Adattárak dokumentumtárak - tudástárak

Átírás

1 Adattárak dokumentumtárak - tudástárak Információs társadalom, tudástársadalom - a gazdaság vezető szektora az információs és tudásipar - fő mozgatója a számítástechnika, a távközlés, a szórakoztató elektronika és a média - az információ egyre inkább technikaivá válik - információrobbanás - az információ mennyiségének és relevanciájának problémája - egyre nagyobb szükség van közvetítőkre - könyvtár A KÖNYVTÁR mint információközvetítő intézmény - a tudásgazdálkodás, ismeretgazdálkodás alapintézménye - a dokumentumoknak /ill. a dokumentumokban rögzített információ/ célszerűen gyarapított, őrzött, rendezett és használatra szánt ill. arra alkalmassá tett /áttekinthető rendben tárolt és feltárt/ gyűjteménye - feladata az információ összegyűjtése, megőrzése, feldolgozása, visszakereshetővé tétele (formai és tartalmi feltárás), szolgáltatása - fenti feladatokat biztosító szervezet - szervezet vagy szervezeti egység, amelynek fő célja állomány építése és fenntartása, továbbá olyan információforrások és eszközök használatának elősegítése, amelyek a használóik tájékozódási, kutatási, oktatási, kulturális vagy rekreációs igényeit elégíti ki - a könyvtár a társadalomban négy területen hat: kutatás és fejlesztés, oktatás, élethosszig tartó tanulás, önművelés, közművelődés, szórakozás A technikai fejlődés teljesen átalakítja a könyvtári tevékenységeket is: nemcsak új eszközöket ajánl, hanem fejlesztéseket, új szolgáltatásokat is előidéz. A számítógépes hálózatok elterjedése nagy mértékben befolyásolja annak módjait, ahogyan a könyvtárak el kívánják érni, hogy megkönnyítsék a dokumentumokhoz való hozzáférést, s hogy helyileg tárolt állományukhoz és a többi információforráshoz való sokféle ill. minél többféle hozzáférési lehetőség kombinációját kínálják fel. Papírkönyvtártól az elektronikus könyvtárig Buckland (1998) a könyvtárak három típusát különbözteti meg. Ezek a típusok három fejlődési fázist képviselnek, miközben együtt élnek. A három típus a következő: a papírkönyvtár, az automatizált ([számító]gépesített) könyvtár, az elektronikus könyvtár. Napjainkra már a papírkönyvtárak, az automatizált könyvtárak és az elektronikus könyvtárak együttélésének vagyunk tanúi Magyarországon is. A könyvtári szolgáltatások leghagyományosabb, ezért mindnyájunk számára legismertebb formája a papírtechnológiára épül. Ezt nevezzük papírkönyvtárnak. A papírkönyvtár hosszú időszakon keresztül bizonyult hatékonynak és tartósnak. Hátrányai: 1. A papír szigorúan helyhez kötött médium. A dokumentumnak és használójának ugyanabban az időben, ugyanazon a helyen kell lennie.

2 2. A papírdokumentum egy példányát általában csak egy személy használhatja egy időben (több példány költséges!) 3. A papír rugalmatlan médium. A papírdokumentumok nem teszik lehetővé összeolvasztásukat, szétválasztásukat, újraformázásukat. 4. A papírkönyvtár katalógusait az jellemzi, hogy a hozzáférés minden formája külön cédulasort követel meg, pedig a cédulakatalógusok több példányban való elkészítése gazdaságtalan és nehezen megoldható. 5. A papírkönyvtárban az olvasók is el vannak választva a katalógusoktól és a dokumentumoktól. Ez egyrészt a könyvtárak korlátozott nyitvatartási idejével függ össze. A könyvtári munkafolyamatokat egyre több helyen számítógépesítették vagy éppen most számítógépesítik, ezért a papírkönyvtárak jelentős része automatizált könyvtárrá alakult-alakul át. Az automatizált könyvtár fogalma alatt olyan könyvtárat értünk, amelyben a könyvtári dokumentumok elsősorban papíralapúak, de a könyvtári munkafolyamatok számítógépesítve vannak. Az automatizált könyvtár kiküszöböli a papírkönyvtár néhány problémáját. Mivel azonban a dokumentumok még mindig papíron vannak, vagyis helyhez vannak kötve, a helyi gyűjtemények iránti igény, a dokumentumoknak a használóktól való elválasztása, a gyűjtemények nyitvatartási időhöz kapcsolódó korlátai, valamint a dokumentumok egyes példányainak használatáért folytatott versengés továbbra is megvan. A dokumentumok használatában csak az elektronikus könyvtár digitális dokumentumai hoznak gyökeres változást. A papírral és a mikro-formátumokkal ellentétben ugyanis az elektronikus dokumentumok távolról is használhatóak, egynél több ember is hozzájuk fér egyszerre, és többféle módon használhatóak. Mit kell tennünk tehát az elektronikus formában létező dokumentumokkal? Kis kivétellel ugyanazt, mint azokkal, amelyek papíron férhetőek hozzá: katalogizáljuk őket, figyelve arra, hogy a szöveg melyik változatáról vagy állapotáról van szó, hozzáférhető helyen tároljuk őket, jelzetet adunk nekik, gondoskodunk arról, hogy a megfelelő bibliográfiai és raktári adatok hozzáférhetőek legyenek bibliográfiai adatbázisokon keresztül Az elektronikus dokumentumokat tartalmazó könyvtárak története a falak nélküli könyvtár elnevezés megjelenésével veszi igazán kezdetét. Ezt a metaforikus kifejezést azonban egyre inkább kiszorítja a virtuális könyvtár, az elektronikus könyvtár és a digitális könyvtár elnevezés. A digitális, a virtuális és az elektronikus könyvtár fogalmát gyakran szinonimaként használjuk. A meghatározások sem a szakirodalomban, sem a hétköznapi használatban nem egyértelműek, így a terminológia ma még nem nevezhető véglegesnek. A fogalmak elkülönítése tekintetében a legkönnyebb dolgunk a virtuális könyvtárakkal van. - virtuális könyvtár (helyhez és gyűjteményhez nem kötött könyvtári szolgáltatások, elektronikus katalógus, amely közvetítésével a másutt tárolt digitális dokumentum számítógépünkre letölthető) Virtuális könyvtárnak olyan azonosítók rendezett gyűjteményét célszerű nevezni, amelyek másutt tárolt és hálózaton elérhető dokumentumokat jelölnek és tesznek elérhetővé - elektronikus v. digitális könyvtár (elektronikus, digitális v. digitalizált dok. és szolg. gyűjt.) Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár -1997; Magyar Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár fogalmát annak az állapotnak a leírására használjuk, amelyben a dokumentumokat elektronikus formában tárolják, nem pedig papíron vagy egyéb, helyhez kötött médiumon. Elektronikus dokumentumok egészéről vagy egyes részeiről az olvasó kényelme érdekében papírmásolat készíthető. Az elektronikus könyvtár lényege azonban az, hogy a dokumentumokat elektronikus (vagy egyéb, géppel olvasható) formában tárolják, s így is használhatóak.

3 Rövid és középtávon valószínűleg a digitális és papíralapú dokumentumok tartós együttélésével számolhatunk. Ezért is beszélnek sokan hibrid könyvtárakról, amelyet nem pusztán átmeneti állapotnak, hanem önálló értékű modellnek tekintenek. A hibrid könyvtár egyrészt egyaránt tartalmaz papíralapú és elektronikus (digitális) dokumentumokat, másrészt működtetői a lehető legnagyobb mértékben igyekszenek a papíralapú és az elektronikus gyűjtemények előnyeit egymással egyesíteni. Könyvtártípusok könyvtári rendszer Cél: mindenkinek mindenhol elérést biztosítani az emberiség tudásvagyonához A könyvtárakat különböző szempontok szerint osztályozhatjuk: 1. Fenntartó szerint /magán, állami/ 2. Gyűjtőkör szerint /általános, szaktudományi/ 3. Használat szerint /nyilvános, zárt ill. korlátozottan nyilvános/ 4. Funkció szerint /nemzeti kvt., közkönyvtár, szakkönyvtár, felsőoktatási valamint iskolai kvt./ Nemzeti könyvtár OSZK Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig. A gróf Széchényi Ferenc által november 25-én megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár jelenleg több mint 7 millió egységgel rendelkezik, ezekből több, mint 2 millió a könyv, az időszaki kiadvány (újságok és periodikumok), és 1 millió a kéziratok száma. A térképek száma körülbelül , a képek és metszetek száma , a hangzó anyagok száma pedig Ezen kívül körülbelül 2,5 millió plakát és aprónyomtatvány található a könyvtárban. Az állományban helyet kapott még dokumentum mikrofilm másolata is. Alapfeladatai: - Mo-on keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatásra alapozott gyűjtése, megőrzése, szétosztása. - A külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvő gyűjtése, feltárása, megőrzése. - A nemzeti bibliográfia készítése. - Nem publikált nemzeti irodalom /kéziratok/ gyűjtése - Gyűjteményének archiválása és védelme. - Gyűjteményének helyben használat útján történő rendelkezésre bocsátása. - Nemzetközi dokumentumellátó rendszer nemzeti központja - Nemzeti információs rendszer koordinálása - Központi szolgáltatások megvalósításában /központi katalógusok/ - Kutatás - fejlesztés, irányelvek, normatívák, szabványok kidolgozása, stb. Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár. Szakkönyvtárak A szakkönyvtárakat a 19. században a tudományok specializálódása hozta létre. Egy adott szakterület irodalmát gyűjtik és e szakterület művelőit, kutatóit látják el szakirodalmi információval. Az országos szakkönyvtárak egy-egy nagyobb átfogó tudományterület hazai szakirodalmát a teljesség igényével, a külföldi szakirodalmat, könyv- és főleg folyóiratanyagot, a számítógépes adatbázisokat válogatva gyűjtik. Országos szakkönyvtárakban készülnek a szakterület hazai és külföldi szakirodalmát regisztráló szakbibliográfiák. Egy részük ma már elektronikus dokumentum

4 formájában jelenik meg; olykor a kettő párhuzamosan él egymás mellett. Gyakran a külföldi szakirodalomról a bibliográfiai adatokon túl szemléket, referátumokat is készítenek. Ezek a szolgáltatások legtöbbször elérhetők a könyvtár honlapjáról. Szolgáltatásukra a hagyományos formák (helybenolvasás, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, irodalomkutatás) túlsúlya jellemző, de körükben honosodott meg leginkább és legkorábban a külföldi adatbázisokból nyújtott információszolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó dokumentumszolgáltatás másolatban. Kutatóintézetek, termelőegységek, cégek is tartanak fenn szakkönyvtárat. Ezek az adott munkahely szakirodalmi igényeit elégítik ki, és általában nem nyilvánosak. A tudományos és szakkönyvtári ellátás az Országos Széchényi Könyvtár, a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, az országos nyilvános szakkönyvtárak /Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Országgyűlési Kvt., Országos Idegennyelvű kvt., Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára stb./ valamint az állami egyetemek könyvtárai /pl. Corvinus Egyetem Könyvtára/ feladata. Felsőoktatási könyvtárak A felsőoktatási könyvtárak feladata az intézményben folyó oktató és tudományos kutatómunka szakirodalmi ellátása. Gyűjtőkörük alkalmazkodik az egyetemen vagy főiskolán oktatott tudományágakhoz, szakterületekhez, állományuk összetétele igen magas színvonalú. Egy részük törekszik a hallgatók, oktatók általános művelődés iránti igényei kielégítésére is. Jellemzően hálózatban működnek; a hálózat központja az adott intézmény központi könyvtára; tagjai a kari, a tanszéki, és a kollégiumi könyvtárak. Az egyetemi könyvtárakban (és az országos szakkönyvtárakban) kezdődött a számítógépes rendszerek alkalmazása az információ keresésében és szolgáltatásában éppúgy, mint saját feltárásuk automatizálása. Jelentős előrelépés az Oktatási Minisztérium által finanszírozott EISZ : az Elektronikus Információszolgáltatás biztosítása. Közkönyvtári /közművelődési kvtári/ ellátás A közkönyvtár (korábbi szóhasználattal közművelődési könyvtár) általános gyűjtőkörű Települési és megyei könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata. A községi, városi, fővárosi könyvtárak feladatai: - a helyi igényeknek megfelelő gyűjtemény és szolgáltatások - médiatárak - közhasznú információs szolg. - helyismereti dok. gyűjtése - szabadpolcos állományrésszel rendelkezik Megyei könyvtárak: a fentieken túl szervezik a területükön működő könyvtárak együttműködését. A könyvtári szolgáltatások A könyvtárak legfőbb célja /a megőrzés mellett/ az információhoz való hozzáférés biztosítása. Az információhoz való hozzáférés különböző könyvtári szolgáltatások igénybevétele révén valósulhat meg. A nyújtott szolgáltatások körét, igénybevételük feltételeit, módjait a könyvtárak használati szabályzata rögzíti.

5 A szolgáltatás három részterülete: - Kapcsolatteremtés a felhasználóval /A könyvtárra, annak szolgáltatásaira, használati módjára vonatkozó felvilágosítás, az olvasó nyilvántartásba vétele, beiratkozás./ - Dokumentumszolgáltatás a/ Kölcsönzés - előjegyzés b/ Helybenolvasás c/ Könyvtárközi dokumentumellátás - Országos Dokumentumellátási Rendszer - Könyvtári tájékoztatás a/ Felvilágosítás /a könyvtári információs rendszerek összességére vonatkozó tájékoztatás forrástájékoztatás; felhasználóképzés/ b/ Adatszolgáltatás /faktográfiai, tényekre vonatkozó illetve bibliográfiai adatokra vonatk. szolgáltatás - helyileg tárolt állomány ill. elektronikus információforrások alapján/ c/ Irodalomkutatás /a táj. legmagasabb szintű és az információforrások összességét igénybe vevő formája; lehet passzív (retrospektív) és aktív (kurrens): index, referáló áttekintés, tömörítvény-gyűjtemény/ ADATBÁZISOK Az információk többszempontú visszakeresésre alkalmas halmaza. Jellemzői: - az információ gyűjtése - a gyűjtött információ feldolgozása formai feldolgozás tartalmi feldolgozás - a gyűjtött és feldolgozott információ tárolása adatbázisokban Az adatbázisok típusai - Referensz adatbázisok: az eredeti, elsődleges forrásokra vonatkozó másodlagos információt tartalmaznak. Bibliográfiai adatbázisok ahol: elsődleges források a dokumentumok (könyv, időszaki kiadv, folyóiratcikk stb.) másodlagos információk: a rájuk vonatkozó dokumentumtételek, bibliográfiai leírások Ilyen adatbázisok: könyvtári elektronikus katalógusok, cikkadatbázisok, szakterületi dokumentumokat feltáró adatbázisok (pl. OMIKK cikkadatbázisai, CSA Materials Science Collection) Forrástájékoztató adatbázisok ahol: elsődleges források nem dok., hanem személyek, szervezetek, szolgáltatások másodlagos információk: a rájuk vonatkozó rekordok Ilyen adatbázisok: cím- és céginformációs adatbázisok, telefonkönyvek, termékinformációt tartalmazó árukatalógusok stb. - Forrás adatbázisok: elsődleges adat vagy információforrások, amelyek az eredeti forrás tartalmát, teljes szövegét szolgáltatják Numerikus adatbankok (statisztikai hivatalok adatbázisai stb.) Szöveges-numerikus életrajzi, vállalati, politikai adatbázisok Teljes szöveges (full-text) adatbázisok (Jogtár, Science Direct, Magyar Elektronikus Könyvtár)

6 A felhasználás helye szerint iparban, kereskedelemben használatos ill. közgyűjtemények által szolgáltatott, a felhasználási szakterülete szerint általános, szakterületi, interdiszciplináris adatbázisokat különböztetünk meg. Adatbázis-szolgáltatók - Kereskedelmi szervezetek - többnyire díjköteles - Könyvtárak legfőbb adatbázis-szolgáltatók: online katalógusuk és a saját építésű adatbázisok mellett külső adatbázisokhoz is hozzáférést biztosítanak, többnyire ingyenesen - Hálózaton hozzáférhető - CD-ROM hozzáférést biztosító