AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A SPORT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A SPORT"

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A SPORT konferenciasorozat Programfüzet Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 1

2 Tisztelt Olvasó! Az Európai Unió ajtaján kopogtatunk, és minden reményünk megvan rá, hogy alig több mint egy év múlva bebocsáttatást nyerjünk. Új utak, lehetőségek nyílnak meg előttünk, ugyanakkor, és erről nagy hiba lenne elfeledkezni, új kötelezettségek is várnak Magyarországra, amelyek életünk, és ilyformán sportéletünk alapos szemléletváltását követelik meg. Az Európai Unió és a sport címmel tervezett országos konferenciasorozatunk honi sportszakember-gárdánkat kívánja felkészíteni azokra a változásokra és hatásokra, amelyeket várhatóan az uniós csatlakozás gyakorol majd sportéletünk egészére. Rendkívüli fontosságú ez a lépés, mert sajnos, bár szükség lett volna rá, az utóbbi években meg sem kezdődött az európai uniós csatlakozás és a sport összefüggéseit feltáró átfogó tájékoztató program. A témakör terjedelmét tekintve ez a konferencia-sorozat értelemszerűen csak a legfontosabb és legszükségszerűbb területeket érintheti, és azokat is a teljesség igénye nélkül. Ez a három lépcsős tájékoztatási program tehát csak elindítója annak az átfogó tájékoztatási folyamatnak, amely Magyarország sporttársadalmát készíti fel az uniós sportpolitika és diplomácia elvárásaira. Az oly nagyon várt és óhajtott Európai Uniós tagságunk elnyeréséig egy-két sürgős teendő azonban vár még a honi sportra is, hiszen ahogy azt a közelmúlt sportpolitikai és sportszakmai történései is példázzák, a hazai állapotok még közelről sem tekinthetőek ideálisnak. De bizakodásra ad okot, hogy magasan képzett sportszakember-gárdánk mint sokan és több ízben bizonyították teljes erejével és tehetségével kívánja szolgálni a csatlakozással összefüggő feladatokat. Dr. Jánosi György Gyermek- Ifjúsági és Sportminiszter 2

3 A KONFERENCIÁK HELYSZÍNEI ÉS IDŐPONTJAI BUDAPEST december 4. NYÍREGYHÁZA december 13. KAPOSVÁR január 10. BÉKÉSCSABA január 16. SALGÓTARJÁN január 31. VESZPRÉM február 14. 3

4 PROGRAM Megnyitó, köszöntők Az Európai Unió sportpolitikája, az uniós elvek sportra alkalmazása, EU-s források a sporttal kapcsolatos feladatokra Magyarország teendői a csatlakozással kapcsolatban, tudnivalók a népszavazásról Sportmodellek Európában, önkormányzatok és civil szervezetek, kapcsolta, a szubszidiaritás érvényesülése a sportban. A Nemzeti Fejlesztési Terv és a sportcélú fejlesztések Kávészünet Sportszakmai képesítések elismerése az EU-ban (testnevelő tanárok, edzők, egyéb szakmák vonatkozásában) Doppingpolitika az EU-ban Fogyatékosok sportjának támogatása az Európai Unióban A sport és a média, valamint ennek gazdasági hatásai az EU-ban Sportjogi kérdések és válaszok Európában és Magyarországon Állófogadás 4

5 Az Európai Unió sportpolitikája Az Európai Unió népeinek milliói vesznek részt különböző sporttevékenységekben, sporteseményekben. A tagországokban 30-60%-os arányban szóródik a sportegyesületi tagok aránya, a tagok száma 130 millióra becsülhető. Az Európai Bizottság állásfoglalása a sportról:! a sport Európában a legszélesebb körben űzött, kedvelt emberi tevékenység;! elfogadott közérzetjavító, betegségmegelőző hatása;! fontos szerepe van a kulturális és etnikai különbségek áthidalásában;! figyelemre méltó gazdasági jelenség. A lakosság körében elfogadott a sport közérzetjavító, betegségmegelőző, adott esetben gyógyító hatása. Nem véletlen ezért a fogyatékosok sportjának felkarolása, támogatása. A sport ugyanis olvasható az uniós dokumentumokban olyan tulajdonságokat fejleszt, amelyek fontosak az életben, nem csak állólépességet, izomerőt, sokoldalúságot, hanem az emberi kisközösségek létrehozására, erősítésére is ad ösztönzést. Ezáltal a sport a lakosság jelentős hányadának nyújt alkalmat közösségteremtésre. A sportegyesületekben, laza sporttársulásokban pedig a tagok sportkulturális és demokratikus ismereteket, jártasságokat szerezhetnek. A sport a kulturális és etnikai különbségek áthidalásában kiemelkedő szerepet játszik, segíti a társadalmi beilleszkedést, kitüntetett eszköze a nemzetközi béke, megértés erősítésének. A sport mind az élsport, mind a lakosság sportja figyelemre méltó gazdasági jelenség. Sok pénz, munkahelyek ezrei, jelentős ipari potenciál rejlik benne. A pénzvilág érdeklődése ma már nem csak a sportlétesítmények építésére, a sportolók felszerelésére irányul, hanem a közvetítési jogokra, szolgáltatásokra, árukra is. 5

6 Az Európai Unió bővítésének hatásai a sportra A keleti bővítés következtében a tagországok régiek és újak új helyzet elé kerülnek, új feladatok megoldására kényszerülnek.! növekszik az unió sokszínűsége,! markánsak lesznek a fejlettségi különbségek,! az unió érzékenyebbé válik biztonságpolitikai, kulturális, környezetvédelmi szempontból,! a tagországok éberen őrködnek közösségi vívmányaik összhangja és minősége felett, mindezek következtében! a tagjelölt, majd új tagországok mozgástere egyes területeken korlátozódik, más területeken kultúra, oktatás, sport nőni fog. Egy bécsi politikai tudománnyal foglalkozó intézet friss jelentése szerint az eltelt 50 év tapasztalatai alapján a bővítés a már bent lévő tagok számára is előnyt jelent, mert:! nő a tőkebefektetés,! nő az áruforgalom,! 0,2 %- kal nőhet a GDP,! új álláshely keletkezik! 5 %-kal csökken a kereskedelmi költség a vámhatárok eltörlése révén,! új termelési lánc alakulhat ki (az előállítás munkaigényes része az új tagállamokban, szolgáltatás a régiekben), miközben! kis és nagy országok párbeszéde, részvétele jellemzi a döntési folyamatokat. 6

7 Léteznek azonban jelenleg is működési problémák a közösségben:! a tagországok polgárainak jelentős része nem érti, ezért nem tudja követni a döntési folyamatokat, a döntéshozatali mechanizmusokat, a politikusok nem ismertetik eléggé a kormánydöntések hátterét,! gyenge lábon áll a szolidaritás a tagállamok között, az írek például támogatják a közösséget, de a bővítést nem,! változatlanul gyenge a kommunikáció az Unióval összefüggő ügyekben, mind a tagállamokban, mind a tagjelölt országokban, amit jól lehet jellemezni az ír példával. A közösség történelmében megfigyelhetők a nemzeti és a közösségi érdekeket képviselő intézmények közötti ütközések. Emellett az intézmények működésében demokratikus deficit fedezhető fel. A választás révén legitimált Európa Parlament hatásköreit tekintve nem tölt be jogalkotó, politikai ellenőrző szerepet. Ugyanakkor a Bizottság és a Tanács erős jogosítványokkal rendelkezik, holott tagjait nem közvetlenül választják, és nem is a parlament jelöli ki őket. Sport az Európai Unió politikájában Sem az 1952-es párizsi szerződés, sem az 1958-as római szerződés nem rendelkezik kifejezetten a sportról. Még az ben aláírt Egységes Európai Okmány sem tartalmaz sportról szóló cikkelyt. Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti szerződésből is kimaradt a sport, jóllehet új területként a szerződés aláírói elfogadták a kultúra becikkelyezését. 7

8 Az elmúlt években a Közösség felismerte a sport társadalmi és gazdasági értékeit, és gyakorlatilag három dimenzióban foglalkozik a sporttal:! a sport és a kommunikáció kölcsönhatásának feltárása,! sportfejlesztési programok beindítása,! a sport és a gazdaság kapcsolatainak feltárása. Mindezeken felül az Európai Bizottság több területen kezdeményez akciókat, pl. sportszövetségek, európai sportszervezetek bevonása a Közösség programjaiba, a tagországok sportfejlesztési elképzeléseinek, illetve egymás közötti kapcsolatainak erősítése, adott esetben a kölcsönösen elfogadott programok támogatása, a megvalósításhoz szükséges anyagi források feltárása, stb. Az európai sport koordinációját javítja a jövőben az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) Brüsszelben létesített összekötő irodája, melynek munkatársai előkészítik, továbbítják a bizottságnak az EOB javaslatait a Közösség intézményei felé, illetve felveszik, értékelésre előkészítik az uniós testület sportot érintő véleményét, elképzeléseit. Az Európai Nem-kormányzati Sportszervezet (ENGSO), amelynek a Nemzeti Sportszövetség is tagja, az EOB-bal egy időben felállította saját EU Sport Munkacsoportját. A munkacsoportban az EOB összekötő irodájához hasonló feladatokat lát el, tájékoztatja a tagországok sportszövetségeit és védi az európai civil sport érdekeit a nem-kormányzati szervezetek fórumain. A kilencvenes évek elején a Bizottság Európai Sportfórum intézményt hozott létre, főként tanácsadó feladattal. Ez a fórum ad lehetőséget párbeszédre 1991 óta évenként megrendezett találkozó keretében a tagországok kormányzati és civil szervezetei számára. Dr. Nádori László 8

9 Az európai sportmodell Az európai sportmodell legfontosabb jellemzője - a Helsinki Csúcs (1999. december) állásfoglalása szerint a hagyományosan kialakult sportstruktúrák védelme, jogbiztonsága. Magyarországon 1921-ben hagyott jóvá az Országgyűlés törvényt a testnevelésről, ennek alapján érkezett el a magyar sport az adott korban jelentős fejlettségi szintre ben a sportigazgatást a tanácsrendszerbe illesztették, a társadalmi sport elvesztette függetlenségét. Az 1993-ban meghozott országgyűlési határozat, majd az 1996-os és a évi törvény a sportról nem tisztázta egyértelműen a sport szerepét, struktúráját, a kormányzati és nem kormányzati oldal működésének, illetve együttműködésének játékszabályait. Fontos jellemzője az európai sportmodellnek a kormányváltásoktól való viszonylagos függetlenség, illetve a kormányváltásoktól függetlenedő sportstruktúra. Az uniós sportstruktúrák közötti eltérések a történelmi fejlődéshez igazodóak, megfigyelhető, hogy a sportstruktúrákban növekvő mozgásteret kap a civil szféra. Figyelemre méltó az, hogy sport finanszírozását az élsporttól a helyi, lakossági sportig törvények (sporttörvény, adótörvény, szerencsejáték törvény stb.) garantálják. A sport finanszírozásában a közösségi modell jellemzői a következők:! Kiszámítható feltételekre épül a forráshoz jutás,! érdemi elbírálás alapján történik az elosztás, végül! törvényben rögzített a támogatás és annak ellenőrzése. Számunkra példaértékű lehet a központi és az önkormányzati együttműködés a sport támogatását illetően is, amely törvényben szabályozott módon a szubszidiaritás elvén alapul. 9

10 A tagállamok sportja A kilencvenes évek elején merült fel az Európai Közösség részéről az az igény, hogy le kell írni a tagállamok sportjának felépítését, működését, a kormányzati és nem-kormányzati szféra érvényességi körét, hogy a tagállamok egymás között, valamint az Európai Bizottság és a tagállamok közötti összehangolt együttműködést lehessen kialakítani. Az Európai Bizottság Sportért Felelős Főigazgatósága további információk megszerzésével képzelte el a tagállamok sportjának felelős támogatását. A tagállamok egymástól eltérően jellemezhető kulturális és sportszakmai fejlődését ugyanis figyelembe kell venniük a döntéshozóknak az EU-ban is. Az Európai Unió valamennyi tagállama kormányzati szinten irányítja a sportot. Az irányítás tartalmai, módszerei, szervezeti keretei az egyes tagállamokban jelentősen eltérnek egymástól. Franciaországban és Luxemburgban erős kivételként önálló minisztériumhoz tartozik a sport. Más tagállamokban a sportadminisztráció részét alkotja valamelyik minisztériumnak: Németországban a Belügyminisztérium, Finnországban, Írországban, Portugáliában és Spanyolországban az Oktatási Minisztérium szervezeti rendjébe illeszkedik a sportirányítás. Dániában és Görögországban a kulturális tárca fogadja be a sportot. Vannak tagállamok, amelyekben több minisztérium hatáskörébe tartoznak a sport kormányzati feladatai, a feladat tartalmához igazodóan. Így például Ausztriában az Oktatási Minisztérium a kormányzati felelőse az iskolai testnevelésnek, ugyanakkor az egészségügyi, környezetvédelmi, honvédelmi és a belügyminisztérium érvényességi köre az ügyek tartalmától függően kiterjed a sportra is. Hasonló a helyzet Olaszországban, ahol az Oktatási Minisztérium felel az iskolai testnevelésért, a Belügyminisztérium a sportlétesítmények biztonságáért, a hadsereg sportjáért pedig a Honvédelmi Minisztérium. Svédországban a Belügyminisztérium a fő felelőse a sportnak, a szociális-jóléti tárca hatáskörébe tartoznak a doppingügyek, az oktatási tárcához az iskolai testnevelés. 10

11 A tapasztalat az, hogy a több tárcás kormányzati irányítás esetén a sport civil szférája, a sport civil ernyőszervezete, a nemzeti vagy országos sportszövetség és olimpiai bizottság autonómiája szélesebb és biztosabb alapokra támaszkodhat. A kormányzati és nem-kormányzati befolyást illetően az egyes tagállamok sportélete eltér egymástól. Ez természetesen nem jelent értékítéletet, minősítést. Arról van szó, hogy a sportfejlődés eltérő utakat tett meg az európai országokban. Szubszidiaritás A szubszidiaritás elvét a Maastrichti szerződés Európai Közösségre vonatkozó szerződésének 3.b cikke vezette be: Azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörbe, a Közösség csakis a szunszidiaritás elve alapján tevékenykedik, addig és amennyiben a célok a figyelembe vett intézkedésekkel a tagállamok szintjén kielégíthetően nem érhetők el, és terjedelmük vagy hatásaik miatt közösségi síkon jobban megvalósíthatók. Annak, hogy a Közösség csupán 1992-ben, tehát fennállásának 35. évében fogadta el a szubszidiaritás alapelvét, egyik oka az, hogy az Európai Uniót létrehozó szerződés lényegesen kibővítette az integráció hatáskörét. A másik oka, hogy föderális szervezetű tagállamok (elsősorban a Német Szövetségi Köztársaság) esetében alkotmányellenes lehet olyan hatáskör átruházása a Közösségre, amely az állami jogrend értelmében a helyi (települési) közigazgatás hatáskörébe tartozik. Az elv elfogadását a túlzott EK-centralizmus miatt aggódó Nagy-Britannia is szorgalmazta. Az integráció előirányzott kiterjesztése a közös kül- és biztonságpolitikára, továbbá a bel- és igazságügy egyes területeire előrevetíti az EU hatáskörének növekedését, a tagállami szuverenitás korlátozását. E központi hatáskör túlterjedésének ellensúlyozására is hivatott a szubszidiaritás. Köpf Károly 11

12 Magyarország feladatai a csatlakozásig és utána A 2002-től 2006-ig tartó kormányzati ciklus kiemelt bel- és külpolitikai feladata az Európai Unióhoz történő csatlakozás, és ezt követően a rugalmas beilleszkedés az integráció mindennapjaiba. Magyarország számára ez történelmi esély, a kormány számára pedig történelmi kihívás és felelősség. A sikeres csatlakozás elengedhetetlen feltétele a társadalom széles köreivel történő folyamatos, nyitott és őszinte kommunikáció. Hazánk csatlakozásának kiemelt fontossága megkívánja, hogy a csatlakozást levezénylő kormány jelentőségének megfelelő szinten kezelje és támogassa a lakosság felkészítését és tájékoztatását szolgáló tevékenységet, ezért a Kormány kezdeményezte az EU Kommunikációs Közalapítvány létrehozását. A Közalapítványi forma lehetővé teszi egyrészt a különböző piaci szereplők és támogatók hatékonyabb bevonását, másrészt a változó intenzitású kommunikációs tevékenységhez rugalmasan igazodó személyi állomány kialakítását. A költséghatékonyság szempontjából elengedhetetlen, hogy a Közalapítvány általános projekt-menedzselési, koncepciókészítési feladatokat végez, és az adott célfeladatokra külső, szakosodott piaci szereplőkkel köt megállapodásokat. Még az idén a Kormány által elfogadásra kerül a Magyar Köztársaság EU kommunikációs stratégiája, amely dokumentum feladatterv-szerűen tartalmazza az egyes ágazati minisztériumok és a Közalapítvány feladatait. Baja Ferenc 12

13 A sportszakmai képesítések elismerése az Európai Unióban Az európai közösségi jog az oklevelek és szakképesítések kölcsönös elismerésének kérdését a személyek szabad áramlását érintő közösségi vívmányok (acquis communitaire) részeként kezeli. Az évi Római Szerződés 48. cikke értelmében a közösség valamennyi állampolgárát megilleti a szabad munkavállalás, valamint a munkavállalás céljából történő letelepedés joga a közösség területén, a befogadó állam polgáraira vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően. A személyek szabad áramlásának, pontosabban a munkavállalók szabad mozgásának az egyik feltétele az Európai Unión belül, hogy a fogadó ország elismerje a másik uniós államban szerzett végzettséget tanúsító okiratot. A közösségi jog alá tartozó elismerés célja, hogy egyes tagállamokban szabályozott szakmák, szakmai tevékenységek vonatkozásában a személyek szabad mozgása és letelepedési jogának érvényre juttatása érdekében lehetővé tegye a más tagállamokban szerzett diploma, bizonyítvány, egyéb képesítést igazoló okmány, illetve meghatározott körben a szakmai gyakorlat kölcsönös elismerését. A magyar Országgyűlés december 18-án fogadta el a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló2001. évi C. törvényt ( Elismerési tv. ), amely a jogszabály harmadik részének kivételével január 1-jén lépett hatályba. A törvény harmadik része Az Európai Unió valamely tagállamában és az Európai Unió valamely polgára által szerzett, képzést tanúsító okiratok elismerése cím alatt az európai közösségi jog alá tartozó elismerési eljárást szabályozza, mely a hazánk Európai Unóhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi egyezmény kihirdetéséről rendelkező törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép majd életbe. 13

14 A törvénynek ez a harmadik része öt fejezetben szabályozza a közösségi elismerési eljárást, tételesen:! az európai közösségi jog alá tartozó elismerés közös szabályai (VI. fejezet);! a szakképzettség elismerésének általános rendszere (VII. fejezet);! a szakképzettség és a szakképesítés elismerésének kiegészítő rendszere VIII. fejezet);! a szakmai gyakorlaton alapuló elismerés (IX. fejezet);! a szakképzettség és a szakképesítés feltétel nélküli elismerése (X. fejezet). Az Elismerési tv a alapján a törvény harmadik részének rendelkezéseit (közös szabályok) akkor kell alkalmazni, ha a kérelmező! valamely tagállam állampolgára;! az elismerést azért kéri, mert Magyarországon szabályozott szakmát szándékozik gyakorolni;! a küldő államban vagy a származási országban jogosult a szakmai gyakorlására, és! a szakma gyakorlására jogosító, képzést tanúsító okiratát valamely tagállamban szerezte. Ha a fenti feltételek bármelyike hiányzik, az elismerés nem a közösségi szabályok, hanem a törvény második részének hatálya alá tartozik. Így nem lehet az európai közösségi jog alá tartozó elismerést alkalmazni, ha a kérelmező nem állampolgára valamely tagállamnak, a képzést tanúsító okiratát nem valamely tagállamban szerezte, vagy az elismerést nem a szakma gyakorlása céljából kéri. 14

15 Ennek megfelelően az Elismerési tv. harmadik részének rendelkezéseit abban az esetben kell majd alkalmazni, ha valamely tagállam állampolgára Magyarországon olyan szakmai tevékenységet kíván gyakorolni, amely hazai jogszabályok alapján képesítéshez kötött, vagyis csak valamely oklevél, végbizonyítvány, vagy képzettségi tanúsítvány birtokában folytatható (Magyarországon szabályozott szakma), és a kérelmező a tevékenység végzésére jogosító okiratot, illetve meghatározott körben a szakmai gyakorlatot valamely tagállamban már megszerezte. Az Elismerési tv. alapján az európai közösségi jog alá tartozó elismerési eljárás alkalmazása végett a Kormánynak rendeletben kell közétennie a Magyarországon szabályozott szakmák és szakmákat szabályozó jogszabály előkészítéséért felelős minisztériumok megnevezését. A jogszabálynak tartalmaznia kell majd az összes, Magyarországon képesítéshez kötött tevékenységet a sport területén is. Szabályozott szakmának az a szakma minősül, amelynek gyakorlása valamely tagállamban szabályozott szakmai tevékenység vagy tevékenységek folytatását is igényli. Szabályozott szakmai tevékenységnek minősül az a tevékenység a közösségi elismerés szempontjából, amelynek a folytatása valamely tagállamban jogszabály alapján közvetve vagy közvetlenül képzést tanúsító okirat birtoklásához kötött. Képzést tanúsító okiratnak minősül az oklevél, a végbizonyítvány, a bizonyítvány és a képzettségi tanúsítvány. A Magyarországon szabályozott szakmákat tartalmazó kormányrendelet előkészítése az Oktatási Minisztérium koordinálásával folyamatban van. Márkus László 15

16 Doppingpolitika az EU-ban Az EU doppingpolitikáját az Európa Tanács Doppingellenes Egyezménye, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Anti Doping Code-ja határozza meg. A WADA is elkészítette Anti Doping Code-ját, melynek többszöri előzetes egyeztetés utáni elfogadása március elején a koppenhágai II. Doppingellenes Világkongresszuson fog megtörténni. Tekintettel arra, hogy a WADA és az Európa Tanács szoros együttműködésben tevékenykedik, a WADA Code lényeges tartalmi elemeiben nem fog eltérni az Európa Tanács Doppingellenes Egyezményétől. Az Európa Tanács Doppingellenes Megfigyelő Csoportja évente kétszer ülésezik Strasburgban és ezeken a szimpóziumokon beszámoltatják az egyes tagországokat az Egyezmény elfogadásának és bevezetésének jelenlegi helyzetéről. Ennek megfelelően minden országban ki kell dolgozni egy doppingellenes politikát, megfelelő jogszabályi háttereket és egy olyan rendszert, melynek keretében a sportszervezetektől független mintavételi csoport végzi a túlnyomóan bejelentés nélküli doppingellenőrzést. Nagy hangsúlyt ajánlanak fektetni a felvilágosító, információs és megelőző tevékenységre, valamint a doppingolás hatékony alternatíváit jelentő módszerek kidolgozására. A jobb átláthatóság és nyomon követés érdekében javasolják nemcsak a doppingellenőrző laboratóriumok akkreditálását, hanem a doppingellenőrzés rendszerének egységesítését, illetve ISO akkreditációját. Magyarország 1990 óta tagja a Doppingellenes Megfigyelő Csoportnak, a Chartát ratifikáltuk és doppingellenes tevékenységünk mindenben megfelel az Európa Tanács által ajánlottaknak, így tehát eurokonformnak tekinthető. Dr. Bakanek György 16

17 A fogyatékosok sportjának támogatása az Európai Unióban A fogyatékosok sportja a rendszerváltás óta folyamatosan fejlődik hazánkban. Ennek társadalmi, gazdasági, törvényi, közigazgatási, sporttechnikai, strukturális okai vannak. Ugyanakkor e terület szerepe a korábbi állapotokhoz képest jelentősen átértékelődött a társadalomban. A sportszakemberek egy része, sajnálatos módon nem rendelkezik kellő tapasztalattal és tudással, hogy valós, érvényes véleményt tudjon alkotni. Mindennek ellenére az integráció és a megnövekedett igények okán a fogyatékosok sportjának feladatai markáns módon megjelentek a magyar sportszakma minden területén és szervezeti szintjén egyaránt. E fenti gondolatokból az következik, hogy már csak naprakészségünk szempontjából is fontos a sporttársadalmat a hazai és nemzetközi finanszírozási módszerekről, a felépítési és képzési rendszerekről rendszeresen tájékoztatni. Az országos előadások során átfogó, de egyben elemző szempontból szeretnénk bemutatni a hazai ernyőszervezeteket, elemezzük viszonyukat a sportszféra többi résztvevőjével, az állami és az önkormányzati szervekkel. Az állami és nem állami szervek közötti feladatmegosztásról is szólunk. Néhány Európai Uniós tagállam konkrét példájának segítségével bemutatjuk az európai sportszervezetek felépítését, az állami szerepvállalás működésétműködtetését és mindezen területek jogi környezetét. Szemléltető példaként Spanyolország, Németország és Olaszország szervezeteinek struktúráját vizsgáljuk meg, amelyekből az a tény szűrhető le, hogy az ernyőszervezetek mennyire fontos és kiemelt szereppel bírnak. 17

18 Megvizsgáljuk a sporttal és a fogyatékosok életével kapcsolatos jelenleg hatályos jogszabályok működését. Azon a téren is szeretnénk tisztán látni, hogy az állami, önkormányzati, civil szerveket mely kötelezettségek, elvárások érintik. Számtalan teendőnk közül itt talán elég csak az akadálymentesítés akut és szinte mindig aktuális problémáját megemlíteni. Előadás-sorozatunk során alaposan megvizsgáljuk a sporttörvény tapasztalatait és az abból fakadó feladatokat, illetve a jogszabályi hátteret. A legnagyobb érdeklődésre alighanem a megyei szakigazgatási szerveknek a fogyatékosok sportjában játszott szerepe, illetve a GYISM-mel való lehetséges együttműködésük tarthat számot. Szólunk még a decentralizált finanszírozási alrendszerek szakmai kérdéseiről. Remélt uniós tagságunk ugyanis integrációs, strukturális és informatikai téren is komoly változásokat eredményez. A törvényszerű változások tükrében különösen a humán erőforrással kapcsolatos teendőket járjuk körbe. Elképzeléseink alapján egy élhető és megvalósítható jövőképet vázolunk fel, amelyben az uniós elvárások a magyar sajátosságokkal harmonizálnak, és ahol a nemzeti jellegből eredő előnyöket, erényeket ötvözzük a globális értékekkel. Szekeres Pál 18

19 A média és a sport az Európai Unióban A sport mára Európa legtöbb országában virágzó üzletté vált. Ebben a folyamatban óriási szerepet játszott a média, és ezen belül leginkább a televíziózás fejlődése. A világ első televíziós közvetítése, az 1936-os Berlini Olimpia megnyitójakor sem a versenyzők, sem a sportszakemberek nem gondoltak arra, hogy egy jó emberöltő múlva ez a technikai vívmány megváltoztathatja majd sportáguk játékszabályait, versenyrendszerét, és hogy ettől függ majd egzisztenciájuk. Arról persze, hogy a sport ennyire elanyagiasult, nem a média tehet. Az újságírók csak kielégítették a közönség igényét a minél gyorsabb információhoz jutáshoz. Mindeközben ádáz verseny alakult ki közöttük, amit gerjesztett a médiaszektor radikális átalakulása is. Ezt a versenyt a televíziók nyerték. Az állami szabályozás, az anyagi és technikai akadályok a 80-as évek közepéig korlátot szabtak a szabadverseny kialakulásának. A kereskedelmi (magán) TV csatornák megjelenése kiélezte a versenyt és így elkezdődött a közvetítési díjak meredek emelkedése. Ebben igen nagy szerepet játszott, és játszik az a tény, hogy amíg a televíziók száma egyre csak növekszik, addig a sport strukturája nemigen változott. Így a nemzetközi és nemzeti szövetségek, a ligák vagy a közvetítési jogok egyéb tulajdonosainak alkupozíciója nőttön-nő. Így nem meglepő, hogy az 1960-as Római Olimpia közvetítési jogát az ABC TV állomás még csak 0,5 millió dollárért vásárolta meg, míg az NBC ugyanezért 2000-ben, Sydneyben már 1300 millió dollárt fizetett. Ez a növekedés még csak nem is lassul. A televíziós közvetítési jogok értéke 98-ban 3,3 milliárd volt; 2008-ra pedig 7,5 md -ra becsülik. Ezért fontos kérdés, hogy ki a közvetítési jogok tulajdonosa, tehát ki a fő haszonélvező. Ez Európában országról országra változó. 19

20 Megfigyelhető azonban egyfajta kartellizációra való törekvés a rendezők és a TV-k közt, a rendezvény szervezők között és a TV társaságok között is. Ez nyilvánvalóan ellentétes a szabad piaccal, de növelheti a hasznot, legalábbis a biztos hasznot. Az Európai Unió álláspontja nem egyértelmű. A sport sajátosságait nehezen tudják megérteni, pár probléma azonban már többször is felmerült és előbb-utóbb Uniós rendezést kíván :! A közvetítési jogok tulajdonosai általában nem a valódi értéktermelők, tehát nem a sportolók vagy a klubok ;! A «különös jelentőségű események» kódolt közvetítési tilalmának megszegése, vagy átértelmezése ;! A sportesemények, mérkőzések «csomagban» értékesítésének kérdése ;! Rendkívül súlyos probléma továbbá, hogy bizonyos sporteseményeken a nem televíziós újságíróktól belepő vagy akkreditációs díjat kérnek, ami a sajtó és a tájékoztatási szabadság durva megsértése. Farkas Péter 20

21 Sportjogi kérdések és válaszok Magyarországon és az Európai Unióban Létezik-e egyáltalán sportjog, és ha igen, milyen tartalommal, ha viszont nem, érdemes-e beszélni arról, ami nincs? Az európai szerzők óvatosságból könyveikben az und, illetőleg az and kötőszót alkalmazzák a sport és a jog fogalmai között. A német Schimke professzor könyvében olvashatjuk először a két fogalmat szerves egységben: Sportrecht. Magyarországon a HVG ORAC Kiadó gondozásában megjelent, Sárközy Tamás professzor úr szerkesztette szakkönyv volt az első kísérlet a hazai sportjog intézményrendszerének szisztematikus feldolgozására. Azt a sportjog önállóságát tagadó szerzők is elismerik, hogy ma már olyan óriási pénzek, illetve érdekek felett diszponál a sport, hogy az már önmagában is jogi szabályozást kíván. A szerzők óvatossága abból fakad, hogy hagyományos értelemben vett önálló jogágról a sportjog esetében valószínűleg nem beszélhetünk, ahhoz ugyanis az a klasszikus feltételrendszer kellene, hogy azonos, vagy hasonló jellegű viszonyokat homogén eszközökkel szabályozzon a jog. A sportjogi szabályrendszerben mind a közjogi, mind a magánjogi elemek egyaránt fellelhetők, meghatározására az önálló vegyes szakjog, vagy a keresztülfekvő jogág jelzők illenek leginkább. Nevéből is kitűnően a sportjogi szabályozás annak igényével lép fel, hogy a sporttal, mint tevékenységgel kapcsolatban jelentkező életviszonyokat jogi eszközökkel rendezze. Ebből fakadóan a jog a maga sajátos eszközeivel ragadja meg a sport fogalmait és azokat a kodifikáció révén - immár kötelező jelleggel tételezi is. A Sportról szóló évi CXLV. tv. (hagyományos rövidítéssel: St) pontja szerint a sporttevékenység: a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként vagy hivatásszerűen végzett testedzés, illetve szellemi gyakorlat, amely a fizikai, illetve szellemi erőnlét fejlesztését és megtartását szolgálja. Ez a definíció sem az Európai Sportcharta fogalmával, sem a Nádori-féle Sportfogalommal nincs összhangban. 21

22 Globalizált világunkban a sporttevékenység tömegjelenséggé, világuralkodóvá vált. A sportszövetségek deklarált szabálykönyveit kultúrköröktől, vallásoktól, hagyományoktól függetlenül elfogadják az egyes országok A nemzetközi sportági szakszövetségek a nemzetiekhez hasonlóan sajátos önszabályozó szerepet töltenek be, ha úgy tetszik normaalkotók és normaalkalmazók egyszerre. A sport erkölcsi és jogi normarendszere mára nagyjából kialakult, anélkül, hogy az védendő értékek között hierarchiai sorrendet állítanánk fel, példálózó jelleggel említhetünk néhányat azok közül az életviszonyok közül, amelyeket a sportjog szabályoz:! a testnevelés és sportolás alkotmányos alapjai;! az állami beavatkozás szélsőségeinek veszélyei;! a teljesítményfokozás tiltott eszközeinek hazai és nemzetközi jogi megítélése;! a sportszakmai képesítések;! sportbeli elismerések;! sportfegyelmi eljárás és sportbíráskodás;! sportrendezvény- biztonság;! nézőtéri erőszak! sportolói személyiségvédelem. A nemzetközi sportélettel összefüggő jogi szabályozást tekintem át - a nemzetközi Olimpiai Bizottság, valamint a nemzetközi sportági szakszövetségek kivételével a következő területekre terjed ki:! az ENSZ sportpolitikája, ideértve a versenyjogi kérdéseket is,! az UNESCO sporttal kapcsolatos feladatai,! az Európa Tanács sportpolitikája, a sporttal kapcsolatos elvek és a fontosabb sportdokumentumok.! a sport és a közösségi jogalkotás/jogalkalmazás, a legfontosabb Luxembourgi esetjogi döntések. Dr. Nemes András 22

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

Magyar Úszó Szövetség. Képesítési Szabályzat

Magyar Úszó Szövetség. Képesítési Szabályzat Magyar Úszó Szövetség Képesítési Szabályzat A Magyar Úszó Szövetség (a továbbiakban: Szakszövetség) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. (1) bekezdésének f) pontja, a 77. p) pontja, a sport

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT 2014 A Magyar Triatlon Szövetség KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1 A Magyar Triatlon Szövetség (a továbbiakban: MTSZ) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény a továbbiakban Stv.- 23.

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ Az Önkormányzat helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatairól és kötelezettségeiről,

Részletesebben

MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG

MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG 1 A MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005. 2 A MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. p) pontjának, valamint a sport területén képesítéshez

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2010. szeptember 15-től Kelt: Budapest, 2010. szeptember 15-én Lázár Vilmos elnök A MAGYAR LOVASSPORT SZÖVETSÉG (a továbbiakban: Szövetség) elnöksége a sportról szóló 2004.

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2..

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2.. Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. Ózd Város Önkormányzata a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Tv.) 55.. (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a bizonyítványok besorolásáról szóló 8/2004. (III. 8.) OM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a bizonyítványok besorolásáról szóló 8/2004. (III. 8.) OM rendelet módosításáról Oktatási és Kulturális Minisztérium ELŐTERJESZTÉS a bizonyítványok besorolásáról szóló 8/2004. (III. 8.) OM rendelet módosításáról Budapest, 2007. április I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Az előterjesztés indoka

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG

A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 2011. A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. p) pontjának, valamint a sport területén képesítéshez

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A SPORTMENEDZSELÉS ÉS -SZERVEZÉS FEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEI A DEBRECENI EGYETEMEN

A SPORTMENEDZSELÉS ÉS -SZERVEZÉS FEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEI A DEBRECENI EGYETEMEN DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori iskola vezetı: Dr. Berde

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: 6/2009.(IV.16.) Alap Tiszasas Község Önkormányzata alapelvei, illetve koncepciója

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

T/4038. számú. törvényjavaslat. a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról

T/4038. számú. törvényjavaslat. a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4038. számú törvényjavaslat a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere Budapest, 2015. március 2015. évi törvény a sportról

Részletesebben

2009/04/22. A bizonyítványok és oklevelek jogi hatálya. Tartalom. Az elismerés

2009/04/22. A bizonyítványok és oklevelek jogi hatálya. Tartalom. Az elismerés Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ Bizonyítványok és oklevelek elismerése Magyarországon és külföldön, elsısorban az Európai Unióban A bizonyítványok és oklevelek jogi hatálya

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2010. (V.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat testnevelés és sportfeladatairól, a helyi testnevelés és a sporttevékenység

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén

A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén G Ö M ÖRI Z S O LT, E L N Ö K M AGYA R PA R A L I M P I A I B I Z OT T S ÁG Fogyatékosok sportját érő társadalmi hatások összetevői

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

I. törvényi szintű jogszabály módosítások. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. -át érintő módosítások

I. törvényi szintű jogszabály módosítások. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. -át érintő módosítások I. törvényi szintű jogszabály módosítások A) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. -át érintő módosítások 2013. november 30. napjától hatályos módosítások. Megállapította

Részletesebben

MNASZ VAGYONÉRTÉKŰ JOGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 2004 (piros könyv)

MNASZ VAGYONÉRTÉKŰ JOGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 2004 (piros könyv) 2004.03.01 MNASZ VAGYONÉRTÉKŰ JOGOK HASZNOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 2004 (piros könyv) A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) Elnöksége (a továbbiakban: elnökség) a sportról szóló

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

51/2013. (XII. 31.) EMMI utasítás

51/2013. (XII. 31.) EMMI utasítás 51/2013. (XII. 31.) EMMI utasítás az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (I. 31.) EMMI utasítás módosításáról 1 hatályos: 2014.01.01-2014.01.02 A központi

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ ÚJ NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES SZABÁLYZAT HATÁLYBALÉPÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ AZ ÚJ NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES SZABÁLYZAT HATÁLYBALÉPÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ AZ ÚJ NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES SZABÁLYZAT HATÁLYBALÉPÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL I. Az Új Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat elfogadása A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (a továbbiakban:

Részletesebben

Tantárgyi program. Kontaktórák száma: Elmélet: 10 Gyakorlat: Összesen

Tantárgyi program. Kontaktórák száma: Elmélet: 10 Gyakorlat: Összesen PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 IV. évfolyam

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Az Oktatási Hivatal feladatai

Az Oktatási Hivatal feladatai Az Oktatási Hivatal feladatai Kerpen Gábor elnök Oktatási Hivatal Az Oktatási Hivatal feladatai közoktatási hatósági ügyintézés (köz- és felső)oktatási hatósági ellenőrzés érettségi, közoktatási felvételi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint)

MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint) MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint) 23 6 Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje

A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje 1. A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottsága a Szenátus által létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező, döntéshozó testület. 2. Az ügyviteli-ügyintézési

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Önéletrajz Személyes információk: Név: Munkahely: Beosztás: E-mail: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Főiskolai docens revesz.laszlo@ektf.hu Tudományos fokozat: PhD.

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. gondolatok egy képzés margójára

Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. gondolatok egy képzés margójára Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára gondolatok egy képzés margójára SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT - AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK JEGYÉBEN 2010.

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben