Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ. Miskolc. Üzleti terv, gazdasági kapcsolatok stratégiája

Átírás

1 Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ Miskolc Üzleti terv, gazdasági kapcsolatok stratégiája Érvényes: július 01-től

2 Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ Miskolc Gazdasági kapcsolatok stratégiája, Üzleti terv című dokumentumot formailag és tartalmilag elfogadom és átvettem. Miskolc, Átadó. Átvevő -2 -

3 TARTALOM 1. BEVEZETÉS TISZK LÉTJOGOSULTSÁGA TAGINTÉZMÉNYEK BEMUTATÁSA TISZK BEMUTATÁSA SZÉCHENYI ISTVÁN TISZK CÉLJAI, CÉLRENDSZERE A SZÉCHENYI ISTVÁN TISZK CÉLCSOPORTJAI A SZÉCHENYI ISTVÁN TISZK FELADATAI AZ INTÉZMÉNY SWOT ELEMZÉSE A TISZK MŰKÖDÉSÉNEK SZERVEZETI FELTÉTELEI A TISZK GAZDASÁGI KAPCSOLATAI A SZÉCHENYI TISZK GAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁGA (BEVÉTELEK, KÖLTSÉGEK) MARKETINGCÉLOK ÉS PIACELEMZÉS

4 1. BEVEZETÉS Az üzleti terv hatálya kiterjed a Széchenyi István Integrált Szakképző Központ keretein belül működő Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra, valamint a Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskolára, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervekre. A szabályzat életbe lépésének hatálya: július 1. A szabályzat írásbeli rögzítéséért és évenkénti felülvizsgálatáért módosításáért felelős a mindenkori intézményvezető. TISZK LÉTREHOZÁSÁNAK DÁTUMA: május 27. (TISZK intézményeinek megállapodásának hatályba lépése). A TISZK létrehozását a fenntartó, Miskolc MJV Önkormányzatának képviselőtestülete június 26-i ülésén fogadta el VI-104/13.550/2008. sz. határozatában. HELYE: 3529 MISKOLC, IFJÚSÁG ÚT MŰKÖDÉSI TERÜLET: Észak Magyarországi régió, Borsod-Abaúj-Zemplén megye szeptember 1-jén Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata létrehozta a Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központot, miskolci székhellyel. A TISZK vezető iskolája (fogadó iskola) a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása TISZK rendszer fejlesztése pályázat keretében 2009-ben került sor a Széchenyi István TISZK szakképző intézményrendszer kialakítására. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében létrejött TISZK 3 szakmacsoportban - közlekedés, informatika, kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció- végez szakképzést és az iskolák alapító okirataiban szereplő képzések közül tizennégyet integrál. A TISZK KÖZPONTI INTÉZMÉNYE: SZEMERE BERTALAN SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM (OM AZONOSÍTÓ: ) Miskolc, Ifjúság út Az intézményben alapító okirat szerint- képzett szakmacsoportok: Közlekedés Informatika Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Művészet, közművelődés, kommunikáció Egészségügy Egyéb szolgáltatások Elektrotechnika elektronika Könnyűipar Nyomdaipar Ügyvitel. TOVÁBBI TISZK TAG: -4 -

5 BAROSS GÁBOR KÖZLEKEDÉSI ÉS POSTAFORGALMI SZAKKÖZÉPISKOLA (OM AZONOSÍTÓ: ) Miskolc, Rácz Ádám u Az intézményben alapító okirat szerint- képzett szakmacsoportok: Közlekedés Informatika Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Közgazdaság. Az üzleti terv célja az, hogy a Fenntartó és a tagintézmények a tervből megismerjék a Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ tevékenységét és a működésére vonatkozó főbb gazdálkodási pénzügyi adatait, adottságait, folyamatait. A évben a TISZK központi intézmények koordinálásával megvalósul a TÁMOP / azonosító jelű pályázati projekt év közepére a TISZK a pályázat érdemi részét végrehajtotta. A pályázathoz kapcsolódóan már nagyarányú tartalmi fejlesztések zajlottak a minőségirányítás, a tananyagfejlesztések terén, megtörténtek az eszközbeszerzések, felállítottuk az intézmény szervezeti működési rendjét és elkészültek a működést koordináló szabályzatok ben a támogatási szerződés szerint befejeződik a pályázati projekt megvalósítása. Az üzleti terv készítésének időszakában a Közreműködő Szervezettel a projekt megvalósítását kockáztató vagy azt jelentős mértékben befolyásoló egyeztetés nem zajlik. A és a évek jelentős feladata, hogy az eddigi projektszervezetet, eredményesen működő TISZK szervezetté alakítsuk át. Az üzleti tervben szereplő adatok a megvalósítandó pályázati feladatok, tevékenységek megvalósítási és cselekvési ütemtervével összhangban tartalmazzák a TISZK-re vonatkozó feladatokat és a megvalósítás pénzügyi feltételeit. Ugyanakkor az üzleti tervben meghatározott piaci tevékenységek eredménye integrált felnőttképzés, gyakorlati képzési kapacitás kihasználása tapasztalatok hiányában nehezen tervezhető. A szervezet kiépítését követően kiemelt feladata a TISZK-nek, hogy a fenntartó intézmény felügyelete mellett képes legyen integrálni az egyes képzéseket és hogy a két tagintézmény küldő és fogadóiskolaként összhangban működjön. Fontos változás, felelősség és egyben elvárás az előző évekhez képest az is, hogy a pályázat befejezését követően szükséges az integrált felnőttképzés fellendítése, a képzőhely tanműhelyeinek bevételt teremtő hasznosítása. Befolyásolja a szervezet gazdálkodását az is, több törvényi változás érintette a szakképzést, így egyebek mellett a törvényi változások következtében az iskolák nem, csak a TISZK-ek fogadhatnak gazdasági szervezetektől szakképzési forrásokat. -5 -

6 2. TISZK LÉTJOGOSULTSÁGA Térségi Integrált Szakképző Központokban végzett képzés alatt olyan képzési formát érthetünk, amelynek keretében az elméleti képzés szakképző iskolákban, a gyakorlati képzés pedig központi gyakorlati képzőhelyekben, akár a vállalakozásoknál történik. A központi gyakorlati képzőhely és az iskola kiegészíti egymást. Az iskolákban az általános műveltséget és a szakelméleti ismereteket közvetítő tárgyak oktatása folyik, a gyakorlati képzésben pedig a szakmai képességek fejlesztésén van a hangsúly. Az iskola és a gyakorlati képzőhely célja egy magasan képzett szakembergárda létrehozása, valamint az általános és szakmai műveltség helyes arányának kialakítása korszerű és modern ismeretanyag elsajátításával. Az információs társadalom létrejötte alapvető hatást gyakorol a munka természetének és a termelés szervezésének átalakítására. Azt a rutinszerűen ismétlődő munkavégzést, amely az eddigiek során a munkavállalók többségét jellemezte, felváltja egy jóval önállóbb, sokkal változatosabb tevékenység, így a személyi és szakmai kompetenciák előtérbe kerülnek a rutinokkal szemben. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után feltétlenül szükséges annak vizsgálata, hogy a még meglévő hazai szakképzési értékek hogyan hasznosíthatók és milyen az EUországok szakképzési szerkezete. Az Európai Unió eddigi tapasztalatai szerint alapvető követelmény a mindenkori szakmai változásra való alkalmasság kialakítása, amely lehetővé teszi az életpálya során az áttéréseket a szakon vagy más szakképesítést igénylő munkaterületekre. Ezzel lehetővé válhat az életpálya során többféle szakképesítés megszerzése is. Ma a szakmai képesítés egységes értelmezése sok akadályba ütközik. Különböző szinteken és szerkezetben folyik szakmunkásképzés, például hagyományos rendszerben, szakközépiskolában, létezik középfokú szakképzés, technikusképzés stb. A képzési évfolyamok száma eltérő (3 5 év). A tananyag a technikai-technológiai, gazdasági és termelési szerkezetváltozása miatt folyamatosan avul, szakmailag korszerűtlenné válik. Gyakorlati képzés jelentősége: Az elmúlt évtized az oktatás és a szakképzés terén is jelentős változásokat, szemléleti, strukturális módosításokat hozott. A központi irányítású szakképzési rendszer fokozatosan új, más, a korábbiaktól eltérő szemléletű (pl.: duális) képzési formákkal egészül ki. A TISZK olyan képzési modellt kíván kialakítani és működtetni mind a kialakításkor, mind a jövőben, ahova be kívánja vonni a gazdálkodókat, mert a gazdálkodóknak alapvető érdekük, hogy a szakképzésben az ő igényeiknek megfelelő változásokra is sor kerüljön. A végzett fiatalok foglalkoztatása a gazdálkodóknál folyik, akiknek érdeke, hogy minél hamarabb munkaerőként hasznosítsák a pályakezdőt. Elvárják, hogy megfelelő speciális ismeretekkel rendelkezzék, s lehetőleg a képzés során szerzett szakmai tapasztalatai is legyenek, s azt is, hogy biztos alaptudással rendelkezzék, hiszen a konvertálhatósághoz biztos szakmai háttér kell. Fontos szempont a TISZK-nél, hogy a képzési folyamatban gyakorlati háttérként megjelenik a munkahely. Rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a végzettek már az elméleti ismeretek megszerzésével párhuzamosan megismerik a munkahelyek életét, kultúráját, probléma- -6 -

7 megoldási mechanizmusát, mert az iskolai műhelyek nem képesek mindazt a tudást és gyakorlatot átadni, amit a munkahelyi környezet ad. A vállalkozások közvetlenül és folyamatosan használható szakembereket kapnak, kis költségráfordítással biztosítják meglévő szakembereik részére az igényeknek megfelelő továbbképzést. A képzés támogatása jó befektetés, hiszen jól képzett szakembereket kapni mindig olcsóbb, mint gyengén képzetteket tovább oktatni, ami alacsonyabb termelékenységgel, munkaidő-kieséssel jár. A gazdálkodási szféra képes arra, hogy segítse a felsőoktatás átalakulási folyamatát a végzettek iránti új igények megfogalmazásával. A tanulók ily módon történő képzése keretében, lényegesen motiváltabban, nemzetközi feltételek között folytathatják tanulmányaikat. Lehetőségük van leendő munkakörükre mind elméletben, mind gyakorlatban felkészülni. Már tanulmányi időszakuk idején közvetlen tapasztalatot szerezhetnek jövendő szakmájukról. -7 -

8 3. TAGINTÉZMÉNYEK BEMUTATÁSA Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Miskolc és Borsod Abaúj Zemplén megye legnagyobb szakképzést folytató iskolája a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. A 135 éve alapított intézmény egyidős a szervezett magyarországi szakképzéssel. Az iskola szellemiségében ötvöződik a mesterségek elsajátításának évszázados hagyománya és a korszerű ismeretek közvetítésére való nyitottság. Az iskola több szakterületen (műszaki, humán, szolgáltató) folytat szakmai orientációsés szakmai alapképzést, valamint OKJ szerinti szakképzést közel 1400 fős tanulói létszámmal. Az intézmény az érettségi után a képzések széles skáláját kínálja, beiskolázási területe regionális. Az iskola évtizedek óta folytat felnőttképzést, 2003-tól akkreditált felnőttképzési intézményként folytatja tevékenységét. A Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság döntése alapján az iskola a Miskolc Egyetem Gépészmérnöki Kar és a Pécsi Tudományegyetem kihelyezett konzultációs központjaként működött közre a műszaki szakoktatói képzésben. -8 -

9 Részt vett a Világbanki Program A és B komponensében, több Phare projekt és az ANDRA- NORD felnőttképzési hálózat tagjaként végzett munkát. Az iskola küldetése, jövőképe: A szakmai képzéshez vezető utak változatos és széles kínálatát nyújtják. Kiemelt feladatuknak tekintik a munkaerő-piac által elvárt alapvető (szövegértés-szövegalkotás, matematikai, szociális, idegen nyelvi, informatikai) valamint a személyes, társas és szakmai kompetenciák fejlesztését. Elsősorban a minőségi szakképzés iskolája szeretnének lenni Miskolc város és a régió szakmát választó polgárai számára. Tovább kívánják fejleszteni a felnőttképzési tevékenység minőségét és kapacitását. Kiemelten fontosnak tartják a kapcsolatok fejlesztését a munkaerő-piaci szereplőkkel, az érdekképviseleti szervezetekkel, a hazai és külföldi partnerintézményekkel. Az iskola céljai elérése érdekében felzárkóztatást és tehetséggondozást is végez. A felzárkóztatás egyrészt tanítási órákon, másrészt tanórán kívül történik. Az intézmény különböző szakköröket működtet Az intézményben megszerezhető szakmai képesítések: Alkalmazott fotográfus Divat- stílustervező Informatikai műszerész Webmester Kozmetikus Dekoratőr Logisztikai ügyintéző Fogtechnikus Könnyűipari technikus Autószerelő Autóelektronikai műszerész Autótechnikus Fodrász Szabó Bőrdíszműves Villanyszerelő Biztonságtechnikai szerelő, kezelő. Az iskola szoros kapcsolatot tart fenn a régió gazdálkodó szervezeteivel, több mint 600 partnerrel és az illetékes kamarával alakított ki munkaerő-piaci együttműködést. -9 -

10 Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola Miskolcon az 1960/61-es tanévben indult szakközépiskolai képzés a Földes Ferenc Gimnáziumban. Két osztályt iskoláztak be: az egyik a postaforgalmi, a másik - fele-fele arányban autószerelő és autólakatos osztály volt. Ebből alakult, fejlődött ki a megye szakmai képzést tekintve legnagyobb, legösszetettebb szakközépiskolája, az I. sz. Ipari Szakközépiskola 1963-ban. Az iskola jelenlegi épülete csak az 1964/65-ös tanévre készült el a Rácz Ádám utcában. Az intézmény 1989-ben kapott engedélyt Baross Gábor a vasminiszter nevének felvételére. Ma az iskola széles körű oktatási szolgáltatást nyújt. Regionális beiskolázású, tanulói bázisát elsősorban a megyeszékhely és a megye települései adják, de a környező megyékből is jönnek ide diákok középfokú ismereteket szerezni. A tanulók igény szerint - a kétszintű érettségi vizsgakövetelményeknek megfelelő felkészítést kapnak. A négy év alatt a tanulók emelt óraszámban és csoportbontásban tanulnak: - magyar nyelvtant, - idegen nyelvet (angol, francia, német, orosz), - számítástechnikát (informatikát), részleges csoportbontásban pedig: - matematikát, - fizikát. Az iskola bevezette és működteti a kompetenciaalapú oktatást, amelynek kiépítési pályázati projekt keretén belül valósult meg (HEFOP és a HEFOP 3.1.3/B). Az intézményben megszerezhető szakmai képesítések: autószerelő (2 éves) Autószerelőre épülő autótechnikus Vasúti járműszerelő Közlekedésüzemvitel-ellátó Logisztikai ügyintéző Vasútüzemvitel-ellátó Műszakicikk-kereskedő Banki szakügyintéző (felsőfokú szakképzés) Postai ügyintéző Marketing- és reklámügyintéző Informatikai alkalmazásfejlesztő, informatikai rendszergazda, informatikus Felnőttképzési intézményként az ECDL Select (Select START) informatikai írástudás (látás és hallássérülteknek is), valamint EBCL gazdasági írástudás képzésen és vizsgalehetőségen túl számtalan OKJ-s iskolarendszeren kívüli képzésre is van lehetőség iskolánkban. Az intézmény szintén kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik

11 4. TISZK BEMUTATÁSA A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, a Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola együttműködésével a szakmai alapozó és az azt követő szakmai képzés tartalmát, az iskolák felszereltségét, taneszköz ellátottságát figyelembe véve került a TISZK kialakításra. A SZEMERE BERTALAN SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, mint szakmai vizsgára felkészítő iskola, (fogadó iskola) saját tanulói mellett a 2008/2009. tanévtől közlekedés szakmacsoportban a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 67. (5) bekezdése értelmében egészben, informatika, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban részben készíti fel a BAROSS GÁBOR KÖZLEKEDÉSI ÉS POSTAFORGALMI SZAKKÖZÉPISKOLA (küldő iskola) diákjait. A TISZK az intézményeken keresztül az alábbi tevékenységeket látja el: Általános középfokú oktatás Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása Szakközépiskolai felnőttoktatás Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként Intézményi étkeztetés vállalkozási tevékenységként Oktatási célok és egyéb feladatok Közoktatási intézményekben végzett kieg. tevékenységek. A TISZK létrehozásának alapja az intézmények szakmastruktúrájának szakmacsoportok szerinti egymásra épülése és párhuzamossága: BAROSS GÁBOR KÖZLEKEDÉSI ÉS POSTAFORGALMI SZAKKÖZÉPISKOLA Közlekedés SZEMERE BERTALAN SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Közlekedés Informatika Informatika Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Közgazdaság Könnyűipar Egyéb szolgáltatások Nyomdaipar Művészet, közművelődés, kommunikáció Elektrotechnika-elektronika Egészségügyi Ügyvitel -11 -

12 A szakképző évfolyamok az adott szakmacsoportokban a TISZK keretei között indulnak. A közismereti, valamint a szakmai alapozó képzések (szakközépiskolai képzésnél 9-12., illetve szakiskolai képzés esetében a 9-10 évfolyamok) a partner intézményeknél maradtak, azokat ezen szakmacsoportok esetében továbbra is ők látják el. A partner intézmények a hozzájuk 8. osztályból beiratkozó tanulókat így legtovább az érettségi szintig juttatják el. A küldő iskolában a közismereti és a szakmai alapozó képzést folytató évfolyamok száma növekedhet, míg a fogadó iskolában a szakmai képzés iránti igény emelkedésével csökkenhet, akár középtávon meg is szűnhet. A TISZK-en belül az átjárhatóság biztosított, a szakképző évfolyamra való bekerülés felvételi vizsga nélkül történik. Természetesen a TISZK keretei között az alapozó képzésben is kidolgozásra kerül a partnerekkel egy közös szakmai/tartalmi együttműködés. A szakmai képzés igényeit kielégítő tanműhelyi, tanirodai, laboratóriumi és egyéb személyi, tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A létrejött TISZK feladataként tűzte ki, hogy ennek az integrációnak a szakmai, intézményi, szervezeti-személyi, pénzügyi, eszközbeli és működtetési feltételeit megteremtse és felmenő rendszerben végre is hajtsa. A Széchenyi Térségi Integrált Szakképző Központ az előző ábrával összhangban - az alábbi szakmacsoportokban végez szakképzést: Közlekedés szakmacsoport Informatika Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció. A létrejött TISZK 3 szakmacsoport (közlekedés, informatika, kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció) 14 (az intézmények alapító okirataiban szereplő) képzését integrálja, de az oktatási, képzési tevékenységek között - 7 közösen oktatott tantárgy esetében - megjelennek további szakmacsoportok és szakmák (összesen 15 szakma) is. E tantárgyak egy része nem a szakképzésben, hanem a szakmai alapozó képzésben épülhetett be az oktatásba. Mindemellett természetesen a piaci igényeknek megfelelően a képzések köre folyamatosan bővülni, változni fog. A fent felsorolt, iskolai rendszerben nyújtható képzéseken túlmenően a felnőttképzések teljes körére, valamint a tanfolyamok, és egyéb közösen nyújtható szolgáltatások (oktatás, képzés, üzleti vállalkozás) területére terjed ki az együttműködés, a felnőttképzést a TISZK végzi, koordinálja, az eredeti képzési kínálatával

13 5. SZÉCHENYI ISTVÁN TISZK CÉLJAI, CÉLRENDSZERE Magyarországon, az elmúlt évtizedekben az oktatás, képzés számos területén és szintjén, a korszerűsítés igényével számos átalakítás történt. A TISZK céljainak megfogalmazásakor érdemes ezekből kiindulnunk. Az oktatás hazai társadalmi, gazdasági és technológiai környezetében végbement és újszerű válaszokat igénylő változások legfontosabb elemei a következők: A születések számának tartós csökkenésében, az aktív életkor meghosszabbodásában kifejeződő demográfiai, foglalkoztatási folyamatok tartós trendje A tanulási idő meghosszabbodása, a tanulás formáinak gazdagodása, a tanulási szokások differenciálódása, összefüggésben az IKT széleskörű elterjedésével A tanulás társadalmi és egyéni szintű anyagi ráfordítási igényeinek folyamatos növekedése, valamint a költségek szerkezetének jelentős és gyors változása A magasabb képzettségi szint elérése iránti társadalmi méretű igények növekedése, ami többek között a középfokú oktatás általánossá válásában, a felsőoktatás tömegesedésében, a magasabban képzett munkaerő iránti kereslet növekedésében fejeződik ki Az ismeretek gyors elavulása, a megszerzett tudás és képességek folyamatos megújítása munkaerő-piaci relevanciájának erősödése Az innovációs potenciál, mint a versenyképesség kulcstényezője a gazdasági tevékenység hajtóerejévé és szerves alkotóelemévé vált A tudás megszerzéséhez a minőségi tanuláshoz és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeiben megmutatkozó és erősödő szociális, területi különbségek növekvő mértékben kedvezőtlen hatást gyakorolnak az esélyegyenlőségre A sokszínűbbé váló oktatási intézményrendszer szerkezeti és finanszírozási igényének naprakész követése, valamint a szabályozási, döntési folyamat előzetes, tényorientált támogatása iránti igény. A fenti folyamatokkal szoros összefüggésben a tudástermelés és tudásmegosztás hagyományos formáinak átalakítása, megújítása alapján az általunk kínált oktatási és képzési rendszernek mindenekelőtt olyan érvényes megoldásokat kell kínálniuk, amelyek: Érvényt szereznek a hatékonyság, az eredményesség és a minőség követelményeinek, figyelembe véve az oktatás megnövekedett finanszírozási igényét Tevőlegesen is elősegítik a területi és szociális különbségek mérséklését, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségekre, társadalmi csoportokra, Megteremtik a tanuláshoz történő egyetemes hozzáférés feltételeit az egész életen át tartó tanulás paradigmájának megfelelően Megteremtik a munka világa és az oktatás közötti kapcsolatok erősítésének intézményes feltételeit Biztosítják a korszerű tanulási környezet, tanulási kultúra kialakításának fizikai és humán infrastrukturális feltételeit, különös tekintettel az IKT technológiák széleskörű meghonosítására, a pedagógusképzésre és továbbképzésre Erősítik a magyar oktatási rendszerek, mindenek előtt a felsőoktatás és szakképzés nemzetközi versenyképességét, különös tekintettel az egységes európai oktatási térség megteremtésében történő aktív részvétel szakmapolitikai feltételeinek a megteremtése révén. Az oktatáspolitikai célok meghatározásának és gyakorlati végrehajtása során mindvégig következetesen biztosítják a partnerség teljes körű érvényesítését

14 A célok meghatározását megelőzően felmértük azon szükségleteket és problémákat melyekre megoldást kívánunk találni. Probléma-fa: MUNKAERŐ MOBILITÁSÁNAK HIÁNYA TANÁCSADÓI HÁTTÉR HIÁNYA INFRASTRUKTURÁLIS HIÁNYOK SZAKMAI KÉRDÉSEK, HIÁNYOSSÁGOK PARTNERSÉG HIÁNYA Képzési helyszínek és eszközök színvonala Pedagógiai felkészültség Szakképző iskolák együttműködése nincsen Informatikai felkészültség nem teljes Magas lemorzsolódási arány Közösségi funkciók nincsenek (egységes módszertan nincsen) Moduláris és gyakorlati képzések hatékonysága Közös tudás és HRmenedzsment hiánya Munkavállalói kompetenciák hiányossága Szakképzések összehangoltsága nincsen meg Minőségirányítás hiánya Hiányszakmák képzésének hiánya Hátrányos helyzetűek képzésének hiánya A helyi adottságokra építve a Széchenyi István TISZK biztosítja, hogy a régió munkaerejének mobilitása növekedjen. A szükséglet részben a szakképesítések szigetszerű működéséből, azok összehangoltságának hiányából és a tanulók, valamint a munkaadók igényeiből ered. A célunk, hogy olyan rendszer működjön, amely nem bocsát ki magából munkanélküli diákot, illetve képes arra, hogy egy rugalmas, munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó összehangolt képzési rendszer alakuljon ki, amely gyorsan képes reagálni a munkaerő-piaci és szakképzési rendszer kereslet kínálati oldalának változásaira ezáltal specializálódik a hiány-, és speciális szakmai képzések nyújtására. Piackutatásunk és felméréseink is bizonyították, hogy mind a munkaadók, mind pedig a tanulók és munkavállalók hiányolják azt a képzési metodikát, amely a gyakorlati megvalósítást is előtérbe helyezi az elméleti megalapozáson felül, ugyanakkor korszerű pedagógia módszertant (pl. kooperatív pedagógia projekt módszer) adaptálva képes valós igényekre megoldást kínálni. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a szükségletfelmérés eredményeként nem csupán a jelenlegi trendek és szükségletek megállapítása történt meg, hanem az is alátámasztást nyert, hogy a TISZK létrehozását motiváló igények a jövőben is fennállnak. Ennek kö

15 vetkezménye, hogy a megvalósítást követően a fenntartás időszakában is hatékony tud maradni a szakképző központ. A Széchenyi István TISZK általános célja: Egy olyan működési modell kialakítása a TISZK szervezetén és tagintézményein belül, ami a régió adottságaival összhangban a rendszerbe bekerülő diákok munkavállalásáról gondoskodik, nem bocsát ki magából diákot a munkanélküli piacra. A TISZK-en belüli és külső partnerekkel való együttműködés a tervezési szakaszban megkezdődik és folyamatosan biztosítja a gazdasági igényekhez történő rugalmas igazodást, a képzések minőségi fejlesztését, a hátrányos helyzetűek képzésbe történő integrálását, valamint a hiány és keresett speciális szakmák gyakorlatias oktatását. Átfogó céljaink: a) A szak- és felnőttképzés fejlesztése, szolgáltatás bővítése b) A szakképzésre fordított állami források koncentrált felhasználása c) A forrásokkal hatékonyabban gazdálkodó, diverzifikált képzési struktúrával rendelkező, költséghatékonyan működő, a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes szakképző intézményrendszer kialakítása, amely tényleges választási lehetőséget kínál a tanulók számára. d) Rugalmas - a gazdaság igényeihez alkalmazkodni képes - képzési szerkezet kialakítása (az Észak Magyarországi régió munkaerő-piaci igényeinek rugalmasabb követése) e) A képzés minőségi és tartalmi javítása. f) A képzéshez való hozzáférés segítése és a munkaerő-piaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztése. g) A régió szakképzésének összehangolása, a képzés gazdasági fenntarthatóságának növelése, a gyakorlati képzés erősítése, a szakképző iskolák szakképzési tevékenységének kiegészítése a felnőttképzéssel. h) Miskolc és vonzáskörzete szakképzési rendszerének korszerűsítése, átalakítása, a többfunkciós Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ folyamatos működtetése, fejlesztése. i) A csatlakozó intézmények szakképzési rendszerét jellemző szakmai és költségvetési hatékonyság javítása j) A TISZK bekapcsolása a szakképző központok regionális hálózatába, módszertani központ és szakmai koordinációs szerep ellátása k) A TISZK keretében szakképzésben résztvevők felkészítése az egész életen át tartó tanulásra az ehhez szükséges szakmai kompetenciák kialakítása l) A hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű fiatalok, fogyatékos emberek, nők, és a roma fiatalok szakképzésbe történő belépésének könnyebbé tétele. m)a hátrányos helyzetű fiatalok, fogyatékos emberek, nők, és a roma fiatalok elhelyezkedésének, munkahelyi beilleszkedésüknek megkönnyítése n) Térség munkanélküliségének csökkentése, foglalkoztatási, gazdasági mutatóinak javítása, életszínvonal emelése Specifikus céljaink: a) A TISZK keretében új, hatékony, rugalmas térségi szakképzési (együttműködési) modell kialakítása, fejlesztése és fenntartása. b) A TISZK infrastrukturális, szakmai, technikai feltételrendszerének kialakítása, fejlesztése - a későbbi pályázati lehetőségek kihasználásával. c) A TISZK infokommunikációs technológiákra (IKT), informatikai eszközökre épülő intézményszervezési, oktatási, szolgáltatási, ügyviteli rendszereinek specifikálása, fokozatos kialakítása, működtetése -15 -

16 d) Megfelelő humánerőforrás feltételek (HR) biztosítása a TISZK feladatellátásához, e) A TISZK gyakorlati képzési szolgáltatásainak meghatározása, kialakítása. f) A TISZK szakmai szolgáltatásainak specifikálása, kialakítása. g) A TISZK közösségi szolgáltatásainak meghatározása, kialakítása h) A TISZK ben résztvevő iskolák tervezési, oktatási, szolgáltatási tevékenységeinek összehangolása, i) Az ehhez szükséges tanártovábbképzések indítása j) TISZK által nyújtott szolgáltatások gazdaságos üzemeltetése k) Módszertani bemutatók, tanácskozások, kiadványok közreadása, módszerek bevezetése, kompetencia alapú oktatás, kooperatív tanulás. A projektcélok megvalósítását a főfolyamaton kívül ún. támogató folyamatokra bontottuk. Ezek járulnak hozzá a képzési struktúra korszerűségéhez, minőségi fejlesztéséhez, innovativitásához és az egyes részcélok teljesítéséhez. Ezen támogató folyamatok közül a fontosabbak: Kontrol rendszer alapú költséghatékonyság Változásmenedzsment modell kialakítása Szervezetfejlesztés Fejlesztés, innováció Pályaorientációs modell beemelése a működésbe Esélyegyenlőségi terv és végrehajtása Környezeti tudatosság Kompetencia alapú belső képzési terv PR és marketingterv kialakítása és végrehajtása Tanácsadási folyamatok kialakítása Felnőttképzési tevékenység fejlesztése -16 -

17 6. A SZÉCHENYI ISTVÁN TISZK CÉLCSOPORTJAI A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ képzési célcsoportjai megválasztásánál figyelembe kívánja venni a hazai és a nemzetközi statisztikai adatokat, elemzéseket, tendenciákat. Fő célkitűzésként határoztuk meg az egyén munkaerő piaci helyzetének megteremtését, javítását, stabilizálását. Alaprendeltetéséből fakadóan, ezt a célkitűzést a képzésen/szakképzésen keresztül kívánjuk és tudjuk megvalósítani. A célkitűzés megvalósítási útjának és módjának helyességét és realitását támasztja alá, hogy a KSH és a munkaügyi központok képzettség szerinti munkanélküliségi adatai kedvezőtlenül alakulnak. Vagyis a szakképzetlenek munkába állási esélyei nem csupán alacsonyabbak az átlagosnál, de csak mintegy fele a szakképzettekének. Ezzel a megállapítással harmonizál az a korábbi SZMM-MKIK GVI adatsor is, mely szerint a Pályakezdő fiatalt alkalmazó cégek száma a szakképzett fizikai dolgozókat illetően kétszeres a szakképzetleneket alkalmazókéhoz viszonyítva. A képzés tehát az a legfontosabb és a legszélesebb rétegek számára elérhető megoldás, amellyel a legális és tartós jövedelemszerzés biztosítható. A TISZK-ünk egyik célcsoportja a szakképesítéssel nem rendelkező fiatal felnőttek köre. A TISZK képzésszerkezetében megteremti a bemeneti kompetencia megszerzésének lehetőségét. A működési modellünk segítségével segíteni tudjuk a tanulásban nem motivált tanulóinkat. Kialakítjuk és fenntartjuk a tanulás iránti igényt, reálisan bemutatjuk, hogy a szakképzéssel, a szakképzettség megszerzésével milyen lehetőségek nyílnak meg. Elültetjük tanulóinkban az élethosszig tanulás szellemiségét, valamint tudatosítani igyekszünk, hogy a tanulást, mint befektetést kell a mai világban kezelni és értékelni. Így a TISZK másik célcsoportja az alacsony iskolázottságúak, illetve a befejezett iskolai végzettséggel nem rendelkezők köre. A TISZK a volt tanulóinak és felnőtteknek a felnőttképzés segítségével a munkaerő piacon meggyengült, vagy elvesztett pozíciójuk visszaállításában segít. Így a TISZK harmadik célcsoportja a munkaerő piacon meggyengült, vagy elvesztett pozícióval rendelkezők köre. A TISZK első három célcsoportján felül külön kezeljük és érintettségük, valamint befolyásuk mértékét követve támogató hozzáállásukat fenntartjuk az alábbi célcsoportoknak: - TISZK megvalósításában résztvevő szakértők, akik a magas minőségű szakmai munkát hivatottak biztosítani. - Gazdasági szereplők, akiknek a támogató folyamatok működtetésében és a szakképzések igényekhez történő alakításában van aktív szerepük. - TISZK létrehozásában részt vevő szakiskolák, szakképző helyek, oktatók és tanárok. Másfajta megközelítésben a célcsoportokat két szegmensre bonthatjuk. Intézményünk közvetlen célcsoportjai: 1. A TISZK tagintézményeinek tanulói a program alábbi szolgáltatásaiból részesülnek: a munkaerőpiaccal összhangban kialakított képzésből; piacképesebb tudásból és gyakorlatból

18 2. A TISZK tanárai, gyakorlati képzés oktatói: Kompetenciáik növelése képzések keretében történik. Az oktatók és tanárok megtanulják oktatni az új technológiákat, megismerik az e-learning képzést és egyéb tanulást segítő módszereket. 3. A TISZK és résztvevő intézmények vezetői: A modern menedzsment, a projekt-szemlélet elsajátítása és alkalmazása növeli az intézmények eredményességét. Az együttműködés, a közösen használt információs rendszer csökkenti a párhuzamosságokat a térség szakképzési struktúrájában. 4. Helyi és térségi gazdasági szereplők, amelyek a TISZK létrehozásában, működtetésében szakmai segítséget nyújtanak, akik gyakorlati képzési helyszínt, tanulói szerződést, külső szakmai előadót (és pénzügyi támogatást) biztosítanak. 5. A TISZK-ben tanuló hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és SNI-s gyerekek és családjuk: a pályaorientációnak, családpedagógiának, tanácsadásnak köszönhetően várhatóan csökken a lemorzsolódás, javulnak az esélyeik az elsődleges munkaerőpiacon. 6. TISZK-hez kapcsolódó intézmények fő partnerei: - BOKIK (megyei kamara), - Észak-Magyarországi munkaügyi Központ, - Miskolci Egyetem, - Eszterházy Károly Főiskola, - Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központ, - Nógrád Megyei Pedagógiai-, Közművelődési Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet, - Nyírség Szakmai Továbbképző és Átképző Kft., - Családsegítő Szolgálat, egyéb középiskolák dolgozói, - fenntartó Miskolc MJV Önkormányzat dolgozói Közvetett célcsoportjaink: 1. További intézmények tanulói, tanárai, amely intézmények is igénybe veszik a TISZK gyakorlati képzési vagy közösségi, szociális szolgáltatásait 2. Helyi és térségi gazdasági szereplők, akik a TISZK-ben végzettek esetében munkaadóként megjelennek 3. A térségben élő hátrányos helyzetű csoportok tagjai: etnikai kisebbségi csoportok, amelyeket a többséghez képest kiemelten sújt az alacsony iskolázottsági szint, a tartós munkanélküliség és az ezekből adódó káros következmények; azok a fogyatékkal élők, akik a szakképzésben bevezetett csúcstechnológiának és képzési módszertannak köszönhetően a munkaerőpiacon hasznosítható és továbbfejleszthető ismeretekhez és képességekhez jutnak. 4. Felnőttképzés alanyai, akik ma már nem versenyképes ismeretekkel rendelkeznek. 5. Térség teljes lakossága (kiemelten a munkanélküliek)

19 7. A SZÉCHENYI ISTVÁN TISZK FELADATAI A TISZK fő feladatának az alábbiak biztosítását tekinti: 1. Esélyegyenlőség A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók képzésben tartása, segítése, a lemorzsolódás csökkentésére. 2. Pályaorientáció Közös pályaorientációs és pályaválasztási irányelvek. 3. Helyi tantervek módosítása A szakiskolai szakmai előkészítő és alapozó modulokból, valamint a szakközépiskolai szakmacsoportos előkészítő és alapozó tantárgyakból a tanműhelyeken (tanüzem, taniroda) és az intézmények székhelyén oktatott modulok/tananyag-egységek kiválasztása/kidolgozása, ezekből komplex, elméletet és gyakorlatot ötvöző gyakorlatorientált projektek kialakítása. 4. Tartalomfejlesztés Szakképzési szinten közös modulok, tananyagegységek áttekintése, párhuzamos képzések megszüntetése. 5. Egyéb képzési szolgáltatás (Felnőttképzés) Az intézményekben, a képzőhelyeken és a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzések összehangolása, közreműködés a képzőhelyek kihasználtságának biztosításában, az ott folyó képzések ütemezésében. 6. Pedagógus továbbképzés Az új módszerek bevezetéséhez, új eszközök alkalmazásához szükséges pedagógus továbbképzés, átképzés megszervezése, végzése a TISZK vezetői, a résztvevő iskolák pedagógusai, szakmai oktatói, szakoktatói, gyakorlati oktatói számára. 7. Gazdasági, piaci kapcsolatok Vállalati kapcsolattartás, a munkaerő-piaci igények közvetítése, a munkaadói oldal bevonása a TISZK érdekeltségi körébe. 8. Közösségi funkciók Pályaorientációs és pályaválasztási tanácsadás működtetése, pedagógiai, családpedagógiai szolgáltatások nyújtása. 9. Az eredmények széleskörű terjesztése 10. Továbbfejlesztési tevékenységek Pályázati források maximális kihasználása. 11. Pálya-követési tevékenységek A tevékenységek hatékonyságának mérése, egyéb felmérések készítése, adatgyűjtések. Összességében megállapítható, hogy a TISZK feladatai alapján jelentősen több szolgáltatás nyújt a közszférában hagyományosan működő szakképző intézményekhez képest. A szolgáltatásoknak köszönhetően az intézmény hasonló módon tesz szert bevételre, mint egy piaci szereplő, és működését befolyásolja a pénzügyi fenntarthatóság, -19 -

20 amely két részből épül fel: az állami támogatáson kívül a szolgáltatások ellenértékeként befolyt bevételből kell finanszíroznia saját működését és fejlesztését