Néprajzi tudománytörténet: miért, kinek?
|
|
- Rudolf Kocsis
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 220 SZL Deáky Zita azt a szándékát, hogy a könyv egészén, a benne felmutatott sok szenvedéstörténet ellenére mindenütt átsugározzon a generációk öszszekapcsolódásának, együtt haladásának, küzdelmeinek értelme, célja, végső soron öröme, reménye, sikeresen megvalósította. Felkészültségének, eredetiségének, leleményességének, koncepciózusságának, hitelességének, logikus építkezésének, ökonómiájának, fellengzésmentes, közérthető tiszta stílusának, a szemléltetésben megnyilatkozó igényességének (a könyvet 300 gondosan megválasztott fotó illusztrálja) köszönhetően műve várhatóan a nemzetközi szakmai életben is modellértékű lesz, és jelentős sikerre tarthat számot. Gazda Klára Néprajzi tudománytörténet: miért, kinek? Czégényi Dóra Keszeg Vilmos Pozsony Ferenc (szerk.): Oktatás, kutatás, intézmények Kolozsvárt. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 18. Kvár oldal Bevezetés: két konferencia, egy kötet Az idő és a munka antropológiájának egyik implicit (de néha még ki is mondott) állítása, hogy a mai modern időszemlélettel (lineáris, egzakt, mért stb. idő) és az ebből a koncepcióból fakadó munkafelfogással (kikényszerített munka) szemben a ciklikus és feladatorientált, a természetet és az abba ágyazódó emberi tevékenységeket alapul vevő idő bizonyos értelemben humánusabb. lőször azért, mert az emberhez igazodik, másodszor mert segít eligazodni a végtelenül folyó időben, tagolja azt, visszatéréseket és kiszámíthatóságot biztosít. Bennünket most e második jellegzetesség érdekel: a tudományos életnek a rítusai is hasonlóak ahhoz, ahogy a mindennapi életben az elvégzendő, szabályosan ismétlődő feladatok és az ünnepek tagolják az időt. A különböző tudományos egyesületek, szervezetek éves, kétéves (vagy egyéb rendszerességgel megrendezett) konferenciái humanizálják és világosan tagolják az amúgy a mindennapi rutinból és a sokszor kiszámíthatatlan projektek egymásutánjából építkező időt, kiszámíthatóvá teszik és a tapasztalatokból fakadóan tervezhetővé teszik a jövőt. És ebben szerepük lehet a rendszeresen megjelenő periodikáknak és egyéb kiadványoknak is. Úgy tűnik, nincs ez másként a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) és a agyar Néprajz és Antropológia Tanszék (NAT) közös őszi konferenciájával sem: a minden év októberében megrendezett konferencia most már hagyományosan a kolozsvári (vagy azzal kapcsolatban levő) néprajzi oktatás és kutatás történetét járja körül, és ezeknek a konferenciáknak az anyagára épül a KJNT Évkönyve, így a tudományos idő tagolását a két esemény mintegy körbezárja. Saját történelme minden közösségnek igen fontos identitásmeghatározó tényező, és ha nincs ilyen történelem, azt meg kell írni. A kolozsvári néprajzi iskola most érett oda, hogy a saját történelmével kapcsolatos kutatásokat hangsúlyosan megjelenítse, a tudományos publikum elé vigye, azokat megvitassa, és az eredményeket közölje, és ez egy igen fontos lépés az iskola mint szakmai közösség megteremtésében és fenntartásában. Annak, hogy ez a történetírás most zajlik, nyilván érthető okai vannak, és ezek egy része benne is van a kötetben. A többi okról ha lesz még érdeklődés a néprajzi tudománytörténet iránt majd későbbi generációk szakemberei fognak értekezni. A KJNT 18. Évkönyve főként az 1989 előtti periódusra (vagy inkább: periódusokra) fókuszál, és szerteágazóan, intézménytörténeteken, tudományos irányzatok elemzésén és személyes életpályák bemutatásán keresztül járja körül a kolozsvári néprajz történetét. Szabó Árpád Töhötöm (1975) egyetemi tanársegéd, BBT, Kolozsvár, szabo_tohotom@yahoo.com
2 SZL 221 Terjedelmes kötet, 430 oldalra rúg, de két egymást követő év konferenciáinak az anyaga is benne van, így nemcsak terjedelmes, hanem fajsúlyos is: ennek a kötetnek ott kell lennie mindenkinek a polcán, aki az erdélyi magyar néprajz és tágabban az erdélyi magyar tudományosság története iránt érdeklődik. ivel két konferencia anyagát közli, a tudományban bevett gyakorlattól egy kissé eltérően a kötetben több szerző két írással is szerepel. z tehát nem valamiféle szerkesztői malőr vagy a tudományos világ belterjességének és klikkesedésének a bizonyítéka, és azt gondolom, inkább növeli, mint csökkenti a kötet értékét, hisz minden újabb írás a kérdés újabb szeletére világít rá. ielőtt a kötet anyagát röviden bemutatom, két kérdést vetnék fel. Az első a tudománytörténeti munkák örök kérdését villantja fel újra, nevezetesen azt, hogy inkább kutatástörténetet vagy inkább tudománytörténetet írnak a szakemberek. Kósa László mérföldkőnek számító magyar néprajzi tudománytörténetében veti fel ezt a kérdést, és azt mondja, hogy a kutatástörténet iránt nagyobb volt az érdeklődés, mint a tudománytörténet iránt, hisz a kutatások eredményeire fogékonyabb volt a tudomány, mint az azokat mozgató gondolatokra és elképzelésekre. Jelen kötet sikeresen ötvözte ezt a két megközelítést, és noha ezt a kérdést a szerzők nem exponálják, azért a látható eredményeken szemlézésén túl a koncepciók és elképzelések felvillantása is megtörténik. Azt gondolom, ha egyáltalán érdemes, így érdemes tudománytörténetet írni, hisz ebben az olvasatban a tudománytörténet egyfajta eszmetörténetként arra is jó, hogy jobban megértesse az olvasóval az elemzett korszakot, életpályát, intézményt. hhez szorosan kapcsolódik a második kérdés: mi haszna van a tudománytörténetnek? (És rögtön megjegyzem: nem a tudománytörténet létjogosultságát vitatom el, csak a reflektált látásmód fontosságára hívom fel a figyelmet.) Azon túl, hogy a tudománytörténet az egyetemi oktatásnak szerves része, illetve minden (diák)dolgozat elején ott szokott lenni három dolog, mégpedig hogy már a régi görögöknél is meg lehetett a jelenséget figyelni, vagy ők is írtak róla, hogy Orbán Balázsnál a témáról mit olvasunk, és végül, hogy az 1332-es pápai tizedjegyzékben hány kapuval szerepel az adott település, hogyan is épül be a tudománytörténet a tudomány mindennapjaiba. A felsorolt három kérdésből egy vagy inkább két kérdés határozottan kutatástörténeti, tudománytörténeti, így azt gondolom, a tudománytörténet tudományos és episztemológiai pozíciója megvitatásának mindenképp helyet kell adnunk. Foglalkozunk tudománytörténettel, de sokszor nem tudjuk, hogy a penzumszerűségen túl (lásd például a doktori dolgozatok szinte kötelező első része, amelyeket aztán a szerzők az elemzésben rendre elfelejtenek ) mire is jó az egész. Hadd válaszoljak erre a kérdésre a végén, és értékeljem annak fényében a kötetet. A kötet három tömbből áll, az első a Tudományés kutatástörténet a második az Intézmény- és oktatástörténet, és végül a harmadik, az utolsó a Kutatói pályaképek címet viseli. Az alábbiakban ezeket veszem röviden sorra úgy, hogy esetenként kiemelek írásokat, hisz a kötet terjedelme és ennek az írásnak a korlátai nem teszik lehetővé, hogy mindegyik írást külön-külön, részleteiben bemutassam. Tudomány- és kutatástörténet részt Tánczos Vilmosnak az erdélyi vallási néprajzi kutatásokat összefoglaló és elemző írása nyitja, és a terjedelmes írás meg is adja a kötet felütését. Nem csak terjedelme miatt: az írás akár egy kisebb kötetként is megállná a helyét, hisz száz oldal, ebből az elemzés a szövegnek mintegy fele, a másik fele pedig bibliográfia. De mint mondtam, nem elsősorban a terjedelem adja meg ennek az elemzésnek az erejét és értékét, hanem a körültekintő dokumentálódás (nem jártam utána, mert nem tudtam utánajárni, de bizton állíthatom: benne van mindenki, aki a témában közölt), és az, hogy a szerző nem az egyszerűbb utat választotta. Nem egyszerűen felsorolja, hogy egy elképzelt történeti kronológia szerint kik és miket alkottak, hanem különböző szempontok szerint tematizálva és osztályozva mutatja be az eredményeket, ugyanakkor
3 222 SZL a kronológiára is figyel, hisz az elemzés első részében a korszakokat, az intézményi kereteket és a módszereket külön mutatja be. Az alapos dokumentálódás és az adekvát elemzési szempontok mellett az írás másik erőssége, hogy a vallásosságot tágan értelmezve a szerző a kulturális jelenségek széles spektrumát emeli be az elemzésbe. A tömb többi írásában Olosz Katalin az rdélyi úzeum-gyesület, az rdélyi úzeum és a folklórkutatások kapcsolatát elemzi, Almási István a Román Akadémia Folklór Intézete (Kolozsvár) népzene-kutatói munkáját mutatja be, Cseke Péter pedig az rdélyi Fiatalok falukutatásainak néprajzi, népművészeti kapcsolatait vázolja, rámutatva például, hogy a két világháború közti falukutatóknak a Gusti-féle iskola nem egyszerűen egy tudományos felkészülést biztosító vagy az új tudományos eredményeket kidolgozó műhely volt, hanem követendő példa is egy olyan helyzetben, amikor a kisebbségi közösségben a falut a megmaradás zálogának láttatták (a többségi falukutatás sikereinek követését és azok meghaladását szinte erkölcsi parancsnak tekintették). Intézmény- és oktatástörténet z a tömb számomra a kötet két legizgalmasabb írását tartalmazza. A két szóban forgó írás (Olosz Katalin és Keszeg Vilmos tanulmánya) arra mutat rá, hogy amire mi több évtized távlatából kész, megingathatatlan tényként tekintünk, az esetenként mennyire emberi erényeken és gyarlóságokon múlik. Hogy kialakul-e egy tudományos iskola, hogy mi lesz annak az iskolának a fő irányultsága (egyáltalán: lesz-e fő irányultsága) ezeket a kérdéseket utólag sokszor adottságként kezeljük, holott az egyes irányoknak a kijelölése, kialakulása egyáltalán nem követi a retrospektíven teleologikusnak láttatott rendet. Nem mellékesen: erre az antropológia nemzetközi tudománytörténete, de hasonlóképpen az egyetemes magyar néprajz tudománytörténete is sok példával szolgál. bbe a sorban illeszkedik Olosz Katalin írása, aki azt mutatja be, hogy a folkloristaként és irodalmárként is számon tartott Sebestyén Gyula magánlevelezéséből milyen kép rajzolható egy 20. század eleji kolozsvári irodalomtanári kinevezésről (Sebestyén Gyula várományosa volt ennek az állásnak, de a kinevezést végül Dézsi Lajos kapta meg). A magánlevelezés: kulisszatitok, és mi hálásak lehetünk Olosz Katalinnak, hogy ezekre a kulisszák mögötti történetekre rávilágít, amikor egyetemi belharcokról, csoportérdekekről, esélyekről és lehetőségekről, az állásra pályázó más jelöltekről, lehetséges támogatókról és biztos ellenzőkről stb. ír, és azt mondja, hogy ezeknek vélhetően csaknem olyan jelentőségük volt/lehetett a meghirdetett katedra elnyerésében, mint a pályázó tudományos tevékenységének. (171.) Az olyan, akár kaján hozzáállásra is okot adó részletek megvillantása, ahogy a pályázót könyöklésre buzdítja helyi barátja (174.), vagy Bálint Gábor finnugor rokonságra vonatkozó megjegyzése (175.) mellett az írás azért is érdekes és fontos, mert rávilágít a tudomány működésének sokszor mögöttes logikájára (vagy ha úgy tetszik: alogikusságára), ami tudjuk mind a mai napig jelen van a tudományban. Ha Olosz Katalin a háttérinformációkat elemezte, Keszeg Vilmos ezt követő írása a Gunda Béla 1943-ban történt kinevezését megelőző pályázat értékelésének jegyzőkönyvét vizsgálja, és mutatja be egy kinevezés hivatalos folyamatát. Az írást elolvasva az első következtetése az lehet az olvasónak, hogy a bizottság komoly munkát végzett, hisz mint ahogy a szerző írja a Kivonat címet viselő dokumentum 155 oldal terjedelmű (a szerző a tanulmányt követően közli a jegyzőkönyvet), és az elemzés tanúsága szerint a bizottság tagjai nem sajnálták az időt és az energiát, hogy megvizsgálják a jelentkezők (Gunda Béla mellett: Szendrey Ákos, Bálint Sándor, Bartha Károly, Lükő Gábor, Kovács László, Tálasi István Bartha Károly kivételével a magyar néprajz meghatározó személyiségei később) szakmai teljesítményét. A szakmai teljesítményen túl a végső értékelésnél viszont már más, fogalmazhatnánk úgy is: extracurricurális vagy esetenként éppen személyiségi szempontokat is felsorakoztattak, amihez újfent hozzá kell gondolnunk Olosz Katalin írását a háttérben folyó
4 SZL 223 küzdelmekről. két írás mindent egybevetve igen részletes képet ad arról, hogyan, milyen erőterekben és milyen tudományos szabályok szerint alakult a néprajzi oktatás a 20. század elején és közepén és sok mai tanulsággal is szolgál a tudomány mai menetére vonatkozóan. tanulságokra hadd idézzek két gondolatot a jegyzőkönyvből: Az egyetem a tudomány szabad köztársasága, nem pedig bürokratikus szellemű, copfstílusú birodalom, ahol köt a ranglétra. A néphit szerint annál nagyobb tudós valaki, minél több és vastagabb könyvet írt. Én nem hinném, hogy a mázsáló a tanszékbetöltés eszköze lenne. (indkét idézet a 259. oldalon.) tömböt végül Ozsváth Imolának az írása zárja, amelyben a pedagógusok gyűjtőmunkáját értékeli az erdélyi magyar néprajzkutatás története szempontjából. A tanulmány visszanyúl egészen a két világháború közötti időszakig, esetenként még korábbi évekig is, felvillantja az amatőrizmus és a professzionalizmus között feszülő ellentéteket (a pedagógusok szerepe itt igen lényeges), a néprajz és a nemzeti mozgalom latens összefüggéseit, és rámutat arra, hogy a két világháború között, de különösen a második világháborútól a kilencvenes évekig a pedagógusok jelentősen kivették a részüket a néprajzi tudás gyarapításából. Kutatói pályaképek A harmadik tömböt a könyv szerkesztői azoknak a tanulmányoknak szentelték, amelyek az erdélyi, kolozsvári néprajzkutatást meghatározó személyiségek pályaképét rajzolják meg. zeknek a pályaképeknek a listája nyilván nem teljes, de az elkövetkező konferenciákon minden bizonnyal kiegészül majd. Tötszegi Tekla dr. Kós Károlyról, Almási István Seprődi János és Sztripszky Hiador közös népdalgyűjtéséről, Pozsony Ferenc Vámszer Gézáról, aztán Nagy Jenőről, Keszeg Vilmos Nagy Olgáról és végül Gazda Klára Szentimrei Juditról értekezik ebben a részben. Az erdélyi magyar néprajz tudománytörténete kapcsán vissza-viszszatérő gondolat, hogy a második világháborútól egészen a kilencvenes évek elejéig hiátus van ennek a néprajzi munkának a folyamatosságában. Ám ezeknek az írásoknak egy része mégis rávilágít arra, hogy folyt munka rdélyben is, van tehát olyan méltó néprajzi hagyomány (elég, ha csak dr. Kós Károly és Nagy Olga máig meghatározó munkásságára gondolunk), amelyet alapul lehet venni, és amivel tovább lehet lépni. És ne feledjük: a kolozsvári egyetemen ebben a hiátusidőszakban nevelődött ki egy olyan generáció, amelynek az indulását és a munkásságát feldolgozni majd az eljövendő tudománytörténészek feladata lesz. Összegzés kérdéssel A tudomány történetének folyamatában a konferenciát és a kötetet igen fontosnak tartom mind erdélyi, mint egyetemes magyar vonatkozásban. Azért is, mert mint mondtam már a kötet nemcsak kutatástörténet, hanem tudománytörténet is. zt Tánczos Vilmos munkája mellett leginkább Keszeg Vilmosnak a Nagy Olga kutatói életpályáját bemutató írása nyomatékosítja. De illik az öszszegzést az adósságom törlesztésével folytatnom, hisz azt ígértem, a tudománytörténet s így áttételesen e kötet haszna kapcsán feltett kérdést a végén válaszolom meg. Jelen kötetet a bevezetőben említetteken túl nevezetesen, hogy a tudományos időt tagolja másért is fontosnak látom, hisz az elég öncélú lenne, ha csak abban látnánk az ilyen rendezvények és tudományos termékek hasznát, hogy a szegény tudósok idejét segítenek tagolni és élhetővé tenni. ég akkor is, ha nemcsak a feladatidő szintjén teszik ezt, hanem tovább élve az antropológia időfogalmaival a kötet tartalmán keresztül a strukturális, nagyobb korszakokat átfogó idő szintjén is, és ezzel jobban megfoghatóvá teszik a szakma időfolyamát. zzel nyilván már kilépünk a tisztán öncélú tudománytörténetírásértelmezésből. A konferenciasorozat és az ebből születő kötet(ek) másért is fontos: az erdélyi vagy romániai magyar néprajz története még nem vagy csak részlegesen íródott meg, a sajátságos fejlődés következtében (a néprajzi képzés nem bontakozhatott ki, az intézményrendszer nem épülhetett ki) sok területen sok minden maradhatott homályban.
5 224 SZL Az ilyen jellegű tudományos munkákon keresztül jobban megérthetjük azokat az intézményes és kulturális működési formákat, amelyeket ma adottnak látunk, illetve könnyebben mérlegelhető egyes irányok haszna, hozzájárulása a szakma előreviteléhez. A másik ok, amiért én az ilyen munkákat hasznosnak látom, tágabban a tudományok mai helyzetével van kapcsolatban. Közhely, hogy ma a tudományok nagy változáson mennek keresztül, a határok elmosódnak (lásd például az antropológia, a néprajztudomány, a politológia, a szociológia, a történettudomány egyes területei közötti nagy átjárhatóságot), ami a lassan szitokszóként ható interdiszciplinaritáson túl a szakmai identitások megingását vagy az akadémiai pozíciók meggyengülését is magában hordozhatja. zzel nem azt akarom mondani, hogy az ilyen munkák haszna közvetlenül az, hogy újfent kijelölik ezeket a pozíciókat, 1 hanem inkább áttételesen arra szolgálnak, hogy a szakmai örökség feltérképezésével a legjobb eredmények és irányzatok legyenek megjeleníthetőek egy versengő és versengésre késztető akadémiai mezőben. Annak érdekében, hogy a szakmát már ne csak az akadémia megkövesedett intézményrendszere tartsa össze, az önálló tudományos hagyományok megnevezésére tekinthetünk eszközként a feladatok, profil kijelölésében. És végül a harmadik érvem a tudománytörténet jogosultsága mellett: minden jó tudománytörténet egyben társadalom-, ideológia- és eszmetörténet is, amelyből nemcsak az adott tudományt értjük meg jobban, hanem az elemzett korszakot és az 1 Érdemes megjegyezni, hogy az akadémia 19. században kialakult intézményrendszerét és az erre alapuló tudománypolitikát és finanszírozást sokan, például Immanual Wallerstein, meghaladottnak látják. abban uralkodó eszméket is. z a kötet az intézmény-, oktatás-, tudomány- és kutatástörténeten túl társadalom- és eszmetörténet is. Hogy csak egy példát említsek: Gunda Béla kinevezése kapcsán az elemzés kitér arra, hogy a bizottság a pályázók nemzetiségét is mérlegelte (214.), ami már nem csak szorosan a néprajz érdeklődésébe tartozik. De a sok szálon futó elemzéseken és a kutatói pályák bemutatásán keresztül akár a kisebbségtörténetbe is beírhatják magukat ezek az írások, és ez különösen igaz Ozsváth Imola tanulmányára, hisz a pedagógusok néprajzi munkásságának megértése az elemzett korszak kisebbségi történéseinek jobb megértését teszi lehetővé. Arra a kérdésre, hogy mivégre tudománytörténet, úgy vélem, adtam valamiféle választ. További kérdés: kinek szólnak a tudománytörténetek. zen a ponton azt gondolom nem érdemes belemenni önámításba az érdeklődő közönségről és más, egyébként is önáltató elképzelésekbe arról, hogy a szakkönyveket a közönség is olvassa. A szakkönyvek a szakembereknek szólnak, de ennek a könyvnek épp az az erőssége, hogy nem csak néprajzkutatóknak lehet érdekes. Ami nagy kérdés számomra hisz tanárok is vagyunk, és általában vonatkozik a tudománytörténetekre: hogy lehet ezeket a történeteket érdekessé tenni a diákok számára egyrészt akkor, amikor elsőévesként úgy tanulnak tudománytörténetet, hogy a tudományról magáról vajmi kevés információjuk van, másrészt általános értelemben, amikor a tudomány története legtöbbször csak kötelező nyűgnek tűnik? z az a kérdés, aminek megválaszolásában magam is elbizonytalanodom. Szabó Á. Töhötöm
Néprajz I. év. Hétfő Kedd Szerda csütörtök péntek. 240-es terem. 240-es terem. Pozsony Ferenc
Néprajz I. év Hétfő Kedd Szerda csütörtök péntek Művészet és kultúra e Művészet és kultúra sze Etnográfia II. A népi kult. Térbeli tagolódása. Tájegységek sze Etnográfia II. A népi kult. Térbeli tagolódása.
RészletesebbenTovábbi olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:
Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem
RészletesebbenTerületi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét
Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét [Szirmai Viktória (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2015. ISBN 978-615- 5075-27-8,
Részletesebben2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN
RészletesebbenEMELT SZINT ÍRÁSKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Értékelési szempontok
A feladat I. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról Értékelési szempontok A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Szövegalkotás Szókincs,
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenKriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 24.
Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 24. A kötet megjelenését a támogatta. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 24 Hagyomány és örökség a romániai magyar néprajzkutatásban Szerkesztette Keszeg Vilmos
RészletesebbenFények és árnyak a kisgyermekkor történetében
216 SZL gyökeresen átalakult, és elsődleges, organikus kontextusa is megváltozott, a fiatal városi értelmiségi körökben újból van igény erre a kultúrára, és egyre keresettebbé és értékesebbé válik a népzene
Részletesebben1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 56. SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2006 4 KÖNYVEM
RészletesebbenIpari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat
IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,
RészletesebbenBUDAY-EMLÉKÉV 2017 a Buday Árpád és fia, Buday György tiszteletére rendezendő konferencia programja
Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék és Régészeti Tanszék szervezésében BUDAY-EMLÉKÉV 2017 a Buday Árpád és
Részletesebben2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között
Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom
RészletesebbenMAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés MTA BTK MŐT Kiadványok 1. Sorozatszerkesztők Vásáry István Fodor Pál MTA BTK MŐT Kiadványok 1. MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés Szerkesztették Sudár
RészletesebbenAngol nyelv. A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: A szószámra vonatkozó szabályok részletezése
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Angol nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben
RészletesebbenSzakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról
Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója
RészletesebbenKriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 25
Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 25 Néprajzkutatás Erdélyben: intézmények, kutatói életpályák, mentalitások Szerkesztette Keszeg Vilmos Szakál Anna Virginás-Tar Emese Kriza János Néprajzi Társaság
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenTájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről május-júniusi vizsgaidőszaktól. Angol nyelv
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Angol nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben
RészletesebbenAz aradi magyar színjátszás 130 éve könyvbemutató
2018/03/29 2018/03/21 Március 29-én, 17 órakor kezdődik Piroska Katalin és Piroska István az aradi színjátszást feldolgozó két részes művének második, az 1905 és1948 közötti időszakot feldolgozó kötetének
RészletesebbenTAB2107 Helytörténet tematika
TAB2107 Helytörténet tematika Tantárgyi követelményrendszer: Projektmunka és prezentáció 1. A helytörténeti kutatások elméleti háttere, diszciplináris és módszertani határai 2-3. Makro- és mikrotörténet
RészletesebbenDusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék
Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK 2011. 04. 14. Campus-lét kutatás OTKA (K 81858) Kortársi szocializáció, csoportképződés,
RészletesebbenA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI 8. Dr.SCHNELLER KÁROLY / 1893-1953/ SCHNELLER KAROLY NÉPESSÉGTUDOMÁNYI ÉLETMŰVE Budapest 1990/1 KÖZPONTI
Részletesebben2017. november 9 10-én KÖLCSÖNHATÁSOK
A Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke és a Finn Nagykövetség Finnország függetlenségének 100. évfordulója tiszteletére 2017. november 9 10-én konferenciát szervez KÖLCSÖNHATÁSOK Magyarok
Részletesebbenßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete
A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz
RészletesebbenA kötetben szereplő tanulmányok szerzői
A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-
RészletesebbenNÉMET NEMZETISÉGI NÉPISMERET
Német nemzetiségi népismeret középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. NÉMET NEMZETISÉGI NÉPISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA PROJEKT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenTÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév
I. ÉVFOLYAM (83 FŐ) BTTR212OMA Görög történelem 2 koll. 3 Forisek Péter H. 12-14 XII BTTR213OMA Római történelem 2 koll. 3 Szabó Edit Sze. 12-14 XII 2 gyj. 2 Forisek Péter-Bacsa K. 10-12 406 Az ókor nagy
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A KILÉNYI GÉZA EGYETEMI KUTATÓMŰHELY Az állami eljárások racionalizálásának alapkérdései című kutatás I. szegmensének
RészletesebbenMegjelent a pécsi pálos konferencia előadásait tartalmazó kötet
Megjelent a pécsi pálos konferencia előadásait tartalmazó kötet 2015/12/14 Pálosaink és Pécs címmel jelent meg az OSZK és a Magyar Pálos Rend közös pálos rendtörténeti kiállításához kapcsolódó 2015 februárjában
RészletesebbenELŐADÁSOK. Konferenciák, tudományos ismeretterjesztés
ELŐADÁSOK Konferenciák, tudományos ismeretterjesztés 1. Szabó Dezső Trianonról. Konferencia-előadás, Evangélikus iskolák kutató tanárainak I. konferenciája Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, 2013.
RészletesebbenTávol az Araráttól Kiállítás és konferencia az örmény kultúráról
Távol az Araráttól Kiállítás és konferencia az örmény kultúráról 2013/04/05-2013/04/06 A Budapesti Történeti Múzeumban [1] április 5-én 16 órakor nyílik az 500 éves örmény könyvnyomtatás kulturális hatásait
RészletesebbenOstffyasszonyfai plébánosok együtt én
Ostffyasszonyfai plébánosok együtt 1973.04.12-én Szilvágyi János, Hatt András, Fazekas László, Takács Ferenc Elől: Rozmán László, Szerda Ernő Az Ostffyasszonyfai Nagyboldogasszony templom története és
RészletesebbenESSZÉÍRÁS. 2010. június
ESSZÉÍRÁS Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása 2015. április
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
Részletesebben2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.
KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók
RészletesebbenHitelintézeti Szemle Lektori útmutató
Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenDOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Szabó Balázs A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Forrástanulmány a japán művelődéstörténethez Nyelvtudományi Doktori
RészletesebbenTéma- és paradigmaválasztási dilemmák a 21. századi filozófiában
Téma- és paradigmaválasztási dilemmák a 21. századi filozófiában WJLF, 2018. október 16-18 Videobook az oldal alján! Közlekedés: http://oktatas.uni.hu/dankoutca.htm Az elmúlt években a Wesley János Lelkészképző
RészletesebbenMegcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.
Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február
RészletesebbenA pedagógiai szaksajtó, mint közéleti és tudományos fórum ( )
A pedagógiai szaksajtó, mint közéleti és tudományos fórum (1900-1945) Változó életformák régi és új tanulási környezetek ONK, 2013. nov. 7-9., Eger Biró Zsuzsanna Hanna, PhD ELTE PPK Előadás menete Kutatási
RészletesebbenRegélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata
Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Magunkról A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Árpád fejedelem évének Fergeteg havában, 2007 januárjában alakult. Szándékunk az
RészletesebbenElégedettség DEM 2018 BGK (dem_2018_bgk) Válaszadók száma = 52. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
Elégedettség, DEM 08 BGK Elégedettség DEM 08 BGK (dem_08_bgk) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Román népismeret középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. ROMÁN NÉPISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA PROJEKT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A projektmunka értékelése
RészletesebbenKÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TANÁCS
KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TANÁCS SZAKMAI BESZÁMOLÓ TDK felkészítő kurzus, kutatás és intézményi TDK konferencia szervezése a Károly Róbert Főiskolán NTP-HHTDK-15-0069 azonosítószámú projekt
RészletesebbenDe vajon ez mind Mezőség?
192 SZL hosszasabb erdélyi tartózkodása e könyvek megírásával? A fejezetek és a hozzájuk tartozó jegyzetek e kérdésekbe beavatnak, de nem adnak rájuk egyértelmű választ. rre nincs is szükség, a szempontok
RészletesebbenCollectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei
Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette
RészletesebbenCímlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:
Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési
RészletesebbenJelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről
tott és fájdalmasan nélkülözött intézményeinkkel ápoljuk a lelki összetartozást, jó sorsunkban ne feledkezzünk meg róluk, amikor azok a megpróbáltatás nehéz idejét élik, a felelőségérzetet, mellyel ezeknek
RészletesebbenPályázati hírlevél 1. évfolyam - 7. szám február 25. Hallgatók számára
Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 7. szám 2013. február 25. Hallgatók számára Tisztelt Olvasó! A Pályázati Hírlevél célja, hogy heti rendszerességgel összegyűjtse a Magyarországon és nemzetközi viszonylatokban
RészletesebbenPéterfi Gábor. Bölcsészettudományi Kar, Politikaelmélet speciális képzés József Attila Tudományegyetem
Péterfi Gábor MUNKAHELYEK 2013 - Evangélikus Pedagógiai Intézet, történelem tantárgygondozó 2000 - Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, középiskolai tanár, tanított szaktárgyak:
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Szlovén népismeret középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. SZLOVÉN NÉPISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA PROJEKT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A projektmunka értékelése
RészletesebbenFolklór és Irodalom tematika és olvasmányok
Folklór és Irodalom tematika és olvasmányok Tanév: 2014/2015, 1. félév PPKE BTK - Magyar nyelv és irodalom szak, levelező tagozat Oktató: Paál Zsuzsanna Ph.D (E-mail: paalzsuzsa@gmail.com) Óraszám: 10
RészletesebbenAZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK MATEMATIKA FIZIKA BIOLÓGIA FÖLDRAJZ KÉMIA Az OFI kínálata - természettudományok Matematika Matematika Ajánlatunk:
RészletesebbenKritikai érzék és társadalmi felelősség
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A feladat Mutassa be a társadalmi mobilitást és annak hatását a társadalom jellegére és működésére! Információtartalom
RészletesebbenTUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK
VÁLLALKOZÁSI FŐISKOLA OKTATÁS, KUTATÁS, GYAKORLAT A magyar felsőoktatás tömegjellegúvé válása TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK Stratégia Logisztika A közgazdaságtan elavulása? Alkalmazott pszichológia Szocialista"
RészletesebbenEMÖT Pontrendszer magyarországi PhD-hoz 2011/2012
A Magyar Köztársaság Nemzeti Erıforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet által magyarországi felsıoktatási nappali tagozatos képzésre jelentkezett és a felsıoktatási intézmény rangsorolása alapján a költségtérítéses
RészletesebbenNők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány
Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb
RészletesebbenKönyvtárhasználat / könyvtárismeret. Raktári rend a könyvtárban És Az időszaki kiadványok
Könyvtárhasználat / könyvtárismeret Raktári rend a könyvtárban És Az időszaki kiadványok KÖNYVEK ELHELYEZÉSE A POLCON FELTÁRÁS SZÉPIRODALMI DOKUMENTUMOK ISMERETKÖZLŐ (SZAKIRODALMI) DOK. /SZAKRENDI CSOPORTOSÍTÁS/
RészletesebbenTéma: Az írástudók felelőssége
Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics
RészletesebbenTANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Szerkesztőbizottság: Elnök: SZLÁVIK JÁNOS. Tagok:
PERIODICA OECONOMICA II. ÉVF., 2009. MÁJUS TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL Szerkesztőbizottság: Elnök: SZLÁVIK JÁNOS Tagok: COLLINS, J. MARKHAM HOLLÓNÉ KACSÓ ERZSÉBET KÁDEK ISTVÁN KOVÁCS TIBOR PAPANEK
RészletesebbenCastrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám
Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király
RészletesebbenStratégiai döntés előkészítő
DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési
RészletesebbenAZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT
AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT Dr. Szabó István a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese Tehetséghíd a jövőbe V. Országos TDK-fórum 2018. október 18. A
RészletesebbenKriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 21
Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 21 Kulturális gyakorlat és reprezentáció Szerkesztette Ilyés Sándor Jakab Albert Zsolt KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI TÁRSASÁG KOLOZSVÁR, 2013 Kiadja a KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI
RészletesebbenAz alsó tagozatos munkaközösség véleménye az intézményvezetői pályázatról
Az alsó tagozatos munkaközösség véleménye az intézményvezetői pályázatról Alapos, részletes, jól megszerkesztett pályázatot ismertünk meg. A pályázat szövegezésében könnyen értelmezhető, szerkezete áttekinthető.
RészletesebbenBALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.
Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi
RészletesebbenKÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY
KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben
RészletesebbenAZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI
AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓI Budainé dr. Csepela Yvette egyetemi docens, Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszék Szeretnék én is olyan példakép lenni
RészletesebbenA HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN
Kornai János hozzájárulása a modern közgazdaságtanhoz Szegedi Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Kar A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN Chikán Attila Budapesti Corvinus Egyetem
RészletesebbenAntal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára
LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy
RészletesebbenKutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI)
Kállai Ernő Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI) Osztály: Romakutatások Osztálya Tudományos cím vagy fokozat: PhD E-mail: kallai.erno@tk.mta.hu Telefonszám: +36-1 224-6700 / 5224 Épület: T (Emelet,
RészletesebbenSzakdolgozati szeminárium
Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel
RészletesebbenVendégünk Törökország
2014/04/23-2014/05/31 1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) [1]2014. április 23. és május 31. között tekinthető meg a modern Törökországot és a modern török irodalom egy-egy darabját bemutató kamarakiállítás
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS DIPLOMAMUNKÁJÁNAK KÖVETELMÉNYEIRŐL
TÁJÉKOZTATÓ AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS DIPLOMAMUNKÁJÁNAK KÖVETELMÉNYEIRŐL ~ ~ TÁJÉKOZTATÓ AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS DIPLOMAMUNKÁJÁNAK KÖVETELMÉNYEIRŐL Az Osztatlan tanárképzés zárásaként Diplomamunkát kell
RészletesebbenÁltalános rehabilitációs ismeretek
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje
RészletesebbenÜnnepi konferencia az Országházban a Vallásszabadság Éve alkalmával
Sajtóközlemény Ünnepi konferencia az Országházban a Vallásszabadság Éve alkalmával A Magyar Unitárius Egyház, partnerségben az Országgyűlés Hivatalával ünnepi konferenciát szervezett 2018. március 9-én,
RészletesebbenVáltozás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák
Változás és állandóság Pályázat szakmai igazgató helyettesi megbízás elnyerésére Feltételek: Legalább 10 év szakmai gyakorlat Széleskörű elméleti tájékozottság az óvodapedagógiában Tájékozottság a köznevelési
RészletesebbenEuropass Önéletrajz. Személyi adatok. Revista Transsylvania Nostra / Főszerkesztő. Szakmai tapasztalat jelenleg is.
Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) SZABÓ Bálint György Cím(ek) 56/ 2 Rahovei, 400212, Kolozsvár (Cluj-Napoca), Románia Telefonszám(ok) 0040-264-435489 Mobil: 0040-726-573090 Fax(ok)
RészletesebbenBARTHA ELEK. Megnevezés évszám kibocsátó intézmény Okleveles etnográfus 1980 Kossuth Lajos Tudomány Egyetem, Debrecen. DE BTK Néprajz nappali
BARTHA ELEK I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS Megnevez évszám kibocsátó intézmény Okleveles etnográfus 1980 Kossuth Lajos Tudomány Egyetem, Debrecen II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG ALAPKÉPZÉSBEN ÉS MESTERKÉPZÉSBEN (MINIMUM
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenSÍ SZAKMAI SZERVEZETEK II. KONFERENCIÁJA NORMAFA PARK KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNY
SÍ SZAKMAI SZERVEZETEK II. KONFERENCIÁJA NORMAFA PARK KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNY A konferenciát 2013. október 13-án, Budapesten a Normafánál a Hotel-Agro Konferenciaközpontban, abból a célból hívták össze
RészletesebbenPedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/ A TANTÁRGYGONDOZÁS TAPASZTALATAI 9. SZEKCIÓ
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A TANTÁRGYGONDOZÁS TAPASZTALATAI 9. SZEKCIÓ Tapasztalatok sok szemszögből 1. A tantárgygondozó szaktanácsadás első tapasztalatai alapján történő átdolgozása
RészletesebbenNŐK LAPJA EGÉSZSÉG kutatás 2017.
NŐK LAPJA EGÉSZSÉG kutatás 2017. Egészségügyi állapot 1. Van Önnek vagy családtagjának bármilyen egészségügyi problémája? A magyar internetező népesség 57%-a küzd maga vagy valamely családtagja egészségügyi
RészletesebbenHB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság
HB elnöks kségg beszámol molója a 2009-es évben végzettv munkáról Szenes Zoltán bizottsági elnök Budapest, 2009. december 17-én MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság Tevékenységi
RészletesebbenSzakmai beszámoló. A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest, 2014. november 26. Országos Széchényi Könyvtár
Az előttünk álló évek egyik kiemelt feladata a kulturális területen dolgozók társadalmi megbecsültségének és elismertségének növelése Szakmai beszámoló A kiszámítható életpálya c. konferenciáról, Budapest,
RészletesebbenKulturális örökség tanulmányok MA szak - mintatanterv félév minta tantervi félév
Kulturális örökség tanulmányok MA szak - tanterv 2017. 1. Építészettörténet 1. 1 ea 2 12 A 4 koll Dr. Kovács Orsolya nincs Esztétika 1 ea 3 14 A 4 koll Dr. Husz Mária nincs Közigazgatási és kulturális
RészletesebbenBudapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól
Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenMESE, MESE, MÁTKA. IBBY Konferencia 2009. Fordulópont 44 21
Mese, mese, mátka címmel szakmai konferenciát rendezett az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) 2009. január 19-én, a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában. A téma: az olvasás, olvasóvá
RészletesebbenPOLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA
SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban
A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban A KÖTET SZERZŐI: Botos János történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóhelyettese Domány Gyula közgazdász, az MNB igazgatóhelyettese
Részletesebben