1. A MAGYAROK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE A VAJDASÁGBAN
|
|
- Sára Szalai
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. A MAGYAROK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE A VAJDASÁGBAN A vajdasági magyarok 1910-ben az össznépesség 28,1 %-át ( fő) képezték. A legtöbb magyar Bácskában élt, kevesebb Bánságban és Szerémségben. A magyarok a Vajdaság 53 településén (az össztelepülés 15,4 %-a) abszolút többséget képeztek az össznépesség arányában. Ez a helyzet 1991-ben jelentős mértékben megváltozott a magyarok kárára. 1 / 12
2 Bácska 51 településén a magyarok abszolút többséget képeznek. 19 településen 90 %-os a többségük. Szabadkán azonban már elvesztették abszolút többségüket (43,8 %). Míg 1948-ban Bácska népességének 38,1 %-át alkották a magyarok, 1981-ben már csak 28,8 %-át. Bánságban a magyarok 24 településen voltak abszolút többségben, 11-ben arányuk meghaladta a 90 %-ot ban a magyarok a Bánság népességének 18,2 %-át alkották, 1981-ben már csak 13,7 %-át. A Szerémségben már csak 2 kisebb településen van a magyaroknak abszolút többségük. Az közötti időszakban a magyar abszolút vagy relatív többségű települések 85,7 %-ában a népesség már képtelen volt a reprodukcióra, és itt beállt a depopuláció gyorsuló üteme. A nagyszerb nacionalisták által előidézett ( ) etnikai belháború következményeként Szerbia területén 1996-ban több mint 600 ezer szerb menekült tartózkodott és várt végleges letelepítésre. Ebből 500 ezer szerb menekült a Vajdaság területére került. A magyar nemzetiségű polgárok házát, földjét és munkahelyét ígérték oda nekik. Összeírták a menekülteket, akik a Vajdaságban akartak letelepedni, kijelölték az új települések helyét, összeírták a megüresedett házakat. Állami, községi és más földeket térítésmentesen ajándékoztak a menekülteknek. Munkába álláskor a menekülteknek elsőbbségi jogot biztosítottak a vállalatoknál és a hivatalokban, és számos állami kedvezményben részesültek a társadalombiztosításban, az oktatásügyben, valamint tiltott gazdasági tevékenységben. A magyar nemzeti kisebbségre folyamatos nyomást gyakorolnak, hogy előbb vagy utóbb a magyarok költözzenek ki otthonaikból. Oktatási, művelődési és tájékoztatási intézményeit leépítik vagy egyszerűen megszüntetik. A magyarok számára a vállalkozás és a munkába állás leküzdhetetlen akadályokba ütközik. A magyar nemzeti kisebbség megkülönböztetésének számos megnyilvánulása nem szűnt meg. A magyarok 2 / 12
3 közösségi életének megszervezését lehetetlenné teszik bizonyos politikai, gazdasági és más intézkedések sokaságával. Nyilvánvaló a cél: a magyar nemzetiség elköltözésre ösztönzése. Az a cél, hogy arányukat az össznépesség 4-5 %-a alá csökkentsék, amikor már nem lehet többé megállítani a bomlás további folyamatát. (Forrás: Mgr. Mirnics Károly tanulmánya, 2. A KOMMUNISTA RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK ÁLDOZATAI JUGOSZLÁVIÁBAN Stéphane Courtois: A kommunizmus fekete könyve c. munkájában a XX. század legsötétebb foltjaként említi azt a tényt, hogy Európában és Ázsiában mintegy 100 millió ember életét oltották ki a kommunista rendszerek. A jugoszláv kommunizmussal kapcsolatban a következőket fogalmazza meg: A történelem folyamán ritkán előzte meg egy új hatalom berendezkedését annyi áldozat, mint Jugoszláviában. Ebben a tizenöt és fél milliós országban között egymillió ember lett áldozata a kommunizmusnak a rendszer kiépítése több halottal járt, mint 1941 és 1945 között a megszállók elleni harc. Az író egy másik fontos megállapítása, hogy Jugoszláviában nemcsak népfelszabadító háború folyt, hanem az egymással szemben álló felek harcának polgárháborús és nemzeti jellege is volt. A nemzetiségek ellentéte mindig is a balkáni kultúra része volt. Tito és munkatársai minden polgári és kommunistaellenes irányzat képviselőjét is pusztulásra ítélték. Főleg ideológiai szempontok miatt, a polgári világnézetet képviselő, csetnik és domombrán nézetű férfit és nőt mészároltak le Tito partizánjai Szlovéniában májusának utolsó napjaiban. A kiépítendő kommunista rendszer likvidálandó ellenségeinek tekintették a papok mellett a nagybirtokosokat, a gyárosokat, a tisztviselőket, a kulturális egyesületek vezetőit, a magyar pártok tagjait. Mindezeket helyben írták össze, egyszerű bejelentés vagy a megtalált párttagsági listák alapján és kíméletlenül kivégezték őket, az egyéni felelősség megállapításának teljes mellőzésével. A magyar-szerb kapcsolatok sohasem voltak felhőtlenek a Délvidéken. Ez az ellentét megmutatkozott már a XVII. századtól, amikor a szerbek a török hadjáratok elől Koszovóból és Szerbiából e területre költöztek. Megfigyelhető a szerb-magyar ellentét a Rákóczi Szabadságharcban, a magyar adminisztrációs rendszer elleni évszázados küzdelemben, az 1948/49-es forradalom és szabadságharc véres leszámolásában, az I. és II. Világháború magyarellenes mozgalmaiban, és abban a törekvésben, hogy a Délvidéket szerb Vajdasággá alakítsák át végén elérkezettnek látták az időt arra, hogy a Vajdaság 3 / 12
4 egyharmadát kitevő németség likvidálása után a másik harmadot kitevő magyarságtól is megszabaduljanak. Nikola Petrovic mérnök, aki Tito legszűkebb pártvezetőségéhez tartozott, 1944.okt.28-án így fogalmaz a Vajdasági Népfelszabadító Egységfront lapjában: A német és a magyar hordákat ugyan szétvertük, de az általuk okozott mérges gyomot nem irtottuk ki gyökeresen... A nép érzi, hogy szükség volt erre a lépésre, hogy ezáltal is biztosítsuk a Bánát, Bácska és Baranya jugoszláv jellegét. A Délvidék elszerbesítése a II. Világháború után következett be a részben elmenekült vagy likvidált német, valamint elmenekült és kivégzett magyar lakosság helyére a szerbek és montenegróiak letelepítésével. 3. A DÉLVIDÉKI VÉRENGZÉSEK ELŐZMÉNYEI Németország 1941.április 6-án megtámadta Jugoszláviát, majd április 10-én Horvátország proklamálta önállóságát. Történészek szerint Magyarország nem szegte meg az december 12-én kötött örökbarátsági egyezményt, mivel a támadás azután történt, hogy az a Jugoszlávia, amellyel Magyarország az egyezményt kötötte, már megszűnt létezni. A jugoszláv légierő még jóval a magyar csapatok előtt, április 6-án és 7-én több támadást intézett Pécs, Szeged és más magyar városok ellen. Magyarország április 11-én kezdte meg a Délvidék visszacsatolását, Bácskát, Baranyai háromszöget, Muravidéket és Muraközt, valamint német ellenőrzés alá került Ny-Bánát. Horthy Miklós kormányzó Weith Henrik honvéd vezérkari főnököt nevezte ki a délvidéki területek közigazgatási fejének elején Bácskában felerősödött a jugoszláv szerb partizánok tevékenysége. Sajkásvi déken a magyar csendőrség katonai alakulatokkal együttműködve felszámolt egy partizáncsoportot. Az elszenvedett néhány fős veszteség megtorlásaként január 12. és 15. között a Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy, Grassy József vezérkari ezredes és Zöldy Márton csendőrszázados vezette katonai és csendőri alakulatok razziát tartottak a rejtőzködő partizánok felkutatására. A razziát ezután az altábornagy és társai önhatalmú akciójaként kiterjesztették a környező községek szerb és zsidó lakosságára. Az újvidéki vérengzés során január 20. és 23. között a hivatalos magyar adatok szerint 3.309, szerb történészek szerint bűnözőt, partizánt, ill. ártatlan polgári személyt lőttek agyon. Az áldozatok szerb, zsidó, 64 roma, 31 ruszin, 21 magyar és 15 orosz nemzetiségű személy volt. 4 / 12
5 Az újvidéki események már a II. Világháború idején botrányt kavartak. A tetteseket még 1943-ban a Horthy-rendszer alatti Magyarországon felelősségre vonták és 15 felelősnek tartott honvéd- és csendőrtiszt ellen bírósági eljárás indult. A felelősöket a tárgyalások során halálra ítélték! Néhányuk megszökött, de többségüket, a fő felelősöket a háború után kiadták a Tito-féle Jugoszláviának, ahol népbírósági ítélettel, egyes tudósítások szerint igen kegyetlen módon háborús bűnösökként kivégezték őket. Ezek az ítéletek, főképp Szombathelyi Ferenc volt honvéd vezérkari főnök jugoszláviai kivégzése ma már vitatott. 4. A DÉLVIDÉKI NÉPIRTÁS MAGYAR ÁLDOZATOT KÖVETELT 1944-ben a jugoszláv partizánalakulatok és a szovjet Vörös Hadsereg délvidéki bevonulása során számos erőszakos esemény történt a német, magyar és horvát civil lakosság ellen, a települések sorozatos kifosztása, kivégzések, kínzások, nemi erőszak, nők és gyermekek bántalmazása. A munkaképes férfilakosságot a szovjetek több településről Szibériába deportálták októberétől elkezdődött a véres megtorlás, melynek során a kutatások szerint ártatlan magyart gyilkoltak meg. A délvidéki magyarság ellen ben elkövetett vérengzésnek két oka volt: 1. Ne álljanak a kommunizmus délvidéki kiépítésének útjába, 2. Likviditásuk is előmozdítsa a Délvidék elszerbesítésének programját. A bevonuló jugoszláv partizánalakulatokból létesült új katonai hatóság, a Bánáti, Bácskai és Baranyai Katonai Igazgatás és az OZNA (Népvédelmi Osztály) állambiztonsági szerve ellenőrzése alatt katonai közigazgatást vezetett be a Vajdaságban. Ezt követően a kommunista pártvezetés (Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács) utasítására etnikai alapú, per nélküli kollektív büntető eljárásokat kezdtek telén lakóhelyükön vagy gyűjtőtáborokban korra és nemre való tekintet nélkül tömegesen kínozták meg és végezték ki a magyar és német nemzetiségű polgári 5 / 12
6 lakosságot, a II. Világháborúban való kollektív bűnösséggel vádolva őket. A kivégzések több helyiségben tömeges lincseléssé fajultak, a helyi szerb lakosság egy részének aktív részvételével. Óbecsén ezek mellett az egész magyar lakosságot megkülönböztető jelzés - fehér karszalag viselésére kötelezték és kényszermunkára hajtották. A vérengzések során 35 katolikus papot, majdnem valamennyi helység plébánosát is megkínozták és megölték. A polgári lakosságon kívül tömegesen végeztek ki hadifogoly magyar honvédeket is. A kutatások szerint az telén, és 1945 tavaszán meggyilkolt magyarok száma között van. Dr. Mészáros Sándor történész kutatásai szerint 123 helyiségben folytak a kínzások és kivégzések és az áldozatok neveit folyamatosan állítják össze. Az írónő, Teleki Júlia kutatásai szerint ez a szám az et is elérheti. Ennek oka, hogy a kivégzettekről soha nem készült nyilvántartás, halotti anyakönyvi kivonatot nem állítottak ki senkiről, valamint az a tény, hogy sok ezer ember tűnt el és vesztette életét a fogolytáborokban. Teleki Júlia, aki túlélte a borzalmakat, Hol vannak a sírok c. könyvében így emlékezik: Voltak, akiket kettéfűrészeltek vagy karóba húztak, másokat elevenen elégettek vagy eltemettek. Egyeseknek leszaggatták a körmüket, felhasogatták a bőrüket, majd besózták. Láttam egy csecsemőfejet a falhoz vágva, az agyveleje szét volt loccsantva. Az egyik asszony terhes volt, mikor kitaposták belőle a gyermekét. Sok esetben meggyfabotra kötött tízkilós ólommal verték agyon az áldozatokat, volt, akinek az orra leszakadt az ütéstől. Legtöbbjüknek azonban egyszerűen csak fejszével levágták a fejét. Az asszonyok sírva keresték fiaikat, férjüket a holttestek között. Mindenütt vértócsában feküdtek az emberek. Szőrnyű látvány volt. A holttesteket tömegsírba dobálták. Nem egy esetben el sem temették, csak csatornákba, dögkútba dobálták, sintértelepen gyűjtötték őket. Előfordult, hogy egy tömegsírt exhumáltak, és a holttesteket enyvgyárban iparilag feldolgozták. A megmaradt sírokat néhány kivételével- nyomtalanul beépítették, tetejükre épületeket, sportpályákat emeltek. A kivégzettek nevét, a kivégzés körülményeit, nyughelyüket sosem hozták nyilvánosságra. Utólag háborús bűnössé kiállították ki őket, vagyonukat elkobozták, hozzátartozóikat megbélyegezték. Csurog, Zsablya és Mozsor teljes maradék lakosságát mindenüktől megfosztva örökre kitiltották lakóhelyükről, házaikat a szerb betelepítettek kapták meg. A szerb népharag nagyon erős volt 6 / 12
7 Újvidéken, Becsén, Zsablyán, Csurogon és Mozsoron. Ezeken a helyeken a puszta feljelentés alapján fejét vették a megvádolt magyaroknak. Újvidéken október 23-án feljelentő űrlapot nyomtattak ki, melyen bárki megnevezhette azt, akit háborús bűnösként büntetésre méltónak tartott. Így október 26-án már ezrével hurcolták el a magyar lakosságot. ( Dokumentumfilmek a délvidéki vérengzésekről: "Magyar történelem" - "Délvidéki vérengzés" szekció ) Dr. Mészáros Sándor történész alapos és részletes kutatásokat végzett a délvidéki népirtás témájában, Holttá nyilvánítva c. könyvéből néhány részlet: Kanizsa. Itt minden nőt megerőszakoltak. A letartóztatottak egyik részét a városháza pincéjébe vitték, ahol kínozták és verték őket, legtöbbjüket agyonverték. A tetemeket éjjelente szekéren vitték a Szigetre, ahol napokig temetetlenül hevertek mésszel leöntve. Később néhány helybeli lakost kényszerítettek a tömegsírok megásására, akik közül sokan szintén áldozattá váltak, nehogy a részletek napvilágra kerüljenek. Az áldozatok másik részét a Tiszához hajtották, akiknek egyik részét a vízbe lőttek, míg másik részét a Tisza és a töltés közötti szakaszon lőtték le és földelték el. Itt két tömegsír található. Adorján. Egy fegyveres partizán szakasz, akinek vezetője az a Nikola Radovic volt, kinek apját 1941-ben a magyar katonák megölték, a falu férfi lakosságát a templom előtti térre terelte, ahol minden névsor nélkül kiválasztották azokat, akiket még aznap délután vagy estefelé a Tiszába öltek. Zenta október 31-én a zentai városi parancsnokság betiltotta hivatalosan a magyar nyelv használatát, majd ezt követően különböző korlátozások láttak napvilágot. A kivégzésekre nov. 9-én került sor. Az áldozatokat kettesével összedrótozva fegyveres kísérettel a Tisza partra terelték, a vasúti töltés közelébe. Kivégzőhelynek az árvízvédelmi árkokat használták. Az áldozatoknak kivégzés előtt az árok szélére kellett feküdniük. Egyenként végeztek velük. A kivégzés után vékony földréteget borítottak rájuk. Az elkövetkezendő napokban a hozzátartozók néhányat kiástak közülük és a temetőben jeltelen sírokban helyezték el őket örök nyugalomra november 21-én a jugoszláviai németeket megfosztották állampolgárságuktól. 7 / 12
8 Moholon elszabadult a pokol. Több száz embert hurcoltak az iskola és a zárda épületébe, ahol kegyetlenül kínozták őket. Nem alakítottak semmilyen bíróságot vagy különbizottságot...ez lehetett az oka a vérengzések teljes elfajulásának. Martonos. A Vörös Hadsereg október 8-án foglalta el Martonost. A fosztogatások nyomban megkezdődtek, feldúlták a katolikus plébánia épületét és megsemmisítették az iratokat, a könyvtárat. Letartóztatták a katolikus plébánost...voltak foglyok, akiket kegyetlenül megkínoztak. Tanúvallomások vannak arról is, hogy a lemészároltak között voltak olyanok, akiket nem ölt meg a golyó és sírva könyörögtek hóhéraiknak, hogy lőjék őket agyon, ne temessék el őket élve. Becse városa október 8-án szabadult fel, a megtorlás azonnal megkezdődött, s hosszabb ideig tartott, mint más városokban. Elsők között tartóztatták le és kínozták meg a 65 éves Petrányi Ferenc plébánost. Őt és a többi foglyot a Centrál Szálló épületébe hurcolták, akiket az őrök állandóan vertek. A plébánost szerb partizán lányok és egy zombori Zorka nevű partizán nő brutális módon úgy ölt meg, hogy ráugrottak mellkasára, hasára és nemi szervére. Voltaképpen kifordultak belső szervei, majd az ablakból kidobták a plébános testét a kövezetre, hogy öngyilkosságnak tűnjön. Az áldozatok holttestét a szálló emésztőgödrébe dobták, míg másokat az udvaron ástak el. Becsén nyilvános kivégzések is voltak. Péterréve október 17-én bevezették a katonai közigazgatást, így megkezdődhetett a megtorlás. Két tömeges nyilvános kivégzés volt, ezt követte 1945-ben a magyarok többségének vagyon elkobzása ben sok ember holtteste került elő, akiket tarkón lőttek. A hozzátartozók többeket felismertek, de a rendőrség szétzavarta a népet, majd az éjszaka folyamán a cigányokkal elásatták a holttesteket. Zombor október 20-án szabadult fel. A férfiak összefogdosása már a bevonulást 8 / 12
9 követő napokban megindult. A foglyokat a Kronich-palotába zárták. November elején rengeteg embert gyűjtöttek be. Zombor október végétől december elejéig egy hatalmas gyűjtőtábor lett. Ide hurcolták a környék községeinek teljes férfilakosságát. A bezdániak, akik túlélték a vérengzést, itt voltak, de ide hurcolták az apatiniakat, a kupuszinaiakat és más helyekről is tömegesen hajtották ide a munkaképes férfiakat. Itt tartott a terror a legtovább. Ebben a városban még februárjában és márciusában is sok embernek egyszerűen nyoma veszett. A foglyok nagy részét a Dunába és a Ferenc-csatornába lövöldözték, valamint a lóversenytéren előre megásott sírokba. Az áldozatok száma fő volt. Csurogon és Zsablyán voltak az események a legtragikusabbak. A kegyetlenkedéseket és tömeges kivégzéseket végül január 25-én az egész magyar lakosság kitelepítése követte. Az oroszok bevonulása után október 23-tól kezdve tömegesen tartóztatták le a magyar lakosokat. Megalakult a Helyi Népfelszabadító Bizottság és a sajkási partizánosztag bírósága. Sokakat elfogatásukkor rö gtön kivégeztek, másokat az iskolában és egy gabonaraktárban tartottak fogva. A kivégzések éjjelente voltak. A holttesteket a Tiszába lökték vagy tömegsírba kerültek a dögkert környékén. A tömegsírok kb. 8 méter hosszú és 4 méter széles, valamint 2 méternél mélyebbek voltak, amibe egyenként 14 szekér holttestet temettek el. A tömegsírokat a mai napig nem lehetett feltárni. Az áldozatok tetemes részét internáló táborba hurcolták. A tetvek miatt nagyon sok idős ember és gyermek vesztette életét. A férfiakat kényszermunkára vitték, akiket még akkor is fogva tartottak, mikor már a táborokat később felszámolták. Az áldozatok száma itt volt. Bácsföldvár. Az 1944-es gyilkosságok rögtön megkezdődtek a település október 23-i felszabadításakor. A foglyok legtöbbjét a községi zárkába vitték, ahol verések és kínzások közepette egy hétig tartották őket fogva. A kivégzések éjjel a Csonthalom nevű hely közelében történtek. 600 ártatlant végeztek ki. Adában már az oroszok megérkezése előtt 200 embert ejtettek foglyul, akik közül 30-at rögtön kivégeztek, a megmaradtakat éheztették és megkínozták. 9 / 12
10 Bezdán. November 3-án kezdődött a férfi lakosság összegyűjtése. A kisbíró kidobolta, hogy az egész falu lakosságának a futballpályára kell összegyűlnie. A kb. 500 férfit Zombor felé terelték más községek foglyaival együtt a kényszermunkatáborba. A megmaradt lakosságnak el kellett hagynia otthonát, akik ezt nem tették, lelőtték. A foglyok másik részét Isterbácra, egy tanyacsoportra vezényelték és az ott lévő ház pincéjébe zárták. A pincéből tízesével hozták fel a rabokat és géppisztollyal agyonlőtték valamennyit. 118 férfit gyilkoltak meg itt az 51. Vajdasági Partizán Hadosztályhoz tartozó 12. Vajdasági Rohambrigád katonái. Szivác őszén a hatalomátvételt követően összefogdosták a magyar férfi lakosságot. Egy magtárba zárták őket és megtiltották a hozzátartozóknak a látogatást. A rabokat kegyetlenül megkínozták, majd november 2-án a temetőben egy M alakú sírt ásattak velük, ahová végül belelövöldözték őket. Az áldozatok családját teljes vagyonelkobzással sújtották. Apatin ben a partizánok több száz magyar lakost végeztek ki. Többségüket Zomborra hurcolták, megkínozták, majd kivégezték őket. Sokukat kényszermunkatáborba vitték, ahol a kínzások és az éhezés miatt sokan életüket vesztették. Szabadkán a kutatások szerint embert gyilkoltak meg. Szenttamáson a meggyilkoltak száma elérhette az főt. Újvidéken október 23-ától kezdődően 1 hét alatt embert lőttek a Dunába. Közöttük sokan éves fiúk voltak. A bácskai és drávaszögi magyarok közül nagyon sokan eltűntek a keleti fronton vagy a háború után a fogolytáborokban. Ezek közé rejtették el a kivégzetteket. Az eltűnteket csak utólag, a 10 / 12
11 hozzátartozók kezdeményezésére, bírósági eljárás útján nyilvánították holttá között a következő helységekben működtek internáló táborok: Gádor, Tiszaistvánfalva, Körtés, Molidorf, Rezsőháza, Szávaszentdemeter. A táborokban a kutatások szerint több, mint német és magyar nemzetiségű polgári személy (öregek, asszonyok és gyermekek is) vesztette életét éhség, fagyhalál, járványok, kínzás vagy kivégzés következtében. Tehát 1944 őszétől összesen magyar és német nemzetiségű ártatlan áldozat vesztette életét Délvidéken. Az alaptalan vádak alól sem az áldozatokat, sem hozzátartozóikat azóta sem mentesítették, anyagilag nem kártalanították és nem is rehabilitálták. A Tito által vezetett jugoszláviai rezsim a népirtást elhallgatta. 5. EMLÉKEZÉS A délvidéki magyarság fő politikai szervezete a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ), megalakulásától kezdve (1994) céljának tekintette a kutatások megindítását és a kollektív bűnösség elve alapján kimondott vétkesség hatálytalanítását. Megkezdték egy központi adattár létrehozását, melynek feladatai közé tartozik az emlékhelyek nyilvántartása és a kutatási eredmények közzététele. Azonban a híradások újra és újra arról szólnak, hogy az emlékhelyeket meggyalázzák novemberében is arról olvashattunk, hogy Újvidéken a nyolc kereszt közül négyet kidöntöttek, egyet pedig összetörtek. A vajdasági Csurogon, ahol több ezer magyart mészároltak le a szeméttelepen, a felállított fakeresztek, koszorúk és virágok már a megemlékezést követő napon eltűntek. Köszönet illeti mindazokat, akik állhatatosan folytatják kutatásaikat és igyekeznek az áldozatok emlékét örökre megőrizni és a jövő nemzedékének ismereteiket átadni. Források: 11 / 12
12 Dr. Mészáros Sándor: Holttá nyilvánítva c. könyve (Budapest, 1995.) Teleki Júlia: Hol vannak a sírok? c. könyve (2007.) Teleki Júlia: Keresem az apám sírját c. könyve (1999.) Teleki Júlia: Visszatekintés a múltba (Napló kiadása, Újvidék, 1996.) Matuska Márton: A megtorlás napjai c. könyve (Forum Kiadó, 1991.) Szloboda János: Zentán történt 44-ben c. könyve (Újvidék, 1997.) Cseres Tibor: Vérbosszú c. könyve (1991.) wikipedia: Újvidéki és délvidéki vérengzés 12 / 12
Magyarok kisebbségi sorban
Magyarok kisebbségi sorban vetíthető oktatási segédanyag Keglevich Kristóf Budapest, 2015 1. Trianoni határok nem etnikai határok Csehszlovákia etnikai összetétele 1920 2013 határon túli magyarok száma
RészletesebbenKutatásomért, a munkámért több elismerésben részesültem. Bár az elismeréseket én kaptam, de mindazok az emberek, akik ebben segítettek, akik
Díjak, elismerések Kutatásomért, a munkámért több elismerésben részesültem. Bár az elismeréseket én kaptam, de mindazok az emberek, akik ebben segítettek, akik elmondták a könyvemben szenvedéseiket, akik
RészletesebbenNÉPIRTÁSOK A SAJKÁS-VIDÉKEN Kollektív bűnösség 67 év után is
NÉPIRTÁSOK A SAJKÁS-VIDÉKEN Kollektív bűnösség 67 év után is Hatvanhét év után se történt előrehaladás a csurogi, zsablyai és mozsori magyarokra 1945-ben kimondott, mind a mai napig fenntartott kollektív
RészletesebbenA délvidéki áldozatok adatbázisa mint történeti forrás (1944 derekától 1948-ig)
Mezei Zsuzsanna A délvidéki áldozatok adatbázisa mint történeti forrás (1944 derekától 1948-ig) 2000-ben a Tartományi Igazságtételi Bizottság azt a célt tűzte ki maga elé, hogy összeírja az 1941 és 1948
RészletesebbenAjugoszláv partizánok 1944 tavaszán
A délvidéki megtorlás magyar áldozatai Ajugoszláv partizánok 1944 tavaszán már Szerbia jelentõs részét felszabadították, szeptember 6- án a Vörös Hadsereg átlépte a román szerb határt, és a partizánegységekkel
RészletesebbenA délvidéki magyarok tízezrei ellen elkövetett kommunista népirtás bűn volt.
A délvidéki magyarok tízezrei ellen elkövetett kommunista népirtás bűn volt. Ennek megállapításához és kimondásához nem szükséges sem m i más, csak józan ész és keresztény erkölcs. Nem szükséges, hogy
RészletesebbenMAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb
Részletesebbena) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista
'56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta
Részletesebben4. SEGÉDANYAG. A Független Horvát Államból (a náci Németország szatellitállama) kitelepített szerbek
4. SEGÉDANYAG A II. világháború során milliók estek áldozatul a tömeges kivégzéseknek, deportálásnak, éhínségnek, kényszermunkának, koncentrációs táboroknak és bombázásoknak. Menekültek és kitelepítettek
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
Részletesebbentörténetírás Közép- és Kelet-Európában
KISS VILMOS Emberveszteségek a második világháború alatt és után, amelyeket a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg, a partizánalakulatok és a kommunista hatalom szervei okoztak a horvát területeken. Esettanulmány:
RészletesebbenKOMMUNISTA GAZTETTEK A DÉLVIDÉKI NÉMETSÉG ELLEN
KUTATÁS Weiss Rudolf Szabadkán élő történelemtanár, a Német Népi Szövetség elnöke KOMMUNISTA GAZTETTEK A DÉLVIDÉKI NÉMETSÉG ELLEN A második világháború előtt, a Királyi Jugoszláviához tartozó Vajdaságban,
RészletesebbenA vörös diktatúra áldozatai - Nincs bocsánat!
2014 október 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs A vörös értékelve diktatúra Mérték - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Hosszú időre megrendültek az alapvető normák: a becsület, az igazmondás, a tisztességes
RészletesebbenTáblázatok jegyzéke. Első kötet
Táblázatok jegyzéke Első kötet 1.1. Magyarország területi és népességveszteségei az első világháború után 25 1.2. A trianoni Magyarország népességének etnikai megoszlása 25 1.3. A trianoni Magyarország
RészletesebbenZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN
Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint
Részletesebbena Délvidéken (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1992), s végül Mészáros Sándor Holttá nyilvánítva. Délvidéki magyar fátum I., Bácska; (Hatodik Síp
ELŐSZÓ A jelen könyv 1997-ben a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság Kiskönyvtára Társadalmi és Történelmi Sorozatának első köteteként megjelent, majd néhány évvel később újabb 600 példányban utánnyomott
RészletesebbenCsaládfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf?
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Kovács (Kohn) Adolf? 1914 Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? 1906 Berger Adolf 1862 1939 Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) 1874 1944 Apa
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
Részletesebben- A. Sajti Enikő: Bűntudat és győztes fölény: Magyarország, Jugoszlávia és a délvidéki magyarok. Szeged, SZTE Törttud. Doktori Isk.
- A. Sajti Enikő: Bűntudat és győztes fölény: Magyarország, Jugoszlávia és a délvidéki magyarok. Szeged, SZTE Törttud. Doktori Isk., 2010 - A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió és kisebbség: magyarok
RészletesebbenLázár Vilmos Örményszármazású magyar nemesi családban született ban a forradalom hatására lépett be a honvédseregbe, 1849 nyarára ezredes lett.
Lázár Vilmos Örményszármazású magyar nemesi családban született. 1848-ban a forradalom hatására lépett be a honvédseregbe, 1849 nyarára ezredes lett. Mivel az osztrákok előtt tette le a fegyvert, kegyelemből
RészletesebbenA Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai
Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP
RészletesebbenSzarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst.
1914. június 28. Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst. 1915. április 30. Londonban megalakul a Jugoszláv Bizottság. A bizottság célja a szerbek,
RészletesebbenI. BÁNSÁG NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT
I. BÁNSÁG NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT A Jugoszlávia elleni támadás előkészületei során Hitler német kancellár Bánságot magyarországnak ígérte, ebbe azonban Titulescu román tábornok nem egyezett bele, sőt arra
RészletesebbenBudapest ostromkalauz
Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62
RészletesebbenMANS(Z)BART(H) ANTAL
MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin
RészletesebbenA kiirtott magyar szellemfalura emlékeztek
2014 március 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs A kiirtott értékelve magyar szellemfalura Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Megemlékezést tartottak vasárnap délelőtt a Gánt község közelében található
RészletesebbenIII. A katonai közigazgatás bevezetése a Bánságban, Bácskában és Baranyában
III. A katonai közigazgatás bevezetése a Bánságban, Bácskában és Baranyában A bánáti harcok során, 1944. október 2-án az ún. kikindai partizánosztag felszabadította Mokrin községet, amelyet a bánáti magyarokból
Részletesebbenwww.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas
www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas Matuska Márton Számvetés Az 1944 végén, 1945 elején lezajlott vérengzések kutatása eredményének időszaki összegzése
Részletesebbenegyházközséget... Miután 1944 őszén az előrenyomuló szovjet hadsereg a visszafoglalt Délvidékről kiszorította a magyar honvédséget, ütött a bosszú
Keresztény martírók A kommunizmus idején mártírhalált szenvedett kalocsa-bácsi főegyházmegyei katolikus papok Hetényi Varga Károly Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában című könyve alapján
RészletesebbenA SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME
A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenMit kell kutatnunk 1944/45 kapcsán?
Matuska Márton Mit kell kutatnunk 1944/45 kapcsán? Csakugyan elérkezett a várva várt alkalom, s elkezdődik az 1944 végén, 1945 elején a Délvidéken lezajlott magyarirtás történetének tudományos feltárása?
RészletesebbenV. SZERÉMSÉG ÉS SZLAVÓNIA
V. SZERÉMSÉG ÉS SZLAVÓNIA Szerémség kapcsán az 1944-es őszi megtorlás ügyében, az eddig megjelent írásokban főleg a horvátok elleni megtorló akciókról volt szó. Tudjuk, hogy a jugoszláviai egypártrendszer
RészletesebbenKITELEPÍTÉSEK MAGYARORSZÁGON
KITELEPÍTÉSEK MAGYARORSZÁGON Az 1945 utáni kommunista diktatúra sok-sok törvénytelensége között kiemelt helyet foglal el az un. kitelepítettek ügye. Ezek két csoportját jelentik a magyar állampolgároknak:
Részletesebben1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.
1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját
RészletesebbenA cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei
1 A cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei Az 1866-os königgratzi csatát követően a 68. gyalogezred tisztjei elhatározták, hogy a hadjáratban elesett hősök számára egy emlékművet állítanak föl. Az emlékmű
Részletesebbenmásikban pedig Sztálin hívei 1. A kommunisták ekkor újabb ellenséget szereztek, és megkezdődtek az egymás közti leszámolások. Tito pártfogói győztek.
ELŐSZÓ NEVEM HORVÁTH (Mihály) Orbán, 1941. augusztus 24-én születtem Kabolban. Apám, Horváth (Ferenc) Mihály, 1910-ben született, anyám, Szekeres J. Rózsa, 1920- ban. Az 1941 és 1945 közötti kaboli történéseket
RészletesebbenHOZZÁSZÓLÁS. Dr. Erdősi József:
HOZZÁSZÓLÁS Dr. Erdősi József: 1.) A bezdáni megtorlásról az a nézet uralkodik, hogy a XII. partizánbrigád volt az oka és végrehajtója az Isterbác-erdei tömegkivégzésnek (101 személy). A XII. brigád vezetői
RészletesebbenÖtvenhat elhullajtott levelei Gyulán
20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel
RészletesebbenHalálos kimenetelű szovjet katonai atrocitások a vasúton 1946-ban
"Harmadszor azt kérdeztem tőle, hogy mi van a kocsiban, azt felelte, hogy a stari papa spaty"1 Halálos kimenetelű szovjet katonai atrocitások a vasúton 1946-ban Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent
RészletesebbenVI. DOKUMENTUMOK ÉS TÉRKÉPEK RŐL
VI. DOKUMENTUMOK ÉS TÉRKÉPEK 1944 45-RŐL Kétnyelvű felhívás a volt jugoszláv katonákhoz fegyvereik letételére, illetve beszolgáltatására (A szerző gyűjteményéből) Kétnyelvű hirdetmény a lakosság fegyverbeszolgáltatási
RészletesebbenKisebbségi sors a II. világháború végén
Kisebbségi sors a II. világháború végén 1941 áprilisában is, amikor Németország és szövetségesei megtámadták Jugoszláviát, mindkét kisebbség egy része eleget tett a mozgósításnak, de többségük szívében,
RészletesebbenRács Balázs főtörzsőrmester
Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után
RészletesebbenNemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között
Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja
RészletesebbenForradalmárok az október 23-ai szabadságharcból
2016 október 23. Flag 0 5 Átlag: 5 (1 szavazat) Mérték Mohai Balázs képein keresztül megismerhetünk forradalmárokat, akik 1956-ban a mi szabadságunkért is küzdöttek. Ez a forradalom Magyarország népének
RészletesebbenÍrásban kérem megválaszolni:
Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre
RészletesebbenNINCS MIT SZÉGYELLNÜNK
NINCS MIT SZÉGYELLNÜNK NEKÜNK NINCS MIT SZÉGYELLNÜNK Sziváci magyarok a Petőfi brigádban A Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg több egysége is viseli a nagy magyar költő és forradalmár, Petőfi Sándor nevét.
RészletesebbenMarek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés
Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés PPKE BTK 2012 I. Kutatás előzményei, témaválasztás. Az 1956-os forradalom világtörténeti
RészletesebbenREHABILITÁLÁST ÉS KÁRPÓTLÁST
Mit rákentek a századok, lemossuk a gyalázatot" (Petőfi Sándor) REHABILITÁCIÓ Bozóki Antal ügyvéd, Űjvidék REHABILITÁLÁST ÉS KÁRPÓTLÁST Javaslat a rehabilitálásról (erkölcsi, politikai, jogi és vagyoni
RészletesebbenKészítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK
Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Előzmények: Gunter Demnig német művész volt az első, aki betonkockára applikált réztáblácskába véste az elhurcoltak nevét,
RészletesebbenA Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8.
A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, 2019. május 8. KTE - BMGE Tartalom 1. Előzmények (1914-1916) 2. A Bruszilov offenzíva
RészletesebbenDr. Lelkes Miklós Zsolt A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE II.
Dr. Lelkes Miklós Zsolt A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE II. 32. FEJEZET HAYNAU RÉMURALMA, A BACH- KORSZAK. MEGTORLÁSOK ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS (1849 1867) Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc elbukott ugyan,
RészletesebbenA Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai
X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP LÁSZLÓ A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai 1. ábra. Az elszakított területeket szimbolizáló budapesti szoborcsoport A MABÉOSZ Visnya
RészletesebbenA KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE
A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE EIGE 2017. november 1. mutató A (18. életévüket betöltött) férfiak által elkövetett kapcsolati erőszak
RészletesebbenADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS)
ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS) 1. Miért lehetett népszerű a nemzetiszocializmus? A jóvátétel összege és a gazdasági válság Németországot nagy nyomorba taszította: Hitler programjában
RészletesebbenMIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?
Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)
Részletesebbenarculatának (1989 2002)
A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát
RészletesebbenKi kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:
Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az
RészletesebbenA Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások
A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat
RészletesebbenTARTALOMMUTATÓ. I. fejezet ZOMBOR ÉS KÖRNYÉKE
TARTALOMMUTATÓ Az olvasóhoz 5 BEVEZETŐ Egy októberi gyászmise 11 Amire a helybeliek emlékeznek 14 Mentő rendelet 17 Jeltelen és titkolt temetkezőhelyek 20 I. fejezet ZOMBOR ÉS KÖRNYÉKE BEZDÁN Az isterbáci
RészletesebbenOKTALAN ÉS INDOKOLATLAN KIVÉGZÉSEK
Dr. Ballá István OKTALAN ÉS INDOKOLATLAN KIVÉGZÉSEK AZ 1944. ÉVI BEZDÁNI MEGTORLÁSRÓL Dr. Ballá Ferenc és jómagam az 1944 őszén Bezdánban történt tragikus eseményekkel kapcsolatos többéves kutatásaink
Részletesebben8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!
8.osztály 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 1914. 28-án, Bosznia fővárosában, egy terrorista pisztolylövésekkel meggyilkolta osztrák magyar trónörököst és feleségét. Az Osztrák Magyar Monarchia Szerbiának
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenA CSÚROGI MAGYAROK MEGHURCOLTATÁSA
Teleki Júlia A CSÚROGI MAGYAROK MEGHURCOLTATÁSA Mit jelent csúrogi 21 magyarnak lenni? Ebben a két szóban benne van az özvegység, az árvaság, a megaláztatás, a meghurcoltatás, a száműzetés. Sokat hallottunk
RészletesebbenÍrta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44
A levéltári források szerint Szilvágy nevének első írásos említése 1343-ból ered. Két Szilvágyról értesülünk, az egyikben akkor Szent Márton tiszteletére épült templom állt. A török harcok idején annyira
RészletesebbenVIII. Sajkás-vidék CSUROG ÉS ZSABLYA
VIII. Sajkás-vidék CSUROG ÉS ZSABLYA Elérkeztünk az 1944 őszi megtorlás legtrakgikusabb térségéhez, ahol a hetekig artó kegyetlenkedések, tömeges vérengzések után, amellyel a bosszúállók, úgy látszik,
Részletesebbena magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;
Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja
RészletesebbenVAJDASÁGI LEVÉLTÁR 1944/45-ÖS ATROCITÁSRÓL KÉSZÜLT ADATBÁZISA
Mezei Zsuzsanna (levéltáros, Újvidék) VAJDASÁGI LEVÉLTÁR 1944/45-ÖS ATROCITÁSRÓL KÉSZÜLT ADATBÁZISA Az utóbbi években feleró'södött az érdeklődés azon levéltári anyagok iránt, amelyek az 1944-45-ös szerb
RészletesebbenSzerbia/Vajdaság népességmozgása az utóbbi fél évszázadban Népesedési politika A népesedési politika azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek útján a fejtett térsadalom itányítja demográfiai fejlődését,
RészletesebbenHung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg
RészletesebbenKatonák, akik szovjet kézre kerültek
2013 május 14. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pályakép Nurlan Dulatbekov kazah jogtudós 1984-ben diplomázott. Ma a
RészletesebbenA VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG
Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben
RészletesebbenEgy egész örökkévalóság őrzi mindannyiuknak sorsát, rendíthetetlen, mint a kőzet.
h ő sök beszéde, ZMNE / 2010. XI. 02. Assisi Szent Ferenc mondta egyszer: ha a császárral beszélhetnék, elrendeltetném vele, hogy a pacsirtáknak karácsony estéjén magot szórjanak a havas utakra, hadd legyen
RészletesebbenTörténelmi verseny 1. forduló
Történelmi verseny 1. forduló I. Ebben a feladatban képeket láthattok a Délvidékről. Válaszoljatok az ezekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. b) Milyen stílusban épült? (1) 2. b) Mikor foglalták el a települést
RészletesebbenA CSÚROGI MAGYAROK MEGHURCOLTATÁSA
A CSÚROGI MAGYAROK MEGHURCOLTATÁSA írta Teleki Júlia Délvidéki író, az 1944-es Csúrogi / Délvidéki magyarok felett elkövetett holokaust túlélője HUNSOR dokumentum Mit is jelent Csúrogi magyarnak lenni?
RészletesebbenOlaszország hadba lép
Doberdó & Isonzó Az olaszok átállása Olaszország az I. világháború előtt a hármas szövetség tagjaként Németország és a Monarchia szövetségese volt. Majd ellentétbe került a Monarchiával. A fiatal olasz
RészletesebbenLengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente
Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan
RészletesebbenA mosoni áldozatok nevei a magyaróvári temetı emlékfalán is olvashatók, és a Gyásztéren szintén minden mosoni áldozat emlékét kopjafa ırzi.
A mosoni áldozatok nevei a magyaróvári temetı emlékfalán is olvashatók, és a Gyásztéren szintén minden mosoni áldozat emlékét kopjafa ırzi. 21 22 A kilenc mosoni áldozat A mosoni temetıben bizonyíthatóan
RészletesebbenA K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei
A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei Az 1866-os königgrätzi csatát követően a cs. és kir. 68. gyalogezred tisztjei elhatározták, hogy a hadjáratban elesett bajtársaik számára emlékművet állítanak.
RészletesebbenA CSUROGI MAGYAROK MEGHURCOLTATÁSA
Teleki Júlia A CSUROGI MAGYAROK MEGHURCOLTATÁSA VALLOMÁS EGY ÖNÉRZET SZÜLETÉSÉRŐL Mit is jelent csurogi magyarnak lenni? Ebben a két szóban benne van az özvegység, az árvaság, a megaláztatás, a meghurcoltatás,
RészletesebbenА kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről
Оxszаw,А: ёs Hivatal a Xtc+~~~S -fi ( S 4 11 Az Országgyúlés /2014. ( ) ОСУ Ьatározata Ёdс.«t: 2о14.1 иl. 0 ~. А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz
Részletesebben1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek?
1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? a). b) 2.) Az 1956 os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke látható a képen. Ki ő? Életrajzi adatainak nézzetek utána! Neve Születési helye,
RészletesebbenHEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2016
HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2016 Időpont Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja Január 19. Vasúti emlékmű A németek kiűzésének napja, megemlékezés Német Nemzetiségi Január
RészletesebbenMagyar Állandó Értekezlet. XIII. ülés. Zárónyilatkozat. A Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei a következőkben állapodnak meg:
Magyar Állandó Értekezlet XIII. ülés Zárónyilatkozat 2014 a magyar nemzet számára a választások éve volt, amelyek világosan megmutatták: a magyar nemzet összetartozik, szétválaszthatatlan egységet alkot.
RészletesebbenII. Mikor fogalmazódott meg a bosszú gondolata?
II. Mikor fogalmazódott meg a bosszú gondolata? Az 1942. évi januári események után a délvidéki szerbség körében a hangulat rendkívül feszült volt. Még azok is, akiknek semmi közük sem volt a partizánmozgalomhoz,
RészletesebbenTörténelem levelező verseny II. FORDULÓ
Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!
RészletesebbenA limanowai csata emléknapja Sopronban
A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári
RészletesebbenAz első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása
RészletesebbenHelytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2. online forduló - Javítókulcs A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.
Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2. online forduló - Javítókulcs A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem. (Bibó István) 1. Állítsa párba az események leírását a hozzá tartozó képekkel!
RészletesebbenAz 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban
Mezey Zsuzsanna Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban Munkámban több célt tűztem ki. Először, remélem sikerül eloszlatni azt a tévhitet, hogy az atrocitásokról nem készültek
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenAz olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok
JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási
RészletesebbenA bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844
Dr. Pál Tibor és Dr. Gavrilović Vladan A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dél-Magyarország demográfiai helyzetéről a XIX. század első felében az országos- és adóösszeírások alapján számos
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:
RészletesebbenVAJDASÁGI MAGYAR MOZGÓKÉP NAPJA
VAJDASÁGI MAGYAR MOZGÓKÉP NAPJA SZABADKA MAGYARKANIZSA ZENTA ZOMBOR ÚJVIDÉK 2015. OKTÓBER 12 21. SZABADKA OKTÓBER 12., LIFKA SÁNDOR ART MOZI 12.00 óra LIFKA SÁNDOR MELLSZOBRÁNAK MEGKOSZORÚZÁSA 19.00 óra
RészletesebbenKevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról
Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Lőrinci nagyközségben (akkor Nógrád megye) egy kisnemesi familia negyedik gyermekeként
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS I.
Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni
RészletesebbenА benyújtott kérdésemre а választ írásban várom.
Ui :,6А fá g y гa &v,uátй : i~-iiv.з teгk g З.Гб Baráth Zsolt országgyűlési képvisel ő Ё,г (вzct : Z М DEC 1 1. Írásbeli kérdés Kővér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!
RészletesebbenVIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM
Részletesebben