Batár Attila: New York, Párizs, Berlin Három regionális város

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Batár Attila: New York, Párizs, Berlin Három regionális város"

Átírás

1 Batár Attila: New York, Párizs, Berlin Három regionális város Az utolsó évtizedek városi fejlődésére a regionális városok kialakulása a jellemző. A régi városhatárokat kiterjesztették, s a már meglévő városok és szuburbiák egy részét beolvasztották a már kialakult nagyvárosok kiterjedt keretei közé. A metropolisok után létrejöttek a regionális városok. A perifériák településeit azonban nem minden esetben kapcsolták közigazgatásilag is a meglévő metrolisokhoz. A kapcsolat elsősorban gazdasági, ami egyben a terület politikai, kereskedelmi, forgalmi, kulturális, szórakozási és rekreációs tevékenységének a szoros egybefonódását is jelenti. Ezeket a hatalmas területeket egybefűző regionális városokat "conurbation"-nek, "urbanoterritorial city"-nek, vagy "métapolis"-nak is nevezték. A regionális városok népességének egymásrautaltsága sokrétü és a lakosság életvitele nagy területre kiterjedő munkamegosztáson alapul. Ezek a városok már nem szükségszerűen egycentrumúak, hiszen a legtöbb esetben metropolisok egyesülése révén jöttek létre. Más esetekben viszont a regionális városok, fokozatos terjeszkedés, szélesedő befolyás eredményei. A meglévő városok növekedésével azonban együtt jár az osztódás is és a regionális városokon belül, a decentralizálás következtében új gócok alakultak ki. A regionális városok lassanként többcentrumúvá válnak. A terjeszkedés következtében a hagyományos város és a vidék múltbeli szétválását, fokozatosan felváltja a regionális város és a fennmaradó természet elkülönülése. A regionális városokon belül a 20. század második felében többféle strukturális változás és népességvándorlás volt tapasztalható. Az első periódusra szinte kizárólag az exodus, a városból a vidékre költözés volt a jellemző. Megszületett a kertváros torzult formája, a szuburbia. Az exodust követően a szétszórt területeken hamarosan létrejöttek a kereskedelmi és szórakoztató centrumok. Ezeket követte néhány évtizeddel később a munkahelyek kivándorlása, - az üzemek mellett egyre inkább az irodakomplexumoké is, rendszerint csoportosan. A régió struktúrája továbbformálódott, s a szuburbián belül megszülettek a sűrűbb telepítésű irodaparkok. Ezzel a tendenciával szemben két évtizeddel ezelőtt - a napjainkra jellemző második periódusban -, elkezdődött az előzővel ellentétes irányú trend, nevezetesen a városba való visszaáramlás. A vidéki lakosság egy része, a fiatal ambiciózus értelmiségiek, a legtöbb esetben gyerektelen házaspárok vagy egyedülálló szakemberek, valamint a tehetősebb nyugdijasok visszaköltözése a nemrég még elhagyott, de ma már felújítás alatt álló régi városrészekbe. A két mozgás egyidejű, bár nem egyenlő mértékű. Ez különösen áll azokra a városokra, amelyek már előtte is jelentős üzleti, illetve értelmiségi központok voltak, mint például New York, San Francisco, Minneapolis. Ezzel párhuzamosan nő a tekintélyre törekvő irodák térfoglalása a régi városmagban. Terjeszkedésük meggyorsítja a központok rehabilitását. Ámbár az utolsó harminc évben növekedett az otthon végzett munka aránya, valamint a munkavégzés és így a munkahelyek decentralizációja, mégis az irodák nagy

2 része egybetartotta gárdáját. Az otthon, iiletve a virtuális térben végzett munka jórészt illuzió maradt. Egyelőre. Az elit munkahelyek és a városba visszaköltöző újtípusú lakosság mellett a növekvő számú várost látogatók azok, akik új igényekkel léptek fel a várossal szemben. A régi városmagok építészeti felújítása miattuk, értük, elsődleges feladattá vált. Mindenekelőtt a történelmi városrészek restaurációjára került sor. Az új típusú lakosság, a presztízs munkahelyek, s a történelmi városrészekbe látogatók kikövetelték a kereskedelmi szolgáltatások, a kultúra és a szórakoztatás helyeinek patinás felújítását. Mindezek a tényezők odahatottak, hogy a városmagból magamutogató "vitrin" lett. A múlt reprezentálása eladható áruvá vált, s az elmúlt korok homlokzatai kirakatba kitett áruként szerepelnek. A történelmi városrész építészettörténeti múzeummá vált (Párizs). A visszaáramlásból és az újrastrukturálódásból adódó követelmények kinőtték a régi kereteket, így sor került a periféria ipartelepeinek és sűrűn bépített lakótömbjeinek a felújítására is. Ezekböl egyaránt lett lett új irodai, kereskedelmi, kulturális, szórakoztató, mint lakóhelyi koncentráció. A megalopolisok határtalan kiterjedése végül is kikényszerítette a koncentrációt a szétszórt területeken belül. A szétszórt településekben, a város központtól messzebbre eső külső területeken, a szuburbiákon belül is, munkahelyi csoportosulások, ipari és irodai parkok születtek. Ezért is válnak a regionális városok egyre inkább sokcentrumúvá. Sor került erre ott is, ahol a metropolis eredetileg is több település egyesülésének az eredménye (Berlin, Los Angeles), és ott is, ahol a regionális város kialakulása a metropolisból kiinduló kisugárzás következménye volt (Párizs, Houston). A határtalan szétszóródás végül is bizonyos ellenállást váltott ki. A szuburbia lakosságának egy része meg akarja állítani a végnélküli terjeszkedést, meg akarja akadályozni, hogy újabb és újabb területeket vegyenek el a természettől. Erősödik a vágy a regionális városhatárok lezárására. Ennek ellenére is a természet tere tovább zsugorodik, mert egyrészről a szuburbiából eddig kimaradt lakosság továbbra is kertes házban akar lakni, s másfelől a szuburbiában lakó tehetősebbek még messzebbre, a természet közelébe akarnak költözni. Érthető a vágy, hiszen a regionális városok feltöltődése, a lakosság számának további növekedése azzal a veszéllyel járhat, hogy azok az okok, amelyek az embereket nemrég még elüldözték a hagyományos városból, mint a bűnözés, a levegőtlenség, a zsúfoltság, a szenny, az elviselhetetlen zaj és a kaotikus forgalom, mind újratermelődhetnek, vagy továbbra is fennmaradnak. A városmag felé elinduló visszaáramlás azonban nemcsak a szakemberek, az elit és a jómódúak visszatelepülését, hanem a slum -ok felszámolását is jelenti. A helyükbe lépő múzeum-város kicsínosítása belső funkcióváltással is jár, mert a felújított régi homlokzatok mögé új mentalitású lakosság költözik, s az átalakított belső már új feladatoknak ad szállást. A múlt, a régi életvitel, a tegnapi munkafolyamat mára már mind eltűnt az építészeti maszk mögül. A társadalom újrastrukturálódása éppen a múlt ellen szól, s a történelmi múlt ajnározása ellenére szakadás történik a társadalmi formák folytonosságában. A szanálással együtt a szokások, a hagyományok, az életformák folytonossága is megszűnik. A

3 történelmi múlt konzerválása a történeti folyamat tagadását is jelenti. Ezért a társadalom szociális struktúrája töredezik. A regionális városokon belül, a fent leírt fluktuáció, a társadalmi és városszerkezeti változás új kapcsolatrendszerekkel párosul, mint az elektronikus kommunikáció, valamint folytonosan alakuló közlekedési formák. Az elektronikus kommunikáció azonban mégsem szorította ki a megelőző személyes relációkat, nem helyettesítette a hagyományosat, hanem a kettő egymást kiegészítve, egymás mellett létezik, anélkül, hogy a közvetlen kapcsolat mértéke csökkent volna. A lakosság egyre többet érintkezik, s az érdekeinek és a lehetőségeinek megfelelően a legkézenfekvöbb eszközöket alkalmazza: ha úgy adódik a számítógépéhez nyúl, s az internet, vagy az segítségével kommunikál, esetleg fax-ot küld, vagy videó-konferenciákon vesz részt, miközben mégsem mond le a régimódi személyes találkozásokról. A közös munkahely, a szemtől szembe lefolytatott tárgyalások, a vásárlásban való személyes résztvétel, az áruk eljuttatása a megrendelőkhöz, a klubok, éttermek burjánzása, az együttes szórakozás... mind arra késztetik a lakosságot, hogy az eddiginél is többet közlekedjen. A jelenlegi kétféle kötelék együttesen messze túlhaladja a tegnapi érintkezések számát. A napi helyváltoztatások mennyisége, s hasonlóan a megtett távolságok hossza is egyre nő. Hiába dolgozik otthonából a lakosság egy része, hiába van mindenki előtt számítógép, ha a helyváltoztatások indoka egyre kevésbé következik a munkából. A lakosság legalább 50 százalékban munkán kívüli okokból, vásárlás, szórakozás, látogatás, utazás céljából közlekedik. Mindezzel együttjárt a közlekedési eszközök és metódusok kiszélesedése. Ma a repülőtől a bicikliig a legkülönbözöbb eszközök szolgálják az utazást. A közlekedés új formái ugyanúgy okai mint következményei a városi struktúra átalakulásának. Az, hogy mekkorák a távolságok, hogy milyen eszközök állnak a helyváltoztatók rendelkezésére, az hogy milyen irányba közlekednek, milyen céllal, milyen gyakran, milyen idöpontokban, mind meghatározzák a forgalmi pályákat, s ezzel jelentős mértékben a város strukturáját. A forgalom jellege jelzi a várost. A város centrumába áramlanak a külső területekröl a munkába igyekvők, ugyanúgy mint még messzebbről a látogatók. A multicentrumú városokban viszont a forgalom az ellenkező irányba is haladhat, amennyiben a munkahelyek szétszóródnak, s a dolgozók a szuburbia mellett, a városmagból a külső övezetek felé tartanak. A kombinációk száma végtelen, különösen ha a vásárlás, a szórakozás, a hivatalos és baráti találkozások helyeit, módjait is figyelembe vesszük. A közlekedés mindenképpen a munkafolyamatoknak, az emberi életformáknak és mentalitásoknak a függvénye: hol és hogyan dolgozik, valamint hol és miképpen él a lakosság. A regionális városok fent leírt problémaköréből három trend, a lakosságnak a régi városmagba történő részleges visszavándorlása, a hagyományos, történelmi városközpontok múzeummá válása és a multicentrumú városok kialakulása a vizsgálat tárgya. E jelenkori városfejlődési tendenciák bemutatására három város tűnik a legkézenfekvőbbnek: a város dzsentrifikációjára New York, a múzeumvárosra Párizs és a többcentrumú város fejlődésére Berlin.

4 New York New York lakossága a második világháború óta, a nyolcvanas évekig folyamatosan fogyott, közel nyolc millióról hét millióra. Ezen belül Manhattan lakossága aránytalanul nagyobb mértékben vesztette el lakosságát. Az adatok arra utalnak, hogy a lakosság elhagyta a város belső területeit. A menekülő lakosság egy része a város külterületeire költözött, vagy még messzebbre, a várost körülvevő szatellit települések egyikébe. A metropolis népességével szemben Nagy New York lakossága a megalopolis területén belül nem csökkent, hanem valamivel nőtt. Ez a trend a nyolcvanas években megfordult, s a szorosan vett metropolis lakosságának a száma, s ezen belül a belső területeké újra növekedni kezdett. Elkezdődött a városba való visszaáramlás. New Yorkban ma nyolc és félmillióan laknak, míg Manhattanben 1.6 millió lakost tartanak nyilván. Ez utóbbi adat csak némi növekedést jelent. Az újonnan érkezettek azonban nem egyszerűen visszaköltözők, mert a bevándorlók Amerika egész területéről jöttek. Jelentős részük a szuburbiákból települt át, de ugyanúgy érkeztek az Egyesült Államok messzebb fekvő vidékeiről, sőt jelentős részük más országokból emigrált a metropolisba. Egyre megy, a népesség növekvő számaránya mindenképpen a metropolisban élők gyarapodására utal. Új jelenség, hogy a régi és az új típusú városbaáramlás és a kivándorlás egyidejűleg észlelhető. A növekvő számok azért sem szólnak egyszerű visszaáramlásról, mert az ideoda vándorlás következtében a városba költözők száma meghaladja a gyarapodást jelző adatokat. Ez a lakosságcsere egyben újrastrukturálódást is jelent, mert az újonnan jöttek más társadalmi csoporthoz tartoznak, mint azok akik helyébe léptek. A városból kivándorlók között napjainkban a tehetősek mellett a szegényeket is megtaláljuk, akiket nem egyedül a szuburbia jobb életfeltételei csábítanak, hanem a belső területek rohamosan emelkedő lakásárai kényszerítenek a városmag elhagyására. A visszaköltözők mindenképpen jobb anyagi helyezetűek, képzettebbek, s más igényekkel lépnek fel, mint kiköltöző elődeik. Ezért még azonos lakosságszám mellett is a négyzetméterben mért lakóterület növekedéséről kell beszélnünk. Az újonnan bevándorlók nagyobb területű lakásokat foglalnak el, mint amilyenekben a várost elhagyók laktak. Ezenfelül a városba beköltözőknek magasabb a lakással szemben támasztott minőségi követelménye is. A visszaköltözők kikényszerítik a város belső területeinek a rehabilitását. Miért költöztek el a városlakók és miért térnek vissza? Mint már fentebb szó volt róla, a lerobbant városrészek, a nyomortelepek, a bűnözés, a túlzsúfoltság, a levegőtlenség, a légszennyeződés, a sűrű kaotikus forgalom, az elviselhetetlen bűz és zaj, a felfokozott életvitel mind hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság a város belső negyedeiből elmeneküljön. E negatív tényezőkkel szemben vonzóvá tette a szuburbiát a saját, a kertes ház lehetősége, a nagyobb mozgásterület, a természet közelsége, a friss levegő. Idővel azonban mindez az előny kezdett a

5 visszájára fordulni. A legtöbb kiköltöző számára a telek, s ezzel a kertek mérete zsugorodott, míg a házak ára exponenciálisan növekedett, s ezért egyre messzebbre kényszerült a munkahelyétől, s egyre több időt kellett a szuburbia lakójának a forgalomban, az autópályákon eltöltenie. Az egyéni autó használata olyannyira megnövelte a bűzt és a zajt, hogy a kiköltöző ugyanolyan rossz helyzetbe került, mint amilyenben annak előtte volt. A szuburbia, rohamos terjeszkedésének a következtében, egyre messzebb került a természettől, s végül még a bűnözés is elérte a külső területeket. A legújabb, a 2000-ből való népszámlálási adatok igazolják ezt a népvándorlást. A New Yorktól messzebb fekvő helyek elvesztették a munkaalkalmak jelentős hányadát (a hagyományos ipart), s csak azok a lakók maradtak, akik vagy nem dolgoznak, vagy akik otthonukból kiindulva is végezhetik feladataikat. Azok jó része is akik ezidáig a regionalis város távolabbi vidékein laktak, azok is kiköltöztek a kisvárosokból a szuburbiákba, legtöbbször a kisvárosok szuburbiájába. Azoknak a városoknak a népessége viszont, amelyek közelebb estek a metropolishoz, megszaporodtak, mert a lakosság többsége, jóval többen mint annak előtte, New Yorkba jár dolgozni. Azok a kisvárosok sem vesztettek lakosságukból, sőt növekedtek, amelyek valamilyen charme -mal rendelkeznek, mint például Hudson City, amelynek előzőleg felére csökkent lakossága újra duzzad, mert régi épületei, hagyományos kézműves ipara, csendje, a folyó látványa, különös attrakciót jelent azok számára akiket a munka nem köt New Yorkhoz, vagy akik nem szorulnak pénzkeresésre. A városba, illetve a városmagba visszaköltözés oka kettős. Egyrészt a város ma kevésbé kellemetlen mint annak előtte és másrészről a visszaköltözés előnyökkel is jár. A városmagokban a bűnözést nagy erőfeszítések árán csökkentették. Több rendőr járja az utcákat, kevesebb a kéregető és a hajléktalan. Nem azért, mert megoldották volna az előidéző okokat, hanem mert elüldözték őket más területekre. A központokból kiköltöztették a menhelyeket, míg egyes amerikai városokban az ország másik része felé tartó repülőkre tették fel - visszatérő jegy nélkül - a csavargókat. A kitisztított utcával párhuzamosan elkezdődött a belső városnegyedek rehabilitása, épületeinek a helyreállítása. A helyhatósági szervek is hozzájárulnak a felújításhoz és a revitalizáláshoz, még a kisebb települések esetében is, hogy megtartsák a nagyobb városba elvágyó lakókat. Ezért az elavult középületek renoválása mellett újakat is emelnek. A legtöbb amerikai belváros újjáépül, mint Detroit vagy San Francisco. A majd egy milliós El Paso hosszú időn át elhanyagolt központjában az elmúlt évtizedben múzeumot, kultúrcentrumot, színházat, kiállítási és konvenciós központot magába foglaló belvárost alakítottak ki. Másoldalról viszont a forgalom - s az ebből adódó kárososodások, mint zaj, bűz és zsúfoltság - semmivel sem csökkent, közlekedni ma sem lehet a metropolisok belterületein, még ott sem, ahol a városmagból kitiltották a kocsikat, s akkor sem, ha a tiltást szigorúan veszik. Így Rómában, ahol az autók helyébe beléptek a még több zűrzavart okozó mopedek. Más városokban sétálóutcákat alakítottak

6 ki, mint Bécs belvárosában, vagy Milánóban, rendszerint szűkreszabott területeken. Amerika még ezeket a példákat sem követte, New Yorknak egyetlen egy utcájából zárták ki a magánkocsikat. Ennek ellenére is a jómódú idősek beköltöznek Manhattanbe, mert a sűrű beépítésnek köszönhetően könnyen, gyalog is elérhetőek a létfontosságú szolgáltatási cikkeket árusító boltok, áruházak. Sok esetben fel is hozathatják a boltokból a megrendelt árut, s az idős lakosnak nem kell mindenért kocsiba szállnia. A települések alakulása azonban a regionális város területén belül sem történik egyenletesen, s így a feladatok is és a megoldások is eltérőek. Míg a szuburbia egyes helyei sűrűsödnek, s hálozatán belül gócpontok alakulnak ki, addig a belső városmag beépítésének fellazítására is történnek kísérletek. A metropolisok mai merev utcarendjét épületcsoportok szabadabb formáival, kötetlenebb kapcsolataival, plázákkal, parkokkal váltják fel. Egyelőre kevés eredménnyel. A városszerkezeti formálódás e két tendenciája nem egyenlő mértékű, s nem is egyenlíti ki egymást. Manhattanben egymás után húzzák fel a emeletes lakóépületeket, különösen az Upper Eastside sugárútjain (Avenue-in), ahol az utóbbi két évtizedben, az 59. utcától a 96. utcáig, több mint negyven magasépület készült el, ami összesen lakást jelent. Ennyi lakás áll, állt a lakásigénylők rendelkezésére, ami nagyjából - figyelembe véve, hogy a visszatérők nagy része gyerekek nélkül költözik be a lakásokba lakosnak felel meg. Ha a Manhattan egészére vonatkozó adatokat vesszük figyelembe, akkor az újonnan elkészült lakások számát legalább re becsülhetjük. Amennyiben a kisebb és a régebben felépített, de napjainkban felújított lakások számát is figyelembe vesszük, akkor a en felüli adat is rendkívül mérsékelt. Természetesen a beköltözők között jelentős a már korábban is Manhattanben élő lakos, mégis a visszavándorlásból adódó hányad oly annyira számottevő, hogy új trendről, a belső városrészekbe történő visszaköltözés trendjéről beszélhetünk. A mai nagyjából másfél millió lakosú Manhattan 13%-a lakik új vagy az utolsó két évtizedben felújított lakásokban. Ezek az új lakhelyek mind a legkülönbözőbb biztonsági berendezéssekkel és újtípusú házmester őrökkel ellátott épületek, amelyekben félelem nélkül élhetik életüket az idősebbek is. A meglett korú lakosság visszavándorlási szándékára utal, hogy egyes szuburbiák vezetősége kétségbeesve próbálja ezt a költözési folyamatot megállítani, illetve visszafordítani, mert az elköltöző öregek helyére lépő többgyerekes családok gyerekeinek az iskoláztatása a helyi hatóságok gondja, s az ebből következő pénzügyi teher a város költségvetését keményen sújtja. Az idősek mellett a városbaköltözők másik nagy csoportja a fiatal, ambiciózus, egyetemet végzett szakemberekből áll. Legtöbb esetben gyerektelen házaspárokról vagy egyedülállókról van szó, akiket elsősorban a munka és a pénzügyi koncentrációból adódó nagyobb lehetőségek vonzanak a városba. Életük nagy részét a munkahelyükön töltik, s nincs idejük közlekedni. Ezért ők inkább választják a városi életformát, annak minden zaklatottságával

7 egyetemben, s a fennmaradó idejükben élnek a város nagyobb szórakozási és művelődési lehetőségeivel. Sokan egyetemi tanulmányaik miatt jöttek a városba, ott kaptak munkát és ott ragadtak (a Manhattanben székelő nagy egyetemek közül egyedül a Columbiát, az NYU-t és a CUNY hallgatóságát figyelembe véve, több mint százezeren tanulnak, míg az összhallgatók létszáma ennek a többszöröse). Ezeknek a rétegeknek köszönhető, hogy az előadótermek megtelnek és hogy hosszú sor alakul ki a kiállítások és a múzeumok kapui előtt. A városi élet izgalma ott tartja őket. De nemcsak a hagyományos város sűrűségéből adódó előnyök vonzották a fiatal értelmiségieket, hanem egyben menekültek is, a szuburbia unalma, sivársága és magányos életformája elől. A város azonban nem csupán több lehetőséget nyújt, s izgalmasabb életet ígér, de nehézségekkel is jár, s még ma is megvannak a hátulütői. A régi városból nem tűntek el mindazok a negatív tényezők, amelyek a lakosság egy részét menekülésre késztették. Nem tűntek el teljesen a slum -ok, a lerobbant negyedek, nem csökkent a zsúfoltság, semmivel sem kevésbé szennyezett a levegő, mint annak előtte, s a forgalom pontosan olyan kaotikus, száguldó - vagy éppen ellenkezőleg, a napszaktól függően mozdulatlan - mint azelőtt. A város belterületén ma is kevés a park, a zöldterület. Igaz a slum -ok felszámolása folyamatosan halad előre, s Manhattannek napjainkban nincs olyan negyede, amelyiknek az állaga, s a közbiztonsága ne javulna szüntelenül. A folyamat olyan negyedekre is vonatkozik, mint Lower East Side vagy Harlem, ahol a rehabilitált épületek száma folytonosan növekszik, s a még lerobbant állapotban lévő épületek gazdái csak a pillanatra várnak, hogy a már régóta tulajdonukban lévő épületet felújítva piacra dobják. Előbb a diákok, a művészek, vagy a bohém életet kedvelők költöznek be az alacsony bérű negyedek lakásaiba és volt raktárépületeibe, majd őket követik a galériák, végül az egyre elegánsabb vendéglők, s hamarosan sikk lesz a negyedben lakni (Chelsea). A zsúfoltság New Yorkban sem változott, inkább nőtt. Az újonnan felhúzott, a megelőzőknél jóval magasabb lakó- és irodaépületek gyors ütemben épülve egyre több járókelőt eresztenek az utcák járdáira, vagy ültetnek taxiba, így fokozva az utcák forgatagát. Az épületek növekvö magassága egyrészt az úgy nevezett airright -ból, a szomszédos alacsonyabb épületek fölött megvásárolt légtér jogából adódik. A magasságnövelésnek másik lehetősége a plazak létesítése. A földszinti terület egy része beépítetlen marad és ezeken a tenyérnyi területeken semmire sem használható minitereket alakítanak ki. Ezek arányában viszont az építettők jogot nyernek a magasság növelésére. Fent még sűrűbb lesz az épületrengeteg. Utólag ezeket a köztérnek készült tereket is be akarják építetni a beruházók, s további alkudozások révén visszaveszik az előbbi cserebere során elvesztett területet. Így építették be a Philip Johnson tervezte AT&T épület árkádjai alatt a közteret... Ahhoz, hogy a város levegősebb, tisztább, frissebb, egészségesebb levegőjű legyen, többet kell tenni mint egyes utcasarkok levágása és mini-mini terek létesítése. A radikális megoldás mindaddig várat magára, amíg a beruházókkal szemben az ökológiai törekvéseket támogató szomszédsági szervezetek meg nem erősödnek, s kivívják, hogy a város jelentős területeket biztosítson

8 közparkok számára. A kezdeményezés és a kitartó küzdelem sikeres lehet a szomszédok összefogásának az eredményeképpen, mint a Manhattan-i East Village-ben, ahol a beépítetlenül maradt üres telkek összekapcsolása révén a környék több kisebb szabad térhez jutott, s parkokat tudott kialakítani. Mindezek az eredmények, bármennyire is tiszteletreméltóak, mégis csak toldozgatásokfoltozgatások, s nem helyettesíthetik az elengedhetetlenül szükséges nagyméretű, nyílt, zöld területek kialakítását. A legnagyobb nehézség továbbra is a közlekedés körül van. A kielégítő megoldás a mainál jóval nagyobb erőfeszítést követel. Jelen pillanatban a magánkocsi forgalom helyettesítése a tömegközlekedéssel csak némi eredménnyel járt. A legtöbb megalopolis elkezdte kiépíteni a maga metróhálózatát. Még Los Angeles is. Egyes városok visszarakják a tegnap elbontott villamossíneket, s újra csilingel a villamoskocsi (Strasbourg). Más városok bicikli utakat építenek ki (Berlin). Párizsban újra megjelentek a biciklisrendőrök, sőt egyes rendőrök lábukra görkorcsolyát húzva cirkálják a várost. Mindezek csak a kezdő lépések, s a magánkocsiktól ma is zsúfolt a belváros. Párizs Dícsérendő kezdeményezés, hogy az Európai Unió minden évben megrendezi a Car Free City mozgalmat, amelynek keretén belül, több mint 50 európai város egy napra belvárosának egy részéből kizárja a magánkocsikat. Egy nap tapasztalata azonban nem jogosít fel komoly tanulságok levonására, a kocsivezetők, árusok, vásárlók egyaránt egy napra elhalasztják tennivalóikat. Mégis, ez a kezdeményezés is arra utal, hogy nyomás nehezedik a hatóságokra. Érzik, valamit tenniök kellene a probléma megoldása érdekében. Legújabban Párizs polgármestere nyaranta egy hónapra lezárja a Szajna jobb partján a rakpartot a kocsik elől. Helyette strandot alakítanak ki a város közepén, homokkal, nyugágyakkal, napernyőkkel, s a terepet megszállják a gyerekek, a biciklizők, a görkorcsolyázók és a sétálók. Minden olyan javaslatot, amelyik csökkenti a tumultust, a levegőszennyeződést és az energia fogyasztást, csak nagy örömmel lehet üdvözölni. A probléma azonban elsősorban nem a közlekedésböl, hanem a város strukturájából adódik, illetve a közlekedési bajok felerészt a város szervezetének a következménye. Amíg a város gócpontjai, a lakosság által frekventált helyek messze fekszenek egymástól és a lakhelyektől, nem várható kielégítő megoldás. Mindaddig amíg a lakosság a mai mértékben közlekedik, s mindaddig amíg kocsijába kényszerül, ha dolgozni, vásárolni vagy szórakozni akar, addig nem remélhető radikális változás. Emellett a magánkocsi használatának másik oka kétségtelenül mentális, a lakosság preferenciáiból, magatartásából, kényelmességéből következik, az emberek tekintélyes része szeret saját kocsival közlekedni. A közlekedési problémák megoldásának előfeltétele a gyakran felkeresett helyek megosztása. Egyáltalán nem mindegy, hogy a szétszórtan élő lakók hogyan jutnak el különbözö helyekre. Mindaddig, amíg a lakás a periférián van, s a

9 dolgozók naponta több órát utazva (kocsi+vonat+metró) a régi városközpontba járnak vissza dolgozni, esetleg tanulni, kirakatok áruit felmérni, kikapcsolódni, addig nem várható alapvető változás. A megoldás csak akkor és attól remélhető, ha a regionális városok szétszórt szuburbiáján belül sűrített központok alakulnak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a lakók ezeken a helyeken is kielégíthessék az alváson, a család ellátásán, a gyereknevelésen kívüli igényeiket. A megoldás másik feltétele, hogy a szétszórt lakónegyedek is koncentrálódjanak, méghozzá a munkahelyek és a szolgáltató központok körül. A képlet: szétszórtan koncentrálni, az összevont, sűrített városmagok decentralizálása. Amennyiben megerősödik ez a tendencia, akkor a strukturális változás nyomán elképzelhető, hogy a forgalomban is radikális megújhodás jön létre, s a dolgozóknak és a vásárlóknak kevesebbet kell közlekedniök. A tömörebb szomszédságok centrumaiban, a régi városi életvitel előnyeit össze lehetne kapcsolni, az újabb kommunikációs és közlekedési technika széleskörű lehetőségeivel. A városba áramlással párhuzamosan észlelhető az ezzel ellentétes trend is. Az európai és az amerikai városok belső területein - néhány metropolist kivéve, mint New York vagy San Francisco - csökken vagy stagnál az ott lakók száma. Párizs lakossága folyamatosan fogy ben még 2,7 millió lakost számlált a város, mára a népesség 2,3 millióra esett le. Ezzel együtt nem csökken, sőt nő a beépített és hasznosítható alapterület nagysága. Mindez nem a város jelentőségének a csökkenését jelenti, hanem Párizs társadalmának és szerepének az átváltására utal. A lakosság kicserélődik. A kisiparosok, műhelyeikkel egyetemben, valamint a szegényebb rétegek és az etnikai kisebbségek kiszorulnak bérelt lakásaikból s a városból. A lélekszám csökkenés és a beépített terület növekedése a gazdagodás következménye, a fentebb említett rétegek rovására. A változás egyik, már fentebb említett oka, hogy a visszatelepülők elődeiknél, a szegények hajlékainál nagyobb lakásokba költöznek. A belváros megújulásának másik előidézője az irodai központok térfoglalása. A nagy vállalatok korporációs központjai mind a város centrumában és egymás közelében akarnak maradni, vagy oda szándékoznak betelepedni, többnyire exkluzívabb épületekbe mint azelőtt. Ez a folyamat is lakosság csökkenéssel jár. A korporációk számára presztízskérdés a központban székelő iroda, ahol a környezet miliője az erőt, a nagyságot, a biztonságot, az örökkévalóságot és a tiszteletben tartott státust illusztrálja. Hasonlóan továbbra is a városközponthoz ragaszkodnak az állami közigazgatás legfontosabb intézményei. A központban levés a hatalom jelképe. Végül a rendbehozott városmagok vonzzák a látogatókat, a turistákat. Jönnek mindazok, akik üzletkötés, tárgyalás céljából keresik fel a városokat, és odaáradnak azok is, akik számára a városok az izgalom, a különleges napok helyei, ahol jól szórakozhatnak, s ahonnan gazdag emlékekkel térhetnek vissza otthonukba. Számukra húzzák fel egymásután a szállodákat, tatarozzák az éttermeket, építik az újabb és újabb fedett vagy nyitott vásárlóutcákat, szórakoztató és mozikonglomerátumokat, valamint a múzeumokat, a galériákat és ehhez hasonlóan a konferenciákat, a rendezvényeket, s a koncerteket

10 befogadó épületeket. A belső területeket kicsinosítják, hogy az ott dolgozó, vagy a tárgyalásra odautazó üzletembereket és az odazarándokló turistákat elbűvöljék. Ezért nevezték el a renovált belvárosokat vitrin -nek, s a revitalizált, a múltat reprezentáló, vagy a múlt illuzióját keltő negyedeket múzeumvárosnak. Ez a tendencia a nyugati világ legtöbb városára áll. Amerika városai egymás után újítják fel belterületeiket, ma már nemcsak rombolás/újjépítés révén. Több mint két évtizeddel ezelőtt még lebontották a New York-i Penn Stationt, de a Grand Central Stationnek - széles társadalmi összefogás eredményeképpen - már sikerült elkerülnie a rombolást. S ahogy a régi divatba jött, úgy építik az új régit. De a rombolás mégsem szűnt meg teljes mértékben, mert a hagyományos városban nem áll rendelkezésre elég szabad terület, s nem kifizető az elavultat helyén hagyni. A legpregnánsabb példák Távol-Keletről valóak, - mint páldául Tokio, Hong Kong, Taipei -, ahol a húsz évnél idősebb épületek már réginek, elavultnak számítanak. A régi, alacsony beépítésű, vagy elhagyott területek helyén hamarosan magas lakó- vagy irodaházak emelkednek. Ez a tendencia a már fent említett példák mellett New Yorkra is érvényes. A garmadával felhúzott magasházak mellett itt sor kerül a központ felújítására is. Újjávarázsolták a Times Squaret. Eltüntették a környékről a sexshop-okat, a kábítószert árulókat, s ma a látogatókat kápráztatja az új üveg/acélvázas épületeken megjelenő, több emelet magaságú mozgókép áradat. Minden színes, villog és pereg. Terv készül az East River mentén, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) épületei mellett, a New River City kiépítésére. Küszöbön áll a központi autóbusz terminál mögötti széles sávon a ma még manufakturákkal, alacsony épületekkel beépített Hudson parti terület lebontása. Új irodanegyed számára készítik elő a terepet. A múzeum-város legeklatánsabb példája Párizs, ahol a múltat folyamatosan rekonstruálják, de ezenkívül az új is folyamatosan megjelenik. Az utolsó két évtizedben nyolc hatalmas komplexumot hoztak létre a városban. A cél olyan monumentális épületemlékek létrehozása volt, amelyek világvárosként reprezentálhatják Párizst, miközben öregbítik az éppen soron lévő köztársasági elnök hírnevét. A gigantikus művekből nyolc esett Mitterand idejére, s ezekből négy múzeum, melyek az ő égisze alatt valósultak meg. Ezeken kívül a Musé d Orsay V. Guiscard elnök nevéhez fűződik, míg az őt megelőző elnök, Pompidou is múzeummal (a Boubourg vagyis a Centre G. Pompidou) tette nevét halhatatlanná. A sorozatba beletartozik még a harmadik oparaház, a nemzeti könyvtár és kiállítási pavilonokkal, múzeumokkal, koncert termekkel benépesített, 60 hektárnyi Parc de La Villette. Ezeken kívül elkészült két hatalmas minisztériumi épület is, mely két utóbbi is hozzájárult ahhoz, hogy napjaink Párizsa a modernista emlékművek városává váljon. Az egyik ilyen nagyszabású mű, a pénzügyminisztérium, amelyet kitelepítettek a Louvreból - az együttes múzeumi részének bővítése során -, s ma mellső pillérlábait kissé messzebb a Szajnába meríti. A másik, minisztériumot magábafogadó épület, a La Grande Arche (La Défense), amelyik elsősorban emlékmű, s csak másodsorban minisztérium. Az új diadalív, a Champs Élysées-vel hangsúlyozott párizsi tengely befejezése, az Arc du Carrousel-lel ellentétes

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény Budapest, 2008. október 15. A lengyel ingatlanberuházó- és fejlesztő Echo Investment a mai napon bemutatta a MUNDO Zugló Kerületközpont

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC MEGVALÓSULT FEJLESZTÉS CITY LOGISZTIKA LOGISZTIKA, EGYBEN. A Budapest

Részletesebben

Németország. Ha az építészet valóban megfagyott zene, akkor...

Németország. Ha az építészet valóban megfagyott zene, akkor... Németország... és szabadtéri éttermekkel, mint ez itt, ahol a blokkház mögött a város egyik jelképének a Frauenkirche templomnak a két tornya emelkedik. 49 Konzervált útipor A másik olyan emlékem, ami

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Kormányzati és innovációs negyed

Kormányzati és innovációs negyed Kormányzati és innovációs negyed a felvirágzó, új belvárosban www.corvinsetany.hu Corvin Sétány pályázati előnyök Már meglévő koncepció Az előírt irodai nagyságot tudjuk biztosítani Megvalósítás indulásra

Részletesebben

Jövő Műhely 2014-2020

Jövő Műhely 2014-2020 Jövő Műhely 2014-2020 CSMKIK Kommunikációs- és Reklámklub 10 + 2 kockában Volford László CSMKIK kommunikációs és reklámklub vezető Prológ A Jövő műhely 2014-2020 indulása Jelentősen megnövekedett a szakember

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Tisztelt Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes úr!

Tisztelt Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes úr! Tisztelt Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes úr! Januári megállapodásunk alapján küldjük a Magyar Kerékpárosklub javaslatait Budapest kerékpáros közlekedési helyzetének javítására. A szakembereink

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás A város. Az urbanizáció Nyugaton 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás Az urbanizáció Nyugaton 2. KI A VÁROSBÓL szállítási forradalom ipari munkahelyek

Részletesebben

TELEPÜLÉSI ÉLETMINÕSÉG AUDIT TÉMAKATALÓGUSA

TELEPÜLÉSI ÉLETMINÕSÉG AUDIT TÉMAKATALÓGUSA XVIII. rész TELEPÜLÉSI ÉLETMINÕSÉG AUDIT TÉMAKATALÓGUSA A Városi Életminőség auditja a város által nyújtott életminőség elemekkel és a város által nyújtott szolgáltatásokkal való elégedettség, amely a

Részletesebben

MALOM. Mester-Csiki Borbála Bevezetés az építészetbe 2014

MALOM. Mester-Csiki Borbála Bevezetés az építészetbe 2014 MALOM A malom kifejezés egy olyan dolgot takar, mely darabos, nagyobb részecskékből álló anyagot aprít, őröl finomabbá, az anyag további felhasználását elősegítő formába hozza, más szóval feldolgozza.

Részletesebben

Javaslatok a városfejlesztési koncepció felülvizsgálatával kapcsolatban

Javaslatok a városfejlesztési koncepció felülvizsgálatával kapcsolatban Javaslatok a városfejlesztési koncepció felülvizsgálatával kapcsolatban Arrabona Városvédő Egyesület 2016. január 15. Tájékoztatás Győr polgárai részére a helyi pártlapok (Kisalföld, kisalfold.hu és Győr

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Beszámoló a Biatorbágyi

Részletesebben

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008. Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,

Részletesebben

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt Bevezető A projekt megvalósításának tágabb környezete Az Ipari Park és a tervezett M8-M4 tengely kapcsolódása az összeurópai hálózathoz (Helsinki folyosók)

Részletesebben

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék Empirikus kutatás Térszerkezet, gazdasági potenciál, munkaerőpiac, innováció, humán szolgáltatások,

Részletesebben

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika.

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Akár a szociálpolitika egyik ágának, akár azon kívül eső törekvésnek tekintsük is, bizonyos, hogy ez a fogalom nem új, még ha talán először mondjuk is itt ki a szót.

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

75 % kiadva CDO. calasanz downtown offices. egyed l ll sziget a belv rosban. www.cdo.hu

75 % kiadva CDO. calasanz downtown offices. egyed l ll sziget a belv rosban. www.cdo.hu 75 % kiadva CDO calasanz downtown offices egyed l ll sziget a belv rosban www.cdo.hu Ki költözik Budapest legjobb irodájába? Budapest bővelkedik jobbnál jobb adottságú irodákban, irodaházakban. Olyan

Részletesebben

A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái

A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái A Lakatos Család 2006 Évi Fényképes Krónikái még gőzünk sincs hogy hova és mikor, valószínű 2008 nyara lenne leghamarabb. Üdvözlet Denver-ből, a nagy Atlanti kacsaúsztató másik partjáról. Sok szeretettel

Részletesebben

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra GIS OPEN Székesfehérvár 2012 Mizseiné Dr. Nyiri J. Horoszné Gulyás M. "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával készült." 1 Meghatározások,

Részletesebben

VÁZLAT TERV Műszaki leírás A tárgyi vázlatterv a két intézmény közötti átrium zárt udvar lefedésének és a városi könyvtár művelődési ház felőli feltárásának kialakításával foglalkozik. A tervben javasolt

Részletesebben

Integrált közlekedéspolitika és területhasználat Curitibában

Integrált közlekedéspolitika és területhasználat Curitibában Integrált közlekedéspolitika és területhasználat Curitibában Hogyan válik egy harmadik világbeli nagyváros a fejlett országok metropoliszainak példaképévé? Hogyan lehetséges, hogy egy népes dél-amerikai

Részletesebben

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből 18. 2d-2 Páfrány úti URÁN Társasgarázs A Páfrány út 543/1 hrsz-ú ingatlan beépítési %-nak növelése 70%-ra (Páfrány úti garázstelep). nem nem igen A kérést méltányolandó, az övezetben a beépítési lehetőséget

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt 1 topográfia Budapest, Zugló Nagy Lajos király útja Bosnyák tér, Egressy tér közötti tervezési terület 2 a hely szelleme nagyvárosi lépték, kontraszt, tér és tömeg, transzparencia, transzcendencia történelmiség,

Részletesebben

A közterek funkcióiról és a belső udvarok használatáról Egy győri példa

A közterek funkcióiról és a belső udvarok használatáról Egy győri példa A közterek funkcióiról és a belső udvarok használatáról Egy győri példa Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése 2014. november 27-28. Jóna László okleveles településmérnök, tudományos segédmunkatárs

Részletesebben

A 95%-os támogatású, 156 millió Ft összköltségű projekt a Támogatási Szerződés szerint 2014. január 1. napjával elkezdődött.

A 95%-os támogatású, 156 millió Ft összköltségű projekt a Támogatási Szerződés szerint 2014. január 1. napjával elkezdődött. SAJTÓKÖZLEMÉNYEK 2014 JANUÁR 15. Kalocsa Városa ismét elnyert pályázattal büszkélkedhet. Ezúttal az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,

Részletesebben

Moszkva látványosságai

Moszkva látványosságai Moszkva látványosságai Vörös Tér Kreml Vaszilij Blazsennij székesegyház Gum áruház Moszkvai metró Arbat Moszkvai Állami Egyetem Tretyakov Képtár/ Galéria Lenin Mauzóleum Kolomenszkoje Fegyvertár Állami

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE

Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE 1. Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 1. Sajnos vagy szerencsére? A belvárosban lakom. A földszinten lakom. Elég messze lakom a belvárostól.

Részletesebben

SzeptEmber Feszt 2011 Gasztronómiai és kulturális fesztivál 2011. szeptember 2-4. www.szeptemberfeszt.hu

SzeptEmber Feszt 2011 Gasztronómiai és kulturális fesztivál 2011. szeptember 2-4. www.szeptemberfeszt.hu SzeptEmber Feszt 2011 Gasztronómiai és kulturális fesztivál 2011. szeptember 2-4. www.szeptemberfeszt.hu A Rétesvonat 35 féle rétest sütött meg Előzmények 2010-ben a GKRTE volt díszvendégünk 2000-ben jött

Részletesebben

1. Sajószentpéteri Területi Szociális Ellátó Központ Integrálása (ÉMOP- 4.2.1/C-2f-2009-0001)

1. Sajószentpéteri Területi Szociális Ellátó Központ Integrálása (ÉMOP- 4.2.1/C-2f-2009-0001) Észak-magyarországi Operatív Program, Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex, valamint bölcsődék önálló fejlesztése: Sajószentpéteri Területi Szociális Ellátó Központ Integrálása

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Boldogtalanság miatt válunk A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Családon belüli erőszak Állítás: a házasságokban a férfiak úgy

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

BOLTOK, HELYEK, EMBEREK FÖLDSZINTI FUNKCIÓK TÉRBELI MEGOSZLÁSA ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI

BOLTOK, HELYEK, EMBEREK FÖLDSZINTI FUNKCIÓK TÉRBELI MEGOSZLÁSA ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI BOLTOK, HELYEK, EMBEREK FÖLDSZINTI FUNKCIÓK TÉRBELI MEGOSZLÁSA ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI SZENDREI ZSOLT építészmérnök, PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki kar, Urbanisztika

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Noah M. Steinberg elnök-vezérigazgató VÁROSFEJLESZTÉS A DUNA MENTÉN 2010. május 6. BEMUTATKOZÁS A WING Zrt. az egyik legnagyobb magyar ingatlanvállalkozás.

Részletesebben

PÁRIZS HÍRES, ÉS ÉRDEKES ÜZLETEI, BUTIKJAI, PIACAI

PÁRIZS HÍRES, ÉS ÉRDEKES ÜZLETEI, BUTIKJAI, PIACAI PÁRIZS HÍRES, ÉS ÉRDEKES ÜZLETEI, BUTIKJAI, PIACAI Párizs vitathatatlanul a divat fővárosa, és a shoppingolni szeretők álma. Otthona az ún. Haute Couture üzleteknek, ahol a világ 15 vezető divatcégének

Részletesebben

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről -

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - 2012. november 6. Promontorium Polgári Casino Somfai Ágnes: somfai.agnes@lehetmas.hu Tervek Remélhetően 1998-ban megkezdődik

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Tanulmányút a Zala megye és Stájerország közti együttműködés kialakítására Graz, 2014. április 28. Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Christian Nussmüller, Graz városa, városépítési

Részletesebben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben Winkler Ágoston menetrendi elıadó Kisalföld Volán Zrt. Bevezetés Egyéni közlekedés térnyerése Közösségi közlekedés szerepe csökken

Részletesebben

A közterületek használatáról

A közterületek használatáról Gyöngyöshalász községi Önkormányzata Képviselőtestületének 12/2008. (V.22.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 17/2008.(VI.26.), 19/2013.(XII.10) önkormányzati rendeletei egységes szerkezetben

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

www.duen.hu www MÉDIA ajánlat a 201 20 2 1

www.duen.hu www MÉDIA ajánlat a 201 20 2 1 MÉDIA ajánlat 2012 www.duen.hu, a kezdõoldal 1999 óta mûködik a weblap, mint a magyar autósport élet vezetõ hírforrása. 3x nyerte el az MNASZ-tõl az ÉV AUTÓS HONLAPJA megtisztelõ elismerést. Több, mint

Részletesebben

Iparművészeti Múzeum Rekonstrukciója és értéknövelő tervezése Budapest, IX. kerület, Üllői út 33-37.

Iparművészeti Múzeum Rekonstrukciója és értéknövelő tervezése Budapest, IX. kerület, Üllői út 33-37. Iparművészeti Múzeum Rekonstrukciója és értéknövelő tervezése Budapest, IX. kerület, Üllői út 33-37. 2012. Országos tervpályázat: megvétel Tervezők: munkatárs: Szakági tervezők: Dobai János DLA Bálint

Részletesebben

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza geopolitikai helyzete Három országhatár vonzásában 100 km-en belül

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Gráfelméleti alapfogalmak-1

Gráfelméleti alapfogalmak-1 KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára Gráfelméleti alapfogalmak Előadó: Hajnal Péter 2015 1. Egyszerű gráfok Nagyon sok helyzetben egy alaphalmaz elemei között kitűntetett

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

Tószeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól

Tószeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól 1 Tószeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Tószeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Ú J P A L O T A - F Ô T É R

Ú J P A L O T A - F Ô T É R HELYZET: 1. gépkocsi orientált közlekedés szervezés az egész lakótelepen 2. széles észak-déli tengely - erôs szélcsatorna hatás 3. becsatlakozó délkeleti irányú út (az Y alakú útcsatlakozás elôny is lehetne)

Részletesebben

Hallgatói beszámoló 2009/2010 Ősz

Hallgatói beszámoló 2009/2010 Ősz Hallgatói beszámoló 2009/2010 Ősz Saxion University, Hollandia, Deventer Molnár László Bemutatkozás Molnár László végzős gazdálkodási és menedzsment szakos hallgató vagyok vállalkozásszervezés szakon.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra...

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2013 51. hét Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2/8 3 4 5 7 8 Lakáspiaci hírek 2013 51. hét

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI

A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI A VÁROSRÉGIÓ SZERKEZETE FUNCTIONAL URBAN REGION (FUR) Központi város Elővárosi öv (agglomeráció) AZ URBANIZÁCIÓ CIKLUSAI Urbanizáció Szuburbanizáció Dezurbanizáció Reurbanizáció

Részletesebben

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE

Részletesebben

BAROKK KEMENCE A RÁTH-HÁZBAN

BAROKK KEMENCE A RÁTH-HÁZBAN BAROKK KEMENCE A RÁTH-HÁZBAN Pályázat (16.348) beszámoló Papnövelde u. 2. társasház 1053 Budapest, Papnövelde u.2. Tel.: +36/30/9-642-169 Mail: attila.jeney@gmail.com Web: http://papnovelde2.hu/ Papnövelde

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

A településrendezési tervezés és az operatív településfejlesztés (megvalósítás) összefüggései

A településrendezési tervezés és az operatív településfejlesztés (megvalósítás) összefüggései A településrendezési tervezés és az operatív településfejlesztés (megvalósítás) összefüggései Az a települési önkormányzat, amelyik megalkotja településrendezési terveit és helyi építési szabályzatát,

Részletesebben

A cég telephelye. A vállalkozás alapításakor meg kell jelölni a cég székhelyét (és a telephelyeket ha vannak).

A cég telephelye. A vállalkozás alapításakor meg kell jelölni a cég székhelyét (és a telephelyeket ha vannak). A cég telephelye 1. Székhely és telephely közötti különbség A vállalkozás alapításakor meg kell jelölni a cég székhelyét (és a telephelyeket ha vannak). A székhely az a földrajzi hely, ahol a cég, vagy

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont

Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont Az egyre elszaporodó gigászi méretű vásárlásra szolgáló helyek láttán az ember eltöpreng, vajon szükségszerű-e létrejöttük, és, ha igen,

Részletesebben

Dunán innen, Dunán túl

Dunán innen, Dunán túl Dunán innen, Dunán túl Egy világváros két arculat Filozófia és művészet 2010/I. féléves feladat Készítette: TAKÁCS GYULA (RQREDM) Az ember mindig egyedül van, és soha sincs egyedül. Jönnek az emlékek.

Részletesebben

KÉRDŐÍV TELEPÜLÉS HELYI ÉRTÉKEI - LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉS

KÉRDŐÍV TELEPÜLÉS HELYI ÉRTÉKEI - LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉS KÉRDŐÍV TELEPÜLÉS HELYI ÉRTÉKEI - LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉS Kérjük, szánjon pár percet kérdőívünk kitöltésére! Válaszaival hozzájárulhat a települési Környezeti Fenntarthatósági Program (Local Agenda 21) megalapozásához!

Részletesebben

I/4. A különböző hírforrások közül Ön honnan szerzi az információkat a képviselő-testület és a városháza munkájáról? g) Egyéb források:

I/4. A különböző hírforrások közül Ön honnan szerzi az információkat a képviselő-testület és a városháza munkájáról? g) Egyéb források: NYITOTT KÉRDÉSEK TISZAÚJVÁROS / ÖNKORMÁNYZATI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS 2009 2 I/4. A különböző hírforrások közül Ön honnan szerzi az információkat a képviselő-testület és a városháza munkájáról? g) Egyéb források:

Részletesebben