Mocsári teknős (Emys orbicularis) állományok összehasonlító vizsgálata különböző típusú területeken

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mocsári teknős (Emys orbicularis) állományok összehasonlító vizsgálata különböző típusú területeken"

Átírás

1 Mocsári teknős (Emys orbicularis) állományok összehasonlító vizsgálata különböző típusú területeken Kalmár Zsófia egyetemi hallgató Szent István Egyetem Állattani és Ökológiai Tanszék Témavezetők: Molnár László őrkerület vezető (KNP) Bártol István őrkerület vezető (KNP) Dr. Kiss István e. docens (SZIE) 2006

2 1. A téma aktualitása A védett mocsári teknős állománya hazánkban kevéssé ismert és nehezen becsülhető. Az állományok esetleges létszámcsökkenésének okai elsősorban a vizes területek lecsapolása, a mocsarak, lápok feltöltődése, tehát a az élőhelyek megszűnése és átalakulása. Különösen nagy veszélyt jelent a tavak, folyók melletti intenzív mezőgazdaság terjedése (tojásrakó helyek elvesztése és közvetlenül a fészkek megsemmisítése, elpusztítása), a nyílt területek újrafásítása, az építkezési tevékenységek és a horgászat. Nagy problémát jelent a tojásrakásra alkalmas száraz füves területek elvesztése és a róka, vaddisznó populációk sűrűségének növekedése (tojások, fiatal teknősök zsákmányolása). Azonban számuk ott is megfogyatkozott, ahol az élőhelyi feltételek adottak, ennek oka ismeretlen. Az urbanizáció és egyéb antropogén hatások élőhelyeik drasztikus csökkenéséhez vezetnek. Ezek a hatások nagyon érzékenyen érintik a vizes élőhelyeket. A szaporodási időszakban vonuló állatok egy része áldozatul esik a közúti forgalomnak. Fészkelőhelyeik sokszor művelt területeken helyezkednek el. Itt a fiókák túlélési aránya alacsony. Nem elhanyagolható az ember kártékony hatása sem, a begyűjtés, horgászat és más nem őshonos fajok természetbe való juttatása. (pl. az ékszerteknős, amely kompetítor faj, élettevékenységeiket hátrányosan befolyásolja). A magyarországi helyzete indokolja a védelmi lépések elindítását. A faj, bár még viszonylag nagy számban megtalálható az országban, Európa-szerte több élőhelyről eltűnt (FRITZ 1995/96). Különböző szerzők (MARIÁN 1988, HARKA 1987, PÉCHY és HARASZTHY 1997, FARKAS 2002) arról számolnak be, hogy állományai megfogyatkoztak, egyes területekről eltűntek és látszólag optimális körülmények között sem képesek fennmaradni. Mint egyetlen őshonos teknősfajunk, nagy értéket jelent hazánknak, ezért kutatás és monitorozás nélkül az élőhelyvédelem sem megoldható. A hosszú távú megőrzéséhez szükséges az előfordulási területeinek, ökológiájának kutatása, hiszen csak szórványos adatok vannak országszerte. A WWF 2002 tavaszán indított Mocsári Teknős Védelmi Programján belül sajátítottam el a csapdázás módszereit a XVI. kerületi Naplás-tónál - élvefogó varsákkal, melyeket hat helyszínen helyeztünk el (aszerint, ahol nagyobb volt a fogási arány). A felvételezéseket ben Bera Márta és Torvaji László indította el, szakmai segítséget és információkat tőlük kaptam. A programhoz 2004-ben csatlakoztam önkéntesként. A Védelmi program célja volt az adatgyűjtés, a mocsári teknős életmódjának megismerése, monitorhálózat kiépítése és egy konkrét védelmi program megvalósítása a modellterületen (Naplás-tó). Az adatgyűjtést a WWF által biztosított eszközökkel végeztük.

3 2. A mocsári teknős biológiája 2.1. Elterjedési területe és élőhelye Az európai mocsári teknős a világ teknősei közül az egyik legnagyobb területen él. Élőhelye Északnyugat-Afrikától, Nyugat- és Közép Ázsián át Dél- és Közép-Európa és Ázsia legnagyobb részén az Aral-tóig terjed. Az összes dél-európai félszigeten megtalálható. A dunai populáció hatása egészen Németország É-i részéig érezhető: az ide tartozó példányok morfológiailag megegyeznek a lengyelországi mocsári teknősökkel. A magyarországi állomány európai viszonyok között is jelentősnek mondható (Torvaji 2003). Hatalmas elterjedési területén meglehetősen eltérő élőhelyeken fordul elő. Megtalálhatjuk őket folyókban, tavakban, árkokban, csatornákban, holtágakban, mocsaras területeken. Kedvelik az iszapos, növényzettel benőtt vizeket. A halastavak gyakran erős populációknak adnak otthont. Északon könnyen felmelegedő, sekély vizekben élnek, leginkább tavakban, de mindenképp síkvidéken. A faj legmagasabb hazai előfordulása m-re tehető (DELY 1978). A Dunántúli elterjedéséről kevés adat van. A Balatoni populáció-legalábbis részbenbetelepítés eredménye lehet (MARIÁN 1988). Legjelentősebb állományai az Alföldön találhatóak (Ócsa, Szabadszállás, Orgovány). A dunántúlon (Sumony, Baláta) és a tiszántúlon (Hortobágy) is előfordul (PÉNZES 1983) Taxonómia A fajokban rendkívül gazdag mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjának egyetlen palearktikus képviselője. Az egyik legváltozékonyabb a morfológiai bélyegek alapján. A legnagyobb diverzitás elterjedési területének déli részén tapasztalható, északon morfológiailag egységes képet mutat, melyeket a törzsalakhoz sorolunk (Emys o. orbicularis). Az area É-i részén élő teknősök nagy termetűek, sötét színűek, kevésbé mintázottak (Emys o. orbicularis), mint a D-i területeken megtalálható kis testű, kifejezetten világos alfajok. A mocsári teknősnek 13 alfaját különítjük el, amelyeket Ny-i és K-i vonalra illetve 5 alfajcsoportba oszthatunk: I. Occidentalis alfaji csoport: közepes méretű, nagyfejű, a nemek ugyanakkorák, a hímeknek sárgás, barnás, fehér íriszük van. II. Galloitalica alfaji csoport: Közepes méretű, a hímek kisebbek, sárgás, vagy fehér íriszük van. III. Hellenica alfaji csoport: Kicsi, közepes nagyságú sárga torokkal, gyakran széles fejű trapéz nyakszirti pikkellyel. A hímek recézett, a nőstények pöttyös fejmintázattal rendelkeznek. IV. Orbicularis alfaji csoport: Sötét színű, trapéz alakú nyakszirti pikkellyel. A plastron gyakran feltűnően fekete, a hímeknél megkülönböztethető világos mintázattal. A hímeknek pirosas íriszük van és kisebbek, mint a nőstények. A hazai állomány, az úgynevezett dunai populáció -ba sorolt (Emys orbicularis orbicularis). V. Luteofusca alfaji csoport: Egyetlen taxon tartozik ide. Anatólia központi medencéjében fordul elő. Világos színű, kisfejű. Páncélméretben nagy eltérések a helyi populációban (környezeti tényezők miatt). A hímek írisze vöröses.

4

5 2.3. Morfológia A magyarországi mocsári teknős populációk egyedei általában világosabb színezetűek, mint az északi alfajok (FARKAS 1998). A nőstényeknél a sárga plastron dominál. A hímek írisze gyakran vörösesbarna árnyalatú, azonos korú egyedeknél a hát és haspáncél eltérő alakú. Fiatal állatok esetében a szexuális dimorfizmus még nem jelenik meg. Mocsári teknős nőstény plastron (sokkal világosabb, mint a hímeké, a sárga szín dominál). (Fotó: Kalmár Zs.) Mocsári teknős hím plastron (sokszor majdnem teljesen fekete). (Fotó: Kalmár Zs.) Adult nőstényeknél a carapax erősen domború, a plastron enyhén domború, vagy egyenes. A hímek carapaxa jóval laposabb, a plastron legtöbbször homorú.

6 Mocsári teknős nőstény kloáka (a farok tövéhez közelebb áll). (Fotó: Kalmár Zs.) Mocsári teknős hím kloáka (a farok tövétől távolabb áll). (Fotó: Kalmár Zs.) A dunai populáció morfológiailag határozottan elkülöníthető (számottevően kisebbek és világosabbak).

7 Az Emys orbicularis faj európai populációinak maximális páncélhossza 230 mm (Németország K-i része). Egyes törpe állományok egyedei csupán mm-esre nőnek (Szicília, dalmát tengerpart). A magyarországi kifejlett hímek átlagos carapax hosszúsága 111,7 195,0 mm, a nőstényeké 101,8 173,2 mm, azonban az eloszlási területének legnagyobb részén a nőstények nagyobbak a hímeknél. A legnagyobb hím a Magyar Természettudományi Múzeumban található, melynek carapax hossza eléri a 164,0 mm-t (FARKAS 1998), a legnagyobb nőstény pedig 183,0 mm (ausztriai populációból) Életmód Az időjárástól függően március közepén, április elején jön elő téli álmából. (A hibernációs időszak befejeztével, ha a levegő hőmérséklete már elég magas, ºC). A telet mélyen az iszapban, a parti fövenyben tölti. Májusban párzik, a nőstény június végén, július elején laza (homok) talajba, 8-10 cm s gödörbe rakja le tojásait. Mindenképp olyan helyet keres, amelyet az árvíz nem érhet el. Egy gödörben 5 12 tojás található. A tojások 4,5 7 g tömegűek. A kis teknősök augusztus végén, szeptemberben közepén kelnek ki. (vagy a következő év tavaszán). Az ivarérettséget 5-12 éves korukban érik el. (a hímek korábban, mint a nőstények). Mocsári teknős nőstény tojásrakás megkezdése előtt (Fotó: Kalmár Zs.).

8 Az utolsó tojások is lerakásra kerültek. (Fotó: Kalmár Zs.). Napközben háborítatlan helyeken, vízbe dőlt tuskókon napozik, borús idő esetén csak ritkán látható. Inkább hajnalban, a kora esti órákban aktív, ekkor keresi táplálékát. Korosztályonként különböző a táplálékpreferencia. Természetes táplálékai: különböző lárvák, férgek, rákok, döghús, puhatestűek, csak beteg, sérült, legyengült, kisebb halak, halivadékok (egészséges halállomány fenntartása, a halastavakra így nem jelentenek veszélyt). Vízinövényeket csak ritkán fogyaszt. Veszélyforrást jelentenek a tojásokat és a fiatalokat zsákmányoló ragadozók (róka, rétisas, telepített ragadozó halak magas populációsűrűsége egy adott élőhelyen); kémiai vegyületek (műtrágyák, növényvédőszerek); és fizikai behatások (autó- és motorkerékpár); valamint az élőhely zavarása, az állatok háborgatása. Téli nyugalomra szeptember végén, október közepén végén vonul. Oxigénszükségletét a száj és garatnyálkahártyán (gazdagon erezett) keresztül veszi fel.(az anyagcsere speciális alakulása jellemző).

9 3. Célkitűzések Vizsgálataink során célul tűzzük ki az alábbiakat: - Populációbiológiai paraméterek meghatározása: A vizsgált területeken élő mocsári teknős állományok nagyságának, ivararányának, testméret-viszonyainak feltárása. - A szezonális aktivitás megismerése az adott élőhelyeken. - Felmérni, hogy a tojásrakó helyek mennyire veszélyeztetett területen helyezkednek el (tojásrakó helyek felmérése: elhelyezkedése, víztől való távolsága, zavartsága, hogy művelés alá vont területről van-e szó, folyik-e gazdálkodás a területen). - Megállapítani a mocsári teknősök mozgáskörzetét és azt, hogy mi az a maximális távolság, amelyen belül a teknősök megtalálják életfeltételeiket, mekkora távolságokat képesek megtenni a szaporodó helyekig és a táplálékforrás felkutatása érdekében. - A védelmi intézkedések szükségességének értékelése, hogy hosszú távú fennmaradásukat biztosítani tudjuk a különböző élőhelyi feltételek mellett. A jelenlegi helyzet vázolása, állapotjellemzés, ökológiai, populációbiológiai kutatások, majd ezután a védelmi programok kidolgozására kerülhet sor Várható eredmények és hasznosíthatóságuk A faj hazai állományára vonatkozóan populációbiológiai alapadatokhoz juthatunk és kiértékelésükkel megfelelő képet kaphatunk az adott területeken élő populáció állapotáról. Az eredmények támpontot adhatnak a területkezelési tervek elkészítésében, az információk segítséget nyújthatnak a faj védelmének kidolgozásában, egy stabil állomány fenntartásában.

10 4. A felmérések módszerei 4.1. A vizsgálati területek Szikra és Alpári rét törzsterületét képező tiszaalpári Tőzeges tavak Magas vízálláskor, a teknősök számára kedvezőtlen körülmények (Fotó: Kalmár Zs.). Péteri-tó II. tóegység

11 Nádas, gyékényes, ahol a csapdák találhatóak 100m-enként (Fotó: Kalmár Zs.) Az alkalmazásra kerülő módszerek Felméréseink elsődlegesen élvefogó csapdázással történtek. A megfigyelések eszközéül a fogás visszafogás módszerét alkalmaztam - Ezek a halászvarsákhoz hasonlóan működnek, dróthálóból készültek. A varsák bejárataira csapóajtó is került (2 db/ajtó), megelőzendő az állatok kimenekülését a mérés előtt. A csapdák méretei: hosszúság: 102 cm szélesség: 62 cm magasság: 60,5 cm. A csapda bejárata a téglatest két kisebb oldalán, gúlaszerűen a középpont felé süllyesztve van kialakítva. (szélesség: 22 cm, magasság:13 cm). A csapdaajtók a bejárat felső szegélyére gyűrűvel felhelyezett fémrudacskák. (a bejárást lehetővé teszik, de kimenekülni nem tudnak az állatok). A varsákkal a kisebb egyedek is befoghatók. Élvefogó csapda pillepalackokkal (Fotó: Kalmár Zs.).

12 A csapda helye a tiszaalpári Tőzeges Tavak területén magas vízállásnál (Fotó: Kalmár Zs.). Carapax szegélypajzsának jelölése bereszeléssel (Fotó: Kalmár Zs.). A 2005-ös évben saját vizsgálatot indítottam a tiszaalpári Tőzeges tavak területén állományfelmérés céljából, eredményeit a későbbiek folyamán fejtem ki. Munkámat itt Bártol István őrkerület vezető segítette. Megismertem a Péteri-tónál folyó felvételezéseket és módszereket, melyeket Molnár László természetvédelmi őr végzett.

13 A vizsgálatok megkezdését és a csapdák kihelyezését az időjárás, a vízállás, és a terület megközelíthetősége határozta meg. A felvételezéseket nagyon későn tudtam megkezdeni a 2005-ös évben a terület vízborítottsága miatt. A felmérés/csapdázási idény kezdete: július 3-a volt. Az idény vége: szeptember 29-e. A vizsgálat végét az indokolta, hogy szeptember első hetében már minimálisra csökkent a teknősök mozgása,- és létszáma. Szeptember 12-e után nem sikerült befogni egyetlen állatot sem. Valószínűleg az újabb vízszintemelkedés, és gyors hőmérsékletcsökkenés okozta visszavonulásukat. Dróthálóból készült, csapóajtóval ellátott élvefogó varsákat használtam a befogásoknál, amelyekbe műanyag palackokat erősítettem, hogy a csapda legalább 10 cm-re kiemelkedjen a vízből. Így biztosítottam az állatok oxigénhez jutását. A teknősvarsákba csaliként kezdetben marhamájat, majd sertés- és csirkemájat tettem az eredményesség miatt.(gyorsan megérzik a rothadó máj szagát, odavonzza őket a csapdához). Sok esetben érintetlenül találtam a májat ellenőrzéskor, később hozzászoktak a csalihoz, és a fogási arány is nőtt. A csalit kétféleképpen helyeztem el: a varsákon belül középen az ajtók szintjében felkötve (könnyebben megtalálják a bejáratot), vagy az aljzatra tettem. A csapdák helyeinek megválasztása azon a feltételezésen alapult, hogy az állatok előszeretettel használják a part menti, alacsonyabb vízmélységű sávokat. Figyelembe vettem a növényborítottságot, a vegetációt is. Ezáltal próbáltam meghatározni a teknősök mozgáskörzetét a különböző területek látogatottsága alapján.(potenciális búvó-, napozó-, és táplálkozási helyek megválasztása). A megfigyelések (csapdafelszedés és mérés) az egész időszak alatt hetente egy- két alkalommal történtek, lehetőség szerint azonos időszakokban, ugyanabban a napszakban (délelőtt és kora esti órák). A kihelyezés és csapdafelszedés időpontját az aktivitási periódus határozta meg (szürkületkor és a kora reggeli órákban), mivel ebben az időszakban a legnagyobb a befogás valószínűsége. Minden alkalommal mértem a levegő hőmérsékletét és megfigyeltem az időjárást, mivel befolyásolja az állatok mozgásának intenzitását. A felvett adatok rögzítésére egy táblázat szolgált, amelyben a kézzel fogott példányok adatait is feljegyeztem. A táblázat tartalmazza a befogásokat, a teknősök méreteit, sérüléseit, nemét, a dátumot és az időjárást, a csapdák számát, a jelöléseket, és azt, hogy új, vagy visszafogott volt-e a példány. A megjegyzés cellába kerültek a mérésen kívüli egyéb megfigyelések és információk. Több alkalommal fogtam egyéb fajokat is (pl. csuka, kecskebéka), melyeket a feljegyzés után azonnal elengedtem. Az állatok testméreteinek felvételére tolómérőt használtam, minden új egyedről 8 méretet vettem fel (plastron hossz- és szélesség, carapax hossz- és szélesség két helyen, nyakpajzs hossz- és szélesség és a páncélmagasság). Az új példányok megjelölésére a carapax szegélypajzsainak bereszelését alkalmaztam, így minden állat egyedi jelölést kapott (A reszelések az állat számára a későbbiekben nem okoznak semmiféle hátrányt). - Testméretek felvétele Ph (plastron hossz) Ps (plastron szélesség) Ch (carapax hossz) Cs1 (carapax szélesség a 6. szegélypajzsnál)

14 Cs2 (carapax szélesség maximuma) Nh (nyakpajzs hossz) Ns (nyakpajzs szélesség) Ps (páncélmagasság)-nem teljesen pontos adatok, nehezen mérhető. További eszközként tolómérőt, mérleget és reszelőt használtunk. - A teknősök jelölései, attól függően, hogy a bereszelés melyik oldalon van (carapax felülnézetben): Bp (bal pajzs) és Jp (jobb pajzs). - Az adatok rögzítése táblázatban történt, majd az adatfelvételi lap kiértékelése statisztikai módszerekkel és azok értékelése - Egyéb észrevételek feljegyzése, amelyek befolyásoló tényezőként hatnak az állomány alakulására, módszereink használhatóságára A Péteri-tónál a II. tóegységben történtek a felvételezések, melynek időtartama közé esett. Ezt megelőzően Molnár László végezte a monitorozást től ig. Ugyanazzal a módszerrel dolgoztunk az adott területen mind a két hónapban. A teknősvarsákat (7db) a II. tóegység DK-i felén, egymástól 100 m-re helyeztük el a nádas illetve gyékényes szegélyében karókhoz rögzítve. Az ellenőrzés során kenuval közlekedtünk a tó területén. A teknős csapdákat pillepalackok tartják a víz felett 5-10 cm-re. Csalit itt nem használtunk, a monitorozás egyöntetűsége végett. A vízmélység 2006-ban cm volt, cm-rel magasabb, mint tavaly. Mindegyik csapda a tavaly kijelölt helyére került. A teknős csapdák helyzete: teknős csapda=tcs GPS koordinata TCS száma Északi szélesség Keleti hosszúság 1. 46, , , , , , , , , , , , , ,90807 Minden befogott példány kapott egy sorszámot és a sorszámhoz tartozó egyedi azonosító kódot. A carapax szélső pikkelylemezeit jelöltem. A szélső pikkelyek számozása a faroktól indul, külön jobb és bal oldal. A csapdákban befogott példányok jobb oldala (az első lemez kimarad), a csapdán kívül fogottak (duzzasztó, Molnár-tanya, zsilip) bal oldala került megjelölésre. A kézzel fogott példányok nagy része tojásrakó nőstény volt. A felvett adatok: dátum, kód, egyed száma csapda száma, nem, tömeg, plastron hosszúság és szélesség, carapax hosszúság és szélesség, írisz szín. Ezen kívül feljegyeztük a sérüléseket, deformációkat. Minden egyes példányról fénykép készült (carapax, plastron fotó) a későbbi azonosíthatóság és változások miatt.

15

16 5. Eredmények 5.1. Egyedek számának alakulása A Tiszaalpári Tözeges tavak területén mindkét évben igen alacsony létszámban sikerült a mocsári teknősöket befogni. Az esetleges előfordulásnak köszönhetően a létszám igen ingadozó. Hasonlóan ingadozó létszámot figyeltünk meg a Péteri-tónál, ami elsősorban az időjárás változásával, a hőmérséklet csökkenésével, erős széllel magyarázható. Az időjárás hatását a fogási eredményekre a következő évben kívánjuk elemezni a legközelebbi meteorológiai állomás adatainak felhasználásával.

17 Az egy nőstényre eső hímek számában a két terület között különséget találtunk, ami az idei évben még nagyobbnak mutatkozott, 3,3 hím jutott egy nőstényre. Az egyes évek között is különbség adódott, amíg Tiszaalpáron növekedett a hímek aránya, addig a Péteri-tónál csökkent. Terület Tiszaalpári Tözeges tavak Péteri-tó Összes egyed nőstényre eső hímek száma Meghatározatlan ivarú Összes egyed 1 nőstényre eső hímek száma Meghatározatlan ivarú 35 2, , , , A jelölés-visszafogás eredményei

18 A Tiszaalpári Tözeges tavaknál a évben összesen 29 egyedet sikerült befogni és megjelölni. Ugyanebben az évben ezek közül 9 példányt fogtunk vissza, évben már egyet sem. A 2006-ban újonnan befogott és jelölt 18 példányból mindössze egyet sikerült ismételten megfogni. A terület mindkét évben az árvíz miatt igen sokáig vízzel volt borítva, a vízmélység, eloszlás folyamatosan változott,, ami igen kedvezőtlen hatású lehetett a teknősállományra. A Péteri-tónál 2005-ben 131 egyedet jelöltünk, amiből ugyanazon évben 9 példányt, 2006-ban 37 egyedet sikerült visszafogni. A 2006-ban jelölt 184 egyedből 112-öt tudtunk visszafogni, ami igen magas arányú. A Tiszaalpári területen volt olyan példány, amelyiket ötször is, a Péteri-tónál nyolc alkalommal is visszafogtunk, de a legtöbb egyedet mindössze két-három alkalommal. Az alábbi ábrák jelmagyarázatában az elől álló év a jelölés, míg a következő a visszafogás idejét jelöli.

19 5.3. Mozgáskörzet vizsgálatok A teknősök mozgáskörzetének megállapításához négyzetrácsos elhelyezésben igen sok csapdára lenne szükség. A csapdák korlátozott száma miatt jelenleg csak a teknősök által megtett legnagyobb távolságot tudjuk felmérni a vonalban kihelyezett csapdák segítségével. Tekintettel arra, hogy eddigi terepi tapasztalataink szerint a teknősök elsősorban a nádas-szegély mentén mozognak, a becslés közelít a valósághoz. Az ábra jól mutatja, hogy a visszafogott egyedek többsége ugyanazon csapda közvetlen környezetében marad vagy legfeljebb a szomszédos csapdát kereste fel. 300m vagy ennél nagyobb távolságra mindössze néhány egyed jutott el.

20 A területhűséget jól jelzi az alábbi ábra, amin látszik, hogy a visszafogott egyedek döntő többsége az első megfogás helyszínén maradt, ugyanabba a csapdába még egyszer bement, viszont kétszer vagy háromszor már sokkal kevesebb példány kereste fel ismételten ugyanazt a csapdát Testméretek kapcsolata A befogott egyedszám jelentős különbsége miatt jelenleg csak a Péteri-tó mocsári teknős állományának testméret-összefüggéseit mutatjuk be, kiemelve néhány mért paramétert. Az állatok testtömege és a hátpáncél hosszúsága között a hímek és a nőstények esetében egyaránt nagyon szoros kapcsolat látszik, amelynek statisztikai értékelése folyamatban van. A nőstények esetében a kapcsolat sokkal szorosabbnak látszik.

21

22 A mocsári teknősök páncél hosszúsága és szélessége között szintén szoros összefüggés látszik. A két év adatai között némi eltérés figyelhető meg, ami minden bizonnyal az idei év nagyobb befogott egyedszámának köszönhető. A nőstények átlagos és maximális carapax hosszúsága és szélessége a hímekét meghaladja.

23

24 5.5. A területeken előforduló sérülések típusai

25 Feltehetően gépjármű okozta mély carapax törés (Fotó: Kalmár Zs.). Hím mocsári teknős csonkolásos sérülése (Fotó: Kalmár Zs.).

26 Az egész carapaxra kiterjedő gépjármű okozta törés (Fotó: Kalmár Zs.) Javaslatok védelmi intézkedésekre A vízi élettér állapotának megőrzésével nagyban befolyásolhatjuk a mocsári teknős állományok további csökkenésének megállítását. A fészkek pontos helyének felkutatása, majd a veszélyeztető tényezők kizárása az egyik legfontosabb feladat az intenzív mezőgazdaság visszaszorítása mellett. A tojásrakó helyekre a mezőgazdaság és a predátorok jelentik a legnagyobb veszélyt. A Péteri-tónál biztosított a megfelelő fészkelőhely, (idén a duzzasztónál figyeltem meg tojásrakást, a közelben található laza talajú, homokos, füves terület), napozó- és búvóhely. A tiszaalpári Tőzeges Tavaknál nincs alkalmas tojásrakóhely.(hátrányt jelent itt még a napozóhelyek és a náddal, gyékénnyel benőtt partszegélyek hiánya). A szaporodási időszakban mind a két területen veszélyeztető tényező a közúti forgalom az állatok vonulásakor. A tojásrakás- és a kelés időpontjában az adott területeken a forgalom korlátozása fontos vedelmi lépés lehetne. A szőrmés ragadozók számának csökkentésével és telelőhelyek védelmével a fiatal állatok túlélési esélyei növekednének. A mocsári teknős populációk további felmérésére, a monitorozás folytatására és kiterjedtebb vizsgálatok elkezdésére lenne szükség a KNP területén.

27

28 6. Válogatott irodalom Arvy C., Servan J.(1996): Imminent compatition between Trachemys scripta and Emys orbicularis in France. Proceedings of the Emys Symposium Dresden (96); 33-38pp. Bozhansky A., Orlova V.(1996): Conservation status of the European pond turtle, Emys orbicularis (Linnaeus, 1758) in European Russia; Proceedings of the Emys Symposium Dresden (96); 41-45pp. Schneeweiss N.(1996): Status and protection of the European pond turtle( Emys orbicularis o.) in Brandenburg, Northeast Germany. Proceedings of the Emys Symposium Dresden (96); pp. Ficetola G. F., Padoa-Schioppa E., Monti A., Massa R., Bernardi F., and Bottoni L.(2004): The importance of aquatic and terrastrial habitat of the European pond turtle ( Emys orbicularis): implications for conservation planning and management; Canadian Journal of Zoology ; pp. Cadi A. and Joly P.(2003): Competition for basking places between the endangered European pond turtle Emys orbicularis galloitalica) and the introduced red-earlier slider (Trachemys scripta elegans); Canadian Journal of Zoology; 1392pp. Janzen F., Tucker J., and Paukstis G.(2000): Experimental analysis of an early life-history stage: selection on size of hatchling turtles; Ecology ; pp. Highfield A.( ): Breeding Emys orbicularis in captivity.(the European pond turtle); Tortoise Trust Levin D. (1993): European Pond turtle, Emys orbicularis; Tortuga Gazette. Farkas B., Sasvári L.(1999): Teknősök, Kitaibel Kiadó; 70-72pp. O Shea M. & Hallyday T.(2001): Hüllők és kétéltűek. Határozó Kézikönyvek. Szegedi Kossuth Nyomda Kft; 52pp. Pénzes B.: Terrárium kétéltűeknek, hüllőknek, kisemlősöknek. Szegedi Kossuth Nyomda Kft; pp. Brehm A.: Az állatok világa. II. kötet; Gutenberg Könyvkiadó; pp. Torvaji L.(2003): A mocsári teknős ökológiája a naplás- tavi populációban. Diplomadolgozat. Keszthely. Marián M., Szabó J.(1961): Adatok a mocsári teknős (Emys orbicularis) szaporodásbiológiájához; Állattani Közlemények; 85-99pp.

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek

Részletesebben

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Prof. Dr. Benedek Pál Feladat megnevezése: KABÓCA FELDERÍTÉS

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat. Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb

Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat. Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat Nem minden állat látható fogásos módszerek Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb 1. Egyszerű arányváltozás - zárt populáció,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Kutatási jelentés 2008.

Kutatási jelentés 2008. Kutatási jelentés 2008. Denevérek megfigyelése a Létrási-Vizes-, Láner Olivér-, Szent István- és Kecskelyuk barlangokban Barati Judit A négy barlangban a mérési útvonal az előzőeknek megfelelően alakul,

Részletesebben

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Szöveg típusa: magyarázó Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam. A folyópartok réme Szerencsére

Részletesebben

A TEKNÕSÖK EREDETE ÉS RENDSZERTANA

A TEKNÕSÖK EREDETE ÉS RENDSZERTANA A TEKNÕSÖK EREDETE ÉS RENDSZERTANA A Proganochelys quenstedti õsteknõs rekonstrukciója Gaffney (1990) nyomán A teknõsök a hüllõk legõsibb képviselõi közé tartoznak a krokodilok és a hidasgyíkok mellett.

Részletesebben

Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben

Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben T E R M É S Z E T V É D E L E M Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben Dr. Takács András Attila Takács Gábor Biró Csaba Tartalom Bevezetés háttér információk GPS Természetvédelmi feladatok

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Rugalmas állandók mérése

Rugalmas állandók mérése KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 2. MÉRÉS Rugalmas állandók mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 16. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés rövid leírása Mérésem

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

AZ AUTÓPÁLYÁK MENTÉN LÉTREHOZOTT MESTERSÉGES VÍZTESTEK KOLONIZÁCIÓS FOLYAMATAINAK VIZSGÁLATA

AZ AUTÓPÁLYÁK MENTÉN LÉTREHOZOTT MESTERSÉGES VÍZTESTEK KOLONIZÁCIÓS FOLYAMATAINAK VIZSGÁLATA AZ AUTÓPÁLYÁK MENTÉN LÉTREHOZOTT MESTERSÉGES VÍZTESTEK KOLONIZÁCIÓS FOLYAMATAINAK VIZSGÁLATA Célkitűzés Aktualitás Vizsgálati heylszínek: víztestek-mesterséges, természetes Kimutatható-e különbség az új

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

1986 óta a természet szolgálatában

1986 óta a természet szolgálatában 2012 1986 óta a természet szolgálatában Január Foltos szalamandra/salamandra salamandra lárva (Fotó: Pfliegler Walter) Kérjük, adja adója 1%-át a Varangy Akciócsoport Egyesületnek. Támogatását 100%-ban

Részletesebben

A mocsári teknős (Emys orbicularis) térbeli és időbeli aktivitásmintázata a Naplás-tavon *

A mocsári teknős (Emys orbicularis) térbeli és időbeli aktivitásmintázata a Naplás-tavon * ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2012) 97(2): 201 212. A mocsári teknős (Emys orbicularis) térbeli és időbeli aktivitásmintázata a Naplás-tavon * LOVÁSZ ZSÓFIA 1, KOVÁCS TIBOR 2, SÁLY PÉTER 1 és KISS ISTVÁN 1 1

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

Duna és egyéb folyók szabályozásáról

Duna és egyéb folyók szabályozásáról 8. évfolyam 5. szám 2001.október VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa AZ ALCSI HOLT-TISZA Az Alcsi Holt-Tisza mint tartalék ivóvízbázis

Részletesebben

Csortos Csaba Hámori Dániel

Csortos Csaba Hámori Dániel a Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület 11 éve tartó Kiskunsági Kuvikvédelmi Programjának adatai, tapasztalatai, valamint a hazai állomány becslése országos adatgyűjtés alapján Csortos Csaba Hámori Dániel

Részletesebben

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

1 m = 10 dm 1 dm 1 dm

1 m = 10 dm 1 dm 1 dm Ho szúságmérés Hosszúságot kilométerrel, méterrel, deciméterrel, centiméterrel és milliméterrel mérhetünk. A mérés eredménye egy mennyiség 3 cm mérôszám mértékegység m = 0 dm dm dm cm dm dm = 0 cm cm dm

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR : MATEMATIKA, EMELT SZINT

PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR : MATEMATIKA, EMELT SZINT 1. FELADATSOR Felhasználható idő: 40 perc I. rész 1.1.) Oldja meg grafikusan az alábbi egyenlőtlenséget! x + 1 + 1 x + x + 11 1..) Mekkora legyen az x valós szám értéke, hogy az alábbi három mennyiség

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Kezedben tartott terepnaplónak célja, hogy átéld azokat az élményszerű tanulási, ismeretszerzési módszereket, amelyeket tudósaink is végeznek.

Kezedben tartott terepnaplónak célja, hogy átéld azokat az élményszerű tanulási, ismeretszerzési módszereket, amelyeket tudósaink is végeznek. Kedves Természetbarát! Az iskolapadban eltöltött évek során hozzászoktunk és egyben evidensnek is gondoltuk, hogy ismereteink nagy részét tanáraink magyarázataiból, tankönyvekből, valamint jó és kevésbé

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László Védett fajok 26.3.2010 A raftingoló béka A gyepi békát az ország hegyvidékein sok helyen rendszeresen, nagy mennyiségben és ellenőrizetlenül gyűjtik a combjáért a szaporodási időszakban. Az eljárás brutális:

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN 2000-2001-BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András

Részletesebben

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása A megtelepedés okai Városi vadgazdálkodás IV. előadás: A városi területeken előforduló fajok Alkalmazkodás az emberi civilizáció egyébként zavaró, káros körülményeihez Az urbanizálódás szelekciós tényező

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Prof. Dr. Benedek Pál Feladat megnevezése: EDAFON MINTAVÉTELEZÉS

Részletesebben

3. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

3. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata 3. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Tóth Bence fizikus,. évfolyam 005.03.04. péntek délelőtt beadva: 005.03.. . A mérés első részében a megvastagított végű rúd (a D jelű) felharmonikusait

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- és GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. habil

Részletesebben

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

79/2004 (V.4.) FVM rendelet 79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter

Részletesebben

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,

Részletesebben

A japán erdei sikló (Elaphe climacophora Boie, 1826) bemutatása, terráriumi tartása és szaporítása

A japán erdei sikló (Elaphe climacophora Boie, 1826) bemutatása, terráriumi tartása és szaporítása A japán erdei sikló (Elaphe climacophora Boie, 1826) bemutatása, terráriumi tartása és szaporítása Írta: Demeter Attila Képek: Demeter Attila, Tóth Attila (Puhito) A Japán erdei sikló a legismertebb japán

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

Vaddisznó. Európai és hazai elterjedés. Nagyvadállományok hasznosítása

Vaddisznó. Európai és hazai elterjedés. Nagyvadállományok hasznosítása Európai és hazai elterjedés Vaddisznó Nagyvadállományok hasznosítása P Kb. 25 alfaj: fôleg testnagyság és szinezet alapján P 120-150 kg-os nagyság, de 200-300 kg-os is elôfordul P Észak- és Dél-Amerikába

Részletesebben

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

Nagyfejű iszapteknős a terráriumban

Nagyfejű iszapteknős a terráriumban Tartás-tenyésztés Nagyfejű iszapteknős a terráriumban Írta: Nagy Gábor és Sasvári László Egy kis rendszertan A nagyfejű iszapteknős (Claudius angustatus COPE, 1865) rendszertani besorolásáról megoszlanak

Részletesebben

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE)

A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A szél mechanikai energiáját szélgenerátorok segítségével tudjuk elektromos energiává alakítani. Természetesen a szél energiáját mechanikus

Részletesebben

Odúlakó madarak légyegyüttesei

Odúlakó madarak légyegyüttesei Odúlakó madarak légyegyüttesei 2009/2010 tanévi beszámoló Soltész Zoltán Környezettudományi Doktori Iskola Környezetbiológiai program Témavezető: Dr. Papp László MTA rendes tagja Magyar Természettudományi

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt

Részletesebben

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

RÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ)

RÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ) RÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ) 2017.02.08 2017.02.17. A 2016/2017 telének tartós és kemény fagyokat hozó időjárása a korábbi enyhe évekhez képest próbára tette a szőlőtőkék állóképességét. Ebben az

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

2009. február 27. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a januári adatok alapján

2009. február 27. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a januári adatok alapján KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a. januári adatok alapján.. Januárban tovább csökkent a háztartások új lakáshitel szerződéseinek értéke, elsősorban a svájci frank lakáshitelek

Részletesebben

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

BUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET,

BUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET, Pannon Engineering Kft. Tervszám: 1526 BUDAÖRS, KORLÁTOZOTT IDEJŰ VÁRAKOZÁSI ÖVEZET, VALAMINT A KÖRNYEZŐ KÖZTERÜLETEK PARKOLÁSI JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA Készült: 215. május Megbízó: Budaörs Város Önkormányzatának

Részletesebben