1. A MAGYAROK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE A VAJDASÁGBAN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A MAGYAROK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE A VAJDASÁGBAN"

Átírás

1 1. A MAGYAROK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE A VAJDASÁGBAN A vajdasági magyarok 1910-ben az össznépesség 28,1 %-át ( fő) képezték. A legtöbb magyar Bácskában élt, kevesebb Bánságban és Szerémségben. A magyarok a Vajdaság 53 településén (az össztelepülés 15,4 %-a) abszolút többséget képeztek az össznépesség arányában. Ez a helyzet 1991-ben jelentős mértékben megváltozott a magyarok kárára. 1 / 12

2 Bácska 51 településén a magyarok abszolút többséget képeznek. 19 településen 90 %-os a többségük. Szabadkán azonban már elvesztették abszolút többségüket (43,8 %). Míg 1948-ban Bácska népességének 38,1 %-át alkották a magyarok, 1981-ben már csak 28,8 %-át. Bánságban a magyarok 24 településen voltak abszolút többségben, 11-ben arányuk meghaladta a 90 %-ot ban a magyarok a Bánság népességének 18,2 %-át alkották, 1981-ben már csak 13,7 %-át. A Szerémségben már csak 2 kisebb településen van a magyaroknak abszolút többségük. Az közötti időszakban a magyar abszolút vagy relatív többségű települések 85,7 %-ában a népesség már képtelen volt a reprodukcióra, és itt beállt a depopuláció gyorsuló üteme. A nagyszerb nacionalisták által előidézett ( ) etnikai belháború következményeként Szerbia területén 1996-ban több mint 600 ezer szerb menekült tartózkodott és várt végleges letelepítésre. Ebből 500 ezer szerb menekült a Vajdaság területére került. A magyar nemzetiségű polgárok házát, földjét és munkahelyét ígérték oda nekik. Összeírták a menekülteket, akik a Vajdaságban akartak letelepedni, kijelölték az új települések helyét, összeírták a megüresedett házakat. Állami, községi és más földeket térítésmentesen ajándékoztak a menekülteknek. Munkába álláskor a menekülteknek elsőbbségi jogot biztosítottak a vállalatoknál és a hivatalokban, és számos állami kedvezményben részesültek a társadalombiztosításban, az oktatásügyben, valamint tiltott gazdasági tevékenységben. A magyar nemzeti kisebbségre folyamatos nyomást gyakorolnak, hogy előbb vagy utóbb a magyarok költözzenek ki otthonaikból. Oktatási, művelődési és tájékoztatási intézményeit leépítik vagy egyszerűen megszüntetik. A magyarok számára a vállalkozás és a munkába állás leküzdhetetlen akadályokba ütközik. A magyar nemzeti kisebbség megkülönböztetésének számos megnyilvánulása nem szűnt meg. A magyarok 2 / 12

3 közösségi életének megszervezését lehetetlenné teszik bizonyos politikai, gazdasági és más intézkedések sokaságával. Nyilvánvaló a cél: a magyar nemzetiség elköltözésre ösztönzése. Az a cél, hogy arányukat az össznépesség 4-5 %-a alá csökkentsék, amikor már nem lehet többé megállítani a bomlás további folyamatát. (Forrás: Mgr. Mirnics Károly tanulmánya, 2. A KOMMUNISTA RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK ÁLDOZATAI JUGOSZLÁVIÁBAN Stéphane Courtois: A kommunizmus fekete könyve c. munkájában a XX. század legsötétebb foltjaként említi azt a tényt, hogy Európában és Ázsiában mintegy 100 millió ember életét oltották ki a kommunista rendszerek. A jugoszláv kommunizmussal kapcsolatban a következőket fogalmazza meg: A történelem folyamán ritkán előzte meg egy új hatalom berendezkedését annyi áldozat, mint Jugoszláviában. Ebben a tizenöt és fél milliós országban között egymillió ember lett áldozata a kommunizmusnak a rendszer kiépítése több halottal járt, mint 1941 és 1945 között a megszállók elleni harc. Az író egy másik fontos megállapítása, hogy Jugoszláviában nemcsak népfelszabadító háború folyt, hanem az egymással szemben álló felek harcának polgárháborús és nemzeti jellege is volt. A nemzetiségek ellentéte mindig is a balkáni kultúra része volt. Tito és munkatársai minden polgári és kommunistaellenes irányzat képviselőjét is pusztulásra ítélték. Főleg ideológiai szempontok miatt, a polgári világnézetet képviselő, csetnik és domombrán nézetű férfit és nőt mészároltak le Tito partizánjai Szlovéniában májusának utolsó napjaiban. A kiépítendő kommunista rendszer likvidálandó ellenségeinek tekintették a papok mellett a nagybirtokosokat, a gyárosokat, a tisztviselőket, a kulturális egyesületek vezetőit, a magyar pártok tagjait. Mindezeket helyben írták össze, egyszerű bejelentés vagy a megtalált párttagsági listák alapján és kíméletlenül kivégezték őket, az egyéni felelősség megállapításának teljes mellőzésével. A magyar-szerb kapcsolatok sohasem voltak felhőtlenek a Délvidéken. Ez az ellentét megmutatkozott már a XVII. századtól, amikor a szerbek a török hadjáratok elől Koszovóból és Szerbiából e területre költöztek. Megfigyelhető a szerb-magyar ellentét a Rákóczi Szabadságharcban, a magyar adminisztrációs rendszer elleni évszázados küzdelemben, az 1948/49-es forradalom és szabadságharc véres leszámolásában, az I. és II. Világháború magyarellenes mozgalmaiban, és abban a törekvésben, hogy a Délvidéket szerb Vajdasággá alakítsák át végén elérkezettnek látták az időt arra, hogy a Vajdaság 3 / 12

4 egyharmadát kitevő németség likvidálása után a másik harmadot kitevő magyarságtól is megszabaduljanak. Nikola Petrovic mérnök, aki Tito legszűkebb pártvezetőségéhez tartozott, 1944.okt.28-án így fogalmaz a Vajdasági Népfelszabadító Egységfront lapjában: A német és a magyar hordákat ugyan szétvertük, de az általuk okozott mérges gyomot nem irtottuk ki gyökeresen... A nép érzi, hogy szükség volt erre a lépésre, hogy ezáltal is biztosítsuk a Bánát, Bácska és Baranya jugoszláv jellegét. A Délvidék elszerbesítése a II. Világháború után következett be a részben elmenekült vagy likvidált német, valamint elmenekült és kivégzett magyar lakosság helyére a szerbek és montenegróiak letelepítésével. 3. A DÉLVIDÉKI VÉRENGZÉSEK ELŐZMÉNYEI Németország 1941.április 6-án megtámadta Jugoszláviát, majd április 10-én Horvátország proklamálta önállóságát. Történészek szerint Magyarország nem szegte meg az december 12-én kötött örökbarátsági egyezményt, mivel a támadás azután történt, hogy az a Jugoszlávia, amellyel Magyarország az egyezményt kötötte, már megszűnt létezni. A jugoszláv légierő még jóval a magyar csapatok előtt, április 6-án és 7-én több támadást intézett Pécs, Szeged és más magyar városok ellen. Magyarország április 11-én kezdte meg a Délvidék visszacsatolását, Bácskát, Baranyai háromszöget, Muravidéket és Muraközt, valamint német ellenőrzés alá került Ny-Bánát. Horthy Miklós kormányzó Weith Henrik honvéd vezérkari főnököt nevezte ki a délvidéki területek közigazgatási fejének elején Bácskában felerősödött a jugoszláv szerb partizánok tevékenysége. Sajkásvi déken a magyar csendőrség katonai alakulatokkal együttműködve felszámolt egy partizáncsoportot. Az elszenvedett néhány fős veszteség megtorlásaként január 12. és 15. között a Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy, Grassy József vezérkari ezredes és Zöldy Márton csendőrszázados vezette katonai és csendőri alakulatok razziát tartottak a rejtőzködő partizánok felkutatására. A razziát ezután az altábornagy és társai önhatalmú akciójaként kiterjesztették a környező községek szerb és zsidó lakosságára. Az újvidéki vérengzés során január 20. és 23. között a hivatalos magyar adatok szerint 3.309, szerb történészek szerint bűnözőt, partizánt, ill. ártatlan polgári személyt lőttek agyon. Az áldozatok szerb, zsidó, 64 roma, 31 ruszin, 21 magyar és 15 orosz nemzetiségű személy volt. 4 / 12

5 Az újvidéki események már a II. Világháború idején botrányt kavartak. A tetteseket még 1943-ban a Horthy-rendszer alatti Magyarországon felelősségre vonták és 15 felelősnek tartott honvéd- és csendőrtiszt ellen bírósági eljárás indult. A felelősöket a tárgyalások során halálra ítélték! Néhányuk megszökött, de többségüket, a fő felelősöket a háború után kiadták a Tito-féle Jugoszláviának, ahol népbírósági ítélettel, egyes tudósítások szerint igen kegyetlen módon háborús bűnösökként kivégezték őket. Ezek az ítéletek, főképp Szombathelyi Ferenc volt honvéd vezérkari főnök jugoszláviai kivégzése ma már vitatott. 4. A DÉLVIDÉKI NÉPIRTÁS MAGYAR ÁLDOZATOT KÖVETELT 1944-ben a jugoszláv partizánalakulatok és a szovjet Vörös Hadsereg délvidéki bevonulása során számos erőszakos esemény történt a német, magyar és horvát civil lakosság ellen, a települések sorozatos kifosztása, kivégzések, kínzások, nemi erőszak, nők és gyermekek bántalmazása. A munkaképes férfilakosságot a szovjetek több településről Szibériába deportálták októberétől elkezdődött a véres megtorlás, melynek során a kutatások szerint ártatlan magyart gyilkoltak meg. A délvidéki magyarság ellen ben elkövetett vérengzésnek két oka volt: 1. Ne álljanak a kommunizmus délvidéki kiépítésének útjába, 2. Likviditásuk is előmozdítsa a Délvidék elszerbesítésének programját. A bevonuló jugoszláv partizánalakulatokból létesült új katonai hatóság, a Bánáti, Bácskai és Baranyai Katonai Igazgatás és az OZNA (Népvédelmi Osztály) állambiztonsági szerve ellenőrzése alatt katonai közigazgatást vezetett be a Vajdaságban. Ezt követően a kommunista pártvezetés (Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács) utasítására etnikai alapú, per nélküli kollektív büntető eljárásokat kezdtek telén lakóhelyükön vagy gyűjtőtáborokban korra és nemre való tekintet nélkül tömegesen kínozták meg és végezték ki a magyar és német nemzetiségű polgári 5 / 12

6 lakosságot, a II. Világháborúban való kollektív bűnösséggel vádolva őket. A kivégzések több helyiségben tömeges lincseléssé fajultak, a helyi szerb lakosság egy részének aktív részvételével. Óbecsén ezek mellett az egész magyar lakosságot megkülönböztető jelzés - fehér karszalag viselésére kötelezték és kényszermunkára hajtották. A vérengzések során 35 katolikus papot, majdnem valamennyi helység plébánosát is megkínozták és megölték. A polgári lakosságon kívül tömegesen végeztek ki hadifogoly magyar honvédeket is. A kutatások szerint az telén, és 1945 tavaszán meggyilkolt magyarok száma között van. Dr. Mészáros Sándor történész kutatásai szerint 123 helyiségben folytak a kínzások és kivégzések és az áldozatok neveit folyamatosan állítják össze. Az írónő, Teleki Júlia kutatásai szerint ez a szám az et is elérheti. Ennek oka, hogy a kivégzettekről soha nem készült nyilvántartás, halotti anyakönyvi kivonatot nem állítottak ki senkiről, valamint az a tény, hogy sok ezer ember tűnt el és vesztette életét a fogolytáborokban. Teleki Júlia, aki túlélte a borzalmakat, Hol vannak a sírok c. könyvében így emlékezik: Voltak, akiket kettéfűrészeltek vagy karóba húztak, másokat elevenen elégettek vagy eltemettek. Egyeseknek leszaggatták a körmüket, felhasogatták a bőrüket, majd besózták. Láttam egy csecsemőfejet a falhoz vágva, az agyveleje szét volt loccsantva. Az egyik asszony terhes volt, mikor kitaposták belőle a gyermekét. Sok esetben meggyfabotra kötött tízkilós ólommal verték agyon az áldozatokat, volt, akinek az orra leszakadt az ütéstől. Legtöbbjüknek azonban egyszerűen csak fejszével levágták a fejét. Az asszonyok sírva keresték fiaikat, férjüket a holttestek között. Mindenütt vértócsában feküdtek az emberek. Szőrnyű látvány volt. A holttesteket tömegsírba dobálták. Nem egy esetben el sem temették, csak csatornákba, dögkútba dobálták, sintértelepen gyűjtötték őket. Előfordult, hogy egy tömegsírt exhumáltak, és a holttesteket enyvgyárban iparilag feldolgozták. A megmaradt sírokat néhány kivételével- nyomtalanul beépítették, tetejükre épületeket, sportpályákat emeltek. A kivégzettek nevét, a kivégzés körülményeit, nyughelyüket sosem hozták nyilvánosságra. Utólag háborús bűnössé kiállították ki őket, vagyonukat elkobozták, hozzátartozóikat megbélyegezték. Csurog, Zsablya és Mozsor teljes maradék lakosságát mindenüktől megfosztva örökre kitiltották lakóhelyükről, házaikat a szerb betelepítettek kapták meg. A szerb népharag nagyon erős volt 6 / 12

7 Újvidéken, Becsén, Zsablyán, Csurogon és Mozsoron. Ezeken a helyeken a puszta feljelentés alapján fejét vették a megvádolt magyaroknak. Újvidéken október 23-án feljelentő űrlapot nyomtattak ki, melyen bárki megnevezhette azt, akit háborús bűnösként büntetésre méltónak tartott. Így október 26-án már ezrével hurcolták el a magyar lakosságot. ( Dokumentumfilmek a délvidéki vérengzésekről: "Magyar történelem" - "Délvidéki vérengzés" szekció ) Dr. Mészáros Sándor történész alapos és részletes kutatásokat végzett a délvidéki népirtás témájában, Holttá nyilvánítva c. könyvéből néhány részlet: Kanizsa. Itt minden nőt megerőszakoltak. A letartóztatottak egyik részét a városháza pincéjébe vitték, ahol kínozták és verték őket, legtöbbjüket agyonverték. A tetemeket éjjelente szekéren vitték a Szigetre, ahol napokig temetetlenül hevertek mésszel leöntve. Később néhány helybeli lakost kényszerítettek a tömegsírok megásására, akik közül sokan szintén áldozattá váltak, nehogy a részletek napvilágra kerüljenek. Az áldozatok másik részét a Tiszához hajtották, akiknek egyik részét a vízbe lőttek, míg másik részét a Tisza és a töltés közötti szakaszon lőtték le és földelték el. Itt két tömegsír található. Adorján. Egy fegyveres partizán szakasz, akinek vezetője az a Nikola Radovic volt, kinek apját 1941-ben a magyar katonák megölték, a falu férfi lakosságát a templom előtti térre terelte, ahol minden névsor nélkül kiválasztották azokat, akiket még aznap délután vagy estefelé a Tiszába öltek. Zenta október 31-én a zentai városi parancsnokság betiltotta hivatalosan a magyar nyelv használatát, majd ezt követően különböző korlátozások láttak napvilágot. A kivégzésekre nov. 9-én került sor. Az áldozatokat kettesével összedrótozva fegyveres kísérettel a Tisza partra terelték, a vasúti töltés közelébe. Kivégzőhelynek az árvízvédelmi árkokat használták. Az áldozatoknak kivégzés előtt az árok szélére kellett feküdniük. Egyenként végeztek velük. A kivégzés után vékony földréteget borítottak rájuk. Az elkövetkezendő napokban a hozzátartozók néhányat kiástak közülük és a temetőben jeltelen sírokban helyezték el őket örök nyugalomra november 21-én a jugoszláviai németeket megfosztották állampolgárságuktól. 7 / 12

8 Moholon elszabadult a pokol. Több száz embert hurcoltak az iskola és a zárda épületébe, ahol kegyetlenül kínozták őket. Nem alakítottak semmilyen bíróságot vagy különbizottságot...ez lehetett az oka a vérengzések teljes elfajulásának. Martonos. A Vörös Hadsereg október 8-án foglalta el Martonost. A fosztogatások nyomban megkezdődtek, feldúlták a katolikus plébánia épületét és megsemmisítették az iratokat, a könyvtárat. Letartóztatták a katolikus plébánost...voltak foglyok, akiket kegyetlenül megkínoztak. Tanúvallomások vannak arról is, hogy a lemészároltak között voltak olyanok, akiket nem ölt meg a golyó és sírva könyörögtek hóhéraiknak, hogy lőjék őket agyon, ne temessék el őket élve. Becse városa október 8-án szabadult fel, a megtorlás azonnal megkezdődött, s hosszabb ideig tartott, mint más városokban. Elsők között tartóztatták le és kínozták meg a 65 éves Petrányi Ferenc plébánost. Őt és a többi foglyot a Centrál Szálló épületébe hurcolták, akiket az őrök állandóan vertek. A plébánost szerb partizán lányok és egy zombori Zorka nevű partizán nő brutális módon úgy ölt meg, hogy ráugrottak mellkasára, hasára és nemi szervére. Voltaképpen kifordultak belső szervei, majd az ablakból kidobták a plébános testét a kövezetre, hogy öngyilkosságnak tűnjön. Az áldozatok holttestét a szálló emésztőgödrébe dobták, míg másokat az udvaron ástak el. Becsén nyilvános kivégzések is voltak. Péterréve október 17-én bevezették a katonai közigazgatást, így megkezdődhetett a megtorlás. Két tömeges nyilvános kivégzés volt, ezt követte 1945-ben a magyarok többségének vagyon elkobzása ben sok ember holtteste került elő, akiket tarkón lőttek. A hozzátartozók többeket felismertek, de a rendőrség szétzavarta a népet, majd az éjszaka folyamán a cigányokkal elásatták a holttesteket. Zombor október 20-án szabadult fel. A férfiak összefogdosása már a bevonulást 8 / 12

9 követő napokban megindult. A foglyokat a Kronich-palotába zárták. November elején rengeteg embert gyűjtöttek be. Zombor október végétől december elejéig egy hatalmas gyűjtőtábor lett. Ide hurcolták a környék községeinek teljes férfilakosságát. A bezdániak, akik túlélték a vérengzést, itt voltak, de ide hurcolták az apatiniakat, a kupuszinaiakat és más helyekről is tömegesen hajtották ide a munkaképes férfiakat. Itt tartott a terror a legtovább. Ebben a városban még februárjában és márciusában is sok embernek egyszerűen nyoma veszett. A foglyok nagy részét a Dunába és a Ferenc-csatornába lövöldözték, valamint a lóversenytéren előre megásott sírokba. Az áldozatok száma fő volt. Csurogon és Zsablyán voltak az események a legtragikusabbak. A kegyetlenkedéseket és tömeges kivégzéseket végül január 25-én az egész magyar lakosság kitelepítése követte. Az oroszok bevonulása után október 23-tól kezdve tömegesen tartóztatták le a magyar lakosokat. Megalakult a Helyi Népfelszabadító Bizottság és a sajkási partizánosztag bírósága. Sokakat elfogatásukkor rö gtön kivégeztek, másokat az iskolában és egy gabonaraktárban tartottak fogva. A kivégzések éjjelente voltak. A holttesteket a Tiszába lökték vagy tömegsírba kerültek a dögkert környékén. A tömegsírok kb. 8 méter hosszú és 4 méter széles, valamint 2 méternél mélyebbek voltak, amibe egyenként 14 szekér holttestet temettek el. A tömegsírokat a mai napig nem lehetett feltárni. Az áldozatok tetemes részét internáló táborba hurcolták. A tetvek miatt nagyon sok idős ember és gyermek vesztette életét. A férfiakat kényszermunkára vitték, akiket még akkor is fogva tartottak, mikor már a táborokat később felszámolták. Az áldozatok száma itt volt. Bácsföldvár. Az 1944-es gyilkosságok rögtön megkezdődtek a település október 23-i felszabadításakor. A foglyok legtöbbjét a községi zárkába vitték, ahol verések és kínzások közepette egy hétig tartották őket fogva. A kivégzések éjjel a Csonthalom nevű hely közelében történtek. 600 ártatlant végeztek ki. Adában már az oroszok megérkezése előtt 200 embert ejtettek foglyul, akik közül 30-at rögtön kivégeztek, a megmaradtakat éheztették és megkínozták. 9 / 12

10 Bezdán. November 3-án kezdődött a férfi lakosság összegyűjtése. A kisbíró kidobolta, hogy az egész falu lakosságának a futballpályára kell összegyűlnie. A kb. 500 férfit Zombor felé terelték más községek foglyaival együtt a kényszermunkatáborba. A megmaradt lakosságnak el kellett hagynia otthonát, akik ezt nem tették, lelőtték. A foglyok másik részét Isterbácra, egy tanyacsoportra vezényelték és az ott lévő ház pincéjébe zárták. A pincéből tízesével hozták fel a rabokat és géppisztollyal agyonlőtték valamennyit. 118 férfit gyilkoltak meg itt az 51. Vajdasági Partizán Hadosztályhoz tartozó 12. Vajdasági Rohambrigád katonái. Szivác őszén a hatalomátvételt követően összefogdosták a magyar férfi lakosságot. Egy magtárba zárták őket és megtiltották a hozzátartozóknak a látogatást. A rabokat kegyetlenül megkínozták, majd november 2-án a temetőben egy M alakú sírt ásattak velük, ahová végül belelövöldözték őket. Az áldozatok családját teljes vagyonelkobzással sújtották. Apatin ben a partizánok több száz magyar lakost végeztek ki. Többségüket Zomborra hurcolták, megkínozták, majd kivégezték őket. Sokukat kényszermunkatáborba vitték, ahol a kínzások és az éhezés miatt sokan életüket vesztették. Szabadkán a kutatások szerint embert gyilkoltak meg. Szenttamáson a meggyilkoltak száma elérhette az főt. Újvidéken október 23-ától kezdődően 1 hét alatt embert lőttek a Dunába. Közöttük sokan éves fiúk voltak. A bácskai és drávaszögi magyarok közül nagyon sokan eltűntek a keleti fronton vagy a háború után a fogolytáborokban. Ezek közé rejtették el a kivégzetteket. Az eltűnteket csak utólag, a 10 / 12

11 hozzátartozók kezdeményezésére, bírósági eljárás útján nyilvánították holttá között a következő helységekben működtek internáló táborok: Gádor, Tiszaistvánfalva, Körtés, Molidorf, Rezsőháza, Szávaszentdemeter. A táborokban a kutatások szerint több, mint német és magyar nemzetiségű polgári személy (öregek, asszonyok és gyermekek is) vesztette életét éhség, fagyhalál, járványok, kínzás vagy kivégzés következtében. Tehát 1944 őszétől összesen magyar és német nemzetiségű ártatlan áldozat vesztette életét Délvidéken. Az alaptalan vádak alól sem az áldozatokat, sem hozzátartozóikat azóta sem mentesítették, anyagilag nem kártalanították és nem is rehabilitálták. A Tito által vezetett jugoszláviai rezsim a népirtást elhallgatta. 5. EMLÉKEZÉS A délvidéki magyarság fő politikai szervezete a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ), megalakulásától kezdve (1994) céljának tekintette a kutatások megindítását és a kollektív bűnösség elve alapján kimondott vétkesség hatálytalanítását. Megkezdték egy központi adattár létrehozását, melynek feladatai közé tartozik az emlékhelyek nyilvántartása és a kutatási eredmények közzététele. Azonban a híradások újra és újra arról szólnak, hogy az emlékhelyeket meggyalázzák novemberében is arról olvashattunk, hogy Újvidéken a nyolc kereszt közül négyet kidöntöttek, egyet pedig összetörtek. A vajdasági Csurogon, ahol több ezer magyart mészároltak le a szeméttelepen, a felállított fakeresztek, koszorúk és virágok már a megemlékezést követő napon eltűntek. Köszönet illeti mindazokat, akik állhatatosan folytatják kutatásaikat és igyekeznek az áldozatok emlékét örökre megőrizni és a jövő nemzedékének ismereteiket átadni. Források: 11 / 12

12 Dr. Mészáros Sándor: Holttá nyilvánítva c. könyve (Budapest, 1995.) Teleki Júlia: Hol vannak a sírok? c. könyve (2007.) Teleki Júlia: Keresem az apám sírját c. könyve (1999.) Teleki Júlia: Visszatekintés a múltba (Napló kiadása, Újvidék, 1996.) Matuska Márton: A megtorlás napjai c. könyve (Forum Kiadó, 1991.) Szloboda János: Zentán történt 44-ben c. könyve (Újvidék, 1997.) Cseres Tibor: Vérbosszú c. könyve (1991.) wikipedia: Újvidéki és délvidéki vérengzés 12 / 12

A délvidéki áldozatok adatbázisa mint történeti forrás (1944 derekától 1948-ig)

A délvidéki áldozatok adatbázisa mint történeti forrás (1944 derekától 1948-ig) Mezei Zsuzsanna A délvidéki áldozatok adatbázisa mint történeti forrás (1944 derekától 1948-ig) 2000-ben a Tartományi Igazságtételi Bizottság azt a célt tűzte ki maga elé, hogy összeírja az 1941 és 1948

Részletesebben

Ajugoszláv partizánok 1944 tavaszán

Ajugoszláv partizánok 1944 tavaszán A délvidéki megtorlás magyar áldozatai Ajugoszláv partizánok 1944 tavaszán már Szerbia jelentõs részét felszabadították, szeptember 6- án a Vörös Hadsereg átlépte a román szerb határt, és a partizánegységekkel

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A vörös diktatúra áldozatai - Nincs bocsánat!

A vörös diktatúra áldozatai - Nincs bocsánat! 2014 október 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs A vörös értékelve diktatúra Mérték - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Hosszú időre megrendültek az alapvető normák: a becsület, az igazmondás, a tisztességes

Részletesebben

Táblázatok jegyzéke. Első kötet

Táblázatok jegyzéke. Első kötet Táblázatok jegyzéke Első kötet 1.1. Magyarország területi és népességveszteségei az első világháború után 25 1.2. A trianoni Magyarország népességének etnikai megoszlása 25 1.3. A trianoni Magyarország

Részletesebben

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf?

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Kovács (Kohn) Adolf? 1914 Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? 1906 Berger Adolf 1862 1939 Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) 1874 1944 Apa

Részletesebben

- A. Sajti Enikő: Bűntudat és győztes fölény: Magyarország, Jugoszlávia és a délvidéki magyarok. Szeged, SZTE Törttud. Doktori Isk.

- A. Sajti Enikő: Bűntudat és győztes fölény: Magyarország, Jugoszlávia és a délvidéki magyarok. Szeged, SZTE Törttud. Doktori Isk. - A. Sajti Enikő: Bűntudat és győztes fölény: Magyarország, Jugoszlávia és a délvidéki magyarok. Szeged, SZTE Törttud. Doktori Isk., 2010 - A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió és kisebbség: magyarok

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst.

Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst. 1914. június 28. Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst. 1915. április 30. Londonban megalakul a Jugoszláv Bizottság. A bizottság célja a szerbek,

Részletesebben

egyházközséget... Miután 1944 őszén az előrenyomuló szovjet hadsereg a visszafoglalt Délvidékről kiszorította a magyar honvédséget, ütött a bosszú

egyházközséget... Miután 1944 őszén az előrenyomuló szovjet hadsereg a visszafoglalt Délvidékről kiszorította a magyar honvédséget, ütött a bosszú Keresztény martírók A kommunizmus idején mártírhalált szenvedett kalocsa-bácsi főegyházmegyei katolikus papok Hetényi Varga Károly Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában című könyve alapján

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas

www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas Matuska Márton Számvetés Az 1944 végén, 1945 elején lezajlott vérengzések kutatása eredményének időszaki összegzése

Részletesebben

Mit kell kutatnunk 1944/45 kapcsán?

Mit kell kutatnunk 1944/45 kapcsán? Matuska Márton Mit kell kutatnunk 1944/45 kapcsán? Csakugyan elérkezett a várva várt alkalom, s elkezdődik az 1944 végén, 1945 elején a Délvidéken lezajlott magyarirtás történetének tudományos feltárása?

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

A cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei

A cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei 1 A cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei Az 1866-os königgratzi csatát követően a 68. gyalogezred tisztjei elhatározták, hogy a hadjáratban elesett hősök számára egy emlékművet állítanak föl. Az emlékmű

Részletesebben

KITELEPÍTÉSEK MAGYARORSZÁGON

KITELEPÍTÉSEK MAGYARORSZÁGON KITELEPÍTÉSEK MAGYARORSZÁGON Az 1945 utáni kommunista diktatúra sok-sok törvénytelensége között kiemelt helyet foglal el az un. kitelepítettek ügye. Ezek két csoportját jelentik a magyar állampolgároknak:

Részletesebben

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött. 1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját

Részletesebben

Halálos kimenetelű szovjet katonai atrocitások a vasúton 1946-ban

Halálos kimenetelű szovjet katonai atrocitások a vasúton 1946-ban "Harmadszor azt kérdeztem tőle, hogy mi van a kocsiban, azt felelte, hogy a stari papa spaty"1 Halálos kimenetelű szovjet katonai atrocitások a vasúton 1946-ban Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

A kiirtott magyar szellemfalura emlékeztek

A kiirtott magyar szellemfalura emlékeztek 2014 március 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs A kiirtott értékelve magyar szellemfalura Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Megemlékezést tartottak vasárnap délelőtt a Gánt község közelében található

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

VI. DOKUMENTUMOK ÉS TÉRKÉPEK RŐL

VI. DOKUMENTUMOK ÉS TÉRKÉPEK RŐL VI. DOKUMENTUMOK ÉS TÉRKÉPEK 1944 45-RŐL Kétnyelvű felhívás a volt jugoszláv katonákhoz fegyvereik letételére, illetve beszolgáltatására (A szerző gyűjteményéből) Kétnyelvű hirdetmény a lakosság fegyverbeszolgáltatási

Részletesebben

Kisebbségi sors a II. világháború végén

Kisebbségi sors a II. világháború végén Kisebbségi sors a II. világháború végén 1941 áprilisában is, amikor Németország és szövetségesei megtámadták Jugoszláviát, mindkét kisebbség egy része eleget tett a mozgósításnak, de többségük szívében,

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

NINCS MIT SZÉGYELLNÜNK

NINCS MIT SZÉGYELLNÜNK NINCS MIT SZÉGYELLNÜNK NEKÜNK NINCS MIT SZÉGYELLNÜNK Sziváci magyarok a Petőfi brigádban A Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg több egysége is viseli a nagy magyar költő és forradalmár, Petőfi Sándor nevét.

Részletesebben

REHABILITÁLÁST ÉS KÁRPÓTLÁST

REHABILITÁLÁST ÉS KÁRPÓTLÁST Mit rákentek a századok, lemossuk a gyalázatot" (Petőfi Sándor) REHABILITÁCIÓ Bozóki Antal ügyvéd, Űjvidék REHABILITÁLÁST ÉS KÁRPÓTLÁST Javaslat a rehabilitálásról (erkölcsi, politikai, jogi és vagyoni

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP LÁSZLÓ A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai 1. ábra. Az elszakított területeket szimbolizáló budapesti szoborcsoport A MABÉOSZ Visnya

Részletesebben

Forradalmárok az október 23-ai szabadságharcból

Forradalmárok az október 23-ai szabadságharcból 2016 október 23. Flag 0 5 Átlag: 5 (1 szavazat) Mérték Mohai Balázs képein keresztül megismerhetünk forradalmárokat, akik 1956-ban a mi szabadságunkért is küzdöttek. Ez a forradalom Magyarország népének

Részletesebben

Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés

Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés PPKE BTK 2012 I. Kutatás előzményei, témaválasztás. Az 1956-os forradalom világtörténeti

Részletesebben

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Előzmények: Gunter Demnig német művész volt az első, aki betonkockára applikált réztáblácskába véste az elhurcoltak nevét,

Részletesebben

OKTALAN ÉS INDOKOLATLAN KIVÉGZÉSEK

OKTALAN ÉS INDOKOLATLAN KIVÉGZÉSEK Dr. Ballá István OKTALAN ÉS INDOKOLATLAN KIVÉGZÉSEK AZ 1944. ÉVI BEZDÁNI MEGTORLÁSRÓL Dr. Ballá Ferenc és jómagam az 1944 őszén Bezdánban történt tragikus eseményekkel kapcsolatos többéves kutatásaink

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

Írásban kérem megválaszolni:

Írásban kérem megválaszolni: Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

VIII. Sajkás-vidék CSUROG ÉS ZSABLYA

VIII. Sajkás-vidék CSUROG ÉS ZSABLYA VIII. Sajkás-vidék CSUROG ÉS ZSABLYA Elérkeztünk az 1944 őszi megtorlás legtrakgikusabb térségéhez, ahol a hetekig artó kegyetlenkedések, tömeges vérengzések után, amellyel a bosszúállók, úgy látszik,

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

Szerbia/Vajdaság népességmozgása az utóbbi fél évszázadban Népesedési politika A népesedési politika azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek útján a fejtett térsadalom itányítja demográfiai fejlődését,

Részletesebben

A CSÚROGI MAGYAROK MEGHURCOLTATÁSA

A CSÚROGI MAGYAROK MEGHURCOLTATÁSA A CSÚROGI MAGYAROK MEGHURCOLTATÁSA írta Teleki Júlia Délvidéki író, az 1944-es Csúrogi / Délvidéki magyarok felett elkövetett holokaust túlélője HUNSOR dokumentum Mit is jelent Csúrogi magyarnak lenni?

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Katonák, akik szovjet kézre kerültek

Katonák, akik szovjet kézre kerültek 2013 május 14. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pályakép Nurlan Dulatbekov kazah jogtudós 1984-ben diplomázott. Ma a

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

A mosoni áldozatok nevei a magyaróvári temetı emlékfalán is olvashatók, és a Gyásztéren szintén minden mosoni áldozat emlékét kopjafa ırzi.

A mosoni áldozatok nevei a magyaróvári temetı emlékfalán is olvashatók, és a Gyásztéren szintén minden mosoni áldozat emlékét kopjafa ırzi. A mosoni áldozatok nevei a magyaróvári temetı emlékfalán is olvashatók, és a Gyásztéren szintén minden mosoni áldozat emlékét kopjafa ırzi. 21 22 A kilenc mosoni áldozat A mosoni temetıben bizonyíthatóan

Részletesebben

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről Оxszаw,А: ёs Hivatal a Xtc+~~~S -fi ( S 4 11 Az Országgyúlés /2014. ( ) ОСУ Ьatározata Ёdс.«t: 2о14.1 иl. 0 ~. А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz

Részletesebben

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak.

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. 1 Elnök urak, tisztelt emlékezők! Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. Embertársainkhoz, akik arra születtek, hogy megértésre,

Részletesebben

II. Mikor fogalmazódott meg a bosszú gondolata?

II. Mikor fogalmazódott meg a bosszú gondolata? II. Mikor fogalmazódott meg a bosszú gondolata? Az 1942. évi januári események után a délvidéki szerbség körében a hangulat rendkívül feszült volt. Még azok is, akiknek semmi közük sem volt a partizánmozgalomhoz,

Részletesebben

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek?

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? 1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? a). b) 2.) Az 1956 os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke látható a képen. Ki ő? Életrajzi adatainak nézzetek utána! Neve Születési helye,

Részletesebben

Történelmi verseny 1. forduló

Történelmi verseny 1. forduló Történelmi verseny 1. forduló I. Ebben a feladatban képeket láthattok a Délvidékről. Válaszoljatok az ezekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. b) Milyen stílusban épült? (1) 2. b) Mikor foglalták el a települést

Részletesebben

Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban

Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban Mezey Zsuzsanna Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban Munkámban több célt tűztem ki. Először, remélem sikerül eloszlatni azt a tévhitet, hogy az atrocitásokról nem készültek

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Az as időszak civil áldozatainak forrásfeltárása a szerbiai levéltárakban

Az as időszak civil áldozatainak forrásfeltárása a szerbiai levéltárakban 1 Mezei Zsuzsanna Az 1941-48-as időszak civil áldozatainak forrásfeltárása a szerbiai levéltárakban A kutatási időrendi ismertetése. Majdnem 7 évtized elmúltával még mindig ott tartunk, hogy nem rendelkezünk

Részletesebben

HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2016

HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2016 HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2016 Időpont Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja Január 19. Vasúti emlékmű A németek kiűzésének napja, megemlékezés Német Nemzetiségi Január

Részletesebben

Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2. online forduló - Javítókulcs A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.

Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2. online forduló - Javítókulcs A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem. Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2. online forduló - Javítókulcs A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem. (Bibó István) 1. Állítsa párba az események leírását a hozzá tartozó képekkel!

Részletesebben

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dr. Pál Tibor és Dr. Gavrilović Vladan A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dél-Magyarország demográfiai helyzetéről a XIX. század első felében az országos- és adóösszeírások alapján számos

Részletesebben

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!

Részletesebben

Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év

Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása

Részletesebben

A Miniszterelnökség a Civil Alap 2014 keretében a Magyar Holokauszt Emlékév 2014 programjaira 2013 őszén pályázatot írt ki. Egyesületünk A lapátosok

A Miniszterelnökség a Civil Alap 2014 keretében a Magyar Holokauszt Emlékév 2014 programjaira 2013 őszén pályázatot írt ki. Egyesületünk A lapátosok A Miniszterelnökség a Civil Alap 2014 keretében a Magyar Holokauszt Emlékév 2014 programjaira 2013 őszén pályázatot írt ki. Egyesületünk A lapátosok serege és az emlékezet címmel beadott pályázatára elnyert

Részletesebben

Egy egész örökkévalóság őrzi mindannyiuknak sorsát, rendíthetetlen, mint a kőzet.

Egy egész örökkévalóság őrzi mindannyiuknak sorsát, rendíthetetlen, mint a kőzet. h ő sök beszéde, ZMNE / 2010. XI. 02. Assisi Szent Ferenc mondta egyszer: ha a császárral beszélhetnék, elrendeltetném vele, hogy a pacsirtáknak karácsony estéjén magot szórjanak a havas utakra, hadd legyen

Részletesebben

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Lőrinci nagyközségben (akkor Nógrád megye) egy kisnemesi familia negyedik gyermekeként

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

VAJDASÁGI MAGYAR MOZGÓKÉP NAPJA

VAJDASÁGI MAGYAR MOZGÓKÉP NAPJA VAJDASÁGI MAGYAR MOZGÓKÉP NAPJA SZABADKA MAGYARKANIZSA ZENTA ZOMBOR ÚJVIDÉK 2015. OKTÓBER 12 21. SZABADKA OKTÓBER 12., LIFKA SÁNDOR ART MOZI 12.00 óra LIFKA SÁNDOR MELLSZOBRÁNAK MEGKOSZORÚZÁSA 19.00 óra

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

MÉSZÁROS SÁNDOR Újvidéki hideg hetek 1944-ben

MÉSZÁROS SÁNDOR Újvidéki hideg hetek 1944-ben MÉSZÁROS SÁNDOR Újvidéki hideg hetek 1944-ben Újvidék neve elsősorban az 1941. évi áprilisi magyar bevonulás, de főleg az 1942. évi januári hideg napok miatt került be a háborús időszak történelmébe. Az

Részletesebben

A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei

A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei Az 1866-os königgrätzi csatát követően a cs. és kir. 68. gyalogezred tisztjei elhatározták, hogy a hadjáratban elesett bajtársaik számára emlékművet állítanak.

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM

Részletesebben

1. Holokauszt vagy holocaust:

1. Holokauszt vagy holocaust: A HOLOKAUSZT 1. Holokauszt vagy holocaust: a hitleri diktatúra által szervezett és központilag irányított népirtás görög eredetű szó, jelentése: tűzáldozat zsidó elnevezése: soáh, a német neve Endlösung

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten

Részletesebben

Magyarellenesség Published on (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Magyarellenesség Published on  (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2014 augusztus 16. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 "Nem rúg vissza, csak búsan átkozs ki egyszer rúgott a magyarba,szinte

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

XVI. fejezet SZOMORÚ ÖSSZEGEZÉS

XVI. fejezet SZOMORÚ ÖSSZEGEZÉS XVI. fejezet SZOMORÚ ÖSSZEGEZÉS Három évvel ezelőtt csak megható történeteknek hatottak azok a papi - és mindenekfelett emberi sorsok -, amelyeknek a feltárására vállalkoztunk. Az idő előrehaladtával egyre

Részletesebben

Szerbia/Vajdaság. népességmozgása az utóbbi fél évszázadban

Szerbia/Vajdaság. népességmozgása az utóbbi fél évszázadban Szerbia/Vajdaság népességmozgása az utóbbi fél évszázadban Népesedési politika A népesedési politika azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek útján a fejtett térsadalom itányítja demográfiai fejlődését,

Részletesebben

А benyújtott kérdésemre а választ írásban várom.

А benyújtott kérdésemre а választ írásban várom. Ui :,6А fá g y гa &v,uátй : i~-iiv.з teгk g З.Гб Baráth Zsolt országgyűlési képvisel ő Ё,г (вzct : Z М DEC 1 1. Írásbeli kérdés Kővér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

1956-os forradalom és szabadságharc Történelemverseny 2016

1956-os forradalom és szabadságharc Történelemverseny 2016 1956-os forradalom és szabadságharc Történelemverseny 2016 1. Egészítsd ki a 60 évvel ezelőtt elhangzott rádióbeszédet! Itt... beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a...

Részletesebben

A fekete és a fehér árnyalatain túl

A fekete és a fehér árnyalatain túl KÁNTÁS BALÁZS A fekete és a fehér árnyalatain túl Értékelés Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből című tanulmánykötetéről Ungváry Krisztián válogatott

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

V. NÉVSOROK EMBERVESZTESÉG

V. NÉVSOROK EMBERVESZTESÉG V. NÉVSOROK EMBERVESZTESÉG Névsorok emberveszteség 339 EMBERVESZTESÉG SZENTTAMÁSON A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN Magyarellenes atrocitások helyszínei Jugoszlávia északi területein 1944 1945-ben Az emberveszteség

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati a Budapest Főváros XVIII. kerületi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat: Szent Cirill és Szent Metód Ünnepe.

Részletesebben

A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938 1945. Budapest, 2013. szeptember 19.

A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938 1945. Budapest, 2013. szeptember 19. A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938 1945. Budapest, 2013. szeptember 19. A Civitas Europica Centralis Alapítvány által szervezett konferencia témája borzalmas

Részletesebben

YAD VASHEM The Holocaust Martyrs and Heroes Remembrance Authority

YAD VASHEM The Holocaust Martyrs and Heroes Remembrance Authority YAD VASHEM The Holocaust Martyrs and Heroes Remembrance Authority The International School for Holocaust Studies ביה"ס המרכזי להוראת השואה יד ושם רשות הזיכרון לשואה ולגבורה EMLÉKLAPOK YAD VASHEM A HOLOKAUSZT

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben