Bevezetés az emberi látásba
|
|
- Ildikó Zsanett Tamásné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bevezetés az emberi látásba
2 Alapfogalmak Fénytani alapfogalmak, fotometria Az emberi szem anatómiája A látásról Kontrasztérzékenység A kontrasztérzékenység matematikai modellje
3 Fénytani alapfogalmak A fény: elektromágneses hullám A fény jellemzői: intenzitás, frekvencia (hullámhossz), fázis Teljesítmény: időegység alatt szállított energia. Intenzitás: egységnyi idő alatt felületegységen át szállított teljesítmény. Térszög: (jele: Ω) egy olyan szög a 3-dimenziós térben, amelyet egy 0 csúcspontú, tetszőleges kúp határoz meg. A térszöget annak a felületdarabnak a nagyságával mérjük, amelyet a kúpfelület az 0 középpontú gömbből kivág. (A kivágott felület alakja közömbös, csak a nagysága számít.)
4 A térszög úgy viszonyul a gömb felszínéhez, mint a síkszög a kör kerületéhez, vagyis értéke egyenesen arányos az objektum vetületének az 0 középpontú gömb felszínén mért területével (S), és fordítottan a gömbsugár (r) négyzetével: (ahol k arányossági konstans). Ha a k konstanst 1-nek választjuk, akkor a térszög mértékegysége az SI-beli szteradián (jele: sr). Ekkor a térszög legnagyobb értéke a teljes gömbfelülethez tartozik:
5 Fotometriai mennyiségek (világítástechnika): Ezek emberközpontú mennyiségek! Fényáram: A teljesítmény fotometriai mértéke: A Φ sugárzott teljesítményből, a sugárzásnak a CIE szabványos fénymérő észlelőre gyakorolt hatása alapján származtatott mennyiség, annak fotometriai megfelelője. I = Km V ( λ) Φ( λ) dλ K m a nappali látásra 683 lm/w. mértékegysége lumen [lm] (1 lm = l cd x 1 sr) Fényerősség: egységnyi térszögbe kisugárzott fényáram. Ez 555 nm hullámhosszon 1/683 W/sr-nak felel meg. mértékegysége: kandela [cd] (Egy átlagos gyertya fényerőssége 1 cd, egy 100 wattos izzólámpáé kb. 120 cd.) (CIE: INTERNATIONAL COMMISSION ON ILLUMINATION)
6 Fotometriai mennyiségek (világítástechnika): Fényesség: felületegységen át kisugárzott fényerősség. Mértékegysége: [nit] vagy [cd/m2] Megvilágítás: mértékegysége: lux [lx] 1 lux megvilágítás akkor éri az objektumot, amikor felületegységre 1 lumen nagyságú fényáram jut: 1lx = 1lm / 1m2 Példák: - 20 lux : gyönge megvilágítás lux : átlagos nappali megvilágítás lux felett: napfényes megvilágítás
7 Az emberi szem felépítése Az emberi szem: átalakító, amely a külvilágból érkező elektromágneses hullámok egy szűk spektrumát képes átalakítani olyan ingerekké, amelyek az agyunkban a külvilágot kép formájában jelenítik meg. A látás: A szem, az idegpályák és az agy együttes, bonyolult információ leképezése és átalakítása. Az emberei szem jellemzői: Átmérő: 2-3 cm Távolságuk: 3-5 cm Szemlencse átmérője: kb. 9mm Szemlencse dioptriája: között változtatható! (görbületi sugár, törésmutató)
8 Az emberi látás jellemzői Látásélesség: Az a határszög, amikor két különálló pontot a szem még két pontnak észlel. (kb. 1 ívperc) (általában 1 m távolságból az egymástól 0.3 mm távolságra lévő pontokat még különállónak érzékeljük.) A látásélességet korlátozza: - a retinán keletkező kép diffrakciója - a szóródás okozta elmosódottság - a retinán lévő idegsejtek mozaikszerűsége Adaptáció: A fény intenzitásának változását a szemlencse előtti fényrekesz, a pupilla szabályozza. (tranziens: néhány másodperc) Fotoreceptorok: Az emberi két különböző fotoreceptorral rendelkezik. - A csapok kisebb fényérzékenységgel rendelkeznek és színesben látnak. - A pálcikák nagyobb fényérzékenységgel rendelkeznek és ugyanarra a hullámhossz-tartományra érzékenyek. Nappali látás: csapok Éjszakai látás: pálcikák
9 Nappali látás (csaplátás): > 10 cd/m2 (fényesség) Szürkületi látás (vegyes): cd/m2 Éjszakai látás (pálcikák): < cd/m2 Az adaptáció a sötétben és világosban látás közötti áttérést jelenti. A teljes adaptációhoz másodperc szükséges. Láthatósági függvény V(λ): Megmutatja, hogy egy nappali látáshoz alkalmazkodott emberi szem mennyire érzékeny a különböző hullámhosszú spektrumszínek energiája iránt. (CIE szabványos fénymérő észlelő) A kisugárzott teljesítmény és az emberi szem által érzékelhető teljesítmény (fényáram) között a láthatósági fv. teremt kapcsolatot: I = Km V ( λ) Φ( λ) dλ ahol ф(λ) a sugárzott teljesítmény, I a fényáram.
10 Az emberi szem anatómiája FÉNY -> Retina -> Receptorok (csap és pálcika) -> retinális feldolgozás -> látóideg -> vizuális agykéreg Pálcikák: alacsony fényintenzitás, durva kép, ideghártya szélén (kb. 120 millió) Csapok: 3 féle, színes, komplex, pontos és részletes kép, ideghártya közepén (kb. 8 millió)
11 Balra fent: A csapok (cones) és pálcikák (rods) mikroszkopikus képe Jobbra fent: A csapok és pálcikák sűrűsége a retinán Balra lent: A csapok színérzékenyégüket tekintve 3 típusra oszthatók: Piros, Zöld és Kék fényre érzékeny típusokra. Ezek hullámhossz-érzékenységét mutatja az ábra.
12 A retina réteges szerkezetű: 1. réteg: fénytől elfordult fényérzékelő sejtek. 2. réteg: bipoláris és a horizontális valamint az amakrinsejtek. 3. réteg: ganglionsejtek. Receptív mező: Az egy ganglionsejthez kapcsolódó receptorsejtek csoportját a ganglionsejt receptív mezejének nevezzük. Információ Hatalmas konvergencia 128 Millió sejt 1 Millió ganglionsejtnek adja át az információt
13 Hermann-rács: A ganglionsejtek receptív mezejéből adódó vizuális illúzió:
14 A ganglionsjetek axonjai alkotják a látóideget (nervus opticus), ezek kereszteződnek (chiasma opticum) és látópályákká (látókötgekké) (tractus opticus) válnak. Innen a feldolgozás következő állomása már az elsődleges látókéreg.
15 -Az agykéreg több, mint fele foglalkozik a látással. (több, mint 20 különböző agyi terület) -Hierarchia: V1 V2 V3 V4 V5/MT/MST IT stb. -Parallelitás
16 A V1 látóközpont sejtjei: egyszerű és komplex sejtek. (Hubel és Wiesel: Nobel-díj V1-beli egyszerű sejtek működése) Egyszerű sejtek Komplex sejtek
17 Példa: a V1-beli sejtek működésének egyszerű szimulációja: Egyszerű sejtek receptív mezeje: (Gabor-függvény) (Kovács Ilona BME Kognitív Tudományok Tanszék)
18 Kontrasztérzékenységi modell Egyáltalán mi kell ahhoz, hogy LÁSSUNK VALAMIT? Válasz: a tárgy és a közvetlen környezete közötti fényerősségkülönbség, azaz KONTRASZT.
19
20 Matematikai modellezés - alapfogalmak Kontraszt: a megjelenített képrészlet legvilágosabb és legsötétebb pontjainak fényerősség-aránya. L C = max Egységes koordináta rendszer: A látótér minden pontja 2 adattal jellemezhető: - Látószög (E) (vizuális fokban) tartomány: 0 o - 90 o - Helyzet (Θ) (radiánban) tartomány: 0-2π [rad] L L min min
21 Kontrasztérzékenységi függvény Kontraszt-küszöb: Az a minimális kontraszt-érték, amelyet képesek vagyunk az esetek 50%-ában észlelni. Kontrasztérzékenység: A kontrasztküszöb reciproka. Kontrasztérzékenységi függvény: A kontraszküszöb reciproka a térfrekvencia függvényében. (Térfrekvencia: 1 fok látószög alatt látható periódusok száma.) A kontrasztérzékenységet befolyásoló tényezők: - Térfrekvencia (mintavételi tétel, optika okozta hibák, neurális feldolgozás) - Fényerősség (pupilla, optika, foton-zaj) - A stimulus helyzete a látótérben (sejtsűrűségek, neurális zaj) - A stimulus mérete (téri integráció) - A stimulus felvillanásának ideje (időbeli integráció) - A stimulus orientációja (modern ember betegsége)
22 Kontrasztérzékenységi függvény Contrast sensitivity function measured by Campbell & Robson at luminance of 500cd/m2 with monocular viewing. Artificial pupil of 2.5mm was used. Field size 10 o x10 o.
23 Kontrasztérzékenységi függvény Contrast sensitivity function measured by Robson at luminance of 20cd/m2 with binocular viewing. Field size 2.5 o x 2.5 o,
24 Kontrasztérzékenységi függvény o Contrast sensitivity function measured by van Meeteren & Vos at two different luminance levels: 10cd/m2 and 1cd/m2. Binocular viewing, with natural pupil. Field size 17 o x 11 o.
25 Kontrasztérzékenységi függvény Contrast sensitivity function at different eccentricities measured by Kelly for neighboring annular zones. Monocular viewing, with artificial pupil of 3mm.
26 Kontrasztérzékenységi függvény Contrast sensitivity function at different eccentricities measured by Pointer & Hess at luminance of 100cd/m2 with monocular viewing along the inferior meridian of the view field. Field size is inversely proportinal with eccentricity, containing 6.4 periods.
27 Kontrasztérzékenységi függvény A modell elemei: Sematikus szemmodell Sejtsűrűségek (csapok és ganglionsejtek) Pupilla átmérőjének modellezése A szem optikai tulajdonságainak modellezése A retinális idegsejtek inf. feldolgozásának modellezése A neurális zaj és fotonzaj figyelembe vétele A téri és időbeli integrálás figyelembe vétele A felismerés folyamatának modellezése
28 Sematikus szemmodell Drasdo N. and Fowler C. W. Non-linear projection of the retinal image in a wide-angle schematic eye. British Journal of Ophthalmology, 58(8): , 1974.
29 Sematikus szemmodell Drasdo N. and Fowler C. W. Non-linear projection of the retinal image in a wide-angle schematic eye. British Journal of Ophthalmology, 58(8): , 1974.
30 Sematikus szemmodell Drasdo N. and Fowler C. W. Non-linear projection of the retinal image in a wide-angle schematic eye. British Journal of Ophthalmology, 58(8): , 1974.
31 Sejtsűrűségek Miért fontos a modellezésük? Alapvetően meghatározzák a szem felbontóképességét. Mely sejttípusok a legfontosabban? Fotoreceptorok közül: csapok A többi sejt közül: ún. midget ganglionsejtek (ezek felelősek a kontraszt érzékeléséért.) A centrális látás felbontóképességét a csapok száma korlátozza, a perifériás látás felbontóképességét a ganglionsejtek sűrűsége. A kontrasztérzékelésben mindkettő fontos szerepet játszik!
32 Sejtsűrűségek: Csapok Csapok és pálcikák eloszlása A retina különböző pontjain. A fekete jel hossza: 10um K.R. Sloan Curcio, C.A., R.E. Kalina, and A.E. Hendrickson. Human photoreceptor topography. Journal of Comparative Neurology, 292: , 1990.
33 Sejtsűrűségek: Csapok K.R. Sloan Curcio, C.A., R.E. Kalina, and A.E. Hendrickson. Human photoreceptor topography. Journal of Comparative Neurology, 292: , 1990.
34 Sejtsűrűségek: Csapok K.R. Sloan Curcio, C.A., R.E. Kalina, and A.E. Hendrickson. Human photoreceptor topography. Journal of Comparative Neurology, 292: , 1990.
35 Sejtsűrűségek: Csapok A mérések alapján felvett sejtsűrűség térkép a retinán. Jól látható, hogy a retina orr felőli részén a csapok sűrűsége jelentősen nagyobb. A fekete folt a vakfoltot jelöli. Ezer sejt/mm2 K.R. Sloan Curcio, C.A., R.E. Kalina, and A.E. Hendrickson. Human photoreceptor topography. Journal of Comparative Neurology, 292: , 1990.
36 Sejtsűrűségek: Csapok Sejtsűrűségek meghatározása a 4 fő meridián mentén: 1. Mérési adatok bevitele (az előbbi diákon látható adatok) 2. A retinális projekció okozta torzítások kezelése Sejt / mm2 a retinán Transzfomáció Sejt / térszög a látótérben 3. Szükség szerint az adódó térszög sejtsűrűség diagramokat szakaszokra kell osztani. 4. Görbeillesztés az egyes szakaszokra.
37 Sejtsűrűségek: Csapok Adatok : - A maximális csap-sűrűség (a sárga foltban): csap/deg fok látószögnél ugyanez: csap/deg2. - A periférián a csapsűrűség 40-50%-al nagyobb az orr felőli részen fok látószög felett csap/deg2 és lassan csökken. Demo
38 Sejtsűrűségek: midget ganglionsejtek A ganglionsejtek sűrűsége a csapoknál megismert módon nem mérhető. Az ok: Henle effektus Henle effektus: A sárgafolt környékén a fotoreceptorok olyan sokan vannak, hogy a ganglionsejtek nem férnek el : kiszorulnak a retina központi részéről. Emiatt a fotoreceptorok a hozzájuk tartozó ganglionsejtekkel hosszú, főként oldalirányú szálakkal kapcsolódnak (a horizontális sejteken keresztül). Ezek a Henle szálak. Charles R. Katholi Neville Drasdo, C. Leigh Millican and Christine A. Curcio. The length of henle fibers in the human retina and a model of ganglion receptive field density in the visual field. Vision Research, 47(22): , 2007.
39 Sejtsűrűségek: midget ganglionsejtek Megoldás: közelítés 0-15 fok: A retina centrális területein a szem felbontóképességéből következtethetünk. ( MAR: minimum angle of resolution) ahol Rv a vizuális MAR, Ro az optikai MAR és Rn a neurális MAR Charles R. Katholi Neville Drasdo, C. Leigh Millican and Christine A. Curcio. The length of henle fibers in the human retina and a model of ganglion receptive field density in the visual field. Vision Research, 47(22): , 2007.
40 Sejtsűrűségek: midget ganglionsejtek 0-15 fok: A neurális MAR-ból a ganglionsejtek effektív sűrűsége már egyszerűen származtatható: A tört nevezőjében szereplő szorzó onnan adódik, hogy a sejtekre hexagonális elrendezést feltételeztünk. Mivel a MAR a sejtek középpontjainak távolságával van összefüggésben, a sűrűség meghatározásához ezt a fenti módon át kell számítani. A k összetevő a csapok és a ganglionsejtek arányát jelképezik. Mivel a neurális MAR a retina középpontjában a csapok sűrűségétől függ (mert ebből van kevesebb, kb. fele annyi, mint ganglion sejt), a neurális MAR értékét meg kell szorozni a ganglionsejtek és a csapokhoz sűrűségének arányával. Ez az arány a centrális retinában ~2, a periféria felé haladva pedig csökken. Charles R. Katholi Neville Drasdo, C. Leigh Millican and Christine A. Curcio. The length of henle fibers in the human retina and a model of ganglion receptive field density in the visual field. Vision Research, 47(22): , 2007.
41 Sejtsűrűségek: midget ganglionsejtek 15 fok felett: A foveától 4mm távolságban a retinán a Henle effektus már elhanyagolható. (A 4mm kb. 15 foknak felel meg látószögben) Itt tehát a fotoreceptoroknál megismert sejtsűrűség mérések eredményei már felhasználhatók. Curcio C.A. and K.A. Allen. Topography of ganglion cells in human retina. Journal of Comparative Neurology, 300:5 25,1990.
42 Sejtsűrűségek: midget ganglionsejtek 15 fok felett: A mérési adatok az összes ganglion sejt típus együttes sűrűségét adta meg. Nekünk csak a midget ganglion sejtej sűrűsége kell. A midget ganglionsejtek arány az össze ganglionsejthez képest: A kis nyilak jelölik a midget ganglion sejteket. A mérték hossza: 25 um Dennis M. Dacey. The mosaic of midget ganglion cells in the human retina. The Journal of Neuroscience, 13(12): , 1993.
43 Sejtsűrűségek: midget ganglionsejtek fokig: A mérési eredményekre illesztett görbék a retinális projekció okozta torzítások kiküszöbölése után: Az r mgc szorzó a midget ganglion sejtek aránya az összeshez képest. A csapokhoz hasonlóan a midget ganglion sejtek sűrűsége itt is sejt/deg2-ben van megadva. A polinomok együtthatóit a 4 fő meridián mentén a táblázat foglalja össze. Dennis M. Dacey. The mosaic of midget ganglion cells in the human retina. The Journal of Neuroscience, 13(12): , Curcio C.A. and K.A. Allen. Topography of ganglion cells in human retina. Journal of Comparative Neurology, 300:5 25,1990.
44 Sejtsűrűségek: midget ganglionsejtek fokig: A midget ganglion sejtek arány a többihez képest mér nem változik, 45-50% marad a látótér perifériás részein. Dennis M. Dacey. The mosaic of midget ganglion cells in the human retina. The Journal of Neuroscience, 13(12): , Curcio C.A. and K.A. Allen. Topography of ganglion cells in human retina. Journal of Comparative Neurology, 300:5 25,1990.
45 Sejtsűrűségek
46 A pupilla mérete A pupilla szabályozza a szembe jutó fény mennyiségét. Az átmérő normál esetben 2mm-9mm között változik. A pupilla átmérőjét a vizuális környezetből a szembe jutó együttes fényerősség határozza meg. A pupilla átmérője a szem optikai tulajdonságait is befolyásolja. (Minél szűkebb a pupilla, az optikai tulajdonságok annál jobbak. Ennek oka, hogy a szemlencse törésmutatója radiális irányban is változik.) A pupilla méretét befolyásoló tényezők: A csapok sűrűsége a retinán személyenként különböző. Hangulati állapot. Genetika. Az írisz színe. Kor.
47 A pupilla mérete Emiatt a pupilla méretére csak durva becslések adhatók: (Ez 3 db különböző becslés a pupilla méretére vonatkozóan a szakirodalomból, homogén megvilágításra.) Hiányosság: Nem lehet még megbecsülni sem, hogy pl. éjszaka egy szembejövő autó hatására mekkora lesz a pupilla mérete. (Inhomogén megvilágítás.) Elméleti feltevés: A pupilla méretét az összes fotoreceptor jele együttesen határozza meg (nappali látásnál a csapok). A csapok mérete és eloszlása változik a retinán -> A retina fényérzékelési hatásfoka változik a retinán. Kiindulás:
48 A pupilla mérete Vezessük be az effektív megvilágítás fogalmát (L eff ), amely a valódi megvilágításból származtatható: Ahol az effektív megvilágítás a valódi megvilágításból (L) és a retinális hatásfokból (η) származtatható: Vagyis azt mondja meg, hogy a valódi megvilágítást a retina milyen megvilágításnak érzékeli. A retinális hatásfok pedig a csapok sűrűségéből és hasznos átmérőkéből számítható. Jelentése: A retina egy elemi területegységének fényérzékelést megvalósító hányada a látótéri koordináták függvényében. ahol D cone a csapok sűrűsége, a cone a csapok apertúrája
49 A pupilla mérete Inhomogén megvilágításra tehát a pupilla mérete: Amely homogén megvilágítás esetén visszaadja az eredeti összefüggést.
50 Az aluláteresztő komponensek Optikai hibák Diffúz fény hatása az üvegtestben A szóródás okozta hatások Diffúzió a retinán A fotoreceptorok diszkrét struktúrája A sáváteresztő jellegű neurális feldolgozás alulátesztő komponense
51 Az aluláteresztő komponensek Sok különböző töréspontú aluláteresztő szűrő. Közülük többnek személyenként változik a töréspontja (optikai hibák, sejtsűrűségbeli különbségek, kor) Emiatt az összetett hatás klasszikus jelfeldolgozási módszerekkel nem írható le. Megoldás: Centrális határeloszlás tétele Nagy számú, független valószínűségi változó összegének eloszlása (megfelelő feltételek teljesülése esetén) normális eloszláshoz tart. Ezt alkalmazhatjuk véletlen töréspontú aluláteresztő szűrőkre. Ekkor az összes szűrő okozta hatás közelíthető egy Gauss-függvénnyel (a frekvenciatartományban.)
52 Az aluláteresztő komponensek f: térfrekvencia [cycles/deg], d: a pupilla mérete [mm], D cone és D mgc : a csapok és a midget ganglionsejtek sűrűsége [sejt/deg 2 ]
53 Felüláteresztő komponens A midget ganglionsejtek koncentrikus receptív mezőiből ered. Ennek egy jól ismert modellje a DOG modell. (Difference Of Gaussians) A hatás egy 40dB/d meredekségű felüláteresztő szűrő.
54 Összefoglalva: szűrő komponensek Felüláteresztő komponens Aluláteresztő komponensek
55 Zajok - Fotonzaj A fény kvantum-természetéből ered (kis fényerőnél). A foton zaj modellje: Poisson eloszlás. Várható értéke (a retina egységnyi területére időegység alatt érkező fotonok száma): L T : fényerő a retinán p: foton konverziós faktor Q: kvantumhatásfok A kvantumhatásfok: A pupillán bejövő fotonoknak azon része, amely végül az agy számára értelmezhető jelet eredményez. Komponensei: A fotonoknak azon része, amely belép a szembe, és nem nyelődik el az üvegtesten. A fotonoknak azon része, amely eléri a retinát, és eltalál egy fotoreceptort. A fotonoknak azon része, amely eltalál egy fotoreceptort, és elnyelődik a fotopigmentben. A fotonoknak azon része, melyek elnyelődnek a fotopigmentben, és jelet váltanak ki. Összességében: A fotonzaj spektrális teljesítmény sűrűségfüggvénye:
56 Zajok Neurális zaj Ez a zaj a neuronok diszkrét struktúrájából fakad. Közelíthető a jelfeldolgozásban ismeretes kvantálási zajjal. A jelfeldolgozásban a kvantálási zaj fehér zaj. Ebből a spektrális teljesítmény sűrűség függvény: Az egyes zaj-források együttes hatása:
57 Téri integráció Ez egy hatás, amely szerint az emberi kontrasztérzékenység a stimulus területének négyzetgyökével arányosan nő. Azonban egy kritikus területet elérve, ez a hatás megszűnik, az érzékenység növekedése megáll, független lesz a területtől. A szakirodalom szerint nemcsak a területnek, hanem a stimulusban lévő vonalak számának is hasonló hatása van. A szakirodalmi eredmények alapján a centrális látómezőre ez a hatás az alábbi módon írható le: Ahol X és Y a stimulus vízszintes és függőleges méretei látószögben kifejezve. N a stimulusban megjelenő vonalak száma. Xc, Yc és Nc a kritikus értékek, ahol az érzékenység növekedése megáll.
58 Hogyan alakul ez a periférián?? Téri integráció Feltevés: A kritikus értékek a Cortical Magnification Factor -ral (M) arányosan változnak. A Cortical Magnification Factor egy arányszám, amely megmondja, hogy a periférián mekkorára kell nagyítani egy vizuális objektumot, hogy ugyanúgy lássuk, mint a centrális látómezőnkben. Ez az arányszám arányosságot mutat a ganglionsejtek sűrűségével. Miért? Egy vizuális stimulus effektív területe ezek alapján:
59 Kontrasztérzékenységi függvény Az aluláteresztő M low és felüláteresztő M high szűrők által csillapított vizuális ingernek nagyobbnak kell lennie, a zaj hatásának kb. 3-szorosánál ahhoz, hogy 50% valószínűséggel érzékeljük (k = 1/3): Mindezek alapján a kontraszt-érzékenységi függvény:
Alapfogalmak folytatás
Alapfogalmak folytatás Színek Szem Számítási eljárások Fényforrások 2014.10.14. OMKTI 1 Ismétlés Alapok: Mi a fény? A gyakorlati világítás technika alap mennyisége? Φ K m 0 Φ e ( ) V ( ) d; lm Fényáram,
RészletesebbenVáz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés:
Váz Látásnyelvemlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig Dr Kovács Gyula gkovacs@cogsci.bme.hu Tereprendezés A látópálya: retina V1 A vizuális rendszer funkcionális organizációja: receptív mezők. http://cogsci.bme.hu/~ktkuser/jegyzetek/latas_nyelv_emlekezet/
RészletesebbenOPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István
OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten sr A 2 r (szteradián = sr) i r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)
RészletesebbenLÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ
LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Az 1.rész tartalma: A fény; a fény hatása az élő szervezetre 2. A szem 1. Különböző
RészletesebbenOPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István
OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár i r Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten A sr (szteradián = sr) 2 r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)
RészletesebbenDr. Nagy Balázs Vince D428
Műszaki Optika 2. előadás Dr. Nagy Balázs Vince D428 nagyb@mogi.bme.hu Izzólámpa és fénycső 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 350 400 450 500 550 600 650 700 750 2 Fényforrások csoportosítása Fényforrások
RészletesebbenTipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED
Egy fényforrás által minden inrányba kisugárzott fény mennyisége Jele: Ф Egysége: lm A Φ sugárzott teljesítményből, a sugárzásnak a CIE szabványos fénymérő észlelőre gyakorolt hatása alapján származtatott
RészletesebbenVizuális illúziók. Gátlás Kontraszt illúziók III. Kontraszt illúziók - Gátlás. A vizuális feldolgozásért felelős területek
Vizuális illúziók III. Kontraszt illúziók - Gátlás BME Kognitív Tudományi Tanszék Németh Kornél (knemeth@cogsci.bme.hu) A vizuális feldolgozásért felelős területek Mi és Hol pályák (Mishkin & Ungleider,
RészletesebbenLátás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/
Látás Nyelv - Emlékezet http://www.cogsci.bme.hu/~ktkuser/kurzusok/bm ETE47A001/2016_17_1/ A látás alapjai Általános elv AGY Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya Kéregalatti
RészletesebbenFénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú
RészletesebbenNémethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2
Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2 1.Budapesti Műszaki Egyetem; 2 Pannon Egyetem 1 Áttekintés A fotometria két rendszere: Vizuális teljesítmény alapú Világosság egyenértékű fénysűrűség alapú
RészletesebbenA látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron
Látás Nyelv Emlékezet A látás alapjai Általános elv Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya AGY Kéregalatti és kérgi területek Szenzoros, majd motoros és asszociációs területek
RészletesebbenOrvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
Orvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2012. március 19. A hallás fizikája 1 Látószervünk működése
Részletesebben11/23/11. n 21 = n n r D = Néhány szó a fényről nm. Az elektromágneses spektrum. BÓDIS Emőke november 22.
11/23/11 Néhány szó a fényről 400-800 nm 300-850nm BÓDIS Emőke 2011. november 22. A szem vázlatos szerkezete Az elektromágneses spektrum A teljes spektrum pusztán 1/70-ed részét látjuk! Távolsági alkalmazkodás:
RészletesebbenLÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás
LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Az emberi szem felépítése Az emberi szem legfontosabb részei Az emberi
Részletesebben10/8/ dpr. n 21 = n n' r D = Néhány szó a fényről nm. Az elektromágneses spektrum. BÓDIS Emőke Október 2.
10/8/12 Néhány szó a fényről 400-800 nm 300-850nm BÓDIS Emőke 2012. Október 2. Az elektromágneses spektrum A teljes spektrum pusztán 1/70-ed részét látjuk! A szem vázlatos szerkezete Optikai leképezés
RészletesebbenÉlettani ismeretek A fény érzékelése és a látás
Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Az emberi szemfelépítése a látóideg b vakfolt c ínhártya d érhártya e ideghártya, retina f hátulsó csarnok g szivárványhártya h csarnokvíz i első csarnok
RészletesebbenSzilárd testek sugárzása
A fény keletkezése Szilárd testek sugárzása A szilárd test melegítés hatására fényt bocsát ki A sugárzás forrása a közelítőleg termikus egyensúlyban lévő kibocsátó test atomi részecskéinek véletlenszerű
RészletesebbenOPTIKA. Optikai rendszerek. Dr. Seres István
OPTIKA Dr. Seres István Nagyító képalkotása Látszólagos, egyenes állású nagyított kép Nagyítás: k = - 25 cm (tisztánlátás) 1 f N 1 t k t 1 0,25 0,25 1 t 1 t 0,25 f 0,25 Seres István 2 http://fft.szie.hu
RészletesebbenOPTIKA. Hullámoptika Színek, szem működése. Dr. Seres István
OPTIKA Színek, szem működése Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu Színrendszerek: Additív színrendszer Seres István 3 http://fft.szie.hu
RészletesebbenA látás élettana II.
A látás élettana II. Tanulási támpontok 98-99. prof. Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet 1 papilla n. optici fovea 2 1 A retina sejtjei 3 A retina sejtjei pálcikák csapok bipolaris sejtek horizontális
RészletesebbenHogyan és mivel világítsunk gazdaságosan?
Hogyan és mivel világítsunk gazdaságosan? Molnár Károly Zsolt Óbudai Egyetem KVK MTI molnar.karoly@kvk.uni-obuda.hu Tematika Alapfogalmak A világítás célja A jó világítás követelményei Fényforrások fajtái
RészletesebbenOPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István
OPTIKA Diszperzió, interferencia Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu : A fény elektromágneses hullám: Diszperzió: Különböző hullámhosszúságú
RészletesebbenVEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés
Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés tartalom Fotometriai ismétlés Fénysűrűség Színmérés Sugárzáseloszlások Lambert (reflektáló) felület egyenletesen
RészletesebbenAz elektromágneses sugárzás kölcsönhatása az anyaggal
Az elektromágneses sugárzás kölcsönhatása az anyaggal Radiometriai alapfogalmak Kisugárzott felületi teljesítmény Besugárzott felületi teljesítmény A fény kölcsönhatása az anyaggal 1. M ΔP W ΔA m 2 E be
RészletesebbenVÍZUÁLIS OPTIKA. A színlátás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2018
VÍZUÁLIS OPTIKA A színlátás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2018 A színlátás Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú
RészletesebbenLátás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).
Látás A szem felépítése és működése. Optikai leképezés a szemben, akkomodáció. Képalkotási hibák. A fotoreceptorok tulajdonságai és működése. A szem felbontóképessége. A színlátás folyamata. 2014/11/18
RészletesebbenA Planck-eloszlásokról és a fényforrások ekvivalens színhőmérséklet -eiről Erbeszkorn Lajos
A Planck-eloszlásokról és a fényforrások ekvivalens színhőmérséklet -eiről Erbeszkorn Lajos VTT Szeminárium, Budapest, 2017-10-10 Bevezetés Néhány szó a fényről A fényforrások csoportosítása Az emberi
RészletesebbenOptika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)
Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok
RészletesebbenA LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+
A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani sötétben kivilágított hálóval, vonalakkal, ütőkkel és labdával? A szem törőközegei
RészletesebbenKészítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.
VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenHajder Levente 2017/2018. II. félév
Hajder Levente hajder@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2017/2018. II. félév Tartalom 1 A fény elektromágneses hullám Az anyagokat olyan színűnek látjuk, amilyen színű fényt visszavernek
RészletesebbenTartalom. Tartalom. Anyagok Fényforrás modellek. Hajder Levente Fényvisszaverési modellek. Színmodellek. 2017/2018. II.
Hajder Levente hajder@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2017/2018. II. félév 1 A fény elektromágneses hullám Az anyagokat olyan színűnek látjuk, amilyen színű fényt visszavernek
RészletesebbenVilágítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés
Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés tartalom Fotometriai ismétlés Fénysűrűség Színmérés Sugárzáseloszlások Lambert (reflektáló) felület egyenletesen
RészletesebbenFényerő mérés. Készítette: Lenkei Zoltán
Fényerő mérés Készítette: Lenkei Zoltán Mértékegységek Kandela SI alapegység, a gyertya szóból származik. Egy pontszerű fényforrás által kibocsátott fény egy kitüntetett irányba. A kandela az olyan fényforrás
RészletesebbenOrvosi Fizika. Az érzékszervek biofizikája: a látás. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
Orvosi Fizika Az érzékszervek biofizikája: a látás Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2015. november 30. Látószervünk működése (fizikai alapok)
RészletesebbenOPTIKA. Szín. Dr. Seres István
OPTIKA Szín Dr. Seres István Additív színrendszer Seres István 2 http://fft.szie.hu RGB (vagy 24 Bit Color): Egy képpont a piros, a kék és a zöld 256-256-256 féle árnyalatából áll össze, összesen 16 millió
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenII. Szakmai alap- és szakismeretek, gyakorlati alkalmazásuk 11. Világítástechnika Hunyadi Sándor
A 2015. LVII-es energiahatékonysági törvényben meghatározott auditori és energetikai szakreferens vizsga felkészítő anyaga II. Szakmai alap- és szakismeretek, gyakorlati alkalmazásuk 11. Világítástechnika
RészletesebbenSzem, látás. 4.ea 2015.12.07. BME - VIK
Szem, látás 4.ea 2015.12.07. BME - VIK 1 Látószervünk működése bemenő optikai rendszer fiziológiai - biológiai jelfeldolgozás agyi mechanizmusok: pszichológiai jelfeldolgozás környezetből származó fény-inger,
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenNagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem
agy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem A mérés mint statisztikai mintavétel A méréssel az eloszlásfüggvénnyel
RészletesebbenA kutyafélék összehasonlító neurobiológiája- Szenzoros képességek
A kutyafélék összehasonlító neurobiológiája- Szenzoros képességek Miért vizsgáljuk a szenzoros képességeket? Anatómiai-morfológiai különbségek Hubel és Wiesel Tapasztalat Összehasonlító vizsgálatok Kivel?
RészletesebbenBevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak
Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Az emberi színlátás Forrás: http://www.normankoren.com/color_management.html Részletes irodalom: Dr. Horváth András: A vizuális észlelés
RészletesebbenA Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása
A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása Összeállította: dr. Szuhay Péter Budapest, 2013 Filename, 1 Hang és zaj 1. rész Dr. Szuhay Péter B & K Components Kft
RészletesebbenLÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ
LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 A 2. rész tartalma: A látás 3 fázisa: inger, érzet, észlelet A látás pigment-folyamatai
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 8. MÉRÉS Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 12. Szerda délelőtti csoport
RészletesebbenA forgalomsűrűség és a követési távolság kapcsolata
1 A forgalomsűrűség és a követési távolság kapcsolata 6 Az áramlatsűrűség (forgalomsűrűség) a követési távolsággal ad egyértelmű összefüggést: a sűrűség reciprok értéke a(z) (átlagos) követési távolság.
RészletesebbenBenapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
RészletesebbenOptomechatronika. 2014/15. tanév tavaszi félév. Antal Ákos
Optomechatronika 2014/15. tanév tavaszi félév Antal Ákos Területek Optika (mint tudományterület): Geometriai optika Hullámoptika Kvantumoptika Statisztikus optika A fény tulajdonságai: Hullám Részecske
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenLátás Nyelv Emlékezet
Látás Nyelv Emlékezet Magasabbszintű látás, kategóriák az emberi agyban Do you really want to study vision? A látórendszer 3 rendező elve 1. Többszörös reprezentáció (modulok) Az agykéreg több, mint fele
RészletesebbenRadiometria, fotometria, színmérés. Az anyagokat Prof. Schanda János jegyzeteiből összeállította: Várady Géza
Radiometria, fotometria, színmérés Az anyagokat Prof. Schanda János jegyzeteiből összeállította: Várady Géza Radiometria, fotometria, színmérés A radiometria az optikai sugárzást fizikai mennyiségek formájában
RészletesebbenVilágítástechnika a környezettudatosság tükrében. Dodog Zoltán Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar
Világítástechnika a környezettudatosság tükrében 2015 Dodog Zoltán Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A világítástechnika és a környezet A világítás környezetterhelése ENERGIAFELHASZNÁLÁS FÉNYSZENNYEZÉS
RészletesebbenStatisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1
Statisztika - bevezetés 00.04.05. Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc Bevezetés Véletlen jelenség fogalma jelenséget okok bizonyos rendszere hozza létre ha mindegyik figyelembe vehető egyértelmű leírás általában
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás
RészletesebbenA hőmérsékleti sugárzás
A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti
RészletesebbenCompton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
Részletesebben5.1. ábra. Ábra a 36A-2 feladathoz
5. Gyakorlat 36A-2 Ahogyan a 5. ábrán látható, egy fénysugár 5 o beesési szöggel esik síktükörre és a 3 m távolságban levő skálára verődik vissza. Milyen messzire mozdul el a fényfolt, ha a tükröt 2 o
RészletesebbenVilágító diódák emissziójának szimulációja Monte Carlo sugárkövetés módszerével
Világító diódák emissziójának szimulációja Monte Carlo sugárkövetés módszerével Borbély Ákos, Steve G. Johnson Lawrence Berkeley National Laboratory, CA e-mail: ABorbely@lbl.gov Az előadás vázlata Nagy
RészletesebbenBevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak
Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Az emberi színlátás Forrás: http://www.normankoren.com/color_management.html Részletes irodalom: Dr. Horváth András: A vizuális észlelés
RészletesebbenOptika gyakorlat 5. Gyakorló feladatok
Optika gyakorlat 5. Gyakorló feladatok. példa: Leképezés - Fruzsika játszik Fruzsika több nagy darab ívelt üveget tart maga elé. Határozd meg, hogy milyen típusú objektívek (gyűjtő/szóró) ezek, és milyen
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1689/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A GE Hungary Kft. Technológia-Budapest, Fotometria Laboratórium (1044 Budapest, Váci út 77.) akkreditált területe: I. Az
RészletesebbenE (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic
Abszorpciós spektroszkópia Abszorpciós spektrofotometria 29.2.2. Az abszorpciós spektroszkópia a fényabszorpció jelenségét használja fel híg oldatok minőségi és mennyiségi vizsgálatára. Abszorpció Az elektromágneses
RészletesebbenÖsszeállította: Juhász Tibor 1
A távcsövek típusai Refraktorok és reflektorok Lencsés távcső (refraktor) Galilei, 1609 A TÁVCSŐ objektív Kepler, 1611 Tükrös távcső (reflektor) objektív Newton, 1668 refraktor reflektor (i) Legnagyobb
RészletesebbenZaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
RészletesebbenA látás. A szem anatómiája
A látás A szem anatómiája 1:posterior chamber 2:ora serrata 3:ciliary muscle 4:ciliary zonules 5:canal of Schlemm 6:pupil 7:anterior chamber 8:cornea 9:iris 10:lens cortex 11:lens nucleus 12:ciliary process
RészletesebbenFourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata
Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata Reichardt, András 27. szeptember 2. 2 / 5 NDSM Komplex alak U C k = T (T ) ahol ω = 2π T, k módusindex. Időfüggvény előállítása
RészletesebbenSzem, látás. 4.ea BME - VIK
Szem, látás 4.ea 2013.03.03. BME - VIK 1 2013.03.03. BME - VIK 2 Látószervünk működése bemenő optikai rendszer fiziológiai - biológiai jelfeldolgozás agyi mechanizmusok: pszichológiai jelfeldolgozás környezetből
RészletesebbenÉrzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?
külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése
Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. március 19. (hétfő délelőtti csoport) 1. Mikroszkóp vizsgálata 1.1. A mérés
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenFIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015
FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni
Részletesebbenϕ, [lm] lumen A fényforrás minden irányban sugárzott teljesítménynének összesége
AZ ÉSZLELÉS SAJÁTOSSÁGAI 4 Fényáram ϕ, [lm] lumen A fényforrás minden irányban sugárzott teljesítménynének összesége Fényerősség I, [cd] kandela 1 cd = 1 lm/ 1 sr Adott irányú térszögbe kisugárzott fényáram
RészletesebbenVilágítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és annak tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak
Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és annak tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak tartalom A fény tulajdonságai, alapfogalmak Kapcsolódó mennyiségek Fotometriai bevezető Világítási szituációk Miért
RészletesebbenSáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet
A szenzoros transzdukció celluláris alapjai: a szenzoros inger neurális aktivitás összefüggés általános törvényszerűségei, a szenzoros (generátor) potenciál keletkezése különböző szenzoros modalitásokban,
RészletesebbenKéprestauráció Képhelyreállítás
Képrestauráció Képhelyreállítás Képrestauráció - A képrestauráció az a folyamat mellyel a sérült képből eltávolítjuk a degradációt, eredményképpen pedig az eredetihez minél közelebbi képet szeretnénk kapni
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenA távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok
A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott
RészletesebbenA látás. A látás specialitásai
A látás A látás specialitásai 2/28 a látás a környezetrıl legfinomabb felbontású információkat szállító telereceptor a receptor apparátus a KIR kihelyezett része: a receptorsejtek ingerülete elızetes feldolgozás
RészletesebbenLÁTÁS FIZIOLÓGIA. A szem; a színes látás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem; a színes látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú
RészletesebbenValószínűségszámítás összefoglaló
Statisztikai módszerek BMEGEVGAT Készítette: Halász Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
RészletesebbenPulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.
Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 7. Cephei és SPB csillagok, megfigyelés Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.10. 2 Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy. I. 6. Cep, SPB, megfigyelés 2 /
RészletesebbenLátás. Az emberi szem a kb 400 nm 800 nm közötti tartományt érzékeli, ez a látható elektromágneses tartomány.
Látás FIZIKAI ALAPOK Elektromágneses spektrum A teljes elektromágneses spektrum: ~10 14 m (kozmikus sugárzás) ~10 6 m (rádióhullámok) hullámhossz tartományba esik Az emberi szem a kb 400 nm 800 nm közötti
RészletesebbenNemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Távcsövek és kozmológia Megoldások
Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör 2015-16 7. Távcsövek és kozmológia Megoldások Bécsy Bence, Dálya Gergely 1. Bemelegítő feladatok B1. feladat A nagyítást az objektív és az
RészletesebbenDr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12
Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenCsillagászati észlelés gyakorlatok I. 4. óra
Csillagászati észlelés gyakorlatok I. 4. óra Hajdu Tamás & Perger Krisztina & Császár Anna & Bőgner Rebeka 2018. március 22. 1. Optikai alapfogalmak Az emberi szem, az elektromágneses sugárzás töredékét
RészletesebbenSzínpadi fényvetők fénytechnikai jellemzői PELYHE LTD
Színpadi fényvetők fénytechnikai jellemzői 1 A fényvetőket három fontos fénytechnikai adattal jellemezhetjük: a fényerősség a fényvető által kibocsátott teljes fényáram a fényvető fénysugarának vetítési
RészletesebbenAz SI mértékegységrendszer
PTE Műszaki és Informatikai Kar DR. GYURCSEK ISTVÁN Az SI mértékegységrendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/si_mértékegységrendszer 1 2015.09.14.. Az SI mértékegységrendszer Mértékegységekkel szembeni
RészletesebbenA fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenVÍZUÁLIS OPTIKA. A szem és a látás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2018
VÍZUÁLIS OPTIKA A szem és a látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2018 Az emberi szem Az emberi szem felépítése Az emberi szem akárcsak a legtöbb
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1689/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: GE Hungary Kft. Technológia-Budapest, Fotometria Laboratórium 1044 Budapest,
RészletesebbenÁttekintés. Optikai veszélyek. UV veszélyek. LED fotobiológia. Az UV sugárz szembe. Bevezetés Optikai sugárz. Összefoglalás.
LED fotobiológia Schanda János és Csuti Péter Pannon Egyetem Némethné Vidovszky Ágnes Nemzeti KözlekedK zlekedési Hatóság részben W. Halbritter,, W Horak and J Horak: Áttekintés Bevezetés Optikai sugárz
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenNehézségi gyorsulás mérése megfordítható ingával
Nehézségi gyorsulás mérése megfordítható ingával (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. április 21. (hétfő délelőtti csoport) 1. A mérés elmélete A nehézségi gyorsulás mérésének egy klasszikus módja
RészletesebbenIntelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai
Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés
Részletesebben