Hagyárosbörönd község Önkormányzati Képviselőtestületének 10/2006. (VI.22.) számú rendelete az állatok tartásáról BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK II.

Átírás

1 Hagyárosbörönd község Önkormányzati Képviselőtestületének 10/2006. (VI.22.) számú rendelete az állatok tartásáról I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. Hagyárosbörönd község Önkormányzati Képviselőtestülete a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 31. (2) bekezdése alapján és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 36. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás törvényben nem szabályozott kérdéseinek rendezésére rendeletet alkotott abból a célból, hogy szabályozza a község területén az állattartást, meghatározva az állattartók jogait és kötelezettségeit. II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1) A rendelet hatálya kiterjed Hagyárosbörönd község közigazgatási területére. 2. (2) A község területén állatot tartani a közegészségügyi, állategészségügyi, építési és környezetvédelmi szabályok betartása mellett, ezen rendeletben előírtak szerint lehet. (3) Az állat tulajdonosa az állatok elhelyezéséről, táplálásáról és egészségvédelméről köteles az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvényben foglaltaknak megfelelően úgy gondoskodni, hogy az állatok tartása a környezetet nem károsíthatja, az emberek, továbbá az állatok egészségét nem veszélyeztetheti. Olyan tartástechnológiát kell alkalmazni, amely az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását teszi lehetővé és biztosítja, hogy az állati termék közvetlenül emberi fogyasztásra vagy élelmiszer előállításra alkalmas legyen. (1) A rendeletet természetes és jogi személyek állattartására egyaránt alkalmazni kell. 3. (2) A rendelet szabályai nem vonatkoznak: a) fegyveres erők, fegyveres testületek állattartására, b) egészségügyi és kutató intézményekben kísérleti céllal tartott állatokra, c) egészségügyi okból rászorulók által tartott vezető, - és jelzőkutyákra, d) alkalmi, cirkuszi rendezvényekre és állatkiállításokra. e) igazoltan munkavégzéshez tartott állatokra (pl: fuvaros ló, hivatásos vadász vadászkutyája, biztonsági őr őrző védő kutyája) 1

2 4. (1) E rendelet alkalmazása szempontjából: - egy ingatlanon állattenyésztéssel foglalkozók, - közös háztartásban élők, egy állattartónak minősülnek. (2) E rendelet alkalmazása szempontjából: a) nagyhaszonállat: szarvasmarha, ló, öszvér, szamár, b) kishaszonállat: sertés, kecske, juh, c) kisállat: baromfi, díszbaromfi, posta-, sport-, dísz- és haszongalamb, házinyúl, d) kedvtelésből tartott állat, például: díszhal, éneklő- és díszmadár, aranyhörcsög, tengerimalac, kutya, macska, e) prémes állatok, például: nutria, ezüstróka, f) ebtenyészet: tenyésztési céllal tartott egy vagy több szukakutya, évente akár több alom kiskutyával, g) állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot gondozza, vagy felügyeli. (3) A kutya tulajdonosának az a személy tekintendő, aki a jegyző által vezetett ebnyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ha a kutya tulajdonosa nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének az esetben a kutya tulajdonosának az a személy tekintendő aki annak az ingatlannak tulajdonosa vagy használója amelyen a kutya rendszeresen tartózkodik. AZ ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (1) Állatot tartani csak úgy lehet, hogy a tartás: 5. a) állat vagy ember egészségét veszélyeztető fertőzést és sérülést ne okozzon, testi épséget ne veszélyeztessen, b) környezetvédelmi, természetvédelmi, állatvédelmi jogszabályokba nem ütközzön. (2) Állatot tartani oly módon lehet, hogy az közterületre kijutni, vagy más ingatlanára átjutni ne tudjon. (3) Az állatok tartására szolgáló helyiségeket rendszeresen takarítani, fertőtleníteni, szagtalanítani kell. (4) Állatot elhagyni tilos. Amennyiben a tulajdonos nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni, állatorvossal kiírtatni, vagy az állatmenhelynek átadni. (5) Az állattartó köteles az állatokat jó gazda gondosságával tartani, gyógyításukról gondoskodni, rendszeres állatorvosi ellenőrzést biztosítani. (6) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy az közterületeket, valamint többszintes lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyeit, teraszát nem szennyezi. 2

3 (7) Prémes állat a község belterületen nem tartható. (8) Az állattartó a tartással anyagi kárt senkinek nem okozhat, az okozott kárért felelősséggel tartozik. (9) Az állattartó köteles eltűrni ezen rendeletben meghatározott szabályok betartásának ellenőrzését. Az ellenőrzés lefolytatására a jegyző és az illetékes hatóságok jogosultak. III. ÁLLATTARTÁSI ÖVEZETEK, TARTHATÓ ÁLLATLÉTSZÁM 6. (1) Nagy- és kishaszonállat tartása tilos az orvosi rendelő, kereskedelmi, élelmiszeripari, vendéglátó üzemek és üzletek, középületek, valamint ivóvizet szolgáló fúrt kutak területén és ezen épületek legközelebbi falától számított 25 m-es távolságon belül. (2) A község területén e rendelet 7. -ában megengedett állatlétszám mértékéig az állattartás engedélyezett az (1) bekezdésben foglalt tilalom kivételével. (3) Nagyüzemi állattartás csak a település külterületi, mezőgazdasági rendeltetésű területén engedélyezhető oly módon, hogy az állattartó telepnek a legközelebb eső lakóháztól legalább 300 m távolságra kell lennie. Az állattartó telep létesítése csak az építési hatóság engedélye alapján történhet. Nagyüzemi állattartásnak minősül az e rendelet 7. -ában meghatározottnál több állat tartása. (4) Kedvtelésből tartott állat a község bármely területén a lakókörnyezet zavarása nélkül tartható. Az állat által okozott szennyeződést (az állat ürülékét) az állattartó köteles eltávolítani a közterületről. (5) Prémes állat (például: nutria, ezüstróka) csak a külterületen egyedi elbírálás alapján tartható. A prémes állatok tartása, a szomszédok, valamint a szakhatóságok véleményének figyelembe vételével egyéni kérelemre engedélyezhető. A kérelemnek tartalmazni kell: kérelmező nevét, lakcímét, az állattartás helyét, tartani kívánt állat megnevezését és darabszámát. A kérelmet a képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester bírálja el, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján. (6) Méheket tartani a 15/1969. (XI.6.) MÉM rendeletben előírtak szerint lehet. 7. E rendelet szerint állatot engedély nélkül az engedélyezett övezetben az alábbi mennyiségben lehet tartani: a) ló, öszvér, szamár, szarvasmarha, legfeljebb összesen 8 db., b) hízósertés legfeljebb 15 db, anyakoca legfeljebb 6 db. és a szaporulata 3 hónapos koráig, c) juh, kecske, legfeljebb 10 db., d) szárnyasok és nyúl fajonként legfeljebb 100 db 3

4 e) galamb 100 db. f) kedvtelésből tartott állatok: - eb legfeljebb 3 db - minden más kedvtelésből tartott állat, állatfajonként legfeljebb 5 db IV. HASZONÁLLATTARTÁS SZABÁLYAI A haszonállattartás közegészségügyi előírásai (1) Az állattartó épületnek könnyen tisztántarthatónak, szilárd burkolatúnak kell lenni. 8. (2) A trágyalé zárt, szivárgásmentes gyűjtéséről gondoskodni kell. (3) Almostrágya tárolása az ingatlan udvarán csak kiépített, elfolyásmentes, zárt, átmeneti gyűjtőben megengedett. (4) A nagy és kishaszonállatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket havonta legalább egyszer, a kisállatok tartására szolgáló helyiségeket legalább évente kétszer megfelelő fertőtlenítőszerrel fertőtleníteni és naponta takarítani kell. (5) Egészségügyi szempontból káros rágcsálók és rovarok rendszeres irtásáról az állattartó köteles gondoskodni. (6) Fertőző és járványos állatbetegségek esetén a fertőtlenítés, szagtalanítás módjára és gyakoriságára a mindenkori közegészségügyi, állategészségügyi rendelkezések az irányadók. A haszonállattartás építésügyi és környezetvédelmi előírásai 9. (1) Az állatok a rendeletben megengedett területen - kedvtelésből tartott állatok kivételével - csak lakóépületen kívül erre a célra létesített építményben (istálló, ól, ketrec, padlástér stb.) tartható. (2) Kedvtelésből tartott állatok lakásban is tarthatók. (3) Az állattartáshoz szükséges melléképület létesítéséhez az építési hatóság engedélyét be kell szerezni. (4) Állattartó épületeket az építésügyi és környezetvédelmi jogszabályoknak és a községrendezési előírásoknak megfelelően lehet létesíteni. (5) Az állatok elhelyezésére szolgáló építmények védőtávolsága: a) szomszédos lakóépülettől legalább 10 méter, b) közhasználatú építményektől legalább 20 méter. A trágyatároló lakóépülettől legalább 10 méterre, kúttól legalább 15 méterre helyezhető el. 4

5 (6) Állattartást úgy kell folytatni, hogy az a vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő. (7) Természetvédelmi oltalom alatt álló állat tartásához a természetvédelmi hatóság engedélyét előzetesen be kell szerezni. (8) Nagyüzemi állattartásra szolgáló épületek esetében a 6. (3) bekezdésében foglaltak az irányadók. V. KUTYATARTÁS SZABÁLYAI 10. (1) Többszintes, vagy többlakásos épület lakásaiban kutyát tartani, csak az azonos szinten lakók többségének, valamint az összes falszomszéd beleértve az alsó és felső lakókat hozzájárulásával lehet. (2) Elkülönült (külön házszámozott) épületrészek és lépcsőházak, valamint külön nem házszámozott, de elkülönült épületrészek és lépcsőházak esetén a lakók többsége csak a kutyatartással érintett épületrész, ill. lépcsőház tekintetében értendő. A közvetlen falszomszéd akkor is ide sorolandó, ha nem a kutyatartással érintett épületrészben, illetve lépcsőházban lakik. (3) A hozzájárulást az állat tartója minden esetben írásban köteles beszerezni az érintett lakóktól. (4) A feltételek lényeges megváltozása esetén, a lakótársak az állattartáshoz adott hozzájárulásukat visszavonhatják. 11. (1) Többlakásos lakóépület közös udvarán, kertjében csak az összes bérlő (tulajdonos) hozzájárulásával szabad kutyát tartani. Ha valamelyik lakótárs kéri, a kutyát elkerített helyen kell tartani. Nem kell hozzájárulás, ha a közös tulajdonú udvar, kert használatát a tulajdonosok megosztották egymás között, és a saját használatú ingatlanrészeket kerítéssel elválasztották egymástól. (2) A hozzájárulást ismételten meg kell szerezni, ha az állattartó új kutyát kíván beszerezni. (3) Kutyát zárt ajtó mögött vagy biztonságos módon bekerített udvaron illetve udvar részen kell tartani és a lakóház bejáratán (keretes ház esetén a kapuján), jól látható helyen a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (4) Többlakásos épületben lakásonként egy kutya tartható. Az esetleges szaporulatot 3 hónapos koráig el kell távolítani. (5) A település belterületén eb tenyészetet létesíteni és működtetni nem lehet. (6) Eb tenyészet létesítése a település külterületén a szakhatóságok véleményének figyelembe vételével egyéni kérelemre engedélyezhető. A kérelemnek tartalmazni kell: kérelmező nevét, lakcímét, az állattartás helyét, tartani kívánt állat megnevezését és darabszámát. 5

6 A kérelmet a képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester bírálja el, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján. (7) A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól a 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletben foglaltak az irányadók. 12. (1) Kutyát utcán, parkban és lakóház közös használatú helyiségeiben, udvarán csak pórázon szabad vezetni. Harapós, támadó természetű kutyákat szájkosárral is el kell látni. Tömegközlekedési eszközön kutyát szállítani csak pórázon és szájkosárral ellátva lehet. (2) Élelmiszer-elárusító üzletbe, játszótérre, tiltó táblával megjelölt parkterületre, szociális, egészségügyi és oktatási intézmények területére kutyát bevinni még pórázon sem szabad, kivéve a terápiás, segítő, vakvezető és jelzőkutyákat. (3) A kutya tulajdonosa vagy a kutya felügyeletével megbízott személy köteles ügyelni arra, hogy a gyalogjárdát, parkokat, a lakóház közös használatú helyiségeit be ne szennyezze, a parkosított területeket meg ne rongálja a kutya. A kutya által e területeken keletkező szennyeződést a felügyelettel megbízott személy haladéktalanul köteles eltávolítani. Az eltávolításhoz megfelelő eszközt kell magánál tartani a kutya tulajdonosnak, vagy a kutya felügyeletével megbízott személynek. A kutya közterületen való felügyeletével csak olyan személy bízható meg, aki képes ezt biztonságosan ellátni. (4) A kutya tulajdonosa köteles a kutyát úgy tartani, hogy a lakótársak és szomszédok nyugalmát ne zavarja, testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. (5) Kutya idomítása, futtatása közterületen tilos, kivéve a szakhatóságok hozzájárulásával erre a célra kijelölt területeket. Kutya futtatására kijelölt helyeket táblával is jelölni kell. 13. (1) Az állat tulajdonosa köteles a kutyát három hónapos kor betöltése után veszettség elleni védőoltásban részesíttetni, amit az első oltástól számított egy éven belül évenként ismételni kell. (2) A kutyák kötelező veszettség elleni tárgyévi oltását jelző, valamint a tulajdonost azonosító biléta jól látható helyen (nyakörvön) történő elhelyezése minden kutyatartó számára kötelező. (3) A gyepmester a gazdátlan, azonosító bilétát nem viselő kutyát a közterületen befogja és elszállítja. A befogott kutyát tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja a gyepmesteri díj befizetése ellenében. (4) Az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről a kerületi főállatorvos közreműködésével, nyilvántartás és összeírás alapján a képviselőtestület által átruházott hatáskörben, a Ket. szabályai alapján a polgármester gondoskodik. 6

7 VI. VEGYES RENDELKEZÉSEK 14. (1) Az e rendeletben nem szabályozott és az engedélyezett darabszámot meghaladó mértékű állattartáshoz - a kerületi főállatorvos, az ÁNTSZ Városi Intézete és a környezetvédelmi hatóság véleménye alapján a képviselőtestület által átruházott hatáskörben, a Ket. szabályai alapján a polgármester adhat engedélyt. Bármely szakhatóság elutasító véleménye esetén az engedély nem adható meg. (2) Az állattartás megtiltásáról a kerületi főállatorvos és az illetékes szakhatóságok véleményét figyelembe véve a jegyző dönt. (3) Az elhullott állatok tetemének a hulladékbegyűjtő helyre történő elszállításáról saját költségén a tulajdonos köteles gondoskodni. Amennyiben a tulajdonos ismeretlen, az állati hulladék elszállításáról az önkormányzat gondoskodik. A tulajdonos ismertté válása után az elszállítással és ártalmatlanítással járó költségeket a tulajdonos köteles az önkormányzat számára megtéríteni. (4) A község belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékestésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatokat a képviselőtestület által átruházott hatáskörben, a Ket. szabályai alapján a polgármester látja el. VII. SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK 15. (1) Szabálysértést követ el és ,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki: a) úgy tart állatot, hogy veszélyezteti az állat vagy ember egészségét, testi épségét, életét, b) nem biztosítja az állat oly módon történő tartását, hogy azok a környező ingatlanokra vagy a közterületre ne tudjanak átjutni illetve kijutni, c) úgy tartja állatát, hogy a többszintes lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát és a liftet szennyezi, d) prémes állatot előzetes engedély nélkül tart, e) nem biztosítja ingatlanán az állattartási szabályok ellenőrzésének lehetőségét, f) almostrágyát ingatlanán szabadon, fedetlenül tárol, nem gondoskodik a trágyalé zárt, szivárgásmentes gyűjtéséről, g) kutyáját úgy tartja, hogy az más ingatlanára illetve a közterületre felügyelet nélkül át-illetve kijuthat, h) kutyáját úgy tartja, hogy az a többi lakás lakóinak nyugalmát zavarja, i) felvonóban az utasok tiltakozása ellenére kutyát szállít, j) engedély nélkül létesít vagy tart fenn eb tenyészetet, k) az adott területen megengedett létszámú állatnál többet tart, vagy olyan állatot tart, melynek tartása az adott területen nem megengedett, l) az oltást jelző, tulajdonost azonosító biléta használatát elmulasztja, m) harapós kutyát, támadó természetű és veszélyes fajtájú kutyát közterületen szájkosár nélkül vezet, 7

8 n) az eb által okozott szennyeződés eltávolításához nem tart magánál megfelelő eszközt, vagy az eb által okozott szennyeződést nem távolítja el, o) nem gondoskodik az állatok tartására szolgáló helyiségek rendszeres takarításáról, fertőtlenítéséről, szagtalanításáról, a rovar- és rágcsálóirtásról, p) állatot elhagy, vagy ellátásáról nem gondoskodik, r) tiltó táblával megjelölt parkterületre, iskolába, óvodába, egészségügyi és oktatási intézmények területére kutyát bevisz, kivéve a terápiás, segítő, vakvezető és jelzőkutyákat, s) kutyát nem erre kijelölt közterületen idomít, futtat, t) kutyát utcán, parkban és lakóház közös használatú helyiségeiben, udvarán nem pórázon vezet, illetve harapós, támadó természetű kutyát nem lát el szájkosárral. (2) A szabálysértési eljárás a tulajdonos állattartási jogának korlátozására, illetve megszüntetésére irányuló egyéb hatósági intézkedés mellet is lefolytatható. Ismételt szabálysértés esetén az állat elkobzása is elrendelhető. (3) A szabálysértési eljárás lefolytatására a jegyző jogosult. VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 16. (1) E rendelet július 1. napján lép hatályba. (2) Aki e rendelet hatályba lépésekor olyan állatot tart amelynek a tartását a rendelet megtiltja az január 1-ig köteles a nem engedélyezett állatok tartását megszüntetni. (3) Aki a rendelet hatályba lépésekor olyan állatot tart vagy olyan tevékenységet folytat (pl: eb tenyészet) amelyet e rendelet előzetes engedélyhez köti annak a szükséges engedélyt január 1. napjáig meg kell kérnie. (4) Akinek az állattartó épülete e rendelet hatályba lépésekor nem felel meg ezen rendeletben foglalt előírásainak az január 1-ig köteles az állattartó épületeit felújítani, átalakítani illetve szükség esetén újat építeni. (5) Aki e rendelet hatályba lépésekor a rendeletben meghatározott számú állatnál több állatot tart, az nem köteles az állatok számát az e rendeletben meghatározott létszámra csökkenteni, de az állatok létszámát nem növelheti. E bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a kedvtelésből tartott állatokra. Hagyárosbörönd, június 22. Fillinger Dénes polgármester Kovács Gyula körjegyző A községi hirdetőtáblára történt kifüggesztéssel kihirdetve. Hagyárosbörönd, június 22. Kovács Gyula körjegyző 8