Göd Város Önkormányzat 23/1999.(XI.03.) sz. Ök. rendelete Az állattartás helyi szabályozásáról

Átírás

1 Göd Város Önkorányzatának Képviselő testülete Az állattartás helyi szabályozásáról Göd Város Önkorányzat 23/1999.(XI.03.) sz. Ök. rendelete Az állattartás helyi szabályozásáról Göd Város Önkorányzat Képviselő testülete a helyi önkorányzatokról szóló évi LXV. tv (1) bekezdése alapján a jogszabályban ne szabályozott feltételekről a következő rendeletet alkotja. I. fejezet Általános rendelkezések 1.. A rendelet célja, hogy biztosítsa az állattartáshoz fűződő hosszú távú gazdasági érdekek, egélhetési, jövedele kiegészítő, vállalkozói, hobbi, sport, városi turizus, valaint a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi előírások és a lakossági érdekek összhangját. 2.. A rendelet hatálya kiterjed a város közigazgatási területén a kis és nagy haszonállatok, az ebek és a acskák, valaint az egyéb állatok tartására. 3.. Alapfogalak: / E rendelet alkalazásában/ 3.1 I. Gazdasági állatok kishaszonállatok: közepes nagyságú haszonállatok: nagy haszonállatok: nyúl, barofi, galab sertés, juh, kecske szarvasarha, ló, póniló szaár, öszvér, bivaly prée, irhája, gereznája, bőre iatt tartott állatok : csincsilla, nutria, nyérc, róka, stb. Minden ás, kifejezetten tenyésztett állatok II. Kedvtelésből tartott állatok: eb, acska, egzotikus fajok, elyek ne inősülnek veszélyes állatnak /papagáj, teknős, stb./ III. Veszélyes vadállatok: Mindazoknak a ne háziállatfajoknak az egyedei, elyek biológiai tulajdonságaik iatt /testalkat, táadó terészet, érgező csípés, arás/ az eberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek /hüllők, ajok, ragadozók/ (*8) 3.2 Állattartó: az a szeély, aki az állattal rendelkezni jogosult. 4.. Állattartás vonatkozásában településünkön az alábbi övezeteket különböztetjük eg: A. A hidrogeológiai védőövezet I./ Vizűbázis belső külső övezet / B. A hidrogeológiai védőövezet II. C. Üdülőövezet D. Lakott területek I. 1/6

2 E. Lakott területek II. F. Göd Újtelep G. Göd Külterület 5.. A B övezet: csak kedvtelésből tartott állatok. C D övezet: csak kedvtelésből tartott állatok. E övezet: Kedvtelésből tartott állatok, valaint a közegészségügyi és állategészségügyi előírásoknak egfelelő saját szükségletre, legfeljebb 20 db kis és/vagy 2 db közepes haszonállatot lehet tartani. A pontja szerinti egyéb ás kifejezetten tenyésztett állat és a saját szükségleten felül értékesítésre tartott inden ás haszonállat csak a szoszédok és a Környezetvédeli Bizottság hozzájárulásával tartható. Nagy haszonállat és a prée, irhája, gereznája, bőre iatt tartott állatok ezen övezetben ne tarthatók. F G övezet: Kedvtelésből tartott állatok, valaint a közegészségügyi és állategészségügyi előírásoknak egfelelő saját szükségletre, vagy értékesítésre legfeljebb 15 db nagy, db közepes, 50 db kis állat, 50 db haszonállat, illetve 50 db egyéb ás kifejezetten tenyésztés céljára tartott állat tartható, aennyiben az állatok tartásáról ás jogszabályok eghatározott ódon gondoskodnak. Az E és F G jelű övezetekben egyébként hozzájáruláshoz kötött, valaint az e ennyiség feletti állatok, továbbá ennyiségtől függetlenül a prée, irhája, gereznája, bőre iatt tartott állatok és a nagy haszonállatok csak a szoszédok hozzájárulásával és a Környezetvédeli Bizottság engedélyével tarthatók. Az engedélyhez az illetékes ÁNTSZ és a területi főállatorvos véleénye szükséges. 6.. (1) Veszélyes vadállat tartásához a szoszédok előzetes hozzájárulását és a jegyző előzetes engedélyét köteles az állattartó beszerezni. Ezek csak az állatkerti elhelyezéssel azonos biztonsági feltételek ellett tarthatók. (2) Méhek családi háztól, társasháztól, többszintes lakóépülettől, zárt kerti gazdasági épülettől 30 es védőtávolságon belül ne tarthatók. 7.. Melléképületek lakó épület ellett építéshatósági engedéllyel létesíthetők / a eglévőkre ez ne vonatkozik/. Az építési engedély kérelének tartalaznia kell: a elléképület űszaki terveit, hivatalos helyszínrajzot, tulajdonjogi lapot, a helyszínről készített vázlatot, feltüntetve a tervezett építény távolságát a telekhatártól és a eglévő épületektől /szoszédos épületektől is/ a tartatni kívánt állatok fajtáját, száát, a trágyatárolás technológiáját. 8.. Állatok tartásával kapcsolatos előírások (1) A tartható állatok száa az állattartó épületek nagyságának és az alkalazott technológiák függvénye, ahol a rendelet db száot ne ír elő. (2) Az állat tartása a környezetet ne károsíthatja, az eberek és az állatok egészségét ne veszélyeztetheti. (3) Az állatokat kerítéssel elkülönített részen, káros környezeti hatások okozása nélkül / bűz, zaj, stb/ kell tartani. (4) Az állattartó épületeket az építésügyi és állategészségügyi szabályok szerint kell elhelyezni és kialakítani különös tekintettel a közegészségügyi környezetvédeli és városképi követelényekre. (5) Az állattartó épületeket, eszközöket állandóan jó állapotban kell tartani. Tisztántartásukról, szükség esetén fertőtlenítésükről, rágcsálók, rovarok és legyek irtásáról gondoskodni kell. (6) Ha a tulajdonos ne szándékozik az állatot tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni, állatorvossal kiirtatni, vagy a gyepesterrel saját költségen elszállíttatni. (7) Az állatok tartására szolgáló építényeket (ól, istálló, kennel, stb) és ezek kiszolgáló 2/6

3 létesítényeit (trágya tároló és trágyalé gyűjtő stb.) építési engedély alapján lehet kialakítani, a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédeli előírások betartása ellett. (8) Az állattartó létesítények tisztántartásáról, a trágya szükség szerinti elszállításáról és a trágyatárolók környezetének bűz és rovar, valaint rágcsáló entességéről az állattartó köteles gondoskodni rendszeresen és folyaatosan. (9) Megkötve tartott állat száára is biztosítani kell a terészetéből fakadó ozgásigényét. () Tilos az állatok kínzása és bántalazása, a szükségtelen fájdalo, szenvedés okozása, az állat terészetét, erejét eghaladó teljesítény fokozása, az állatok egyásra uszítása, befogásuknál, elriasztásuknál nekik indokolatlan sérülést, fájdalat okozó eszközök használata. (11) Az állattartás céljára szolgáló építényeket úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy az állategészségügyi és egyéb beavatkozásokat balesetentesen lehessen elvégezni. 9.. (1) Az eb és acska tartására 2 2 db esetén övezeti besorolási területeken ne kell engedély / házőrzés, kedvtelés, stb + szaporulat 8 hetes korig / Ettől eltérő állattartáshoz a szoszédok hozzájáruló nyilatkozata alapján a Környezetvédeli Bizottság külön engedélye szükséges. (2) Az ebtartás során az alábbiakat kell betartani: az ebet zárt helyen /zárt udvarban, lakásban/ kell tartani. ne zárt udvarban az ebet egkötve vagy kennelbe kell tartani. harapós eb esetén a ház vagy lakás bejáratán jól látható helyen a harapós kutyára utaló, figyeleztető táblát kell elhelyezni. közös tulajdonban lévő ingatlan /lakás/ esetében vagy többlakásos házak esetében a tulajdonos társak hozzájáruló nyilatkozata kell az ebtartáshoz. (3) Hat.kív. (4) Töegközlekedési járűveken az ebet csak szájkosárral lehet szállítani. (5) Tilos a vakvezető kivételével az ebet a következő helyekre bevinni, ill. beengedni: Játszóterek, szabad strandok, vendégforgalat lebonyolító nyilvános helyiségek, éleliszert árusító üzletek, egyéb üzletek, lakosság száára nyitva álló egyéb épületek / oktatási, nevelési, egészségügyi intézények, társadali szervezetek helyiségeibe, stb/. Tilos továbbá az ebet a felsorolt helyek bejárata elé kötni oly ódon, ely zavarja a közlekedést, illetve az eberi testi épséget. (6) Dunaparton, ahol azt tábla tiltja ebet sétáltatni tilos! (7) Ebek székletürítése esetén az okozott szennyeződés eltakarításáról az eb tulajdonosa /sétáltatója/ köteles gondoskodni. (8) Az eb tulajdonosa évente egyszer köteles ebét veszettség elleni védőoltás és vizsgálat céljából a hatósági állatorvosnak beutatni. (9) A Polgáresteri Hivatal ügyfélszolgálatánál kell bejelenteni a közterületen elhullott állatokat. Az állattete elszállításáról a gyepester gondoskodik. A bejelentést a 06 27/ vagy a 06 27/ telefonszáon lehet egtenni. () Az ebtulajdonos (állattartó) ingatlana területén ebét, (tenyésztés esetén ebét, acskát) köteles oly ódon tartani, hogy szoszédai és környezete nyugalát ne zavarja... (1) A jegyző: ellenőrzi az állattartás körülényeit elrendeli az állattartó létesítények kitakarítását, fertőtlenítését, a takarány, az alo, a trágya, a trágyalé, a bűzös gázok kezelésére szigorúbb szabályokat is előírhatja. elrendelheti védősövény, fásítás létesítését. elrendelheti a szabálytalan állattartás egszüntetését a 12. (2) bekezdésének esetében (2) A Polgárester e rendeletben eghatározottaktól eltérést engedélyezhet az állattartók kérelére abban az esetben, ha az építési, állategészségügyi és huán egészségügyi, valaint egyéb védeli előírások az állatok tartására vonatkozóan lehetővé teszik. II. fejezet 3/6

4 Köz, és állategészségügyi, illetve állatvédeli rendelkezések 11.. (1) Az egyéni állattartók az eb, a acska, a barofi, továbbá a hárohetesnél fiatalabb szopósbárány, gödölye és alac teteét saját telkén is eláshatja, aennyiben az elhullott fenti állatok száa a kettő darabot, az elhullott barofik száa pedig a darabot ne haladja eg. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltaknál nagyobb test töegű, vagy több, illetve ás állat teteét a gyepesteri telepen ártalatlanná kell tenni. (3) Az állat tulajdonosa járványgyanús esetekben az állat teteét ég az elföldelés előtt köteles bejelenteni a indenkori hatósági jogkörrel egbízott állatorvosnak. (4) Nagyobb száú állathullás esetén az állatorvost kell értesíteni. A továbbiakban az állatorvos utasítása érvadó. (5) Kisebb állathullás esetén az állat tulajdonosának kérésére a gyepester térítés ellenében köteles az állathullákat elszállítani. 12. (1) Befogott állatok száát, fajtáját és jellező jegyeit a gyepesternek haladéktalanul be kell jelenteni. A befogott állat a befogástól száított 8 napon belül, tartási, ápolási költség egtérítése ellenében kiváltható / felvilágosítás a Polgáresteri Hivatal ügyfélszolgálatánál/. (2) Hat.kív. III. fejezet 13.. (1) Hat.kív. (2) (3) Hat. kív. IV. fejezet Záró rendelkezések 14. (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Göd Nagyközség Önkorányzat 19/1991.(VII.31.) sz. Ök. rendelete. (2) Ezen rendeletben foglalt szabályokat a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalazni. Polgárester Jegyző 1.sz. elléklet Az állattartás szepontjából kialakított területek A övezet I. Hidrogeológiai védőövezet: Északon a Határ utca és a Thököly utca, jobb oldalra, Keleten a Thököly utca és a 20 as sz. főút kereszteződésétől déli irányba haladva az Ilka patak, Délen a védőgát vonala a Dunáig, Nyugaton a Duna által határolt terület. B övezet II. Hidrogeológiai védőövezet: Északon a Dunától Kelet felé haladva a Bocskai utca, Jósika utca, Duna utca Szeder utca, Pannónia utca, Rózsa utca faiskolai lerakat, 20.sz. főút jobb oldala, Bodza utca, Bibó utca érintésével egyenes vonalban a Dunáig haladva, innen a Duna vonala a Bocskai utca által bezárt területe, kivéve a I. Hidrogeológiai védőövezetet és az üdülőövezetet. C övezet Üdülő terület: Ü VI.: 783 hrsz Ifjúsági Tábor területe ELTE Biológiai Álloás területe 4/6

5 419 hrsz ELTE Biológiai Álloás területe 417 hrsz Piarista Szakunkás Képző területe 263 hrsz Csapatpihenő területe Ü VII. Pesti u. Rezeda u. Jegenye u. Mihácsi u. Kincse Kék Duna u. Pesti u. Délibád u. Kikelet u hrsz terület 3253 hrsz 3254/1 hrsz üdülőterület 3255 hrsz BM üdülőterület 3658 hrsz FM üdülő terület D E övezetek Lakott terület: A fenti kategóriákat kivéve, Göd Város beépített területe lakóterület. Lakóövezet: L II. Nyár utcai lakótelep Rózsa utcai lakótelep Fürdő utcai lakótelep Oázis lakópark Lakóövezet L III. Göd Város fennaradó területe / kivéve Göd Újtelep/ F övezet Göd Újtelep G övezet Göd Külterület 2.sz. elléklet: Kiutatás az állattartás férőhelyigényéről csibe élyalon 8 hetes korig kg/ 2 tojótyúk élyalon 6 7 kg/ 2 tojótyúk ketrecben 12 db/ 2 koca ellető 2,25 x 2,4 /db kocaszállás 3,5 x 0,65 /db hízó 2,7 2 /db tehén kötött tartásban 2,75 x 1,80 /db tehén kötetlen tartásban 6 2 /db növendék szarvasarha lekötve 2,75 x 1,80 növendék kötetlen tartásban borjú közös rekeszben ló lekötve 8 2 /db /db 1,5 x 3 A felsorolásban ne szereplő állatok esetében a férőhelyigényt érteleszerűen kell alkalazni / pl. kacsa, liba, nyúl, stb. esetében a csibére vonatkozó igény, juh, kecske, kutya stb. esetében a kocára és hízóra vonatkozó igény, öszvér, szaár, stb. esetében a tehénre és a növendék szarvasarhára vonatkozó igény/ 3. sz. elléklet: Állattartó létesítények elhelyezése 5/6

6 Fajta db Kisállattartás szabályai: Kisállat/barofi, házinyúl, galab, nutria, stb./ ólja, kifutója, trágya v. trágyalé tárolója 0 állatig ig ig ig Nagyállat/sertés, juh, ló, öszvér, szarvasarha, istállója, ólja, kifutója, trágya vagy trágyalé tárolója: Szoszédos lakó épülettől Ásott,, vagy élyfúrású ill. védett rétegre telepített Fúrt kút Vízvezetéktől kerti csaptól állatig állatig állatig állat felett külön eljárás keretében kell eghatározni az illetékes Állai Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal egyeztetve. Korszerű tárolásoknál /zárt technológia/ a védőtávolságok axiua 30% kal, szakhatósági véleény alapján csökkenthetők. Nagyüzei állattartás a kijelölt területen létesíthető külön jegyzői engedéllyel. 6/6