen az elsődleges meghatározó a rendezésben. A tanácsi ellenőrzést végző levéltárosok tapasztalatból tudják, hogy az ágazati betűjel alkalmazása nem egy letisztult, következetes rendszer szerint történt, meghatározó rendezési elvként így nem célszerű alkalmazni. A községi tanácsok például minden iratra egységesen alkalmazták a titkársági U" betűjelet. Az ágazati betűjellel ellentétben az ügykör száma az ügyirat tényleges tárgya szerint lett meghatározva, egy központilag használt utasítás alapján, így kevesebb egyéni változóval találkozunk. A legoptimálisabb rend a fentieknek megfelelően; évenként, ezen belül az ügykörszámok növekvő rendjében, ezen belül az iktatószámok rendjében. Az irattári jel szerinti rendezésnek van még egy sarkalatos problémája, nevezetesen, hogy a központi utasítás hiányait a tanácsok új irattári jel kreálásával küszöbölték ki, ehhez sokszor a 20-as vegyes ügykört használták. Az így keletkezett vegyes ügykör problémája nem megoldhatatlan, hiszen ezeket a pótlólagos irattári jeleket sokszor éveken át, következetesen használták, így tárgyuk rögzítése a raktárjegyzékekben megoldja a gondot.

12 Segédletkészítés A tanácsi iratok segédleteltsége az ideális állapot szerint az egykorú iktató és mutatókönyvek mellett a levéltárban készült raktárjegyzékeket, esetleg áttekintő raktárjegyzékeket, repertóriumokat jelenti. Ideális állapotban ez elegendő is, az iktató és mutatókönyv az ügyirat rendszerbeli helyét határozza meg számunkra, s ennek raktári helyét a raktárjegyzék rögzíti a doboz és a kötet, mint a legkisebb raktári egység szintjén. Megszoktuk már, hogy a tanácsi iratok dobozain évszámot és -tói -ig iktatószámot tartunk nyilván, s a kötetek egyéni azonosítóinak meghatározása sem okoz gondot senkinek. Az ideális állapot azonban nem mindig jellemző, s ezekben az esetekben is gondoskodnunk kell a kutathatóságról segédletek pótlásával vagy új segédletek készítésével. Az elsősorban használható, irattárból beszállított, egykorú iktató és mutatókönyvekkel is van gondunk, kezdve azzal, hogy a fizikai állapotuk helyreállítása pénz és időigényes, s a kötetek nagy része, mivel készen vásárolták, üresen foglalja az értékes raktári helyet. A tartalommal is akadnak problémák. A régi időkben olyan ellenőrzési hatalmunk volt, hogy a segédkönyvek karbantartását el tudtuk érni, piros ceruzás bejegyzések utaltak darabszinten a levéltári átadásra. Nem hiszem, hogy ez még ma is végrehajtható gyakorlat. Ennek hiányában álságos segédletekkel dolgozunk, amelyek nem rögzítik sem a selejtezést, sem a levéltári anyagot. A másik probléma 1973 után, hogy az iktatókönyvekben benne vannak az általunk át nem vett 5-6 kódjelű iratok, így a két őrző intézmény - az irattár és levéltár - közül az egyik segédlet nélkül marad. A fővárosi kerületi átvételeknél nem sikerült megnyugtatóan megoldani ezt a problémát. A beszállításkor elhoztuk a segédkönyveket, ennek eredményeként a levéltárban kellett az előzményeket keresnünk, az iktatók telefonon érkező kérésére. Ennek a tarthatatlan állapotnak a megoldására jelenleg másoltatjuk a segédkönyveket. Tudomásom van olyan megyei levéltárról, ahová ennek a problémának a megoldására beszállították az 5-ös, 6-os kódjelű iratokat, véleményem szerint ez az út nem járható, ellenkezik a levéltári törvénnyel. Nehéz szakmai elméleti és gyakorlati munka vár ránk, hogy a következő átvételig kidolgozzuk a mindkét fél számára kielégítő eljárást. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a következő beszállításkor megérkeznek a levéltárakba az első elektronikus iktatókönyvek is. Legalapvetőbb gondunk a fentiek ellenére az egykorú iktató és mutatókönyvek hiánya. Ezek pótlása, mióta tanácsi irat keletkezik, azóta foglalkoztatja a szakmai közvéleményt. Sajnos az új LÜSZ" ezzel a kérdéssel egyáltalában nem foglalkozik. A levéltárakban elsőként a mutatók pótlását, mint legegyszerűbb műveletet kezdtük el, s az iktatók pótlására nem is gondoltunk (talán még ma sem gondolunk). A mutatók pótlása igen fáradtságos, de eredményes munka volt és maradt mind a mai napig, bár tömeges készítésükre - időigényes volta miatt - nemigen gondolhatunk. A mutatók pótlása mellett nagyon elterjedt az iratjegyzék készítése, főként olyan esetekben, amikor a segédlet hiánya csak részleges volt; egy-egy évet, vagy osztályt érintett. Ezek a pótlólagos iratjegy-

13 zékek az esetek egy részében nem is a levéltárban készültek, hanem az átadás előkészítésekor az irattárakban. 10 A lehetőség ellenére csak korlátozottan használtuk az iratjegyzéket, mivel benne a kutatás korántsem olyan egyszerű, mint a mutatóban; a teljes jegyzék átolvasása az egyetlen keresési lehetőség. A mutatók és iratjegyzékek elterjedésének új irányt adott a számítógép, amelynek kihasználásával szakmai, elméleti szinten bővebben is kellene foglalkoznunk. A szakmai, elméleti vita azért is szükséges lenne, mert a próbaselejtezéseink során megállapítottuk, hogy a raktárainkban felhalmozott egykorú iratkezelési segédletek legjobb esetben is csak 50 %-ban képviselnek történeti értéket, tárolási szempontból és állományvédelmileg problémásak, kiváltásuk és ezzel kiselejtezésük a helyhiány enyhítése miatt indokolt lenne." Mindehhez természetesen hozzátartozik, hogy az egykorú segédletek pótlása, vagy kiváltása darabszintü rendezési és segédletkészítési munkát jelent, idő és szakember igényét senkinek sem kell számokkal bizonyítani. Az egykorú iratkezelési segédletek hiányának pótlása érdekében kezdtük el a darabszintű segédlet funkcióját - vagy inkább egyes funkcióit - a középszintűnek minősülő raktárjegyzékek bővítésével pótolni. A feladat egyszerű volt, a raktárjegyzékben rögzítjük azokat az információkat, amelyek az irattári segédletekben megtalálhatók lennének, és amelyeket ezeknek a segédleteknek a hiányában is fel tudunk tárni. A megoldás gyakorlata korszakonként változó: l-ben a doboz szintű raktárjegyzékben felsoroljuk valamennyi rendszámot és hozzárendeljük a szöveges tárgyát. A Botár-féle meghatározást összevetjük az iratanyaggal és a tényleges tárgyat rögzítjük között hasonlóan járunk el a csoportszámmal. A csoportszám meghatározásánál nagyobb volt a tanácsok választási szabadsága, ezért itt a tárgymeghatározásnál nagyon gondosan kell eljárni között a sorszámos iktatás semmiféle pontosítást nem tesz lehetővé, legfeljebb az ügyintéző szervezeti egység meghatározását keretszámos iktatás esetén között visszatérünk a rendszámnál és csoportszámnál jól bevált módszerhez és felsoroljuk valamennyi előtalált ügykört, a tárgymeghatározással együtt. A segédletek sorában külön kiemelten kell foglalkoznunk a jegyzőkönyvek segédletelésével. A tanácsi iratokban folytatott selejtezési vizsgálatok során nyilvánvalóvá vált, hogy az intézmény legfontosabb és legalapvetőbb forrása a A jegyzék készítésének elrendelése törvény adta jogunk lett azáltal, hogy a levéltári törvény az iratok segédletekkel együtt történő beszállítását írja elő. Érdemes lenne megfontolni, hogy szakmailag megfelelő iktató programok segítségével újra nyilvántartásba vegyük a levéltárba került maradandó értékű iratokat. Ezzel számítógépes levéltári darabszintü segédletet készítenénk, amely a segédlet hagyományos levéltári feladatai mellett megoldaná az iratkezelési programok kompatibilitásának, jogtisztaságának - jelenleg megoldhatatlannak látszó - kérdéseit is.

14 jegyzőkönyv, így ezek selejtezésének, rendezésének és segédleteinek tisztázása lett az elsődleges feladat. A jegyzőkönyvek kiemelt begyűjtésének és rendezésének munkamódszerét - azaz a kötelező rendezési tervet - a következőképpen alakítottuk ki: - valamennyi fellelhető példányt beszállítottuk a levéltárba, beleértve a fővárosnál fellelt másod, sőt harmadpéldányokat is, - darabszintü rendezést végeztünk olyan módon, hogy a példányokat összehasonlítva létrehoztuk a teljes jegyzőkönyvet, beleértve az előterjesztéseket és az egykorú mellékleteket, - a rendezést követően fennmaradó fölös példányokat kiselejteztük, - a darabszinten rendezett iratanyagot mikrofilmezésre előkészítettük; ülésenként pagináltuk, s a mikrofilmezéshez szükséges előzéklapot készítettünk, - hagyományosan értelmezett név-, hely-, és tárgymutatót készítettünk, mivel az ülések tárgysorozata kutatási célra nem bizonyult elegendőnek. A munka nem könnyű, de nagyon hasznos. A fővárosban a levéltári őrizetben lévő jegyzőkönyveknél, mintegy 60 %-os rendezettséget értünk el, a lemaradás sajnos a segédlet készítésnél jelentkezik. Természetesen a jegyzőkönyvek mutatózását számítógépes adatbázis készítésével terveztük, s ennek feltöltése időigényesebb, mint maga a rendezés. A iratrendezés, selejtezés és segédletkészítés látszólag belső levéltári szakmai ügy, de csak látszólag, mert a munkánk tematikája kihat a végeredményre, a kutató elé kerülő iratanyagra. A selejtezési, rendezési, segédletkészítési munkánk középpontjában mindig a kutathatóság, a kutatók érdeke áll. A tanácsi iratokban végzett iratértékelési, selejtezési, rendezési és segédletkészítési munkánkból a kutatók számára is leszűrhető néhány megjegyzésre méltó gondolat: - a tanácsrendszer egészét átfogó központi nyilvántartások, statisztikák, jól használhatók, elsődleges forrásnak minősülnek, - a levéltárakban alapvető selejtezési szempont, hogy a legteljesebb információt tartalmazó iratokat őrizzük, azaz a kutatást a legmagasabb szintű hivatal irataiban kell kezdeni, - a tanács erősen centralizált hivatal volt a végrehajtó bizottság irányításával, így legfontosabb forrása a végrehajtó bizottsági jegyzőkönyv, - a kutatónak soha nem szabad megfeledkeznie a korszak történelmi meghatározójáról: a mindenütt és minden szinten jelen lévő pártirányításról, s az ezt tükröző pártiratokról. A felsorolt módszerekről, legyen szó bár selejtezésről, rendezésről és segédletkészítésről - ha máskor nem, 2005-ben - döntenünk kell, akkor érkezik a levéltárakba az utolsó tanácsi iratanyag, a fond lezárul. Addig is cseréljük ki gondolatainkat, vitatkozzunk, hogy megtalálhassuk az ideális megoldást!

Irattári műhelybeszélgetés Iratkezelési szabályzat

Irattári műhelybeszélgetés Iratkezelési szabályzat Irattári műhelybeszélgetés Iratkezelési szabályzat Veszprém, 2013. október 29. Készítette: Szitási Istvánné segédlevéltáros Ügyvitel IRATKEZELÉS Küldemények érkezése Beadványok érkeztetése Nyilvántartásba

Részletesebben

Selejtezés és levéltári iratátadás

Selejtezés és levéltári iratátadás Selejtezés és levéltári iratátadás Nagy Szabolcs Selejtezés-levéltári iratátadás A két fogalom a gyakorlatban egymással szorosan összefügg! Céljuk: Az irattár tehermentesítése, s ezáltal hozzájárulás a

Részletesebben

Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára. Siófoki Városi Bíróság (korábban: Siófoki Járásbíróság) iratai

Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára. Siófoki Városi Bíróság (korábban: Siófoki Járásbíróság) iratai Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Siófoki Városi Bíróság (korábban: Siófoki Járásbíróság) iratai Peren kívüli ügyek iratai 1952 1994 XXV. 28. d. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem

Részletesebben

Az e-archivum működés közben. Puzsár Imre (Magyar Országos Levéltár)

Az e-archivum működés közben. Puzsár Imre (Magyar Országos Levéltár) Az e-archivum működés közben Puzsár Imre (Magyar Országos Levéltár) Létrejötte 10/2002. NKÖM r. alap minisztériumi elvárás a rendeletnél ne tartalmazzon többet, de több funkcionalitást fejlesztettünk bele,

Részletesebben

Iratkezelés ellenőrzése, az ellenőrzés részletes feladatai Dr. Kenyeres István Budapest Főváros Levéltára főigazgató Belső Ellenőrök Társasága II.

Iratkezelés ellenőrzése, az ellenőrzés részletes feladatai Dr. Kenyeres István Budapest Főváros Levéltára főigazgató Belső Ellenőrök Társasága II. Iratkezelés ellenőrzése, az ellenőrzés részletes feladatai Dr. Kenyeres István Budapest Főváros Levéltára főigazgató Belső Ellenőrök Társasága II. SZAKMAI KONFERENCIA 2014. február 24. Amiről szólesz Az

Részletesebben

BÁTAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

BÁTAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL A BÁTAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 1. számú melléklete A H I V A T A L S Z E R V E Z E T I S É M Á J A Báta KÖZSÉG ÖNKORMÁNY- ZATÁNAK KÉPVISELŐ- TESTÜLETE Sárpilis KÖZSÉG ÖNKORMÁNY- ZATÁNAK KÉPVISELŐ-

Részletesebben

10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet. a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről. I.

10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet. a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről. I. 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyagvédeleméről

Részletesebben

ELLENŐRZÉSI JELENTÉS I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

ELLENŐRZÉSI JELENTÉS I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Iktatószám: /2009. Ellenőrzés száma: 3/2009. ELLENŐRZÉSI JELENTÉS I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK AZ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ SZERVEZET/ SZERVEZETI EGYSÉG: Külső szakértő AZ ELLENŐRZÉS TÁRGYA: Az ügyiratkezelés szervezete,

Részletesebben

A tételekhez segédeszköz nem használható!

A tételekhez segédeszköz nem használható! A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott témaköröket tartalmazzák. A kérdések a szakmai elmélet

Részletesebben

XXIII. 214a. Keszthelyi Járási Tanács V. B. Építési és Közlekedési Csoport II. iratai 1957-1971

XXIII. 214a. Keszthelyi Járási Tanács V. B. Építési és Közlekedési Csoport II. iratai 1957-1971 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 214a. Keszthelyi Járási Tanács V. B. Építési és Közlekedési Csoport II. iratai 1957-1971 Terjedelem: 105 doboz = 12,6

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK

I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A köziratok védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény elõírásait figyelembe véve a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Dolgozóiért és Diákjaiért Alapítvány (továbbiakban:

Részletesebben

A Griff Íjász Egyesület Elnökségének 3/2014/(12. 17.) ELN. sz. Határozata a Griff Íjász Egyesület Iratkezelési szabályzata

A Griff Íjász Egyesület Elnökségének 3/2014/(12. 17.) ELN. sz. Határozata a Griff Íjász Egyesület Iratkezelési szabályzata A Griff Íjász Egyesület Elnökségének 3/2014/(12. 17.) ELN. sz. Határozata a Griff Íjász Egyesület Iratkezelési szabályzata A köziratok védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a 1992. évi LXIII. törvény

Részletesebben

A Veszprém Megyei Levéltár nyilvántartási rendszere Boross István-Márkusné Vörös Hajnalka-Jakab Réka-Nagy Szabolcs Az adatbázis kezdetei Papíralapú nyilvántartások Levéltárunk új épületbe költözik (2005)

Részletesebben

FÖLDES KÖZSÉGI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA VEZETŐJE

FÖLDES KÖZSÉGI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA VEZETŐJE FÖLDES KÖZSÉGI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA VEZETŐJE 4177 FÖLDES, Rákóczi u. 11. : (54) 464 068 E-mail: juliovoneni@gmail.com Iktatószám: 3. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földes Községi Napközi Otthonos

Részletesebben

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök I. Az ügyrend célja Az ügyrend célja, hogy meghatározza az alapszabályban

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 72. szám 6521 V. A Kormány tagjainak rendeletei Az emberi erőforrások minisztere 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelete a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével

Részletesebben

Központi irattárolás rendje

Központi irattárolás rendje Központi irattárolás rendje 1. A központi irattárolás körülményeinek meghatározása 1. Az intézményrendszer központi irattárolásának biztosításához szükséges infrastruktúra és szolgáltatás nyújtása a MAG

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 83g. Nagykanizsai Járási Hivatal Műszaki Osztály iratai 1972-1983 Raktári száma,, terjedelme: Raktári száma,, terjedelme: 263

Részletesebben

SOLA SCRIPTURA. IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Azonosító kód: SZ19 Verzió: 2. Dátum: 2009. 02 01. Preambulum

SOLA SCRIPTURA. IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Azonosító kód: SZ19 Verzió: 2. Dátum: 2009. 02 01. Preambulum 1/7 oldal SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

Diasort hatályosította: Fejesné TaskóTünde, 2014. augusztus 15. Ügyviteli munka. Szervezetek tevékenysége

Diasort hatályosította: Fejesné TaskóTünde, 2014. augusztus 15. Ügyviteli munka. Szervezetek tevékenysége Diasort hatályosította: Fejesné TaskóTünde, 2014. augusztus 15. 1 Ügyviteli munka Szervezetek tevékenysége Szakmai tevékenység (alaptevékenység) Szervi tevékenység (pl. ügyviteli tevékenység) Az ügyvitel

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT BLISS ALAPÍTVÁNY Segítő Kommunikáció-módszertani Központ 1112 Budapest, Neszmélyi út 36. Tel/Fax: 310-3583 E-mail: info@bliss.org.hu; www.bliss.org.hu Számlaszám: OTP XII. 11712004-20070579 Adószám: 18005426-1-43

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 10 kisdoboz 31 kötet Kötetek: 0,50 ifm Iratok: 1,25 ifm

Részletesebben

A Szent Imre Katolikus Általános Iskola egyedi iratkezelési és iratmegsemmisítési szabályzata

A Szent Imre Katolikus Általános Iskola egyedi iratkezelési és iratmegsemmisítési szabályzata A Szent Imre Katolikus Általános Iskola egyedi iratkezelési és iratmegsemmisítési szabályzata 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Az iratkezelési szabályzat hatálya... 3 Az iratkezelés felügyelete...

Részletesebben

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Alapfokú Köznevelési Intézményeket Működtető Központ 4400 Nyíregyháza Városmajor u. 2. 2015. 01.01. Alapfokú Köznevelési Intézményeket Működtető Központ 0 TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Státusz: Véglegesített (kitöltő)

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Státusz: Véglegesített (kitöltő) Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Státusz: Véglegesített (kitöltő) Alapadatok Az adatszolgáltató teljes neve: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Intézményazonosító: 11272 Az

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Munkaügyi Központ iratai 1990-1995 XXIV.522. Terjedelem. 18 kisdoboz. Iratok: 2,25 ifm Összesen:

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Munkaügyi Központ iratai 1990-1995 XXIV.522. Terjedelem. 18 kisdoboz. Iratok: 2,25 ifm Összesen: Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Munkaügyi Központ iratai 1990-1995 XXIV.522. Raktári egységek száma 18 kisdoboz Terjedelem Terjedelem ifm. Iratok: 2,25 ifm Összesen: 2,25 ifm ifm Raktári hely: FÜSZÉRT

Részletesebben

dr. Fenyér Éva iratkezelési jogi tanácsadó Opál Média és Kommunikáció Bt. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.hu

dr. Fenyér Éva iratkezelési jogi tanácsadó Opál Média és Kommunikáció Bt. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.hu Miért az ELOoffice iratkezelő rendszer mellett döntöttünk? dr. Fenyér Éva iratkezelési jogi tanácsadó Opál Média és Kommunikáció Bt. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.hu A céges adminisztráció

Részletesebben

A 90. sorszámú Segédlevéltáros és ügykezelő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 90. sorszámú Segédlevéltáros és ügykezelő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 90. sorszámú Segédlevéltáros és ügykezelő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 52 322 02 1.2.

Részletesebben

A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA: ADATMODELLEZÉS ÉS SZABVÁNYOK

A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA: ADATMODELLEZÉS ÉS SZABVÁNYOK A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA: ADATMODELLEZÉS ÉS SZABVÁNYOK Boross István MNL Veszprém Megyei Levéltára Juhász Zoltán Pannon Egyetem Budapest Főváros Levéltára, 2014. május 6. MÓDSZERTANI

Részletesebben

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/ V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó

Részletesebben

Ügyviteli és iratkezelési szabályzat

Ügyviteli és iratkezelési szabályzat Ügyviteli és iratkezelési szabályzat 2011. CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII.31.)EMMI (rendelet) 4. (1) pontja értelmében készült SZMSZ melléklete 20/2012.(VIII.31.) 84.-93. par. szerint

Részletesebben

8. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők: /. Megállapítás;

8. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők: /. Megállapítás; 8. sz. melléklet INTÉZKEDÉSI TERV az Állami Számvevőszék által készített a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzéséről Budapest Főváros XVI, Kerületi Német Nemzetiségi önkormányzat"

Részletesebben

MESEKERT TERMÉSZETKÖZELI ÓVODA. Iratkezelési szabályzat. Készítette: Szabó Gabriella óvodavezető

MESEKERT TERMÉSZETKÖZELI ÓVODA. Iratkezelési szabályzat. Készítette: Szabó Gabriella óvodavezető MESEKERT TERMÉSZETKÖZELI ÓVODA Iratkezelési szabályzat Készítette: Szabó Gabriella óvodavezető Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 2. Értelmezések... 2 3. Az iratkezelés felügyelete... 3 4. Iktatókönyv...

Részletesebben

Hatályos: 2011. május 26-tól

Hatályos: 2011. május 26-tól GYULA ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS FELESLEGES VAGYONTÁRGY HASZNOSÍTÁSI ÉS SELEJTEZÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2011. május 26-tól A Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Iroda

Részletesebben

A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA PEST MEGYEI SZERVEZETÉNEK IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA PEST MEGYEI SZERVEZETÉNEK IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA PEST MEGYEI SZERVEZETÉNEK IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2012. március Az Elnökség a Magyar Gyógyszerészi Kamara Pest Megyei Szervezetének Iratkezelési Szabályzatát (továbbiakban:

Részletesebben

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A köziratok védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény előírásait figyelembe véve a Magyar Vadászgörény Klub közhasznú egyesület (továbbiakban: Egyesület) iratkezelési rendjét az

Részletesebben

ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Elfogadva 16/2013 Eln. Hat.(IX.19) számú elnökségi határozattal 1 I. ÜGYVITEL RENDJE 1. Az ügykör és az ügyvitel fogalma Az ügykör a

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG IRATKEZELÉSI SZABÁLYZTA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG IRATKEZELÉSI SZABÁLYZTA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG IRATKEZELÉSI SZABÁLYZTA (módosításokkal egységes szerkezetben) Hatályos: 2015. január 1-től 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Mint a Magyar Olimpiai Bizottság (továbbiakban: MOB) elnöke,

Részletesebben

10. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők; /. Megállapítás:

10. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők; /. Megállapítás: 10. sz. melléklet INTÉZKEDÉSI TERV az Állami Számvevőszék által készített a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzéséről XVI. Kerületi örmény önkormányzat" című jelentéshez A jegyzőnek

Részletesebben

6. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére

6. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére 6. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: A 2015. évi Munkaterv és jogalkotási program elfogadása A tárgykört

Részletesebben

DOKUMENTUMOK ÉS MINŐSÉGÜGYI FELJEGYZÉSEK KEZELÉSE

DOKUMENTUMOK ÉS MINŐSÉGÜGYI FELJEGYZÉSEK KEZELÉSE FELJEGYZÉSEK 1. AZ CÉLJA Az eljárás célja Cigánd Város (a továbbiakban Polgármesteri Hivatal) dokumentációs rendszerének szabályozása annak érdekében, hogy megfelelő, a szolgáltatás folyamatát szabályozó

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 Terjedelme: 28 doboz = 3,08 ifm Helyrajzi jelzete: Iktatott

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2014. január 1. napjától 1 BEVEZETÉS Mint a Magyar Olimpiai Bizottság (továbbiakban: MOB) elnöke, a MOB Szervezeti és Működési Szabályzatában

Részletesebben

E) SELEJTEZÉS NYOMTATVÁNYAI

E) SELEJTEZÉS NYOMTATVÁNYAI E) SELEJTEZÉS NYOMTATVÁNYAI Sorszám Bizonylat megnevezése Bizonylat száma Azonosító 1. Immateriális javak, tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve 2. Selejtezett immateriális javak (szellemi termékek),

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dr. Dóka Klára. Az ügyiratok fogadásától a selejtezésig - az irodai ügykezelés alapvető tudnivalói. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Dr. Dóka Klára. Az ügyiratok fogadásától a selejtezésig - az irodai ügykezelés alapvető tudnivalói. A követelménymodul megnevezése: Dr. Dóka Klára Az ügyiratok fogadásától a selejtezésig - az irodai ügykezelés alapvető tudnivalói A követelménymodul megnevezése: Gépírás és levelezés A követelménymodul száma: 1586-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. október 26-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. október 26-i ülésére Tárgy: A járási hivatal kialakításához szükséges megállapodás jóváhagyása Sorszám: IV/5. Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Farkas László aljegyző Véleményező bizottság: Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Javaslat az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár és a Városgondnokság Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására

Részletesebben

1.1. Az Iratkezelési Szabályzat hatálya

1.1. Az Iratkezelési Szabályzat hatálya 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Mint a Sárospataki Református Kollégium, 3950 Sárospatak, Rákóczi utca 1. (továbbiakban: Református Kollégium) közigazgatója, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári

Részletesebben

Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről

Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnöksége a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet

Részletesebben

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére 5. napirendi pont Előterjesztés címe és tárgya: A 2014. évi munkaterv jóváhagyása A tárgykört rendező

Részletesebben

Legjobb gyakorlati alkalmazások

Legjobb gyakorlati alkalmazások Legjobb gyakorlati alkalmazások A belső ellenőrzési munkafolyamatok elektronikus dokumentálása A Ber. 12. j) pontja alapján a belső ellenőrzési vezető köteles az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint

Részletesebben

ÜGYVITELI SZABÁLYZATA IKTATÓSZÁM: JÓVÁHAGYOM: 2010. MÁRCIUS 26. OPSZ ELNÖK. Hatálybalépés: 2010. január 1. (visszamenőlegesen)

ÜGYVITELI SZABÁLYZATA IKTATÓSZÁM: JÓVÁHAGYOM: 2010. MÁRCIUS 26. OPSZ ELNÖK. Hatálybalépés: 2010. január 1. (visszamenőlegesen) ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG Levélcím: Telefon: Fax: IRM-tel: IRM-fax: 1077 Budapest Király u. 71. 441-1827 441-1794 441-1821 14-334, 13-775 13-863 IKTATÓSZÁM: JÓVÁHAGYOM: 2010. MÁRCIUS 26. DR. TÚRÓS ANDRÁS

Részletesebben

AZ 1. MELLÉKLET 46. SORSZÁMA ALATT KIADOTT SEGÉDLEVÉLTÁROS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

AZ 1. MELLÉKLET 46. SORSZÁMA ALATT KIADOTT SEGÉDLEVÉLTÁROS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK AZ 1. MELLÉKLET 46. SORSZÁMA ALATT KIADOTT SEGÉDLEVÉLTÁROS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 322 02 0000

Részletesebben

A szombathelyi Kutyamenhely Alapítvány BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZATA

A szombathelyi Kutyamenhely Alapítvány BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZATA A szombathelyi Kutyamenhely Alapítvány BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZATA ( módosításokkal együtt, egységes szerkezetben) Utolsó módosítás dátuma: 2010. november 10. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.A szabályzat

Részletesebben

A közigazgatási szervek belső szervezeti felépítése

A közigazgatási szervek belső szervezeti felépítése A közigazgatási szervek belső szervezeti felépítése A közigazgatási szervek belső szervezeti felépítését két alapvető tényező határozza meg. Az egyik a szerv mérete. Nagy szervezetekben tagolt, a munkamegosztásban

Részletesebben

V. 373. Szentendre város polgármesterének iratai 1873-1944 /-1953/

V. 373. Szentendre város polgármesterének iratai 1873-1944 /-1953/ V. 373. Szentendre város polgármesterének iratai 1873-1944 /-1953/ Raktári helye: Mester utca, fszt. raktár, 110. állvány, 2. polc-111. állvány, 16. polc a/ Elnöki iratok 1910-1931 0,11 fm b/ Közigazgatási

Részletesebben

Jelen szabályzatban foglaltak alkalmazása a Duna-Mix Kft. teljes vezényelt és polgári alkalmazotti állományára vonatkozóan kötelező.

Jelen szabályzatban foglaltak alkalmazása a Duna-Mix Kft. teljes vezényelt és polgári alkalmazotti állományára vonatkozóan kötelező. 8/2013 számú ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓI UTASÍTÁS 2013. Május 10. Tárgy: A Duna-Mix Kft. IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Jelen szabályzatban foglaltak alkalmazása a Duna-Mix Kft. teljes vezényelt és polgári alkalmazotti

Részletesebben

Monostorpályi Község Önkormányzatának

Monostorpályi Község Önkormányzatának Monostorpályi Község Önkormányzatának KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSI ÉS BESZÁMOLÁSI SZABÁLYZATA 2012.-től I. A költségvetési terv készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó általános és speciális szabályok

Részletesebben

Registrum. Az első magyar ISAD/G alkalmazás. Veszprém 2011.04.14. Breinich Gábor Budapest Főváros Levéltára

Registrum. Az első magyar ISAD/G alkalmazás. Veszprém 2011.04.14. Breinich Gábor Budapest Főváros Levéltára Registrum Az első magyar ISAD/G alkalmazás Veszprém 2011.04.14. Breinich Gábor Budapest Főváros Levéltára Számítógép alkalmazása a BFL-ben 1976 Terv-és térképtári törzsadatlapok felvétele számítógépes

Részletesebben

1. Állományapasztás szempontjai

1. Állományapasztás szempontjai Állománycsökkentés Tartalomjegyzék 1. Állományapasztás szempontjai 3 2. Törlési jegyzékek készítése és a selejtezés munkafolyamatai 4 2.1. Meglévő példányok selejtezése 4 2.1.1. Törlési jegyzék nyomtatása

Részletesebben

EGY MÓDSZERTANI KÍSÉRLET A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES MEGJELENÍTÉSE

EGY MÓDSZERTANI KÍSÉRLET A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES MEGJELENÍTÉSE EGY MÓDSZERTANI KÍSÉRLET A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES MEGJELENÍTÉSE Boross István MNL Veszprém Megyei Levéltára Juhász Zoltán Pannon Egyetem MNL Veszprém Megyei Levéltára, 2014. május 20. A MÓDSZERTANI

Részletesebben

Az ELO Iratkezelő Modul jogi háttere. dr. Fenyér Éva ügyvéd, iratkezelési jogi tanácsadó

Az ELO Iratkezelő Modul jogi háttere. dr. Fenyér Éva ügyvéd, iratkezelési jogi tanácsadó Az ELO Iratkezelő Modul jogi háttere dr. Fenyér Éva ügyvéd, iratkezelési jogi tanácsadó 1 Az előadás célja A jogi alapok áttekintése és rendszerezése Az ELO Iratkezelő Modul - magyarországi jogszabályi

Részletesebben

IV. 449. A Váci járás főszolgabírájának iratai (1884-)1898-1944

IV. 449. A Váci járás főszolgabírájának iratai (1884-)1898-1944 IV. 449. A Váci járás főszolgabírájának iratai (1884-)1898-1944 a/ Elnöki /bizalmas/ iratok 1898-1924 0,10 fm b/ Általános iratok /1884-/ 1898-1944 70,25 fm c/ Kihágási iratok 1898-1929 1,94 fm d/ Katonai

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZABÁLYZATA A BÉLYEGZŐK ÉS PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL ÉS SELEJTEZÉSÉRŐL

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZABÁLYZATA A BÉLYEGZŐK ÉS PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL ÉS SELEJTEZÉSÉRŐL 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 32. függelék A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZABÁLYZATA A BÉLYEGZŐK ÉS PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL,

Részletesebben

Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Irodájának. Iratkezelési Szabályzata. Hatályos: 2011. március 30.

Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Irodájának. Iratkezelési Szabályzata. Hatályos: 2011. március 30. Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Irodájának Iratkezelési Szabályzata Hatályos: 2011. március 30. 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat hatálya a. A szabályzat a nyílt iratok

Részletesebben

POSZEIDON dokumentáció (6.4)

POSZEIDON dokumentáció (6.4) POSZEIDON dokumentáció (6.4) HALLGATÓI KÉRELMEK KEZELÉSE A POSZEIDON RENDSZERBEN Tartalomjegyzék Hallgatói kérelmek iktatása összefoglaló Tájékoztatások kezelése a kérelmekhez, határozatokhoz Jogorvoslatok

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

Információ menedzsment

Információ menedzsment Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Szervezetek felépítése Szervezetek közötti információáramlás Információ fogadás Elosztás Új információk

Részletesebben

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályba léptette: 1/2010. sz. Vezérigazgatói Utasítás Hatályba lépés dátuma: 2010. január 05. Érvényes: Visszavonásig A Társaság Panaszkezelési Szabályzatában

Részletesebben

SEGÉDLEVÉLTÁROS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

SEGÉDLEVÉLTÁROS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK SEGÉDLEVÉLTÁROS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 322 02 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Segédlevéltáros

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SELEJTEZÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2002. február 27.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SELEJTEZÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2002. február 27. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SELEJTEZÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2002. február 27. 1) A használhatatlannak minősítés és egyéb fogalmak: Vagyontárgyak: minden

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS, EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE Szám: EPL/6/15/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok. Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok

Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok. Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok 2015 Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok TransferPricingServices Komplex transzferár szolgáltatások

Részletesebben

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE 3. melléklet A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. -ának (6) bekezdése alapján szabadalmi elbíráló

Részletesebben

D) SELEJTEZÉS NYOMTATVÁNYAI

D) SELEJTEZÉS NYOMTATVÁNYAI D) SELEJTEZÉS NYOMTATVÁNYAI Sorszám Bizonylat megnevezése Bizonylat száma Azonosító 1. Immateriális javak, tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve 2. Selejtezett immateriális javak (szellemi termékek),

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM SZABÁLYZATA BÉLYEGZŐK és PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL és SELEJTEZÉSÉRŐL

Az ÓBUDAI EGYETEM SZABÁLYZATA BÉLYEGZŐK és PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL és SELEJTEZÉSÉRŐL 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 32. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM SZABÁLYZATA BÉLYEGZŐK és PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL és

Részletesebben

XXIII. Tanácsok (1884 ) 1950 1990 ( 1996) 6 276,21 fm

XXIII. Tanácsok (1884 ) 1950 1990 ( 1996) 6 276,21 fm XXIII. Tanácsok (1884 ) 1950 1990 ( 1996) 6 276,21 fm K 1 Pest Megyei Tanács iratai 1950 1990 5,20 fm a) Jegyzőkönyvek 1950 1990 5,20 fm K 2 Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága iratai 1950 1990 24,20

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Pusztaszemesi mgtsz-ek (tszcs-k) iratgyűjteménye 1953 1992. XXX. 363.

Somogy Megyei Levéltár. Pusztaszemesi mgtsz-ek (tszcs-k) iratgyűjteménye 1953 1992. XXX. 363. Somogy Megyei Levéltár Pusztaszemesi mgtsz-ek (tszcs-k) iratgyűjteménye 1953 1992. XXX. 363. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. kisdoboz, 188 nagy doboz, csomó, Iratok: 23,50 ifm. kötet,

Részletesebben

Iratkezelési Szabályzat

Iratkezelési Szabályzat Iratkezelési Szabályzat Orosháza 2012 1 Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések...3 II. A levél minősítése...3 III. A küldemények átvétele és felbontása...3 IV. A levelek nyilvántartásba vétele...4

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől 7562. Segesd, Szabadság tér 1. Tel.: 82/598002; Fax: 82/598001 E-mail: segesd@latsat.

Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől 7562. Segesd, Szabadság tér 1. Tel.: 82/598002; Fax: 82/598001 E-mail: segesd@latsat. Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől 7562. Segesd, Szabadság tér 1. Tel.: 82/598002; Fax: 82/598001 E-mail: segesd@latsat.hu Előterjesztés a képviselő-testület 2015. február 10.-i

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZABÁLYZATA A BÉLYEGZŐK ÉS PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL ÉS SELEJTEZÉSÉRŐL

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZABÁLYZATA A BÉLYEGZŐK ÉS PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL ÉS SELEJTEZÉSÉRŐL A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZABÁLYZATA A BÉLYEGZŐK ÉS PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL ÉS SELEJTEZÉSÉRŐL BUDAPEST 2003. május A Budapesti Műszaki Főiskola Szabályzata a bélyegzők és pecsétek beszerzéséről,

Részletesebben

Iktatás modul. Kezelői leírás

Iktatás modul. Kezelői leírás Iktatás modul Kezelői leírás 1 C.) Iktatás modul A modul kezelése történhet a menürendszerből, illetve az Iktatás modul fülén lévő ikonok segítségével. Az Iktatás modul önállóan vagy más modulok törzsadatait

Részletesebben

MNL Nógrád Megyei Levéltára Státusz: Véglegesített pénzügyi adatok nélkül (kitöltő) 2013

MNL Nógrád Megyei Levéltára Státusz: Véglegesített pénzügyi adatok nélkül (kitöltő) 2013 MNL Nógrád Megyei Levéltára Státusz: Véglegesített pénzügyi adatok nélkül (kitöltő) 213 Alapadatok Az adatszolgáltató teljes neve: Magyar Nemzeti Levéltár Intézményazonosító: 113385 Az adatszolgáltató

Részletesebben

Éves ellenőrzési jelentés

Éves ellenőrzési jelentés Intézmények Gazdasági Szolgálata 9400 Sopron, Magyar u. 19. Levelezési cím: 9400 Sopron, Pf. 42 Tel./Fax: 99/505-410 e-mail: titkarsag@igsz.t-online.hu 2. sz. melléklet Éves ellenőrzési jelentés a 2009.

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium Iratkezelési szabályzata

A Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium Iratkezelési szabályzata 7. számú melléklet A Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium Iratkezelési szabályzata 2014. május 14. 1 Az intézmény köteles irattárat fenntartani, megőrizni, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni. Az

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal ügyrend 1. sz. melléklet. Titkárság

Polgármesteri Hivatal ügyrend 1. sz. melléklet. Titkárság Polgármesteri Hivatal ügyrend 1. sz. melléklet Titkárság a tevékenységének társadalmi szintű szervezési és koordinatív támogatásával, adatgyűjtéssel és elemzéssel kapcsolatos, valamint az előkészítő és

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MK/HU Érvényességi idő: 2009. 02. 04. 10 óra 00 perc a vizsgakezdés szerint. Minősítő neve, beosztása: Nagy László s.k. NSZFI főigazgató Készítő szerv: Nemzeti Szakképzési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Pannon Volán Zrt. 2012. évi beszámolója Iktatószám: 5202/2013. Melléklet:

Részletesebben

V. 1143. Tököl nagyközség iratai 1787, 1839-1950

V. 1143. Tököl nagyközség iratai 1787, 1839-1950 Raktári hely: Mester utca, I. emelet, 149. állvány, 4-6. polc A/ Feudális kori iratok b/ Elöljárósági iratok 1787, 1839-1847 0,10 fm B/ Polgári kori iratok 1 a/ Képviselő-testületi iratok 1848-1855 0,10

Részletesebben

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hatályos: 2013. május 29. ArteusCredit Zrt. 1134 Budapest, Róbert K. krt. 59., Telefon: 06/1 814 2179 1 Az ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére 6. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2016. évi belső i tervének jóváhagyása Az előterjesztést készítette:

Részletesebben