A NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 321/2012. (II. 15.) számú HATÁROZATA

Átírás

1 Ügyiratszám: /2011. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiskorúakra vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése A NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 321/2012. (II. 15.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) személyes adat által képviselt MTM-SBS Televízió Zrt.-vel (1145 Budapest, Róna u. 174., továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a TV2 csatornáján november 3-án és 4-én 19 óra 15 perces és 19 óra 20 perces kezdettel sugárzott Összeesküvők, valamint a november 4-én 21 óra 22 perces kezdettel közzétett Összeesküvők Összecsapás című műsorszámaival megsértette a műsorszám korhatár-kategóriába sorolására és a műsorszámok közzétételére vonatkozó törvényi előírásokat, ezért a Médiaszolgáltatót Ft, azaz kétmillió-ötszázezer forint bírsággal sújtja. A Médiatanács megállapította továbbá, hogy az MTM-SBS Televízió Zrt. Médiaszolgáltató TV2 csatornáján november 3-án és 4-én sugárzott Összeesküvők című műsorszámok műsorelőzeteseinek összesen negyvenkét alkalommal, 21 órát megelőzően történt bemutatásával megsértette a műsorelőzetesek közzétételére vonatkozó törvényi előírást, ezért a Médiaszolgáltatót Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint bírsággal sújtja. A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni a Médiatanács Magyar Államkincstár által vezetett számú számlájára. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiaszolgáltató késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni bírság igényét közigazgatási úton érvényesíti. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése és a tárgyalás tartása a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság 30 napon belül bírálja el. Indokolás

2 A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Mttv.) 167. (1) bekezdése alapján hatósági ellenőrzést folytatott le a Médiaszolgáltató TV2 adóján november 3-án és 4-én 19 óra 15 perces és 19 óra 20 perces kezdettel sugárzott Összeesküvők című, valamint a november 4- én 21 óra 22 perces kezdettel közzétett Összeesküvők Összecsapás című műsorszámaival és azok előzeteseivel (a továbbiakban: műsorszámok) kapcsolatban. A Médiaszolgáltató a november 3-án és 4-én közzétett műsorszámokat az Mttv. 9. (4) bekezdése szerinti, III. korhatár-kategóriába sorolta, azaz tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott minősítéssel látta el a programokat. A hatósági ellenőrzés során, a műsorszámok részletes tartalmi elemzése alapján felmerült az Mttv. 9. (5) bekezdésének és a 10. (1) bekezdés c) és f) pontjának megsértése. A Médiatanács az Mttv ba) pontjában foglalt hatáskörében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (1) bekezdése alapján hivatalból, december 14-én hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben, mely tényről a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelően az 1897/2011. (XII. 14.) számú, /2011. ügyiratszámú végzésében a Ket. 29. (5) bekezdése szerinti tartalommal értesítette a Médiaszolgáltatót, tájékoztatta a hatósági ellenőrzés megállapításairól, valamint a Ket. 51. (1) bekezdése értelmében felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során nyilatkozattételi és iratbetekintési jog illeti meg. A Médiaszolgáltató a végzést december 21-én vette át, január 2-án érkezett, - a csatolt képviseleti megbízás révén megfelelő módon igazolt - jogi képviselő útján benyújtott nyilatkozatában a következőket adta elő: A Médiaszolgáltató meglátása szerint a műsorszám korhatári kategóriába sorolásakor az elmúlt időszak joggyakorlata alapján, a Médiatanács klasszifikációs ajánlásában is rögzített jogalkalmazási gyakorlatra vonatkozó elvi szempontok figyelembevételével járt el. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában a klasszifikációs ajánlás alábbi rendelkezését idézte: Nincsenek még felkészülve arra, hogy a szexualitás közvetlen vagy nyers megjelenésének hatására kialakuló feszültségeiket minden esetben megfelelően értelmezzék és kezeljék, ezért a szexualitás direkt ábrázolása sem képileg, sem verbálisan ennek a korosztálynak még semmiképpen nem ajánlott. Ezért különösen kerülendők többek között az olyan műsorszámok, amelyek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztenek, torz magatartásmintákat közvetítenek, a partnerkapcsolatban nem az egyenrangúságot hirdetik, illetve társadalmilag elfogadottnak állítják be a csak szexuális célra létrejövő, érzelemmentes kapcsolatokat és a promiszkuitást. A Médiaszolgáltató az ajánlás fenti megfogalmazására hivatkozva kifejtette, hogy az eljárás alá vont műsorszámokban a szexualitás ábrázolása sem képileg, sem verbálisan nem történt meg, mindkét műsorszámnak eleme volt ugyanakkor egy szexuális kapcsolatra való hivatkozás. Azonban nem annak ábrázolása valósult meg, hanem annak nevezetesen az érzelemmentes, pusztán a nemi ösztönre alapuló együttlétnek az erkölcsi, etikai megítélése kapott szerepet. A Médiaszolgáltató előadta, hogy álláspontja szerint a műsorszámok végkicsengése megfelelt az ajánlásban foglaltaknak, hiszen végkicsengését tekintve kifejezetten negatívan értékelte a megfontolás nélküli, érzelemmentes szexuális együttlétet. 2

3 A Médiaszolgáltató a hatósági ellenőrzés eredményeképpen a konkrét műsorszámok kapcsán megfogalmazott hatósági kifogások vonatkozásában a következőket adta elő: A november 3-án közzétett műsorszám kapcsán a Médiaszolgáltató a hatósági értékelés alábbi mondatait idézve kifejtette, hogy a megállapítások alaptalanok. A hatósági értékelés a következőket tartalmazta: A hallott tartalom egyértelműsítette az aktust, ami a vizuális megjelenítés nélkül önmagában is káros lehet. A szexuális együttlét ebben az esetben nem színészek által megjelenített, színlelt aktus, hanem magánszemélyek valós szexuális aktivitása volt. Kifogásolható, hogy az éjszakai események mögött nem állt lelki ráhangolódás, vagy romantikus érzelmek, csupán az együtt átbulizott este és a féktelen kacérkodás szülte. A szexualitás direkt ábrázolása vagy az arra való közvetlen utalás ennek a korosztálynak még semmiképpen nem ajánlott, így a műsorszám közzététele magasabb korhatár-kategóriát igényelt volna. Kifejtette, hogy a műsorszám két szereplő korábbi szexuális együttlétének értékeléséről szólt, mely közben a szexualitás vizuálisan nem jelent meg a műsorban. A Médiaszolgáltató szerint a műsorszám üzenete a hatósági értékelés megállapításaival szemben az volt, hogy mind a műsorszám résztvevői, mind a szexuális aktus szereplői helytelenítették az érzelmi kötődés nélküli szexuális együttlétet. Szó sincs arról, hogy akár csak sugallná a műsorszám azt, hogy a párkapcsolatok kizárólag testi vonzalomra épülnek. Azt viszont állítja, hogy a szexuális együttlét alapja lehet a testi vonzalom, ami igaz; és nem mutat olyan látszatot, mintha a hétköznapi életben nem fordulna elő érzelmi kötődés nélküli, testiségen alapuló kapcsolat, hiszen az is valótlan állítás lenne. A Médiaszolgáltató a hatósági ellenőrzés azon megállapításával kapcsolatban, miszerint a valóságshow-k - a műfaji jellegzetességükből adódóan - különösen alkalmasak lehetnek arra, hogy a látott viselkedések a serdülők számára mintául szolgáljanak, és a formálódó értékrendjüket befolyásolják. Az ellenpontozás hiánya értelmezésünkben - komoly veszélyt rejt, a látott negatív viselkedésmódok (részeg ismerkedés, több lánnyal létesített intim testi kapcsolat) a serdülők számára mintául szolgálhatnak, és a formálódó értékrendjüket kedvezőtlen irányba befolyásolhatják, a következőket adta elő: Gyermeklélektani szempontból egyébként a felvetés is alaptalan, hiszen azt feltételezi, hogy a kiskorúak itt sajátítják el azokat a normákat, amelyeket, majd idősebb korukban követni fognak. Ez tévedés. Köztudomású tény, hogy egy éves korú kamasznak a nő-férfi kapcsolatról, a szerelem-szex, párkapcsolatok kérdéskörének alapvető kérdéseiről már van egy szociológiailag is meglapozott értékítélete. Pontosan tudják azt is, hogy az életben előfordul olyan kapcsolat, melynek alapja nem a vonzódáson, közös értékeken alapuló szerelem, szeretet, hanem a puszta nemi vágy; tudnak a prostitúcióról is. Ennek alapkérdéseit értik is, és mint ilyet, azt meg is ítélik a már elsajátított, szociológiailag beágyazott alapvető erkölcsi világképük szerint. A műsorszám akkor lett volna veszélyes, ha a szereplők és megszólalók döntő többsége a társadalomban általánosan elfogadott erkölcsi elvekkel ellentétesen ítélkezett volna és ehhez minimum járult volna még egy olyan elem, ami az adott nézet képviselőjével való azonosulásra késztetett volna. Ez utóbbiak minimális feltételei annak, hogy egy már kialakult, vagy kialakulóban lévő alapértéket a látottak felülírjanak, a kiskorút arra késztessék, hogy addigi elveit revízió alá vegye. Ilyen elemet a műsorszám nem tartalmaz. A Médiaszolgáltató ezt követően a műsorszámból idézett konkrét példák említésével előadta, hogy a hatósági ellenőrzés megállapításaival ellentétben, a év közötti korosztály nemcsak megérteni képes a műsor által közvetített tartalmat, hanem azt is képes megítélni, hogy a műsorszám szereplőinek magatartása őszintének tűnik-e. A Médiaszolgáltató a november 4-i műsorszámban közzétett, a megcsalt lány és annak édesanyja közötti rendkívül zaklatott hangvételű, trágárságokat tartalmazó párbeszéd 3

4 kapcsán a hatósági ellenőrzés során tett megállapítással ( a kiskorú nézőkben a látottak alapján bizonytalanság és zavar alakulhatott ki, mivel a megcsalt arajelölt, az anyja reakciója és médiabeli megjelenése alapján negatív színben tűnt fel.. ) összefüggésben előadta: Az idézettben leírtakkal ellentétben önmagában a konfliktus teljesen világos és jól átlátható. Az anya szemében a leánya valóban negatív színben tűnik fel, de ez az általánosan elfogadott erkölcsi normák szerint így helyes. Az lenne meglepő, ha az anya nem így viselkedett volna. Amit a lányán számon kér, azok teljesen elfogadott értékek. Határozottság, önbecsülés. Szó nincs róla, hogy az arajelölt" bárki előtt negatív színben tűnt föl, határozottabb kiállást vártak el egy olyan helyzetben, ahol ő a konfliktus szenvedő alanya. A hatósági ellenőrzés a november 4-én közzétett műsorszám kapcsán a kiskorúakra káros tartalomként azonosította és kifogásolta a műsorszámban halmozottan megjelenő trágárságot és agressziót, mely túlnyomórészt az összecsapó anyós-jelöltek vitáinak műsorba szerkesztése révén hangzott el. A Médiaszolgáltató a hatósági ellenőrzés megállapításait vitatva előadta, hogy a műsorszámnak nem volt meghatározó eleme a konfliktus, a trágárság is csak rövid ideig jelent meg a műsorban: Heves, indulatos vitákat láthattunk, de azt feltételezni, hogy a kétszer egyperces összefoglalóban látható heves szóváltás bármi módon befolyásolni tudja egy év közötti nagykamasz, vagy gimnazista világképét, értékítéletét a konfliktusmegoldásokról - az képtelenség. A leírtak akkor lennének megfontolandóak, ha egy év kör közötti gyereket olyan tabula rasa-nak tekinthetnénk, aki kritika nélkül vesz át viselkedésmintákat. Valószínűleg fölösleges bővebben taglalni azt, hogy ez nem így van. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában fenti állítása alátámasztásául a következő példát hozta: Az önkielégítésre vonatkozó részeknél Erzsók és Kati szavai gyakorlatilag kivehetetlenek a kiabálás miatt. A műsor egészét tekintve az idézett mondatok hangsúlytalanok, a kialakult konfliktusok egészéhez képest teljesen marginálisak. A műsorszámot megtekintő évesekre valószínűleg semmilyen hatást nem gyakorolt. A Médiaszolgáltató a nyilatkozatában előadott indokok mentén, a törvénysértés hiányára hivatkozással az eljárás megszüntetését kérte a Médiatanácstól. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a vizsgálati jelentés, a műsorszám megtekintése és a Médiaszolgáltató nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint értékelte: 1. Az Mttv. 9. (5) bekezdés megsértése: Az Mttv. 9. (5) bekezdése értelmében: Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, illetve szexualitásra utal, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. A Médiaszolgáltató az Mttv. 9. (4) bekezdése szerinti, III. korhatár-kategóriába sorolta a vizsgált műsorszámokat, azaz azokat tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott minősítéssel látta el. 4

5 A november 3-án közzétett Összeesküvők című műsorszám tartalma a következő volt: A műsorszám főleg két szereplő szexuális együttlétéről szólt, mellékszálként pedig egy másik pár elemezte a kapcsolatukat. Az egyik pár tagjainak kibeszélő show formájában kellett válaszolnia a többiek által feltett kérdésekre, a randevún történteket társaikkal is megbeszélték. Az egyik férfi szereplő titkos feladatot kapott, paparazzo felvételeket kellett készítenie a többiekről, melynek keretében alvó társait próbálta lefotózni. A játékosok megnevezték az Összecsapáson részt vevő másik anyós-fiú párost. A november 3-i műsorszám az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb, IV. korhatári kategóriába sorolandó: A műsorkészítők a szexualitásra és a konfliktusokra felfűzve próbálták bemutatni az eseményeket, így a műsorszámban a kérdéskörre utaló szóbeli megnyilvánulások aránya, valamint a verbális agresszió is magas volt. A műsor központi témáját két szereplő randevúján történtek jelentették. A szereplők és a műsorvezető szóbeli utalásaiból értesülhettek a nézők arról, hogy a pár erős alkoholos befolyásoltság alatt, mélyebb érzelmi kötődés nélkül engedett nemi vágyaik beteljesülésének. Ezt az ösztöni kielégülést szolgáló együttlétet a műsorvezető mindössze furcsa randevúnak titulálta, a férfi korábbi játékbeli partneréhez fűződő szerelmi viszonyát bagatellizálta ( hiszen vele gyakorlatilag még semmi komoly nem történt ), és úgy állította be, mintha ez az egyszeri testi érintkezés sokkal komolyabb és mélyebb kapcsolatot takarna ( valamiért mégiscsak egymásnak estek ). A műsorkészítők a történtek miatt a rezidencián kialakult feszültség feloldására a talk show formátumot gondolták a legmegfelelőbbnek, a műsorvezető ennek kapcsán megjegyezte, hogy a talk show annyira jól sikerült, hogy két anyósjelölt halálosan összeveszett, mintha a beszélgetésnek a további konfliktus szítása lett volna a célja, nem pedig a meglévő feloldása. A megrendezett kibeszélő show során a szexuális aktusban részt vevő menyjelölt a közönségből elhangzott szeretkezés szót erős túlzásnak tartotta, szerinte vonzalmat nélkülöző szex történt ( Nem arról volt szó, hogy mi érzünk bármit is egymás iránt, vagy bármilyen vonzalom van. ). A műsorban többször is utaltak a nagymértékű alkoholfogyasztásra, aminek következménye az önkontroll- és emlékezetvesztés lett ( Hát, már itt hulla részeg voltam!, totálkáron voltam, nem igazán emlékszünk rá ). Az aktus férfi résztvevője nyomatékosításul elmondta, hogy öntudatlan állapotában partnere bárki által behelyettesíthető személy lehetett volna ( Nekem ott a gátlásaim, és minden egyéb más gondolkodásom annyira ki lett kapcsolva, hogy szerintem, ha te lettél volna ott (eközben az egyik anyósjelölthöz beszélt) velem, akkor is megtörténhetett volna ugyanez. ) A kiskorú nézőkben az egyik édesanya szájából elhangzottak azt a benyomást kelthették, mintha a túlzott alkoholfogyasztás és az alkalmi partnerválasztás egybeesése teljesen hétköznapi dolog lenne, a történtek nem kerültek elítélésre ( Ez odakint bárkivel előfordulhat ). Az aktus női szereplőjét a történtek alapján meglehetősen negatív jelzőkkel illették, ledér nőnek állították be, illetve elhangzott olyan vélemény is, miszerint mindezt taktikából követte el. A műsorszámban közzétett tartalom egyértelműsítette az aktus megtörténtét, ami a vizuális megjelenítés nélkül önmagában is káros lehet. Kifogásolható, hogy az éjszakai események mögött nem állt lelki ráhangolódás, vagy romantikus érzelmek, a szexualitás direkt ábrázolása vagy az arra való közvetlen utalás ennek a korosztálynak még semmiképpen nem ajánlott, így a műsorszám közzététele magasabb korhatár-kategóriát igényelt volna. 5

6 Kifogásolható volt, hogy a műsorszám azt a véleményt közvetítette, miszerint a párkapcsolatok, a szerelmek kizárólag a testi vonzalomra épülnek. A játékosok nem próbálták megismerni egymás gondolkodásmódját, világlátását, érzelmeit, az egymásnak feltett felületes kérdések, a játékok, a szerkesztőktől kapott feladatok mind csak a csábítást, a testi vonzalmat hangsúlyozták annak ellenére, hogy a játék végén két fiatal házasságot köt, a házasságnak pedig a szexuális vonzalmon túl legalább olyan fontos eleme a lelki összhang, a megértés és a kölcsönös tisztelet, melynek bemutatását a műsorszám semmilyen formában nem segítette elő. Az említett témák prezentálása különös figyelmet igényel, tekintve, hogy az önálló értékrend kialakításának időszakát élő fiatalok számos mintával elsősorban a televízió közvetítésével találkoznak, melyeket még kritikátlanul fogadnak el, kevés élettapasztalatuk miatt még nehezen ítélhetik meg a bemutatott életszemlélet és magatartás erkölcsi és társadalmi elfogadottságát. A valóságshow-k - a műfaji jellegzetességükből adódóan - különösen alkalmasak lehetnek arra, hogy a látott viselkedések a serdülők számára mintául szolgáljanak, és a formálódó értékrendjüket befolyásolják. Az ellenpontozás hiánya komoly veszélyt rejt, a látott negatív viselkedésmódok (mint például a több lánnyal létesített intim testi kapcsolat) a serdülők számára mintául szolgálhatnak, és a formálódó értékrendjüket kedvezőtlen irányba befolyásolhatják. Az adásban előforduló trágár szavakat a szerkesztők igyekeztek elnémítani. Az elnémítás több esetben azonban nem volt teljes, ezért az adott szó a hallható szótöredékből, vagy a szövegkörnyezetből kikövetkeztethető, illetve szájról leolvasható maradt. Összességében megállapítható, hogy a műsorszámra halmozottan jellemző problematikus tartalmak bemutatása és azok pozitív színben való feltüntetése a kiskorúak személyiségfejlődését negatívan befolyásolhatta. A káros magatartásminták megjelenítése, valamint a verbálisan halmozottan előforduló szexualitás a serdülők kialakulóban lévő értékrendjére negatív hatást gyakorolhatott, melynél fogva a műsorszámot a Médiaszolgáltató nem tartalmának megfelelően sorolta be és nem megfelelő időpontban tette közzé. A kifogásolt tartalmakat és jeleneteket a határozat melléklete részletesen tartalmazza, a kifogásolt jelenetek pontos kezdési időpontjának egyidejű megjelölésével. A határozat melléklete jelen határozat részét képezi. A melléklet rögzíti és részletezi a határozat törzsszövegében szereplő jogalkalmazói megállapítások pontos tényállási alapját. A Médiatanács a Médiaszolgáltató vonatkozó nyilatkozataival összefüggésben az alábbiakat állapította meg: A műsorszámok napközbeni közzététele akkor elfogadható, ha egyáltalán nem jelenik meg bennük ártalmas elem, illetve ha a problémás részek a 12 év alatti korosztály számára feldolgozhatók, a serdülők pedig önállóan is megérthetik az elhangzottakat. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen értékek maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában a törvénysértés hiányát alátámasztandó előadta, hogy a szexualitás vizuális formában nem jelent meg a műsorban. A Médiatanács megállapította, hogy bár szexuális tartalmú képsorok valóban nem jelentek meg a műsorszámban, az szinte kizárólag egy korábban, két szereplő között történt szexuális aktus részleteiről, az aktus résztvevői magatartásának megítéléséről szólt. Az ezzel foglalkozó párbeszédek, a 6

7 szereplők közti beszélgetések egyértelművé tették az aktus megtörténtét, a dialógusok révén a nézők így a műsorszám kiskorú befogadói is kimerítő ismeretekhez juthattak az aktus részleteit illetően, melynél fogva a szexualitás, a hallott tartalom alapján halmozottan és folyamatosan jelen volt a műsorszámban. A Médiaszolgáltató azon megállapítása vonatkozásában, miszerint a műsorszám üzenete - a műsorszám résztvevőinek és a szexuális aktus szereplőinek műsorban kifejtett véleménye alapján - az volt, hogy az érzelmi kötődés nélküli szexuális együttlét helytelen, a Médiatanács megállapította, hogy bár a műsorszámban megjelentek a két szereplő együttlétét helytelenítő vélemények is, a műsorszám teret engedett olyan álláspontok megjelenésének is, melyek az emocionális kapcsolat nélküli aktus megtörténtét hétköznapinak tekintették. Emellett megjelent olyan vélemény is, mely valószínűsítette, hogy a szexuális együttlétre a játékban való előny megszerzése érdekében, taktikai megfontolások miatt került sor, mely szintén azt az üzenetet erősíthette, hogy a kizárólag testiségen alapuló kapcsolatok elősegíthetik a játékban való sikeres előrejutást. A Médiaszolgáltató azon állításával kapcsolatban, miszerint köztudomású tény, hogy a éves korosztály szociológiailag is megalapozott értékítélettel rendelkezik a nő-férfi kapcsolatról, a szerelem és a szexualitás kérdésköréről, pontos tudással bír a prostitúcióról, a Médiatanács utal a fentiekben hivatkozott, a Fővárosi Bíróság ítéletében kifejtettekre, mely szerint a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése maximális védelmének érvényre juttatása során kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható. A Médiaszolgáltató álláspontjával ellentétben, a éves korosztály a szexualitásról, a női-férfi kapcsolatokról szóló ismereteiről nem képezhető általános, az egész korcsoportra átfogóan igaz megállapítás. A tizenkét éves korosztály e témakörbeli tudása messze lemarad a hivatkozott korcsoport felső határát jelentő tizenhat éves nemzedék ez irányú ismeretanyagától. A Médiaszolgáltatónak tehát a műsorszámoknak az Mttv. szerinti korhatári kategóriába történő besorolásakor a törvényi korcsoportok alsó határát jelentő generációt megillető védelmet, a számukra káros hatású tartalmak megfelelő megítélését kell elsődlegesen szem előtt tartania. A Médiaszolgáltató azon állításával kapcsolatban, miszerint a év közötti korosztály a műsorszám tartalmának megértésén túl, az abban szereplő játékosok vonatkozásában annak pontos megítélésére is képes, hogy a játékosok magatartása mennyiben őszinte és a játék érdekében mennyire mímelt, a Médiatanács újfent rámutat, hogy a törvény által, a korhatári kategóriák kijelölésekor meghatározott korcsoport felső szegmensébe eső fiatalok rendelkeznek a Médiaszolgáltató által feltételezett ismeretekkel, ám valószínűsíthető, hogy egy tizenkét éves fiatal még nem bír kellő tapasztalattal ilyen fokú, szofisztikált értékítélet kialakításához. A november 4-én közzétett Összeesküvők című műsorszám tartalma az alábbiak szerint foglalható össze: A műsor elején, az elmúlt hét fontosabb történéseit bemutató film után, a műsorvezető felkonferálta a hetedik összecsapás szereplőit. Elmondása szerint a játék eddigi párosának egyike meggyengült a fiú és egy másik női szereplő közti egyszeri intim együttlét miatt. Az összefoglaló bejátszásában a Médiaszolgáltató az együttlét jeleneteit, a pár ölelkezéseit és csókjait mutatta be. Az összecsapás résztvevői a műsorvezető kérdéseire válaszolva nyilvánítottak egymásról véleményt, az adás egyik központi témája a korábbi szexuális aktus két résztvevőjének kapcsolata volt. A férfi korábbi játékbeli partnerének a műsorban vendégeskedő édesanyja helytelenítette a pár együttlétét, végül ultimátumot adott a lányának, arra kérte, hogy szedje össze magát és hagyja ott a fiút. Az összecsapás előtt többször lehetett látni a szavazás pillanatnyi állását, a szavazás közben felelevenítették az összecsapó anyósok korábbi vitáit, konfliktusait. 7

8 A november 4-i műsorszám az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb, IV. korhatári kategóriába sorolandó: A műsorkészítők a korábban is említett két szerkesztési elvre, a szexualitásra és a konfliktusokra alapozva próbálták bemutatni az eseményeket, ily módon a műsorszámban mind a nemiségre utaló szóbeli megnyilvánulások aránya, mind a verbális agresszió magas volt. A műsor első részében két szereplő intim együttléte volt a fő téma, többen megkérdőjelezték, hogy a szexuális együttlét valóban megtörtént-e. A versenyzők az alkalmi nemi kapcsolatot taktikai lépésnek gondolták, melynek a társaság megosztása lehetett a célja. A fenti gondolatmenet folytatásaként az egyik férjjelölt arra biztatta egy férfi játékostársát, hogy közeledjen az intim együttlét férfitagjának korábbi párja felé ( simán rámennék a helyedben ). A fenti üzenet problematikus, mivel a beszélgetés tárgyát képező női szereplőt szexuális tárggyá, mély, tartós érzelmeket nélkülöző, alkalmi partnerré degradálta. A megcsalt arajelölt a történtek ellenére ragaszkodott a partneréhez. A játékosok a lány édesanyjának elmondásából értesültek a két szereplő intim együttlétének részleteiről, a lány édesanyja ezt követően durva, támadó hangnemben vonta kérdőre az érintetteket és saját lányát. Az édesanya a bulvársajtóból és az internetről szerzett értesülései és a szerkesztőségtől kapott fotók alapján úgy állította be a lányát, mint akit a közvélemény előtt megaláztak és csupán anyagi előny reményében ragaszkodik a fiúhoz. Az anya kérdőre vonta lánya női mivoltát, majd trágár szavak kíséretében meg is fenyegette, elmondta, hogy a lányáról kialakult médiakép lelkileg annyira megviselte, hogy kórházba került. A kiskorú nézőkben a látottak alapján bizonytalanságot és zavart szülhetett, mivel a megcsalt lány az anya reakciója és médiabeli megjelenése alapján negatív színben tűnt fel. A műsor második felében közreadott bejátszásokban az összecsapó anyósok emelt hangvételű, veszekedős, agresszív és gyakorta trágárságokkal tarkított vitáit lehetett látni. Annak ellenére, hogy a műsorban az anyák, mint mintaadók jelentek meg - hiszen a játék koncepciója szerint jelentős szereppel rendelkeznek gyermekük párválasztásában - az anyósjelöltek magatartása, konfliktusmegoldása és nyelvhasználata a gyakori agresszív, trágár megnyilatkozások miatt károsan befolyásolhatta a gyermekek pszichológiai és erkölcsi fejlődését. Összességében megállapítható, hogy a műsorszámra halmozottan jellemző problematikus tartalmak (alkalmi szexuális kapcsolat, agresszív hangvételű veszekedés, negatív médiakép) bemutatása és azok követendő színben való feltüntetése a kiskorúak személyiségfejlődését negatívan befolyásolhatta. A káros magatartásminták (alkoholfogyasztás) és torz nemi szerepek (alkalmi, szabados partnerválasztás) összekapcsolt megjelenítése a serdülők kialakulóban lévő értékrendjére káros hatást gyakorolhatott. A november 4-i Összeesküvők - Összecsapás című műsorszám tartalma: Az Összecsapás keretében két anyósjelölt és fiaik versengtek a nézők szavazataiért. Az egyik anyósjelölt vicces jeleneteit bemutató film után a műsorvezető megkérdezte az anyósjelölteket, hogy mi a véleményük a kisfilmben szereplő játékostársukról. A kérdés indulatokat kavart a versenyzők között. Egyikőjük férje a stúdióban szólt családjához, az egyik arajelölt mellett kampányolt és kérte a fiát, hogy ízlésesebben viselkedjen. Később a fiúk szerelmi élete került terítékre, majd a szavazatok összesítése és a győztes anyós-fiú páros kihirdetése következett. A november 4-i műsorszám az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb, IV. korhatári kategóriába sorolandó: A műsorszám középpontjában a szexualitás témaköre állt, amit agresszív és obszcén módon bontottak ki a szereplők. Különösen problematikus, hogy a minősíthetetlen hangvételben kibontakozó konfliktusokat a moderátorok nem próbálták meg megfelelő mederbe terelni (az egyik műsorvezető végig nevetett rajtuk), s a trágárságokra válaszként csak egy halk csak 8

9 finoman megnyilatkozást hallhattak a nézők. Ugyan élő adásban a nemkívánatos tartalmak szűrése technikai nehézségekbe ütközhet, a vizsgált esetben a műsorvezetők semmit nem tettek az ellentétek kibékítése és a trágárságok visszaszorítása érdekében - az ordításba fulladó veszekedés láthatóan jól szórakoztatta a műsorvezetőket és hosszas ujjongásra ösztökélte a stúdióban helyet foglaló nézőket. A műsorban megjelenő problémás téma (önkielégítés) és ennek feldolgozási módja nem felelt meg a III. korhatár-kategória szempontjainak, emellett a szex témakörében a sztereotípiákra tudatosan építő, ezzel összefüggésben az obszcén reakcióknak helyenként teret engedő műsorkészítési elv alkalmazásával bemutatott tartalom túllépte a Médiaszolgáltató által megjelölt korhatári kategória kereteit. A kifogásolt tartalmakat és jeleneteket a határozat melléklete részletesen tartalmazza, a kifogásolt jelenetek pontos kezdési időpontjának egyidejű megjelölésével. A határozat melléklete jelen határozat részét képezi. A melléklet rögzíti és részletezi a határozat törzsszövegében szereplő jogalkalmazói megállapítások pontos tényállási alapját. A Médiatanács a Médiaszolgáltató vonatkozó nyilatkozataival összefüggésben az alábbiakat állapította meg: A játékban szereplő megcsalt arajelölt és édesanyja között elhangzott beszélgetés kapcsán megállapítható, hogy az anya egyértelműen elítélte lánya viselkedését. Az általa tett kijelentések kizárólag azt az üzenetet közvetítették a nézők felé, hogy a lány csakis saját, az őt megcsaló férfi felé táplált érzelmei okán tanúsított bizonytalan viselkedésének köszönheti, hogy a közvélemény előtt megalázták és csupán anyagi előny reményében ragaszkodik a fiúhoz. Az anya súlyos trágárságokat tartalmazó kijelentései egyikében sem próbálta megvigasztalni a megcsalatás miatt elkeseredett, a férfi irányába a megcsalás ellenére meglévő érzelmei okán bizonytalan érzelmi állapotban lévő lányát, mely viselkedés a műsort befogadó kiskorúakban zavart, bizonytalanságot kelthetett az anyai szerep megítélését illetően. A Médiaszolgáltatónak a műsorszámban halmozottan megjelent konfliktusos helyzetek és trágárság kapcsán kifejtett azon okfejtése kapcsán, miszerint ezek a tartalmak nem képesek befolyásolni a év közötti korosztály értékítéletét, a Médiatanács ismételten hivatkozik a Fővárosi Bíróság fent idézett ítéletében kifejtett, a kiskorúak kapcsán tanúsítandó túlzott védelem egyedüli mérceként való elfogadására a műsorszámok korhatári besorolásakor, illetve a év közötti korcsoport differenciált kezelésének szükségességére. A Médiaszolgáltató azon érvelése kapcsán, miszerint a műsorszámban megjelent obszcén tartalom (önkielégítés) az okból nem gyakorolhatott semmilyen hatást a műsort befogadó kiskorúakra, mert az erről szóló beszélgetés a dialógus résztvevőinek indulatos kiabálása miatt kivehetetlen, a műsor egészét tekintve hangsúlytalan volt, a Médiatanács rögzíti, hogy a megjelent tartalom és a prezentálás módja pedig egymást erősítve fokozta a kiskorúakra káros tartalmak jelenlétét a műsorszámban. A Médiaszolgáltató azon állítása, miszerint a műsorszámokban a szexualitás ábrázolása sem képileg, sem verbálisan nem történt meg, nem felel meg a tényeknek. A szexualitás ábrázolása nem korlátozódik kizárólag a szexuális aktus bemutatására, a műsorszámokban pedig a szexualitás mind a műsorba szerkesztett képi tartalomban, mind a szereplők közti kommunikációban folyamatosan és halmozottan jelen volt. Az a tény, hogy a játék szereplőinek alkohol fogyasztását követő, a szexualitást nagymértékben előtérbe helyező magatartását sem a műsorszámban résztvevő édesanyák, sem a műsorvezetők nem helytelenítették, sőt az anyós-jelöltek még tetszésüknek is hangot 9

10 adtak, a Médiaszolgáltató nyilatkozatával ellentétben azt közvetítette a nézők felé, hogy a műsorszámban megjelent magatartás elfogadható, pozitív példaként szolgál, mely a kiskorúak személyiségfejlődését negatívan befolyásolhatta. A Médiaszolgáltató azon nyilatkozatbeli állítására vonatkozóan, mely szerint a hatósági ellenőrzés nem tartalmazott a játék szereplői közt létrejövő kapcsolatok valódi érzelmi kötődésen alapuló mivoltára utaló megállapításokat, holott a műsorszám számos dialógusából ez egyértelművé vált a nézők számára, a Médiatanács kiemeli, hogy a hatósági ellenőrzés célja azoknak a tartalmaknak a feltárása és rögzítése, melyek bemutatása révén sérülhettek a vonatkozó törvényi rendelkezések. A Médiaszolgáltató által hiányolt, az érzelmi kötődés meglétét bemutató párbeszédek a törvénysértés szempontjából történő értékelése - amennyiben a törvénysértés megállapítható -, irreleváns. A Médiatanács megállapította, hogy a műsorszámokban halmozottan megjelenő káros tartalmak miatt a Médiaszolgáltató súlyosan megsértette az Mttv. 9. (5) bekezdését. Összegzés: A műsorszámok minősítésénél a Médiaszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőség tulajdonítandó a 12 és 16 év közötti életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendjének kialakulása. A serdülőkor kezdetén különösen fontossá válik a magatartás a másik nemmel szemben, valamint az identitás kérdése, továbbá a társadalmi és vallási értékekkel szembeni beállítódás. Ebben a korban kezdődik a szülőktől való elszakadás folyamata, amely saját alternatív értékrendek és életmódok keresésével jár együtt. Ezekre a törekvésekre a média gyakran kínál fel modelleket, melyeket a serdülők még kritikátlanul fogadnak el. Az ifjúság eszményképeket keres, amely számára követendő példa lehet, a televíziós személyiségek pedig azonosulási igényt ébreszthetnek. E szempontból többek között a szereplők alkoholfogyasztásának és dohányzásának hangsúlyos megjelenítése, és annak kritikátlan elfogadása is aggályosnak tekinthető. A médiatartalmakban akár csak a verbalitás szintjén - megjelenő szexualitással kapcsolatban ügyelni kell arra, hogy a serdülés időszakára a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképek keresése a jellemző. Ezért különösen kerülendők az olyan tartalmak, amelyek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztenek, a partnerkapcsolatban nem az egyenrangúságot hirdetik. A szexualitás direkt ábrázolása, vagy az arra való közvetlen utalás ennek a korosztálynak még semmiképpen nem ajánlott. Vannak bizonyos ismereteik a csókolózásról, a szerelemről, azonban ezek az információk még hiányosak és zavarosak. A nemiséggel kapcsolatos beállítottságot így gyakran bizonytalanság, szorongás és negatív attitűdök jellemzik. A szexuális ingerek a gyermekek intellektuális és érzelmi feldolgozásának képességét még erősen meghaladják, ami miatt a normális kapcsolat is torz formában raktározódhat el a gyermek gondolatvilágában. Ebben az életszakaszban, amikor a szülői gondoskodástól való elszakadás, a nemi identitás kialakulása kerül fokozatosan előtérbe, különösen fontos, hogy a felmerülő szexuális kérdésekre, a környezetben tapasztalható devianciára a korosztály megfelelő választ kapjon, maga körül egészséges modellt lásson. A Médiatanács 1037/2011. (VII. 19.) számú határozatában elfogadott, a médiatartalmak korhatár-besorolásánál irányadó szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlat elvi szempontjai tárgyában kiadott ún. klasszifikációs ajánlás a III. korhatári kategória kapcsán a következőket tartalmazza: A valóságshow-kban a szexuális utalások, a szexualitással átitatott helyzeteket teremtő kötelező feladatok és a nem megfelelő magatartásminta permanens jelenléte mellett problematikusnak bizonyulhat azon benyomás keltése, miszerint az emberek eszközökké silányíthatók. A játékosok ugyanis az ismertség és az anyagi jutalom reményében vállalják, hogy megalázó helyzetekbe kerüljenek a nagy nyilvánosság előtt, a televíziónézők pedig 10

11 cinkossá válnak azzal, hogy ezekről a helyzetekről szavazással döntenek mindennek az üzenete károsan befolyásolhatja a serdülőkorúak fejlődését. A valóságshow-k (pl. párkereső reality-k) másik fontos elemét alkotja az ellenséges, kirekesztő magatartás, amelynek túlhangsúlyozott jelenléte azért lehet problémás, mert egyrészt nem megfelelő irányba befolyásolhatja a serdülők közösségi együttélésre alkalmas személyiséggé válását, másrészt a fiatalok a még labilis érzelmi állapotaik eredményeképpen a kirekesztettség érzésével szemben sérülékenyebbek. A közönséges, durva nyelvezetet illetően ebben a korhatár-kategóriában a sértő kifejezések hatványozott előfordulása, valamint a nemi szervek említése, a szexuális töltetű káromkodások nem megengedettek. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf /2006/6. számú ítélete a műsorszámok korhatárbesorolásával kapcsolatban kimondta, hogy kiskorú néző tehát lehet óvodás, illetve iskolás gyerek is, ugyanaz a műsor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves nézőben. Ezért kiemelten fontos a műsorszámok megfelelő minősítése, közzététele korhatár szerint. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. Több esetben kifejtette továbbá a bíróság, hogy amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni. A Fővárosi Ítélőtábla korábbi ítéleteiben (pl. 2.Kf /2004/3. sz.) megerősítette, hogy a korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell elemezni, nemcsak a szóhasználatát, hanem a képi megjelenítését, a hang- és zenei aláfestését, a tartalmi mondanivalóját is ahhoz, hogy megfelelő mérlegelési szempontok álljanak rendelkezésre a döntés meghozatalánál. Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. adatai szerint az elemzett adásokat a kiskorúak nagy számban követték figyelemmel. A 4-17 korosztály több mint 110 ezer tagja látott legalább egy percet a vizsgált műsorokból, a tinédzserek korosztályának több mint negyede (SHR: 27%) választotta a show-t az épp aktuális kínálatból. A november 4-én közzétett, 21:20 órakor kezdődő műsorszámból több, mint 103 ezer 4-17 év közötti látott legalább egy percet, s ezen belül a 12 év alatti korosztály száma meghaladta a 40 ezret: 11

12 Műsorszám címe Dátum és időpont Nézettségi adatok RCH (fő) 1 SHR (%) Összeesküvők : ,9 26,9 17,7 Összeesküvők : ,7 23,7 13,1 Összeesküvők ,5 14,8 10, :22 Összecsapás A Médiatanács a fentiekben részletesen kifejtettek alapján megállapította, hogy a november 3-án és 4-én 19 óra 15 perckor és 19 óra 20 perckor kezdődött Összeesküvők című, valamint a november 4-én 21 óra 22 perckor közzétett Összeesküvők Összecsapás című műsorszámokban megjelenő, a kiskorúak számára káros tartalmak megjelenése, valamint a feldolgozásuk módja miatt a műsorszám nem felelt meg a III. korhatár-kategória szempontjainak, a műsorszámok eggyel magasabb, azaz IV. korhatári kategóriába sorolandók, ezért a Médiaszolgáltató megsértette az Mttv. 9. (5) bekezdését. 2. Az Mttv. 10. (1) bekezdés c) pontjának sérelme: Az Mttv. 10. (1) bekezdésnek c) pontja értelmében: a IV. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 21 óra és 05 óra között tehető közzé. Tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató november 3-án és 4-én a törvény által előírt időintervallumnál korábban, 19 óra 15 perces és 19 óra 20 perces kezdettel sugározta az Összeesküvők című műsorszámot, a Médiatanács megállapította az Mttv. 10. (1) bekezdésnek c) pontjában foglalt rendelkezés két alkalommal történt megsértését. Tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató november 4-én 21 óra 22 perces kezdettel közzétett Összeesküvők- Összecsapás című műsorszámot nem a műsorszám tartalmának megfelelő korhatári jelzés alkalmazása mellett tette közzé, a Médiatanács megállapította az Mttv. 10. (1) bekezdésnek c) pontjában foglalt rendelkezés egy alkalommal történt megsértését. 3. Az Mttv 10. (1) bekezdésének f) pontjának sérelme: Az Mttv 10. (1) bekezdésének f) pontja értelmében: a műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető, illetve olyan időszakban, amelyben a műsorelőzetes megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének nem lenne helye A Médiaszolgáltató a november 3-án és 4-én közzétett Összeesküvők című műsorszámok műsorelőzeteseit november 3-án és 4-én, negyvenkét esetben 21 óra előtt, a határozat mellékletében szereplő időpontokban tette közzé. A Médiaszolgáltató a műsorelőzetesek 21 óra előtti közzétételével, összesen negyvenkét alkalommal megsértette az Mttv 10. (1) bekezdés f) pontját is. 1 RCH (fő): A vizsgált műsorszámot legalább egy percig néző közönség száma. SHR (%): Az esemény ideje alatt az összes TV-nézéssel töltött időnek mekkora részét fordították a nézők a vizsgált műsorszám nézésére. 12

13 A Médiatanács által feltárt jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmény: Az Mttv. 9. (5) bekezdés, a 10. (1) bekezdés c) és f) pontjai: Az Mttv. 9. (5) bekezdése és a 10. (1) bekezdés c) és f) pontja megsértése miatt alkalmazandó jogkövetkezmény megállapítása során a Médiatanács az alábbiakat mérlegelte: A Médiatanács az Mttv. 9. (5) bekezdésének megsértését jelen határozat meghozataláig mindössze egy alkalommal, a 110/2012. (I. 18.) számú jogerős határozatában állapította meg a Médiaszolgáltató vonatkozásában, mely döntésében a Médiatanács az Mttv. 9. (5) bekezdése és a 10. (1) bekezdés c) pontjának megsértése miatt Ft bírság megfizetésére kötelezte a Médiaszolgáltatót. Az Mttv. 10. (1) bekezdés c) pontjának megsértése miatt a Médiatanács mindezidáig két alkalommal alkalmazott jogkövetkezményt a Médiaszolgáltatóval szemben: az 1398/2011. (X. 12.) számú jogerős határozatában az Mttv. 9. (6) és a 10. (1) bekezdés c) pontjának megsértése miatt Ft bírság, míg a fent említett, 110/2012. (I. 18.) számú jogerős határozatában az Mttv. 9. (5) bekezdése megsértésének egyidejű megállapításával Ft bírság megfizetésére kötelezte a Médiaszolgáltatót. Az Mttv. 10. (1) bekezdés f) pontjának megsértését a Médiatanács három alkalommal állapította meg jogerősen: először az 1121/2011. (VIII. 24.) számú határozatában az Mttv szerinti felhívással élt, az 1398/2011. (X. 12.) számú határozatában Ft, 110/2012. (I. 18.) számú határozatában Ft bírsággal sújtotta a Médiaszolgáltatót. Az Mttv (1) bekezdésében szabályozott felhívás jogkövetkezménye abban az esetben alkalmazható, ha a jogsértés csekély súlyú és ismételtsége nem állapítható meg. A kiskorúaknak az Alkotmányból és az Mttv.-ből is levezethető kiemelt védelmére tekintettel a Médiatanács nem tekinthette csekély súlyúnak az elkövetett jogsértéseket. Ezért annak ellenére, hogy az Mttv (4) bekezdés szerinti jogsértés ismételtsége az Mttv. 9. (5) bekezdése vonatkozásában nem áll fenn, az Mttv (1) bekezdése szerinti felhívás jogkövetkezményét nem alkalmazhatta a Médiaszolgáltatóval szemben. Az Mttv (4) bekezdése a következőket tartalmazza: Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül legalább kétszer valósítja meg, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket. A Médiatanács megállapította továbbá, hogy az Mttv. 10. (1) bekezdés c) és f) pontja vonatkozásában, a Médiaszolgáltatóval szemben meghozott jogerős határozatok tartalma alapján fennáll a jogsértések ismételtsége. A Médiatanács a hatályos szabályozási környezettel összhangban és a kialakított szankcióalkalmazási gyakorlatának megfelelően az Mttv (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények közül a bírság alkalmazása mellett döntött, mivel a vonatkozó jogsértések vonatkozásában e közjogi eszközt ítélte a legalkalmasabbnak arra, hogy a jogsértőt visszatartsa a jövőbeni jogsértések elkövetésétől. A Médiatanács úgy ítélte meg, hogy az egyedi ügyekben, az ügy sajátosságai mentén végrehajtott mérlegelés alapján megállapított, a jogsértésekkel arányos bírság kellő visszatartó erővel rendelkezik a további jogsértések tekintetében. 13

14 A Médiatanács 1326/2011. (X. 5.) számú határozatában a Médiaszolgáltatót jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatóként azonosította. Tekintettel a jogsértések e határozat meghozatala utáni időpontjára (2011. november 3. és 4.), jelen eljárásban a kiszabható bírság maximális összege vonatkozásában már az Mttv (3) bekezdés ba) alpontja az irányadó. A Médiatanács a Médiaszolgáltatót az Mttv (2) bekezdés és a (3) bekezdés ba) pontja alapján az Mttv. 9. (5) és a 10. (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés három esetben történt megsértése miatt a kiszabható bírságmaximum (kétszázmillió forint) 1,25%-ának megfelelő, Ft, azaz kétmillió-ötszázezer forint, az Mttv. 10. (1) bekezdés f) pontjában foglalt rendelkezés negyvenkét esetben történt megsértése miatt pedig a kiszabható bírságmaximum (kétszázmillió forint) 0,75%-ának megfelelő, Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte. A jogsértés miatt jogkövetkezmény alkalmazásának alapját az Mttv (2) bekezdés és a (3) bekezdés ba) alpontja jelenti: 187. (2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. (3) A Médiatanács és a Hivatal - a (7) bekezdés figyelembevételével - a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint: ba) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig A Médiatanács az Mttv. 9. (5) és 10. (1) bekezdés c) és f) pontjának megsértése tekintetében a jogkövetkezmény fajtájának és mértékének megállapítása során az Mttv (2) bekezdésében rögzített mérlegelési szempontok közül figyelembe vette a jogsértés súlyán túl az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számát, valamint a jogsértéssel elért vagyoni előnyt, az Mttv. 10. (1) bekezdés c) és f) pontjai vonatkozásában pedig a jogsértések ismételtségét is, a jövőbeni jogsértések mellőzése érdekében (generális prevenció). A Médiatanács az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek száma tekintetében az AGB Nielsen Médiakutató Kft. fent szereplő adataira hivatkozik, melyek alapján a 4-17 korosztály több mint 110 ezer tagja látott legalább egy percet a november 3-án és 4-én közzétett Összeesküvők című műsorból. A november 4-én sugárzott Összeesküvők - Összecsapás című műsorszámból több mint 103 ezer 4-17 év közötti látott legalább egy percet, s ezen belül a 12 év alatti korosztály száma meghaladta a 40 ezret. A Médiaszolgáltató a műsorszám alacsonyabb korhatári-kategóriába sorolásával és így a műsorszám és a műsorelőzetesek az előírtnál korábbi időpontban történő sugárzásával nagyobb számú célközönséget ért el, így a nézettsége növelésével bár nem számszerűsíthető, de kétségtelen vagyoni előnyre tett szert. Mindezek okán is jelen törvénysértések kapcsán a Médiatanács a bírság szankció alkalmazás mellett döntött, mivel ezen jogkövetkezményt ítélte a legalkalmasabbnak a Médiaszolgáltató a további jogsértésektől való visszatartására. 14

15 A Médiatanács külön tekintettel volt arra, hogy egy esetleges újabb jogsértés esetén alkalmazandó szankció esetén érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága. Az Mttv (2) bekezdésében meghatározott további mérlegelési szempontok a jelen jogsértések tekintetében nem értékelhetők. A Médiatanács az Mttv (1) bekezdés ba) pontjában foglalt hatáskörében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A hatósági eljárás során a Ket (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv (1) és (3) bekezdésén, valamint a on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 338. (2) bekezdésén alapul. Budapest, február 15. : A Médiatanács nevében Szalai Annamária elnök dr. Vass Ágnes hitelesítő tag Kapják: Személyes adat 15