Mocsári teknős (Emys orbicularis) állományok összehasonlító vizsgálata különböző típusú területeken

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mocsári teknős (Emys orbicularis) állományok összehasonlító vizsgálata különböző típusú területeken"

Átírás

1 Mocsári teknős (Emys orbicularis) állományok összehasonlító vizsgálata különböző típusú területeken Kalmár Zsófia egyetemi hallgató Szent István Egyetem Állattani és Ökológiai Tanszék Témavezetők: Molnár László őrkerület vezető (KNP) Bártol István őrkerület vezető (KNP) Dr. Kiss István e. docens (SZIE) 2006

2 1. A téma aktualitása A védett mocsári teknős állománya hazánkban kevéssé ismert és nehezen becsülhető. Az állományok esetleges létszámcsökkenésének okai elsősorban a vizes területek lecsapolása, a mocsarak, lápok feltöltődése, tehát a az élőhelyek megszűnése és átalakulása. Különösen nagy veszélyt jelent a tavak, folyók melletti intenzív mezőgazdaság terjedése (tojásrakó helyek elvesztése és közvetlenül a fészkek megsemmisítése, elpusztítása), a nyílt területek újrafásítása, az építkezési tevékenységek és a horgászat. Nagy problémát jelent a tojásrakásra alkalmas száraz füves területek elvesztése és a róka, vaddisznó populációk sűrűségének növekedése (tojások, fiatal teknősök zsákmányolása). Azonban számuk ott is megfogyatkozott, ahol az élőhelyi feltételek adottak, ennek oka ismeretlen. Az urbanizáció és egyéb antropogén hatások élőhelyeik drasztikus csökkenéséhez vezetnek. Ezek a hatások nagyon érzékenyen érintik a vizes élőhelyeket. A szaporodási időszakban vonuló állatok egy része áldozatul esik a közúti forgalomnak. Fészkelőhelyeik sokszor művelt területeken helyezkednek el. Itt a fiókák túlélési aránya alacsony. Nem elhanyagolható az ember kártékony hatása sem, a begyűjtés, horgászat és más nem őshonos fajok természetbe való juttatása. (pl. az ékszerteknős, amely kompetítor faj, élettevékenységeiket hátrányosan befolyásolja). A magyarországi helyzete indokolja a védelmi lépések elindítását. A faj, bár még viszonylag nagy számban megtalálható az országban, Európa-szerte több élőhelyről eltűnt (FRITZ 1995/96). Különböző szerzők (MARIÁN 1988, HARKA 1987, PÉCHY és HARASZTHY 1997, FARKAS 2002) arról számolnak be, hogy állományai megfogyatkoztak, egyes területekről eltűntek és látszólag optimális körülmények között sem képesek fennmaradni. Mint egyetlen őshonos teknősfajunk, nagy értéket jelent hazánknak, ezért kutatás és monitorozás nélkül az élőhelyvédelem sem megoldható. A hosszú távú megőrzéséhez szükséges az előfordulási területeinek, ökológiájának kutatása, hiszen csak szórványos adatok vannak országszerte. A WWF 2002 tavaszán indított Mocsári Teknős Védelmi Programján belül sajátítottam el a csapdázás módszereit a XVI. kerületi Naplás-tónál - élvefogó varsákkal, melyeket hat helyszínen helyeztünk el (aszerint, ahol nagyobb volt a fogási arány). A felvételezéseket ben Bera Márta és Torvaji László indította el, szakmai segítséget és információkat tőlük kaptam. A programhoz 2004-ben csatlakoztam önkéntesként. A Védelmi program célja volt az adatgyűjtés, a mocsári teknős életmódjának megismerése, monitorhálózat kiépítése és egy konkrét védelmi program megvalósítása a modellterületen (Naplás-tó). Az adatgyűjtést a WWF által biztosított eszközökkel végeztük.

3 2. A mocsári teknős biológiája 2.1. Elterjedési területe és élőhelye Az európai mocsári teknős a világ teknősei közül az egyik legnagyobb területen él. Élőhelye Északnyugat-Afrikától, Nyugat- és Közép Ázsián át Dél- és Közép-Európa és Ázsia legnagyobb részén az Aral-tóig terjed. Az összes dél-európai félszigeten megtalálható. A dunai populáció hatása egészen Németország É-i részéig érezhető: az ide tartozó példányok morfológiailag megegyeznek a lengyelországi mocsári teknősökkel. A magyarországi állomány európai viszonyok között is jelentősnek mondható (Torvaji 2003). Hatalmas elterjedési területén meglehetősen eltérő élőhelyeken fordul elő. Megtalálhatjuk őket folyókban, tavakban, árkokban, csatornákban, holtágakban, mocsaras területeken. Kedvelik az iszapos, növényzettel benőtt vizeket. A halastavak gyakran erős populációknak adnak otthont. Északon könnyen felmelegedő, sekély vizekben élnek, leginkább tavakban, de mindenképp síkvidéken. A faj legmagasabb hazai előfordulása m-re tehető (DELY 1978). A Dunántúli elterjedéséről kevés adat van. A Balatoni populáció-legalábbis részbenbetelepítés eredménye lehet (MARIÁN 1988). Legjelentősebb állományai az Alföldön találhatóak (Ócsa, Szabadszállás, Orgovány). A dunántúlon (Sumony, Baláta) és a tiszántúlon (Hortobágy) is előfordul (PÉNZES 1983) Taxonómia A fajokban rendkívül gazdag mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjának egyetlen palearktikus képviselője. Az egyik legváltozékonyabb a morfológiai bélyegek alapján. A legnagyobb diverzitás elterjedési területének déli részén tapasztalható, északon morfológiailag egységes képet mutat, melyeket a törzsalakhoz sorolunk (Emys o. orbicularis). Az area É-i részén élő teknősök nagy termetűek, sötét színűek, kevésbé mintázottak (Emys o. orbicularis), mint a D-i területeken megtalálható kis testű, kifejezetten világos alfajok. A mocsári teknősnek 13 alfaját különítjük el, amelyeket Ny-i és K-i vonalra illetve 5 alfajcsoportba oszthatunk: I. Occidentalis alfaji csoport: közepes méretű, nagyfejű, a nemek ugyanakkorák, a hímeknek sárgás, barnás, fehér íriszük van. II. Galloitalica alfaji csoport: Közepes méretű, a hímek kisebbek, sárgás, vagy fehér íriszük van. III. Hellenica alfaji csoport: Kicsi, közepes nagyságú sárga torokkal, gyakran széles fejű trapéz nyakszirti pikkellyel. A hímek recézett, a nőstények pöttyös fejmintázattal rendelkeznek. IV. Orbicularis alfaji csoport: Sötét színű, trapéz alakú nyakszirti pikkellyel. A plastron gyakran feltűnően fekete, a hímeknél megkülönböztethető világos mintázattal. A hímeknek pirosas íriszük van és kisebbek, mint a nőstények. A hazai állomány, az úgynevezett dunai populáció -ba sorolt (Emys orbicularis orbicularis). V. Luteofusca alfaji csoport: Egyetlen taxon tartozik ide. Anatólia központi medencéjében fordul elő. Világos színű, kisfejű. Páncélméretben nagy eltérések a helyi populációban (környezeti tényezők miatt). A hímek írisze vöröses.

4

5 2.3. Morfológia A magyarországi mocsári teknős populációk egyedei általában világosabb színezetűek, mint az északi alfajok (FARKAS 1998). A nőstényeknél a sárga plastron dominál. A hímek írisze gyakran vörösesbarna árnyalatú, azonos korú egyedeknél a hát és haspáncél eltérő alakú. Fiatal állatok esetében a szexuális dimorfizmus még nem jelenik meg. Mocsári teknős nőstény plastron (sokkal világosabb, mint a hímeké, a sárga szín dominál). (Fotó: Kalmár Zs.) Mocsári teknős hím plastron (sokszor majdnem teljesen fekete). (Fotó: Kalmár Zs.) Adult nőstényeknél a carapax erősen domború, a plastron enyhén domború, vagy egyenes. A hímek carapaxa jóval laposabb, a plastron legtöbbször homorú.

6 Mocsári teknős nőstény kloáka (a farok tövéhez közelebb áll). (Fotó: Kalmár Zs.) Mocsári teknős hím kloáka (a farok tövétől távolabb áll). (Fotó: Kalmár Zs.) A dunai populáció morfológiailag határozottan elkülöníthető (számottevően kisebbek és világosabbak).

7 Az Emys orbicularis faj európai populációinak maximális páncélhossza 230 mm (Németország K-i része). Egyes törpe állományok egyedei csupán mm-esre nőnek (Szicília, dalmát tengerpart). A magyarországi kifejlett hímek átlagos carapax hosszúsága 111,7 195,0 mm, a nőstényeké 101,8 173,2 mm, azonban az eloszlási területének legnagyobb részén a nőstények nagyobbak a hímeknél. A legnagyobb hím a Magyar Természettudományi Múzeumban található, melynek carapax hossza eléri a 164,0 mm-t (FARKAS 1998), a legnagyobb nőstény pedig 183,0 mm (ausztriai populációból) Életmód Az időjárástól függően március közepén, április elején jön elő téli álmából. (A hibernációs időszak befejeztével, ha a levegő hőmérséklete már elég magas, ºC). A telet mélyen az iszapban, a parti fövenyben tölti. Májusban párzik, a nőstény június végén, július elején laza (homok) talajba, 8-10 cm s gödörbe rakja le tojásait. Mindenképp olyan helyet keres, amelyet az árvíz nem érhet el. Egy gödörben 5 12 tojás található. A tojások 4,5 7 g tömegűek. A kis teknősök augusztus végén, szeptemberben közepén kelnek ki. (vagy a következő év tavaszán). Az ivarérettséget 5-12 éves korukban érik el. (a hímek korábban, mint a nőstények). Mocsári teknős nőstény tojásrakás megkezdése előtt (Fotó: Kalmár Zs.).

8 Az utolsó tojások is lerakásra kerültek. (Fotó: Kalmár Zs.). Napközben háborítatlan helyeken, vízbe dőlt tuskókon napozik, borús idő esetén csak ritkán látható. Inkább hajnalban, a kora esti órákban aktív, ekkor keresi táplálékát. Korosztályonként különböző a táplálékpreferencia. Természetes táplálékai: különböző lárvák, férgek, rákok, döghús, puhatestűek, csak beteg, sérült, legyengült, kisebb halak, halivadékok (egészséges halállomány fenntartása, a halastavakra így nem jelentenek veszélyt). Vízinövényeket csak ritkán fogyaszt. Veszélyforrást jelentenek a tojásokat és a fiatalokat zsákmányoló ragadozók (róka, rétisas, telepített ragadozó halak magas populációsűrűsége egy adott élőhelyen); kémiai vegyületek (műtrágyák, növényvédőszerek); és fizikai behatások (autó- és motorkerékpár); valamint az élőhely zavarása, az állatok háborgatása. Téli nyugalomra szeptember végén, október közepén végén vonul. Oxigénszükségletét a száj és garatnyálkahártyán (gazdagon erezett) keresztül veszi fel.(az anyagcsere speciális alakulása jellemző).

9 3. Célkitűzések Vizsgálataink során célul tűzzük ki az alábbiakat: - Populációbiológiai paraméterek meghatározása: A vizsgált területeken élő mocsári teknős állományok nagyságának, ivararányának, testméret-viszonyainak feltárása. - A szezonális aktivitás megismerése az adott élőhelyeken. - Felmérni, hogy a tojásrakó helyek mennyire veszélyeztetett területen helyezkednek el (tojásrakó helyek felmérése: elhelyezkedése, víztől való távolsága, zavartsága, hogy művelés alá vont területről van-e szó, folyik-e gazdálkodás a területen). - Megállapítani a mocsári teknősök mozgáskörzetét és azt, hogy mi az a maximális távolság, amelyen belül a teknősök megtalálják életfeltételeiket, mekkora távolságokat képesek megtenni a szaporodó helyekig és a táplálékforrás felkutatása érdekében. - A védelmi intézkedések szükségességének értékelése, hogy hosszú távú fennmaradásukat biztosítani tudjuk a különböző élőhelyi feltételek mellett. A jelenlegi helyzet vázolása, állapotjellemzés, ökológiai, populációbiológiai kutatások, majd ezután a védelmi programok kidolgozására kerülhet sor Várható eredmények és hasznosíthatóságuk A faj hazai állományára vonatkozóan populációbiológiai alapadatokhoz juthatunk és kiértékelésükkel megfelelő képet kaphatunk az adott területeken élő populáció állapotáról. Az eredmények támpontot adhatnak a területkezelési tervek elkészítésében, az információk segítséget nyújthatnak a faj védelmének kidolgozásában, egy stabil állomány fenntartásában.

10 4. A felmérések módszerei 4.1. A vizsgálati területek Szikra és Alpári rét törzsterületét képező tiszaalpári Tőzeges tavak Magas vízálláskor, a teknősök számára kedvezőtlen körülmények (Fotó: Kalmár Zs.). Péteri-tó II. tóegység

11 Nádas, gyékényes, ahol a csapdák találhatóak 100m-enként (Fotó: Kalmár Zs.) Az alkalmazásra kerülő módszerek Felméréseink elsődlegesen élvefogó csapdázással történtek. A megfigyelések eszközéül a fogás visszafogás módszerét alkalmaztam - Ezek a halászvarsákhoz hasonlóan működnek, dróthálóból készültek. A varsák bejárataira csapóajtó is került (2 db/ajtó), megelőzendő az állatok kimenekülését a mérés előtt. A csapdák méretei: hosszúság: 102 cm szélesség: 62 cm magasság: 60,5 cm. A csapda bejárata a téglatest két kisebb oldalán, gúlaszerűen a középpont felé süllyesztve van kialakítva. (szélesség: 22 cm, magasság:13 cm). A csapdaajtók a bejárat felső szegélyére gyűrűvel felhelyezett fémrudacskák. (a bejárást lehetővé teszik, de kimenekülni nem tudnak az állatok). A varsákkal a kisebb egyedek is befoghatók. Élvefogó csapda pillepalackokkal (Fotó: Kalmár Zs.).

12 A csapda helye a tiszaalpári Tőzeges Tavak területén magas vízállásnál (Fotó: Kalmár Zs.). Carapax szegélypajzsának jelölése bereszeléssel (Fotó: Kalmár Zs.). A 2005-ös évben saját vizsgálatot indítottam a tiszaalpári Tőzeges tavak területén állományfelmérés céljából, eredményeit a későbbiek folyamán fejtem ki. Munkámat itt Bártol István őrkerület vezető segítette. Megismertem a Péteri-tónál folyó felvételezéseket és módszereket, melyeket Molnár László természetvédelmi őr végzett.

13 A vizsgálatok megkezdését és a csapdák kihelyezését az időjárás, a vízállás, és a terület megközelíthetősége határozta meg. A felvételezéseket nagyon későn tudtam megkezdeni a 2005-ös évben a terület vízborítottsága miatt. A felmérés/csapdázási idény kezdete: július 3-a volt. Az idény vége: szeptember 29-e. A vizsgálat végét az indokolta, hogy szeptember első hetében már minimálisra csökkent a teknősök mozgása,- és létszáma. Szeptember 12-e után nem sikerült befogni egyetlen állatot sem. Valószínűleg az újabb vízszintemelkedés, és gyors hőmérsékletcsökkenés okozta visszavonulásukat. Dróthálóból készült, csapóajtóval ellátott élvefogó varsákat használtam a befogásoknál, amelyekbe műanyag palackokat erősítettem, hogy a csapda legalább 10 cm-re kiemelkedjen a vízből. Így biztosítottam az állatok oxigénhez jutását. A teknősvarsákba csaliként kezdetben marhamájat, majd sertés- és csirkemájat tettem az eredményesség miatt.(gyorsan megérzik a rothadó máj szagát, odavonzza őket a csapdához). Sok esetben érintetlenül találtam a májat ellenőrzéskor, később hozzászoktak a csalihoz, és a fogási arány is nőtt. A csalit kétféleképpen helyeztem el: a varsákon belül középen az ajtók szintjében felkötve (könnyebben megtalálják a bejáratot), vagy az aljzatra tettem. A csapdák helyeinek megválasztása azon a feltételezésen alapult, hogy az állatok előszeretettel használják a part menti, alacsonyabb vízmélységű sávokat. Figyelembe vettem a növényborítottságot, a vegetációt is. Ezáltal próbáltam meghatározni a teknősök mozgáskörzetét a különböző területek látogatottsága alapján.(potenciális búvó-, napozó-, és táplálkozási helyek megválasztása). A megfigyelések (csapdafelszedés és mérés) az egész időszak alatt hetente egy- két alkalommal történtek, lehetőség szerint azonos időszakokban, ugyanabban a napszakban (délelőtt és kora esti órák). A kihelyezés és csapdafelszedés időpontját az aktivitási periódus határozta meg (szürkületkor és a kora reggeli órákban), mivel ebben az időszakban a legnagyobb a befogás valószínűsége. Minden alkalommal mértem a levegő hőmérsékletét és megfigyeltem az időjárást, mivel befolyásolja az állatok mozgásának intenzitását. A felvett adatok rögzítésére egy táblázat szolgált, amelyben a kézzel fogott példányok adatait is feljegyeztem. A táblázat tartalmazza a befogásokat, a teknősök méreteit, sérüléseit, nemét, a dátumot és az időjárást, a csapdák számát, a jelöléseket, és azt, hogy új, vagy visszafogott volt-e a példány. A megjegyzés cellába kerültek a mérésen kívüli egyéb megfigyelések és információk. Több alkalommal fogtam egyéb fajokat is (pl. csuka, kecskebéka), melyeket a feljegyzés után azonnal elengedtem. Az állatok testméreteinek felvételére tolómérőt használtam, minden új egyedről 8 méretet vettem fel (plastron hossz- és szélesség, carapax hossz- és szélesség két helyen, nyakpajzs hossz- és szélesség és a páncélmagasság). Az új példányok megjelölésére a carapax szegélypajzsainak bereszelését alkalmaztam, így minden állat egyedi jelölést kapott (A reszelések az állat számára a későbbiekben nem okoznak semmiféle hátrányt). - Testméretek felvétele Ph (plastron hossz) Ps (plastron szélesség) Ch (carapax hossz) Cs1 (carapax szélesség a 6. szegélypajzsnál)

14 Cs2 (carapax szélesség maximuma) Nh (nyakpajzs hossz) Ns (nyakpajzs szélesség) Ps (páncélmagasság)-nem teljesen pontos adatok, nehezen mérhető. További eszközként tolómérőt, mérleget és reszelőt használtunk. - A teknősök jelölései, attól függően, hogy a bereszelés melyik oldalon van (carapax felülnézetben): Bp (bal pajzs) és Jp (jobb pajzs). - Az adatok rögzítése táblázatban történt, majd az adatfelvételi lap kiértékelése statisztikai módszerekkel és azok értékelése - Egyéb észrevételek feljegyzése, amelyek befolyásoló tényezőként hatnak az állomány alakulására, módszereink használhatóságára A Péteri-tónál a II. tóegységben történtek a felvételezések, melynek időtartama közé esett. Ezt megelőzően Molnár László végezte a monitorozást től ig. Ugyanazzal a módszerrel dolgoztunk az adott területen mind a két hónapban. A teknősvarsákat (7db) a II. tóegység DK-i felén, egymástól 100 m-re helyeztük el a nádas illetve gyékényes szegélyében karókhoz rögzítve. Az ellenőrzés során kenuval közlekedtünk a tó területén. A teknős csapdákat pillepalackok tartják a víz felett 5-10 cm-re. Csalit itt nem használtunk, a monitorozás egyöntetűsége végett. A vízmélység 2006-ban cm volt, cm-rel magasabb, mint tavaly. Mindegyik csapda a tavaly kijelölt helyére került. A teknős csapdák helyzete: teknős csapda=tcs GPS koordinata TCS száma Északi szélesség Keleti hosszúság 1. 46, , , , , , , , , , , , , ,90807 Minden befogott példány kapott egy sorszámot és a sorszámhoz tartozó egyedi azonosító kódot. A carapax szélső pikkelylemezeit jelöltem. A szélső pikkelyek számozása a faroktól indul, külön jobb és bal oldal. A csapdákban befogott példányok jobb oldala (az első lemez kimarad), a csapdán kívül fogottak (duzzasztó, Molnár-tanya, zsilip) bal oldala került megjelölésre. A kézzel fogott példányok nagy része tojásrakó nőstény volt. A felvett adatok: dátum, kód, egyed száma csapda száma, nem, tömeg, plastron hosszúság és szélesség, carapax hosszúság és szélesség, írisz szín. Ezen kívül feljegyeztük a sérüléseket, deformációkat. Minden egyes példányról fénykép készült (carapax, plastron fotó) a későbbi azonosíthatóság és változások miatt.

15

16 5. Eredmények 5.1. Egyedek számának alakulása A Tiszaalpári Tözeges tavak területén mindkét évben igen alacsony létszámban sikerült a mocsári teknősöket befogni. Az esetleges előfordulásnak köszönhetően a létszám igen ingadozó. Hasonlóan ingadozó létszámot figyeltünk meg a Péteri-tónál, ami elsősorban az időjárás változásával, a hőmérséklet csökkenésével, erős széllel magyarázható. Az időjárás hatását a fogási eredményekre a következő évben kívánjuk elemezni a legközelebbi meteorológiai állomás adatainak felhasználásával.

17 Az egy nőstényre eső hímek számában a két terület között különséget találtunk, ami az idei évben még nagyobbnak mutatkozott, 3,3 hím jutott egy nőstényre. Az egyes évek között is különbség adódott, amíg Tiszaalpáron növekedett a hímek aránya, addig a Péteri-tónál csökkent. Terület Tiszaalpári Tözeges tavak Péteri-tó Összes egyed nőstényre eső hímek száma Meghatározatlan ivarú Összes egyed 1 nőstényre eső hímek száma Meghatározatlan ivarú 35 2, , , , A jelölés-visszafogás eredményei

18 A Tiszaalpári Tözeges tavaknál a évben összesen 29 egyedet sikerült befogni és megjelölni. Ugyanebben az évben ezek közül 9 példányt fogtunk vissza, évben már egyet sem. A 2006-ban újonnan befogott és jelölt 18 példányból mindössze egyet sikerült ismételten megfogni. A terület mindkét évben az árvíz miatt igen sokáig vízzel volt borítva, a vízmélység, eloszlás folyamatosan változott,, ami igen kedvezőtlen hatású lehetett a teknősállományra. A Péteri-tónál 2005-ben 131 egyedet jelöltünk, amiből ugyanazon évben 9 példányt, 2006-ban 37 egyedet sikerült visszafogni. A 2006-ban jelölt 184 egyedből 112-öt tudtunk visszafogni, ami igen magas arányú. A Tiszaalpári területen volt olyan példány, amelyiket ötször is, a Péteri-tónál nyolc alkalommal is visszafogtunk, de a legtöbb egyedet mindössze két-három alkalommal. Az alábbi ábrák jelmagyarázatában az elől álló év a jelölés, míg a következő a visszafogás idejét jelöli.

19 5.3. Mozgáskörzet vizsgálatok A teknősök mozgáskörzetének megállapításához négyzetrácsos elhelyezésben igen sok csapdára lenne szükség. A csapdák korlátozott száma miatt jelenleg csak a teknősök által megtett legnagyobb távolságot tudjuk felmérni a vonalban kihelyezett csapdák segítségével. Tekintettel arra, hogy eddigi terepi tapasztalataink szerint a teknősök elsősorban a nádas-szegély mentén mozognak, a becslés közelít a valósághoz. Az ábra jól mutatja, hogy a visszafogott egyedek többsége ugyanazon csapda közvetlen környezetében marad vagy legfeljebb a szomszédos csapdát kereste fel. 300m vagy ennél nagyobb távolságra mindössze néhány egyed jutott el.

20 A területhűséget jól jelzi az alábbi ábra, amin látszik, hogy a visszafogott egyedek döntő többsége az első megfogás helyszínén maradt, ugyanabba a csapdába még egyszer bement, viszont kétszer vagy háromszor már sokkal kevesebb példány kereste fel ismételten ugyanazt a csapdát Testméretek kapcsolata A befogott egyedszám jelentős különbsége miatt jelenleg csak a Péteri-tó mocsári teknős állományának testméret-összefüggéseit mutatjuk be, kiemelve néhány mért paramétert. Az állatok testtömege és a hátpáncél hosszúsága között a hímek és a nőstények esetében egyaránt nagyon szoros kapcsolat látszik, amelynek statisztikai értékelése folyamatban van. A nőstények esetében a kapcsolat sokkal szorosabbnak látszik.

21

22 A mocsári teknősök páncél hosszúsága és szélessége között szintén szoros összefüggés látszik. A két év adatai között némi eltérés figyelhető meg, ami minden bizonnyal az idei év nagyobb befogott egyedszámának köszönhető. A nőstények átlagos és maximális carapax hosszúsága és szélessége a hímekét meghaladja.

23

24 5.5. A területeken előforduló sérülések típusai

25 Feltehetően gépjármű okozta mély carapax törés (Fotó: Kalmár Zs.). Hím mocsári teknős csonkolásos sérülése (Fotó: Kalmár Zs.).

26 Az egész carapaxra kiterjedő gépjármű okozta törés (Fotó: Kalmár Zs.) Javaslatok védelmi intézkedésekre A vízi élettér állapotának megőrzésével nagyban befolyásolhatjuk a mocsári teknős állományok további csökkenésének megállítását. A fészkek pontos helyének felkutatása, majd a veszélyeztető tényezők kizárása az egyik legfontosabb feladat az intenzív mezőgazdaság visszaszorítása mellett. A tojásrakó helyekre a mezőgazdaság és a predátorok jelentik a legnagyobb veszélyt. A Péteri-tónál biztosított a megfelelő fészkelőhely, (idén a duzzasztónál figyeltem meg tojásrakást, a közelben található laza talajú, homokos, füves terület), napozó- és búvóhely. A tiszaalpári Tőzeges Tavaknál nincs alkalmas tojásrakóhely.(hátrányt jelent itt még a napozóhelyek és a náddal, gyékénnyel benőtt partszegélyek hiánya). A szaporodási időszakban mind a két területen veszélyeztető tényező a közúti forgalom az állatok vonulásakor. A tojásrakás- és a kelés időpontjában az adott területeken a forgalom korlátozása fontos vedelmi lépés lehetne. A szőrmés ragadozók számának csökkentésével és telelőhelyek védelmével a fiatal állatok túlélési esélyei növekednének. A mocsári teknős populációk további felmérésére, a monitorozás folytatására és kiterjedtebb vizsgálatok elkezdésére lenne szükség a KNP területén.

27

28 6. Válogatott irodalom Arvy C., Servan J.(1996): Imminent compatition between Trachemys scripta and Emys orbicularis in France. Proceedings of the Emys Symposium Dresden (96); 33-38pp. Bozhansky A., Orlova V.(1996): Conservation status of the European pond turtle, Emys orbicularis (Linnaeus, 1758) in European Russia; Proceedings of the Emys Symposium Dresden (96); 41-45pp. Schneeweiss N.(1996): Status and protection of the European pond turtle( Emys orbicularis o.) in Brandenburg, Northeast Germany. Proceedings of the Emys Symposium Dresden (96); pp. Ficetola G. F., Padoa-Schioppa E., Monti A., Massa R., Bernardi F., and Bottoni L.(2004): The importance of aquatic and terrastrial habitat of the European pond turtle ( Emys orbicularis): implications for conservation planning and management; Canadian Journal of Zoology ; pp. Cadi A. and Joly P.(2003): Competition for basking places between the endangered European pond turtle Emys orbicularis galloitalica) and the introduced red-earlier slider (Trachemys scripta elegans); Canadian Journal of Zoology; 1392pp. Janzen F., Tucker J., and Paukstis G.(2000): Experimental analysis of an early life-history stage: selection on size of hatchling turtles; Ecology ; pp. Highfield A.( ): Breeding Emys orbicularis in captivity.(the European pond turtle); Tortoise Trust Levin D. (1993): European Pond turtle, Emys orbicularis; Tortuga Gazette. Farkas B., Sasvári L.(1999): Teknősök, Kitaibel Kiadó; 70-72pp. O Shea M. & Hallyday T.(2001): Hüllők és kétéltűek. Határozó Kézikönyvek. Szegedi Kossuth Nyomda Kft; 52pp. Pénzes B.: Terrárium kétéltűeknek, hüllőknek, kisemlősöknek. Szegedi Kossuth Nyomda Kft; pp. Brehm A.: Az állatok világa. II. kötet; Gutenberg Könyvkiadó; pp. Torvaji L.(2003): A mocsári teknős ökológiája a naplás- tavi populációban. Diplomadolgozat. Keszthely. Marián M., Szabó J.(1961): Adatok a mocsári teknős (Emys orbicularis) szaporodásbiológiájához; Állattani Közlemények; 85-99pp.

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

A TEKNÕSÖK EREDETE ÉS RENDSZERTANA

A TEKNÕSÖK EREDETE ÉS RENDSZERTANA A TEKNÕSÖK EREDETE ÉS RENDSZERTANA A Proganochelys quenstedti õsteknõs rekonstrukciója Gaffney (1990) nyomán A teknõsök a hüllõk legõsibb képviselõi közé tartoznak a krokodilok és a hidasgyíkok mellett.

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László Védett fajok 26.3.2010 A raftingoló béka A gyepi békát az ország hegyvidékein sok helyen rendszeresen, nagy mennyiségben és ellenőrizetlenül gyűjtik a combjáért a szaporodási időszakban. Az eljárás brutális:

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Aquila (1 998), Vol. 103-104, p. 67-72 KöM Természetvédelmi Hivatal POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Gyurácz József- Bank László - Orbán

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN

SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN A Pannon Egyetemen működő Ornitológiai Kutatócsoport keretében 2004 óta folyik kutatómunka, főként a viselkedésökológia és ökológia

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz Gedeon Veronika (Budapest) A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok részekre

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Emlősök: az északi pocok (Microtus oeconomus) fogás-jelölés-visszafogáson alapuló monitorozása

Emlősök: az északi pocok (Microtus oeconomus) fogás-jelölés-visszafogáson alapuló monitorozása I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD) Emlősök: az északi

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR : MATEMATIKA, EMELT SZINT

PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR : MATEMATIKA, EMELT SZINT 1. FELADATSOR Felhasználható idő: 40 perc I. rész 1.1.) Oldja meg grafikusan az alábbi egyenlőtlenséget! x + 1 + 1 x + x + 11 1..) Mekkora legyen az x valós szám értéke, hogy az alábbi három mennyiség

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

Derogációs jelentés a vadon élő természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló 92/43/EGK irányelv 16. 2) cikke értelmében

Derogációs jelentés a vadon élő természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló 92/43/EGK irányelv 16. 2) cikke értelmében Derogációs jelentés a vadon élő természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló 92/43/EGK irányelv 16. 2) cikke értelmében Magyarország 2004 Derogation N : H/1/2004 Year: 2004

Részletesebben

A harlekinkatica és terjedésének veszélyei Magyarországon

A harlekinkatica és terjedésének veszélyei Magyarországon A harlekinkatica és terjedésének veszélyei Magyarországon A harlekinkatica (Harmonia axyridis) eredetileg távol-keleti, szibériai elterjedésű katicafaj. Észak-Amerikába és Európába a különböző levéltetű

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A közterület, mint élettér

A közterület, mint élettér A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:

Részletesebben

Az északi pocok (Microtus oeconomus) új adata a Kis-Balaton II. ütemén

Az északi pocok (Microtus oeconomus) új adata a Kis-Balaton II. ütemén Natura Somogyiensis 24 287-292 Ka pos vár, 2014 Az északi pocok (Microtus oeconomus) új adata a Kis-Balaton II. ütemén 1 Lanszki József & 2 Magyari Máté 1Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL

MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL Helyszín: időpont: Osztály: Csoporttagok: 1. Nézzetek körül a tó partján. Milyen? Húzzátok alá a megfelelő jellemzőt. csak nádas és erdő veszi körül

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Előadó: Molnár András ÉDUVÍZIG szakaszmérnök Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2012. április 13. A projekt jelenlegi állása: A kivitelező BMO Konzorcium a

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Ki mit tud Magyarországi hüllők

Ki mit tud Magyarországi hüllők Ki mit tud Magyarországi hüllők Fürge gyík feje közelről, oldalt jól látszik a füle További információ a Magyarországon honos állatokról: MME Az összes magyarországi hüllő és kétéltű védett állat, befogásukat

Részletesebben

Parlagi sasok nyomkövetési módszerei

Parlagi sasok nyomkövetési módszerei Parlagi sasok nyomkövetési módszerei Horváth Márton, Bagyura János, Bereczky Attila, Demeter Iván, Fatér Imre, Juhász Tibor, Kovács András, Kovács Szilvia, Molnár István Lotár, Prommer Mátyás és Szabó

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VíZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VíZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VíZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG Ügyszám: 14/6974-3/2008. Előadó: dr. Felföldi Aliz Dr. Kalotás Zsolt Tárgy: Dél-Nyírség-Bihari Táj védelmi és Kulturális Értékőrző

Részletesebben

A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében

A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében Examination of the reed songbird communities of Fenékpuszta as a function of water level in Lake Balaton

Részletesebben

Amazónia varázslatos állatvilága

Amazónia varázslatos állatvilága Amazónia varázslatos állatvilága Az Amazonas-medence állatvilága Óriási fajgazdagság. (egysejtűek, férgek, rovarok /lepkék, bogarak kicsik és óriásiak/ különféle kétéltűek, hüllők és emlősök) Nappal az

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Állatökológiai kutatásokat végző egyetemi hallgatók tehetséggondozó műhelyének

Állatökológiai kutatásokat végző egyetemi hallgatók tehetséggondozó műhelyének A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézetén belül működő Állatökológiai kutatásokat végző egyetemi hallgatók tehetséggondozó műhelyének eddigi tevékenysége, a tehetséggondozó munkájának

Részletesebben

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai

Részletesebben

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november Tervezési alapadatok 676/1971 számú vízjogi engedély, vizikönyvi szám: I/614. mely a Ferenc tápcsatorna üzemeltetéséről szól Érvényben lévő jogszabályok,

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

Hírek a nagyvilágból

Hírek a nagyvilágból 8. szám 2014. augusztus szeptember MÓRAHALMI CSAHOLÓ Hírek a nagyvilágból Párt kapott a vörös panda A Szegedi Vadaspark hím vörös pandája párt kapott maga mellé. Összeszoktatásuk után augusztus 26 tól

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára

Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Ujhegyi Nikolett, Biró Zsolt, Patkó László, Szemethy László Gödöllő Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 2014.

Részletesebben

A genetikai sodródás

A genetikai sodródás A genetikai sodródás irányított, nem véletlenszerű Mindig a jobb nyer! természetes szelekció POPULÁCIÓ evolúció POPULÁCIÓ A kulcsszó: változékonyság a populáción belül POPULÁCIÓ nem irányított, véletlenszerű

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

http://www.vadonleso.hu/ A Vadonleső csapata köszönt Téged

http://www.vadonleso.hu/ A Vadonleső csapata köszönt Téged http://www.vadonleso.hu/ A Vadonleső csapata köszönt Téged A Vadonleső csapata A Vadonleső programot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hozta létre és tartja fent. A program része a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

A vadmacska (Felis silvestris) populációt veszélyeztető tényezők és a védelem lehetőségei

A vadmacska (Felis silvestris) populációt veszélyeztető tényezők és a védelem lehetőségei A vadmacska (Felis silvestris) populációt veszélyeztető tényezők és a védelem lehetőségei Dr. Biró Zsolt Dr. Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék Fotó: IUCN Cat

Részletesebben

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról 2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Vajda Zoltán osztályvezető Fülöpháza 2015. június 9. Tájidegen faj / adventív faj

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Káposztabolhák (Phyllotreta spp.)

Káposztabolhák (Phyllotreta spp.) Káposztabolhák (Phyllotreta spp.) A kifejlett bogarak apró termet ek, 1.5-3.0 mm hosszúságúak, tojásdad alakúak, fémesen csillogó fekete, kékes, zöldes vagy bronzos szín ek. Egyes fajok szárnyfedelén 1-1

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2013 02 25 FELADATOK I. Feladat: Iskolátok, vagy lakóhelyetek környékén biztosan

Részletesebben

K ISTESTŰ RAGADOZÓ FAJOK CSAPDÁZÁSA TEREPI SEGÉDLET

K ISTESTŰ RAGADOZÓ FAJOK CSAPDÁZÁSA TEREPI SEGÉDLET ISTESTŰ RAGADOZÓ K FAJOK CSAPDÁZÁSA TEREPI SEGÉDLET Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken. A projekt a Svájci Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Környezet A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos környék a külvilágnak az élőlény körül elforduló

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

Državni izpitni center MAGYAR NYELV ÍRÁSBELI FELMÉRŐLAP. 2006. május 5., péntek / 60 perc

Državni izpitni center MAGYAR NYELV ÍRÁSBELI FELMÉRŐLAP. 2006. május 5., péntek / 60 perc A t a n u l ó k ó d s z á m a: Državni izpitni center *N063* MÁJUSI MÉRÉS MAGYAR NYELV ÍRÁSBELI FELMÉRŐLAP 006. május 5., péntek / 60 perc Engedélyezett segédeszközök: a tanuló által hozott kék vagy fekete

Részletesebben

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Készítette: Csókás Balázs csokas.balazs@emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Feladatgyűjtemény matematikából

Feladatgyűjtemény matematikából Feladatgyűjtemény matematikából 1. Pótold a számok között a hiányzó jelet: 123: 6 a 45:9.10 2. Melyik az a kifejezés, amelyik 2c-7 tel nagyobb, mint a 3c+7 kifejezés? 3. Határozd meg azt a legnagyobb természetes

Részletesebben

Egyenes, a koponyacsonttal párhuzamos vágás toka alsó toka Egyenes, a koponyacsonttal párhuzamos vágás a szem vonaláig, majd tovább a fej elülső része felé toka és alsó toka Kristályosodási

Részletesebben