Foglalkoztatási rehabilitáció. Juhász Ferenc. 10. fejezet
|
|
- Henrik Deák
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Juhász Ferenc 10. fejezet
2 A fejlett ipari államokban egyre nagyobb problémát jelent a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának megoldatlansága; a nem dolgozó megváltozott munkaképességûek aránya meghaladja a 70%-ot. Ennek legfôbb oka az, hogy a munkáltatók idegenkednek a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásától. (Egy egyesült királyságbeli felmérés szerint a munkáltatók 80%-a nem alkalmaz, és nem alkalmazott megváltozott munkaképességûeket.) A megváltozott munkaképességûek alacsony foglalkoztatásának további oka az, hogy a viszonylag magas, garantált kompenzációs ellátások ellenérdekeltséget teremtenek a munkavállalásra, valamint az, hogy nem megfelelô a közlekedési utak és az épületek akadálymentesítése. A megváltozott munkaképességûek nagyobb arányú foglalkoztatásának további akadálya, hogy az orvosok nem képesek megfelelôen felmérni a fogyatékosok képességeit, foglalkoztathatóságuk élettani korlátait. Kedvezôtlen tényezô a fogyatékos személyeknek a munkavállalók átlagos iskolázottsági szintjétôl elmaradó képzettsége, s az, hogy a rehabilitációs foglalkoztatás általában nem biztosít szakmai elôrehaladást, karriert. A megváltozott munkaképességû személy jóval kevesebb elhelyezkedési lehetôséggel bír, mint az egészséges. A társadalom és az állam számos módon változtathat a helyzeten: kötelezi a vállalatokat, hogy meghatározott arányban megváltozott munkaképességûeket foglalkoztassanak; pénzügyi dotációkat nyújt a munkaadók és a munkavállalók számára; a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatását elôsegítô szervezeteket hoz létre. A fogyatékosok és a megváltozott munkaképességûek rehabilitációja vonatkozásában az ILO (International Labour Organization) és a WHO ajánlásai jelentenek útmutatót (1955-ös 99. sz. ILO Ajánlás: A rokkantak szakmai rehabilitációja és foglalkoztatása: az 1983-as 159. sz. ILOegyezmény: WHO A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. A dokumentumok megállapításainak lényege, hogy a foglalkoztatást nem csupán a munkavállaló egészségi állapota határozza meg, hanem abban döntô szerepet játszik a munkaerôpiaci helyzet, a környezet számtalan tényezôje, alapvetôen a társadalom szemlélete, attitûdje, támogatása. A megváltozott munkaképességû (fogyatékos) ember társadalmi reintegrációja a rendszeres foglalkoztatásban teljesedik ki. A rehabilitációs támogatásokat tehát ki kell hogy egészítsék a munkahelykeresésre, a munkahely megtartására irányuló szolgáltatások (ún. munkaügyi szolgáltatások). A rehabilitációs szolgáltatások alanya a megváltozott munkaképességû egyén, akinek javítani kell funkcionális képességeit, aki számára új szakmai tudást, készségeket kell biztosítani. A foglalkoztatást támogató szolgáltatások területe a munkahely, melyet a megváltozott egyén speciális szükségleteinek megfelelôen kell alakítani. A munkaügyi szolgáltatások jelentôségét nem vitatva azonban le kell szögezni, hogy a fogyatékos személyek integrációjának alapfeltétele az eredményes rehabilitáció.
3 FEJEZET A rehabilitációnak átfogónak kell lennie; nem pusztán a károsodásra kell irányulnia, hanem az egész társadalmi kapcsolataiban létezô ember számára kell biztosítania a támogatást, annak érdekében, hogy a fogyatékossága társadalmi következményeinek megfelelô új azonosságát megtalálja. A fogyatékos ember rehabilitációja jóval több, mint a fizikai stabilitás biztosítása és új szakmai készségek nyújtása. A sikeres rehabilitáció pszichoszociális stabilitást, új azonosságtudatot és a mindennapi társadalmi viszonylatokba való beilleszkedést eredményez. A korszerû rehabilitáció sokoldalú kooperációt tételez fel a fogyatékos személy és a kérdésben járatos és illetékes orvosi, mûszaki, pszichológiai, pedagógiai képzettségû szakemberek között. Az egyik legfontosabb kérdés a súlyos rokkantság megelôzése. Sajnos azonban a rehabilitációs és a munkaügyi szervezetek gyakorlatilag nem foglalkoznak a megváltozott munkaképességû, de még kezelhetô, rehabilitálható fogyatékosokkal. Orvosi rehabilitáció A rehabilitáció különbözô elemeit összehangoltan kell megvalósítani. Az orvosi rehabilitáció a kórházakban és a speciális rehabilitációs intézményekben kezdôdik. Az a helyes gyakorlat, ha a foglalkozási rehabilitációs szolgálat már a kórházakban és a speciális rehabilitációs intézményekben végzett orvosi rehabilitáció fázisában megteszi az elsô lépést a fogyatékossággal küzdô személy felé. A foglalkoztatási lehetôségekrôl való tájékoztatás az ágyban fekvô beteget egyúttal motiválja az orvosi rehabilitáció irányába is. A szenzoros és motoros gyakorlatok, a mozgásterápia, a logopédia felgyorsítják a természetes regeneráció folyamatait, megakadályozzák a kóros állapot fixálódását. A fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetôségeit nem csupán az egészségi szempontok határozzák meg. A foglalkoztatás lehetôségeit nem annyira az elvesztett, mint inkább a megmaradt képességek, készségek alapozzák meg. Az orvosi rehabilitációs szolgáltatóknak fel kell tárniuk az egyén foglalkozási anamnézisét, és rehabilitációs tervet kell készíteniük, melynek kialakítása során figyelembe kell venni a fogyatékos személy képességeit, lehetôségeit, érdeklôdését, igényeit, s környezetének támogató vagy akadályozó hatásait. Ebben a fázisban a rehabilitációs szolgáltatás feladata a fogyatékos személyek szükséges technikai segítô eszközökkel (kerekes székkel, mûvégtaggal) történô ellátása is. A segédeszközök használata ellen a beteg kezdetben olykor tiltakozik. Megfelelô hozzáállással, a segédeszköznek az adott személyhez való adaptálásával ez az ellenállás legyôzhetô. A gyógyászati segédeszköz kulcsfontosságú szerepet játszhat a foglalkoztatási rehabilitációban is. A foglalkoztatási rehabilitáció célja a biztonságos, megtartható, szakmai elôrehaladást biztosító, a személy képességeinek és érdeklôdésének megfelelô foglalkoztatás biztosítása, mely elôsegíti az egyén társadalmi reintegrációját. Az elmúlt évtizedekben a foglalkoztatási rehabilitáció lehetôségei több vonatkozásban is fejlôdtek: kialakult az állapotfelmérés módszertana és eszköztára, melyek lehetôvé teszik a megváltozott munkaképességû személyek képességének felmérését, s a képességeknek megfelelô foglalkozások kiválasztását; létrejöttek a foglalkoztatási tanácsadás módszerei és szervezetei; a munka változásával új foglalkozások, új foglalkoztatási formák (részmunkaidôs, otthoni munka stb.) bôvítették a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának lehetôségeit; képzô, átképzô intézmények és metodikák alakultak ki; létrejöttek a munkaügyi és foglalkoztatási szervezetek (hivatalok), melyek a fogyatékosok elhelyezkedését hivatottak elôsegíteni.
4 10. FEJEZET 153 Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy az általános szakmai oktatás vagy a speciális rehabilitációs szakmai képzés keretei között célszerû-e a megváltozott munkaképességûek képzésnek, átképzésnek megoldása. Az viszont egyértelmû, hogy a rehabilitációt a nyílt munkaerôpiacon, lehetôleg a korábbi munkahelyen kívánatos megvalósítani. A foglalkoztatási rehabilitációs oktatóközpontok elônye, hogy a foglalkozási rehabilitáció számos elemét (képességfelmérés, szakmaválasztás, -betanítás) összehangoltan, intézményi keretek között tudják megoldani. Ismertek olyan képzô átképzô központok, melyek kórházak, orvosi rehabilitációs intézmények mellett, velük összehangoltan mûködnek. Különösen nagy a komplex intézmények szerepe a fogyatékosok pozitív pszichés hozzáállásának, motivációjának alakításában. Munkaerôpiaci szolgáltatások A sikeres orvosi rehabilitációt és az átképzést követôen az igazán nehéz feladatot a munkahely megtalálása jelenti. Számos országban speciális szolgáltatók alakultak e célra. Az általános munkaügyi szervezetek erôfeszítései általában a munkanélküliek elhelyezésére koncentrálódnak, s tevékenységükben háttérbe szorul a munkahely biztosítása a megváltozott munkaképességûek számára. A megváltozott munkaképességûek számára történô munkahely-közvetítés speciális képzettséget, szakmai tudást is igényel. A tapasztalat azt mutatja, hogy a sikeres orvosi rehabilitáció és a képzés mellett a tényleges foglalkoztatás megvalósítása a legnehezebb feladatok közé tartozik, s külsô, szervezett segítség nélkül általában nem is sikerül. Az elmondottak a speciális rehabilitációs munkaerôpiaci szolgáltatások és szolgáltatók mellett szólnak. Ezek a szervezetek kapcsolatot teremtenek az átképzôközpontok, a védett foglalkoztatók, s a nyílt munkaerôpiaci munkahelyek között. Ezek a szervezetek nemcsak az elhelyezkedés, hanem a munkahely, munkakör módosításához, a foglalkoztatás megtartásához is segítséget tudnak nyújtani. A speciális rehabilitációs munkaügyi szervezetek kapcsolatot teremtenek a megváltozott munkaképességû személy, a munkahely, s a leendô munkatársak között. Erôsítik a károsodott egyén önbizalmát, felkészítik a munkainterjúra a leendô munkavállalót, segítenek a szükséges dokumentumok elôkészítésében. E szolgálatok legfontosabb feladata azonban motiválni a munkáltatót a fogyatékos személy foglalkoztatására. Segítséget nyújtanak a munkahely körülményeinek az értékelésében, s azok átalakításában. Ajánlatot készítenek a munkakövetelmények csökkentésére, a részmunkaidôs vagy a rugalmas munkaidôben történô foglalkoztatásra, a munkahelyi kockázatok mérséklésére. Támogatják a munkaadókat a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásával összefüggô különbözô dotációk, bértámogatások, a technikai átalakítások kompenzálását biztosító pénzeszközök megszerzésének adminisztratív intézésében a szó igazi értelmében menedzselik a foglalkoztatást. A munkaügyi rehabilitációs szolgáltatók tehát kapcsolatot tartanak a munkahelyekkel, az átképzô-központokkal; segítenek a szükséges támogatások megszerzésében; nyomon követik, ellenôrzik a foglalkoztatás megvalósulását; szükség esetén módosításokat kezdeményeznek. A foglalkoztatási rehabilitáció menedzselése A magas kompenzációs kiadások, az egészségügyi ellátás növekvô költségei, az esélyegyenlôség biztosításának erkölcsi kényszere miatt a munkaadók egyre nagyobb társadalmi és törvényi nyomásnak vannak kitéve a megváltozott
5 FEJEZET munkaképességûek foglalkoztatására. A fogyatékosság, a rokkantság kezelése a munkahelyek részérôl magába foglalja a munkavédelmet, a korai intervenciót, a fogyatékosok rehabilitációját és a munkahely módosítását, a fogyatékos, a rokkant munkavállaló menedzselését. A fogyatékosság (rokkantság) menedzselése olyan aktív tevékenység, mely minimálisra csökkenti a sérülés, betegség következtében kialakult károsodás hatását a munkában való versenyképes részvételre. A fogyatékosság-menedzsment a munkáltató által megvalósított átfogó, összehangolt program, az adott munka- és gazdasági-társadalmi környezetben megvalósított, a fogyatékos egyén speciális szükségleteit kielégítô tevékenységek összessége. A gyógyítás, a rehabilitáció gyakran növekvô költségei ellenére ez a tevékenység megtakarítást, hasznot eredményez. A fogyatékosság-menedzsment tulajdonképpen egy interdiszciplinális team, mely mûködését tekintve a hazai rehabilitációs bizottságoknak felelhetne meg. Részt vesz benne a munkaadó (vagy képviselôje), a munkavállalói érdekképviselet, a foglalkozás-egészségügyi orvos, a rehabilitációs és a munkaügyi szakember. Mûködésének fô célja a rokkantság megelôzése a megváltozott munkaképességû munkavállalók állapotának folyamatos megfigyelésével (monitoring) és a korai beavatkozással. A beavatkozás irányulhat a munkavállalóra, a munkára és a munkakörnyezetre egyaránt. A korábbi gyakorlattal szemben a fô hangsúlyt a munkakövetelmények megváltoztatására (a munkafolyamat megváltoztatása, ergonómiai korrekciók, segítô eszközök) helyezik. Programokat alakítanak ki a munkába való visszatérésre, ez a munkahelyi károsodások megelôzése mellett az egyik legfontosabb költségkímélô tényezô, rugalmas munkaidôs, részmunkaidôs, könnyített foglalkoztatás formájában. Fontos a munkavállaló és a munkakövetelmények (-körülmények) közötti összhang biztosítása. A képességek alakulásához igazodó követelmény a pozitív hozzáállást erôsíti meg a megváltozott képességû munkavállalóban. A fogyatékosság-menedzselés kulcsfigurája a munkáltató. Ô kezdeményezi és valósítja meg a munkavédelmi intézkedéseket, ô dönt a megváltozott munkaképességû személy foglalkoztatásáról, a munkahely adaptálásáról. Ô veti össze az alkalmazás gazdasági hatásait, és ô találja meg a rehabilitáció külsô és belsô forrásait. A megváltozott munkaképességû dolgozó foglalkoztatását sajátságos esetmenedzselés formájában célszerû megvalósítani, melynek alapvetô elemei: a megváltozott munkaképességû munkavállaló keresôképtelenségének megelôzése, a megváltozott munkaképességû munkavállaló fokozott védelmének elôsegítése, a munkavállaló egészségének rendszeres ellenôrzése, a munkakövetelmények megfelelôségének felügyelete, a követelmények módosításának kezdeményezése. A hazai viszonyok között az esetmenedzselésre a legalkalmasabbak, legfelkészültebbek a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok orvosai. A rokkantság munkaügyi kezelése a különbözô országokban Korábban a nemzetközi munkaügyi szervezetek a rokkant munkavállalók megfelelô pénzügyi kompenzációját tartották fontosnak. Ma a kompenzációval és a szociális védelemmel szemben a munkaerôpiaci politikát helyezik elôtérbe, melynek célja az egyenlôség biztosítása a foglalkoztatás és a jövedelemszerzés terén. A rokkantságot a foglalkoztatás terén jelentkezô hátránynak értelmezik, melyet politikai eszközökkel, jogszabályokkal, programokkal és szolgáltatásokkal kell ellensúlyozni. Az ILO 152. sz. konvenciója és 168. sz. ajánlása (1996. március) elismeri a fogyatékos, a rokkant emberek jogát az azonos elbírálásra, a képzésre és a foglalkoztatásra. A korábbi kompenzá-
6 10. FEJEZET 155 ciós, passzív ellátások helyett a munkaerôpiacon való aktív részvételt helyezi elôtérbe. Eszerint el kell távolítani a fogyatékos, a rokkant ember teljes társadalmi részvételét és integrációját gátló akadályokat, biztosítani kell a károsodást szenvedettek, a fogyatékosok és a rokkantak gazdasági és társadalmi függetlenségét. A fogyatékos ember számára a munkaerôpiacon, s a munkavégzés terén az egészségesekével azonos lehetôséget és az egészségesekkel azonos bánásmódot kell biztosítani. Az azonos lehetôség azt jelenti, hogy a hátrányos helyzetû csoportok számára hozzáférést kell biztosítani az átlagpopuláció rendelkezésére álló jövedelemszerzô tevékenységhez. E követelmény megvalósítása az alábbiak által válik lehetségessé: a fogyatékos egyén felkészítése arra, hogy megszerezze azokat a képességeket, amelyek lehetôvé teszik a foglalkoztatásban érvényesülô hátrányok leküzdését, (technikai segítôeszközök, személyi segítség, s a foglalkoztatási rehabilitáció); a munkahely módosítása a fogyatékos munkavállaló sajátos képességének, szükségletének megfelelôen (munkakörnyezet, munkafeladat, munkaeszközök adaptálása), melyet jogi és egyéb ösztönzô eszközökkel szükséges támogatni; a foglalkoztatási lehetôség megtartása, a fogyatékos munkavállalók számára pozitív jellegû pénzbeli és egyéb támogatások (bértámogatás, adókedvezmény stb.) biztosításával; a munkaadók támogatása a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatása érdekében (kvóta, kvótabírságrendszer, dotációk, munkaügyi szolgáltatások). A megváltozott munkaképességûek munkavállalásával kapcsolatos intézkedések akkor lesznek sikeresek, ha azokba bevonjuk a munkaközvetítô szervezeteket, a gazdasági és tervezô szerveket, a különféle fôhatóságokat. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a kényszerítô politika helyett sikeresebb a foglalkoztatást ösztönzô politika; ha a vállalatok adókötelezettségét kedvezôen befolyásolja a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatása. A foglalkoztatást elôsegítô vállalati politika alapvetô követelményei: ne legyen diszkriminatív a megváltozott munkaképességûekkel szemben; ismerje a fogyatékos egyén képességeit, korlátozottságait, törekedjen az ésszerû adaptációra; biztosítsa az eltérô munkaidôt, a rugalmas munkarendet; szevezze meg az átképzést, a más munkahelyen történô foglalkoztatást; biztosítsa a megváltozott munkaképességûek számára a szolgálati elôrehaladás lehetôségét; a vállalatirányítás szerveiben a megváltozott munkaképességûek képviselete is legyen biztosított. A megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának modelljei A foglalkoztatási rehabilitáció és a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatása az általános foglalkoztatás keretei között. A megváltozott munkaképességûekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az egészségesekre. A hangsúly a fogyatékosok belsô, az eredeti munkahelyen történô rehabilitációján van. A prevenció és a rehabilitációs tevékenységek a munkahelyen egységet képeznek. A fogyatékosok számára megfelelô közlekedô utakat, higiénés feltételeket, technikai felszereléseket biztosítanak a munkahelyen. A megváltozott munkaképességûvé vált dolgozót más munkakörbe helyezik, vagy ha eredeti munkáját szeretné folytatni, módosítják a munkahelyet: megváltoztatják a felszerelést, átalakítják a helyiséget, az épületet (ajtó, küszöbök, rámpák, megvilágítás), megváltoztatják a munkafolyamatokat, képezik, átképezik a fogyatékossá vált személyt. A megváltozott munkaképességûek foglalkoztatása az általános munkaerô-politika szerves része. A skandináv államokra jellemzô ez a megoldási forma.
7 FEJEZET A megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának szabályait elôíró speciális törvények. Franciaországban, Németországban, Japánban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban a fogyatékosok különbözô ellátására bonyolult jogszabályrendszerek vonatkoznak. A foglalkoztatást speciális szolgáltatások segítik elô: képzés, átképzés speciális képzôközpontokban és a munkahelyeken; speciális juttatások a munkavállalónak és a munkaadóknak (költségtérítés, átmeneti járadék, dotációk, gyógyászati segédeszköztámogatás stb. formájában); kvótarendszer: a munkáltatókat bizonyos számú (általában 4 6%) megváltozott munkaképességû foglalkoztatására kötelezik; ennek elmulasztása esetén bírságot fizet; védelem a hátrányos helyzet kialakulása ellen; speciális munkahelyek létrehozása a súlyosan fogyatékosok számára; a munkáltatók támogatása dotációk, adókedvezmények, egyéb juttatások formájában. A foglalkoztatási rehabilitációt és a foglalkoztatást szabályozó átfogó törvény. Kínában, Spanyolországban, Izlandon zömmel az állam feladata ezek megvalósítása: a munkaügyi szervek a foglalkoztatási keretek 5%-át erre e célra tartják fenn; a megváltozott munkaképességû munkavállalók adókedvezményben részesülnek; foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatásokat mûködtetnek vidéki területeken; a foglalkoztatási tanácsadást és oktatást állami szervezetek végzik; a nyílt munkaerôpiacoktól elkülönülô, ún. védett munkahelyeket tartanak fenn. A fogyatékosság, a megváltozott munkaképesség kérdését szabályozó átfogó diszkriminációellenes törvények (Egyesült Államok, Ausztrália). A tömegközlekedés, a kommunikáció, az akadálymentesítés stb. szabályozásán keresztül teremtik meg a foglalkoztatási rehabilitáció alapjait. Az érintett személyek foglalkoztatását külön törvényi elôírásokkal szabályozzák. Az európai államok elsôsorban a kvótarendszert alkalmazzák. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a rendszer lényegesen javítja a foglalkoztatást, hátránya azonban, hogy egyúttal növeli a megváltozott munkaképességûek számát is. A rendszer mûködtetése pontos fogalmi meghatározásokat, tételes szabályozást igényel. Az antidiszkriminációs törvénykezést a tengerentúli országok alkalmazzák; ezek a fogyatékosság kezelésének általános kereteit teremtik meg. Hátránya, hogy hatása hosszú idô múlva, áttéteken keresztül érvényesül. Nehéz lenne bármely rendszert elônyben részesíteni és követendô irányként kijelölni, mivel a kvótarendszer mûködtetésével tapasztalatot szerzett fejlett európai országok számára az antidiszkriminációs jogi szabályozás hasznos kiegészítés lehet; a tengerentúli államokban az általános kvótarendszer bevezetése nehezen lenne megoldható; a fejlôdô államok számára célszerû lehet a centralizáltabb megoldásokat választani. Magyarországon a fogyatékossági támogatások és a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának szabályozása elsôsorban a fejlett európai országok modelljére épül, számos vonatkozásban érvényesítve a centralizált, állami megoldások elemeit (védett munkahelyek, munkaügyi központok stb.). A munkahelyek akadálymentesítése és módosítása Az esélyegyenlôség biztosításának fontos eszköze a munkahelyek akadálymentesítése. Ez azonban nem merülhet ki a bejárati rámpa megépítésében. Megfelelô jelzôrendszereket kell kiépíteni az érzékszervi fogyatékosok számára, a mosdóhelyiségeket alkalmassá kell tenni a kerekes széket használók számára, a padlók borításának lehetôvé kell tennie a kerekes szék könnyû moz-
8 10. FEJEZET 157 gását. A fentiekre tekintettel az utóbbi idôben az akadálymentesítés egyre inkább az egyenlô hozzáférés lehetôségének biztosítása kifejezésre változik. A munkahelyek ésszerû módosítása a munkaszabályzat, a munkamenet, a munkakörülmények átalakítása a fogyatékos egyén(ek) sajátos szükségleteinek megfelelôen, oly módon, hogy az lehetôvé tegye a munkában való teljes értékû részvételt. A módosítás különféle tennivalókat igényel, hisz két, ugyanazzal a fogyatékossággal rendelkezô személy is eltérô változtatásokat igényelhet. Az ésszerû módosításra kell helyezni a hangsúlyt; a módosítást értelmetlen elvégezni: ha az egyén képtelen kivitelezni a munkatevékenység alapvetô elemeit, vagy ha azokat a képzés során sem képes elsajátítani; ha a módosítás a fogyatékos munkavállaló vagy más munkavállalók testi épségét, egészségét veszélyezteti. Fölösleges a módosítás továbbá akkor is, ha a fogyatékos munkavállaló nem képes használni az alapvetô munkavédelmi eszközöket. A módosított munkahelyen a károsodott munkavállaló szempontjából is el kell végezni a kockázatbecslést. Törekedni kell azonban a kockázat objektív kritériumainak figyelembevételére. A módosítás akkor sem ésszerû, ha lényegesen kedvezôtlen irányba befolyásolja a munkaadó pénzügyi helyzetét. Számos dotáció, támogatási forma igyekszik kompenzálni a fogyatékos munkavállalók foglalkoztatásával járó gazdasági tehertételeket; ezek figyelembevételével kell az ésszerû módosításról döntést hozni.
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,
RészletesebbenMunkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.
Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet
RészletesebbenCIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA
CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az
RészletesebbenDr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei
A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXXI. Kongresszusa 2011.10.06. 08. Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei Rehabilitációfogalma A WHO szerinti
RészletesebbenHasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea
Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen
RészletesebbenHELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök
RészletesebbenMunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre
RészletesebbenHEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.
HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett
RészletesebbenElszámolható költségek
Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,
RészletesebbenTÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.
TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai
RészletesebbenÁltalános rehabilitációs ismeretek
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje
RészletesebbenJó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma
Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási
RészletesebbenFoglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287
Foglalkoztatás és önálló közlekedés Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Szociális foglalkoztatás 112/2006 (V.12.) Kormányrendelet alapján A szociális foglalkoztatás
RészletesebbenMunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges
RészletesebbenA projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK
A projekt bemutatása Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK 1. Projektkörnyezet 2. A projekt céljai 3. Tanulságok 1. Környezet MEREK: Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Nemzeti Erőforrás
RészletesebbenTájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók
RészletesebbenEgy jó gyakorlat bemutatása. (A kaposvári Guruló Műhely rehabilitációs együttműködései)
Egy jó gyakorlat bemutatása (A kaposvári Guruló Műhely rehabilitációs együttműködései) A Guruló Műhely szakmai együttműködés a komplex rehabilitáció érdekében Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete
RészletesebbenTÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése
TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának
RészletesebbenA foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései
A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi
RészletesebbenA foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai
A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ A FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNYNÁL FOLYAMAT LEÍRÁS
FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ A FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNYNÁL FOLYAMAT LEÍRÁS 1. A szolgáltatás célja A megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedési számának növelése, illetve felkészítésük a munka világára,
RészletesebbenFoglalkozás-egészségügyi Alapellátás
Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Szakmakód: 2501 Tevékenységek progresszivitási szint szerinti besorolása Foglalkozás-egészségügy Progresszivitási szint I. alapellátás
RészletesebbenHEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.
HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ
FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ - a rehabilitációs orvos gondolatai - Dr. Pettyán Ilona, Dr. Weinhoffer Judit HM ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet A foglalkoztatási rehabilitáció Egy folyamat,
RészletesebbenKözösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.
Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 17-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Civil Érték Egyesülettel együttműködési megállapodás
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának lehetőségei
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának lehetőségei A rehabilitációs foglalkoztatás lehetősége az Újbuda Prizma Közhasznú Nonprofit Kft gyakorlatában Megváltozott munkaképességű személyek
RészletesebbenA TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ
A TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ SZOCIÁLIS ÜGYEKÉRT ÉS TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TELEPÜLÉSEK JÖVŐKÉPE VÍZIÓ FEJLESZTÉS
RészletesebbenA MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal
RészletesebbenTÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése
Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési
RészletesebbenFOREVER GURULÓ. Kogon Mihály
FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja
Részletesebben2015.11.21. Rokkantnyugdíj-érdekeltség: Orvosi szempontú munkaképesség-felmérés leszázalékolás
I. A szabályozás története; paradigmaváltás a közelmúltban II. Főbb jogforrások III. A MMSZ-k ellátásainak rendszere 1. Komplex minősítés 2. A MMSZ-k ellátásaira való jogosultság 3. A MMSZ-k ellátásainak
RészletesebbenEU 2020 és foglalkoztatás
EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci
RészletesebbenFordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013
Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma
RészletesebbenA KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI
A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRŐL SZÓLÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK (STANDARD RULES) 1993 A "rehabilitáció"
RészletesebbenMunkavégzés személyes feltételei
Munkavégzés személyes feltételei z A munkavégzéshez előírt szakmai végzettség, szakmai jártasság, munkaköri orvosi alkalmasság, munkaképes állapot, a munkavédelmi oktatáson való részvétel és a biztonsági
RészletesebbenTÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.
Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth
RészletesebbenRehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél
Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott
RészletesebbenEsélyegyenlőségi terv 2011.
Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja
RészletesebbenTÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01
TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű
RészletesebbenBUDAPEST. 2006. január 30.
A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű
RészletesebbenMINISZTÉRIUMI LÁTOGATÁS
2010. 03. 29. MINISZTÉRIUMI LÁTOGATÁS Hétfőn Kecskemétre látogatott Soltész Miklós, országgyűlési képviselő, a FIDESZ-KDNP népjóléti kabinetjének vezetője és Dr. Kósa Ádám, Európai Parlamenti képviselő,
RészletesebbenSZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin
SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS - informatikai képzés - kertészeti munkacsoport - háztartási tanfolyam HÁZTARTÁSI TANFOLYAM ELKÉSZÜLT A VACSORA SZOCIÁLIS
RészletesebbenEsélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek
Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő
Részletesebben2008. évi közhasznúsági jelentés
Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj
Részletesebben3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása
Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség
RészletesebbenPályázati adatlap. Alapadatok
Pályázati adatlap Kérjük, töltse ki a részvételi nyilatkozatot és a kérdőívet. A 250, illetve 1000 főnél többet foglalkoztató pályázók számára a kiegészítő kérdéseket ( Csak 250/1000 főnél többet foglalkoztató
Részletesebbenorvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH
Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli
RészletesebbenA funkciókárosodás, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség új véleményezési rendszere
A funkciókárosodás, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség új véleményezési rendszere Dr. Székely Ildikó Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 2011 1 A változás szükségessége alacsony foglalkoztatottság
RészletesebbenSzociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél
Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott
RészletesebbenPályázatok - lehetőségek
Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,
RészletesebbenAlkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai
Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók
RészletesebbenLÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓJA PROGRAMFÜZET
LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓJA PROGRAMFÜZET LÁTÁSSÉRÜLÉSEK TÍPUSAI 2 LÁTÁSSÉRÜLÉSEK TÍPUSAI Ha valaki vakként van nyilvántartva, a közvélekedés szerint egyáltalán nem lát semmit. A valóságban
RészletesebbenBemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június
Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu
RészletesebbenMunkahelyi egészség és biztonság. helyi programja
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető
RészletesebbenRokkantság és rehabilitáció az Európai Unióban
Rokkantság és rehabilitáció az Európai Unióban Európai Fogyatékosságügyi Stratégia 2010-2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt Fő célok: A 20 64 évesek legalább 75
RészletesebbenA megváltozott munkaképess foglalkoztatása, a rehabilitáci. rulás. Előadó: Sarlósi-Baráth Melinda április 26.
A megváltozott munkaképess pességű személyek foglalkoztatása, a rehabilitáci ciós s hozzájárul rulás változásának áttekintése Előadó: Sarlósi-Baráth Melinda 2010. április 26. Az ÁFSZ lehetőségének, szerepének
RészletesebbenA Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.
A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak
RészletesebbenPartnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról
Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:
RészletesebbenLépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás
Részletesebben99. sz. Ajánlás. a megváltozott munkaképességű személyek szakmai rehabilitációjáról
99. sz. Ajánlás a megváltozott munkaképességű személyek szakmai rehabilitációjáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott
RészletesebbenA fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December
RészletesebbenKözép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi
RészletesebbenMozgássérült emberek munkaképességének felmérése FNO használhatósága a gyakorlatban
Mozgássérült emberek munkaképességének felmérése FNO használhatósága a gyakorlatban Pataki Zsuzsa gyógytornász Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja OFA pályázat Időtartam: 2010.08.01 2011.07.31
RészletesebbenEsélyegyenlőségi terv és elkészítésének eljárási szabályai
1 FÉSZEK Fogyatékossággal Élők Szakszervezete 1145 Budapest, Laky Adolf utca 41-49. Adóazonosító:18189704-1-42 Honlapunk: www.feszekszakszervezet.hu Elérhetőségeink: + 36-303897756,06307002027 e-mail:
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenA karbantartási tevékenység pszichoszociális kockázata
Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet A karbantartási tevékenység pszichoszociális kockázata Dr. Plette Richárd Osztályvezető Foglalkozás-egészségügyi Fórum, 2011. március 9. - Budapest
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenInnovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában
Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos
Részletesebbenkezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi
4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt
RészletesebbenÁttekintés. A szocializmus időszaka. Társadalmi hatások 2014.12.01. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
Áttekintés A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai dr. Halmos Szilvia 2014. november 28. I. A szabályozás története; paradigmaváltás a közelmúltban II. Főbb jogforrások III. A MMSZ-k ellátásainak
RészletesebbenAz új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve
6252 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 28. szám 1. melléklet az 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozathoz Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve I. Fogyatékossággal
RészletesebbenPécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv
Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv 2019. Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a 2012. évi I. tv.
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus
Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatáspolitikai eszközök I. Aktív eszközök A foglalkoztatáspolitika
RészletesebbenTERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az
RészletesebbenKapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon. M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4.
Kapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon M É S Z Á R O S G A B R I E L L A M U N K A S Z A K P S Z I C H O L Ó G U S M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4. A munkapszichológia
RészletesebbenBESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről
BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről
RészletesebbenEsélyegyenlőség a callcenterben
Esélyegyenlőség a callcenterben Munkahelyi stressz kezelés és egészségmegőrzés, a callcenteres munkahelyeken Készítette: Urbánné Biró Brigitta A munkahelyi stressz fogalma A munkahelyi stressz olyan ártalmas
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében nyújtható támogatásokról szóló kormányrendeletekről
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM 18346-1/2009 1 ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében nyújtható támogatásokról szóló kormányrendeletekről Budapest, 2009.
RészletesebbenA fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban
A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők
Részletesebben197. sz. Ajánlás a munkavédelemről
197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik
RészletesebbenBalatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház. Szervezeti és Működési Szabályzat. Esélyegyenlőségi.
Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi melléklete Hatályos: 2016. október 1. napjától BRTKK SZMSZ Esélyegyenlőségi
RészletesebbenFogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
2008 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a pályázatot hirdet Látássérült személyek számára elemi és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatás nyújtásának támogatása címmel
RészletesebbenTámogató szolgálatunk február 01. óta működik, feladata a fogyatékkal élő személyek ellátásának biztosítása.
unk 2005. február 01. óta működik, feladata a fogyatékkal élő személyek ellátásának biztosítása. A támogató szolgáltatás célja A fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson
Részletesebben1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz
1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI REHABILITÁCI CIÓ
FOGLALKOZTATÁSI ÉS FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCI CIÓ Bevezető/alapvet /alapvető kiindulópontok: A (foglalkozási/ foglalkoztatási rehabilitáció története és filozófiája Szlovéniában: 1952 után dr. Bogdan Brecelj
RészletesebbenOsztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból
Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból A vizsga formája: Írásbeli vizsga. A vizsga időtartama: 60 perc A vizsga leírása: A vizsgázó feladatlapot
RészletesebbenFogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban Tarjányiné Dr. Molnár Zsuzsanna 2013.12.06.. Kik a mozgássérültek?
RészletesebbenKöszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében!
Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében! A FONAVITA Nonprofit Kft. 2008-ban jött létre azzal a céllal, hogy a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló tevékenységek támogatásával
RészletesebbenFoglalkozási Rehabilitáció Nürnberg
1 Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 2 Feladatunk Mi egy Feladatunk Rendelkezünk Nálunk Több mint 25 év alatt Mi üzemen kívüli foglalkozási rehabilitációs központ vagyunk felnőtt fogyatékos emberek számára
RészletesebbenFOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály
FOR EVER GURULÓ XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály Tartalom 1. Szakmai hátér, a Merek szolgáltatásai 2. Alapelvek 3. A projekt célja 4. Kölcsönzés-Mit ért el a projekt? +
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi
RészletesebbenEsélyegyenlőségi terv
2018. 02. 01. Esélyegyenlőségi terv Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal 28. számú melléklet SZENTLŐRINCI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden köztisztviselőnek azt a
RészletesebbenA BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő
RészletesebbenKözponti szociális információs fejlesztések
TÁMOP 5.4.2 kiemelt projekt Központi szociális információs fejlesztések Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal AZ NRSZH FELADATAI A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának
RészletesebbenTovábbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12
Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív
RészletesebbenA KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI
A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenHírlevél 3. Munkahelyi kockázatok és azok megelőzése, a Munkavédelmi Érdekképviselet feladata
Hírlevél 3. Munkahelyi kockázatok és azok megelőzése, a Munkavédelmi Érdekképviselet feladata GINOP-5.3.4-16-2016-00031 Legfőbb érték az ember- munkavédelem a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése,
Részletesebben