Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia és Társadalompolitika Intézet. Bedugulva

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia és Társadalompolitika Intézet. Bedugulva"

Átírás

1 Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia és Társadalompolitika Intézet Bedugulva Budapest közlekedésének mentális térképe, a közlekedők szokásai és elképzelései, másodlagos adatelemzés, fókuszcsoportos vizsgálat és szakértői interjúsorozat alapján Készítette: Antal Zsófia Társadalmi tanulmányok (BA) szak Regionális- és településfejlesztés szakirány Szakszeminárium-vezető: Letenyei László

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A vizsgált téma Miért a közlekedésről? Alkalmazott módszer A dolgozat felépítése 5 2. Elméleti keretek A téma összefüggése más tudományágakkal Hogyan világítják meg a témát a felsorolt tudományágak? Mentális térképezés Fogyasztásszociológia Környezetpszichológia Urbanisztika városfejlesztési dokumentumok A város fejlődésének rövid története; városgazdaságtan, közlekedés-gazdaságtan Módszertan Kvalitatív adatgyűjtési szakasz Fókuszcsoport, egyéni interjú Mentális térképezés Kvantitatív szakasz: másodlagos adatelemzés Hipotézisek Kutatási eredmények Szakértői interjúk Fókuszcsoportos interjúk Közlekedési eszköz választás Közlekedésszervezés, infrastruktúra Civil szervezetek - alulról vagy felülről érkezik a megoldás? Közlekedési kultúra, presztízs Zaj, élhetőség Környezetvédelem Mentális térképezés Másodlagos adatelemzés Konklúzió Felhasznált irodalom Mellékletek Interjúvázlatok (vezérfonalak) BKV-s fókuszcsoport ( ) Autós fókuszcsoport ( ) Biciklis fókuszcsoport ( ) Táblázatok Ábrák 51 2

3 1. Bevezetés A vizsgált téma Szakdolgozatom vizsgált témája a budapesti közlekedés. Alapvetően három kérdés ill. cél köré csoportosítható a tartalma, ezek a következők: 1. A budapesti közlekedésről az emberek által alkotott általános kép megismerése, feltáró kutatás. 2. Annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a fennálló problémákra mi lenne a megoldás, mit tartanak megvalósíthatónak és fontosnak a budapestiek. 3. A mentális térképezésben elterjedt állítás igazolása, miszerint a különböző közlekedési eszközök hajlamosak elkerülni egymást, tehát más-más útvonalat választanak az autósok, a biciklisek és a tömegközlekedéssel utazók Miért a közlekedésről? A téma felvetése véleményem szerint több okból is aktuális és fontos. A legszembetűnőbb ok ezek közül, hogy Budapesten az utóbbi években szinte állandósultak a forgalmi dugók, rengeteg autó van a város útjain, lassítják a forgalmat és a társadalmi határköltséget nagymértékben növelik. Mindezek mellett sokat lehet hallani a BKV gondjairól, s a közelmúltban lezajlott sztrájkok és szmogriadó is bizonyára még élénken élnek emlékezetünkben. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy egyre több biciklis teker a város útjain, s ilyen téren a civil szférában is nagy a mozgolódás, ahol a legjelentősebb kezdeményezés a Critical Mass az április 19-i felvonuláson már ember vett részt. De mást is lehet említeni, például a Bringázz a munkába! programot. Véleményem szerint a városi biciklizés népszerűsödése enyhítene az autós problémán (habár kizárólag ezzel a módszerrel nem tartom megoldhatónak), és a testmozgás, az egészséges életmód szempontjából sem elhanyagolható kérdés. Ha Budapest közlekedésére gondolunk, egész biztosan eszünkbe jutnak más jelenleg zajló változások is, úgymint a négyes metró építése, vagy a hídfelújítások. Végül mindenképp 3

4 szólni kell az éghajlatváltozásról, ami jelentős globális probléma, és a közlekedéssel nagymértékben összefügg. Úgy vélem, nagyon érdekes megvizsgálni, hogy Budapest lakói hogyan viszonyulnak mindezen kérdésekhez, s ezen belül is, hogyan gondolkodnak az autósok, a kerékpárosok és a BKV utasai. Látható, hogy a közlekedők csoportjain belül jó eséllyel az érdekek ütközésével kell szembesülnünk, ám közös érdek, hogy Budapest közlekedése problémamentessé és gyorssá váljon. Nem tartom elhanyagolhatónak azt a Budapesten túlmutató, globális érdeket sem, hogy a szén-dioxid kibocsátás csökkenjen, kíméljük, ne szennyezzük tovább a környezetünket. Megítélésem szerint a problémák megoldása nagymértékben függ az alulról szerveződő mozgalmaktól, hiszen végső soron nagyrészt az emberek közlekedési szokásai azok, amelyek befolyásolják a forgalom áramlását. Emellett természetesen a megfelelő infrastruktúrára is szükség van. Úgy érzem, maguk a közlekedők attitűdjei, véleménye szempontjából nem vizsgálták eléggé a témát. A várostervezésben gyakran elmarad a társadalomtudományi szempont, csupán a mérnökök és döntéshozók feladatának tartják, hogy megoldják a városok problémáit. Ezért is tartom fontosnak a téma kutatását. Személy szerint is nagyon szorgalmaznám a kérdés mihamarabbi megoldását, mert budapesti lakosként nap mint nap a városban közlekedve rendkívül bosszant, hogy hosszú ideig kell tétlenül a dugóban ülnöm, hogy a biciklizés feltételei sok helyen nem adottak, valamint, hogy a nagy forgalom már-már élhetetlenné tesz bizonyos városrészeket. Már említettem, hogy támogatnám a biciklizés népszerűsödését, de ezzel együtt más megoldásokat is el tudok képzelni, sőt fontosnak és szükségesnek tartok Alkalmazott módszer Kutatásom kvalitatív részében három fókuszcsoportos interjút bonyolítottam le, melyeknek keretében sor került a mentális térképezésre is. Az első csoportban csak olyanok voltak, akik szinte kizárólag a közösségi közlekedést használják, a másodikban olyanok, akik szinte mindig autóval közlekednek, a harmadik pedig a biciklivel közlekedők csoportja volt. Ezen kívül egyéni interjúkkal is kiegészítettem a kutatást, négy budapesti szakembert kérdeztem meg a témában. 4

5 A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. a Double Decker Kommunikációs és Vezetői Tanácsadó Kft.-vel együttműködésben 2005-ben végezte el Kerékpározással kapcsolatos attitűdök és szokások a fővárosban című kutatását, melynek adatbázisán a kutatásom kvantitatív szakaszában másodelemzést végeztem. A kétfajta kutatás jól kiegészíti egymást. A kvalitatív részben fény derülhetett a részletekre, egy holisztikusabb perspektíva érvényesítésére, a 300 fős mintán alapuló adatbázis másodelemzése pedig alkalmat adott a statisztikai általánosíthatóságra és hipotézisek igazolására/cáfolására is A dolgozat felépítése A következőkben röviden összefoglalom dolgozatom egyes fejezeteinek tartalmát. Az elméleti keretek részben a legfontosabb tudományágak a mentális térképezés, az urbanisztika, a fogyasztásszociológia és a környezetpszichológia. Mentális térképezés segítségével megismerhető az emberek fejében a fizikai környezetükről alkotott képük, hogy mit tartanak fontosnak belőle, hol húzódnak a mentális terek határai, és mi játszik kevésbé fontos szerepet életükben. A fogyasztásszociológia részben az autó státuszszimbólum helyzetét mutatom be, és kitérek arra is, hogy mi befolyásolja a fogyasztó utazás iránti keresletét, közlekedési eszköz választását. A környezetpszichológia ember és környezet kölcsönhatását vizsgálja, nagyon hasznos az emberek attitűdjeinek feltárása szempontjából. Elsősorban a környezettudatosság és a közlekedési eszköz választás mögött álló pszichológiai folyamatokat ismertetek. Végül röviden vizsgálom a témát nem társadalomtudományi szemszögből is, kezdve az urbanisztikával (ahol városfejlesztési tanulmányokat ismertetek), majd egy rövid történeti áttekintés következik, a közlekedéstudomány, ezen belül is a közlekedésgazdaságtan és a városgazdaságtan segítségével. A harmadik, módszertani fejezet elsősorban a mentális térképezés alkalmazásáról szól. A mentális térképezésen kívül fókuszcsoportos interjút és egyéni interjút alkalmaztam. A kvantitatív kutatási rész alkalmazott módszere a kereszttáblás elemzés volt. A módszertani fejezetben írok a módszerek alkalmazásának menetéről miért ezeket a módszereket választottam, és hogyan sikerült őket alkalmaznom. 5

6 A Hipotézisek fejezetben ismertetem a kvantitatív kutatásom során vizsgált három hipotézist, valamint a mentális térképezésben elterjedt feltételezést, amelynek érvényességét szintén vizsgáltam. A Kutatási eredmények fejezetben számolok be a konkrét eredményeimről. Kiderül, hogy beigazolódtak-e a hipotézisek, valamint itt található az interjúk elemzése kialakított kategóriák segítségével. 2. Elméleti keretek A téma összefüggése más tudományágakkal Választott témám, Budapest közlekedési problémáinak vizsgálata több tudományos irányzathoz is kapcsolódik. Bár a közlekedés műszaki tudományokkal való összefüggése tagadhatatlan, dolgozatomban alapvetően a társadalomtudományokkal való összefüggést szeretném hangsúlyozni, annál is inkább, mert a megközelítésem is társadalomtudományi. A három fontos társadalomtudományi irányzat, amely témámmal összefüggésben áll, a mentális térképezés, a fogyasztásszociológia és a környezetpszichológia. Ezek segítségével sok mindent megtudhatunk az emberek városról és annak közlekedéséről alkotott elképzeléseiről és érzelmeiről, valamint az autóvásárlás okairól. Ugyanakkor röviden kitérek néhány nem a társadalomtudományokból vett megközelítésre is. Az urbanisztikai részben ismertetem néhány a közelmúltban írt városfejlesztési dokumentum, ill. tanulmány tartalmát. Ha egy város közlekedését vizsgáljuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak földrajzi-fizikai adottságait, fejlődésének történetét, a benne rejlő lehetőségeket, s ezért nagyon röviden ismertetem Budapest fejlődésének történetét közlekedési szempontból. Befolyásoló tényező még a város lakóinak területhasználata, amelyet a városgazdaságtan ír le. Végül, de nem utolsósorban fontos terület (s talán ez a legkézenfekvőbb) a közlekedéstudomány, s ezen belül is a közlekedés-gazdaságtant emelem ki. A közlekedés-gazdaságtan közgazdaságtudományi szemszögből közelít a témához, mérhetővé teszi a közlekedés egyes elemeit, s rávilágít a város közlekedésében keletkezett problémák társadalmi költségeire. 6

7 2. 2. Hogyan világítják meg a témát a felsorolt tudományágak? Mentális térképezés Minden ember fejében találhatóak a környezetükről, az őket körülvevő térről, ill. a világról alkotott szubjektív térképek. Ezek csak részben, vagy akár egyáltalán nem hasonlítanak a földrajzból ismert objektív, mérhető adatok alapján készített térképekre. A mentális térképeken az arányok eltolódhatnak, az irányok megváltozhatnak a valósághoz képest, és sok egyéb eltérés figyelhető meg rajtuk. A mentális térképezés interdiszciplináris terület, összefüggésben áll a kulturális antropológiával, a pszichológiával és a földrajzzal is. Azzal foglalkozik, hogy az emberek fejében található térképeket összegyűjtse és interpretálja, felderítse, hogy az emberek hogyan érzékelik fizikai környezetüket. A környezetről alkotott kép befolyásolja, hogy mi lesz az adott tér sorsa, hogyan fogják használni az emberek, éppen ezért fontos kérdés. Arról is sok mindent megtudhatunk a mentális térképek felderítésével, hogy melyek a problémás pontok és hogyan kellene változtatni környezetünkön, hogy az adott teret használó emberek számára kellemesebb legyen, pozitívabb kép alakuljon ki bennük róla. A mentális térképezés tudománya nagyjából évvel ezelőtt jelent meg, az ekkor a kulturális antropológiában bekövetkezett kognitív fordulat nagy lökést adott a fejlődésének. Ebben az időszakban írta Kevin Lynch The Image of the City (1960) című könyvét. Könyve három alapvető kérdéssel foglalkozik: azzal, hogy hogyan tájékozódnak az emberek a városban, hogy milyen legyen az ideális város, és nem utolsósorban, hogy hogyan lehet mindezt kutatni. Lynch egy új fogalmat hozott létre könyvéhez, amely központi szerepet játszik benne, ez az ún. imageability, amellyel a város minden eleme rendelkezik kisebbnagyobb mértékben. Ha egy adott városelem magas imageability-vel rendelkezik, akkor nagyban hozzájárul az átlátható, világos városképhez, vagy figyelemfelkeltő, jó tájékozódási alapot jelent a város lakói számára. Összességében az egész városnak lesz valamilyen szintű imageability-je, és Lynch erre egy másik fogalmat is bevezet, ez az ún. legibility, vagyis az olvashatóság. A város olvashatóságával azt mondjuk meg, hogy mennyire könnyen felismerhetők és mintába rendezhetők a város részei. 7

8 Fontosnak tartom kiemelni, hogy az egyes környezeti elemeknek milyen sokfajta tulajdonsága befolyásolja az embereket. Ennek bemutatására jónak tartom azt a felsorolást, ahol Lynch a várostervezéssel kapcsolatos tanácsokat tíz kategóriába foglalja össze. Kiemelkedés a tömegből: itt a hangsúly a kontraszton, ill. az éles határvonalon van. Az adott tárgy kontrasztot alkothat saját környezetével, vagy a megfigyelő korábbi tapasztalatával. Az ilyen fajta egyediség főként a környezet jó ismerőinek kellemes, élénkíti a környezetet. Formai egyszerűség: geometriai értelemben értendő, az egyszerű alakzatok könnyebben beépülnek a képbe. Az emberek a bonyolult alakzatokat gondolatban egyébként is hajlamosak egyszerűsíteni, ami félreértésekhez vezet. Folytonosság: a tér ismétlődő elemei, például a házak homlokzatának, járdának stb. egysége. Hozzásegítenek az egység kialakításához. Dominancia: ha van a környezetnek egy domináns eleme, amely köré rendezhetjük a többit, az segít a kép egyszerűsítésében. A kapcsolódás érthetősége: lényeges például egy útkereszteződés, épület és telek, metróállomás és a fölötte lévő utca esetében. Iránybeli megkülönböztethetőség: felfelé, lefelé, a központ felé vagy onnan el, valamelyik tájegység felé vagy az ellenkező irányba haladunk. Láthatóság: áttetszés, átfedés, panoráma, távolabb eső tárgyak megjelenítése vagy ezekre utalás. Mozgástudatosság: azok az eszközök, amelyek segítségével érzékelhetjük a kanyarokat, lejtőket. Nagyobb sebességnél ezek még fontosabbak. Idősorozatok: ismétlődő elemek az út során, vagy elemek fokozódó intenzitása, amely a célpontban éri el tetőfokát. Nevek és jelentések: megkönnyítik a dolgokra való emlékezést, főként, ha összhangban vannak pl. a történelemmel, az adott elem funkciójával stb. Hasznos egységes struktúra kialakításában is. A felsorolt tíz tulajdonság természetesen csak összhangban fejti ki a megfelelő hatást, külön-külön nem működnek, sőt akár az ellentétes hatást is kiválthatják. Lynch kutatása során három amerikai város központját vizsgálta meg imageability szempontjából. Ám könyvében több helyen is említi, hogy hasznos lenne elvégezni hasonló kutatást más városokon, épületeken, völgyterületeken vagy közlekedési 8

9 rendszereken (Lynch, 1960, p. 74., p. 157.). Ezen kívül azt is kiemeli, hogy fontos a megfigyelőket (városlakókat) is tanítani, hogy legyenek kritikusak, szóljanak bele a környezetük alakításába. Ezért én a dolgozatomban részben foglalkozom a budapesti közlekedési rendszer elemzésével a Lynch által ismertetett módon, valamint a kutatási kérdések között szerepel, hogy az interjúalanyok milyen problémákat látnak, milyen változásokat tartanak szükségesnek. A közlekedés vizsgálata közben az útvonalakra, csomópontokra és tájékozódási pontokra koncentrálok Fogyasztásszociológia A fogyasztásszociológia elsősorban a kapitalista társadalmak anyagi kultúrájával foglalkozik. Ebben az anyagi kultúrában igen fontos helyet foglal el az autó. Daniel Miller (2001) igen találóan jellemezte az emberek autóhoz való viszonyát, amikor lányának egy mulatságos történetet talált ki arról, hogy egy földönkívüli hogyan is látná földünket: a bolygót autó nevű kisebb-nagyobb lények lakják, melyek mindegyikét rabszolgák sora szolgálja ki, akik biztosítják, hogy az autóknak mindig legyen élelmük, meggyógyuljanak, ha balesetet szenvedtek és hosszú, bonyolult hálózatokat építenek annak érdekében, hogy az autók bárhová könnyen eljuthassanak. Az itt humoros megközelítésben leírt jelenséget Phil Goodwin (1995) autó-függőségként jellemezte. A 20. században tehát az autó igen jelentős presztízsre tett szert, s a legtöbb ember ma már el sem tudná képzelni az életét autója nélkül. Az autó Magyarországon is szimbolikus jelentőségű tartós fogyasztási cikknek számít az 1970-es évektől. Habár a Kádár-korszakban csak néhány márkához tudtak hozzájutni az emberek, és hosszú ideig kellett várakozni rá, amelyik család megtehette, vett egyet. Karlaki Orsolya (2008) interjúsorozatából is kiderül, hogy: Aki egyszer autótulajdonos lett, ragaszkodott az új életformához, az így szerzett kényelemhez. És azóta is próbálja biztosítani. Tehát az autó státuszszimbólum volta erre az időszakra nyúlik vissza. Az igazi robbanás persze a rendszerváltás után következett be, az autóvásárlások száma ekkor ugrott meg. Manapság gyakran hallhatjuk azt is, hogy presztízsértéke miatt sokan egy árkategóriával drágább autót vesznek, mint amilyet megengedhetnek maguknak. A fogyasztó közlekedési eszköz választását leíró hasznossági függvényében tehát ez a szimbolikus szempont (presztízs) az egyik tényező. Emellett gyakorlati és érzelmi 9

10 szempontok játszanak szerepet, mint például az utazás alatt végzett tevékenység vagy a stresszhatás. A közlekedési eszköz választás viszont csak egy rövid távú döntés, amelyet korábban meghozott hosszú távú döntések is befolyásolnak. Ilyenek például a lakóhely, a munkahely kiválasztása, autó, bicikli vagy tömegközlekedési bérlet megvásárlása (Németh, 2007) Környezetpszichológia A környezetpszichológia környezet és ember viszonyát kölcsönhatásként írja le. A környezet alkotóelemei, valamint az események és az emberek függenek egymástól, tranzakcióban állnak (Dúll & Szokolszky, 2006). Tehát a környezet sajátosságai és az emberi viselkedés egymás okai és következményei is egyben. A környezetpszichológia tárgyalását fontosnak tartom dolgozatomban, mert több szempontból is összefügg a közlekedéssel. A környezettel, ill. a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos attitűdök, az élhetőbb környezet kialakítására való törekvés, valamint a közlekedési eszköz választás mögött mind-mind pszichológiai folyamatok állnak. Ezek vizsgálata nem elhanyagolható kérdés. Varga Attila (in Dúll & Szokolszky, 2006) cikkében leírja, hogy miért is érvényes a környezettudatossággal kapcsolatban a mondás, miszerint modern koponyánkban kőkori elme lakik. A néhány ezer évvel ezelőtt kialakult és akkor még kis létszámú emberiség környezetében nem volt olyan momentum, amely az erőforrások korlátozottságára utalt volna. Evolúciós szempontból még nem telt el elég idő ahhoz, hogy a közelmúltban lezajlott gyors változások eredményeképpen előálló új helyzetre új agyi struktúrák is kialakuljanak. Korábban az embercsoportok hatékony és domináns stratégiája az volt, hogy a lehető legtöbb erőforrást állították saját szolgálatukba aki nem így tett, nem tudott nagymértékben elterjedni. Ma már azonban önkorlátozásra lenne szükség. Az autók okozta környezetszennyezés tulajdonképpen egy globális fogolydilemma, vagyis minden résztvevő jobban jár, ha egyéni érdekeinek megfelelően, és nem a közösség érdekeinek megfelelően cselekszik (vagyis nem kooperál). Azonban mindenki rosszabbul jár, ha a közösség minden tagja egyéni érdekeit érvényesíti. Satoshi Fujii et al. (2001) a légszennyezés és a közlekedési eszköz választás problémáját egy konkrét esetben vizsgálták. Azt a kérdést tették fel, hogy egy, a körülményekben bekövetkezett átmeneti változás (konkrétan autópálya lezárás) 10

11 kooperációra sarkallhatja-e a fogolydilemma résztvevőit, tehát átülnek-e majd az autóból tömegközlekedési eszközre. Eredményeik azt mutatják, hogy egy ilyen változás valóban eredményez közlekedési eszközváltást, ám minél többet használta valaki korábban az autóját, annál kisebb valószínűséggel. Azt is kimutatták, hogy minél többet jár valaki autóval, annál pontatlanabb elképzelései vannak arról, mennyi idő lenne megtenni az utat tömegközlekedéssel. Azok, akik az átmeneti autópálya lezárás alatt kipróbálták a tömegközlekedést, a későbbiekben már a helyes információval rendelkeztek a menetidőről, és újra ezt a módot választották a munkahelyre való eljutáshoz. A pszichológia sok téren segíthetne a környezettudatosságra való nevelésben. Csak egy példát említve Varga Attila cikkéből, fontos lenne, hogy az emberek pozitív visszajelzést kapjanak, ha környezettudatosan cselekszenek, hiszen most nem túl valószínű, hogy bárkit megdicsérnek, ha biciklire vagy villamosra száll és otthon hagyja az autóját. Végül a közlekedés emberre gyakorolt hatása is a környezetpszichológia témájába tartozik. A forgalmi dugó, az utak túlzsúfoltsága stresszt okoz. Az emberekben a tehetetlenség érzése alakul ki, nem tudják befolyásolni a helyzetet, kiszámíthatatlanná válik, hogy mikor érik el céljukat. Evans et al. (2002) kutatásukban vonattal közlekedők esetében vizsgálták, hogy a közlekedés kiszámíthatósága befolyásolja-e az átélt stressz mennyiségét, s igazolták, hogy akik számára a közlekedés kiszámíthatatlan, stresszesebbek Urbanisztika városfejlesztési dokumentumok Az urbanisztika, mint városépítéssel, városrendezéssel, és a nagyvárosi életformával foglalkozó tudományág, fontos szerepet tölt be egy város közlekedésének vizsgálatakor. A következőkben két városfejlesztési dokumentumot ismertetek, korábbi kutatások eredményeivel kiegészítve. A dokumentumok elsősorban a biciklis közlekedés elősegítésével foglalkoznak, a többi közlekedési móddal integrált megközelítésben. Mind a Kerékpáros Budapest Koncepció, mind Németh Ders Biciklivel Budapesten című munkája felismeri a bicikli tagadhatatlan előnyeit a fenntartható közlekedés szempontjából, melyek elsősorban kis mérete és környezetbarát volta. De 11

12 ezek mellett számos más előnye is van, legfontosabbak talán a gyorsaság és a kiszámíthatóság, melyek következtében a vele való közlekedés is stresszmentesebb. Ugyanakkor sok negatív hiedelem kapcsolódik a városi kerékpározáshoz. Ilyen például az, hogy úgy gondolják, Budapest rossz levegője nagyobb mértékben ártalmas a bicikliseknek. Valójában azonban tudományos felmérések igazolták, hogy az autósok a káros anyag nagyobb koncentrációját szívják be a zárt térben. A tévhitek egy más részének a tapasztalat hiánya az oka. A kerékpár presztízsét fontos lenne emelni, mert a mindennapi kerékpározás elfogadottsága 5-ös skálán mérve csak 3,5-ös érték, és a budapesti háztartások kerékpár ellátottsága 66,8%. (Horváth et al., 2000). Az ellentmondás feloldása érdekében egyértelműen szükség van beavatkozásra. Mindkét városfejlesztési dokumentumban célként szerepel a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos tudnivalók oktatásba való bevezetése. A gyerekek esetében különösen fontos a biztonságos közlekedés, ezért a Kerékpáros Budapest Koncepció évente két foglalkozást tart szükségesnek az iskolában. Emellett szükséges a KRESZ tudatosítása, nem csak a személygépkocsival, hanem a biciklivel közlekedők esetében is. Ezt az is alátámasztja, hogy a kerékpáros balesetek közül összesen több az olyan eset, amelyet a kerékpáros maga okoz, mint az olyan, amelynek csupán résztvevője. A balesetek arányait az 1. és a 2. ábra szemlélteti. 1. ábra: A kerékpáros balese tek számának alakulása a baleset kim enetele szerint ( ); a bale set okozója kerékpáros baleset db halálos súlyos könnyű ÖSSZESEN kimenetel

13 2. ábra: A kerékpáros balesetek számának alakulása a baleset kimenetele szerint ( ); a baleset résztvevője kerékpáros baleset db halálos súlyos könnyű ÖSSZESEN kimenetel Forrás: Via Kárpátia Kft. (2006) A népszerűsítés és a tévhitek eloszlatása érdekében szükség van továbbá a megfelelő marketingre és információs kampányokra. Azonban az információs szolgáltatás nem csak a népszerűsítés érdekében szükséges, hanem a tájékoztatás miatt is. Többek között ide tartozik a megfelelő táblarendszer, térképek elhelyezése és útvonaltervezési lehetőség. A hatékony közlekedés érdekében nagyon fontos a mobilitás kérdése. A mobilitás itt azt jelenti, hogy minél rövidebb időn belül lehessen a legrövidebb úton sok helyre eljutni. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a közlekedési módok integráltan történő kezelése, melybe beletartozik a szakemberek kerékpárbarát szemlélete is. Elérendő cél a kompakt város. Ez azt jelenti, hogy minden városrészben legyen megtalálható az összes városi funkció, ne kelljen minden miatt sokat utazni. A közlekedési eszköz választás esetében ún. pull és push stratégia alkalmazása célszerű. Ez azt jelenti, hogy nem elég támogatni valamelyik közlekedési eszközt (bicikli), a másikat (autó), amellyel szemben az elsőt preferáljuk, gátolni kell, különben nem a várt eredményt érjük el. Mindkét dokumentum javasolja egy hatékony kerékpárbérlési rendszer kialakítását. Több célból is hasznos lenne. Egyrészt azok is kipróbálhatnák a kerékpárral való közlekedést, akiknek nincsen kerékpárjuk, vagy akik csak egy bizonyos távon szeretnének kerékpárral közlekedni. Ezzel elő lehetne segíteni egy B+R rendszer kialakulását. Nem elhanyagolható szempont a turisták kiszolgálása sem. 13

14 A kerékpárbérlési rendszer mellett egy ún. Carsharing rendszert is ki lehetne alakítani. A rendszer lényege röviden, hogy a szolgáltató szervezet ügyfelei utazáskor a város több pontján állomásozó autókból választhatják ki a pénztárcájuknak és utazásuknak megfelelő autót. Ez alternatívát biztosítana az autózásban: nem kellene feltétlenül autót vásárolnia annak, aki néha autóval akar közlekedni. A kombinált közlekedés további eleme, hogy a kerékpár szállítható legyen a BKV járművein. Jelenleg erre csak a HÉV-en és a fogaskerekűn van lehetőség. Végül, de nem utolsósorban nagyon fontos az infrastruktúra fejlesztése. A Kerékpáros Budapest Koncepció részletes tervet tartalmaz arra nézve, hogy hogyan kell kialakítani egy kerékpárosbarát úthálózatot. Ennek elemei fontossági sorrendben a következők: 1. Forgalomcsillapítás. 2. Sebességcsökkentés (pl. sebességkorlátozás, sávelhúzás, sebességcsökkentő küszöb, rázókő, burkolati jelek stb.) 3. Konfliktuspontok (pl. csomópontok) kezelése (pl. elsőbbségi viszonyok felülvizsgálata, kiemelt átvezetések, színes burkolat stb.) 4. Útpálya újrafelosztása (pl. kerékpársáv, ajánlott kerékpársáv, széles külső sáv, közös busz-kerékpársáv, parkolás szabályozás). 5. Önálló kerékpárút építése. 6. Meglévő gyalogút átminősítése osztott gyalog- és kerékpárútra. 7. Meglévő gyalogút átminősítése osztatlan gyalog- és kerékpárútra. Az infrastruktúra fejlesztésébe nem csak az úthálózat tartozik bele: nagyon fontos a kerékpártárolás megoldása is. Sok biztonságos, őrzött tárolót kell létesíteni, amelyeknek alkalmasnak kell lenniük mind rövid, mind hosszú távú tárolásra. Végül ne feledkezzünk meg a zuhanyzók és öltözők létesítéséről sem. A 3. ábra szemlélteti, hogy egy 2000-ben elvégzett felmérés résztvevői szerint melyek a kerékpározás feltételeinek legfontosabb hiányosságai Budapesten. 14

15 3. ábra: A kerékpározás feltételeinek legfontosabb hiányosságai Budapesten 14 13,4 13, , ,7 10,5 10,3 % 8 6 8, Közúti közl. vesz. Ker. alk. utak hiánya Ker. utak rossz áll. Ker. tár. hiánya Levegő szenny. Útburk. áll. Lopás Tájék. rendsz. tökél. Tk. eszk. kp. száll. hiánya Forrás: Transman Kft. (2000) A két városfejlesztési dokumentum összhangban van az ábrával. A négy legfontosabb problémát igyekszik orvosolni a javaslat az infrastruktúra fejlesztésére és az oktatásra (iskola, KRESZ), de láthattuk, hogy a tájékoztatási rendszer szükségességéről és a BKV-n való szállíthatóságról is szó esett. A hosszú távú kerékpártárolásra alkalmas őrzött tárolók remélhetőleg a lopás problémáját is csökkentik. A Transman Kft ben végzett kutatásának konklúziójában olvasható, hogy a budapesti lakosok kezdik belátni: a belváros esetében rendelkezésre álló szűkös kapacitások jelenleg gyakorlatilag telítettek és nincs is további lehetőség arra, hogy a személygépkocsik számára nagyobb teret biztosítsunk. A megoldást, ahogy a 4. ábráról leolvasható, elsősorban a tömegközlekedés fejlesztésében látják. Azonban a kerékpáros fejlesztések támogatottsága a legalacsonyabb, ezért itt ismételten fontos célként emelem ki a kerékpár presztízsének javítását. 15

16 4. ábra: A megkérdezettek szerint mi fogja megoldani a gépkocsiforgalom által okozott problémákat Budapesten ,6 24, ,5 % 15 15,5 13, Tömegközl. fejlesztése Utak szél., új utak építése Forgalom csillapítása Autók technikai fejl. Kerékpáros közl. fejl. Forrás: Transman Kft. (2000) A város fejlődésének rövid története; városgazdaságtan, közlekedésgazdaságtan Óbudát, Budát és Pestet 1873-ban egyesítették Budapestté, s ekkor a város lakossága 200 km 2 -es területen fő volt. A 19. és a 20. század fordulójára már kiépült a milleniumi földalatti, egy hosszú villamoshálózat, a HÉV-hálózat legnagyobb része, és a sugaras-gyűrűs közúthálózati szerkezet, amely a kor közlekedési igényeinek remekül megfelelt. Ekkoriban természetesen még nem közlekedtek automobilok a város útjain, helyettük a lovaskocsi és a villamos volt a meghatározó. A kiépült infrastruktúra a 20. század derekáig, az autó nagyobb arányban való elterjedéséig kielégítette az igényeket, sőt, a közlekedés korábban még húzó ágazat is volt. Ám az utóbbi évtizedekben bekövetkezett robbanásszerű változásokra nem volt megfelelő reakció a közlekedési hálózat fejlesztése terén (Molnár, 2004). A város lakossága mára 1,7 millióra növekedett, 525 km 2 -es területen. Ezen kívül ott van még az agglomeráció, amelynek lakossága jelentős részben Budapest területén dolgozik, s így naponta bejárva a városba szintén annak közlekedését terheli. A megnövekedett területű város úthálózatából hiányoznak a megfelelő összekötő elemek, így az úgyszintén 16

17 megnövekedett forgalom igen nagy része a város belső területein halad át (ez a terület az úthálózat kiépülése idején, tehát nagyjából egy évszázaddal korábban még szinte a teljes Budapestet jelentette Kis-Budapest ). Ezért a belső területek úthálózata túlterheltté vált, valamint a zajszint és a levegő szennyezettségi szintje is sokkal magasabb. Nem csupán az úthálózat hiányosságai növelik Budapest belterületének forgalmát. Ha a munka- és lakóhelyeket nézzük, elmondható, hogy Budapest meglehetősen monocentrikus város. A városgazdaságtanban ismert monocentrikus városmodellt William Alonso dolgozta ki 1964-ben. A modell lényege, hogy csak egyetlen városközpont van, itt helyezkedik el a piac, a kereskedelmi és szolgáltató cégek többsége, majd ekörül a feldolgozóipari termelővállalatok. Ezután következik a lakóövezet (Lengyel & Mozsár, 2002). Budapestet vizsgálva adatokkal is alátámasztható a modell városra vonatkozó nem elhanyagolható érvényessége: az 1 km 2 -re eső foglalkoztatottak száma kiugróan magasabb a belvárosban ( fő), főként az V. és VII. kerületben, mint a külsőbb kerületekben (max. 200 fő/km 2 körül), ahová viszont sok ember kiköltözött, és onnan ingázik nap mint nap (Erhart, 2007). A város fejlődésének történetéről szóló részben már utaltam az utóbbi évtizedekben bekövetkezett robbanásszerű változásokra. Ennek a közlekedésgazdaságtan által vizsgált része az a hatás, amit a budapesti egy főre jutó személygépkocsi állomány az utóbbi körülbelül 10 évben bekövetkezett 22%-os növekedése okoz(ott). Az autókat előnyben részesítik a tömegközlekedési eszközök rovására: a közforgalmú és az egyéni közlekedést választók aránya folyamatosan romlik, 1980-ban még 80% - 20% volt az arány, mára ez 60% - 40%-ra módosult (Jakab, 2007). Ráadásul az autókban átlagosan csak 1 1,5 ember utazik. Mindezek miatt a gépjárművek sebessége drasztikusan lecsökkent, ez különösen a belvárosban figyelhető meg. Itt 2005-ös adatok alapján csúcsidőben a haladási sebesség nagyjából 15km/h átlagosan. Eljutottunk ahhoz az állapothoz, ami a közlegelők tragédiájaként ismert (Erhart, 2007), vagyis minden autós jobban járna, ha kevesebben hajtanának rá az utakra, miközben egyénileg racionálisnak tűnik autóba ülni. Mindez a társadalmi határköltségek többrendbeli növekedésével jár. A forgalmi dugóban rekedt emberek munka- és szabadidőtől esnek el. Költséggel jár az eközben 17

18 elhasznált üzemanyagtöbblet az emberek és a természet számára, s az okozott környezetszennyezés is. A szennyezett környezet pedig az emberek egészségét károsítja. Ezek a költségek természetesen nem csak az autóval közlekedők vállát nyomják, nem kizárólag nekik kell kifizetni a környezetszennyezés és az egészségkárosodás externális költsége a társadalom többi tagja számára is megterhelő. Egy svájci kutatás kimutatta, hogy az EU 15-ök GDP-jének egytizedét teszi ki a közlekedés miatti időveszteség és szennyezés (Németh, 2007). Az imént részletezett három tudományterület átfogó képet ad Budapest közlekedésének helyzetéről, és ez a kép egyértelművé teszi, hogy a jövőben valamilyen változásnak kell bekövetkeznie, valamilyen megoldást találniuk kell a Budapesten közlekedőknek, hogy a közlekedést ismét gyorsabbá, hatékonyabbá tegyék, és ne növekedjenek tovább a belőle adódó költségek. 3. Módszertan Kvalitatív adatgyűjtési szakasz Fókuszcsoport, egyéni interjú Kutatásom során három fókuszcsoportos interjút készítettem. Mivel dolgozatomban központi helyet foglal el a három fő közlekedési eszköz, a BKV, a kerékpár és az autó használatának vizsgálata, így egy-egy fókuszcsoportba egy-egy közlekedési eszköz rendszeres használóit hívtam, tehát például az autós fókuszcsoportba olyanokat, akik mindennapi életükben szinte kizárólag autóval közlekednek Budapesten. Az egyes interjúk nagyjából másfél órán át tartottak. Ebben az időkeretben került sor a mentális térképezéses feladatra is. Mindhárom fókuszcsoport résztvevői közül csak egy-egy embernek kellett rajzolnia, de a feladat az volt, hogy közösen beszéljék meg, mit rajzoljon. Ami a résztvevők számát illeti, az autós interjún 4, a BKV-s interjún 5, a biciklis interjún 6 fő vett részt. Az autós és BKV-s csoportba is több embert hívtam, de sajnos többen az utolsó pillanatban mondták le a részvételt. 18

19 A fókuszcsoportokat kiegészítendő, három egyéni interjút is készítettem. Az interjúk alanyai a budapesti közlekedés szakértői voltak, konkrétan Szálka Miklós a Pro Urbe Kft.-től, Tőkés Balázs, a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztályának fejlesztési mérnöke, valamint Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Társaság ügyvezető igazgatója. Emellett röviden beszélgettem Marton Miklóssal, a Studio Metropolitana projekt felelősével is, de sajnos teljes interjút nem sikerült vele készítenem Mentális térképezés A mentális térképezésben ötféle elterjedt adatgyűjtési technika van. Ezek közül kutatásom során a standarditásra törekvő (irányított felidézés) térképrajzoltatást alkalmaztam. A térképrajzoltatás a fókuszcsoportos interjúk során történt. Az öt módszer közül a másik legelterjedtebb módszer a szabad térképrajzoltatáson (kötetlen felidézés - free recall) alapuló adatfelvétel. A free recall módszer azt jelenti, hogy a kutató egy teljesen üres fehér papírlapra rajzoltatja interjúalanyát, például megkéri, hogy rajzolja le településének térképét. Ennek hátránya, hogy nagy mennyiségű kötetlen felidézéssel rajzoltatott térképet nehéz standardizálni, szükség van a kutató jelenlétére, ez viszont gátat szab a minta méretének (nem lehet több száz térképet fejben tartani). Éppen ezért alakult ki az irányított felidézés módszere. Ennek lényege, hogy nem üres papírlapot adunk az interjúalanyoknak, hanem bizonyos elemeket előre berajzolunk, például egy folyót vagy a település határát. A mentális térképezésben a térre vonatkozó információk gyűjtése során alapvető a Lynch által a város elemeire megalkotott öt kategória. Ez az öt kategória a következő: útvonal (path) határvonal / törésvonal (edge) mentális tér (district) csomópont (node) tájékozódási pont (landmark). 19

20 Lynch ezeket a fogalmakat elsősorban városokra alkalmazza könyvében, de alkalmazhatóak a városnál kisebb vagy nagyobb kiterjedésű terekre is. Az útvonalak olyan csatornák, amelyek gyakran domináns elemek a környezetről alkotott képben, hiszen az emberek ezeken közlekednek, s ennek során figyelik meg a környezet többi részét, vagyis a többi környezeti elem gyakran az útvonalak mentén rendeződik valamilyen rendszerbe. A határvonalak olyan jól megfigyelhető környezeti elemek, amelyek összekötnek vagy szétválasztanak két területet. Határvonal lehet pl. egy fal, egy vasútvonal vagy egy folyópart. A mentális terekbe gondolatban be lehet lépni, határai többnyire elkentek (hacsak nincs körülötte valamilyen egyértelmű határvonal vagy törésvonal). A mentális tereknek általában van néhány jellemzőjük, amely alapján a megfigyelő felismerheti, hogy az adott területen jár. A csomópontok lehetnek útkereszteződések vagy a közlekedés olyan pontjai, ahol át kell szállni. Fontosak, mert ezeken a helyeken az embereknek döntést kell hozniuk, hogy merre menjenek tovább, s ezért fokozott figyelemmel haladnak át rajtuk. Tájékozódási pont szinte bármi lehet, amit az emberek felhasználnak tájékozódás közben. Általában valami egyszerű fizikai elem, mint például egy épület vagy egy tábla, de lehet olyasmi is, ami messziről és sok helyről látszik. A terület alaposabb ismerői gyakrabban tájékozódnak apróbb dolgok alapján, mint azok, akik csak most ismerkednek vele. Mentális térképezéses kutatásom során a célom az volt, hogy felderítsem a különböző közlekedési eszközöket használók útvonalait. Mindhárom fókuszcsoportban ugyanazt a három utat kellett gondolatban megtenniük az interjúalanyoknak, de másmás útvonalon haladtak végig. A két módszer mellett Kevin Lynchtől vettem át néhány kérdéstípust, amelyeket a térképek megrajzolása után tettem fel. (A fókuszcsoportok vezérfonalai a Mellékletekben olvashatók.) A térképrajzoltatás mellett kutatásában Lynch az interjúalanyoknak egy sor kérdést tett fel arra vonatkozóan, hogy miket látnak/hallanak/éreznek, ha végigmennek például az otthonuktól a munkahelyükre vezető útvonalon, vagy, hogy mik az egyes területek jellegzetes tulajdonságai (Lynch, 1960, p. 141.). 20

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések László János Magyar Kerékpárosklub Kiindulás Országos és Budapesti adatok Tanulságok és feladatok Kiindulás Közös nevező Adatok korlátai

Részletesebben

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Kaposvár Tóth István Alpolgármester Csomóponti átvezetések, Kereszteződések Elemváltások Kezdet- és végződés kialakítása Dalos Péter tervezőmérnök

Részletesebben

Kerékpározást ösztönző kampányok. Tata, 2013. október 29. Dormán Emese Kilián Zsolt

Kerékpározást ösztönző kampányok. Tata, 2013. október 29. Dormán Emese Kilián Zsolt Kerékpározást ösztönző kampányok Tata, 2013. október 29. Dormán Emese Kilián Zsolt Alapfogalmak Nem elég az út (autó)kapacitása? Nincs elég (autó)parkolóhely? Honnan ez a sok bringás? Kommunikáció: Szemléletváltás

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Gégény István ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Közlekedésbiztonsági konferencia Békés, 2011. július 22. A kerékpározás

Részletesebben

A Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság

A Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság A Magyar Kerékpárosklub A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság A szervezet A Magyar Kerékpárosklub a critical mass mozgalom szakmai szervezete A szervezet Kik vagyunk? A Magyar Kerékpároskub

Részletesebben

Kerékpáros szemléletformálási kalauz helyi önkormányzatok számára Időpont: 2014. február 26. Helyszín: Békéscsaba

Kerékpáros szemléletformálási kalauz helyi önkormányzatok számára Időpont: 2014. február 26. Helyszín: Békéscsaba A kerékpárosbarát városfejlesztés és promóció Kerékpáros szemléletformálási kalauz helyi önkormányzatok számára Időpont: 2014. február 26. Helyszín: Békéscsaba Miért fontos a kerékpározás népszerűsítése?

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Kerékpár éghajlati teszt

Kerékpár éghajlati teszt Benchmarking Kerékpár éghajlati teszt supported by www.trendy-travel.eu A kiadvány tartalmáért az egyedüli felelősség a szerzőket terheli, és nem szükségszerűen tükrözi az Európai Közösség álláspontját.

Részletesebben

Kerékpáros szemléletformálási kalauz helyi önkormányzatok számára Időpont: 2013. november 29. Helyszín: Szeged

Kerékpáros szemléletformálási kalauz helyi önkormányzatok számára Időpont: 2013. november 29. Helyszín: Szeged A kerékpáros turizmus fejlesztése az EuroVelo13 Vasfüggöny kerékpárút mentén Kerékpáros szemléletformálási kalauz helyi önkormányzatok számára Időpont: 2013. november 29. Helyszín: Szeged Szakmai munkacsoport

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Győr Biztonságban az iskolák környékén

Győr Biztonságban az iskolák környékén Győr Biztonságban az iskolák környékén Komplex probléma komplex megoldás keresés Statisztikai adatok megvizsgálása Kerekasztal beszélgetések releváns szakemberekkel Kérdőíves információgyűjtés Infrastruktúra,

Részletesebben

FENNTART- HATÓSÁG? MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES:

FENNTART- HATÓSÁG? MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES: címlap MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES: HUMÁN, TÁRSADALMI, TERMÉSZETI ÉS GAZDASÁGI ERŐFORRÁSOK. FENNTART- HATÓSÁG? A JÖVŐ NEMZEDÉKEKÉRT

Részletesebben

Széll projekt. Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12)

Széll projekt. Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12) Széll projekt Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12) Mit szólnának hozzá ha azt mondanám: a Széll Kálmán téren és környékén a közúti járművek évente közel 540000 kilogramm szennyezést szórnak

Részletesebben

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23. A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor Budapesti Közlekedési

Részletesebben

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kutatás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kerékpáros Magyarország program 2007 keretében készül dr. Makó Emese Széchenyi István Egyetem

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével. Mocsári Tibor főmérnök

A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével. Mocsári Tibor főmérnök A közutakon alkalmazott kerékpáros átvezetések a forgalomtechnikus szemével Mocsári Tibor főmérnök 2010. szeptember Kerékpáros Vasúti ájárók Közlekedésbiztonsági forgalombiztonsága Nap - NKH - KKK, szakmai

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése Forgalmász napok Sopron, 2013. június 12-13. Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése Vincze Tibor vin@trenecon.hu 1 2013.06.24. Tartalom 1. Miként látjuk a kerékpárost? 2. Kívánatos

Részletesebben

Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap

Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Budapesti kerékpáros balesetek elemzése 2006 2009 Kertesy Géza vezető tervező, ügyvezető A baleseti adatok változása az elmúlt 10 évben A kerékpáros balesetek számának

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Közlekedési ismeretek szakkör. éves munkaterve. a 2013/14-es tanévre. A résztvevő korosztály: 10-11 éves, alsó tagozatos, 4. osztályos gyermekek

Közlekedési ismeretek szakkör. éves munkaterve. a 2013/14-es tanévre. A résztvevő korosztály: 10-11 éves, alsó tagozatos, 4. osztályos gyermekek Közlekedési ismeretek szakkör éves munkaterve a 2013/14-es tanévre A szakkör helyszíne: Hosszúpályi Irinyi József Általános Iskola 4274, Hosszúpályi, Szabadság tér 30. A szakkör elnevezése: Közlekedési

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON

KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON KERÉKPÁRSZÁLLÍTÁS BUSZON, METRÓN, VILLAMOSON Kerékpárszállítás buszon, metrón, villamoson Kovács Gergely COWI Magyarország Kft. # 2011.03.16. Jelenlegi helyzet Budapest fogaskerekű HÉV vasút # # # # #

Részletesebben

Forgalomtechnikai beruházások 1. Korlátok 2. Körforgalmak

Forgalomtechnikai beruházások 1. Korlátok 2. Körforgalmak Forgalomtechnikai beruházások 1. Korlátok 2. Körforgalmak Dr. Lányi Péter Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2009. október 16. 1 www.maut.hu 2 www.maut.hu 3 www.maut.hu 4 www.maut.hu 5 www.maut.hu 6

Részletesebben

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten?

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Október vége van, 2013 októberéé, és jövő tavasszal, ha igaz, Budapesten is beindul a közbicikli rendszer, BUBI néven. Tud róla? Tudja, hogy mi is ez? Érdekli? Szeretné

Részletesebben

Nagykovácsi biciklisták NATE kérdıíves felmérés legfontosabb megállapításai

Nagykovácsi biciklisták NATE kérdıíves felmérés legfontosabb megállapításai Nagykovácsi biciklisták NATE kérdıíves felmérés legfontosabb megállapításai Válaszadók A kérdıívet 2009 utolsó két hónapjában 275-en töltötték ki, elektronikusan vagy papíron. A válaszadók túlnyomó többségének

Részletesebben

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032)

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) Kedvezményezett: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium A projekt

Részletesebben

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001. BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20.

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001. BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20. Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001 BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20. BuBi Szakmai Fórum 2011. szeptember 20. A BuBi szerepe Budapest közösségi

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Közösségi Kerékpáros Közlekedési Rendszer kutatás. 2009. Március 10.

Közösségi Kerékpáros Közlekedési Rendszer kutatás. 2009. Március 10. 1 Közösségi Kerékpáros Közlekedési Rendszer kutatás 2009. Március 10. 1. RÉSZ: BEVEZETÉS A kutatás háttere és célja A Parking Szervez Fejleszt Kft. piackutatást kezdeményezett, hogy felmérje a kerékpáros

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május

Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült: 2008. május Kutatás a lakosság körében a nem szociális célú bérlakás építés megítéléséről Készítette: Aktuális Kft. Készült:. május A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából. májusában

Részletesebben

Tanulmány avagy mire is jó egy vonaljegy?

Tanulmány avagy mire is jó egy vonaljegy? Tanulmány avagy mire is jó egy vonaljegy? Mire is jó egy BKV-BKK vonaljegy? Látszólag egyszerű a kérdés, a legtöbben valószínűleg azt válaszolnák rá, hogy utazásra. Igen, ez valóban így van, de ez a jegyecske

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

Kerékpárforgalmi létesítmények

Kerékpárforgalmi létesítmények Mobile 2020 Kerékpárosbarát közlekedés és infrastruktúra 2013.05.09. REC Szentendre Kerékpárforgalmi létesítmények Sztaniszláv Tamás nyugalmazott építőmérnök A kerékpáros közlekedés előnye a települések

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kovács Gergely - Vincze Tibor TRENECON COWI Kft. 2 Kerékpárút Elválasztott megelőzi a nagy sebesség-különbségből, rossz látási

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

2011. 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

2011. 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth Balázs: Személy / autó / busz / megálló A közforgalmú közlekedés szerepe a városok életében előadását hallhatják! 2 Dr. Horváth Balázs: Személy

Részletesebben

18. Útburkolati jelek

18. Útburkolati jelek 18. Útburkolati jelek (1) Az útburkolati jelek: a) úttest szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos az útkereszteződésnél szaggatott vonal; b) 146 terelővonal: hosszirányú egy vagy [olyan útszakaszon,

Részletesebben

MEPS 2015. Middle European Planning Seminar. HAJDÚSZOBOSZLÓ, Hungary. 4. számú projekt: Dózsa György úti kerékpárút BESZÁMOLÓ

MEPS 2015. Middle European Planning Seminar. HAJDÚSZOBOSZLÓ, Hungary. 4. számú projekt: Dózsa György úti kerékpárút BESZÁMOLÓ Middle European Planning Seminar HAJDÚSZOBOSZLÓ, Hungary 4. számú projekt: Dózsa György úti kerékpárút BESZÁMOLÓ Pedro BATISTA Nikoletta VARGA University of Debrecen Budapest University of Technology and

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

A közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés

A közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés TÖBBMILLIÓ ÉLET MEGMENTÉSE A közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés CSELEKVÉSEK ÉVTIZEDE A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGÉRT 2011-2020 Dr. Pusztai Zsófia WHO Magyarországi Iroda 2015.

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor 1 Előzmények A lehetőség: KRESZ (2010.01.01) A módosítás előtt: (3) Ha az Egyirányú forgalmú út jelzőtáblák (104. és 105.

Részletesebben

A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében

A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében A 35-ös autóbusz útvonalának módosítása a Corvin út térségében 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok A BKK kikérte az utazóközönség véleményét a 35-ös viszonylat Corvin út térségi útvonal-módosításával

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE Cél: A gyerekek ismerjék meg a mai és a korábbi generációk utazási szokásait, megvizsgálva, hogy milyen távolságokra utaztak, milyen közlekedési eszközt használtak és ezeknek

Részletesebben

Munkába, de hány keréken?

Munkába, de hány keréken? Munkába, de hány keréken? A Zöld Gondolat Lovagrend közlekedéstudatossági kutatása Újabb zöld kutatás, újabb fejlemények. Az őszi energiatakarékossági kérdőív után Lovagrendünk egy másik témában is feltette

Részletesebben

Kerékpárosbarát Település

Kerékpárosbarát Település Kerékpárosbarát Település Válasz ID 287 1. A pályázó adatai 1.1 Település neve. 1.2 Lakosságszám 2014. 01. 01-én 1.3 Települési kategória 1.4 Kapcsolattartó A kerékpáros ügyekért felelős neve, végzettsége,

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben Winkler Ágoston menetrendi elıadó Kisalföld Volán Zrt. Bevezetés Egyéni közlekedés térnyerése Közösségi közlekedés szerepe csökken

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

BICIKLIVEL BUDAPESTEN! KERÉKPÁROZÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ÉS SZOKÁSOK A FŐVÁROSBAN

BICIKLIVEL BUDAPESTEN! KERÉKPÁROZÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ÉS SZOKÁSOK A FŐVÁROSBAN BICIKLIVEL BUDAPESTEN! KERÉKPÁROZÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ÉS SZOKÁSOK A FŐVÁROSBAN A STUDIO METROPOLITANA KHT. ÉS A DOUBLE DECKER KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA SAJTÓANYAG 2005. június 21. A Studio Metropolitana

Részletesebben

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

2015.04.28. TATABÁNYA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONZORCIUM

2015.04.28. TATABÁNYA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONZORCIUM 1 2015.04.28. TATABÁNYA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONZORCIUM A forgalomcsillapítás jelentősége és kerékpárosbarát alkalmazása Megközelítési módok közlekedési hálózatok kialakításánál Cél Jellemző feladatok

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu 47. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI

Részletesebben

Mobilitás-utazási módok

Mobilitás-utazási módok Mobilitás-utazási módok Utazási igények oka. Területi munkamegosztás Fajlagos utazási igény Utazásra fordított idő-megtett távolság Mobilitás alakulása Utazási módok Egyéni közlekedés Időpont és útvonal

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001 Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001 Támogatási Szerződés ünnepélyes aláírása 2011. szeptember 22. Támogatási Szerződés ünnepélyes aláírása 2011.

Részletesebben

Hol és hogyan közlekedhetünk kerékpárral és segédmotoros kerékpárral:

Hol és hogyan közlekedhetünk kerékpárral és segédmotoros kerékpárral: Hol és hogyan közlekedhetünk kerékpárral és segédmotoros kerékpárral: (a hatályos KRESZ KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 54. ) (1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy

Részletesebben

Közlekedési táblák. Mottó: "Még jó, hogy ilyen lassan haladunk, mert lehet, hogy rossz irányba megyünk."

Közlekedési táblák. Mottó: Még jó, hogy ilyen lassan haladunk, mert lehet, hogy rossz irányba megyünk. Közlekedési táblák Mottó: "Még jó, hogy ilyen lassan haladunk, mert lehet, hogy rossz irányba megyünk." 1. Képes szótár. a. Utak. Autóút Autóút vége Kerékpárút Gyalogút Autópálya Parkolóhely b. Itt valami

Részletesebben

Utak és környezetük tervezése

Utak és környezetük tervezése Dr. Fi István Utak és környezetük tervezése Autópályák szolgáltató létesítményei 1 Autópályák szolgáltató létesítményei Az európai gyakorlattal összhangban a magyar autópályák és autóutak mellé telepítendő

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás

Részletesebben

Közbiztonság Budapesten

Közbiztonság Budapesten Közbiztonság Budapesten Budapesti adatok Készítette: ELTE Társadalomtudományi Kar Módszertani Kutatóközpont Módszertan A kutatást végezte: BellResearch Adatgyűjtés ideje: 2014. március 21. 2014. április

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Berencsi Miklós Keszthely, 2014. október 21. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés Felmérés InformaFka

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

2013.04.23. Kaposvár Megyei Jogú Város a DDOP-5.1.1-11-2011-0002 azonosító számú Kaposvár kerékpárforgalmi hálózatának fejlesztése című projektjének keretében, európai uniós támogatással mintegy hét kilométerrel

Részletesebben

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező , mint kerékpárosbarát település Kóródi Csilla stratégiai tervező Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály csilla.korodi@gyor-ph.hu. Kerékpáros fejlesztések ben Kerékpáros

Részletesebben

Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak

Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Illéssy Miklós Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

E.ON EnergiaKözösségek. 3. versenyfeladat: Fedezd fel a közösségi közlekedést és a lábaidat!

E.ON EnergiaKözösségek. 3. versenyfeladat: Fedezd fel a közösségi közlekedést és a lábaidat! E.ON EnergiaKözösségek 3. versenyfeladat: Fedezd fel a közösségi közlekedést és a lábaidat! A Rezsiszelídítők közösségének közlekedési szokásainak bemutatásához, elemzéséhez elsőként is karbon-lábnyom

Részletesebben

Kutatási jelentés 2006. január 22.

Kutatási jelentés 2006. január 22. FÖLDRAJZI MOBILITÁS BUDAPESTEN Kutatási jelentés 00. január. TARTALOMJEGYZÉK. ÖSSZEFOGLALÁS.... A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLJAI.... A KUTATÁS MÓDSZERTANA.... MUNKAHELYRE MENET.... MUNKÁJUK SORÁN VIDÉKRE UTAZÓK

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2015. december 01 Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés 2011-05-26 1 Az SL mottója: Az SL a közösségi közlekedésen keresztül hozzájárul ahhoz, hogy Stockholmot Európa

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

A KERÉKPÁROZÁS ÉS MÁS KÖZLEKEDÉSI MÓDOK ELFOGADOTTSÁGÁNAK, TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

A KERÉKPÁROZÁS ÉS MÁS KÖZLEKEDÉSI MÓDOK ELFOGADOTTSÁGÁNAK, TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A KERÉKPÁROZÁS ÉS MÁS KÖZLEKEDÉSI MÓDOK ELFOGADOTTSÁGÁNAK, TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Budapest, 2000. március A KERÉKPÁROZÁS ÉS MÁS KÖZLEKEDÉSI MÓDOK ELFOGADOTTSÁGÁNAK, TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben Mentálisan akadálymentes közlekedés A gyógypedagógiai vizsgálatok, megfigyelések célja Az ügyfél megismerése (meglévő képességek, készségek;

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2. Kutatni kell kutatni jó! - avagy a MIR és a marketingkutatás módszerei Dr. Piskóti István Marketing Intézet Marketing 2. Marketing-menedzsment A marketing összes feladatát és aktivitásait összefoglalóan,

Részletesebben