A finanszírozás szűkítésének rövid- és középtávú hatása az agráriumra

Átírás

1 a hónap témája A finanszírozás szűkítésének rövid- és középtávú hatása az agráriumra Az elmúlt két évtized mezőgazdasági károkban leginkább bővelkedő évében, amikor minden figyelem a naponkénti túlélésre, a termés betakarításának és az őszi vetés hogyanjára és mikéntjére, valamint a károk felmérésére és a biztosított károk kifizettetésére irányul, gyakran elfeledkezünk arról, hogy az idei év nemcsak a mezőgazdasági termelés, de a mezőgazdasági finanszírozás szempontjából sem fog bevonulni a sikeres évek közé. A rossz finanszírozási helyzet okaiért azonban nem az idei, hanem a 2 évvel ezelőtti történésekhez kell visszanyúlnunk. Pénzügyi válság: mikor lesz vége? A magyar mezőgazdaság finanszírozási nehézségeiért alapvetően okolható nemzetközi pénzügyi válság 2007 májusában kezdődött az USA-ban, és 2008 őszén érkezett meg az EU-ba. Magyarország a válság által leginkább érintett tagállamok csoportjába került, annak ellenére, hogy a hazai bankok gyakorlatilag érintetlenek voltak a válságot kirobbantó gyenge minőségű (subprime) jelzáloglevelek kereskedelmében. A hazai érintettségnek két fő oka volt: egyrészt a magyar állam súlyosan eladósodott és komoly költségvetési hiánnyal nézett szembe, másrészt a hazai Kemény Gábor Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest lakosság és a vállalatok jelentős mértékben (átlagosan az összes hitel mintegy 70 %-a erejéig) devizában adósodtak el. Amikor gyakorlatilag megszűnt a nemzetközi hitelezés, mind a magyar állam, mind a hazai bankok súlyos helyzetbe jutottak, az előbbi azért, mert nem tudta finanszírozni deficitjét és refinanszírozni a nemzetközi adósságot, az utóbbiak azért, mivel a hosszú távú hazai devizahiteleket rövid távú nemzetközi forrásokkal finanszírozták, így amikor lejártak e nemzetközi források, kétségessé vált, hogy a bankok képesek lesznek-e új devizahiteleket kapni. A válságnak 2010-ben hivatalosan vége szakadt, hiszen az I. és a II. negyedévben is (kis mértékben) Nem pénzügyi vállalkozások forinthitelei (MNB) Nem pénzügyi vállalkozások devizahitelei (MNB) 1. ábra 2. ábra 5

2 3. ábra A magyar mezőgazdaság finanszírozása főbb szereplők szerint (MNB, FADN) növekedett a magyar gazdaság, de a valóság más. A bankszféra állami megmentése a csődtől ugyan (látszólag) sikerrel járt, de helyébe az állam súlyos eladósodottsága lépett, és még mindig nem tudni, hogy a banki portfoliókban milyen veszélyes (értéktelen) papírok vannak. Így nem állt helyre a hitelezés, és elmondható, hogy Magyarországon már 2008 ősze óta, 2 éve tart a hitelszűkülés, és a nemzetközi hitelpiacokat nézve elmondhatjuk, hogy fel kell készülni a körülmények tartós megváltozására: amit eddig a válság egyik elemének tartottunk, például a banki hitelezés megszigorodását, az mostantól a normális üzletmenet részét képezi. El kell tehát felejtenünk a 2000-es évek viszonylagos hitelbőségét, amikor egy normális projekt esetében, ha nem az első, akkor a második vagy harmadik bank adta áldását a finanszírozásra. A jövőben csak a legjobb ügyfelek legjobb projektjei kaphatnak pénzt, ami komoly próba elé fogja állítani a hazai cégeket, különösen, ha fejleszteni, növekedni akarnak. Jól jelzi ezt a helyzetet a társas vállalkozások hitelállományának változása: sem a forint-, sem a devizahitelek állománya nem nőtt az elmúlt 1,5 évben. A devizahitelek hullámzása sem a hitelezési aktivitás változásának, hanem a forintárfolyam ingadozásának köszönhető. Ami a devizaértéket illeti, jól látszik, hogy nem volt növekedés az elmúlt időszakban (1-2. ábra). A hazai mezőgazdaság finanszírozási struktúrája A magyar mezőgazdaság egyes szereplőire különbözőképpen hatott a pénzügyi válság, annak megfelelően, hogy milyen banki kapcsolatokkal rendelkeztek. Banki kapcsolatból pedig éppen a hazai szereplők sokfélesége okán sokféle volt. A hazai mezőgazdaságot összességében ugyanis nemcsak a bankok, hanem a lízingcégek, a faktoringcégek, az integrátorok és a szállítók is finanszírozták. Ezen belül két kulcsszereplőt kell megemlítenünk: december a lízing- és faktoringcégek vagy banki forrásokat hiteleznek ki, vagy maguk is banki tulajdonban vannak, az integrátorok finanszírozását pedig fele részben a szállítók, fele részben a bankok végezték. Így az összes mezőgazdasági forrás több mint 60 %-át közvetve és közvetlenül a bankok adták, közel 30 % pedig a szállítóknak jutott (3. ábra). Ennek ellenére azonban a válság során érzékelhető volt a különbség a bankok, az integrátorok és a lízingcégek, valamint a szállítók között. Ez pedig sajátosan érintette a különböző cégtípusokat: míg a társas gazdaságok elég nagyok voltak ahhoz, hogy mind hosszú, mind rövid lejáratú hiteleket kapjanak a bankoktól, valamint a szállítókkal is kapcsolatba kerüljenek, addig az egyéni gazdaságok jellemzően nem tűntek hitelképesnek egy bank szemében sem. Ezáltal az egyéni gazdaságok külső finanszírozásában kulcsszerepet kaptak a lízingcégek (hoszszú távú beruházási hitelezés), míg a forgóeszközök finanszírozásában pedig az integrátorok és a takarékszövetkezetek. A hitelszerkezet alakulása a hazai mezőgazdaságban A finanszírozás és a méretkategóriák összefüggései Az egyéni és társas gazdaságokra nem csupán az volt jellemző, hogy eltérő finanszírozó szervezetekkel Egyéni és társas gazdaságok forrásszerkezete 4. ábra 6

3 Eszközszerkezet az egyéni és társas gazdaságokban (FADN) 5. ábra ugyanolyan likviditási válságba kerültek, mint nagyobb, idegen tőkére jobban ráutalt társaik. A finanszírozás szűkülésének nagysága a főbb tételek esetében Jól látható tehát, hogy a mezőgazdasági üzemek legyenek bár kicsik és nagyok, lízingcég vagy bank által finanszírozottak, mindenképpen komoly nehézségekkel néztek szembe a pénzügyi válság hatására. Ha látni akarjuk, hogy az egész ágazatnak milyen forráskivonással kellett szembenéznie, érdemes tételenként megvizsgálni a finanszírozás változását. Kereskedelmi banki finanszírozás álltak kapcsolatban, hanem az is, hogy igen eltérő volt a saját tőke aránya a finanszírozásban. Míg az egyéni gazdaságok alapvetően saját tőkével és tagi kölcsönnel finanszírozták üzemeiket, addig a társas vállalkozások jóval kisebb arányban támaszkodtak saját forrásokra, és sokkal nagyobb teret nyert az idegen tőke. Ez azonban csupán az átlagkép. Ha európai méretkategóriánként is megvizsgáljuk az adatokat, megváltozik a kép. Egy üzem finanszírozását nem az határozza meg, hogy milyen a társasági formája egyéni vagy társas gazdaság-e, hanem az, hogy mekkora a mérete. Minél nagyobb egy gazdaság, annál inkább igényli és képes bevonni a külső finanszírozást, függetlenül a gazdaság jogi kategóriájától. krízis hatására. Ennek legfontosabb oka az eszközszerkezet struktúrája. Amint a 4. ábra is mutatja, hiába nagy az egyéni gazdaságok saját tőkéje, ennek zöme ingatlanban, mégpedig saját tulajdonú földekben fekszik, amelyek mivel a hazai földjelzáloghitel-piac gyakorlatilag nem működik nem jelentettek olyan tartalékot, amelyet a válság hatására mobilizálni lehetett volna (5. ábra). Így a kisebb gazdaságok A legnagyobb, az egész mezőgazdaság szempontjából közel 40 %-os súllyal szereplő kereskedelmi banki hitelezésben a válság kezdete óta 30 milliárd forintos, 9 %-os csökkenés következett be. Ez a csökkenés a devizahitelezés stagnálása és a forinthitelezés csökkenése mellett zajlott le (6. ábra). A lehangoló képen belül egy üde színfolt akadt: a takarékszövetkezeti hitelezés. A takarékszövetkezetek súlya ugyanis 2005-től 2010-ig 8-ról 15 %-ra nőtt a mezőgazdasági tár- 6. ábra Mezőgazdasági társas vállalkozások kereskedelmi banki hitelezése (MNB) Az egyéni és társas gazdaságok eszközszerkezete és ennek hatása a likviditásra Az egyéni gazdaságok között fellelhető kisebb üzemek finanszírozásában nagyobb szerepet játszó, nagyobb arányú saját tőke azonban nem jelentett garanciát arra, hogy a kisebb gazdaságok ne kerüljenek finanszírozási válságba a pénzügyi 7

4 2010. december 7. ábra Lízingcégek hitel- és lízingállománya forintban (Lízingszövetség) jól jelzi, hogy a kistermelők egyre kevésbé képesek beruházni, különösen az állami beruházási támogatások várható kifutásával. Szállítói és integrátori hitelezés 8. ábra Lízingcégek hitel- és lízingállománya euróban (Lízingszövetség) A szállítók inputanyag-gyártók esetében jellemzően a pénzügyi válság kitörése után sem volt problémás a finanszírozás, ennek oka a zömében külföldi háttér volt, hiszen olyan, jól jövedelmező multinacionális gyártókról volt szó, amelyek akár saját jövedelmükből is képesek voltak finanszírozni növekedésüket. E cégek magyar leányvállalatai jellemzően növelték szállítói hitelállományukat a megbízható partnerek felé, de összességében nem nőtt a szállítói állomány. Ennek oka a súlyos válságba került cégek felé meglevő kitettség csökkentése és az inputanyagok iránti kereslet csökkenése volt. Az integrátorok esetében a kisintegrátorok komoly finanszírozási nehézségekkel néztek szembe, így sokan befejezték a tevékenységüket, ezzel párhuzamosan a nagy szereplők némelyike is kénytelen volt visszafogni a hitelezést a finanszírozási problémák miatt. Így elmondható, hogy mindkét szegmensben stagnáló, illetve csökkenő volt a finanszírozás. sas vállalkozások körében, ami jól jelzi e magyar tulajdonú hitelintézmények elkötelezettségét a mezőgazdaság iránt, valamint, hogy míg a külföldi tulajdonú hazai bankok nem bővelkednek a forrásokban, addig a takarékszövetkezetek köszönhetően annak, hogy betétállományuknak eddig csupán a felét hitelezték ki rendelkeznek tartalékforrásokkal, amelyek által növelhetik finanszírozási aktivitásukat. Nem ilyen kedvező a helyzet a másik tisztán magyar tulajdonú szegmens, az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank esetében: míg a bank portfoliója 14 %-kal nőtt az elmúlt évben, addig a mezőgazdaság súlya 2 %-ponttal 12-ről 10 %-ra csökkent. Ez a tendencia kedvezőtlen, hiszen a mezőgazdaságban is komoly forráshiány van, fontos állami feladat lenne tehát a mezőgazdasághoz jobban alkalmazkodó konstrukciók elindítása. Lízingfinanszírozás Az elsősorban a kisvállalkozások beruházásait (jellemzően devizában) finanszírozó lízingcégek adatait megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy forintban ugyan csak 4, de euróban 9 %-kal csökkent a teljes hitel- és lízingállomány (7-8. ábra), ami jól jelzi, hogy nagyságrendileg hasonló visszaesést kellett elkönyvelnie ezen cégeknek, mint a bankoknak. Az új szerződések állománya pedig drasztikusan esett, ami A hitelszűkülés rövid távú hatásai a mezőgazdaságra A hitelszűkülésre a mezőgazdasági termelők különbözőképp reagáltak. A forgóeszköz-finanszírozás csökkenésére adott egyik legjellemzőbb reakció a forgóeszköz-vásárlások csökkentése volt, magyarul a gazdák kevesebb műtrágyát, növényvédő szert és egyéb inputanyagot vettek. Így összességében 2007-hez képest összesen 27 %-kal kevesebb műtrágya került kiszórásra 2009-ben, míg a növényvédő szerből 8 %-kal kevesebb fogyott 2009-ben, mint 2008-ban. A beruházások esetében a várt csökkenés helyett 2009-ben stagnálás (egyéni), illetve növekedés (társas) volt tapasztalható. Ennek oka a hazai beruházások támogatásfüg- 8

5 Egyéni és társas vállalkozások eredménye (FADN) gése és a termelők ebből fakadó beruházási kényszere volt: hiába nem tervezett ilyen likviditási helyzetben a termelő beruházást, ha nem akarta elveszíteni a pályázaton megnyert pénzt, nem volt más választása. Bár a beruházások esetében a termelők akaratuk ellenére sem tudtak takarékosak lenni, annál inkább meglátszott a finanszírozás hiánya a lejárt követelések és kötelezettségek állományán, ugyanis a kötelezettségek esetében 45 %-os, míg a követelések esetében 71 %-os növekedés volt tapasztalható a társas vállalkozások esetében 2009-ben. A finanszírozás elapadásának hatására mind az egyéni, mind a társas gazdaságok esetében minden méretkategóriánál csökkent az eladósodottság. Ez azonban nem egy akaratlagos, termelők által kívánt folyamat volt, hanem egy kényszerből fakadó változás, ahol az idegen tőkét nem a saját tőke váltotta fel, hanem ennyivel csökkent az üzem tőkéje, mely által csökkentek az eszközök, és ezzel az eredményes gazdálkodás esélyei is. A válság igazán az eredmények vonatkozásában mutatta meg hatását: 2009-ben 33 %-os eredménycsökkenés volt tapasztalható az egyéni, 66 %-os csökkenés pedig a társas gazdaságok esetében. Ez azt jelenti, hogy a hazai termelők igen komoly árat fizettek likviditásuk fenntartása érdekében, és kénytelenek voltak olyan üzletekbe is belemenni, amelyek nyilvánvalóan nem voltak kedvezőek számukra azonban a pénz előteremtése mindennél (még az eredménynél) is fontosabbá vált (9. ábra). 9. ábra A hitelszűkülés középtávú hatásai a mezőgazdaságra A hitelszűkítés középtávú hatásai közül több a rövid távú hatások erősödésével áll kapcsolatban. Mivel a termelők nem jutnak elegendő forráshoz, ezért kénytelenek lesznek extenzifikálni a gazdálkodásukat. Ennek megfelelően források híján várhatóan kevesebb inputanyagot fognak felhasználni. Elmaradnak a szükséges beruházások, fejlesztések. A forráshiány nyilvánvalóan azon ágazatokat fogja súlyosabban érinteni, amelyeknek nagyobb a tőkeigénye. Így várhatóan visszafejlődik a zöldség-gyümölcs szektor, az ültetvényes gazdálkodás, csökkenni fog az öntözött területek nagysága. Leépül az állattenyésztés, hiszen leggyorsabban éppen az állatok eladásával lehet pénzhez jutni. Ennek nyomán viszont csökkenni fog a foglalkoztatotti létszám, hiszen az előbb említett ágazatoknak jóval nagyobb a munkaerőigénye, mint az extenzívebb szántóföldi növénytermesztésnek. Mivel az extenzifikáció várhatóan a jelenlegivel azonos struktúrában, kényszerűen fog lezajlani, és nem tudatos termelői döntés nyomán (amely a teljes termelési struktúra átalakításával jár, és esélyt ad az alacsonyabb inputok melletti jövedelmező gazdálkodásra pl. biotermesztés), ezért várhatóan romlani fognak a terméshozamok, fokozódni fog a termésingadozás, ezáltal romlik a hazai termelők versenyképessége. A beruházások elmaradása nyomán pedig az eddigi, az EU-15-ök szintjéhez történő felzárkózást ismét a lemaradás és a hanyatlás válthatja fel. Nem számíthatunk a helyzet javulására Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy fel kell készülni a tartós hitelszűkülésre hazai és nemzetközi tényezők egyaránt ezt valószínűsítik. Számítanunk kell rá, mivel a mezőgazdaság különböző szereplői eltérő finanszírozási csatornákat használnak, így a hitelszűkítés eltérő módon érinti őket. Így lesznek a válságnak nyertesei, de vesztesekre is lehet számítani. Kijelenthető, hogy bár a különböző üzemek eltérő módon reagálnak a hitelszűkülésre általános lesz az idegen tőke arányának csökkenése egy olyan ágazatban, amely tartósan küzd az alultőkésítettséggel. Ez a mezőgazdasági tőkehiány pedig akár már középtávon megakaszthatja a vállalkozások továbbfejlődését, csökkentheti eredménytermelő képességüket, ezzel a mezőgazdaság eltartó képességét is, hacsak a hazai hitelintézmények vissza nem fordítják ezeket a kedvezőtlen folyamatokat. A cikk a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon (2010) a Kihívások és válaszok a magyar agráriumban c. konferencián elhangzott előadás írásos változata. FELHÍVÁS AGRÁRMÉRNÖKÖKNEK, akik 1961-ben szereztek diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán júniusában lesz esedékes az Arany Diploma átadása azok részére, akik ezt külön kérik április 30-ig az egyetemtől. A kérelemhez csatolni kell a szakmai életrajzot (max. 1 old.) és a diploma másolatát. A részletekről a Szent István Egyetem Dékáni Hivatalában, vagy Gärtnerné Bánfalvi Ágotánál ( gartnerneago@gmail.com, tel: 06/ ) lehet érdeklődni. 9