A ketózis előfordulása Magyarországon, okok és következmények

Átírás

1 A ketózis előfordulása Magyarországon, okok és következmények Dr. Könyves László PhD egyetemi docens, Dip. ECBHM Szent István Egyetem, Állatorvos tudományi Kar, Állathigiéniai, Állomány-egészségtani és Állatorvosi Etológiai Tanszék. Budapest Vitafort Országos Partnertalálkozó, Dabas, június 2.

2 Az állomány tejtermelését befolyásoló főbb tényezők Genetikailag lehetséges tejtermelés Megvalósuló tejtermelés Egészség, Szaporodási teljesítmény Környezeti tényezők: Takarmányozás Tartástechnológia Menedzsment

3 Az energiaforgalom zavarai mint produkciós (?) betegségek Zsírmáj szindróma, ketózis, Jelentős gazdasági kár: USD/ketózisos tehén (McArt et al., 2015) ( e. HUF) Tartás-, takarmányozás, menedzsment hibái mint okok Szubklinikai forma Összetett okú betegségek Megszüntetésük és megelőzésük komplex stratégiát igényel

4 Az energiaforgalom zavarainak előfordulása Mo.-n Saját vizsgálatok (SzIE-ÁOTK Állathigiéniai Tanszék) Különböző laktációs és gesztációs stádiumban lévő mintázott tehenek Csoportok/évek I Előkészítő (< nap) n= II Ellető (1-7 nap) n= III Fogadó (8-30 nap) n= IV Nagytejű ( nap) n= Össz. n= Összesen

5 SZUBKLINIKAI ZSÍRMOBILIZÁCIÓS BETEGSÉG (NEFA >0,2 mmol/l és AST > 80 U/L) I II III IV Prevalencia, %

6 Prevalencia, % HYPERKETONAEMIA (önállóan) (BHB >0,8 mmol/l) I II III IV

7 Prevalencia, % Szubklinikai zsírmob. betegség + hyperketonaemia (NEFA >0,2 mmol/l és AST >80 U/L és BHB >0,8 mmol/l) I II III IV

8 Prevalencia, % NEGATÍV ENERGIAMÉRLEG SZUBKL. KÓRKÉPEI ÖSSZESEN I II III IV

9 Az energiaforgalom zavarainak előfordulása Összefoglalás Jelentős előfordulási gyakoriságok. Az ellést követő 1-7 napban (ellető!) minden 2.!, az ellés előtti 14 napban (előkészítő) ill napban (fogadó) minden 3-5. tehén érintett a NEB szubklinikai zavarában. Állományok (és évek) között jelentős eltérések lehetnek. Folyamatos monitoring FONTOS!

10 Saját vizsgálatok Ketolactia prevalencia-i

11 Célok, vizsgált állományok Célok: SK prevalencia felmérése tej BHB konc. kolorimetriás szemikvantitatív meghatározásával SK és egyes állattól és állománytól függő tényezők (lakt. szám, előző lakt. tejtermelés, tejelő napok, állományméret, tartásmód) kapcsolatának vizsgálata SK és más megbetegedések kapcsolatának vizsgálata 8 Mo.-i nagyüzemi tejelő HF állomány tehén kg laktációs tejtermelés Kötetlen pihenőbokszos vagy mélyalmos tartás TMR rendszerű takarmányozás

12 Vizsgálati elrendezés 2013 szeptember-2014 február Összesen 491 HF tehén a lakt. 35. napjáig 1. Keto-Test a 7-21 lakt. nap között, ha a 7. napig nem volt klinikailag beteg (n=451) Megfigyelés a lakt. 35. napjáig, és klinikai megbetegedés esetén további két teszt a diagnózis napján és az azt követő napon. A 7. napig megbetegedett tehenek vizsgálata a diagnózis napján és az azt követő napon (n=40) Betegségek definíciója egységes kritériumok alapján (metritis, mastitis, MBV, OHV, sántaság, hasmenés). Adatrögzítés (azonosító, ellés dátum, lakt. szám, előző lakt. tejterm, teszt eredménye)

13 KETO-TEST TM Gy.: Sanwa Kagaku Kenkyusho Co., Ltd., Nagoya, Japan Szenzitivitás: 73-95% Specificitás: 68-96% 1. Állat azonosítása 2. Tőgybimbó előkészítése, fertőtlenítése, első tejsugarak kifejése 3. Tejminta-vétel a tesztcsőbe 4. Tesztcsíkot 3 mp-re tejbe mártani, majd a felesleges tejet lerázni 5. 1 perc után bírálat, színskála alapján, eredmény rögzítése

14 SK prevalencia ( %) A szubklinikai ketózis (SK) prevalenciája a vizsgált tejelő állományokban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 44% 36% 25% 40% 57% 35% 27% 49% 38% 20% 10% 0% HUAG HUDO HUDP HUEA HUKI HUKO HUPR HUTA ÁTLAG Állományok

15 SK prevalencia (%) A szubklinikai ketózis (SK) precalenciájának (%) megoszlása laktációs szám szerint a vizsgálatba vont tehenekben (n=491) 70% 67% 60% 50% 56% 46% 50% 40% 35% 37% 39% 38% 30% 20% 10% 0% Total Laktációs szám 0%

16 A szubklinikai ketózis (SK) prevalenciája a laktáció első 35 napjában a klinikailag megbetegedett tehenekben a diagnózis napján vagy az azt követő napon 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% MBV Metritis Mastitis OHV Hasmen Sántaság (n=2) (n=52) (n=16) (n=1) és (n=4) (n=4) SK prevalencia 50% 42% 63% 100% 75% 75%

17 A szubklinikai ketózis esélye a laktációk száma és az állományméret (fejt létszám) és az előző laktációs tejtermelés ( 2 lakt. tehenek) függvényében Tényező Összevetés OR Alsó CI határ Felső CI határ P-érték Intercept folyamatos 0,38 1,44 0,37 <0,01 Laktációs szám kategóriák 1 1, ref. 2 1,06 0,64 1,78 0, ,49 0,87 2,55 0,14 Laktációs szám folyamatos 1,20 0,96 1,50 0,10 Előző laktációs tejtermelés ( 2 lakt. tehenek) folyamatos 1,00 0,99 1,02 0,66 Fejt tehén létszám folyamatos 1,0003 0,9999 1,0007 0,09 OR: esély hányados; CI: konfidencia intervallum, GEE: Generalised Estimating Equations

18 A szubklinikai ketózis prevalenciája a tartásmód szerint 100% 80% 60% 40% 37% 39% 20% 0% pihenőbox cubicles mélyalom straw yard Tartásmód

19 Megoszlás (%) A Keto-Test TM eredmények megoszlása (%) BHB kategóriák (µmol/l) szerint a vizsgálatba vont tehenekben (n=491) 60% 50% _ + 40% 37,5% 30% 24,4% 23,2% 20% 10% 0% 9,2% 4,3% 1,4% Keto-Test TM - BHB kategória (µmol/l)

20 Összefoglalás A laktáció 35 napjában a ketolakciában megnyilvánuló szubklinikai ketózis (SK) precalenciája jelentős a hazai HF állományokban (átl. 38%) Az állományok között jelentős különbségek (25-57%) A SK esélye nem függ az állománymérettől, a tejtermeléstől és a tartásmódtól, de valószínűleg nő az életkorral. A SK és egyes betegségek egyidejű előfordulása gyakori (>50%), különösen a metritisek és a mastitis esetében. A Keto-Test TM jól alkalmazható eszköz a napi rutin ketózis monitoringban tejelő tehénállományokban

21 Saját vizsgálatok Ketolactia prevalencia-ii

22 Vizsgálati elrendezés 2013 július-2014 augusztus Összesen 1669 HF tehén a lakt napja között, (de 93%- uk 1-27 nap) 52 Mo-i HF állományból Keto-Test, legalább 12 állat állományonként egyidejűleg Adatrögzítés (állományméret, tejtermelés, azonosító, ellés dátum és jellemzők, lakt. szám, előző lakt. tejterm, teszt eredménye) Betegségek definíciója egységes kritériumok alapján (mastitis, MBV, dystocia, vetélés, klinikai ketózis).

23 A SK prevalenciája BHB kategóriák szerint (Hejel és mtsai közlés alatt, 2016) BHB tej kategóriák Vizsgált minták száma Prevalencia (%) BHB BHB BHB BHB BHB BHB Total _ + 29,3%

24 SK valószínűsége a lakt. száma szerint (Hejel és mtsai közlés alatt, 2016)

25 A SK prevalencia kapcsolata a tejtermeléssel és állománymérettel (Hejel és mtsai közlés alatt, 2016) Csoportok Látszólagos SK prevalencia 95 % Confidence Interval (CI) Tejtermelés < 9000 kg Tejtermelés > 9000 kg Állomámyméret < 500 tehén Állományméret tehén Állományméret > 1000 tehén

26 A szubklinikai ketózis esélye (OR) a különböző kockázati tényezők és megbetegedések függvényében (Hejel és mtsai közlés alatt, 2016) Tényező/betegség OR Alsó CI határ Felső CI határ P- érték Lakt. nap <=10 1,6 1,1 2,3 0,009 Ikerellés 4,2* 1 12,4 0,02 Nehézellés 10,5** 1,1 52,5 0,02 Vetélés 2, ,04 MBV 1,9 1,3 2,6 0,0006 Tőgygyulladás 1,6 1,1 2,5 0,02 OR: esély hányados; CI: konfidencia intervallum, P: szignifikancia *: BHB 500 **: BHB 1000

27 Nemzetközi ketózis prevalencia adatok Duffield és mtsai 2009: 20% prevalencia az 1. és 43% előfordulás a 2. héten BHB 1,4 mmol/l Heuwieser és mtsai, 2013: 22% prevalencia - BHB 1,2 mmol/l Roberts és mtsai, 2010 (4 tanulmány összefoglalása): 1. hét 19% BHBA 1,2 mmol/l

28 az állományok %-a A ketózis prevalencia állományonkénti változékonysága (Ospina és mtsai., 2010 nyomán) 70 Az állományok megoszlása a szubklinikai ketózis prevalencia nagysága szerint kategórizálva az ellést követő 1. héten <15% >15 to <25% >25% to <35% >35% az olyan állatok állományonkénti részaránya, amelyekben a BHBA 1.2mol/L

29 A jéghegy elmélet J.M. Gay

30 Példák a NEB következményeire Saját vizsgálatok és Nemzetközi adatok

31 Példa az energiamérleg és a szaporodás kapcsolatára Könyves és mtsai., 2009 Normal H-NEFA NEFA (mmol/l) 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 Az ellés után ciklusba lendült tehenek aránya a progeszteron fázis megjelenése alapján H-NEFA Normal 83,3 87,5 0, napok az elléstől számítva Normal H-NEFA % ,3 25,0 43,8 41,7 43,8 Acetecetsav (mmol/l) 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 * , >60 napok az elléstől számítva 16,7 12,5 0,1 0, napok az elléstől számítva

32 Magas ellés előtti plasma NEFA konc. következményei: Ketózis kialakulásának esélye (Osborne, 2003; Ospina és mtsai, 2010; McCart és mtsai, 2013) MBV és/vagy Metritis kockázata (Dyk, 1995; Chapinal és mtsai, 2011; Quiroz-Rocha és mtsai, 2009; Ospina és mtsai, 2010) Vemhesülés esélye (Ospina és mtsai, 2010) OHV kialakulásának esélye (Cameron és mtsai, 1998; LeBlanc és mtsai, 2005, Chapinal és mtsai, 2011; Ospina és mtsai, 2010) Tejhozam (Ospina és mtsai, 2010; Chapinal és mtsai, 2012) Korai selejtezés kockázata (Roberts és mtsai, 2012)

33 Az ellés előtt mért NEFA (mmol/l) és a betegségek, illetve egyes termelési paraméterek összefüggése tehenekben (Duffield nyomán) Hetek az elléshez Szerző, év Határérték Kimenetel Hatás P- érték -1 Carson, MB visszatartás OR = 1.8 < Quiroz-Rocha, MB visszatartás OR = 1.2 < Carson, Metritis OR = 1.8 < Carson, OHV OR = 2.4 < Leblanc, OHV OR = 3.6 < Ospina, OHV, KKet, Metritis OR > 1.8 < Carson, Tejhozam 1.6 kg/d Ospina, Tejhozam 2.2 kg/d < Carson, Teszt, lineáris pontszám Ospina, Vemhesülési esély 18% <0.01

34 A hyperketonaemia (plasma BHB) különböző értékeihez kapcsolódó következmények határérték Mért változó Kockázat Szerző mmol/l 1.2 OHV b 8X LeBlanc 1.4 OHV b 3X Geishauser 1.2 OHV b /Ketózis 3X Duffield 1.0 OHV b /Ketózis/Metritis 2X Ospina 1.4 Reprod. (Term%) 40% Walsh 1.4 Reprod. (Term%) 55% Whitaker 1.0 Reprod. (Vemh. esélye) 13% Ospina 1.4 Selejtezés 2X Duffield 1.4 Tejcsökk. 1.9 kg Duffield 1.0 Tejcsökk 1.3 kg Ospina

35 Ketonanyagok eredete Exogén hibás takarmányminőség, vajsavasan erjedt tömegtakarmányok Endogén (Az intenzív glükoneogenezis elvonja a propionát eredetű oxálecetsavat) Kisebb részben a bendő eredetű illózsírsavak (ecetsav, vajsav) metabolizmusa Főként a zsírmobilizációból származó hosszú szénláncú zsírsavak metabolizmusából Minden körülmény ami fokozza a zsírmobilizációt, növeli a ketózis kockázatát is!

36 Kockázati tényezők a ketózis kialakulásában Állattól függő tényezők Ellés körüli metabolikus és endokrin változások (alkalmazkodási folyamatok) Kondíció Környezeti tényezők: Tartás Takarmányozás Menedzsment (gondoskodás) Klímatényezők

37 A szárazanyag-felvétel és a plazma NEFA koncentráció kapcsolata (Grummer 1993, nyomán) Takarmány-szárazanyag, kg/nap 10 5 takarmánysza. felvétel NEFA NEFA (ueq/l) Ellés körüli napok

38 A tehenek és üszők önkéntes takarmány-szárazanyag felvétele az ellés körüli időszakban (Chung és mtsai. 2004) 25 ellés DMI, kg/nap Tehén Üsző napok az elléshez viszonyítva

39 Állattól függő ketózis kockázati tényezők Gordon és mtsai, 2013 (Duffield közléséből) Első elléskori életkor: 24 hónap = 1.7 X ketózis kockázat Üres napok a korábbi laktációban: 100 nap = 1.3 X ketózis kockázat Szárazonálló napok: 60 nap = 1.3 X ketózis kockázat Ketózis előfordulása a korábbi laktációkban: 2.1 X ketózis kockázat

40 A takarmányfelvételt és az energiaszükségletet befolyásoló környezeti tényezők Takarmányminőség Jászolhossz, etetőhely kialakítás Jászol gondozás (menedzsment) Állatsűrűség, csoportosítás, elhelyezés Ivóvíz-felvétel, vízminőség Klimatikus tényezők, hőstressz

41 Takarmányminőség, technológia

42

43 Elhelyezés, férőhely I. Állatsűrűség Takarmányfelvétel az ellés előtt - állatsűrűség (Nordlund és mtsai., 2006 nyomán) Szárazanyag, lbs/nap 37,5 32,5 27,5 22, Tehenk száma / nyakfogó száma % Farm 1 Farm 2

44 Elhelyezés, férőhely II. Tej kg/nap Egy állatra jutó pihenőboxok száma - tejtermelés (Bach és mtsai., 2011 nyomán) Tej kg= 20,4 + 7,5 x box/tehén 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6 1,8 Pihenőbox / tehén Negatív összefüggés (r=-0,39; P<0,05) az egy tehénre jutó pihenőbokszok száma és a selejtezési arány között

45 Csoportosítás, aktivitás, pihenőidő A napi pihenőidő csökkenése a csoportosítást követően (Matzke, 2003) A megnövekedett mozgási aktivitás a létfenntartó szükséglet emelkedéséhez és a tejtermelés csökkenéséhez vezet (Fox és Tylutki 1998). pihenőidő csökkenés, óra/nap Elsőborjas Többször ellett A lépésszám változása a csoportosításhoz viszonyítva (Guasch és mtsai., 2009) Korcsoport lépésszám/óra Hetek

46 Hőstressz - tejtermelés A Hőmérséklet Páratartalom Index (THI) és a tejtermelés kapcsolata (Reizigel, Solymosi, Könyves és mtsaik. 2009) Tejtrm. csökkenés l/nap 2,5 2 1,5 1 0, THI

47 A diagnosztika és a monitoring eszközrendszere Diagnosztikai eszközök Istállópróbák, helyszíni vizsgálatok Részletes laboratóriumi vizsgálatok Termelés-ellenőrzéshez kapcsolódó monitoring Kockázati tényezők vizsgálata A tejelőtehén kondíciópontozása; A bendőteltség vizsgálata; A bélsár vizsgálat módszerei; Integrált kockázatelemző szoftverek és ellenőrző listák (check lists)

48 Vérvizsgálat Az energiaforgalom helyszíni gyorsvizsgálata (glükóz, BHB) Vizeletvizsgálat (acetecetsav) Ketonuriás index Tej BHB

49 Ketonanyagok kimutatási lehetőségei (Bajcsy Cs. jóvoltából)

50 Részletes laboratóriumi vizsgálatok: E-forgalom és kapcsolódó intermedier anyagcsere paraméterek Energiaforgalom: vér/vérplazma: BHB, NEFA, Glükóz Máj egészségi állapot: vérpl., AST Sav-Bázis anyagcsere: vizelet ph, NSBÜ; bendőtart.: ph

51 Tejösszetétel - ketózis monitoring Szubklinikai ketózis társulhat: Tejfehérje % Tejzsír % Az ellés utáni 1. befejéskor Használható a F:ZS arány 0.75 szenzitivitás: 58% specifitás: 69% FONTOS: a befejés-napi adat használata nem elegendő az egyedi diagnosztikához Ketonanyag kimutatás (Mo.) vagy azt is figyelembe vevő kockázatelemzés (Lengyelország) termelésellenőrzési tejmintákból

52 Takarmányozási eszközök a ketózis elleni védekezésben A kiváló tömegtakarmányok és szükségletnek megfelelően összeállított takarmányadag az alap. DE! A környezet és a menedzsment jelentősen befolyásolja az E. szükségletet! Az energiaháztartás támogatása: A bendőfermentáció és az illózsírsav produkció támogatása Élő élesztőkészítmények Non Starch Polysacharidase (NSP) enzimek Zsíranyagcsere: Védett zsírok etetése Zsírmobilizáció gátlása (pl. niacin) Szénhidrát anyagcsere: Glükoneogenezis támogatása (propilenglykol, glicerin, propionátok, glükoneogenetikus aminosavak) Védett glükóz etetése

53 A plazma BHB koncentrációjának alakulása egy védett zsír etetési kísérletben (Schmidt, J. nyomán) Kontroll Védett zsír Béta-OH-vajsav (mmol/l) 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, hét 2. hét 3. hét 4. hét 5. hét 6. hét

54 A plazma BHB koncentrációjának alakulása egy glicerin etetési kísérletben (Varga G. és mtsai. nyomán) Control Glycerin BHBA, umol/l Days in lactation

55 Tejelő tehenek monensin kezelésre adott válaszreakcióinak összegzése 77 kísérlet alapján Percentage changes in various responses due to feeding monensin to dairy cows across 77 trials (Duffield et al., 2008)

56 29% 32% 40% 42% 43% 40% 29% Proportion 40% 0% Proportion 11% 18% 31% 25% 35% 30% 20% 0% Medikációs eszközök a ketózis elleni védekezésben Tartós monensin kezelés (Kexxstone) hatása a ketózis előfordulására (n=2666) A BHB-pozitív egyedek aránya a Monensinnel nem kezelt csoportban, lakt szerinti bontásban A BHB-pozitív egyedek aránya a Monensinnel kezelt csoportban, lakt szerinti bontásban 100% 80% 100% 60% 40% 50% 20% 0% 0% Lactations BHBA Lactations BHBA Hejel P. és mtsai (publikálás alatt)

57 A NEB kórképek elleni védekezés lényeges elemei Folyamatos monitoring és adatelemzés Kockázatok mérséklése Kondíció menedzsment Takarmányminőség, kiváló tömegtakarmányok A biológiai szükségleteket figyelembe vevő termelési környezet és állománygondozás Takarmányozási és medikációs eszközök az energiaháztartás támogatására

58 Köszönöm a figyelmet!