Batár Attila: New York, Párizs, Berlin Három regionális város

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Batár Attila: New York, Párizs, Berlin Három regionális város"

Átírás

1 Batár Attila: New York, Párizs, Berlin Három regionális város Az utolsó évtizedek városi fejlődésére a regionális városok kialakulása a jellemző. A régi városhatárokat kiterjesztették, s a már meglévő városok és szuburbiák egy részét beolvasztották a már kialakult nagyvárosok kiterjedt keretei közé. A metropolisok után létrejöttek a regionális városok. A perifériák településeit azonban nem minden esetben kapcsolták közigazgatásilag is a meglévő metrolisokhoz. A kapcsolat elsősorban gazdasági, ami egyben a terület politikai, kereskedelmi, forgalmi, kulturális, szórakozási és rekreációs tevékenységének a szoros egybefonódását is jelenti. Ezeket a hatalmas területeket egybefűző regionális városokat "conurbation"-nek, "urbanoterritorial city"-nek, vagy "métapolis"-nak is nevezték. A regionális városok népességének egymásrautaltsága sokrétü és a lakosság életvitele nagy területre kiterjedő munkamegosztáson alapul. Ezek a városok már nem szükségszerűen egycentrumúak, hiszen a legtöbb esetben metropolisok egyesülése révén jöttek létre. Más esetekben viszont a regionális városok, fokozatos terjeszkedés, szélesedő befolyás eredményei. A meglévő városok növekedésével azonban együtt jár az osztódás is és a regionális városokon belül, a decentralizálás következtében új gócok alakultak ki. A regionális városok lassanként többcentrumúvá válnak. A terjeszkedés következtében a hagyományos város és a vidék múltbeli szétválását, fokozatosan felváltja a regionális város és a fennmaradó természet elkülönülése. A regionális városokon belül a 20. század második felében többféle strukturális változás és népességvándorlás volt tapasztalható. Az első periódusra szinte kizárólag az exodus, a városból a vidékre költözés volt a jellemző. Megszületett a kertváros torzult formája, a szuburbia. Az exodust követően a szétszórt területeken hamarosan létrejöttek a kereskedelmi és szórakoztató centrumok. Ezeket követte néhány évtizeddel később a munkahelyek kivándorlása, - az üzemek mellett egyre inkább az irodakomplexumoké is, rendszerint csoportosan. A régió struktúrája továbbformálódott, s a szuburbián belül megszülettek a sűrűbb telepítésű irodaparkok. Ezzel a tendenciával szemben két évtizeddel ezelőtt - a napjainkra jellemző második periódusban -, elkezdődött az előzővel ellentétes irányú trend, nevezetesen a városba való visszaáramlás. A vidéki lakosság egy része, a fiatal ambiciózus értelmiségiek, a legtöbb esetben gyerektelen házaspárok vagy egyedülálló szakemberek, valamint a tehetősebb nyugdijasok visszaköltözése a nemrég még elhagyott, de ma már felújítás alatt álló régi városrészekbe. A két mozgás egyidejű, bár nem egyenlő mértékű. Ez különösen áll azokra a városokra, amelyek már előtte is jelentős üzleti, illetve értelmiségi központok voltak, mint például New York, San Francisco, Minneapolis. Ezzel párhuzamosan nő a tekintélyre törekvő irodák térfoglalása a régi városmagban. Terjeszkedésük meggyorsítja a központok rehabilitását. Ámbár az utolsó harminc évben növekedett az otthon végzett munka aránya, valamint a munkavégzés és így a munkahelyek decentralizációja, mégis az irodák nagy

2 része egybetartotta gárdáját. Az otthon, iiletve a virtuális térben végzett munka jórészt illuzió maradt. Egyelőre. Az elit munkahelyek és a városba visszaköltöző újtípusú lakosság mellett a növekvő számú várost látogatók azok, akik új igényekkel léptek fel a várossal szemben. A régi városmagok építészeti felújítása miattuk, értük, elsődleges feladattá vált. Mindenekelőtt a történelmi városrészek restaurációjára került sor. Az új típusú lakosság, a presztízs munkahelyek, s a történelmi városrészekbe látogatók kikövetelték a kereskedelmi szolgáltatások, a kultúra és a szórakoztatás helyeinek patinás felújítását. Mindezek a tényezők odahatottak, hogy a városmagból magamutogató "vitrin" lett. A múlt reprezentálása eladható áruvá vált, s az elmúlt korok homlokzatai kirakatba kitett áruként szerepelnek. A történelmi városrész építészettörténeti múzeummá vált (Párizs). A visszaáramlásból és az újrastrukturálódásból adódó követelmények kinőtték a régi kereteket, így sor került a periféria ipartelepeinek és sűrűn bépített lakótömbjeinek a felújítására is. Ezekböl egyaránt lett lett új irodai, kereskedelmi, kulturális, szórakoztató, mint lakóhelyi koncentráció. A megalopolisok határtalan kiterjedése végül is kikényszerítette a koncentrációt a szétszórt területeken belül. A szétszórt településekben, a város központtól messzebbre eső külső területeken, a szuburbiákon belül is, munkahelyi csoportosulások, ipari és irodai parkok születtek. Ezért is válnak a regionális városok egyre inkább sokcentrumúvá. Sor került erre ott is, ahol a metropolis eredetileg is több település egyesülésének az eredménye (Berlin, Los Angeles), és ott is, ahol a regionális város kialakulása a metropolisból kiinduló kisugárzás következménye volt (Párizs, Houston). A határtalan szétszóródás végül is bizonyos ellenállást váltott ki. A szuburbia lakosságának egy része meg akarja állítani a végnélküli terjeszkedést, meg akarja akadályozni, hogy újabb és újabb területeket vegyenek el a természettől. Erősödik a vágy a regionális városhatárok lezárására. Ennek ellenére is a természet tere tovább zsugorodik, mert egyrészről a szuburbiából eddig kimaradt lakosság továbbra is kertes házban akar lakni, s másfelől a szuburbiában lakó tehetősebbek még messzebbre, a természet közelébe akarnak költözni. Érthető a vágy, hiszen a regionális városok feltöltődése, a lakosság számának további növekedése azzal a veszéllyel járhat, hogy azok az okok, amelyek az embereket nemrég még elüldözték a hagyományos városból, mint a bűnözés, a levegőtlenség, a zsúfoltság, a szenny, az elviselhetetlen zaj és a kaotikus forgalom, mind újratermelődhetnek, vagy továbbra is fennmaradnak. A városmag felé elinduló visszaáramlás azonban nemcsak a szakemberek, az elit és a jómódúak visszatelepülését, hanem a slum -ok felszámolását is jelenti. A helyükbe lépő múzeum-város kicsínosítása belső funkcióváltással is jár, mert a felújított régi homlokzatok mögé új mentalitású lakosság költözik, s az átalakított belső már új feladatoknak ad szállást. A múlt, a régi életvitel, a tegnapi munkafolyamat mára már mind eltűnt az építészeti maszk mögül. A társadalom újrastrukturálódása éppen a múlt ellen szól, s a történelmi múlt ajnározása ellenére szakadás történik a társadalmi formák folytonosságában. A szanálással együtt a szokások, a hagyományok, az életformák folytonossága is megszűnik. A

3 történelmi múlt konzerválása a történeti folyamat tagadását is jelenti. Ezért a társadalom szociális struktúrája töredezik. A regionális városokon belül, a fent leírt fluktuáció, a társadalmi és városszerkezeti változás új kapcsolatrendszerekkel párosul, mint az elektronikus kommunikáció, valamint folytonosan alakuló közlekedési formák. Az elektronikus kommunikáció azonban mégsem szorította ki a megelőző személyes relációkat, nem helyettesítette a hagyományosat, hanem a kettő egymást kiegészítve, egymás mellett létezik, anélkül, hogy a közvetlen kapcsolat mértéke csökkent volna. A lakosság egyre többet érintkezik, s az érdekeinek és a lehetőségeinek megfelelően a legkézenfekvöbb eszközöket alkalmazza: ha úgy adódik a számítógépéhez nyúl, s az internet, vagy az segítségével kommunikál, esetleg fax-ot küld, vagy videó-konferenciákon vesz részt, miközben mégsem mond le a régimódi személyes találkozásokról. A közös munkahely, a szemtől szembe lefolytatott tárgyalások, a vásárlásban való személyes résztvétel, az áruk eljuttatása a megrendelőkhöz, a klubok, éttermek burjánzása, az együttes szórakozás... mind arra késztetik a lakosságot, hogy az eddiginél is többet közlekedjen. A jelenlegi kétféle kötelék együttesen messze túlhaladja a tegnapi érintkezések számát. A napi helyváltoztatások mennyisége, s hasonlóan a megtett távolságok hossza is egyre nő. Hiába dolgozik otthonából a lakosság egy része, hiába van mindenki előtt számítógép, ha a helyváltoztatások indoka egyre kevésbé következik a munkából. A lakosság legalább 50 százalékban munkán kívüli okokból, vásárlás, szórakozás, látogatás, utazás céljából közlekedik. Mindezzel együttjárt a közlekedési eszközök és metódusok kiszélesedése. Ma a repülőtől a bicikliig a legkülönbözöbb eszközök szolgálják az utazást. A közlekedés új formái ugyanúgy okai mint következményei a városi struktúra átalakulásának. Az, hogy mekkorák a távolságok, hogy milyen eszközök állnak a helyváltoztatók rendelkezésére, az hogy milyen irányba közlekednek, milyen céllal, milyen gyakran, milyen idöpontokban, mind meghatározzák a forgalmi pályákat, s ezzel jelentős mértékben a város strukturáját. A forgalom jellege jelzi a várost. A város centrumába áramlanak a külső területekröl a munkába igyekvők, ugyanúgy mint még messzebbről a látogatók. A multicentrumú városokban viszont a forgalom az ellenkező irányba is haladhat, amennyiben a munkahelyek szétszóródnak, s a dolgozók a szuburbia mellett, a városmagból a külső övezetek felé tartanak. A kombinációk száma végtelen, különösen ha a vásárlás, a szórakozás, a hivatalos és baráti találkozások helyeit, módjait is figyelembe vesszük. A közlekedés mindenképpen a munkafolyamatoknak, az emberi életformáknak és mentalitásoknak a függvénye: hol és hogyan dolgozik, valamint hol és miképpen él a lakosság. A regionális városok fent leírt problémaköréből három trend, a lakosságnak a régi városmagba történő részleges visszavándorlása, a hagyományos, történelmi városközpontok múzeummá válása és a multicentrumú városok kialakulása a vizsgálat tárgya. E jelenkori városfejlődési tendenciák bemutatására három város tűnik a legkézenfekvőbbnek: a város dzsentrifikációjára New York, a múzeumvárosra Párizs és a többcentrumú város fejlődésére Berlin.

4 New York New York lakossága a második világháború óta, a nyolcvanas évekig folyamatosan fogyott, közel nyolc millióról hét millióra. Ezen belül Manhattan lakossága aránytalanul nagyobb mértékben vesztette el lakosságát. Az adatok arra utalnak, hogy a lakosság elhagyta a város belső területeit. A menekülő lakosság egy része a város külterületeire költözött, vagy még messzebbre, a várost körülvevő szatellit települések egyikébe. A metropolis népességével szemben Nagy New York lakossága a megalopolis területén belül nem csökkent, hanem valamivel nőtt. Ez a trend a nyolcvanas években megfordult, s a szorosan vett metropolis lakosságának a száma, s ezen belül a belső területeké újra növekedni kezdett. Elkezdődött a városba való visszaáramlás. New Yorkban ma nyolc és félmillióan laknak, míg Manhattanben 1.6 millió lakost tartanak nyilván. Ez utóbbi adat csak némi növekedést jelent. Az újonnan érkezettek azonban nem egyszerűen visszaköltözők, mert a bevándorlók Amerika egész területéről jöttek. Jelentős részük a szuburbiákból települt át, de ugyanúgy érkeztek az Egyesült Államok messzebb fekvő vidékeiről, sőt jelentős részük más országokból emigrált a metropolisba. Egyre megy, a népesség növekvő számaránya mindenképpen a metropolisban élők gyarapodására utal. Új jelenség, hogy a régi és az új típusú városbaáramlás és a kivándorlás egyidejűleg észlelhető. A növekvő számok azért sem szólnak egyszerű visszaáramlásról, mert az ideoda vándorlás következtében a városba költözők száma meghaladja a gyarapodást jelző adatokat. Ez a lakosságcsere egyben újrastrukturálódást is jelent, mert az újonnan jöttek más társadalmi csoporthoz tartoznak, mint azok akik helyébe léptek. A városból kivándorlók között napjainkban a tehetősek mellett a szegényeket is megtaláljuk, akiket nem egyedül a szuburbia jobb életfeltételei csábítanak, hanem a belső területek rohamosan emelkedő lakásárai kényszerítenek a városmag elhagyására. A visszaköltözők mindenképpen jobb anyagi helyezetűek, képzettebbek, s más igényekkel lépnek fel, mint kiköltöző elődeik. Ezért még azonos lakosságszám mellett is a négyzetméterben mért lakóterület növekedéséről kell beszélnünk. Az újonnan bevándorlók nagyobb területű lakásokat foglalnak el, mint amilyenekben a várost elhagyók laktak. Ezenfelül a városba beköltözőknek magasabb a lakással szemben támasztott minőségi követelménye is. A visszaköltözők kikényszerítik a város belső területeinek a rehabilitását. Miért költöztek el a városlakók és miért térnek vissza? Mint már fentebb szó volt róla, a lerobbant városrészek, a nyomortelepek, a bűnözés, a túlzsúfoltság, a levegőtlenség, a légszennyeződés, a sűrű kaotikus forgalom, az elviselhetetlen bűz és zaj, a felfokozott életvitel mind hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság a város belső negyedeiből elmeneküljön. E negatív tényezőkkel szemben vonzóvá tette a szuburbiát a saját, a kertes ház lehetősége, a nagyobb mozgásterület, a természet közelsége, a friss levegő. Idővel azonban mindez az előny kezdett a

5 visszájára fordulni. A legtöbb kiköltöző számára a telek, s ezzel a kertek mérete zsugorodott, míg a házak ára exponenciálisan növekedett, s ezért egyre messzebbre kényszerült a munkahelyétől, s egyre több időt kellett a szuburbia lakójának a forgalomban, az autópályákon eltöltenie. Az egyéni autó használata olyannyira megnövelte a bűzt és a zajt, hogy a kiköltöző ugyanolyan rossz helyzetbe került, mint amilyenben annak előtte volt. A szuburbia, rohamos terjeszkedésének a következtében, egyre messzebb került a természettől, s végül még a bűnözés is elérte a külső területeket. A legújabb, a 2000-ből való népszámlálási adatok igazolják ezt a népvándorlást. A New Yorktól messzebb fekvő helyek elvesztették a munkaalkalmak jelentős hányadát (a hagyományos ipart), s csak azok a lakók maradtak, akik vagy nem dolgoznak, vagy akik otthonukból kiindulva is végezhetik feladataikat. Azok jó része is akik ezidáig a regionalis város távolabbi vidékein laktak, azok is kiköltöztek a kisvárosokból a szuburbiákba, legtöbbször a kisvárosok szuburbiájába. Azoknak a városoknak a népessége viszont, amelyek közelebb estek a metropolishoz, megszaporodtak, mert a lakosság többsége, jóval többen mint annak előtte, New Yorkba jár dolgozni. Azok a kisvárosok sem vesztettek lakosságukból, sőt növekedtek, amelyek valamilyen charme -mal rendelkeznek, mint például Hudson City, amelynek előzőleg felére csökkent lakossága újra duzzad, mert régi épületei, hagyományos kézműves ipara, csendje, a folyó látványa, különös attrakciót jelent azok számára akiket a munka nem köt New Yorkhoz, vagy akik nem szorulnak pénzkeresésre. A városba, illetve a városmagba visszaköltözés oka kettős. Egyrészt a város ma kevésbé kellemetlen mint annak előtte és másrészről a visszaköltözés előnyökkel is jár. A városmagokban a bűnözést nagy erőfeszítések árán csökkentették. Több rendőr járja az utcákat, kevesebb a kéregető és a hajléktalan. Nem azért, mert megoldották volna az előidéző okokat, hanem mert elüldözték őket más területekre. A központokból kiköltöztették a menhelyeket, míg egyes amerikai városokban az ország másik része felé tartó repülőkre tették fel - visszatérő jegy nélkül - a csavargókat. A kitisztított utcával párhuzamosan elkezdődött a belső városnegyedek rehabilitása, épületeinek a helyreállítása. A helyhatósági szervek is hozzájárulnak a felújításhoz és a revitalizáláshoz, még a kisebb települések esetében is, hogy megtartsák a nagyobb városba elvágyó lakókat. Ezért az elavult középületek renoválása mellett újakat is emelnek. A legtöbb amerikai belváros újjáépül, mint Detroit vagy San Francisco. A majd egy milliós El Paso hosszú időn át elhanyagolt központjában az elmúlt évtizedben múzeumot, kultúrcentrumot, színházat, kiállítási és konvenciós központot magába foglaló belvárost alakítottak ki. Másoldalról viszont a forgalom - s az ebből adódó kárososodások, mint zaj, bűz és zsúfoltság - semmivel sem csökkent, közlekedni ma sem lehet a metropolisok belterületein, még ott sem, ahol a városmagból kitiltották a kocsikat, s akkor sem, ha a tiltást szigorúan veszik. Így Rómában, ahol az autók helyébe beléptek a még több zűrzavart okozó mopedek. Más városokban sétálóutcákat alakítottak

6 ki, mint Bécs belvárosában, vagy Milánóban, rendszerint szűkreszabott területeken. Amerika még ezeket a példákat sem követte, New Yorknak egyetlen egy utcájából zárták ki a magánkocsikat. Ennek ellenére is a jómódú idősek beköltöznek Manhattanbe, mert a sűrű beépítésnek köszönhetően könnyen, gyalog is elérhetőek a létfontosságú szolgáltatási cikkeket árusító boltok, áruházak. Sok esetben fel is hozathatják a boltokból a megrendelt árut, s az idős lakosnak nem kell mindenért kocsiba szállnia. A települések alakulása azonban a regionális város területén belül sem történik egyenletesen, s így a feladatok is és a megoldások is eltérőek. Míg a szuburbia egyes helyei sűrűsödnek, s hálozatán belül gócpontok alakulnak ki, addig a belső városmag beépítésének fellazítására is történnek kísérletek. A metropolisok mai merev utcarendjét épületcsoportok szabadabb formáival, kötetlenebb kapcsolataival, plázákkal, parkokkal váltják fel. Egyelőre kevés eredménnyel. A városszerkezeti formálódás e két tendenciája nem egyenlő mértékű, s nem is egyenlíti ki egymást. Manhattanben egymás után húzzák fel a emeletes lakóépületeket, különösen az Upper Eastside sugárútjain (Avenue-in), ahol az utóbbi két évtizedben, az 59. utcától a 96. utcáig, több mint negyven magasépület készült el, ami összesen lakást jelent. Ennyi lakás áll, állt a lakásigénylők rendelkezésére, ami nagyjából - figyelembe véve, hogy a visszatérők nagy része gyerekek nélkül költözik be a lakásokba lakosnak felel meg. Ha a Manhattan egészére vonatkozó adatokat vesszük figyelembe, akkor az újonnan elkészült lakások számát legalább re becsülhetjük. Amennyiben a kisebb és a régebben felépített, de napjainkban felújított lakások számát is figyelembe vesszük, akkor a en felüli adat is rendkívül mérsékelt. Természetesen a beköltözők között jelentős a már korábban is Manhattanben élő lakos, mégis a visszavándorlásból adódó hányad oly annyira számottevő, hogy új trendről, a belső városrészekbe történő visszaköltözés trendjéről beszélhetünk. A mai nagyjából másfél millió lakosú Manhattan 13%-a lakik új vagy az utolsó két évtizedben felújított lakásokban. Ezek az új lakhelyek mind a legkülönbözőbb biztonsági berendezéssekkel és újtípusú házmester őrökkel ellátott épületek, amelyekben félelem nélkül élhetik életüket az idősebbek is. A meglett korú lakosság visszavándorlási szándékára utal, hogy egyes szuburbiák vezetősége kétségbeesve próbálja ezt a költözési folyamatot megállítani, illetve visszafordítani, mert az elköltöző öregek helyére lépő többgyerekes családok gyerekeinek az iskoláztatása a helyi hatóságok gondja, s az ebből következő pénzügyi teher a város költségvetését keményen sújtja. Az idősek mellett a városbaköltözők másik nagy csoportja a fiatal, ambiciózus, egyetemet végzett szakemberekből áll. Legtöbb esetben gyerektelen házaspárokról vagy egyedülállókról van szó, akiket elsősorban a munka és a pénzügyi koncentrációból adódó nagyobb lehetőségek vonzanak a városba. Életük nagy részét a munkahelyükön töltik, s nincs idejük közlekedni. Ezért ők inkább választják a városi életformát, annak minden zaklatottságával

7 egyetemben, s a fennmaradó idejükben élnek a város nagyobb szórakozási és művelődési lehetőségeivel. Sokan egyetemi tanulmányaik miatt jöttek a városba, ott kaptak munkát és ott ragadtak (a Manhattanben székelő nagy egyetemek közül egyedül a Columbiát, az NYU-t és a CUNY hallgatóságát figyelembe véve, több mint százezeren tanulnak, míg az összhallgatók létszáma ennek a többszöröse). Ezeknek a rétegeknek köszönhető, hogy az előadótermek megtelnek és hogy hosszú sor alakul ki a kiállítások és a múzeumok kapui előtt. A városi élet izgalma ott tartja őket. De nemcsak a hagyományos város sűrűségéből adódó előnyök vonzották a fiatal értelmiségieket, hanem egyben menekültek is, a szuburbia unalma, sivársága és magányos életformája elől. A város azonban nem csupán több lehetőséget nyújt, s izgalmasabb életet ígér, de nehézségekkel is jár, s még ma is megvannak a hátulütői. A régi városból nem tűntek el mindazok a negatív tényezők, amelyek a lakosság egy részét menekülésre késztették. Nem tűntek el teljesen a slum -ok, a lerobbant negyedek, nem csökkent a zsúfoltság, semmivel sem kevésbé szennyezett a levegő, mint annak előtte, s a forgalom pontosan olyan kaotikus, száguldó - vagy éppen ellenkezőleg, a napszaktól függően mozdulatlan - mint azelőtt. A város belterületén ma is kevés a park, a zöldterület. Igaz a slum -ok felszámolása folyamatosan halad előre, s Manhattannek napjainkban nincs olyan negyede, amelyiknek az állaga, s a közbiztonsága ne javulna szüntelenül. A folyamat olyan negyedekre is vonatkozik, mint Lower East Side vagy Harlem, ahol a rehabilitált épületek száma folytonosan növekszik, s a még lerobbant állapotban lévő épületek gazdái csak a pillanatra várnak, hogy a már régóta tulajdonukban lévő épületet felújítva piacra dobják. Előbb a diákok, a művészek, vagy a bohém életet kedvelők költöznek be az alacsony bérű negyedek lakásaiba és volt raktárépületeibe, majd őket követik a galériák, végül az egyre elegánsabb vendéglők, s hamarosan sikk lesz a negyedben lakni (Chelsea). A zsúfoltság New Yorkban sem változott, inkább nőtt. Az újonnan felhúzott, a megelőzőknél jóval magasabb lakó- és irodaépületek gyors ütemben épülve egyre több járókelőt eresztenek az utcák járdáira, vagy ültetnek taxiba, így fokozva az utcák forgatagát. Az épületek növekvö magassága egyrészt az úgy nevezett airright -ból, a szomszédos alacsonyabb épületek fölött megvásárolt légtér jogából adódik. A magasságnövelésnek másik lehetősége a plazak létesítése. A földszinti terület egy része beépítetlen marad és ezeken a tenyérnyi területeken semmire sem használható minitereket alakítanak ki. Ezek arányában viszont az építettők jogot nyernek a magasság növelésére. Fent még sűrűbb lesz az épületrengeteg. Utólag ezeket a köztérnek készült tereket is be akarják építetni a beruházók, s további alkudozások révén visszaveszik az előbbi cserebere során elvesztett területet. Így építették be a Philip Johnson tervezte AT&T épület árkádjai alatt a közteret... Ahhoz, hogy a város levegősebb, tisztább, frissebb, egészségesebb levegőjű legyen, többet kell tenni mint egyes utcasarkok levágása és mini-mini terek létesítése. A radikális megoldás mindaddig várat magára, amíg a beruházókkal szemben az ökológiai törekvéseket támogató szomszédsági szervezetek meg nem erősödnek, s kivívják, hogy a város jelentős területeket biztosítson

8 közparkok számára. A kezdeményezés és a kitartó küzdelem sikeres lehet a szomszédok összefogásának az eredményeképpen, mint a Manhattan-i East Village-ben, ahol a beépítetlenül maradt üres telkek összekapcsolása révén a környék több kisebb szabad térhez jutott, s parkokat tudott kialakítani. Mindezek az eredmények, bármennyire is tiszteletreméltóak, mégis csak toldozgatásokfoltozgatások, s nem helyettesíthetik az elengedhetetlenül szükséges nagyméretű, nyílt, zöld területek kialakítását. A legnagyobb nehézség továbbra is a közlekedés körül van. A kielégítő megoldás a mainál jóval nagyobb erőfeszítést követel. Jelen pillanatban a magánkocsi forgalom helyettesítése a tömegközlekedéssel csak némi eredménnyel járt. A legtöbb megalopolis elkezdte kiépíteni a maga metróhálózatát. Még Los Angeles is. Egyes városok visszarakják a tegnap elbontott villamossíneket, s újra csilingel a villamoskocsi (Strasbourg). Más városok bicikli utakat építenek ki (Berlin). Párizsban újra megjelentek a biciklisrendőrök, sőt egyes rendőrök lábukra görkorcsolyát húzva cirkálják a várost. Mindezek csak a kezdő lépések, s a magánkocsiktól ma is zsúfolt a belváros. Párizs Dícsérendő kezdeményezés, hogy az Európai Unió minden évben megrendezi a Car Free City mozgalmat, amelynek keretén belül, több mint 50 európai város egy napra belvárosának egy részéből kizárja a magánkocsikat. Egy nap tapasztalata azonban nem jogosít fel komoly tanulságok levonására, a kocsivezetők, árusok, vásárlók egyaránt egy napra elhalasztják tennivalóikat. Mégis, ez a kezdeményezés is arra utal, hogy nyomás nehezedik a hatóságokra. Érzik, valamit tenniök kellene a probléma megoldása érdekében. Legújabban Párizs polgármestere nyaranta egy hónapra lezárja a Szajna jobb partján a rakpartot a kocsik elől. Helyette strandot alakítanak ki a város közepén, homokkal, nyugágyakkal, napernyőkkel, s a terepet megszállják a gyerekek, a biciklizők, a görkorcsolyázók és a sétálók. Minden olyan javaslatot, amelyik csökkenti a tumultust, a levegőszennyeződést és az energia fogyasztást, csak nagy örömmel lehet üdvözölni. A probléma azonban elsősorban nem a közlekedésböl, hanem a város strukturájából adódik, illetve a közlekedési bajok felerészt a város szervezetének a következménye. Amíg a város gócpontjai, a lakosság által frekventált helyek messze fekszenek egymástól és a lakhelyektől, nem várható kielégítő megoldás. Mindaddig amíg a lakosság a mai mértékben közlekedik, s mindaddig amíg kocsijába kényszerül, ha dolgozni, vásárolni vagy szórakozni akar, addig nem remélhető radikális változás. Emellett a magánkocsi használatának másik oka kétségtelenül mentális, a lakosság preferenciáiból, magatartásából, kényelmességéből következik, az emberek tekintélyes része szeret saját kocsival közlekedni. A közlekedési problémák megoldásának előfeltétele a gyakran felkeresett helyek megosztása. Egyáltalán nem mindegy, hogy a szétszórtan élő lakók hogyan jutnak el különbözö helyekre. Mindaddig, amíg a lakás a periférián van, s a

9 dolgozók naponta több órát utazva (kocsi+vonat+metró) a régi városközpontba járnak vissza dolgozni, esetleg tanulni, kirakatok áruit felmérni, kikapcsolódni, addig nem várható alapvető változás. A megoldás csak akkor és attól remélhető, ha a regionális városok szétszórt szuburbiáján belül sűrített központok alakulnak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a lakók ezeken a helyeken is kielégíthessék az alváson, a család ellátásán, a gyereknevelésen kívüli igényeiket. A megoldás másik feltétele, hogy a szétszórt lakónegyedek is koncentrálódjanak, méghozzá a munkahelyek és a szolgáltató központok körül. A képlet: szétszórtan koncentrálni, az összevont, sűrített városmagok decentralizálása. Amennyiben megerősödik ez a tendencia, akkor a strukturális változás nyomán elképzelhető, hogy a forgalomban is radikális megújhodás jön létre, s a dolgozóknak és a vásárlóknak kevesebbet kell közlekedniök. A tömörebb szomszédságok centrumaiban, a régi városi életvitel előnyeit össze lehetne kapcsolni, az újabb kommunikációs és közlekedési technika széleskörű lehetőségeivel. A városba áramlással párhuzamosan észlelhető az ezzel ellentétes trend is. Az európai és az amerikai városok belső területein - néhány metropolist kivéve, mint New York vagy San Francisco - csökken vagy stagnál az ott lakók száma. Párizs lakossága folyamatosan fogy ben még 2,7 millió lakost számlált a város, mára a népesség 2,3 millióra esett le. Ezzel együtt nem csökken, sőt nő a beépített és hasznosítható alapterület nagysága. Mindez nem a város jelentőségének a csökkenését jelenti, hanem Párizs társadalmának és szerepének az átváltására utal. A lakosság kicserélődik. A kisiparosok, műhelyeikkel egyetemben, valamint a szegényebb rétegek és az etnikai kisebbségek kiszorulnak bérelt lakásaikból s a városból. A lélekszám csökkenés és a beépített terület növekedése a gazdagodás következménye, a fentebb említett rétegek rovására. A változás egyik, már fentebb említett oka, hogy a visszatelepülők elődeiknél, a szegények hajlékainál nagyobb lakásokba költöznek. A belváros megújulásának másik előidézője az irodai központok térfoglalása. A nagy vállalatok korporációs központjai mind a város centrumában és egymás közelében akarnak maradni, vagy oda szándékoznak betelepedni, többnyire exkluzívabb épületekbe mint azelőtt. Ez a folyamat is lakosság csökkenéssel jár. A korporációk számára presztízskérdés a központban székelő iroda, ahol a környezet miliője az erőt, a nagyságot, a biztonságot, az örökkévalóságot és a tiszteletben tartott státust illusztrálja. Hasonlóan továbbra is a városközponthoz ragaszkodnak az állami közigazgatás legfontosabb intézményei. A központban levés a hatalom jelképe. Végül a rendbehozott városmagok vonzzák a látogatókat, a turistákat. Jönnek mindazok, akik üzletkötés, tárgyalás céljából keresik fel a városokat, és odaáradnak azok is, akik számára a városok az izgalom, a különleges napok helyei, ahol jól szórakozhatnak, s ahonnan gazdag emlékekkel térhetnek vissza otthonukba. Számukra húzzák fel egymásután a szállodákat, tatarozzák az éttermeket, építik az újabb és újabb fedett vagy nyitott vásárlóutcákat, szórakoztató és mozikonglomerátumokat, valamint a múzeumokat, a galériákat és ehhez hasonlóan a konferenciákat, a rendezvényeket, s a koncerteket

10 befogadó épületeket. A belső területeket kicsinosítják, hogy az ott dolgozó, vagy a tárgyalásra odautazó üzletembereket és az odazarándokló turistákat elbűvöljék. Ezért nevezték el a renovált belvárosokat vitrin -nek, s a revitalizált, a múltat reprezentáló, vagy a múlt illuzióját keltő negyedeket múzeumvárosnak. Ez a tendencia a nyugati világ legtöbb városára áll. Amerika városai egymás után újítják fel belterületeiket, ma már nemcsak rombolás/újjépítés révén. Több mint két évtizeddel ezelőtt még lebontották a New York-i Penn Stationt, de a Grand Central Stationnek - széles társadalmi összefogás eredményeképpen - már sikerült elkerülnie a rombolást. S ahogy a régi divatba jött, úgy építik az új régit. De a rombolás mégsem szűnt meg teljes mértékben, mert a hagyományos városban nem áll rendelkezésre elég szabad terület, s nem kifizető az elavultat helyén hagyni. A legpregnánsabb példák Távol-Keletről valóak, - mint páldául Tokio, Hong Kong, Taipei -, ahol a húsz évnél idősebb épületek már réginek, elavultnak számítanak. A régi, alacsony beépítésű, vagy elhagyott területek helyén hamarosan magas lakó- vagy irodaházak emelkednek. Ez a tendencia a már fent említett példák mellett New Yorkra is érvényes. A garmadával felhúzott magasházak mellett itt sor kerül a központ felújítására is. Újjávarázsolták a Times Squaret. Eltüntették a környékről a sexshop-okat, a kábítószert árulókat, s ma a látogatókat kápráztatja az új üveg/acélvázas épületeken megjelenő, több emelet magaságú mozgókép áradat. Minden színes, villog és pereg. Terv készül az East River mentén, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) épületei mellett, a New River City kiépítésére. Küszöbön áll a központi autóbusz terminál mögötti széles sávon a ma még manufakturákkal, alacsony épületekkel beépített Hudson parti terület lebontása. Új irodanegyed számára készítik elő a terepet. A múzeum-város legeklatánsabb példája Párizs, ahol a múltat folyamatosan rekonstruálják, de ezenkívül az új is folyamatosan megjelenik. Az utolsó két évtizedben nyolc hatalmas komplexumot hoztak létre a városban. A cél olyan monumentális épületemlékek létrehozása volt, amelyek világvárosként reprezentálhatják Párizst, miközben öregbítik az éppen soron lévő köztársasági elnök hírnevét. A gigantikus művekből nyolc esett Mitterand idejére, s ezekből négy múzeum, melyek az ő égisze alatt valósultak meg. Ezeken kívül a Musé d Orsay V. Guiscard elnök nevéhez fűződik, míg az őt megelőző elnök, Pompidou is múzeummal (a Boubourg vagyis a Centre G. Pompidou) tette nevét halhatatlanná. A sorozatba beletartozik még a harmadik oparaház, a nemzeti könyvtár és kiállítási pavilonokkal, múzeumokkal, koncert termekkel benépesített, 60 hektárnyi Parc de La Villette. Ezeken kívül elkészült két hatalmas minisztériumi épület is, mely két utóbbi is hozzájárult ahhoz, hogy napjaink Párizsa a modernista emlékművek városává váljon. Az egyik ilyen nagyszabású mű, a pénzügyminisztérium, amelyet kitelepítettek a Louvreból - az együttes múzeumi részének bővítése során -, s ma mellső pillérlábait kissé messzebb a Szajnába meríti. A másik, minisztériumot magábafogadó épület, a La Grande Arche (La Défense), amelyik elsősorban emlékmű, s csak másodsorban minisztérium. Az új diadalív, a Champs Élysées-vel hangsúlyozott párizsi tengely befejezése, az Arc du Carrousel-lel ellentétes

11 végen. Ezeken az állami beruházásokon túl a város, valamint a magánberuházók is hozzájárultak - múzeumokkal, irodaépületekkel és nagyméretű parkokkal -, hogy a város a látogatók és a párizsiak számára impozánssá váljon. A város manhattanizálásába beletartozik a 220 hektár nagyságú La Défense, a New York-i Midtownra emlékeztető irodaközpont. Párizs az utóbbi évtizedekben, jobban mint más nyugati világváros, a modernista, monumentális építmények városává vált. De Párizs nem egyedül ezektől az egyes épületkomplexumoktól vált kirakatvárossá, bármilyen jelentősek is legyenek azok. Az újjáépítés az egész városra kihatott, s a legtöbb épületet - függetlenül attól, hogy régiek vagy a közelmúltból valóak, patinánsak-e vagy értéktelenek, műemléknek minősülnek-e vagy sem -, rendberakják, a várost tetőtől talpig újra felöltöztetik. Ez az újjáépítés egyaránt jelent renoválást, rekonstrukciót, új negyedek kiépítését és új régies épületeket. A munka dandárja a belső negyedekre esett. A Marais palotái már mind felújított köntösben, múzeumokká átalakítva emlékeztetnek a 16. és a 17. századra. A St. Germain negyedének a 18. századot reprezentáló palotáiban viszont a kormányzati szervek székelnek. Ezekkel szemben Belleville, a már előzőleg letarolt területen, nulláról indulva épült fel. A régi hangulatos, de lerobbant vidék helyére az új lélektelen, semmitmondó került. Lehetséges, hogy ezekbe az épületekbe, negyedekbe, a napjainkban beköltöző, Közel- és Távol-Keletről származó lakosság, beplántálva saját életvitelét a sívár falak közé, idővel lelket önt. A foghíjak sem maradnak üresen, s hol a modernista, hol a régit utánzó (legalábbis homlokzatukban) épületekkel töltik be a hiányt. Az utóbbi a ritkább, de ilyen megoldásra is van példa: a Cité szigetén, a Place Dauphine-en néhány új épület a szomszédos IV. Henri korabeli épületekhez hasonló homlokzattal valósult meg. A kirakat elv, a fontosabb forgalmi és látványos ütőerekre is vonatkozik. Újjávarázsolták Párizs sétányát, a Les Champs Élysées-t, és folytatását a Jardin des Tuileries-t. A Champs Élysées-n megszüntették a két oldalsó kocsisávot, s helyüket átadták a kiszélesített járdáknak. Ma az út fele a járókelőket szolgálja, miközben visszaköltöztették a Café-kat a járdákra. Az épületek belső udvaraival is kiszélesült a sétány, a fedett árkádokhoz hasonló, vásárló- szórakoztató tereket hasítottak ki a meglévő épületek belső tereiből. Egyesekbe tucatnyi mozit erőszakoltak. De sor került a belváros kis utcáinak rendezésére is. A járdákról leparancsolták a parkoló kocsikat, a járdaszegélyekből kiálló rövid betonoszlopok vagy karcsú vascövekek védik a járókelőket. A járdavonalak és a parkolószigetek újraformálása, valamint a burkolatok mintázása és az új kőszegélyek révén az utca látványa rendezettebb és a szemnek kellemesebb lett. Ez a gondos aprómunka is elősegíti, hogy a város ápolt, élvezetes látványt nyújtson. Kézbe vették Párizs legdominánsabb jelenségének, a Szajna partjának a rendezését is. A folyó környezete új köntöst kap, majdnem befejeződött a rakpart falainak, sétányainak a restaurálása, a hiányzó fák helyébe csemetefa utódokat ültettek, s kőpadokat tettek a régi, szétkorhadt fapadok helyére. A Szajna hídjait is egyremásra renoválják. Párizs legrégibb hídjának, a Pont Neufnek (Új Híd a 16.

12 századvégről) köveit darabról darabra kicserélik. A III. Alexandre hídjának a kandelábereit és szobrait már bearanyozták, míg a Pont des Arts-ból a kiállítok, a zenészek és a piknikelők tanyája lett. Mindez a csinosítás, az értékek közszemlére tétele, a város fent leírt társadalmi, szerkezeti átalakulásának a következménye. A mai Párizs belső negyedei révén nemcsak múzeum, de irodaváros is lett. A látogatók akár üzleti okokból, akár kedvtelésből keresik fel a várost, fellendítik a szolgáltató ipart, amely látványosan formálja a város képét - egyre színesebbé. Az ideiglenesen Párizsban tartózkodó dolgozók és látogatók révén megszokszorozódik avárosban lévők száma. Ezért rakja ki a város homlokzatok formájában az áruját, s kínálja fel magát, hogy attrakcióival odavonzza az érdeklődőket. A várost felkeresők ugyanakkor jelenlétükkel és sokoldalú, újfajta igényeikkel tovább formálják a város jellegét. A város elsősorban nem az ott lakók, hanem az ideiglenesen ott tartózkodók szempontjainak megfelelően, azok érdekei szerint alakul. Párizs átalakul. Párizs kivirul. De a javulásnak ára van. Azok, akik megteremtették és még a közelmúltban is fenntartották a város sok esetben romantikusnak vélt atmoszféráját, már egyre kevésbé vannak jelen. A kisiparosok műhelyei eltűntek az udvarokból, s velük együtt azok is, akik megtöltötték a kávéházakat s akik még nem régen a tereken acélgolyóikkal játszottak. Sok helyütt a bensőséges könyvesboltok helyébe neves divatüzletek jöttek, s a könyvek között búvárkodókat felváltották a divatos ruhák rajongói, a bisztrók helyén gyorskiszolgáló éttermek vagy szűkkörű közönség privilegizált klubjai nyíltak meg. Eltűnőben van az a múlt, az a hangulat, amiért a turisták idezarándokoltak. A múltra utaló történelmi épületek ugyan csillognak, de nem hozhatják vissza az elmúlt időszakok életvitelét, atmoszféráját, bármilyen élethűek is a régi idők felújított maszkjai, homlokzatai. Az épületek konzerválása csak a látszatra, a külsőre vonatkozhat, az élet a falak mögött már a jelenkor követelményei szerint folyik, a múltra csak a megjelenés utal. A múltnak legfeljebb az illúziójáról lehet beszélni. Ezért vannak, akik nyíltan vállalva a hamisat, a Párizstól harminc kilométerre fekvő Disneylandet keresik fel. A mindennapi életvitelt, lakók s látogatók egyaránt, mai eszközökkel akarják megvalósítani, s ily módon akarnak élni és közlekedni. Párizs utcáinak a látványát - a Metro, a RER és a környékről városba vezető vasútak ellenére is - a magánautók dominálják. Bár vannak ezzel ellentétes kezdeményezések és jelek is, alapvető változásról nem, csak némi javulásról beszélhetünk. Sétáló utcák itt is, ott is felbukkannak, mint a több utcára kiterjedő Montorgueil vidékén, a Latin negyedben, vagy a rue Mouffetard utcai piacán. Új parkok is hozzájárulnak ahhoz, hogy szabadabb, levegősebb legyen a város szövete. A régiekhez csatlakozott az André Citroën park koreografált szökőkút rendszere, a brutális módon lerombolt Les Halles helyére került az öt hektárnyi Park és a Forum, valamint felépült a már említett Parc de la Villette, s az új park az avenue Daumesnil mentén, csak a legjelentősebbeket említve. A sétáló utcák és a parkok sajátos és szerencsés ötvözete a régi, a teherforgalmat lebonyolító vasút (Reuillly) elbontott sínei helyébe lépett sétány, a viadukt tetején. Az új zöldsáv az

13 Opera de Paris Bastille mögül indít, és a Párizs határán kanyarodó autóútig, majd idővel a Bois de Vincennes-ig fog elvezetni. A sétány az árkádívek tetején, fák, virágok és padok között kezdi el útját, majd hol parkká kiszélesedve, hol a nemrég felhúzott lakóépületek alatt átbújva, majd a régi vasútvonal lesüllyesztett pályájára leereszkedve éri el a város határát. Élvezetes látvány, kiváló, pihenést felajánló út. Párizs szabadabban lélegzik. Mindezek a kezdeményezések és változtatások hozzájárulnak ahhoz, hogy enyhítsék a városi élet rohanó ütemét, s a szabadtéri élet kevésbé legyen forgalmas, veszélyes, zajos és bűzös. Minden olyan tett, bármilyen csekély is lett légyen az, amelyik minimalizálja a veszélyeket, a kellemetlenségeket, támogatást érdemel, még akkor is, ha az alapvető problémára nem nyújt megoldást. A város előnyeit, értékeit, csak abban az esetben lehet megtartani, illetve visszahozni, ha a város szerkezeti változásai létrejönnek, ha a lakosság eltávozott tagjai részben visszaáramlanak, s újra városlakóvá válnak, s ezzel az urbánus életforma megelevenedik, s a társadalom különböző rétegei együttesen újra megtalálják a helyüket a jövő városában. Fennáll annak a veszélye, hogy a megalopolisokból, vagy legalábbis annak belső magjából valamiféle kaotikus, bábeli zűrzavar lesz, a londoni City-nek és a vurstlinak a keveréke. Párizs földrajzi közepét már ma is az Eiffel torony vetélytársa, a mindenünnen jól látható óriáskerék jelzi. E város, sok más társával egyetemben, olyan üres várossá válhat, amelyet csak a látogatási idő alatt tartanak nyitva, s ahol az ideiglenesen ott tartózkodók távozása után az űr és a csend marad. Ezek a helyek az Akbar mogul uralkodó építette indiai városhoz, Fatehpur Szikrihez válhatnak hasonlóvá, amely már 400 éve lakatlan. Ezen nem segít az éjszakai nyitvatartás sem. A város ne legyen múzeum. Figyelmeztető jel a Szentendre melletti Szabadtéri Múzeum, ahol a házak áttelepítése után csak a fecskék fészkelték be magukat. Az ereszek alatt megtalálták a helyüket. Ők tudják, hogy azért van az eresz, hogy védje a fészküket, a házak pedig azért, hogy lakjanak benne. Nem a múzeumokkal van a baj, hanem abból, ha az egész városból múzeum lesz. A párizsi Place Vendôme lakásai megfizethetetlenek, épp úgy, mint a teret körülölelő ékszerüzletek kirakataiba kitett árúk is. Csak nézni lehet a gyémántokat, de viselni, a legtöbb bámuló számára nem. A látogatók beesteledve eltávoznak a térről, a környék kihal, csak a luxuskocsik maradnak. A lakók nélküli város nem város. Mesterséges városokat létre lehet hozni, mint a Párizs körüli szatellit városok, de életet bevinni a falak közé annál nehezebb. Az élet az ott lakók sokoldalú, teljes életviteléből adódik. A város összetett életének feltétele, hogy a társadalom minden rétege, teljes keresztmetszete reprezentálva legyen. Valamikor Párizsban, s hasonlóan több európai nagyvárosban, a társadalom különböző rétegei, ugyanannak a háznak különböző szintjein éltek. A vertikális mentén osztották fel a házat. A lakók társadalmi megoszlása ma inkább területi, a társadalom eltérő rétegei más-más kerületekben laknak. Sőt napjainkban a társadalmi elkülönülés egyre kevésbé Párizs egyes negyedei, mint inkább Párizs és külvárosai között jön létre. A lakosságnak a városra nehezedő nyomásától függ, hogy épülnek-e a városon

14 belül is megfizethető bérű, jó kivitelű lakások az alacsony keresetűek számára. Az értelmiségi, az otthonából vagy otthonában dolgozó szakember, a művészek, a kisüzemi és a szolgáltató ipar mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a városban sokoldalúbb életforma valósuljon meg, s élvezetesebbé váljon a városban lakás. Egyszerre kell, hogy érvényesüljön két szempont: egyrészt a taszító, az életet kellemetlenné tévő tényezők kiküszöbölése, s másrészt a város vonzó értékeinek érvényrejuttatása. A regionális város - beláthatatlanul nagy méretű távolságai miatt - egyre nehezebben szervezhető, ellátható egyetlenegy központból. Ezért jönnek létre a szétszórt szuburbia legtöbbjén belül a városi csomópontok. Két verziót különböztethetünk meg, az európait, ahol a második világháború után felépültek a szatellit városok, s az amerikait, a szétszórt szuburbián belül kialakaló indusztriális és iroda parkokat. A metropolisok nem minden esetben keletkeztek a már kialakult városok kisugárzásából, kitelepüléséből. Habár ez volt a fejlődés legáltalánosabb formája, mégis azelőtt is előfordultak olyan városok, amelyek kezdettől fogva többcentrumúak voltak. Ilyen volt például Los Angeles és Berlin is. Los Angeles több település egyesüléséből született, s ma is több cenrtumból áll. Amennyiben Nagy Los Angelest vesszük figyelembe (ami nagyjából Los Angeles megyét jelenti), akkor több egyenlő értékrendű városból illetve városközpontból szerveződő regionális városról kell beszélnünk. Los Angeles Downtown -ja (belvárosa) mellett ide kell sorolni a városon belüli gócokat, mint a Wilshire Centert, Miracle Milet, Brentwoodot, Westwoodot, San Fernando Valley-t és West Hollywoodot, valamint a külön várost alkotó Beverly Hillst, Santa Monicat, Culver City-t. Pasadenat, Burbanket és így tovább. Berlin Ilyen a kezdete Berlinnek is, amelyik eredetileg két város, Berlin és Cölln egyesítéséből keletkezett. Az ikerváros később kibővült, s Berlin, 1709-ben öt város egyesítése révén született. A város kettéválasztása a második világháború után külső nyomás, erőszak eredménye, de a többcentrumúság nem idegen a város történetétől. A decentralizált központok kialakulásának hosszú az előzménye. Különböző gócpontok formálása mindig is a berlini városfejlesztés jellemzője volt. Ebbe a kategóriába tartozik például Bruno Taut Berlin Blitz-je, Hans Scharoun Siemensstadtja, vagy a háború utáni modernista építészek által tervezett Hansaviertel, Kelet-Berlinben a Marzahn, majd a nyocvanas években nyugaton a Kreuzberg, az IBA (International Bauausstellung). Berlin sokcentrumúsága folytatás. A berlini kérdés: hogyan tovább? Elfogadni a város mára kialakult multicentrikusságát, vagy megpróbálni egyesíteni a feldarabolt várost? Alkalmazkodni az elfogadott általános városfejlesztési tervhez, tehát központosítani, vagy éppen ellenkezőleg, a város hagyományait, előéletét

15 követve folytatni a város decentralizáltságát? A fal lebontása utáni események arra utalnak, hogy a városi vezetés minden erővel a régi igazgatási centrumot, a volt Kelet-Berlin-i központot, az Unter den Linden környékét akarja felvirágoztatni. Az építkezések dandárja a Brandenburger Tor közelében, illetve az ahhoz csatlakozó vidéken, a Reichstag mellett és a Lehrter Bahnhof környékén, valamint a Friedrichstraße mentén folyik. Az itt végzett munkálatok mind a város régi centrumának az erösítését szolgálják. Az Unter den Linden környéke mindig is államigazgatási negyed volt, és a külföldi képviseletek székhelye. Napjainkban azonban néhány világméretű korporációs központ is ide tette át központját. Az állami hatalom és a globális gazdaság központjai egymáshoz kapcsolódnak. A negyed központi, belvárosi jellege a város szívében tovább erősödött. De a volt nyugat-berlini központ, a Kurfürstendamm, a város virágzó kereskedelmi góca sem vesztett jelentőségéből, ugyanolyan elevenen él ma is, mint annak előtte. E két központ egymás mellett, egymást kiegészítve létezik. Napjaink legjelentősebb berlini építészeti eseménye, a Potsdamer Platz és a tőle nyugatra eső környék (Leipziger Platz) beépítése. Kérdés, mi legyen, illetve mi lehet az új városrész szerepe Berlin szerkezetében? A Potzdamer Platz-ot komplex településnek szánták, amelyben irodák, szórakoztató helyek (színház, mozik, vásárló központ, éttermek) és lakások egyaránt helyet kapnak. A térséget mégis nem az ott lakók, hanem elsősorban a látogatók, s másodsorban az ott dolgozók dominálják. Az életet nem a helyben lakók teremtik meg. A látogató tömegek a három szintes, fedett vásárló utcában (passage) tolonganak. A fás, kies, hagyományos típusú vásárló utca, az Alte Potsdamer Straße ehhez képest elhagyott. Míg az előző napjaink igényeit szolgálja, addig az utóbbi utca inkább csak gesztus, kelégítendő a lakosság nosztalgikus vágyait. A terület az egész városnak ajánlja fel magát, feladata nem szűkül le a negyedre. Ezek alapján az a konkluzió, hogy csak részben jött létre egy újabb autark negyed, olyan sajátos szerepet betöltő városrész, ami ugyanakkor résztvesz a város egészének munkamegosztásában. Ez a tanulság csak akkor vonható le, ha a Potsdamer Platz-ot jelenlegi állapotában vizsgáljuk. De mi lesz a szerepe Nagy Berlin szervezetében, ha a hozzá csatlakozó Leipziger Platz és környéke is kiépül, és ezzel a negyed mérete megduplázódik? A tér és környéke csak töredéke annak a konglomerátumnak, amivé az elkövetkezendő évtizeden belül válhat. A kérdéses terület kiterjedését tekintve nem vetekedhet a másik kettővel, de magasépületei és hasznosítható alapterületei révén igen. Ezért kérdéses, hogy milyen szerepet fog betölteni a Potzdamer Platz teljes kiépítése után? Összekötő kapocs lesz-e a meglévő centrumok között, vagy szétválasztja-e azokat. Közbenső helyet fog-e elfoglalni az Unter den Linden igazgatási negyed és a nyugati kereskedelmi központ között, vagy összefüggő, hosszan elnyúló sávként fogja-e a város belső területét meghatározni (a háromszög három csúcspontját alkotva)? Azaz létrejön-e ezen a helyen a városnak egy újabb önálló csomópontja, a nagy korporációs vállalatok irodaközpontjainak a gyűjtőhelye, vagy a központsorozatnak csak egy újabb állomásává válik?

16 Berlin szerkezete már ma is szokatlan képződmény. A város közepét egy park, a Tiergarten folglalja el, a Spreevel, annak csatornáival és tavaival egyetemben. Beépítetlen, az épületeket tekintve negatív központ. Ennek a zöld központnak a Potsdamer Platz tökéletesen hátat fordít, s ezzel együtt a Tiergarten szélén fekvő kultúrközpontnak is. A komplex utolsó épülete, a színház, falhoz hasonlóan választja el az újonnan létrehozott együttest Sharoun és Mies van der Rohe rendkívül jelentős épületcsoportjától (Neue Nationalgalerie, Staatsbibliothek, Kulturforum, Philharmonie, Kammermusiksaal). Rádaásul a forgalmas autópályához hasonló út lehetetlenné teszi az átkelést az új negyedből a kultúra szomszédos centrumába. Ez az elzárkozás nem segíti elő a kapcsolatteremtést, a két negyed egyesítését. Ezzel az új kiépített terület a belváros harmadik, elkülönült, nagy központjává válhat, a korporációs központok városnegyedévé. Feltehetően a Potsdamer Platz-nak - a tervezés stádiumában - városközpontokat egyesítő szerepet szántak. Ez azonban a gyakorlatban nem valósult meg. Tudatosan vagy akaratlanul új központot hoztak létre, amelyet már nem lehet összekapcsolni a szomszédos Tiergarten területével. Szerepe, látogatottsága révén egész Berlint szolgálja, miközben telepítési megoldása következtében elzárkozik a város többi részétől. Ezzel Berlin többcentrumú szerveződése további erősítést kapott, de sajnálatos módon olyan formában, hogy az új centrum egyben tagadja is az egészhez való kapcsolódást. Berlin jövöje csak azután dőlhet el, amikor sor kerül, amennyiben sor kerül, a város többi területeinek a felfejlesztésére. Berlin a metropolison belüli többcentrumú városszerkezetre példa, mégpedig az olyan muticentrumos városra, amelyik már eleve születése idején több város egyesítése révén alakult ki. Példája azért tanulságos, mert a legtöbb regionális város hasonlóan, a már meglévő városok és metropolisok egyesülése folytán jön létre. Ilyen a Bostontól Washington D.C.-ig tartó folyosó, vagy Milano és Torino környéke a svájci városokkal, gazdasági régiójával együttesen. A másik trend a meglévő metropolisok kisugárzása alapján kialakuló regionális város. Ilyen London vagy Párizs, ahol az eredeti város szatellit városokat épített ki a metropolis körül. Ezek a szatellit városok, bár alvóvárosként, lakótelepként kezdték, ma már egyre inkább felveszik a városra jellemző összetett, sokoldalú szerepet. A szatellit városok ma már munkaalkalmakat is biztosítanak lakóik számára, a már előbb kialalkult vásárlási és szórakozási lehetőségek mellett. Ezzel a szatellit városok bár önállósulnak, s bizonyos autarkiával rendelkeznek, mégis az új körülmények között, a múlthoz képest jóval bonyolultabb munkamegosztás és sokoldalú kapcsolat következtében kénytelenek a régió részeként élni. A regionális városok kialakulásának harmadik formája a meglévő metropolisokon belüli fejlődés eredménye. Ez a forma elsősorban Amerikában jött létre, a szétszórt szuburbián belüli sűrűbb csomópontok, városias központok eredményeképpen. Erre példa Houston, ahol a hozzá tartozó, szétszórt szuburbiákon belül, a város határában fejlődtek ki urbánus gócok, az úgynevezett Edge City-k. Ezek elsősorban munkahelyi tömörülések. De ide

17 sorolhatók a városokon kívül eső, repülőterek körül felépülő Edge City-k is, ahol az irodaépületek mellé szállodákat és konvenciós központokat is telepítenek. Ezeket az Edge City-ket megtalálhatjuk szinte minden amerikai metropolis körül, melyek a fejlődés során hasonlóvá válhatnak az Európában épült szatellit városokhoz. Igen jelentős Stockholm példája, amelynek évtizedekkel ezelőtt kialakult szatellit városai a lakótelepek mellett már eredetileg magukba foglaltak munkahelyeket is. Amennyiben és ahol az ilyen központi városok körül felépülnek - járótávolságra - a lakosság sűrűbben telepített lakónegyedei is, akkor remélhető, hogy ezekből olyan városias magok jönnek létre, amelyek lecsökkenthetik a közlekedési távolságokat tehát a megközelítésükhöz szükséges időt. Az ilyen szatellit városok vagy Edge City-k, az eredeti metropolis-szal együtt, regionális városokká válhatnak. A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a mai város alakulására - legyen az metropolis, vagy regionális város - egyaránt az a tendencia jellemző, hogy területükön belül újabb sűrűsödések jönnek létre. A kérdés inkább az, hogy milyen nagyságúak, milyen jellegűek és mennyire összetettek lesznek ezek a gócok, s hogy az ilyformán kialakult csomósodások jogosan kiérdemlik-e a városcentrum elnevezést, s együttesen kifejlesztik-e a regionális várost? Az általánosabb megoldás mégis várat magára, mert a lakosság legnagyobb része, különösen Amerikában, vagy nem hajlandó tömörebb településben lakni, vagy nem tudja megfizetni a kialakult központok körüli magasabb árakat. Amíg a lakosság nagy része előnyösebbnek tartja a saját ház, saját vár koncepcióját, s mindaddig, amíg úgy véli, hogy a városban élve kevesebb előnyhöz jut, mint amilyeneket ma a szuburbia biztosít a számára, addig nem remélhető változás. Mindebben megszokott magatartások, racionális okok mellett illúziók egyaránt közrejátszanak. Semmiképpen sem szabad abban a tévhitben élni, hogy a múlt, a békés kisvárosi miliő a közeli jövőben, vagy valaha is visszatérhet. Az emberi életvitel, a munka és a társadalom szervezettsége, annak lehetőségei annyira megváltoztak, hogy nem feltételezhető, hogy azok vélt vagy tényleges előnyeiről lemondana a lakosság, többek között a magánkocsi használatáról. A kérdés inkább az lehet, hogy milyen arányban fogják az ott élők a maguk kocsiját használni a tömegközlekedés és a saját lábuk mellett, hogy kizárólag a kényelmüket nézik-e, vagy az általuk okozott, számukra is veszélyes károkra (levegő- és zajszennyeződés) is odafigyel. Enélkül az élet a szuburbiában, ugyanúgy mint a városban, ellehetetlenül. A mindennapi közlekedési habitus megváltozását csak városias koncentrációk kialakításával lehet elérni. Ezek a koncentrációk a legkülönbözöbb méretűek és jellegűek lehetnek. Gyűjtőhellyé válhat egy-egy utca is, szuburbiákon belül is kialakulhatnak a múlt kisvárosainak főutcáira emlékeztető vásárló utcák. Az ilyen típusú vásárló utca, miniközpont járótávolságra is feküdhetne, ha a környék lakossága nem szétszórtan, hanem a közelben, sűrű beépítésű településekben lakna. Amennyiben ide is kocsival fog eljutni a lakosság, s a gyaloglás a parkoló hely és az üzlet közötti távolságra zsugorodik, akkor ezek a centrumok nem változtatják meg a város jellegét és nem fogják megoldani a város közlekedési nehézségeit sem.

18 Amennyiben az ilyen jellegű tömörülések elszaporodnának, és egyes esetekben tovább szélesednének, s a negyedek központjai a szolgáltatóipar mellett egyéb munkaalkalmat biztosító helyekkel, intézményekkel is kibővülnének, valamint az irodák lakásokkal elegyítve épülnének fel, akkor ezek közül a negyedek közül egyesek városrészek központjaivá nőhetnék ki magukat. Város a városon belül, illetve urbánus tömörülés a szuburbián belül. Sok helyütt a tegnapi, mára üressé vált, elhagyott manufaktúrákból, raktárakból éppen ilyen munkahelyekkel vegyes lakás-komplexumok alakulnak ki. A periféria átalakul, és sok hagyományos városban a gyárnegyed és lakónegyed közötti régi elkülönülés csökken. A közös tevékenységek egymásmellettisége, a lakóhelyek tömörülése, a mai szuburbiánál magasabb népsűrűsége elengedhetetlen feltétele a városiasodásnak, a városias életnek. Amennyiben helyes az a feltételezés, hogy a fejlődés, bármilyen lassú is lett légyen az, bizonyos tömörülésekhez vezet, akkor azt is tudomásul kell venni, hogy a regionális városok különbözö területein kialakuló városias gócok egy adott időpontban eltérő nagyságú és típusú koncentrációk lesznek. A kisvárosi Fő utcák, a vásárló negyedek, a komplex nagyvárosi tömörülések egymás mellett, egymást kiegészítve fognak létezni. Másért, máshová, másképp közlekedik a lakosság. Lesz olyan hely, ahová gyalog mehet, esetleg biciklivel, van ahová tömegközlekedési eszköz segítségével fog eljutni, s bizonyára mindig lesz olyan terület is, amelyet csak saját kocsiján tud elérni. Mindenképpen az a cél, hogy az egyes helyekre, a távolságtól függően, a legmegfelelőbb módon, a környezet javát is tekintetbe véve jusson el, és a lakosság ne legyen minden esetben saját kocsijára utalva. A jövő városszerkezetének az az alapja, hogy a második világháború után kialakult zónásítás helyett komplex, vegyes negyedek alakuljanak ki, különböző nagyságrendben és megfelelően csoportosítva, illetve szétosztva, a regionális városok teljes területén belül. Mellérendeltség és hierarchia egyszerre létezhet, a negyedek és a központok egymás mellett és egymásnak alárendelve közösen jellemezhetik a hagyományos várost ugyanúgy, mint a regionális városokat. A megoldás nemcsak a forgalomtól függ, hanem minden más, városlakót érintő tényezőtől. Mindenképpen attól, mennyire aktívan vesz részt a lakosság saját életkörülményeinek az elrendezésében. A bűnözés nem egyedül az utcát felügyelő rendőrtől s a büntető rendelkezések végrehajtásától függ. Ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, a városi lakosság ellenőrző szeme és aktivitása. A biztonság az emberek magatartásától s a kialakított szokásrendszerektől ugyanúgy függ. A tisztaság fenntartása sem a köztisztasági hivatal kizárólagos feladata. A jó levegő sem egyedül az autópark kicserélésén, illetve a személykocsiknak a tömegközlekedéssel történő felváltásán múlik. Ha a lakosság nem gyakorol nyomást a városra és az építtetőkre, hogy ültessenek több fát az utcákon, alakítsanak ki újabb parkokat a város minden egyes negyedében, oldják fel, ahol csak lehet, a merev beépítési rendszert előkertekkel, szabadterekkel, a térrendszerbe bekapcsolt kertes udvarokkal, akkor nem várható, hogy a városokban kevesebb zaj, bűz, robogás, balesetveszély legyen. Bár a városokból sohasem lesz bukolikus vidék, s nem

19 várható, hogy a városba beköltözik a falu csendje, a robosztus, életerős város felajánlása sokak számára csábítóvá válhat. Igaz, nem lehet a kisvárosi életformát belebeszélni a megapolisba, de nem is kell. A nagyváros nagyváros marad, mindrn lehetséges változás ellenére is. A hátulütőitől azonban a várost meg kell szabadítani. Az egyes városlakótól függ, mennyire vigyázza környezetét, mekkora forgalmat bonyolít le a városon belül s milyen módon. A város mérhetetlenül megnövekedett bajainak a jó részét ki lehet küszöbölni, ha maga a lakosság is hajlandó változtatni életmódján, lakáskörülményein, közlekedési eszközein - hogy a város visszanyerje értékeit és megszabaduljon az útközben felszedett káros velejáróktól. Nem a várossal van a baj, hanem annak káros, de kiküszöbölhető következményeivel.

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény Budapest, 2008. október 15. A lengyel ingatlanberuházó- és fejlesztő Echo Investment a mai napon bemutatta a MUNDO Zugló Kerületközpont

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó. Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely március 18.

Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó. Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely március 18. Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó PhD hallgató, PTE TTK. FDI Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely 2014. március 18. Bevezetés Elmúlt évtizedek

Részletesebben

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC MEGVALÓSULT FEJLESZTÉS CITY LOGISZTIKA LOGISZTIKA, EGYBEN. A Budapest

Részletesebben

Németország. Ha az építészet valóban megfagyott zene, akkor...

Németország. Ha az építészet valóban megfagyott zene, akkor... Németország... és szabadtéri éttermekkel, mint ez itt, ahol a blokkház mögött a város egyik jelképének a Frauenkirche templomnak a két tornya emelkedik. 49 Konzervált útipor A másik olyan emlékem, ami

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Fiatalabbra cserélnéd a meglévőt? - Ezekben a kerületekben esélytelen!

Fiatalabbra cserélnéd a meglévőt? - Ezekben a kerületekben esélytelen! Fiatalabbra cserélnéd a meglévőt? - Ezekben a kerületekben esélytelen! 2016. május 31. 06:00 portfolio.hu A lakáspiac fellendülésével ismét egyre több új lakás épül, ennek ellenére az állomány megújulása

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

Nem-hely installáció 2009 kiállitási látkép, Apropódium Galéria, Budapest 2009

Nem-hely installáció 2009 kiállitási látkép, Apropódium Galéria, Budapest 2009 Nem-hely installáció 2009 kiállitási látkép, Apropódium Galéria, Budapest 2009 Nem-hely Ile-de-France fotósorozat 2006-7 Nem-hely óriásposzter 2009 négyféle képeslap az Ostia fotósorozatból, 2000-1, képeslaptartóban

Részletesebben

FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA. Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András

FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA. Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András A KUTATÁS-TERVEZÉS FOLYAMATA Digitális helyszínrajz ok Eredeti tervek - Lechner Tudásközpontból ok 2000-es átalakítás

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Tisztelt Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes úr!

Tisztelt Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes úr! Tisztelt Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes úr! Januári megállapodásunk alapján küldjük a Magyar Kerékpárosklub javaslatait Budapest kerékpáros közlekedési helyzetének javítására. A szakembereink

Részletesebben

Kormányzati és innovációs negyed

Kormányzati és innovációs negyed Kormányzati és innovációs negyed a felvirágzó, új belvárosban www.corvinsetany.hu Corvin Sétány pályázati előnyök Már meglévő koncepció Az előírt irodai nagyságot tudjuk biztosítani Megvalósítás indulásra

Részletesebben

Jövő Műhely 2014-2020

Jövő Műhely 2014-2020 Jövő Műhely 2014-2020 CSMKIK Kommunikációs- és Reklámklub 10 + 2 kockában Volford László CSMKIK kommunikációs és reklámklub vezető Prológ A Jövő műhely 2014-2020 indulása Jelentősen megnövekedett a szakember

Részletesebben

MALOM. Mester-Csiki Borbála Bevezetés az építészetbe 2014

MALOM. Mester-Csiki Borbála Bevezetés az építészetbe 2014 MALOM A malom kifejezés egy olyan dolgot takar, mely darabos, nagyobb részecskékből álló anyagot aprít, őröl finomabbá, az anyag további felhasználását elősegítő formába hozza, más szóval feldolgozza.

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

ZA5780. Flash Eurobarometer 345 (Accessibility) Country Questionnaire Hungary

ZA5780. Flash Eurobarometer 345 (Accessibility) Country Questionnaire Hungary ZA780 Flash Eurobarometer (Accessibility) Country Questionnaire Hungary EB FLASH - Accessibility - HU D Hány éves Ön? (ÍRJA LE - HA "VISSZAUTASÍTJA", KÓDOLJON '99'-ET) D A kérdezett neme Férfi Nő KÉRDEZD

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008. Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Beszámoló a Biatorbágyi

Részletesebben

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás A város. Az urbanizáció Nyugaton 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás Az urbanizáció Nyugaton 2. KI A VÁROSBÓL szállítási forradalom ipari munkahelyek

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái

A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái még gőzünk sincs hogy hova és mikor, valószínű 2008 nyara lenne leghamarabb. Üdvözlet Denver-ből, a nagy Atlanti kacsaúsztató másik partjáról. Sok szeretettel

Részletesebben

Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője?

Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője? Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője? Horeczki Réka MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben. MRTT XIV. Vándorgyűlése Nagyvárad, 2016.

Részletesebben

újbuda kulturális városközpont kvk program bemutatkozás sajtóanyag

újbuda kulturális városközpont kvk program bemutatkozás sajtóanyag újbuda kulturális városközpont kvk program bemutatkozás sajtóanyag Újbuda Kulturális Városközpont program Újbuda Önkormányzatának vezetése több éve megfogalmazta az Újbuda Kulturális Városközpont létrehozásának

Részletesebben

TELEPÜLÉSI ÉLETMINÕSÉG AUDIT TÉMAKATALÓGUSA

TELEPÜLÉSI ÉLETMINÕSÉG AUDIT TÉMAKATALÓGUSA XVIII. rész TELEPÜLÉSI ÉLETMINÕSÉG AUDIT TÉMAKATALÓGUSA A Városi Életminőség auditja a város által nyújtott életminőség elemekkel és a város által nyújtott szolgáltatásokkal való elégedettség, amely a

Részletesebben

Javaslatok a városfejlesztési koncepció felülvizsgálatával kapcsolatban

Javaslatok a városfejlesztési koncepció felülvizsgálatával kapcsolatban Javaslatok a városfejlesztési koncepció felülvizsgálatával kapcsolatban Arrabona Városvédő Egyesület 2016. január 15. Tájékoztatás Győr polgárai részére a helyi pártlapok (Kisalföld, kisalfold.hu és Győr

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

R E N D E Z V ÉNYH E LY S Z Í N KIA J Á N L Ó

R E N D E Z V ÉNYH E LY S Z Í N KIA J Á N L Ó R E N D E Z V ÉNYH E LY S Z Í N KIA J Á N L Ó 2 0 1 7 Rólunk A Liget Club, Budapest legnagyobb szórakozóhelye, mely 2011 szeptemberében nyitotta meg a kapuit. A klub 5 tánctérrel, 5 különböző zenei stílussal,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék Empirikus kutatás Térszerkezet, gazdasági potenciál, munkaerőpiac, innováció, humán szolgáltatások,

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika.

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Akár a szociálpolitika egyik ágának, akár azon kívül eső törekvésnek tekintsük is, bizonyos, hogy ez a fogalom nem új, még ha talán először mondjuk is itt ki a szót.

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

SCHLICHTER ÜZLETHÁZ A SOKOLDALÚ VÁLASZTÁS NYITÁS: 2015 NYÁR

SCHLICHTER ÜZLETHÁZ A SOKOLDALÚ VÁLASZTÁS NYITÁS: 2015 NYÁR SCHLICHTER ÜZLETHÁZ A SOKOLDALÚ VÁLASZTÁS NYITÁS: 2015 NYÁR A város közlekedési csomópontjában Az egykori Pattantyús-házak Schlichter Üzletház néven születnek újjá Győr központjában, az Eszperantó utca

Részletesebben

75 % kiadva CDO. calasanz downtown offices. egyed l ll sziget a belv rosban. www.cdo.hu

75 % kiadva CDO. calasanz downtown offices. egyed l ll sziget a belv rosban. www.cdo.hu 75 % kiadva CDO calasanz downtown offices egyed l ll sziget a belv rosban www.cdo.hu Ki költözik Budapest legjobb irodájába? Budapest bővelkedik jobbnál jobb adottságú irodákban, irodaházakban. Olyan

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE

Részletesebben

Pomáz, Alcsevicze északi része Szabályozási Terv és a HÉSZ módosítása JANUÁR

Pomáz, Alcsevicze északi része Szabályozási Terv és a HÉSZ módosítása JANUÁR Pomáz Város Önkormányzata 1/2008. (I. 18.)rendelete a Helyi Építési Szabályzatról szóló a 32 /2006. (2007. 03. 06.) sz. önkormányzati rendelet osításáról POMÁZ Város Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt Bevezető A projekt megvalósításának tágabb környezete Az Ipari Park és a tervezett M8-M4 tengely kapcsolódása az összeurópai hálózathoz (Helsinki folyosók)

Részletesebben

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra GIS OPEN Székesfehérvár 2012 Mizseiné Dr. Nyiri J. Horoszné Gulyás M. "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával készült." 1 Meghatározások,

Részletesebben

London-Oxford-Stonehenge - augusztus (6 nap) Irányár: Ft/fo

London-Oxford-Stonehenge - augusztus (6 nap) Irányár: Ft/fo London-Oxford-Stonehenge - augusztus (6 nap) Irányár: 109.900.-Ft/fo London-Windsor-Oxford-Stonhenge-Salisbury / 6 nap 2016. augusztus 30-szeptember 04. 1. nap Békéscsaba-Budapest-Bécs-Köln Találkozás:

Részletesebben

Moszkva látványosságai

Moszkva látványosságai Moszkva látványosságai Vörös Tér Kreml Vaszilij Blazsennij székesegyház Gum áruház Moszkvai metró Arbat Moszkvai Állami Egyetem Tretyakov Képtár/ Galéria Lenin Mauzóleum Kolomenszkoje Fegyvertár Állami

Részletesebben

Integrált közlekedéspolitika és területhasználat Curitibában

Integrált közlekedéspolitika és területhasználat Curitibában Integrált közlekedéspolitika és területhasználat Curitibában Hogyan válik egy harmadik világbeli nagyváros a fejlett országok metropoliszainak példaképévé? Hogyan lehetséges, hogy egy népes dél-amerikai

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt 1 topográfia Budapest, Zugló Nagy Lajos király útja Bosnyák tér, Egressy tér közötti tervezési terület 2 a hely szelleme nagyvárosi lépték, kontraszt, tér és tömeg, transzparencia, transzcendencia történelmiség,

Részletesebben

A közterek funkcióiról és a belső udvarok használatáról Egy győri példa

A közterek funkcióiról és a belső udvarok használatáról Egy győri példa A közterek funkcióiról és a belső udvarok használatáról Egy győri példa Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése 2014. november 27-28. Jóna László okleveles településmérnök, tudományos segédmunkatárs

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 2. jelentés Az 1998. és 2002. évi önkormányzati választások valamint a 2006. évi parlamenti választások részvételi adatainak elemzése

Részletesebben

Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE

Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE 1. Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 1. Sajnos vagy szerencsére? A belvárosban lakom. A földszinten lakom. Elég messze lakom a belvárostól.

Részletesebben

IV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, május

IV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, május IV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, 2016. május 14 16. Komplex rendezvény 2013-tól A rendezvény 2013-tól évente Pünkösdkor a események harmonikusan

Részletesebben

A 95%-os támogatású, 156 millió Ft összköltségű projekt a Támogatási Szerződés szerint 2014. január 1. napjával elkezdődött.

A 95%-os támogatású, 156 millió Ft összköltségű projekt a Támogatási Szerződés szerint 2014. január 1. napjával elkezdődött. SAJTÓKÖZLEMÉNYEK 2014 JANUÁR 15. Kalocsa Városa ismét elnyert pályázattal büszkélkedhet. Ezúttal az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló

Részletesebben

Városi útdíjas rendszerek forgalmi hatásai európai nagyvárosokban

Városi útdíjas rendszerek forgalmi hatásai európai nagyvárosokban Városi útdíjas rendszerek forgalmi hatásai európai nagyvárosokban Előadó: Kelen Csaba Útdíj és törvény konferencia Aranytíz Kultúrház 201 július 6. TARTALOM 2. 4. 5. Városi útdíjas rendszerek Európai városok

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

Gráfelméleti alapfogalmak-1

Gráfelméleti alapfogalmak-1 KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára Gráfelméleti alapfogalmak Előadó: Hajnal Péter 2015 1. Egyszerű gráfok Nagyon sok helyzetben egy alaphalmaz elemei között kitűntetett

Részletesebben

1. Sajószentpéteri Területi Szociális Ellátó Központ Integrálása (ÉMOP- 4.2.1/C-2f-2009-0001)

1. Sajószentpéteri Területi Szociális Ellátó Központ Integrálása (ÉMOP- 4.2.1/C-2f-2009-0001) Észak-magyarországi Operatív Program, Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex, valamint bölcsődék önálló fejlesztése: Sajószentpéteri Területi Szociális Ellátó Központ Integrálása

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV 2. DOMASZÉK KÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV - 2 - TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Közlekedési Felügyelet levele 2002. 03.

Részletesebben

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK: HOSSZÚ HÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON

SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK: HOSSZÚ HÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON Mag. a Istvanits Kerstin (Ausztria) SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK: HOSSZÚ HÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON Az alábbi feladatokat úgy építettem fel, hogy a diákoknak egy adott szöveg alapján kell kérdésekre válaszolniuk.

Részletesebben

BOLTOK, HELYEK, EMBEREK FÖLDSZINTI FUNKCIÓK TÉRBELI MEGOSZLÁSA ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI

BOLTOK, HELYEK, EMBEREK FÖLDSZINTI FUNKCIÓK TÉRBELI MEGOSZLÁSA ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI BOLTOK, HELYEK, EMBEREK FÖLDSZINTI FUNKCIÓK TÉRBELI MEGOSZLÁSA ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI SZENDREI ZSOLT építészmérnök, PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki kar, Urbanisztika

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

I/4. A különböző hírforrások közül Ön honnan szerzi az információkat a képviselő-testület és a városháza munkájáról? g) Egyéb források:

I/4. A különböző hírforrások közül Ön honnan szerzi az információkat a képviselő-testület és a városháza munkájáról? g) Egyéb források: NYITOTT KÉRDÉSEK TISZAÚJVÁROS / ÖNKORMÁNYZATI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS 2009 2 I/4. A különböző hírforrások közül Ön honnan szerzi az információkat a képviselő-testület és a városháza munkájáról? g) Egyéb források:

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

VÁZLAT TERV Műszaki leírás A tárgyi vázlatterv a két intézmény közötti átrium zárt udvar lefedésének és a városi könyvtár művelődési ház felőli feltárásának kialakításával foglalkozik. A tervben javasolt

Részletesebben

Ú J P A L O T A - F Ô T É R

Ú J P A L O T A - F Ô T É R HELYZET: 1. gépkocsi orientált közlekedés szervezés az egész lakótelepen 2. széles észak-déli tengely - erôs szélcsatorna hatás 3. becsatlakozó délkeleti irányú út (az Y alakú útcsatlakozás elôny is lehetne)

Részletesebben

Küzdelem korunk pestise ellen konferencia a zaj elleni védelem aktuális kérdéseiről

Küzdelem korunk pestise ellen konferencia a zaj elleni védelem aktuális kérdéseiről Küzdelem korunk pestise ellen konferencia a zaj elleni védelem aktuális kérdéseiről Reménysugarak jó példa, jó gyakorlat Magyarországon 2015.10.19. Berndt Mihály Herman Ottó Intézet ZAJFORRÁSOK Közlekedés

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra...

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2013 51. hét Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2/8 3 4 5 7 8 Lakáspiaci hírek 2013 51. hét

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Noah M. Steinberg elnök-vezérigazgató VÁROSFEJLESZTÉS A DUNA MENTÉN 2010. május 6. BEMUTATKOZÁS A WING Zrt. az egyik legnagyobb magyar ingatlanvállalkozás.

Részletesebben

A közterületek használatáról

A közterületek használatáról Gyöngyöshalász községi Önkormányzata Képviselőtestületének 12/2008. (V.22.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 17/2008.(VI.26.), 19/2013.(XII.10) önkormányzati rendeletei egységes szerkezetben

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Mozgással kapcsolatos feladatok

Mozgással kapcsolatos feladatok Mozgással kapcsolatos feladatok Olyan feladatok, amelyekben az út, id és a sebesség szerepel. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetén jelölje s= a megtett utat, v= a sebességet, t= az id t. Ekkor érvényesek

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Tanulmányút a Zala megye és Stájerország közti együttműködés kialakítására Graz, 2014. április 28. Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Christian Nussmüller, Graz városa, városépítési

Részletesebben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben Winkler Ágoston menetrendi elıadó Kisalföld Volán Zrt. Bevezetés Egyéni közlekedés térnyerése Közösségi közlekedés szerepe csökken

Részletesebben

Élhető otthonok. SpanyolKert. Költözzünk össze!

Élhető otthonok. SpanyolKert. Költözzünk össze! Élhető otthonok SpanyolKert Költözzünk össze! Parkosított, tágas, közös kert A SpanyolKert lakói olyan emberek, akik igazán szeretnek élni. Mi szeretnénk, hogy vevőink jól érezzék magukat otthonaikban.

Részletesebben

KÉRDŐÍV TELEPÜLÉS HELYI ÉRTÉKEI - LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉS

KÉRDŐÍV TELEPÜLÉS HELYI ÉRTÉKEI - LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉS KÉRDŐÍV TELEPÜLÉS HELYI ÉRTÉKEI - LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉS Kérjük, szánjon pár percet kérdőívünk kitöltésére! Válaszaival hozzájárulhat a települési Környezeti Fenntarthatósági Program (Local Agenda 21) megalapozásához!

Részletesebben

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKVÉDELEM. Erdősmecske. Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKVÉDELEM. Erdősmecske. Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök MŰEMLÉKVÉDELEM Erdősmecske Készítette: dr. Tihanyi Csaba Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök 12 11 93/2 93/3 9 8 7 16 15 1 2 27 31 31/2 6 30 3 39 40 4 89 90 91 98 51 50 49 48 47 95 81 182 46 99 45 96 97

Részletesebben

PÁRIZS HÍRES, ÉS ÉRDEKES ÜZLETEI, BUTIKJAI, PIACAI

PÁRIZS HÍRES, ÉS ÉRDEKES ÜZLETEI, BUTIKJAI, PIACAI PÁRIZS HÍRES, ÉS ÉRDEKES ÜZLETEI, BUTIKJAI, PIACAI Párizs vitathatatlanul a divat fővárosa, és a shoppingolni szeretők álma. Otthona az ún. Haute Couture üzleteknek, ahol a világ 15 vezető divatcégének

Részletesebben

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből 18. 2d-2 Páfrány úti URÁN Társasgarázs A Páfrány út 543/1 hrsz-ú ingatlan beépítési %-nak növelése 70%-ra (Páfrány úti garázstelep). nem nem igen A kérést méltányolandó, az övezetben a beépítési lehetőséget

Részletesebben

Dunán innen, Dunán túl

Dunán innen, Dunán túl Dunán innen, Dunán túl Egy világváros két arculat Filozófia és művészet 2010/I. féléves feladat Készítette: TAKÁCS GYULA (RQREDM) Az ember mindig egyedül van, és soha sincs egyedül. Jönnek az emlékek.

Részletesebben

Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont

Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont Az egyre elszaporodó gigászi méretű vásárlásra szolgáló helyek láttán az ember eltöpreng, vajon szükségszerű-e létrejöttük, és, ha igen,

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

Változtatási jegyzék

Változtatási jegyzék Változtatási jegyzék Fonyód Város településrendezési eszközeinek módosításához Jsz.: 50-1947/2016 VÁLTOZTATÁSI JEGYZÉK TARTALMA: 1. Fonyódi piac és vásárcsarnok fejlesztése. 2. Lakóterület fejlesztés az

Részletesebben

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Boldogtalanság miatt válunk A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Családon belüli erőszak Állítás: a házasságokban a férfiak úgy

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben