Horváth Dóra Schiller Ottília. Biogáz
|
|
- Vilmos Budai
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Horváth Dóra Schiller Ottília Biogáz
2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Biogáz jellemzői Biogáz előállítása A lebontás során keletkező anyagok A biogáz termelés jelentősége, szerepe, felhasználása A biogáz hátrányai és veszélyei A biogáz termelés helyzete Biogáz termelés Magyarországon
3 1. Bevezetés Napjaink legnagyobb problémái közé sorolható a környezetszennyezés, a túlzott energia felhasználás és a fenntarthatóság kérdése. A fenntarthatóság fogalmát az Egyesült Nemzetek Szervezete 1987-ben kiadott Brundtland-jelentésében a következőképpen fogalmazta meg olyan fejlődési folyamat, ami kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék szükségleteiket. Látszólag a világpolitika más irányba tart, a laikusok általában csak az ellenkező oldalról hallhatnak, amely szerint kérdéses a fosszilis energiahordozók megmaradt mennyisége és, hogy ennek a mennyiségnek mekkora része bányászható ki gazdaságosan. Az élet természetes velejárója a temérdek hulladék keletkezése és ezek kezelése állandó problémát jelent a társadalomnak. A növekvő népesség igényeinek megfelelően egyre nagyobb mennyiségű élelmiszerre lenne szükség, amely a mezőgazdasági területek kiaknázása és túlzott műtrágya felhasználás, azaz talajszennyezés mellett valósítható csak meg. A közlekedés fejlődésének hátránya, a levegőszennyezés. A kipufogó gázokban található széndioxid elősegíti az üvegházhatás kialakulását, amelynek komoly következménye a globális felmelegedés. Ezen problémák mellett vajon megvalósítható-e a fenntarthatóság? Szerencsére nem csak a problémák fejlődnek, hanem a tudomány is. A felsorolt problémák egyik lehetséges megoldása az alternatív energiák használata. Ezek összhangban vannak a fenntartható fejlődés alapelveivel. Az alternatív energiákat megújuló energiáknak is szokták nevezni. A földgázzal, szénnel, kőolajjal és az uránnal ellentétben ezek az energiahordozók rövid időn belül újra termelődnek. Ebbe a csoportba sorolhatjuk a napenergiát, szélenergiát, vízenergiát, geotermikus energiát és a biomasszát. A biomasszán kívül a többi energiahordozó hasznosításához különböző természeti adottságok szükségesek pl.: a napenergiát befolyásolja a napsütéses órák száma, szélerőművek létesítéséhez szeles és sík területek szükségesek. Biomasszát ezzel ellentétben bárhol hasznosíthatunk, mivel minden szerves anyag alkalmas biomassza előállításra. Biomassza energetikai felhasználásai közül a legelterjedtebb a közvetlen elégetés, brikettálás, pirolízis, amelyből hőenergiát állítunk elő. Jelentős az agroüzemanyagok előállítása (biodízel, bioetanol), a komposztálás illetve a biogáz előállítás. 3
4 2. Biogáz (metángáz) jellemzői A 19. század eleje óta hasznosítunk biogázt, amely szerves anyagok anaerob erjedése során képződő légnemű anyag. Felhasználását tekintve sokoldalú, főként hő- és villamos energia előállítására alkalmazzák, de hajtóanyagként is felhasználható. Termelésére felhasználható a mezőgazdaságban, az élelmiszertermelésben és a kommunális szférában keletkezett szerves anyagok, hulladékok. Az előállított biogáz környezetre gyakorolt hatását tekintve kedvező, mivel felhasználásakor csak annyi széndioxidot juttat a környezetbe, mint amennyi az alapanyagában jelen volt. Ezen kívül a termelés során folyamatosan keletkező hulladékok kezelésének is megoldást jelent a biogázként történő hasznosítás. Természetes úton keletkező biogázt először valószínűleg az asszírok hasznosították fürdővíz melegítésére i.e. 10. század környékén, de jelen volt a perzsák életében is. A században tevékenykedő Van Helmont, Shirley, Faraday, Volta, Dalton munkássága lehetővé tette, hogy a következő század közepén 1856-ban Indiában, Mantungában létrejöjjön az első, mesterséges körülmények között előállított biogázt termelő üzem. (SCHULZ és EDER 2005.) Hazánkban azonban csak 1950 után kezdtek el komolyabban foglalkozni. (BAI 2002.) Mikrobák együttműködésével nyert biogáz beltartalmát tekintve 50-70% éghető metánból, 28-48% égésre képtelen szén- dioxidból és 1-2% egyéb gázból áll, amely főként kénhidrogént és nitrogént tartalmaz. A legmagasabb metántartalma a szennyvíziszapoknak van, 70% körüli, a mezőgazdasági hulladékoknak 60-65%-kal rendelkeznek, míg a szilárd települési hulladék csak 50% metánt tartalmaz. A biogáz fűtőértéke a földgázhoz képest jóval kisebb lesz, mivel a földgáz gyakorlatilag teljes égészében metánból áll. A biogáz metán tartalmát, azaz fűtőértékét növelhetjük sűrítéssel illetve szén- dioxidtól való megtisztítással, így akár a földgázzal egyenértékű biogázt hozhatunk létre. (BAI 2007.) 2.1.Biogáz előállítása A biogáz nyerés előfeltétele, hogy rendelkezésre álljon szerves anyag és metánbaktérium, egy levegőtől (oxigéntől) elzárt környezetben. Ilyen körülmények jelenléte mellett már végbe mehet a biogáz képződés, azonban ha intenzíven akarunk biogázt termelni, szükségünk van még állandó és kiegyenlített hőmérsékletre, folyamatos keverésre, a szerves anyag megfelelő mértékű aprítottságára illetve a metanogén és acidogén baktériumok 4
5 szimbiózisban tevékenykedő törzseinek megfelelő arányára. Ezen felsorolt feltételek mellett végbe menő biogáz képződést négy fő fázisra bonthatjuk (1. ábra). 1. ábra A biogáz képződés fázisai Az első fázis a hidrolízis. Ezen folyamat során a komplex makromolekulák monomerekre bomlanak. A kiindulási anyagok általában polimerek vagy ezek származékai, amelyeket az első szakaszban a fakultatív anaerob baktériumok lebontják a makromolekuláris szerves anyagokat egyszerűbb vegyületekre, oligo-, monomerekre mint pl.: egyszerű cukorra, zsírsavra vagy vízre. A második fázis a savas fázis, itt az oldható monomerek illékony zsírsavakká alakulnak át, azaz a savképző fakultatív és obligát anaerob baktériumok bontási folyamatai következtében rövid szénláncú szerves savak, alkoholok, hidrogén és szén- dioxid keletkezik. A folyamat során ammónia szabadul fel. A harmadik fázis az ecetsavképző fázis, ennek során az acetogén baktériumok az előző fázis anyagait ecetsavvá alakítja át, olyan módon, hogy az anyagcsere-végtermékeket a metanogén baktériumok számára alkalmas szubsztrátokká alakítja. Zsírsavak és egyéb szerves savak képződnek, amelyek közül az ecetsav a legfontosabb. 5
6 Az utolsó fázis során metanogén baktériumok hatására metán, szén-dioxid és víz képződik. Az első és második fázist összefoglalóan fermentatív erjesztésnek a harmadik és a negyedik fázist metános erjesztésnek szokták nevezni. Az alapján, hogy a fermentatív és a metános erjesztést külön lépésben valósítják meg, a folyamat lehet egy vagy két lépcsős. Az egy lépcsős erjesztés során az előbb meghatározott négy fázis egy rothasztó tartályban megy végbe, míg a kétlépcsős eljárásnál térben elkülönülnek a fázisok. A biogáz előállítás eljárásait 3 típusra oszthatjuk (2. ábra). Száraz, félszáraz és nedves eljárásra, amelyek közül az utóbbi a legelterjedtebb. Ezeket a típusokat az alapanyag szárazanyagtartalma alapján különböztetjük meg. Nedves eljárásnak nevezzük az 1-15% közötti, félszáraznak a 15-30% közötti és száraz eljárásnak a 30-35% közötti száraz- anyagtartalmat. 2. ábra Biogáz előállító eljárások csoportosítása Nedves eljárás Az eljárás alapanyaga általában hígtrágya vagy élelmiszeripari szerves anyag tartalmú folyadék. Halmazállapotából adódóan a mozgatása szivattyúkkal történik a fermentorba, itt folyamatos vagy szakaszos keverést kell biztosítani, mivel nélküle a folyadék leülepedne. A nedves eljáráson belül megkülönböztetünk folyamatos illetve szakaszos eljárást. A folyamatos eljárás során híg fázisú alapanyagot használunk fel, ezt folyamatosan vezetjük az erjesztőbe, ahonnét a bevezetett mennyiséggel megegyező mennyiségű, már 6
7 kierjedt biotrágya fog távozni. Ez az alapanyag konzisztenciájából adódóan jól keverhető és automatizálható, de nehezebben kezelhető illetve nagyobb tárolóteret és szeparálást igényel. A szakaszos eljárásnál ki-, majd betárolásról beszélhetünk. A nagy szárazanyag tartalmú alapanyagokkal feltöltik a rothasztó teret, majd lezárják és csak a fermentáció végén nyitják ki. A kierjedt anyagot kiveszik, majd újra feltöltik. Az így kapott biotrágya térfogategységre vetítve nagyobb biogáz hozammal rendelkezik, mint a hígtrágyából nyert biotrágya. Hátránya, hogy összetétele változó, így eltérő a biogáz előállítás hatékonysága, illetve hosszabb érlelési időt igényel. A leggyakrabban alkalmazott szakaszos eljárás a Batch eljárás. Ez három fázisra bontható: ürítés, adagolás és erjesztés. A folyamat során lassan indul meg a gáztermelődés, a teljes időtartam nap. A folyamat végén a tartályt ki kell üríteni, de a tartály alján hagyni kell egy kis kirothasztott anyagot, hogy az előző folyamatban résztvevő baktériumokkal beoltsuk a következő adagot. (BAI) Félszáraz eljárás Alapanyaga több szárazanyagot tartalmaz, ezért előre eltervezett összetételű anyagokat adagolunk a fermentorba. Általában a megfelelő konzisztencia beállításra mezőgazdasági melléktermékeket pl.: szalmát használunk fel. Száraz eljárás Ez utóbbiakat elsősorban az állattenyésztéssel nem foglalkozó gazdaságok részére fejlesztették ki. A száraz eljárásnál fontos megemlíteni, az úgy nevezett második generációs biogáz előállítási fejlesztéseket, melyeknél a nagy cellulóztartalmú melléktermékek kierjesztése hatékonyabban és gyorsabban megoldható, mert a cellulóz lebontását nagy nyomáson és magas hőmérsékleten, vagy enzimek segítségével végzik. Ezáltal a főtermék helyett a nagy mennyiségű melléktermék (szalma, kukoricaszár stb.) használható fel alapanyagként. 7
8 2.2. A lebontás során keletkező anyagok A bomlás során keletkező anyagok szántóföldi kijuttatása során biztosítja a talaj szerves anyag tartalmának utánpótlását. A visszamaradó anyag anaerob kezelés során a nitrogén tartalmát megőrzi, savassága csökken, 7-ről 8-ra emelkedik, foszfor és kálium tartalma a növények számára felvehetővé válik és hatására a gyommagok csírázása csökken. A hulladék elhelyezésénél kevésbé kell számolni közegészségügyi problémákkal, mivel az anaerob fermentáció során az emberre veszélyes patogén baktériumok jelentős része elpusztul. Környezetszennyezés szempontjából is kedvező, mivel a fermentáció során a környezetre káros anyagok koncentrációja csökken. 3. A biogáz termelés jelentősége, szerepe, felhasználása Összefoglalóan a biogáz technológiák jelentősége abban rejlik, hogy alkalmasak a biomassza hulladékok energiatermelésre, környezetbarát ártalmatlanítására és nyersanyagként történő tovább hasznosítására. Az üzem számára csökkenti az energiafüggést a szolgáltatókkal szemben és javítja az ellátást. A gazdaságok számára helyben felhasználható vagy értékesíthető tápanyagot biztosít a mezőgazdasági művelés alatt álló földeknek. A fenntarthatóság és a környezetszennyezés mérséklésére kialakított programok keretei közé jól beilleszthető a biogáz előállítás, mivel környezetvédelmi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. A biogáz csökkenti a légkörbe jutó üvegházhatású metán gáz mennyiségét. Nagy szerepe van Magyarország megújuló energia használatának biztosításában. Az Európai Unió a fosszilis energiahordozók és a környezet védelmének érdekében a tagországok számára kötelezővé tette a megújuló energiák felhasználásának és előállításának mértékének növelését. Magyarországnak, ennek érdekében 13%-os megújuló energia felhasználást kell produkálnia 2020-ig, amelyet a megújuló cselekvési terv keretein belül próbál elérni.(az EU célja, hogy 2020-ig a tagországok átlagban elérjék a 20%-os megújuló energia felhasználást.) A magyar célkitűzések, azonban nagyobbak, mint a vállalt arány. A cél az, hogy az 5 megújuló energiaforrás (biomassza, geotermikus energia, napsugárzás, szél, víz) az összes energiarészesedés, közel 15%-a legyen. A 1. táblázatban látható, hogy a növekedés nem történik olyan ütemben, mint ahogy a kitűzött célok elérésében szükséges lenne. Reálisan nézve, jobb megoldás az, ha az eredetileg vállalt mennyiség elérésére koncentrálnának. 8
9 1. táblázat Megújuló energiák felhasználása és az előállítás mértékének növelése Magyarország nemcsak a megújuló energiák mennyiségére, hanem összetételének változására vonatkozóan is rendelkezik célkitűzésekkel (3.-4. ábra). Magyarországon az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan legnagyobb arányt a biomassza és legkisebb arányt a napenergia képviseli. A különböző energiaforrások különböző energiaigény ellátására alkalmasak, ezért fontos miből mennyit állítunk elő. Biomasszából villamos energia rossz hatásfokkal termelhető, de hőtermelésre kiválóan alkalmazható, a geotermikus energiához hasonlóan. Víz és szél energiából, azonban kizárólag villamos energia előállítás folyik. geotermikus energia 8% biogáz 1% napenergia 0% vízenergia 1% közlekedés 11% szélenergia 5% hőszivattyú 0% biomassza 74% 3. ábra Megújuló energiaforrások aránya 2010-ben 9
10 hőszivattyú 5% közlekedés 18% szélenergia 5% biomassza 50% geotermikus energia 14% biogáz 4% napenergia 3% vízenergia 1% 4. ábra Megújuló energiaforrások tervezett aránya 2020-ra A szerves anyagok eredete, felhasználása és minősége alapján biogázt hasznosítunk szemétlerakókról, szennyvizekből, állati és növényi eredetű hulladékokból és energia növények maradványaiból. Felhasználásának négy fő irányvonalát határozhatjuk meg (3. táblázat). (SZÚNYOG 2010.) 2. táblázat Biogáz felhasználási lehetőségei biogáz kéntelenítés gázfeldolgozás átalakítás komprimálás kazán CHP üzemanyagcella tartályban tárolás szagosítás hő hő villamos hálózat hő villamos hálózat üzemanyag gáz hálózat 10
11 3.1. A biogáz hátrányai és veszélyei A biogáz egyik legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy a földgázt helyettesíteni tudja. Előnye a földgázzal szemben az, hogy a készletek nem végesek és könnyen rendelkezésre állíthatók. Sajnos a valóságban ez a helyettesítés nem ilyen egyszerű, mivel a különböző típusú alapanyagokból előállított biogáz, legjobb esetben is csak 70% metánt tartalmaz, míg a földgáz 100%-ban metánból áll. Az energia tartalmuk így kisebb. Összetételüket tekintve nem felelnek meg a közszolgáltatású földgázokénak, jelentős mennyiségű inert komponenst (N 2, CO 2 ) és egyéb nem kívánatos összetevőket (H 2 S, NH 3 ) is tartalmaznak. Tisztítással elvonhatjuk a káros komponenseket illetve a széndioxidot, így földgáz értékű biometánt kapunk. A tisztítatlan biogázok veszélyt jelenthetnek a gázvezetékekre, szerelvényekre és a tüzelőberendezésekre. Csökkenthetik az égéshőt, korróziót segítik, reakciókba léphetnek, csökkentheti a lángterjedési sebességét, káros emissziót okoznak, ezen kívül az eszközök kopását, eltömődését segítik. Ezen problémák elkerülése érdekében törvény szabályozza a biometán minőségét, amelyet a földgáz hálózatba kívánnak betáplálni. (SZÚNYOG 2010.) Az Európai Unió 2003/55EC számú irányelve ad keretet a földgáztól eltérő eredetű és összetételű gázok földgáz vezetékbe való betáplálásához. A biztonságos betáplálás körülményeinek rendszere még nincs EU szinten kidolgozva, így az országok önállóan szabályozzák a földgázhálózatra csatlakoztatni kívánt biometán minőségét. Uniós szinten az European Association for the Streamlining of Energy Exchange-gas (EASEE-gas) kidolgozott egy ajánlást a tisztított biogáz paramétereit illetően, amelyet azok az országok, ahol biometánt táplálnak a földgáz hálózatba tovább szigorítottak. A legfőbb paramétereket 4. táblázat mutatja be, amely országonként eltérő.(kapros, CSETE, SZÚNYOG) 3. táblázat A tisztított biometán minőségi jellemzői a különböző országokban Műszaki paraméter A CH D F NL S Fűtőérték MJ/m 3 38,5-46,1 38,5-47,2 30,2-47,2 38,5-46,1 31,6-38,7 39,6-43,2 Wobbe szám MJ/m 3 47,9-56,5 47,9-56,5 46,1-56,5 38,5-46,1 43,5-44,4 45,4-48,6 Metán tf% >96 >96 >97 Hidrogén tf% ,5 Szénmonoxid tf% 2 1 Kén mg/m Víz mg/m 3 <32 Sziloxán mg/m 3 <
12 3.2. A biogáz termelés helyzete Biomassza előállítható agrártevékenységből származó hulladékokból, melléktermékekből, de termelnek mezőgazdasági területeken növényeket, kizárólag biomassza előállítás céljából. Ez a tény szerte a világon vitatott kérdés, hogy szabad-e élelmiszer előállítás helyett energiát termelni a termőföldeken. (A FAO szerint 2012-ben 868 millió ember volt alultáplált.) Biogáz termelés Magyarországon Magyarországon 2010-ben 38 biogáz üzem működött, amelyek közül, 17 mezőgazdasági, állattartási és élelmiszeripari üzemekre, 13 szennyvíztisztítóra és 8 kommunális szemétlerakó telepre épült biogáz üzem működött. (KAPCSÁNDI 2011.) Az üzemek teljesítménye 20MW körüli. Ez a szám lehetne jóval nagyobb is, ha kihasználnánk a lehetőségeket illetve rendelkezésünkre állna a megfelelő kezdőtőke és támogatás. Általában külföldi technológia segítségével végzik a termelést. Jelenleg nincsenek nagy beruházások, az alapanyagot, azaz a biomasszát külföldre exportáljuk. A befektetők tartózkodnak, mivel rendkívül bonyolult az engedélyezési eljárás. (Harminc pecsét kell az engedélyezéshez). Nincsenek ezen a területen olyan támogatások, amelyek ösztönzően hatnának a vállalkozni vágyókra, illetve jelenleg kevés ember rendelkezik a megfelelő szaktudással ezen a területen. A megtermelt biogáz hasznosítása és felhasználása korlátozott. A villamos hálózathoz való kapcsolódás miatt teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a biogáz üzemek. A gázhálózathoz való kapcsolódás még nincs kidolgozva, így nem használunk hazánkban biogázból előállított biometánt földgáz helyett. Biogáz előállítás során keletkező fermentlé és fermentációs maradék kezelését a nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása évi CXXIX. Tv. 49. f. bekezdés és az engedély köteles szerves trágya, komposzt, talajjavító anyag FVM 36/2006. (V. 18.) törvénykönyv és engedély szabályozza. (KOVÁCS) Magyarország legnagyobb biogáz üzeme Nyírbátorban található (5. ábra). A Biogáz üzem méreteit, technológiáját tekintve világszínvonalú, és egyedi a maga nemében. (PETIS 2007, 2008). 12
13 5. ábra A nyírbátori biogáz üzem Az üzem csővezetékekkel kapcsolódik egy szarvasmarha- és egy baromfi telephez. A telep a hígtrágya és vágóhídi szennyvíz feldolgozása mellett alkalmas a növényi és állati eredetű alapanyagok befogására. Higiéniai és környezetvédelmi szempontból problémát jelent a kockázatosnak ítélt állati hulladékok, tetemek elhelyezése, azonban a modern technológiának köszönhetően itt könnyen ártalmatlanítható. 13
14 Irodalomjegyzék - BAI A. (2007), A Biogáz -KACZ K.- NEMÉNYI M. (1999), Megújuló energiaforrás Internetes források ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ooperationsboersen/ _ee2012/praesentation_mbe.pdf ( ) ( ) tml ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) 14
energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.
Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),
RészletesebbenBiogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
RészletesebbenSzennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
RészletesebbenEnergiatudatos épülettervezés Biogáz üzem
Energiatudatos épülettervezés Biogáz üzem TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS Több évszádos múlt Shirley 1677-ben fedezte fel a mocsárigázt. Volta 1776-ban megállapította, hogy ez éghető anyag, Daltonnak pedig 1804-ben
RészletesebbenB I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS
B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenMAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag
? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenBiogáz konferencia Renexpo
Biogáz konferencia Renexpo A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai Helyszín: Hungexpo F-G pavilon 1. em. Időpont: 2012.05.10. Előadó: Dr. Petis Mihály Helyzet és célok Hiányos és bizonytalan
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenFenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán
CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató
RészletesebbenA8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenBiogáz betáplálása az együttműködő földgázrendszerbe
Biogáz betáplálása az együttműködő földgázrendszerbe Köteles Tünde, Ph. D. hallgató Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet, Gázmérnöki Intézeti Tanszék FGSZ Zrt., Kapacitásgazdálkodás
RészletesebbenAnaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos
RészletesebbenSZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN
SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenEGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS
EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,
RészletesebbenA biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége
A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége Biogáz Unió Zrt. - a természettel egységben A XXI. század egyik legnagyobb kihívása véleményünk szerint a környezettudatos életmód fontosságának felismertetése,
RészletesebbenEEA Grants Norway Grants
Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE BIOGÁZ-POTENCIÁLJA ÉS ANNAK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Papp Luca Geográfus mesterszak Táj- és környezetkutató szakirány Energiaföldrajz c. kurzus 2019. 04. 01. Témaválasztás
RészletesebbenÜHG kibocsátáscsökkentés-értékesítési rendszer
ÜHG kibocsátáscsökkentés-értékesítési rendszer Renexpo 2011.-Biogáz Konferencia Elő őadó: Pongrácz Péter, Biogáz Unió Zrt. Miért trágya? A trágya, mint biogáz-alapanyag előnyei: gazdaságos alapanyagár
RészletesebbenTüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence
Égéselméleti számítások Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence Miskolci Egyetem - Tüzeléstani és Hőenergia Tanszék 2 Tüzelőanyagok Definíció Energiaforrás, melyből oxidálószer jelenlétében, exoterm
RészletesebbenAmbrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.
Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük
RészletesebbenMikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában
Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenÉlelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások
Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége
RészletesebbenA mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István
A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei Bácskai István Kutatási osztályvezető Bioenergetikai osztály 1 Tartalom Témakör aktualitása Nemzetközi E-körkép Hazai
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenHazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor
CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor A megújuló energiaforrások alkalmazása az EU-ban nemzetközi
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenGáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)
Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Bagi Zoltán 1, Dr. Kovács Kornél 1,2 1 SZTE Biotechnológiai Tanszék 2 MTA Szegedi Biológiai Központ Megújuló energiaforrások
RészletesebbenA tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben
A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenSZINTETIKUS GÁZ BETÁPLÁLÁSA FÖLDGÁZELOSZTÓ RENDSZEREKBE A HIDRAULIKAI SZIMULÁCIÓ FONTOSSÁGA
TDK 2011 SZINTETIKUS GÁZ BETÁPLÁLÁSA FÖLDGÁZELOSZTÓ RENDSZEREKBE A HIDRAULIKAI SZIMULÁCIÓ FONTOSSÁGA Készítette: Hajdú Gergely Témavezető: Horánszky Beáta Az alapprobléma A cég által közölt információk:
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenA biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)
A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez
RészletesebbenKF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?
Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit
RészletesebbenStratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában
Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés
RészletesebbenBiogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie
RészletesebbenA SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
Részletesebbenés/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010.
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS BIOGÁZÜZEMEK INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. INWATECHKörnyezetvédelmi Kft. Budapest, XI. kerület, Serleg u 3. AKTÍV ÖNKORMÁNYZATOK NYZATOK MEGJELENÉSE MINT: - kistérségi összefogója
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Mezőgazdaságból származó anyagok biogáz célú hasznosítása. 131.lecke
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
RészletesebbenKonferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest
Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest 2010.11.08. Energie Germany GmbH PPM = Peter Paul Münzberg Diplomás fizikus 1996 óta foglalkozik biogáz és biodízel üzemek építésével, illetve
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenÚj zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből. csontszén szilárd fermentációjával (HU A2-2016)
Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből előállított magas foszfor tartalmú csontszén szilárd fermentációjával (HU09-0114-A2-2016) Edward Someus, Terra Humana Ltd. 2016.Szeptember
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenDepóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.
Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenA HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék
HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei
Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.
RészletesebbenÚj lehetőségek a biogáz technológiában
Új lehetőségek a biogáz technológiában Szegedi Tudományegyetem, Biotechnológiai Tanszék Magyar Biogáz Egyesület MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont KOVÁCS L. Kornél elnok@biogas.hu, kornel@brc.hu XXV.
RészletesebbenZöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból
Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust
RészletesebbenElgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power
Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenBio Energy System Technics Europe Ltd
Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap
RészletesebbenA hulladék, mint megújuló energiaforrás
A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA
MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenEnergianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai
RészletesebbenProline Prosonic Flow B 200
Proline Prosonic Flow B 200 Ultrahangos biogázmérés Slide 1 Mi is a biogáz? A biogáz tipikusan egy olyan gáz ami biológiai lebomlás útján keletkezik oxigén mentes környezetben. A biogáz előállítható biomasszából,
RészletesebbenHulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN SZERVES HULLADÉK FELDOLGOZÁS Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetővé bizonyos magas
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenMi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat
Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt
RészletesebbenA biogáz-termelés és -felhasználás alakulása Magyarországon és az EU tagállamaiban
MISKOLCI EGYETEM Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet A biogáz-termelés és -felhasználás alakulása Magyarországon és az EU tagállamaiban Szakdolgozat Szerző: Kabdebon Balázs Konzulensek:
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
RészletesebbenA Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens
A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,
RészletesebbenBodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola
Szerves ipari hulladékok energetikai célú hasznosításának vizsgálata üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István
RészletesebbenFOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK
FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK Dr. DÉNES Ferenc BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 2016/10/03 Biomassza hasznosítás, 2016/10/04 1 TARTALOM Bevezetés Bioetanol Biodízel Egyéb folyékony
RészletesebbenIX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.
BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori
RészletesebbenHulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István
Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési
RészletesebbenEgy energia farm példája
Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet
RészletesebbenBiomasszák hasznosítási lehetőségei. Gödöllő 2012.04.23 dr. Tóth József info@bitesz.hu;t:+3620-5196491
Biomasszák hasznosítási lehetőségei Gödöllő 2012.04.23 dr. Tóth József info@bitesz.hu;t:+3620-5196491 A megújuló energiák helye és összefüggései Megújuló energiák összefüggései A megújuló energiák helye
RészletesebbenDepóniagáz kinyerése és energetikai hasznosítása a dél-alföldi régióban
Szegedi Energiagazdálkodási Konferencia SZENERG 2017 Depóniagáz kinyerése és energetikai hasznosítása a dél-alföldi régióban Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE Mérnöki Kar Műszaki Intézet
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C
MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenPiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek
PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT
RészletesebbenSzennyvíziszapártalmatlanítási. életciklus elemzése
Szennyvíziszapártalmatlanítási módok életciklus elemzése Bodnárné Sándor Renáta Tudományos munkatárs Bay Zoltán Nonprofit Kft. X. LCA Center Konferencia Budapest, 2015. december 9. Bay Zoltán Nonprofit
RészletesebbenAz 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről
55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek
RészletesebbenBiogáztermelés szennyvízből
Biogáztermelés szennyvízből MEGÚJULÓ ENERGIA ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A XXI. század legnagyobb kihívása bolygónk élhetôségének megtartása, javítása, és az emberi szükségletek összehangolása. Az emberiség életében
RészletesebbenMorzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből
NO-BLE Ideas Budapest, 2014.03.10. Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből Dr. Szépvölgyi Ákos Mikrobiológiai oltókultúra Az Elmolight Bt. az alternatív növénytápláláshoz
RészletesebbenA ko-fermentáció technológiai bemutatása
A ko-fermentáció technológiai bemutatása Flávy Kft. Készítette: Kereszturi Péter, projekt manager (k.ny.sz:13-9158) Forgács Attila, energetikus mérnök Tuba Dániel, technológus mérnök Flávy Kft. bemutatása
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenA szén-dioxid megkötése ipari gázokból
A szén-dioxid megkötése ipari gázokból KKFTsz Mizsey Péter 1,2 Nagy Tibor 1 mizsey@mail.bme.hu 1 Kémiai és Környezeti Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem H-1526 2 Műszaki Kémiai Kutatóintézet
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenA szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban
A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt
RészletesebbenCELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA
CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Szalay Gergely technológus mérnök Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Kapacitás: 200 000 m 3 /nap Vízgyűjtő
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
Részletesebben