Stratégiai alternatívák kialakítása az egyes kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldására

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Stratégiai alternatívák kialakítása az egyes kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldására"

Átírás

1 Stratégiai alternatívák kialakítása az egyes kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldására Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata TÁMOP /1/B , Nagy lépés a kistérségnek 2014

2 2

3 Bevezetés Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata két évig dolgozott együtt konzorciumi partnerségben a Derecske-Létavértesi Kistérség fejlesztésén, hangsúlyosan Sáránd község hátrányainak csökkentésén. A partnerek közös munkájának számos igen hasznos eredménye több tanulmányban is összefoglalásra került, amelyek a és a oldalakon olvashatók. Jelen kiadványban arra vállalkoztunk, hogy a TÁMOP /1/B os számú, Nagy lépés a kistérségnek elnevezésű projektben végzett, a kistérségi helyi szintű szociális, társadalmi problémák feltérképezésére irányuló kutatómunka eredményeit és konklúzióit bemutassuk. A kutatás egyik részében a kistérség lakossága közvetlenül került megszólításra, a kérdezők a lakosok véleményét rögzítették arra vonatkozóan, hogy melyek azok a problémák, amelyekkel szembesülnek a mindennapokban, és milyen szolgáltatások, ellátások azok, amelyek megkönnyítenék az életüket. A kutatás arra is kereste a választ, hogy a megvalósult projekt mennyiben volt koherens a kistérségre irányuló fejlesztési tervekkel, hogyan tudott reagálni a korábban a térség fejlesztésének témájában megszületett dokumentumokban kitűzött célokra. Reméljük, hogy bár a projekt augusztus 31-én véget ért, az eredmények hosszú távon fennmaradnak a kistérségben, és hozzájárulnak a térség felzárkózásának folyamatához. 3

4 A Derecske-Létavértesi Kistérség térszerkezeti helye A Derecske-Létavértesi kistérség 10 települést foglal magába. Kokad kivételével a kistérség valamennyi településének népességszáma fő felett van. A 2 várost és 8 községet felölelő kistérség fős lakónépességének negyede él Derecskén, a kistérség össznépességének pedig fele a két városban, Derecskén és Létavértesen koncentrálódik. A népsűrűség a települések nagy alapterülete miatt azonban országos viszonylatban csak közepes mindössze 68 fő/km2, tehát alig fele Magyarország átlagos 109 fő/km2-es népsűrűségének. Jelentően elmarad a vidéki népsűrűség 89 fő/km2-es értékből, az Észak- Alföld 86-os Hajdú-Bihar megye 88 fő/km2-es átlagos népsűrűségi értékétől is. Így a kistérség a ritkábban benépesült területek közé tartozik. 1 A kistérség népessége 40 ezer fő körül stagnált, Mikepércs kiválásával azonban 35 ezer fő alá csökkent. A települések tekintetében azonban vannak eltérések. Míg néhány község népessége enyhe növekedést mutat (Hajdúbagos, Sáránd, Bagamér), addig több településen stagnálás, csökkenés látszik. Míg általánosságban az észak-alföldi, Hajdú-Bihar megyei települések többsége az elmúlt fél évszázadban népességvesztő volt, addig a Derecske-Létavértesi kistérség esetében ellentétes tendenciákat figyelhetünk meg, azaz megállapíthatjuk, hogy a lakónépesség az utóbbi években stabilizálódott, néhány település esetében enyhén növekvő irányzatot vett. Bár a halálozások száma elmarad az élve születések száma mögött, tehát természetes fogyás jellemző a települések döntő többségére, (ez alól 2008-ban csak Bagamér, Konyár, Létavértes, Sáránd volt a kivétel) a tényleges pozitív népességszám változásához a jelentős pozitív belföldi vándorlási különbözet járult hozzá. Az a tény azonban, hogy hasonló növekedés jellemző módon a szociális és erre épülő etnikai problémákkal küzdő térségekben figyelhető meg (szelektív migráció), már óvatosságra és figyelmességre kell, hogy intsen minket. Valószínűsíthető, hogy a növekedés ténylegesen előnyt jelenthet a megyeszékhelyhez közeli településeken, a keleti részeken azonban valószínűsíthető a problémákkal terhelt növekedés. 2 1 A Derecske-Létavértesi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja oldal 2 A Derecske-Létavértesi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja oldal 4

5 Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesületről Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület (OTE) 1999-ben alakult 14 foglalkoztatási célú szervezet összefogásaként, akik elkötelezettek a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű célcsoportok segítése iránt. Az OTE-t megalapító szervezetek egyik fő célja az volt, hogy a tranzitfoglalkoztatási projektek hazai szintű elterjesztését támogassák, valamint külföldi tapasztalatok, hasznosítható eljárások adaptálását előmozdítsák. Ennek érdekében olyan komplex projekteket fejlesztenek és valósítanak meg, amelyek képzési - pszicho-szociális és foglalkoztatási elemeket foglalnak magukba. Az Egyesület alakulásakor felvállalta ezen szervezetek érdekképviseletét, valamint nagy hangsúlyt fordít arra, hogy részt vegyen olyan projektekben, amelyek foglalkoztatási célú civil szervezeteket erősítenek szakmailag. Az Egyesülethez folyamatosan csatlakoznak foglalkoztatási célú civil szervezetek, jelenlegi tagságát 17 tagszervezet és 5 magánszemély alkotja tól az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, a megyei, fővárosi munkaügyi központok, valamint 1999-től a Phare támogatásával működtek tranzitfoglalkoztatási projektek Magyarországon után HEFOP, majd 2007-től a TÁMOP pályázatok keretében valósulnak meg foglalkoztatási projektek hazánkban. A programok eredményeként több száz munkanélküli került vissza a munkaerőpiacra, akiknek a hagyományos munkaerő-piaci eszközökkel minimális esélyük lett volna a társadalmi (re)integrációra. Az Egyesület fő céljai: A civil szervezetek szerepvállalásának erősítése a tranzit- és más foglalkoztatási programok megvalósításában, ezáltal elősegítve a munkanélküliek, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek foglalkoztatását, szakképzését, valamint a társadalmi, szociális helyzetükből és egészségi állapotukból származó hátrányos következmények enyhítését. A tranzit- és más foglalkoztatási programokat megvalósító civil szervezetek érdekvédelmének megteremtése. A foglalkoztatás érdekében feladatokat vállaló civil szervezetek és szakemberek összefogása, szolgáltatásainak, programjainak szakmai támogatása, új módszerek kidolgozása, elterjesztése, bevezetésének támogatása. Külföldi tapasztalatok, hasznosítható eljárások adaptálásának előmozdítása, a közhasznú, civil szervezetek 5

6 és a munkaügyi szolgáltatások területén működő állami intézmények együttműködésének elősegítése. Nagy lépés a kistérségnek Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület Sáránd Község Önkormányzatával konzorciumi partnerségben szeptember 1. és augusztus 31. között közös projektet valósított meg; TÁMOP /1/B os számú Nagy lépés a kistérségnek elnevezésű projektünkről az alábbiakban szerepel rövid összefoglalás. A Társadalmi Megújulás Operatív Program LHH kistérségek projektjei TÁMOP /1/B kódszámú pályázati felhívás 2012-ben került meghirdetésre. A 311/2007. (XI. 17.) kormányrendelet 2., valamint 4. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérség több, egymást erősítő társadalmi-gazdasági problémával küzd, melyeket gyakran a területi elszigeteltség, a periferikus elhelyezkedés tovább súlyosbít. Közös, az országos átlagtól eltérő jellemzőik különösen: a népességszám csökkenése, ugyanakkor a 14 évnél fiatalabb népesség országos átlagot meghaladó aránya, a közoktatási (óvodai és iskolai) közszolgáltatások országos átlagtól jelentősen elmaradó színvonala, a szociálisan hátrányos helyzetűek országos átlagot jelentősen meghaladó aránya súlyos foglalkoztathatósági, egészségügyi és lakhatási problémák, és rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, alacsony vállalkozás-sűrűség, magas munkanélküliség. A kistérségeknek olyan támogatásra van szükségük, amely célrendszere válaszol e mélyszegénységgel küszködő kistérségek egymással szorosan összefüggő problémaira. A korábbi programok, fejlesztési források erre nem, vagy csak mérsékelten tudtak megoldást kínálni. Ezért az LHH program célja, hogy a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági-oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális ellátórendszerek feltételeinek továbbfejlesztése révén előmozdítsa a kistérségek felzárkózását. 3 A pályázati kiírás alapvető célja a társadalmi kohézió erősítése és a helyi közösségek fejlesztése, valamint a jövedelmi szegénység és más hátrányok okán a társadalomból való kiszorulás és a hátrányok továbbörökítésének elkerülése. Ezen célok megvalósulása érdekében a pályázat lehetőséget teremt a leghátrányosabb helyzetű térségekben élők 3 Társadalmi Megújulás Operatív Program LHH kistérségek projektjei TÁMOP /1/B kódszámú pályázati felhívás 6

7 komplex felzárkóztatására, a gyermekek esélyeinek növelésére, valamint segíti a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak társadalmi és munkaerő-piaci integrációját. A pályázat hozzájárul a szolgáltatások átláthatóságának, minőségének javításához, enyhíti a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségeit, támogatja az önszerveződést, a közösségi szemlélet kialakítását, és ez által a helyi civil társadalmat. Erősíti az interszektorális és szakmaközi együttműködést a helyi/térségi szereplők között, valamint az érintettek bevonását. Részcélok: 1. A leghátrányosabb helyzetű térségekben élő gyermekek és fiatalok integrációs esélyeinek növelése, egyéni és társas kompetenciáinak növelése olyan preventív és intervenciós célú programokkal, amelyek kompenzálják a hátrányaikat, csökkentik a devianciáikat, csökkentik vagy megakadályozzák a deprivációs ciklus újratermelődését, segítik a megfelelő társadalmi és családi szocializációt, elősegítik az iskolai karrierjüket, a munka világára való felkészülésüket, es erősítik a társadalmi részvételüket. 2. A fejlesztésen keresztül lehetőség teremtése a projekteket megvalósító szervezetek számára a helyi társadalomépítő programok, közösségi szolgáltatások megvalósításához szükséges működési feltételek, kapacitások kialakítására, valamint a forrásbevonó képesség növelésére. 3. Komplex, a helyi munkaerő-piaci kereslet-kínálati viszonyokhoz igazodó foglalkoztatási programok létrehozása, az LHH kistérségekben élő felnőttek kulcskompetencia fejlesztése, amelyek eredményeként a célcsoport tagjai tartósan képesek lesznek elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. 4. Képzési-foglalkoztatási programok az LHH kistérségek szakemberei számára. A projekt általános céljai A projekt általános célja a Derecske-Létavértesi Kistérségben élő, jövedelmi szegénységgel és más hátrányokkal küzdő lakosság komplex felzárkóztatása, társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, a kistérség ezen családjaiban élő gyermekek esélyeinek növelése volt, a hátrányos helyzet leküzdése és az életpályájuk sikeres elkezdése érdekében. Célunk volt, hogy a hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek és fiatalok esetében a hátrányos helyzet továbbörökítésének folyamata megállítható legyen, a gyermekek esélyt kapjanak a társadalmi felzárkózásra és a deprivált helyzetből való kilépésre. 7

8 Általános célként tűzte ki a projekt a társadalmi kohézió erősítését és a helyi közösség fejlesztését a kistérségben, valamint a helyi kistérségi szakemberek szakmai megerősítését, támogatását, fejlesztését annak érdekében, hogy a helyi közösségben végzett munkájuk hatékonyabbá váljon. A partnerek közösen dolgoztak azért, hogy a szakemberek számára nyújtott pozitív megerősítés és a szolgáltatások átgondolása, illetve a kistérség erőforrásainak optimalizálása révén a közösség számára elérhető szolgáltatások színvonala és a hozzáférés esélye javuljon. Célunk volt a közösség aktivitásának erősítése, hogy a kistérségben élők részvétele erősödjön a közösséget érintő döntésekben és azok megvalósításában való részvétel területén. Általános célunk volt a Derecske-Létavértesi Kistérségben működő civil szervezetek, önszerveződések megerősítése, együttműködéseinek generálása, a civil szervezetek helyi társadalom életében való részvételének erősítése céljából. A projekt alapozott a Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása által már kidolgozott fejlesztési dokumentumokra, további kutatás révén újabb fejlesztési irányok meghatározása és a fejlesztésekhez szükséges források feltárása volt a kitűzött cél a kistérség számára. A projekt konkrét céljai A projekt négy tevékenységcsoportból állt össze, valamennyi tevékenységcsoportnak más és más volt a célcsoportja a kistérségben élők közül. 1. Gyermek- és ifjúságvédelem A projekt első tevékenységcsoportjának konkrét célja a Derecske-Létavértesi kistérségben élő gyermekek és fiatalok integrációs esélyeinek növelése volt. A tevékenységcsoport a, b és c tevékenységcsomagból állt össze, amelyeknek a célcsoportja részben fedte egymást. Az a tevékenységcsomag (Biztos Kezdet program) célcsoportjai azok a 0-5 eves gyermeket nevelő családok voltak, amelyek a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendeletben nevesített leghátrányosabb helyzetű kistérségek közül a 2. és 4. sz. mellékletben meghatározott kistérségek településein élnek, anyagi vagy egyéb okokból szegénységgel és/vagy társadalmi kirekesztettséggel veszélyeztettetek, 8

9 megerősítésre, segítségre szorulnak a gyermekek szociális és érzelmi fejlődésének elősegítésében, egészségének védelmében, képesség- és készségfejlesztésében, gyermekeik számára nem biztosított a preventív célú pedagógiai, illetve gyermekjóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége, illetve ezekkel a családokkal foglalkozó szakemberek. A b tevékenységcsomag (Gyermekvédelmi és ifjúsági típusú programok) célcsoportjai: a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendeletben nevesített leghátrányosabb helyzetű kistérségek közül az 2. és 4. sz. mellékletben meghatározott kistérségek településein családban elő, a gyermekjóléti szolgálat klienskörébe tartozó, elsősorban 6 év feletti, gyermekek és szüleik, gyermekvédelmi gondoskodásban élő, elsősorban 6 év feletti gyermekek, 29 év alatti fiatalok, akik szociális/társadalmi akadályokkal küzdenek, testi vagy szellemi akadályozottsággal küzdenek, iskolai nehézségekkel küzdenek, továbbá a velük kapcsolatban álló szakemberek. A partnerek egy Biztos Kezdet típusú program helyi megvalósításán dolgoztak közösen, sárándi központtal, a program keretében pedig egy Gyerekház létrehozása szerepelt, amely elsősorban a 0-5 éves korú gyermekeket nevelő családok számára nyújt segítséget abban, hogy megkapják azt a támogatást, amely segíti őket a gyermekeik képességeinek kibontakoztatásában és megalapozza a gyermekek sikeres iskolai pályafutását. A projekt ezen elemének konkrét célja volt a kistérségben élő gyermekek körében a személyiségfejlődésük támogatása, kompetenciáik fejlődésének elősegítése, a hátrányokkal küzdő gyermekek felzárkózásának támogatása. Célul tűztük ki a devianciák kialakulásának megelőzését körükben, valamint a tolerancia erősítését a gyermekek és fiatalok közösségeiben. Cél volt a kistérségben élő gyerekek egészségi állapotának javítása, az egészségügyi preventív jellegű szolgáltatások megerősítése, a sport, mint közösségépítő és egészségi állapotjavító szabadidős tevékenység népszerűsítése. A közvetlenül a gyermekekre irányuló tevékenységek esetében cél volt a szülők bevonása ezen tevékenységekbe, a szülőkkel való kapcsolatépítés, a család támogató szerepének megerősítése. 9

10 2. Helyi közösség építése A helyi közösségépítő tevékenységcsoport célcsoportját a kistérség teljes lakossága alkotta. A helyi közösségépítő tevékenységek célja volt a helyi kistérségi és települési szintű közösségépítés, a helyi közösségben rejlő erőforrások feltérképezése és mozgósítása. Cél volt a kistérségben működő civil szervezetek minél nagyobb mértékű bevonása a települések életébe, illetve a helyi lakosság megismertetése ezen szervezetek működésével, tevékenységeivel. Célunk volt az is, hogy a kistérségben működő civil szervezetek a projekt megvalósulása során minél több kapcsolódási pontot találjanak egymással, és közös projekteket, programokat valósítsanak meg, illetve támogassák egymás működését, mindezzel a helyi közösség javát szolgálva. A projekt célja volt a kistérségben közösségépítés keretében rendszeres tájékoztató programok, tanácsadás kialakítása és biztosítása, a következő területekhez kapcsolódva: egészségmegőrzés, foglalkoztathatóság javítása, elhelyezkedési lehetőségek feltárása, közép- és felsőfokú végzettségűek helyben tartása, pályaválasztás pályaorientáció támogatása, továbbtanulás segítése, digitális kompetenciafejlesztés, romák és nem romák békés együttélésének elősegítése. Cél volt a Derecske-Létavértesi Kistérségben kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldására stratégiai alternatívák kialakítása a már korábban megszületett dokumentumok elemzése és kutatási tevékenység segítségével, pályázati ötletek, projektötletek, fejlesztési tervek kidolgozása, pályázatok előkészítése, támogatása. 3. Hátrányos helyzetűek képzése, foglalkoztatása A tevékenységcsoport elsődleges (közvetlen) célcsoportja volt: A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő (lakóhelye a kistérség valamelyik településén található), aktív korú, nem foglalkoztatott (munkanélküli, inaktív) személyek közül az alábbiak: az alacsony iskolai végzettségűek; az elavult szakképesítéssel rendelkezők, vagy szakképesítéssel nem rendelkezők; az önmagukat cigány kisebbséghez tartozónak vallók; a szegregált, telepszerű körülmények között élők; a tartós munkanélküliek (legalább 6 hónapja nem végez rendszeres kereső tevékenységet) 10

11 pályakezdő fiatalok; 50 éven felüliek; gyermekgondozást, hozzátartozó ápolását követően a munkaerőpiacra visszatérők; megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők; utógondozói ellátásból kikerülő fiatalok vagy nagykorú utógondozottak; Másodlagos (közvetett) célcsoportok: Kistérségi szakemberek, vállalkozások, potenciális munkáltatók, szakmai érdekképviseletiszervezetek munkatársai, képviselői, vezetői, menedzsmentje. A projekt hármas tevékenységcsoportjának konkrét célja volt a kistérségben élő, a munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű felnőttek kulcskompetenciáinak fejlesztése, a célcsoport tagjainak hozzásegítése ahhoz, hogy tartósan képesek legyenek elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Cél volt, hogy a Derecske-Létavértesi Kistérségben legalább 62 fő felnőttképzésben vegyen részt, és közülük legalább 50 fő fejezze be sikeresen a képzést. Kitűzött célja volt a projektnek, hogy azok az alacsony iskolai végzettségű felnőtt lakosok, akik tanulási problémákkal küzdöttek a korábbi iskolai tanulmányaik során, vagy más okból volt kudarcokkal terhelt az iskolai pályafutásuk, megfelelő bemeneti kompetenciákat szerezzenek további felnőttképzésben való részvételhez. Célként tűztük ki a tevékenységcsoportban, hogy a kistérségben élő alacsony iskolai végzettségű, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű emberek állam által elismert szakképesítést, rész-szakképesítést, munkakör betöltéséhez szükséges képesítést szerezzenek, illetve azok, akik nem rendelkeznek befejezett általános iskolai végzettséggel, sikeresen elvégezzék az általános iskola 5-6. és 7-8. osztályát. A projekt célja volt, hogy a kistérség felnőtt lakosságának fejlődjenek a munkavállaláshoz nélkülözhetetlen kulcskompetenciái, kiemelten a vállalkozás indításához szükséges kompetenciák, a nyelvi és digitális kompetenciák. A lakosság kompetenciáinak fejlesztése és foglalkoztathatóságuk javítása mellett a projekt konkrét célja volt továbbá a helyi foglalkoztatási feltételek feltérképezése és javítása, a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek felmérése, helyi erőforrások és piac felkutatása, üzleti terv elkészítése, illetve egy szociális szövetkezet megalakításának támogatása. 4. Szociális, oktatási és foglalkoztatási közszolgáltatások szakembereinek képzése, foglalkoztatásának támogatása A tevékenységcsoport közvetlen célcsoportjai az alábbiak voltak: 11

12 Humán területen működő, illetve közösségi funkcióval rendelkező szervezetek munkatársai, önkéntesei. A program keretében megvalósuló képzés, illetve az egyéb szolgáltatások által érintett hátrányos helyzetű társadalmi csoportok. Közvetett célcsoport: A program keretében fejlesztésre kerülő szociális és humán szolgáltatások igénybevevői, érintettjei, akik az elsajátított ismeretek alapján felkészültebb, nagyobb szakértelemmel rendelkező munkatársak révén magasabb színvonalú ellátásban részesülhetnek. A projekt keretében foglalkoztatást biztosító szervezetek (önkormányzatok, civil szervezetek, stb.) A projekt negyedik tevékenységcsoportjának konkrét célja volt, hogy a kistérség szociális, oktatási és foglalkoztatási közszolgáltatásaiban dolgozó szakemberek szakmai ismeretei bővüljenek, további gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, készségeik, képességeik fejlődjenek, illetve szakmai személyiségük fejlődjön. Célunk volt, hogy a szakemberek a szakmai ismereteik bővülése mellett feltöltődjenek, új energiát nyerjenek a kistérségben élő emberekkel való foglalkozáshoz. Az egyes tevékenységcsoport megvalósításának eredményeit önállóan, valamint a kettes, hármas és négyes tevékenységcsoportokat összefoglalóan külön kiadványban foglaljuk össze, amelyek a két konzorciumi partner által fenntartott honlapokon ( elektronikus formában olvashatók. A Derecske-Létavértesi Kistérség fejlesztési koncepciója és programja A Derecske-Létavértesi Kistérség fejlesztési koncepciója program 2009-ben nyerte el a végső formáját, az időtávlat, amelyet átfog, 7-10 év. ugyanakkor a prioritások keretében a rövid távú, az EU jelenlegi programozási periódusának végéig megoldandó konkrét feladatok kerültek kijelölésre. A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel ez jelenthet kitörési lehetőséget a kistérség számára. A tanulmány valamennyi főbb fejezete a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerülő javaslatok alapvetően a gazdaságra koncentrál. 12

13 A térség gazdaságának külső környezete (regionális és megyei trendek a gazdaságban) A Derecske-Létavértesi Kistérség, illetve a Derecskei Járás helyzetére itt csak röviden térünk ki, mivel a helyzetelemzés már a projekt megtervezésekor megtörtént, valamint a fejlesztési koncepcióban részletesen olvasható a gazdaságra irányuló elemzés. A hangsúly itt inkább a helyzetelemzésben felmerülő problémákra történő válaszokon van, amelyekre reagálva a projekt igyekezett komplex segítséget adni a kistérségben élőknek. Az Észak-alföldi régió Magyarország egyik legfejletlenebb térsége, területe km2, lakónépessége fő (2007). Három megyéből (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) és 28 kistérségből áll, ez utóbbiakból 24 kedvezményezettnek minősül, mérték szerint hátrányos helyzetű 9, leghátrányosabb helyzetű 7, komplex program színtere pedig 8 kistérség. Az Észak-alföldi régió egyike az EU és Magyarország legfejletlenebb NUTS II szintű régióinak, benne Hajdú-Bihar megye a regionális átlagnál valamivel kedvezőbb értékekkel rendelkezik (GDP, foglalkoztatottság, munkanélküliség, 1000 főre jutó regisztrált társas vállalkozások száma, külföldi működő tőke). A K+F tevékenységben a régió első látásra kedvező helyzetet mutat (2. helyezés), ez azonban jobbára az állami pénzen fenntartott és főleg a Debreceni Egyetemhez kötődő kapacitások meglétének köszönhető. A régió számtalan turisztikai vonzerővel rendelkezik (természeti és kulturális elemekkel egyaránt), kevés azonban a regionális jelentőségűt meghaladó termék. Ki kell emelni a következő ágazatokat: egészségturizmus, ökoturizmus, aktív turizmus, rendezvényturizmus és a falusi turizmus. A külföldi turizmus számára a magyar nemzeti fizetőeszköz euróhoz képest gyengülő árfolyama még előnyös is lehet, a hazai kibontakozó válság ugyanakkor pont a legnagyobb forgalmat produkáló magyar turisták elmaradását eredményezheti. A 2008-as válság hatásai a statisztikákban a régióban még csak kevéssé voltak kimutathatók, lassabb reagálás azonban nem jelenti a visszaesés elmaradását. Valószínűleg egy elhúzódó és nehezen konjunktúrába forduló visszaeséssel jellemezhető időszak következik a térség számára is. A kis- és középvállalkozások aktivitásában már folyamán ez a visszaesés kimutatható volt. A térség gazdaságának egyik fő jellemzője a kétosztatúság: egyik oldalon a hagyományosnak mondható, versenyre csak korlátozottan képes ágazatok (mezőgazdaság, állami szférához kapcsolódó szolgáltatások, bérmunkában bedolgozó könnyűipari üzemek), míg a másik oldalon az európai piacon is keresett termékeket gyártó beszállítók és piaci 13

14 alapú szolgáltatók. Természetesen a 2008 végén kibontakozó válság első körben az országos trendeknek megfelelően ezt a második csoportot rázta meg. 4 4 A Derecske-Létavértesi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és programja; Derecske,

15 Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában Az Észak-alföldi Régiónál az egy főre jutó bruttó hazai terméknek az országos átlaghoz viszonyított százalékos mértéke tekintetében csak az Észak-magyarországi Régió van rosszabb helyzetben. A Derecskei Járás helyzete 2013-tól újra léteznek Magyarországon járások, mint közigazgatási egységek. A Derecskei Járáshoz 13 település tartozik: Derecske, Esztár, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kismarja, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Pocsaj, Sáránd, Tépe. A járás székhelye Derecske. A Magyarországon kijelölésre került 175 járás közül a 2012-ben felállított járási fejlettségi mutató alapján a Derecskei járás a 149. helyen áll. 15

16 A nyilvántartott álláskeresők száma a tartózkodási helyük szerint, településenként ( i állapot szerint) Település nyilvántart ott össz. fő Foly.nyilv. hossz>3 65 nap Járad ék tip.ell. fő Segél y tip.ell. fő FHT, RSZ S fő Munka v. korú népes. fő 5 Relatí v mutat ó % 6 Arányszá Derecske ,03 2,38 Esztár ,95 1,26 Hajdúbagos ,02 1,11 Hosszúpályi ,43 1,97 Kismarja ,54 2,62 Kokad ,51 1,82 Konyár ,05 3,49 Létavértes ,59 1,84 Mikepércs ,93 1,42 Monostorpá ,37 0,85 lyi Pocsaj ,68 1,38 Sáránd ,63 1,84 Tépe ,56 1,20 m 7 A kistérség és a járás gazdasági-társadalmi helyzetének elemzéséből megállapítható, hogy a foglalkoztatók, munkaadók hiánya és a gazdaság fejlettségi szintjének az országos átlaghoz viszonyított elmaradottsága mellett az alacsony foglalkoztatottsági szint és a munkaképes korú lakosság magas inaktivitási aránya is igen nagy problémát okoz. A kistérségben a megyei átlaghoz képest kétszeres az általános iskola első évfolyamát el sem végzettek aránya. Ez különösen a roma lakosság esetében jelent nagy problémát. Középiskolai érettségivel rendelkezők aránya szintén nagyon alacsony,a 34%-os megyei értéket meg sem közelíti sem a kistérség (18,2%),de egyetlen település értéke sem. 5 Munkavállalási korú népesség fő - a KSH népszámlálási, ill. népesség nyilvántartási adatai i állapot szerint. (15-64 éves férfiak és éves nők száma) 6 Relatív mutató - a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában 7 Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 16

17 Felsőfokú végzettségűek tekintetében is elszomorító a helyzet, hiszen a kistérségi átlag a megyei átlagnak még a felét sem éri el. Különösen rossz mutatókkal rendelkezik Kokad és Konyár. A kedvezőtlen adatok mögött több ok is áll. Egyrészt Debrecen közelsége következtében a tehetősebb, magasabb végzettségű és mobilisabb munkaerő a nagyvárosba költözik (illetve ott talál munkát). Másrészt az alacsonyabb iskolázottságú roma népesség magasabb természetes szaporodása rejlik az egyes települések adatai hátterében. A projektben ezekre a problémákra válaszul kerültek megtervezésre az alacsony iskolai végzettségű, hátrányos helyzetű munkanélküliek számára tervezett képzések, és azok a szolgáltatások,amelyek szintén ennek a célcsoportnak kívánnak segíteni a munkaerőpiacon való sikeres megjelenésben. A képzésekről és a szolgáltatásokról részletesen a foglalkoztatási paktum fejezetben szólunk. A Derecske-Létavértesi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma A Territorial Employment Pacts (TEP), vagyis a foglalkoztatási paktumok az EU foglalkoztatáspolitikájának legjobb gyakorlatai közé tartoznak. Helyi kezdeményezések és központi támogatások (pályázati források) együttes hatására Magyarországon is jelentős számban jöttek létre és működnek ilyen helyi foglalkoztatási kezdeményezések." 8 A Derecske-Létavértesi térségi foglalkoztatási paktum a munkaerő-piaci szereplők szerződésben rögzített összefogása azzal a céllal, hogy: megismerjék a kistérség foglalkoztatási nehézségeit, a munkanélküliség okait, foglalkoztatást elősegítő programokat valósítsanak meg, összehangolják a térségi szereplők gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzeléseit, és megoldást keressenek a problémákra, összehangolják a pénzügyi forrásokat a foglalkoztatáspolitikai célok eredményes megvalósításának érdekében. A paktumot aláírók felelősséget éreznek a térség foglalkoztatási helyzetéért és készek lehetőségeiket a térség gazdaságfejlesztési céljainak szolgálatába állítani. 8 A magyarországi foglalkoztatási paktumok összehasonlító elemzése és átfogó értékelése A foglalkoztatási partnerségek jelenét feltáró és jövőjét megalapozó kutatás záró tanulmánya Munkaügyi tárgyú kutatások támogatása OFA/K-5659/8341/50/

18 A Foglalkoztatási Paktum célkitűzése A paktum célkitűzései alapvetően kapcsolódnak az országos és a megyei foglalkoztatáspolitikai célokhoz és a térség gazdaságfejlesztései elképzeléseihez. A paktum célja (a) a foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése a Derecske-Létavértesi kistérségben (b) a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése a térség munkavállalói, munkaadói és szakintézményei közötti foglalkoztatási partnerség kiépítése által, (c) a munkaerőpiac egyensúlyának megteremtése valamint a területi különbségek csökkentése. Ennek érdekében az aláíró felek tevékenységük összehangolásával elősegítik - a versenyképes gazdasági környezet kialakítását, - a vállalkozás- és intézményfejlesztést - kiemelten a mezőgazdaság és turizmus területén, - a képzettségi szint növelését, az élethosszig tartó tanulás eszméjének elterjesztését - a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának növelését, tudás- és készségfejlesztését, - a népességmegtartó erő növelését, a szociális ellátó-rendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférhetőség települési / térségi területi különbségeinek, egyenlőtlenségeinek mérséklését, megszüntetését. A Foglalkoztatási Paktum célcsoportjai A Derecske-Létavértesi kistérség foglalkoztatási paktumának célcsoportjai: a) a munkavállalók, különös tekintettel a munkanélküliséggel veszélyeztetett személyekre; b) a munkanélküliek, különös tekintettel - az alacsony iskolai végzettségűekre, - a tartós munkanélküliekre, - a megváltozott munkaképességűekre, - a roma munkanélküliekre, - a 25 év alatti munkanélküliekre (köztük a pályakezdőkre), illetve - a 45 éven felüli munkanélküliekre; c) a kistérség kis- és középvállalkozásai; 18

19 d) a kistérség civil szervezetei 9 A TÁMOP /1/B os Nagy lépés a kistérségnek elnevezésű projekt a foglalkoztatási paktumban rögzített célok közül az alábbiakhoz járult hozzá eredményeivel: A) A foglalkoztatás fenntartható mennyiségi és minőségi növelése, valamint a vállalkozásfejlesztés, mint célkitűzés keretében szociális gazdaság formájában megvalósuló tevékenység megalapozásához járult hozzá. Sáránd Községben bejegyzésre került ennek eredményeképpen egy szociális szövetkezet a projekt szakértőinek támogatása mellett, a helyi lakosok részvételével. A szociális szövetkezet létrehozásának célja a településen, illetve a kistérségben élő hátrányos helyzetű emberek önfoglalkoztatóvá válásának elősegítése, valamint munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak munkalehetőségének megteremtése és foglalkoztatásának biztosítása volt. A szakértők a következő feladatokban működtek közre: - A helyi kistérségi, települési feltételekhez, meglévő adottságokhoz és igényekhez igazodó, a szociális gazdaság keretei között megvalósítható tevékenység kiválasztása - Az alapító tagok és a szövetkezetben munkát vállalni szándékozók felkutatása, bevonása. - A megalakítandó szövetkezet rendelkezésére álló eszközök, földterület, vagyon, apport felmérése - A szociális szövetkezet szervezeti háttere, fő tevékenységek, szervezeti célkitűzések - A szociális gazdaságban létrejött vállalkozás üzleti modellje, termék/szolgáltatás leírása, termékfejlesztési folyamat megtervezése - Piac leírása/elemzése, általános környezet, potenciális vásárlók, igénybevevők felmérése - Piackutatás, célpiac meghatározása - Marketing stratégia, értékesítési terv meghatározása, árkialakítás - Működési terv meghatározása - Pénzügyi terv készítése - Társadalmi hatás felmérése - Kockázat elemzés és kezelés, versenytársak elemzése - Tanácsadás a bejegyzéshez kapcsolódóan 9 A Derecske-Létavértesi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma 19

20 - TÁMOP as pályázatmegírása és benyújtása a szövetkezeti tagok közreműködésével B) A gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése a térség munkavállalói, munkaadói és szakintézményei közötti foglalkoztatási partnerség kiépítése által ennek a célkitűzésnek a keretében a következőkkel járult hozzá a projekt a paktum céljainak megvalósulásához: - Egyéni munkaerő-piaci és foglalkozási információnyújtás: Cél az elhelyezkedés és az üres álláshelyek betöltésének elősegítése, valamint tájékoztatás nyújtása a regionális munkaügyi központ egyes szervezeti kirendeltségeinél igénybe vehető szolgáltatásokról és támogatási lehetőségekről. A szolgáltatás a térségben elérhető képzésekre, a kistérség munkaerő-piaci helyzetére, a munkaerő-kereslet és kínálat helyi jellemzőire vonatkozó információk nyújtását, a foglalkoztatást elősegítő támogatások és az álláskeresési ellátásokra vonatkozó lehetőségek ismertetését, továbbá a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatást és az azokról szóló ismertetők átadását tartalmazza. - Álláskeresési tanácsadás: Az álláskeresési tanácsadás célja azon álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel. - Pályaorientációs ismeretek tréning: A 3x4 órás csoportfoglalkozás keretében a pályaválasztásban vagy önmagában bizonytalan, határozatlan ügyfelek számára csoportfoglalkozás keretében az önismeret fejlesztése, illetve pályaismeret bővítése történik. A résztvevők segítséget kapnak a pályaválasztási döntésük meghozatalában, a céljaik megvalósítása érdekében a további lépéseik megtervezésében. - Egyéni pályaorientációs tanácsadás: Egyéni tanácsadás során különböző önismereti kérdőívek kitöltésével a pályaválasztásukban vagy önmagukban bizonytalan ügyfelek pályaismeretének, önismeretének bővítése, illetve a reális pályaválasztási döntésének segítése történik. - Egyéni pályakorrekciós tanácsadás: Egyéni segítséget nyújt azon ügyfelek részére, akik életpályájuk módosítását tervezik. A pályamódosítás oka lehet külső (munkaerőpiaci szempontból nem piacképes szakma), vagy belső (már nem nyújt kellő sikerélményt). A tanácsadás középpontjában a pályaelképzelések, a képzési lehetőségek, a tanulási képesség felmérése és a döntési készségek fejlesztése áll. - Egyéni képzési tanácsadás: A foglalkozás feltárja az ügyfelek érdeklődési irányait és pályaismeretük minőségét, amelyre a pálya-, képzés-, munkaválasztásban 20

21 építhetnek. Támogatja a felnőtt egyént a foglalkozást elősegítő képzésben való részvételében, a sikeres munkavállalás érdekében, illetve segít bekapcsolódni a képzési folyamatba. Segítséget nyújt a felnőttképzési programok megválasztásához, a döntés megalapozásához a támogatási, finanszírozási, továbblépési lehetőségek ismertetésével. - Kerti munkás megnevezésű rész-szakképesítés (OKJ ) - Gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ ) + angol nyelvi képzés - Munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzés keretében Kertművelő háziasszony képzés, - Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló képzések keretében Digitális írástudás, számítógépes alapismeretek képzés - Az általános iskolai végzettség megszerzésére vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzésére irányuló képzés keretében Hátrányos helyzetű emberek komplex felzárkóztató képzése (akkreditált felnőttképzés PL-5670), 5-6. osztály felzárkóztató képzés, 7-8. osztály felzárkóztató képzés (akkreditált felnőttképzés) C) A munkaerőpiac egyensúlyának megteremtése valamint a területi különbségek csökkentése célkitűzéshez való hozzájárulás: - Megyei, kistérségi önkormányzatok és civil szervezetek részére pályázati elképzelések, projektötletek, fejlesztési tervek kidolgozása a hazai és uniós pályázatok előkészítése, megvalósulásának elősegítése, támogatása, menedzselése. - A civil szervezetekkel való partnerség építés, együttműködés elősegítése, hasonló tevékenységet folytató civil szervezetek felkutatása. - Az egyes kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldására stratégiai alternatívák kialakítása - Szükséglet- és igényfelmerés a helyi humán szolgáltatási és ehhez kapcsolódó képzési igényeket illetően. - A foglalkoztatási szolgáltatások, ellátások és támogatások összehangolását szolgáló javaslatok, módszerek kidolgozása. A projekt maximálisan reagált a foglalkoztatási paktumban megnevezett célcsoportok helyzetének javítására is, hiszen a projekt célcsoportját az alábbiak alkották: az alacsony iskolai végzettségűek; az elavult szakképesítéssel rendelkezők, vagy szakképesítéssel nem rendelkezők; 21

22 az önmagukat cigány kisebbséghez tartozónak vallók; a szegregált, telepszerű körülmények között élők; a tartós munkanélküliek (legalább 6 hónapja nem végez rendszeres kereső tevékenységet) pályakezdő fiatalok; 50 éven felüliek; gyermekgondozást, hozzátartozó ápolását követően a munkaerőpiacra visszatérők; megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők; utógondozói ellátásból kikerülő fiatalok vagy nagykorú utógondozottak; Másodlagos (közvetett) célcsoportok: Kistérségi szakemberek, vállalkozások, potenciális munkáltatók, szakmai érdekképviseleti-szervezetek munkatársai, képviselői, vezetői, menedzsmentje. Humán területen működő, illetve közösségi funkcióval rendelkező szervezetek munkatársai, önkéntesei. A program keretében megvalósuló képzés, illetve az egyéb szolgáltatások által érintett hátrányos helyzetű társadalmi csoportok. Közvetett célcsoport: A program keretében fejlesztésre kerülő szociális és humán szolgáltatások igénybevevői, érintettjei, akik az elsajátított ismeretek alapján felkészültebb, nagyobb szakértelemmel rendelkező munkatársak révén magasabb színvonalú ellátásban részesülhetnek. A projekt keretében foglalkoztatást biztosító szervezetek (önkormányzatok, civil szervezetek, stb.) A lakosság véleménye a helyi szintű szociális, társadalmi problémákról Kutatási módszertan A kutatási tevékenység során kérdőíves adatfelvétel zajlott, melynek keretében elsőként meghatározásra kerültek azok a területek, amelyek arra keresték a választ, hogy a Derecske-Létavértesi kistérség lakosainak milyen helyi szintű szociális problémái merülnek fel a mindennapokban, majd sor került annak feltérképezésére, hogy azokkal milyen meglévő szolgáltatókhoz tudnak fordulni, milyen a szolgáltatások minősége és milyen szolgáltatás igények merülnek fel. A kutatás célja annak megfogalmazása volt, hogy kistérség lakosságának helyi szinten milyen szolgáltatási igényei vannak. 22

23 A kérdőív a helyi szintű szociális problémákról és kulturális igényekről elnevezésű 145 darab kérdőív a Derecske-Létavértesi Kistérség 9 településén kerül lekérdezésre. A Sárándi nagyszámú mintavételt az indokolta, hogy a TÁMOP /1/B projekt végrehajtása nagyrészt a településen zajlik. A kistérség többi településének lakossága a lakosságszámuk arányában kerültek megkérdezésre, illetve Konyárra és Kokadra nem jutottak el a kérdezőbiztosok, de ez a két település olyan kis létszámú, hogy nem befolyásolja jelentősen a kutatás eredményét. (A kérdőív a 2. számú mellékletben található) A kutatásban résztvevők kiválasztásának rendje A különböző településeken élőket 2013-ban kérdezték meg a Debreceni Egyetem hallgatói Györgyi Zoltán vezetésével. A kiválasztott utcák lefedték a település teljes szerkezetét. Ha a megadott címen nem volt lakóépület, nem volt kérdezhető személy, vagy nem akart válaszolni, akkor a házszámhoz egy előre megadott táblázatban leírt számot kellett hozzáadni. Amennyiben az utca véget ér, a kezdeti számhoz egyet kellett hozzáadni. Azokban az utcákban, amelyeknek csak egyik oldalán voltak számok, akkor a kezdő szám ezekben az esetekben a legkisebb számú házszám. Ha több lakás volt a házban, akkor kérdező választott interjúalanyt. 23

24 A kérdőívek lekérdezésének település szerinti megoszlása a következő volt: Teleülés neve: Kérdőívek száma: Álmosd 7 Bagamér 10 Derecske 29 Hajdúbagos 8 Hosszúpályi 13 Létavértes 18 Monostorpályi 10 Konyár 0 Kokad 0 Sáránd 50 Összesen 145 A 145 kérdőív településenkénti százalékos megoszlásban a következőképpen alakult: 24

25 A kutatásban résztvevő háztartások adatai A háztartások létszáma Megkérdezésre került, hogy az egyes háztartásokban hány fő él. Az ábra adatai alapján látható hogy legtöbben (34%) két fős, míg 24% 3 fős háztartásokban élnek. 19% válaszolta azt, hogy 4 fő lakik együtt. A válaszadók 8%-a él 5 fős családban és meglepően sokan élnek egyedül (7%) a háztartásokban. 6-9 fős háztartásokban él a válaszadók 8%-a. Korösszetétel A korösszetétel tekintetében a kistérségben 4,5 százalékkal nagyobb a fiatalok aránya. A települések közül Bagamér, Hosszúpályi és Létavértes népessége tekinthető a legkedvezőbb korösszetételűnek, de a kistérség egésze a megye átlagánál jobb értéket mutat. Valamelyest csökkent a gyermekkorúak aránya az össznépességből. Csak Bagamérban, Kokadon, Konyáron haladja meg nagyobb mértékben a 22%- ot. Legkisebb arányban pedig Hajdúbagoson és Monostorpályiban élnek gyermekkorúak. A 60 év felettiek aránya csak Monostorpályiban haladja meg a 20%-ot, a kistérségben átlagosan pedig 18% az öregkorúak aránya. Legkevesebb időskorú Hosszúpályiban él, ahol arányuk mindössze 15,3%. Az öregedési index a kistérségben egy fiatalosabb korstruktúrájú településcsoportról árulkodik. 1 fölötti az öregedési index (azaz több a 60 év feletti idős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú népesség) Derecskén, Hajdúbagoson és Monostorpályiban. Legtöbb településen 0,9 körül alakul az öregedési index. Egészségesebb korstruktúráról árulkodik Bagamér, Hosszúpályi és Kokad öregedési indexe. 25

26 Ez a tény a helyi viszonyok ismeretében korrigálásra szorul, ugyanis a fiatalok arányának növekedése elsősorban a térség szociális problémákkal jobban sújtott településein jellemző. A kistérségben az aktív korúak aránya a települések döntő többségében még ma is 60% körül mozog, tehát a népesség demográfiai szerkezete még nem torzult el jóvátehetetlenül, s ez számottevő helyi humán erőforrást jelent a jövőbeli társadalmi-gazdasági felemelkedés számára. 10 A következő kérdés a háztartások tagjainak korösszetételére kérdezett rá. Az első diagramon a 18 év alatti gyerekek aránya látható: Az ábrán megfigyelhető, hogy a megkérdezett 145 háztartás több, mint felében (64%) nincs fiatalkorú, a második legnagyobb arányban (18%) válaszolták a megkérdezettek azt, hogy a háztartásukban csak egy 18 évnél fiatalabb él. A háztartások 10%-ban található 2 fiatalkorú, valamint 3-5 fiatal él a háztartások összesen 8%-ban. 10 A Derecske-Létavértesi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja oldal 26

27 A munkaképes korú (18-62 év közötti) felnőttek arányát mutatja a következő diagram: A megkérdezett háztartások 36%-ában 2 fő, 20%-ában 3 fő, 17%-ában 1 fő munkaképes korú él. Viszont a háztartások 19%-ában senki sem munkaképes korú. Csak 8% válaszolta azt, hogy a háztartásában 5, illetve 6 fő a munkaképes korú. A nyugdíjas korú felnőttek arányát mutatja a következő tábla: A háztartások több, mint felében (55%) nincs nyugdíjas korú személy, míg 23%-ában 2 fő, 22%-ában 1 fő nyugdíjas korú él. 27

28 Jövedelem A fent megkérdezett háztatások képviselői közül a következőképpen alakul az önálló munkajövedelemmel rendelkezők aránya: A válaszadó háztartások közül 33%-ban 1 fő, 28%-ban 2 fő, 6%-ban 3 fő, 1%-ban 4 fő rendelkezik jövedelemmel. Viszont a háztartások 32%-ban senki sem rendelkezik munkajövedelemmel. Az eltartottak (iskolás kor előtti gyerek, nappali tagozatos tanuló vagy fogyatékos személy) aránya a megkérdezettek közül a következőképpen alakul: A háztartások 58%-ában nincs eltartott személy, 24%-ában 1 fő, 12%-ában pedig 2 fő az eltartott. A válaszadók közül összesen 6%-ban van 3-5 fő eltartott. 28

29 A munkanélküliségi arányokat a következő ábra szemlélteti a válaszadók körében: A válaszadók háztartásai 68%-ában nincs álláskereső, 23%-ában 1 fő, 7%-ában 2 fő, valamint 2%-ában 3 fő álláskereső található. Iskolai végzettség A kistérség hátrányos helyzete az iskolai végzettség mutatója tekintetében is érvényesül. A kistérségben a megyei átlaghoz képest kétszeres az általános iskola első évfolyamát el sem végzettek aránya. Ez különösen a roma lakosság esetében jelent nagy problémát. Természetesen nagy különbség van a települések között. Ugyanakkor az elmondható, hogy a megyei átlag, illetve az alatti értékkel mindössze három település rendelkezik (Hajdúbagos, Monostorpályi és Sáránd). Különösen rossz a helyzet Kokad és Bagamér településeken, ahol ez az érték a megyei átlag négyszeresénél is nagyobb, de a kistérségi átlagnak is duplája. Középiskolai érettségivel rendelkezők aránya szintén nagyon alacsony, a 34%-os megyei értéket meg sem közelíti sem a kistérség (18,2%), de egyetlen település értéke sem. Itt a városok, illetve Monostorpályi és Sáránd vannak kedvezőbb helyzetben, de több helységben még a megyei átlag fele sem jelenik meg (Álmosd, Bagamér, Hosszúpályi, Kokad, Konyár). Felsőfokú végzettségűek tekintetében is elszomorító a helyzet, hiszen a kistérségi átlag a megyei átlagnak még a felét sem éri el. Különösen rossz mutatókkal rendelkezik Kokad és Konyár. A városok illetve Sáránd ez esetben is kiemelkedik a kistérségen beüli magasabb arányával. A kedvezőtlen adatok mögött több ok is áll. Egyrészt Debrecen közelsége következtében a tehetősebb, magasabb végzettségű és mobilisabb munkaerő a nagyvárosba költözik (illetve 29

30 ott talál munkát). Másrészt az alacsonyabb iskolázottságú roma népesség magasabb természetes szaporodása rejlik az egyes települések adatai hátterében. 11 A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása: A háztartások felnőtt tagjai közül kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik 11%, 3 fő. Általános iskolát végeztek a válaszadók háztartásában élők közül 23% -ban 1 fő, 11%-ban 2 fő, valamint 1%-ban 3 fő. 10. osztályt végzettek a válaszadók közül 6 fő (6%), illetve egy fő szerzett felnőttoktatás keretei között szakmai végzettséget. 11 A Derecske-Létavértesi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja oldal 30

31 Szakmunkás végzettséggel rendelkezik a válaszadók többsége, a háztartások tagjainak összesen 46%-a. Ebből 32%-ban 1 fő, 12%-ban 2 fő, 1-1%-ban 3-4 fő rendelkezik szakmunkás végzettséggel. Szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik a válaszadók háztartásaiból 23%-ban 1 fő, 6%- ában 2 fő, valamint 1%-ában 3 fő. Gimnáziumi érettségivel a háztartások tagjainak 24%-a rendelkezik, közülük 18%-ban 1 fő, 5%-ában 2 fő és 1%-ában 3 fő. 31

32 Felsőfokú végzettséggel rendelkezik a háztartások tagjainak 24%-a, melyből 16%-ában 1 fő, 7%-ában 2 fő és 1%-ában 3 fő rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Intézményi ellátottság Gyermekellátó intézmények A következő kérdés kitér arra, hogy a családok 18 év alatti tagjai milyen intézményekbe járnak. A válaszadók közül 2 fő (1%) említette, hogy bölcsődés családtagja van, 16 fő (11%) -nak van óvodás, 32 fő (22%)-nak pedig általános iskolás korú gyermeke van. A megkérdezett háztartásokban 19 fő (13%) középiskolás fiatal él. Fontosnak tartottuk megkérdezni, hogy ki vigyáz a gyerekekre akkor, amikor nincsenek intézményben. A megkérdezettek közül 31 fő (21%) válaszolta azt, hogy valamelyik szülő van a gyerekekkel, 17 fő (12%) pedig azt válaszolta, hogy nem kell már vigyázni a gyerekekre, mert elég nagyok. Egész napos bölcsődébe, óvodába, iskolába jár a válaszoló családokból 4 fő (3%), iskolai napközi otthont vesz igénybe 3 fő (2%), 5 fő (3%) említette, hogy nem a családdal együttlakó családtag, nagyszülő jár a gyerekre vigyázni, családi napközit, fizetős magánszemély, nagyobb testvér felügyeletét, más együttlakó családtag, szomszéd illetve ismerős segítségét senki nem vesz igénybe. Miután a válaszadók 21%-a jelezte, hogy az egyik szülő vigyáz a felügyeletet igénylő gyermekekre, 3 %-uk pedig családi segítséget vesz igénybe, érdekes lehet, hogy közülük kik gondolják úgy, hogy ez akadályozza őket a munkavállalásban. A válaszok megoszlását mutatja a következő ábra: 32

33 A válaszadók közül 14 fő (10%) jelezte, hogy nem akadályozza a munkavállalásban, mert össze tudja egyeztetni a gyerekfelügyeletet a munkavállalással. 9 fő (6%) válaszolta azt, hogy egyébként sem szeretne dolgozni, mert beteg vagy nyugdíjas stb. 4 főnek (3%) speciális, a gyermekneveléssel összhangban lévő munkahelyet kell keresnie, 3 fő (2%) gondolja úgy, hogy a gyermeknevelés miatt nem tud elhelyezkedni, 2 fő (1%) látja úgy, hogy a gyermekek elhelyezésétől függetlenül nem kap munkát. A következő kérdés arra irányult, hogy a szülők munkahelye tud-e támogatást adni a gyerekek ellátásában. 33

34 A válaszokból kitűnik, hogy a 31 főnek (21%) nem ad a munkahelye támogatást a gyermekneveléshez, 8 főnek (6%) ad, 5 fő (3%) válaszolta azt, hogy egyik szülőnek sincs munkahelye és 1 fő pedig azt, hogy adna a munkahely támogatást, de ezt nem veszik igénybe. Támogatásra szoruló hozzátartozók ellátása A gyerekek elhelyezése után a kérdőív rátér azokra a hozzátartozókra kiknek a támogatása szintén a családban történik. 13 fő (9%) válaszolta azt, hogy van a családjukban támogatásra szoruló hozzátartozó, 9 fő (6%) pedig azt válaszolta, hogy van ilyen közeli rokon aki a településen él. A probléma megoldására a válaszadók közül 17 fő (12%) azt válaszolta, hogy a tágabb családon belül oldják meg a problémát, a saját családjukra komolyabb feladat nem hárul. 2 fő (1%) válaszolta azt, hogy a távoli rokonság segítségével, 1 fő pedig intézményi segítséggel oldja meg a hozzátartozók gondozását. Szakember vagy egyéb külső segítséget senki nem vesz igénybe. Az gondozást 11 fő (8% ) alkalmanként, 7 fő (5%) naponta végzi, 1 fő pedeig azt válaszolta, hogy a munkaidő besosztása függvényében tud a hozzátartozójáról gondoskodni. A rokonukat ápolókat is megkérdeztük, hogy befolyásolja-e a munkavállalásukat valamilyen módon. A válaszadók közül 9 fő (6%) össze tudja egyeztetni a munkájával a gondozást, 5 fő (3%) válaszolta azt, hogy a gondozástól függetlenül sem vállalna munkát, valamint 1-1 fő vélte úgy, hogy egyébként sem kapna munkát, illetve a gondozás miatt nem kap munkát, vagy csak közeli vagy rugalmas munkaidejű munkát tudott elvállalni. A válaszolók közül 14 fő (10%) szerint elérhető, 9 fő (6%) szerint nem elérhető valamilyen betegellátást segítő intézmény. Megkérdeztük a válaszadókat, hogy milyen szolgáltatásokat vennének igénybe jelenlegi körülményeik, igényeik szerint. Étkezés: 4 fő (3 %) jelenleg is igénybe veszi az önkormányzattól, 1 fő egyéb szervezettől, 1 fő pedig az egyháztól. 1 fő alkalmanként veszi igénybe az önkormányzati étkeztetést. 2 fő (1%) igénybe venné, de nem tudja megfizetni, 2 fő (1%) igénybe venné ha lenne ilyen szolgáltatás, valamint 9 főnek (6%) nincs rá szüksége. Étel házhoz szállítása: 1-1 fő veszi jelenleg is igénybe az önkormányzattól és az egyháztól, 2 fő (1%) igénybevenné, de nem tudja megfizetni, 2 fő (1%) pedig igénybe venné ha lenne a településen ilyen szolgáltatás, 14 főnek (10%) nincs rá szüksége. 34

35 Bevásárlás: 2 főnek (1%) jelenleg is segítenek az önkormányzat támogatásával, 1 fő venné igénybe ha lenne a településen a szolgáltatás, 16 főnek (11%) nincs rá szüksége. Gyógyszer házhoz szállítása: 1 fő veszi igénybe az önkormányzati segítséget, 1 fő pedig vállalkozás segítségével jut gyógyszeréhez. 6 fő (4%) igénybe venné, ha ha volna rá lehetőség, 13 főnek (9%) nincs szüksége rá. Ügyek intézése: 2 fő (1%) jelenleg is igénybe veszi az önkormányzati segítséget, 1 fő pedig civil szervezettől kap segítséget. 3 fő (2%) venné igénybe a szolgáltatást ha lehetne, 13 főnek (9%) nincs szüksége a szolgáltatásra. Takarítás: 2 fő (1%) jelenleg is igénybe veszi az önkormányzati segítséget, 1 fő pedig egyéb szervezettől kap segítséget. 1 fő venné igénybe ha nem lenne ilyen drága, 2 fő pedig akkor venné igénybe ha lenne ilyen szolgáltatás. 13 fő (9%) nyilatkozott úgy, hogy nincs szüksége rá. Főzés: 2 fő (1%) jelenleg is igénybe veszi az önkormányzati segítséget, 2 fő pedig akkor venné igénybe ha lenne ilyen szolgáltatás. 16 fő (11%) nyilatkozott úgy, hogy nincs szüksége rá. Tüzifa felvágása, fűtés: 2 fő (1%) jelenleg is igénybe veszi az önkormányzati segítséget, 1 fő pedig egyéb szervezettől kap segítséget. 1 fő venné igénybe ha nem lenne ilyen drága, 3 fő (2%) pedig akkor venné igénybe ha lenne ilyen szolgáltatás. 13 fő (9%) nyilatkozott úgy, hogy nincs szüksége rá. Telek gondozása: 1 fő veszi igénybe az önkormányzati segítséget, 1 fő pedig egyéb szervezet segítségét veszi igénybe, 3 fő (2%) venné igénybe a szolgáltatást ha lehetne, 14 főnek (10%) nincs szüksége a szolgáltatásra. Állatok gondozása: 2 fő (1%) jelenleg is igénybe veszi az önkormányzati segítséget, 2 fő venné igénybe ha lenne a településen a szolgáltatás, 16 főnek (11%) nincs rá szüksége. Egyéb segítség a házi, ház körüli munkában: 1 fő jelenleg is igénybe veszi az önkormányzati segítséget, 1 fő igénybe venné, de nem tudja megfizetni, 4 fő (3%) igénybe venné ha lenne ilyen szolgáltatás, valamint 14 főnek (10%) nincs rá szüksége. Segítség betegápolásban: 1-1 fő jelenleg is rendszeresen igénybe veszi civil és egy egyéb szervezet segítségét. Alkalmanként 1-1 fő veszi igénybe önkormányzat, egyház és egyéb szervezet segítségét. 3 fő (2%) venné igénybe a szolgáltatást ha lehetne, 13 főnek (9%) nincs szüksége a szolgáltatásra. Orvoshoz való eljutás segítése: 1-1 fő rendszeresen igénybe vesz önkormányzati és egyéb szervezet segítséget. Alkalmanként 3 fő (2%) önkormányzattól, 1 fő civil szervezettől kap segítséget, 2 fő igénybe venné, de nem tudja megfizetni, 2 fő igénybe venné ha lenne ilyen szolgáltatás, valamint 11 főnek (8%) nincs rá szüksége. Családsegítő szolgálat szolgáltatásai: 1 fő rendszeresen, 2 fő alkalmanként veszi igénybe az önkormányzati családsegítő segítségét, 1 fő pedig egyéb szervezettől kap alkalmanként 35

36 segítséget, 3 fő (2%) venné igénybe a szolgáltatást ha lehetne, 13 főnek (9%) nincs szüksége a szolgáltatásra. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 1 fő jelenleg is igénybe veszi az önkormányzati segítséget, 1 fő pedig civil szervezettől kap segítséget, 6 fő (4%) igénybe venné ha lenne a településen ilyen szolgáltatás, 12 főnek (8%) nincs rá szüksége. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény: 3 fő (2%) veszi igénybe az önkormányzati segítséget, 2 fő (1%) igénybe venné, de nem tudja megfizetni, 4 fő (3%) igénybe venné ha lenne ilyen szolgáltatás, valamint 12 főnek (8%) nincs rá szüksége. Nyugdíjas klub: a válaszadók háztartásában élők közül senki nem veszi igénybe, igény nem mutatkozott rá. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás: jelenleg egyik válaszoló sem veszi igénybe a szolgáltatást, de 3 fő (2%) igénybe venné ha volna a településen ilyen szolgáltatás, 17 fő (11%) vélte úgy, hogy nincs rá szüksége. Könyvtár: jelenleg 2 fő rendszeresen, 4 fő alkalmanként veszi igénybe a szolgáltatást, 1 fő szeretné, hogy legyen a településen könyvtár, 12 főnek (8%) nincs zsüksége a szolgáltatásra. Klub: a válaszadók közül senki nem jár rendszeres klubba, 4 fő (3%) jelezte, hogy járna ha volna a településen, 16 főnek (11%) nincs rá szüksége. Sportolási lehetőség: jelenleg 2 fő jár rendszeresen önkormányzati intézménybe, 1 fő egyéb szervezethez, 1 fő pedig alkalmanként jár civil szervezethez sportolni. 3 fő (2%) ha lehetne igénybe venné a sportolási lehetőséget, 13 fő (9%) nem szeretne sportolni. 36

37 Szabadidő eltöltése A következő kérdésben arra a kérdésre válaszoltak a megkérdezettek, hogy ha van a a családban nyugdíjas, akkor milyen gyakran jár nyugdíjas klubba vagy idősek napközi otthonába. A válaszadók közül 62 fő (43%) jelölte azt, hogy nincs nyugdíjas a családban. 11 fő (8%) mondta, hogy nincs lehetőségük a szolgáltatás igánybevételére a településükön, valamint 3 fő (2%) olyan messze lakik a nyugdíjasok számára biztosított nappali ellátástól, hogy nem tud elmenni oda. 2-2 fő (1-1%) hetenete illetve havonta egy alkalommal jár, 57 fő (39%) pedig ennél is ritkábban veszi igénybe a szolgáltatást. 37

38 A nyugdíjasok szabadidős tevékenységei után a kérdőív áttér az általános szabadidős lehetőségek elemzésére. Arra kértük a válaszolókat, hogy minden az általuk ismert szabadidős lehetőséget soroljon fel, függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e azt. A válaszadók 25%-a szerint nincs szervezett szabadidős tevékenységre lehetőség a tepelülésen. A legtöbbben 12% a sportolási lehetőséget említették, ezen kívül a válaszadók 10%-a külön is megemlítette a futballozási lehetőséget. A megkérdezettek 8 %-a ismeri a nyugdíjas klubokat, 5 %-a a falunapot, valamint 4%-a könyvtárat, mint szabadidős lehetőséget. A fenti táblázat mutatja azokat a szabadidő eltöltési lehetőségeket melyeket 1-2 fő választott. 38

39 Ezután arra kerestük a választ, hogy milyen más szabadidős tevékenységekre lenne még szükség a településen élőknek, mi az ami még hiányzik. A válaszadók közül 95 fő (65%) válaszolta azt, hogy nincs szükség egyéb szabadidős tevékenységre a településen. A válaszoló 50 fő, 30 különféle szabadidős tevékenység közül jelölt meg egyet-egyet, nincs olyan szabadidős lehetőség a felsoroltak között amelyet háromnál többen javasoltak volna. 39

40 Civil szervezetek Az utolsó témakör a civil szervezetek ismertségére, az általuk nyújtott szolgáltatásokra irányult. Az első kérdés az volt, hogy ismer-e civil szervezetet a településen. A válaszadók közül fele-fele arányban ismernek és nem ismernek civil szervezetet a településen. A következő kérdés a civil szervezetektől igénybe vett szolgáltatások igénybevételére irányult az elmúlt egy évben. A megkérdezettek háromnegyede 113 fő (80%) nem vett igénybe szolgáltatást, az igénybevevő 32 fő pedig összesen 30 féle szolgáltatást vett igénybe. Legtöbben 12 fő (8%) a családsegítés témakörébe tartozó tevékenységeket említették, mint pl. az ápolás, telefonálási lehetőség, álláskeresés, élelmiszer és ruhaadomány stb. Ezután következnek a kullturális rendezvények melyet 9 fő (6%) említett. Sporttevékenységen az elmúlt évben pedig 8 (6%) fő vett részt. 40

41 Végül azt kérdeztük a résztvevő települések lakosaitól, hogy szükség van-e olyan szolgáltatásra, melyet vagy már működő, vagy újonnan alakuló civil szervezet láthat el. A válaszadók szerint szükség lenne olyan típusú szolgáltatásokra, melyet jellemzően a családsegyítő szolgálatok szoktak nyújtani, mint pl. hivatalos ügyek intézése, segítség az álláskeresésben stb. Ezt a válaszadók közül 7 fő jelezte. A legnagyobb igény a kulturális célú civil szervezetekre van, összesen 16 fő jelezte hogy szívesen részt venne klönböző kulturális rendezvényeken, szórakozási lehetőségeken, a gyerekeknek szervezett pogramokon stb. 6 fő említette, hogy szeretne részt venni különböző oktatásokon, mint pl. a jogosítvány megszerzése, önvédelmi és tánc tanfolyam. 8 fő jelölte a szociális ellátás-egészségügy területét, idősgondozás, gyermekellátás minőségének és mennyiségének növelését a civil szervezetek számára célként. 4 fő örülne annak, ha a civilek részt vennének a biztonság megteremtésében. 3 fő jelezte, hogy jó lenne a településen a piaci szolgáltatás bevezetése, valamint 2 fő emelte ki a sportolási lehetőségek bővítési lehetőségét. 112 fő nemválaszolt a kérdésre. A válaszolók családi körülményei Az ingatlanok tulajdonjoga, konfortfokozata, felszereltsége A válaszolók közül 135 fő (93%) saját tulajdonú házban/lakásban él, 3-3 fő (2%) él önkormányzati vagy bérelt lakásban, 4 fő (3%) egyéb módon él a jelenlegi lakóhelyén. 41

42 A lakások konfortfokozatásra jelemző, hogy 135 főnek (93%) van fürdőszobája és WC-je is a házukban, 4 fő (3%) válaszolta azt, hogy csak az egyik van és 6 fő (4%) jelölte meg azt a választ, hogy egyikkel sem rendelkezik. Internetelérés Interneteléréssel kapcsolatban a megkérdezettek közül 87 fő (60%) mondta azt, hogy van internetelérésük, s van olyan felnőtt családtag aki használja is. 6 fő (4%) válaszolta azt, hogy van a családban olyan családtag aki a munkahelyén rendszeresen használ internetet. 17 fő (12%) jelölte meg azt, ha szükségük van internetre, akkor könnyen hozzá tudnak férni, végül 27 fő (19%) válaszolta azt, hogy nem használ internetet a felnőttek közül senki a családban. Gépkocsi Gépkocsival a többség rendelkezik 82 fő (57%), a legidősebb 1985-ös évjáratú, a legfiatalabbat 2010-ben gyártották. A gépkocsik gyártási éveit mutatja a következő ábra: 42

43 Hitelek Hiteltartozása a többségnek nincs 96 fő (66%). Hiteltartozása 49 főnek (34%) van, ez jellemzően lakáshitel (52%), ezután következnek a szabadfelhasználású hitelek 21%-al, majd az autóhitelek 17%-al, végül az áruhitelek 10%-al. 4 főnek többféle hiteltartozása is van egyszerre. A hitelek visszafizetésével kapcsolatban 26 fő (18%) jelezte, hogy nehezen, de ki tudja fizetni a részleteket, 11 főnek (8%) időnként vannak elmaradásai a visszafizetéssel, 7 fő (5%) a jövedelméhez képest könnyen ki tudja fizetni a részleteket, végül 4 fő (3%) mondta azt, hogy egyáltalán nem tudja fizetni a részleteket. 43

44 A hiteltartozás hossza szerint 4 főnek (3%) 6 hónapon belül, 7 főnek (5%) egy éven belül lejár. A legtöbben 36 fő (25%) ennél is hosszabb idő múlva fizetik ki tartozásukat. Életszínvonal Az életszinvonal megítélésével kapcsolatban arra kértük a válaszadókat helyezzék el magukat egy 6 fős skálán, mely azt mutatja, hogy milyen életszinvonalon él a család a településen előkhöz képest. Az egyes szint a legrosszabb (sokkal rosszabbul élek, mint a többiek), a hatos szint a legmagasabb (sokkal jobban élek, mint a többiek) A következő ábra mutatja a válaszok megoszlását: 44

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

Nagy lépés a kistérségnek TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006

Nagy lépés a kistérségnek TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 Nagy lépés a kistérségnek TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 Tartalomjegyzék oldal 1. Bevezetés... 2 2. Helyi közösségépítő tevékenységcsoport... 7 3. A tevékenységek részletes bemutatása, következtetések..

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

TOP JN FOGLALKOZTATÁSI-GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN

TOP JN FOGLALKOZTATÁSI-GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN TOP-5.1.1-15-JN1-2016-00001 FOGLALKOZTATÁSI-GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN A projekt a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-5.1.1-15 Megyei szintű

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Hajdúnánás Városi Önkormányzat HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2018. június

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

SZAKMAI KÉPZÉSBEN ÉS MUNKAERŐPIACI ELHELYEZKEDÉSBEN SEGÍTŐ

SZAKMAI KÉPZÉSBEN ÉS MUNKAERŐPIACI ELHELYEZKEDÉSBEN SEGÍTŐ SZAKMAI KÉPZÉSBEN ÉS MUNKAERŐPIACI ELHELYEZKEDÉSBEN SEGÍTŐ TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA KERETÉBEN TOP-5.1.1-15-ZA1-2016-00001 Készítette: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN TOP BO

FOGLALKOZTATÁSI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN TOP BO FOGLALKOZTATÁSI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN TOP-5.1.1-15-BO1-2016-00001 TARTALMI ELEMEK Projektvezető Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Konzorciumi tagok Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben Molnár Máté programigazgató X. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia Debrecen, 2012. október 24. I. Előzmények Alapítási

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL LEHETŐSÉGEK ÉS ELSŐ EREDMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL LEHETŐSÉGEK ÉS ELSŐ EREDMÉNYEK FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOK AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL LEHETŐSÉGEK ÉS ELSŐ EREDMÉNYEK Cseresnyés Péter Munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Tartalom

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP /

GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP / GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-5.2.3-09/1-2009-0004 HEVESI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA I Állandó népessége 37.498 fő 17 település alkotja Központ: Heves város Egyenlőtlen fejlődés

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

A TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ

A TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ A TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ SZOCIÁLIS ÜGYEKÉRT ÉS TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TELEPÜLÉSEK JÖVŐKÉPE VÍZIÓ FEJLESZTÉS

Részletesebben

GINOP Út a munkaerőpiacra. GINOP Ifjúsági Garancia program

GINOP Út a munkaerőpiacra. GINOP Ifjúsági Garancia program GINOP-5.1.1-15-2015-00001 Út a munkaerőpiacra GINOP-5.2.1-14-2015-00001 Ifjúsági Garancia program GINOP-5.3.10-17-2017-00001 Létszámleépítések megelőzése és kezelése program TOP-5.1.2-15-VE1-2016-00001

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA 2018. ÉVI PROGRAMOK ÉS TÁMOGATÁSRA FORDÍTHATÓ PÉNZÜGYI KERETÜK GINOP 5.2.1-14 Ifjúsági Garancia Program 3 740 243 285.- Ft (2 853 fő bevonása a cél) GINOP

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum?

Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum? Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum? Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatallal közösen helyi szintű foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési programot valósít meg,

Részletesebben

VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve

VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM évi munkaterve VAS MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM 2017. évi munkaterve A munkaterv azokat a legfontosabb feladatokat tartalmazza, mely a Vas megyei Foglalkoztatási Paktum részeként megvalósul 2017-ben. A paktum menedzsment

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról

Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 A projekt célja és létrejötte A projekt olyan tartós, alacsony végzettségű, munkanélküli csoportot célzott meg, melynek tagjai a Gyulai Kistérségben hátrányos helyzetük miatt

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus

Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatáspolitikai eszközök I. Aktív eszközök A foglalkoztatáspolitika

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5. 2. Összegző táblázat - Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez Intézkedés sorszáma B C D E F G H I J címe, megnevezése helyzetelemzés

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Miért vagyunk ma itt?

Miért vagyunk ma itt? A turisztikai vonzerő felhasználása foglalkoztatásra a Hajdúszoboszlói kistérségben" című TÁMOP - 1.4.4-08/1-2009-0016 projekt projektindító megbeszélés Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások

Részletesebben

Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások, képzések nyújtása és megismertetése. Kódszám: HEFOP 2.3.3-09/1

Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások, képzések nyújtása és megismertetése. Kódszám: HEFOP 2.3.3-09/1 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások, képzések nyújtása és megismertetése című pályázati kiírásához Kódszám: HEFOP 2.3.3-09/1 A projektek

Részletesebben

TÁMOP /

TÁMOP / Projekt főbb adatai Főkedvezményezett: Nemzetgazdasági Minisztérium Kedvezményezettek: 18 megye Konzorciumi megvalósítás - partnerség - szerződés vezető Projekt összköltsége 111 390 000 000 Ft Hajdú Bihar

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ Gyula, 2013. október 17. Készítette: Szabó Imre Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

máj dec jan. szept.

máj dec jan. szept. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚNIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TÁMOP / Projekt rendezvény Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások TÁMOP-1.4.4

TÁMOP / Projekt rendezvény Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások TÁMOP-1.4.4 A turisztikai vonzerő felhasználása foglalkoztatásra a Hajdúszoboszlói kistérségben" TÁMOP - 1.4.4-08/1-2009-0016 Projekt rendezvény 2010. 08. 04. Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások

Részletesebben

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során.

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során. FIATALOK FEHÉRVÁRÉRT - PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLIEK BEVONÁSA KÖZÖSSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁBA PROJEKT BEMUTATÁSA MACZUCZÁNÉ FENYVESI VIKTÓRIA, PROJEKTVEZETŐ A TAMOP 1.4.1.-11/1 konstrukció célja Példák: A foglalkoztatási

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA A FELHÍVÁS INDOKOLTSÁGA ÉS CÉLJA Az intézkedés kiemelt célja, hogy javuljon a fiatalok gyakornoki képzésben való részvétele, képzettsége, szakmai gyakorlati

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM 8. PRIORITÁSÁNAK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 2016.06.17. Gerzsényi Ágnes Munkaerőpiaci Programok Főosztály VEKOP - VERSENYKÉPES

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged,

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben