GYURGYALAG (Merops apiaster)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GYURGYALAG (Merops apiaster)"

Átírás

1 GYURGYALAG (Merops apiaster) A gyurgyalag Európa déli részein általánosan elterjedt madárfaj, elterjedési területének északi határa Európában a 21 Co-os júliusi izotermával esik egybe, Kelet-Európában a füves puszták északi határáig tart. A hazai állomány párra tehető. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület célja a fészkelőállomány szinten tartása, illetve a fészkelőhelyek hosszú távú megőrzése. A védelmi program rámutat a legfontosabb veszélyeztető tényezőkre, amelyek a fészektelepek megsemmisülése, a madarak lelövése és egyéb szándékos pusztítás. Javaslatokat fogalmaz meg a legszükségesebb teendőkre vonatkozóan. Ezek a következők: nagyobb telepek védetté nyilvánítása, partfalak karbantartása, tudatformálás, kutatás, monitoring. A méhészmadárként is emlegetett gyurgyalag védelme érdekében különösen fontos az együttműködés kialakítása a méhészekkel és szervezeteikkel. A védelem fontos eszköze lehet a természetvédelmi törvényben is megfogalmazott kártalanítás lehetőségének megteremtése. ELTERJEDÉS A gyurgyalag fészkelőterülete a Pireneusifélszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsiáin át Kasmírig terjed. Költ Északnyugat-Afrikában és elszigetelten Dél- Afrikában is. Európában egyes párok alkalmanként az összefüggő fészkelőterülettől északabbra is megjelennek. Ilyen költések ismertek Hollandiából, Belgiumból, Dániából és Dél-Angliából. Magyarországon a középhegységek zárt erdővel borított részeinek kivételével bárhol megtelepedhet. Kedveli a meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat. Néhány évtizeddel ezelőtt elsősorban a nagyobb folyók partfalaiban költött. Ugyanebben az időszakban csak néhány nagyobb telepe volt ismert. Az utóbbi két évtizedben az igazán nagy - 50 pár feletti - telepei ritkává váltak, viszont fészkelésre alkalmas partfalak esetén egy-két pár megtelepedésére bárhol számíthatunk. Újabban a lakott területeken is megtelepedett néhány pár meszesgödrök vagy pincének kiásott mélyedések falában, enyhe leejtésű pusztagyepeken, útpadkában, stb. helyeken. ÁLLOMÁNYNAGYSÁG A gyurgyalag teljes állományának hozzávetőlegesen a fele Európában költ, míg a többi Észak-Afrikában és Ázsiában oszlik meg. A gyurgyalag magyarországi állománya a 60-as években bekövetkezett állománycsökkenés után az ország legtöbb területén kismértékben emelkedett.

2 VÉDELMI HELYZET A gyurgyalag Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke Ft. A Vörös Könyvben mint aktuálisan veszélyeztetett faj szerepel. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Listában - mint biztos állományú faj - nem szerepel. ÉLETMÓD Fészkelőterület Jellegzetes fészkelőhelyei a nyílt területeken található löszfalak. 50 vagy annál több párból álló költőtelepek, amelyek az évi felmérés szerint az összes felmért telep 1-3%-át alkotják, és ahol a felmért fészkelő párok 10 százaléka költ, az alábbi területeken találhatók: Zalai-dombság, Külső-Somogy, Gerecse, Velencei-hegység, Mezőföld, Gödöllői-dombság, Tápióvidék, Bükkalja, Taktaköz, Körös-vidék. A fészkelőhelyek gyakran távol vannak a víztől. Régebben jellegzetes költőhelyei voltak a folyók magas partfalai, elsősorban a Duna, a Tisza, a Szamos és a Hernád mentén. Manapság az állomány nagy része (30-60%, de az arány évente jelentősen változhat) működő vagy bezárt homokbányákban költ. Ezek ma a legjellemzőbb fészkelőhelyei. Sokszor megtelepszik vonalas létesítmények (utak, vasutak, csatornák) és kisebb anyagnyerő helyek kis partfalaiban is. Ezeken a helyeken többnyire néhány pár fészkel csak, de ritkán akár 50 páros telepek is kialakulhatnak. A lakott területek építkezési gödreiben alkalmilag szintén megtelepszik néhány pár, illetve pusztagyepekben, útpadkában is költhet ben a költőhelyek 90%-án egy-egy helyen kevesebb, mint 20 pár költött. Költés A gyurgyalag partfalba fúrt üregben fészkel, de ritkán előfordul, hogy rövidfüves területen a földbe vájt lyukat foglalja el. A költőüreg egy cm hosszú folyosó végén található kiszélesedés. A fészekalj 6-7 tojásból áll. Tojásait 1-5 naponként rakja le, kotlását már a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi, ezért a fiókák eltérő fejlettségűek és ennek megfelelően nem egyszerre repülnek ki. A kotlási idő nap, míg a fiókák kb. 30 nap alatt érik el röpképességüket. A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz. Táplálkozás A gyurgyalag elsősorban repülő rovarokkal táplálkozik. Ezekre száraz ágon, villanydróton vagy egyéb kiemelkedő helyen ülve les, majd a kiszemelt zsákmány után veti magát, és azt reptében fogja el. Leggyakrabban hártyásszárnyúakat (darázs, méh), egyenesszárnyúakat, szitakötőket, kétszárnyúakat (bögöly, légy), futó-, kőris- és fináncbogarakat, poloskákat, lepkéket zsákmányol. Házi méhet elsősorban hűvös, hideg időben fog. Költési időben a telep közelében, 1-2 km-es távolságon belül szerzi táplálékát. Ha a telep közelében méhes található, akkor gyakoribbá válik táplálékában a házi méh. A gyülekező, vonuló csapatok bárhol táplálkozhatnak. Vonulás A gyurgyalag az egyik legkésőbb visszaérkező madarunk, amely csak május első harmadában érkezik meg téli szállásáról. Ősszel korán, már augusztus második felében megkezdi elvonulását. Előtte gyakran nagy - több százas - csapatokba verődik. A vonulók folyamatosan hallatják jellegzetes hangjukat, és így tartják egymással a kapcsolatot. Néha nagy magasságban, máskor a felszín közelében repülnek. A telet Kelet- és Dél-Afrikában, többnyire az Egyenlítőtől délre eső területeken, illetve a Kongó-medencében töltik.

3 VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Költés megakadályozása A költőhelyek zavarása (pl. kempingezés, lövészet, bányászat stb.) megakadályozhatja a madarak megtelepedését a fészkelésre alkalmas helyeken. Fészkelőhely és a fészektelep megsemmisítése Annak ellenére, hogy a gyurgyalag fokozottan védett madár, fészektelepeit vagy egyes fészkeit gyakran barbár módon szándékosan megsemmisítik. Ennek leggyakoribb módja a bejárati nyílások eltömése, gyakran akkor, amikor a szülő madarak is bent vannak. Az eltömést legtöbbször ronggyal végzik, de előfordul, hogy szájával a lyuk felé nyíló üveget helyeznek a bejáratba, vagy hosszabb karót dugnak az alagútba. Ilyen esetekben a fiókák mindig, esetenként pedig a szülők is elpusztulnak. Olyan eset is előfordul, amikor a bejárati nyílásba éjszaka meggyújtott kénrudat tesznek, aminek füstje szintén elpusztítja a madarakat. Megesik, hogy szándékosan tönkreteszik a fészkes partfalat. Utóbbi azonban többnyire nem a gyurgyalag ellen irányuló szándékos pusztítás miatt következik be, hanem hanyagságból, nemtörődömségből. Előfordul ugyanis, hogy a homokbányákban azért semmisülnek meg fészkek, mert anyagnyerési céllal lefejtik a falat. Ezt azonban szinte minden esetben tehetnék néhány méterrel távolabb, és ez nem járna a fészkek pusztulásával. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a fészkelőhelyül szolgáló homokbányát kommunális hulladékkal vagy hígtrágyával töltik fel, és ezzel megsemmisítik a fészkelőhelyet. Partfalak benövényesedése Az alacsony, kis kiterjedésű és kevésbé meredek partfalakat néhány év alatt benövi a növényzet, illetve a partfal előtt felnőnek a cserjék, melyek akadályozzák a madarak szabad mozgását. Súlyos veszélyt jelent számára, ha az ilyen partfalakba a ragadozók, pl. róka is megtelepszenek. Bányarekultiváció A rekultivációt jogszabályok írják elő. Ennek végrehajtása során a függőleges partfalakat rézsűsre alakítják és ezáltal azok fészkelésre alkalmatlanná válnak. Lelövés A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madarunk, ezért gyakran lelövik, hogy zugreparátorokkal kitömessék és falra akasztott "díszként" használják. Sajnos az is előfordul, hogy a méhészek a kaptárak környékén ejtik el. A hatósági eljárások során felderített zugpreparatóriumokban az egyik leggyakrabban előkerülő madárfaj. Sajnos az utóbbi években ismételten egyre többször fordult elő, hogy olasz vendégvadászok zsákmányából gyurgyalagok is előkerültek. Ez nagyságrendje miatt úgy tűnik nagyobb veszély, mint a preparáltatás céljára történő elejtés. Mérgezés Mivel a gyurgyalagok elsősorban repülő rovarokkal táplálkoznak, amelyek szervezetében magas lehet a mezőgazdaságban használt növényvédőszerek koncentrációja, ezért a közvetett mérgezés lehetőségét nem lehet kizárni. Különösen veszélyesek lehetnek az ún. kontakt hatású rovarölőszerekkel történő permetezések Gázolás A gyülekezőhelyek környékén a vadászgató madarak gyakran az autók elé kerülnek. Ilyen helyeken átmeneti sebességkorlátozással lehet csökkenteni a veszélyt.

4 VÉDELMI CÉLKITŰZÉS A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület célja, hogy az állomány a jelenlegi szinten stabilizálódjon, illetve a nagyobb telepek is fennmaradjanak. FELADATOK Jogi szabályozás Nagyobb telepeit az illetékes önkormányzatokkal védetté kell nyilváníttatni. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy a bányarekultivációt előíró jogszabály módosításával lehetővé váljon a megfelelő méter hosszú, 2-3 méter magas - partfal meghagyása, amely alkalmas fészkelőhelyet kínál. Szabályozni kell a méhészetek telepítését, úgy, hogy a gyurgyalaggal kialakuló esetleges ütközést előre ki lehessen küszöbölni. A gyurgyalag hazánkban 1982 óta fokozottan védett madár. Ezt a státuszt a fajra irányuló közvetlen emberi zaklatás, pusztítás megakadályozása érdekében fenn kell tartani. Gyakorlati védelem Biztosítani kell, hogy a nagyobb telepek hosszú távon fennmaradjanak. Ennek érdekében azok tulajdonosaival, kezelőivel napi munkakapcsolatot kell kialakítani, és tájékoztatni kell őket a védelem céljáról és lehetséges módjairól. Fontos feladat a partfalak folyamatos karbantartása, esetlegesen a fal elé nőtt bokrok és egyéb növényzet visszavágása vagy eltávolítása. Ahol nagyobb telep alakult ki és más módon nem valósítható meg a védelem, ott törekedni kell a saját tulajdonba vételre től két gyurgyalagtelep van az MME tulajdonában. Szükség esetén kezdeményezni kell a telep önkormányzat által történő védetté nyilvánítását. A természetvédelmi hatósággal együttműködve fel kell lépni a gyurgyalag lelövése, vagy fészektelepeinek pusztítása ellen. Bármely okból történő lelövést meg kell akadályozni, és ezzel segíteni az állomány fennmaradását. Az építkezések során keletkező partfalakba beköltöző gyurgyalagpárok védelme megkívánja a tulajdonosokkal való közvetlen kapcsolatfelvételt. Az ilyen esetek megoldását segíti egy jól illusztrált információs anyag, melyet kellő példányszámban, aktualizálva újból ki kell adni. Fel kell térképezni a legjelentősebb vonulás előtti gyülekezőhelyeket, és ezek, valamint a nagyobb telepek közelében el kell érni, hogy oda vándorméhészek ne települjenek. Biztosítani kell, hogy a meglévő löszfalak, löszkopárok fennmaradjanak. Azok esetleges erdősítését más természeti értékek védelme érdekében is kerülni kell. Olyan területeken, ahol nincs számukra alkalmas fészkelőhely, mesterségesen kell "partfalakat" létesíteni, amelyek egyúttal a partifecskék megtelepedését is lehetővé teszik.

5 Fészkelőhely kialakítás Az ország egyes régióiban kevés alkalmas fészkelőhely található, ugyanakkor a gyurgyalagok számára a mesterségesen kialakított, illetve a természetes partfalak egyformán megfelelnek. A mesterséges partfalakat lehetőleg önkormányzati, nemzeti parki vagy MME tulajdonban lévő területen kell kialakítani. Az eddigi tapasztalatok szerint elegendő, ha méter hosszú és 2-3 méter magas partfalat létesítünk. Minden évben, legkésőbb április második felében a falat fel kell újítani, így elkerülhető, hogy abba nagy számban mezei verebek költözzenek be. Ezek ugyanis gyakran a társfészkelő partifecskék tojásait vagy fiókáit kilakoltatják. A partfal felújítása során el kell távolítani a beszállást zavaró gyökereket, növényeket és 5-10 cm vastagságban le kell fejteni a homokot. Az így kialakult friss felület vonzza a madarakat, az elöregedett, omladozó partfalat viszont előbb-utóbb elhagyják. Előfordul az is, hogy a partfal aljába róka vagy borz költözik, és az általuk vájt nagyobb lyuk, illetve járat miatt az egész fal leomlik. A rókát és a borzot ezért a vadászatra jogosult szervvel együttműködve a telepektől távol kell tartani. Kutatás és monitoring A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ún. Ritka és telepesen fészkelő madarak monitoring programja keretében folyamatosan fel kell mérni a telepeket. Első lépésben egységes szempontok alapján megyénként el kell készíteni a gyurgyalag-katasztert óta az ország területének közel felére készült a katasztert megalapozó felmérés, amit ki kell terjeszteni az ország más területeire is. A felmérés során alkalmazott adatlapon rögzíteni kell a költést befolyásoló tényezőket is. Az így összegyűjtött adatok alapján megkezdhető az állomány mintaterületen történő monitorozása. Ki kell dolgozni a gyurgyalagkárok megelőzésének, a méhesek környékén alkalmazható riasztási eljárások hatékony módját. Vizsgálni kell a vegyszeres növényvédelem gyurgyalagokra gyakorolt hatását Tudatformálás és propaganda A gyurgyalagok pusztulása legnagyobb részben szándékosságra vezethető vissza. Ez egyfelől nyerészkedési szándékkal történt lelövés - pl. preparátum céljára -, nagyobb részük azonban a gyurgyalag háziméh fogyasztása miatt kialakult ellenszenvből táplálkozik. Természetesen megtörténhet, hogy - különösen hideg és csapadékos időben - a gyurgyalagok házi méhet is zsákmányolnak. Előfordult azonban olyan eset is, hogy a telep közvetlen közelébe kaptárakat telepítettek, ilyen esetben aligha zárható ki a méhek zsákmányolása. Ez azonban nem indokolja az állatok pusztítását, hiszen ezzel a logikával környezetünk legtöbb élőlényét kiirthatnánk. Annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzet változzon, széleskörű propaganda tevékenységet, szükség szerint akár kampányt is lehet vagy kell indítani a gyurgyalag védelme érdekében. A méhészek részére speciális információs anyagot kell kiadni. Minden lehetőséget (nyomtatott sajtó, TV, rádió) igénybe kell venni a gyurgyalaggal kapcsolatos reális információk széleskörű terjesztésére.

6 EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEK, SZEMÉLYEK A gyurgyalagtelepek megőrzése érdekében a legtöbbet az anyagnyerő helyek tulajdonosai, kezelői és a Vízügyi Igazgatóságok Szakaszmérnökségei illetve a Bányakapitányságok tehetik azzal, hogy működési területükön biztosítják a telepek hosszú távú fennmaradását. Fontos a nemzeti park igazgatóságokkal való együttműködés is, különösen a nem védett területek esetében, ahol szakhatóságként járnak el. A felsoroltakkal történő együttműködés az alapja az MME gyurgyalagvédelmi tevékenységének. Rendkívül fontos a vélt vagy valós ellenérdekeltségben lévő méhészekkel és területi szerveikkel való együttműködés is. Itt elsősorban a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt. El kell érni, hogy a méhésztársadalom maga rekessze ki azokat, akik sem az együttműködésre, sem a vonatkozó törvények betartására nem hajlandók. Az együttműködő személyek és szervezetek részére biztosítani kell a pozitív megkülönböztetés lehetőségét, pl. kompenzációval, piacra jutás elősegítésével, illetve egyéb módon is. Fontos feladat a vadőrőrök, mezőőrök és polgári természetvédelmi őrök bevonása a gyakorlati védelmi feladatok megvalósításába. Az MME tulajdonában lévő vagy a jövőben megvásárolandó telepeken biztosítani kell a bemutatás lehetőségét, mind a faj iránt érdeklődő széles közvélemény, mind a környékbeli iskolák számára azzal a céllal, hogy a megismerés járuljon hozzá a védelemhez is.

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA

2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat

Részletesebben

KÉK VÉRCSE (Falco vespertinus)

KÉK VÉRCSE (Falco vespertinus) KÉK VÉRCSE (Falco vespertinus) A kék vércse térségünk egyetlen telepesen fészkelő ragadozómadara. Mint az összes többi sólyomféle, a kék vércse sem épít fészket. Telepei ezért csak a vetésivarjúkolóniákban

Részletesebben

2015. Gyurgyalagtelep (Fotó: Bank László) Kiadja: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektorálta: Dr.

2015. Gyurgyalagtelep (Fotó: Bank László) Kiadja: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektorálta: Dr. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány GYURGYALAGVÉDELMI PROGRAM Kéésszzüül ltt aa Fööl lddműűvveel lééssüüggyyi i Minni isszzttéérri iuum Zööl ldd Foo rrrrááss pp rroogg rraamjjáánnaakk ttáámooggaattáássáávvaa

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Magyarország madarai 7. elıadás 2011. február 23. 2011.08.12. Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Sarlósfecske alkatúak rendje Habitusuk fecskére emlékeztet, lábuk rövid kapaszkodó láb,

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra)

FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) A 2000. évben végzett felmérések alapján a fekete gólya magyarországi állománya az elmúlt évtizedben emelkedni látszik. Míg 1996-ban 150-200 párra volt tehető a fészkelő fekete

Részletesebben

VP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó

VP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó VP-4-10.1.1-15 - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó 7. számú mellékelt A leggyakoribb madárfajok igényeinek megfelelően a madárodú-típusok közül az ültetvényekbe az A, B, C és D típusú

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 3. Fecskevédelmi eszközök és módszerek

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 3. Fecskevédelmi eszközök és módszerek Gyakorlati madárvédelem a ház körül 3. Fecskevédelmi eszközök és módszerek Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Miért kell kiemelten foglalkozni a fecskékkel? A füsti és a molnárfecske

Részletesebben

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az

Részletesebben

A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból

A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból Nagy Dénes Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Biharugra 2009. szeptember 24. Kárókatona; kormoránnak is mondják. Úszik, mint

Részletesebben

2. Itató és porfürdő

2. Itató és porfürdő Gyakorlati madárvédelem a ház körül 2. Itató és porfürdő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. A legegyszerűbb itató a 40-60 cm átmérőjű műanyag virágalátét: - ez nem törik el könnyen

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki

Részletesebben

Csortos Csaba Hámori Dániel

Csortos Csaba Hámori Dániel a Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület 11 éve tartó Kiskunsági Kuvikvédelmi Programjának adatai, tapasztalatai, valamint a hazai állomány becslése országos adatgyűjtés alapján Csortos Csaba Hámori Dániel

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

小島 Bird Free hatékonynak bizonyult más madárfajokkal szemben is: varjak, verebek, fecskék, sirályok, kormoránok stb. Ez a leírás segítségére lesz a

小島 Bird Free hatékonynak bizonyult más madárfajokkal szemben is: varjak, verebek, fecskék, sirályok, kormoránok stb. Ez a leírás segítségére lesz a 小島 Bird Free hatékonynak bizonyult más madárfajokkal szemben is: varjak, verebek, fecskék, sirályok, kormoránok stb. Ez a leírás segítségére lesz a 小島 Bird Free galambriasztásának elvégézéshez. Amennyiben

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve:......

SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve:...... Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY TOLLFORGATÓ V. TOLLFORGATÓ 1. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Ragadozómadár-monitoring (RMM) Módszertani útmutató

Ragadozómadár-monitoring (RMM) Módszertani útmutató Ragadozómadár-monitoring (RMM) Módszertani útmutató 2014 Háttér A hazai ragadozómadár-felmérési programok hosszú múltra tekintenek vissza, amelyek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME)

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

79/2004 (V.4.) FVM rendelet 79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

VBK: /2011. ügyintéző: Lopotnyik András :(06-88) : (06-88) Jogerős: december 17.

VBK: /2011. ügyintéző: Lopotnyik András :(06-88) : (06-88) Jogerős: december 17. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG VBK: 3235-5/2011. ügyintéző: Lopotnyik András :(06-88) 576 636 : (06-88) 576 646 E-mail: andras_lopotnyik@mbfh.hu Jogerős: 2011. december

Részletesebben

és Természetv Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart A Magyar Madártani ntartó rendszerének nek fejlesztése

és Természetv Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart A Magyar Madártani ntartó rendszerének nek fejlesztése Tanner Tibor A Magyar Madártani és Természetv szetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart ntartó rendszerének nek fejlesztése se Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT

Részletesebben

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership

Részletesebben

Természeti értékeink Tápiógyörgyén

Természeti értékeink Tápiógyörgyén Természeti értékeink Tápiógyörgyén 1 Madarak a ház körül Madarak a ház körül Mennyire kell érteni a madarakhoz? Településünk nem csak nekünk, embereknek jelent lakóhelyet, számos madár alkalmazkodott a

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas

Részletesebben

Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről

Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e a helyi jellegű természeti értékek védelméről (A 11/2012.(V.31.), a 18/2009.(X.01.), a 7/2001.(V.31.) sz. Rendelettel

Részletesebben

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ vándorsólyom-védelmi program 2009 A vándorsólyom-gyûrûzési és mûholdas nyomkövetési

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA Prommer Mátyás Gömörszőlős, 2011. október 3-5. Madarak területhasználata Fészkelési időszak (filopatria, intenzív területhasználat Diszperzió/kóborlás

Részletesebben

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2015. (IX.11.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2015. (IX.11.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2015. (IX.11.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról 2. oldal Lakitelek Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2015. (IX.11.)

Részletesebben

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon

Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon Natura Somogyiensis 12 177-183 Kaposvár, 2008 Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon KOVÁCS GYULA Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoport

Részletesebben

Az idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei,

Az idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei, Az idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei, tekintettel arra, hogy az egyesület 2014-ben ünnepli

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen

Részletesebben

Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat. Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma

Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat. Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék http://portal.agr.unideb.hu/tanszekek/termeszetvedelmi/

Részletesebben

A fehér gólya ELTERJEDÉS ÁLLOMÁNYNAGYSÁG

A fehér gólya ELTERJEDÉS ÁLLOMÁNYNAGYSÁG A fehér gólya ELTERJEDÉS A fehér gólya Európában a Pireneusi-félszigeten, továbbá Németországtól a Közép-Oroszhátságig fészkel. Nyugat-Európából mint fészkelő, már csaknem teljes egészében eltűnt. Hiányzik

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Madárvédelem Vásárhelyen

Madárvédelem Vásárhelyen Madárvédelem Vásárhelyen Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület Egyesületünket azért alakítottuk meg, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) karöltve megóvjuk Vásárhely természeti

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon

1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon 1. tudáskártya Mi az energia? Az embereknek energiára van szükségük a mozgáshoz és a játékhoz. Ezt az energiát az ételből nyerik. A növekedéshez is energiára van szükséged. Még alvás közben is használsz

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2014D0909 HU 29.05.2015 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2014. december

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia

(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia (ÁT)VÁLTOZÁS Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Feladat kiosztása Lapozd át a Szitakötő tavaszi számát, és keresd ki azokat a cikkeket amelyek változással, illetve átváltozással

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG iügyszám: 14/6430-3/2007. Előadó: dr. Felföldi Aliz Dr. Kalotás Zsolt Tárgy: MME engedélykérelme Melléklet: lista H A T Á R O Z A T

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 82208-5-37/2016. Ügyintéző: dr. Ruzsáli Pál Csókási Antia Filakné Enyedi Andrea Kovács Viktor Tel.: +36 (62) 681-668/2668 Tárgy: Déli Áramlat Magyarország Zrt.,

Részletesebben

Megtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában

Megtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában Megtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában 2008. január 29-én egy háromtagú "expedíció" indult Szerbiába, az egyik műholdas jeladóval felszerelt kerecsensólyom ellenőrzésére. Az esemény előzménye,

Részletesebben

Erdőben kutyával, www.parkerdo.hu

Erdőben kutyával, www.parkerdo.hu Erdőben kutyával, felelősséggel www.parkerdo.hu Kedves kutyás erdőlátogatók! Parkerdőben Rövid tájékoztató anyagunkkal szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az erdőt békében, egymás zavarása nélkül látogathassák

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt

Részletesebben

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Szöveg típusa: magyarázó Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam. A folyópartok réme Szerencsére

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság

2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság Szakmai rendezvény ny az extenzív v halastavi gazdálkod lkodásról és s a kárókatonáról 2009. szeptember 24.,, Biharugra A kárókatona k katona probléma Magyarországon gon és s az Európai Unióban Schmidt

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1364/2008. Tervezet a Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület létesítéséről és a természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 8/1991. (IV.26.)

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

Tavaszlesen 2015. TEREPI ADATLAP fészekmegfigyeléshez. A két fészek elhelyezkedését bemutató térképvázlatunk:

Tavaszlesen 2015. TEREPI ADATLAP fészekmegfigyeléshez. A két fészek elhelyezkedését bemutató térképvázlatunk: Tavaszlesen 2015 TEREPI ADATLAP fészekmegfigyeléshez Csapatunk neve: Tanárunk aláírása: A két fészek elhelyezkedését bemutató térképvázlatunk: 1 Az 1-es számú fészek adatai Melyik településen található

Részletesebben

A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása

A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása 2008. 1. 9. III. PROJEKT Magyarország élőhelyei Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása Kalotás Zsolt 3,

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül. 4. Téli madáretetés. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011.

Gyakorlati madárvédelem a ház körül. 4. Téli madáretetés. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Gyakorlati madárvédelem a ház körül 4. Téli madáretetés Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Mikor etessünk? Téli madáretetés - a tartós fagyok beálltával, ezek megszűntéig (novembertől

Részletesebben

Önkéntes Tűzoltó Egyesület Pusztaszabolcs 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 2. Szakmai anyag

Önkéntes Tűzoltó Egyesület Pusztaszabolcs 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 2. Szakmai anyag Önkéntes Tűzoltó Egyesület Pusztaszabolcs 2490 Pusztaszabolcs, Velencei út 2. Szakmai anyag A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák Leader fejezetének végrehajtásához 2013- ban nyújtandó támogatások keretében

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Szeretnénk a látogatás előtt egy áttekintést nyújtani a Bárka madarairól, amely talán tartalmasábbá teheti a látogatást. A Bárka

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

"Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013.

Madarak és fák napja XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013. "Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 175 Elért pontszám: Helyezés: I. feladat: 20 pont/ Madárhangok. Minden helyes megoldás két

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben