KELEMEN LÁSZLÓ NAPLÓJA ÉS FELJEGYZÉSEI

Átírás

1 KELEMEN LÁSZLÓ NAPLÓJA ÉS FELJEGYZÉSEI

2

3 SZÍNHÁZTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR 1. szám KELEMEN LÁSZLÓ NAPLÓJA ÉS FELJEGYZÉSEI Budapest, SZÍNHÁZTUDOMÁNYI Országos Színháztörténeti INTÉZET Múzeum

4 Sajtó alá rendezte, bevezette és jegyzetekkel elláta: STAUD GÉZA A szerkesztésért és kiadásért felelős: Hont Ferenc Megrendelve: 196 i. VIII. 18. Példányszám: 500 Készült Rotaprint eljárással as MSZ Á és MSZ Á szabványok szerint 5.- (A/5) ív terjedelemben ábrával FELSŐOKTATÁSI JEGYZETELLÁTÖ VÁLLALAT, BUDAPEST

5 I. A NAPLÓ A Hét cimü folyóirat 1919-iki évfolyamában Mados György közzétette Kelemen László Ismeretlen naplójának néhány részletét.* Bevezetőjében elmondja, bogy szövegét egy idővert könyvből vette, amely a Vay-család könyvtárának egyik homályos polcán szerénykedett. Cime "Pesti Mulattató", készült 1827-ben a pozsonyi könyvnyomtató műhelyben, szerkesztette Kolosvári István. Néhány évvel később,1925-ben Mados György újból közl i Kelemen naplójának egyes részleteit a Nemzeti Újságban.** Az előbbi cikktől eltérő bevezetéséből megtudjuk, hogy a forrásként használt kis könyvfüzet Kolosvári István szerkesztő irodalmi és társadalmi folyóirata volt, amely azonban pártolás hiányában már a második szám után megszűnt. De nemcsak a bevezető tér el A Hétben megjelent cikk szövegétől,hanem eltérnek a napló részletei is. Vannak részek, amelyek az első közlésből hiányoztak, viszont vannak olyan részek is, amelyeket Mados a második közlésből hagy el. A szöveg jelentős része azonban a két cikkben megegyezik. Valószinü tehát, hogy a "Pesti Mulattató" elég bőven közölt szemelvényeket a naplóból és igy Mados György kényelmesen válogathatott a részletek között. Bayer József "A nemzeti Játékszín története" CÍKÜ munkájában igen alaposan feldolgozta az első magyar szin- * Mados Györgys Az első magyar színigazgató naplója.a Hét, sz. 2o3-2o4 lap. *T4ados Györgyt Kelemen László és Kazintzi Mária. Nemzeti Újság, I925. I I sz.

6 játszó társaság történetét, de egyetlen szóval sem említi a naplót, pedig forrásait mindig pontosan feltünteti.* Mit sem tud a naplóról Kelemen László és társulatának első monográfusa, Váli Béla sem.** Lugosi Döme, Kelemen harmadik óletirója ismerte a Mados közölte részleteket a Nemzeti Újság 1925«évi 27.számából. Felvilágosításért Lugosi közvetlenül a cikk Írójához, Mados Györgyhöz fordult, aki elmondotta,hogy cikkét Fónagy Endre volt nagyszalontai szolgabíró feljegyzéseiből készitette,akinek hagyatékában volt a "Pesti Mulattató"-nak Kelemen László naplóját közlő száma is. Lugosi kereste a "Pesti Mulattató"-t a Széchényi Könyvtárban, de nem találta, mint ahogy Kolosvári István nevére sem sikerült ráakadni a Szinnyei "Magyar írók" cimü lexikonában. Ezért hát fenntartással fogadja a napló létezését mindaddig, amig az eredeti "Pesti Mulattató" elő nem kerül.*** Lugosi nem gondol arra, hogy a napló kézirata után is kutasson, mint ahogy az is különös, hogy a naplórészleteknek csak a Nemzeti Újságban közölt második változatát ismeri, Mados első cikkének A Hétben megjelent szövegét azonban nem. A "Pesti Mulattató" a mai napig sem került elő, de még nyoma sincs annak, hogy ilyen cimü folyóirat megjelent volna valaha. A napló kéziratát sem sikerült megtalálni annak ellenére, hogy Kelemen László színházi működésének emlékét egész aktahalmázok őrzik a különböző levéltárakban. Az alábbiakban tehát Mados György két cikke nyomán közöljük a napló megjelent részleteit, minden bekezdésnél jelezve a közzététel két forrását is. Ezt annál inkább is * Bayer József: A nemzeti játékszin története. 2. k. Bp ** Váli Béla: Kelemen László az első magyar színigazgató. Arad, ***Lugosi Döme: Kelemen László és az első "Magyar Játszó Szini Társaság". Makó, lap.

7 indokoltnak tartjuk, mert A Hét 1919-iki évfolyama - bármily hihetetlennek hangzik is - ma már unikumnak tekinthető, egyetlen sérült példányát az OSzK Hirlaptára őrzi. íme a napló részletei: "A* contractus helyénvaló formában alá jegyeztetik a Hely Tartó Tanáts által, semmi némü gát nem jöhet most már jó reménységem szerént, hogy a St. Mihályig árendába veendett termes házban munkálkodásunkat meginditsuk. Tsupán azon való töprenkedésem üldözi még elmém nyugalmát, hogy begyül é a'fiókunkban a societás nemes rendbeli Tagjai, főképp 7 a Tihanyi Apát Ur, valamikép'turótzi Sigmond Ur által Ígéretbe tett 2oo pengő forint,mert ha füstbe égne ez*ígéret reá faraghatná e Játszó Társaság kereszt fájára is a jó árnyéku tabáni temettető kertbe a betű vágó átsmester: gebí 179o.Jan. lo. Gest: vajh'ne leendene ok a 7 kimúlása idő napját fel iratni." "Őszi holdtölte idejébe jövénk be Pestre, bár serényen iparkodánk, mégis hosszúbbra nyúlt a mértföld, mint ahogy aszt a Pöld-abroszmérők kiszámiták. Hátha még Jancsónak teszek igazat, aki váltig tsalogata, hogy' minemű finom lakmározás esne a ládányi árendásnál. Ismeretembe vala Jahcsónak ama fő szokása, hogy két nap és a hozzájáró éjtzaka vetné ki a kortsmábul, ha kedvébe botlik." 3 0 "Hívesre fordula. Rádai liliomos kandallója előtt állongani és ha mást nem, hát sóhajtozni Tercsi [ Actrix; Rozgonyiné Kalmár Teréz, a debreceni szinjátszó társaság tagja1 előtt, avagy simogatni kezét, ha költsönös kedvére van"...***[olvashatatlan elmosódott részletek.] * Nemzeti Újság, »sz. ** A Hét, *sz. és Nemzeti Újság *sz. ***A Hét, 1919t 13.sz. és Nemzeti Újság, sz.

8 "A bölts Hely-Tartó-Tanács, amit szomorit gonoszkodó akarásával lelkemben, aszt feledtetni vélem, ha Tercsi kellemetes formáját szemlélhetem avagy tsinos ikráját boldog magánosságunkban ditsérhetem"..,* "Karátsonv innepe előtt. Az Asszonyi Rend két bölts józanságu tagja vendégségében megtisztele. De nem vala köszönet sem tudósitó beszédjükben, sem akaratjukban. Tsillogó ajándéknak hirül adák: a bétsi aktorok társasága nagy innepségre toborz Pesten ós itt állandóságra törekedik. Ahelyett, hogy elkotródna az egy, jön mellé a más. Ez üldözi majdan kétségbe Kazintzi Urunkat.** A nemes Vachott familia sem"...*** "Küszködések minden uton. Lelkesitém Perentzi Tónit [kolozsvári szinész, iró, fordító.1 venné thémáját a construálandó játéknak ditső magyar históriánkból, mikép aszt a bétsi Wieser is tselekedi a magokéból.de Perentzi nem látá célra tetszőnek gondolásomat, mert abból tsak szomorú történetet formálhat az elme, ennek a societásnak pedig lelke szerént való világától idegen gyümölts a tragédia. Tekints fiókod jövedelmére, oktata Tóni. mint akinek már ismeretében valának az efféle theatrumi dolgok Kolosvárról. Az igazság meg az: irtózik a kontár ürességtől a mivelt fórjfielme, de a theátromi pénzes fiók parantsol irályt. * A Hét, I?.sz. és Nemzeti Újság, sz. **_A Hét, sz. és Nemzeti Újság, sz. ***A Hét, sz.

9 így hát Kazintzi bosszankodó kedvére tovább mókázzuk /vagy tsak szeretnénk, ha vigasság szerető publikum gyűlne rá/ a frantzia konyhán rántás hiányával kotyvasztott "Szeleburdilakodalmasok M jelzetű komédiát... A tsászár kegyes akaratába fogadá jó ügyünket, de a kantzelláriába ránk talála elleneink dongó fullánkja. A magos poltz respektálja a ditső ügyet, de elbotlik az lent a gráditson. Tsak megaláztatást juttata a reménséggel concipiált instancia, de nem az áhitozott véka aranyat. Balga lelkek valánk, hogy még segítséget reméllénk. Conspiraciót csinált ellenünk az véka arany - monda Jantsó nevető szomorkodással, de kedvét nem szegé az ügyéér'buzgón hartzoló magyarnak. Vajh'Tercsi se lenne szűkebb lelkében, ha ez okból a gonosz bétsi céhmester nem tsattantja belé ollóját a T frantzia selembe, hogy a váradi concertre meg legyen a tsillogó rokolya. "Sgy rossz napnak l Tercsi visszaiparkodott Debreczenbe.Tán ott tsiklándóbb néki a férfiúi szem? Ki találja az igazság gyöngyszemét egy ilyen galamb-orczáju fejérszemély szive rejtekén?"** "A csurgói őszi bálák után ai Soma bátyám is vígságosabb a jóillatu pendelek közelén. ó, hogyha bennem élne az ő naphoz hasonlatos kedélyállapotja."*** "Mindig, mindig tsak Tercsi emléke tűnődik elembe. Ha Társaságom tagjának említhetném, lebegő selyemből húzatnék kárpitot tiszteletére."**** Nemzeti Újság, A Hét, sz. ~"_A Hét, I sz. M A Hét, sz. 37.sz.

10 "Vízkereszt előestvé.ie Körünkben járt Ernyiné ifiasszony. Keserűségeket beszél, de ő maga nyájas maradt szivbe-lélekbe. Mondja: Hamlet hamuszínű köpenyege zálogba ragadt a kortsmárosnál, mert újólag kiszáradt a Gábor gégéje. Mit kiált majdan a vitéz aktor, Fejes Dani, ha értésére jut ez a tselekedet?"* "Mai estvénk gyönyörűsége, hogy egy tallért se láta a theátrum pénzesfiókja,pedig ismeretemben van előre, hogy a szálláspénz megváltására nem leend könyörületes a magi strátus."** "Erdődiék lakomájából jő... Kutyának való az a societás, mely fen hordja homlokát, hogy magyar: alkalomkor pedig német beszédben fitogtatja tudományát. Ez esett itt i s... Itt e tsendes magánosságu lakószobámban kedvére van lelkemnek elandalodni e szomorú körülmények felett. Minden keserű gondolat összekereng homlokom alatt. Amit ditső ügynek véltem elérni Pest-Budán, az szerencsétlensége leendett ugy Társaságomnak, miként könnyedén hivő magamnak. Vajha Váradon máskülönben lenne."*** "Fetske szállatra ottan leszünk, ha más rosszabb okok meg nem forditják szándokunkat. Tsak az aranytallérok tsengenének ugy mándli zsebeinkben, miként a jó reménység szivünkben. Nem kelne irigység bennem Erdődiék kintses házának láttára, hiába fitogtatnák elébem az aranyos násfát, a zengzetes Mátyás kelyheket, a vitorlák országából ejtett A Hét, sz. Jí Hét, I sz. 'A Hét, sz.

11 prémeket, én elégedett volnék elmémben, szivemben, csak Tercsi ölén panaszkodhatnám ki férjfiui gondom. Boldog Sakespeare! aki meglelkedzhete Hamletben, miként a jázminbokor erős illatokban öntbeté bánatját a fénylő világba."* "Kezdő Mártius hava, Postát küldöttem Jancsónak, lenne segítségemre Váradon és hozná magával Somiárt, akit pedig legjelesebbnek tartok Társaságokban. Vásároltam három bétsi öltőt, 2 bársony általvetőt, gyöngyös nadrágokat, két pór ujjast... Béni Mártius hatodikán indul Posonba darab után... hiszem, hogy Kazintzi nem akadékoskodik gusztusom okáér', sem pedig a mü irályán."** Ennyit sikerült földeriteni Kelemen László naplójáról a jelenleg megközelíthető adatok nyomán. Egyelőre meg is kell elégednünk vele, mig az eredeti napló kézirata vagy ennek hiján a "Pesti Mulattató" egy példánya fel nem bukkan valahol az ismeretlenségből. Ha nem is várhatjuk, hogy a napló lényegesen megváltoztassa a Kelemen Lászlóról alkotott képet, a kegyelet megkivánja, hogy számontartsuk s tovább kutassuk az első magyar színigazgató intim vallomásait. *A Hét, A Hét, ÍJ.sz sz.

12 -

13 I I. A FÖLJEGYZÉSEK Hasonló kérdések merülnek fel Kelemen László egy másik elveszett kéziratával kapcsolatban is. Lugosi Döme Kelemen Lászlóról irott monográfiájában a következőket írja: "Kelemen László, mint rendszerető ember feljegyzéseket vezetett dolgairól, amelyek egy részét Bayer József több helyen felhasználta könyveiben. A nála közölt adatok azonban csak összefoglaló kimutatások, azonban Liszka Béla megemliti, hogy Bayernél látta a feljegyzéseket és onnan értesült Kelemen kecskeméti időzéseiröl, mely adatok egyébként összevágnak az egyéb Írásbeli dokumentumokkal. E feljegyzések egész terjedelmükben - ismeretlenek és nem látom az okát annak, hogy miért nem közölték mindeddig e színészetünk történetére mérhetetlen becsű kincset. Hogy e feljegyzések mely időkre vonatkoznak, ilymódon nem lehetett megállapítani, de Bayer József, anélkül, hogy közelebbi okait megállapította, leközölte az ol. években előadott uj színdarabok lajstromát, amiből következtethető, hogy legalább 18ol-ig terjednek Kelemen László e feljegyzései. /E feljegyzések azonban Bayer halála után elkallódtak./"* De nemcsak Liszka Béla hivatkozik e feljegyzésekre,** Bayer József engedélyével Náményi Lajos is idéz belőle egy részletet a nagyváradi színészetről írott munkájában.*** Megjegyzendő, hogy Náményi több izben "naplót" * Lúgos! Döme: Kelemen László és az első "Magyar Játszó Színi Társaság." Makó, p. Liszka Béla: A színészet első nyomai Kecskeméten. Kecs- Jcemét, p. ^^íáményi Lajos: A váradi színészet története. Nagyvárad, o.p.

14 emlit, holott ezek a feljegyzések nem azonosak Kelemen naplójával, amint az idézett részekből alább kiderül. "A kolozsvári színészek ekkor Zsibóra mentek báró Wesselényi birtokára, - irja Náményi - de mert az iki téli időszakról adatok nem maradtak fenn, azt kell feltételeznünk, hogy a zsibói időzés után a társaság egy része kivált és Váradra ment. E feltevést megerősiti Kelemen László még kiadatlan naplójának feljegyzése." Itt Náményi közli a feljegyzéseknek azt a részletét, amely Kelemenek nagyváradi működésére vonatkozik, jegyzetben pedig hozzáteszi: "A napló Bayer József tanár ur birtokában, kinek szívességéből közöljük e sorokat." "Már tél idején nem lévén a társaságnak /megélhetése? Debrecenben Nagyváradra vonta magát, a hol is Igazgató. Fő és Gondviselő nélkül lézengvén játszott ugyan, de sikertelenül, Kócsy János és Sehy Ferentz Igazgatása mellett.a végső pusztulástól megmenteni kivánó Hazafiak óhajtásokra ezen társaságot tulajdon Gondviselése és Igazgatása alá fogadva Ts. Rédey Lajos ur 1799 Esztendőnek elején és egész szorgalommal jó rendre szedvén azt,élelméről gondoskodván, nevelte csakugyan a Pesten elmúlt Társaság Tagjaival, Ernyl Mihályt és Feleségét Termetzky Francziskát a Társaságba bevette." Shakespeare müveinek magyarországi pályafutásáról irott munkájában* maga Bayer is megemlíti Kelemen jegyzeteit és kijelenti, hogy eredetijük birtokában van. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy Kelemen László emlékezéseinek kézirata valóban Bayer József birtokában volt, aki valószinüleg 1887 és 1896 között juthatott hozzá. "A Nemzeti Játékszín Történeté"-ben /1887/ ugyanis még nem emlit± t viszont 1896-ban "A magyar drámairodalom történetében már felhasználja.**1919-ben, tehát közvetlenül halála előtt is Bayer tulajdonában volt a kézirat,mert ebben *Bayer József: Shakespeare drámái hazánkban. Bp. 19o9»I'k. 131.P. **II.k.432.p.

15 az évben Dezső Alajos interjút készített az öreg tudóssal a Színházi Élet részére. Ebben az ujságiró megemlíti, hogy látta"kelemen László érdekes naplójegyzeteit ol-ig".* Bayer József 1919-ben meghalt. Páratlan színészettörténeti könyvtárát a pécsi egyetem könyvtára kapta meg, kéziratai pedig több részletben az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárába kerültek. Az utolsó két ládára terjedő kéziratos anyagot Haltenberger Mihályné 1947-ben adta át a kézirattárnak. Szinte önként kinálkozott a kutatás további lépése: Kelemen László feljegyzéseinek kéziratát Bayer József kéziratos hagyatékában kell keresni. Ha nem is találjuk meg az emlékiratot, rábukkanhatunk talán valamiféle feljegyzésre, amely útbaigazítást adhat. Érthetetlennek látszott ugyanis, hogy Bayer, aki kétségkivül tisztában volt az emlékezés szinészettörténeti jelentőségével, miért nem publikálta ezt az értékes kéziratot, vagy ha nem is adta ki, miért nem dolgozta fel valamilyen formában. Hiába forgattuk azonban át az igen terjedelmes kézirat! hagyatékot, a feljegyzések nem kerültek elő. De ta láltunk a kéziratok közt egy 4 folio lapra terjedő, ceruzával irt, befejezetlen tanulmányrészletet, amelynek Bayer "Az utolsó kísérlet" cimet adta.* 36 Ez a töredékes értekezés, amelynek keletkezési idejét pontosan megállapítani nem lehetett, Kelemen László feljegyzéseiről szól. Nem valószinü, hogy Bayer közölni akarta volna i t t az emlékirat teljes szövegét, inkább csak fel akarta dolgozni, s mint ahogy szokta, bőven kivánt idézni belőle. De adjuk át a szót Bayer Józsefnek: "A szerencsés véletlen kezünkbe játszott egy egykorú följegyzést, mely ha nem is oly becses, mint az Endrődyó, ha irodalmi értékkel nem is bir - de világot vet mégis ar- 31 Dezső Alajos: Bayer Józsefnél. Színházi Élet sz. 7-8.lap. **OSzK Kézirattár. Pol.Hung / /

16 ra a korra, amely eddigelé leghomályosabb volt a magyar szinészet történetében. Egykorú emlékirat az is 1793-tól 18ol-ig. Históriai becsét tekintve annyiban értékesebb Endródynél, mert Írója az, kinek érdemei a magyar szinészet körül eddig csak azért nem világíttathattak meg teljes színben, mert azokat csak félig ismertük. A közelről érdekelt fél eme följegyzései nem vehetők tán szószerinti értelemben,- de ha valóban higgadt hangját tekintjük, melyen csak néha árad el a jogos keserűség fájdalma,örülnünk kell, hogy e becses feljegyzés nem veszett el mint annyi más egy század alatt.nem oly bőbeszédű mint Endrődy, ki néhány év történetét 3 kötetben mintegy lapon adja elő. Az egész csak 11 folio lap, de a sárguló lapokról egy küzdelmes élet szomorú története szól le hozzánk. Endrődy a tőle távol álló magyar szinészet történetét irja,a mi emlékiratunk irója a maga és társai viszontagságos sorsát beszéli el röviden 1793-tól 18ol október 15-ig. Bz az egyéni jelleg teszi elsősorban érdekessé. Az átélt szenvedés keserű, szemrehányásokkal teljes vallomása az. Tán irója nagyon is érezteti azt, amit ő vesztett - de sohasem feledi el azt,hogy ő egy eszme harcosa, hogy az ő bukása több az egyes martyriumánál. De el is hisszük neki, hogy szivesen áldoz. Mert aki kenyér-pályát cserél bizonytalan helyzetért, azt csak eszmény lelkesítheti, annál másodrangú kérdés az anyagi siker. Akinek egyszeres nagy csalódás nem elég arra, hogy örökre lemondjon eszményeiről, kinek kebeléből nem oltotta ki a lelkesedés szent tüzét a prózai, a kiábrándító herce-hurca, s készséggel mond le uj reményekért a bizonyosról, azt hamisítatlan lelkesedés tartja fogva és szivesen hozza meg áldozatát az első kínálkozó alkalomnak. E nem kifogástalan helyesírással vázolt élmények rajzából az egyszerű, a becsületes ember igazmondása szól hozzánk. S hogy ilyen hatást tesz reánk csaknem egy század

17 múlva, el kell ismernünk e följegyzések művelődéstörténeti érdekét. Elégséges Írójának csak a nevét említeni, hogy e följegyzések becsét sejtsük, és eléggé örvendezhessünk azon, hogy a szerencsés véletlen nem engedte veszendőbe menni azon lapokat,melyek az első magyar színigazgató küzdelmes napjait tartalmazzák 1796 után. Kelemen László - mert ő e feljegyzések szerzője - 18ol oct. 15-éről keltezett soraiban is még ugy irja magát alá, mint a Nemzeti Magyar Színjátszó Társaság igazgatója. Tehát volt még akkor nemzeti színjátszó társaság - kérdezhetjük jogosan után? Az a társaság, melyet Szentkirályi megleckéztetett 1796-ban, nem oszlott széjjel attól való szégyenében, hogy egy egé3z nemzet várakozását cserben hagyta? Avagy az egyeseknek szóló lecke nem jelentett annyit, hogy Pest vármegye hivatalosan is elitélte az egész szinész társaság illetlen viselkedését, mely nem volt méltó az ügyhöz, melyet képviseltek? Ez utóbbi látszik valószinünek. A pesti szinészek baját 1796-ban már nem lehetett orvosolni. A házi bajok olyanokká váltak, melyekről az egész város beszélt. Ha magán társulatéi volnának, kiknek ügyes-bajos dolgaikhoz semmi köze a hatalmas vármegyének, bizonyára elég volt volna őket magukra hagyni és szégyenletes elbukás bekövetkezik. Pestmegye ettől a szégyentől félt. Inkább tanácsolta nekik az önkéntes eltávozást, hogy megóvja őket a kényszerű szétbomlás szégyenétől. Ez volt a leghelyesebb lépés, mert tudta a megye, hogy a vidéki vándorlás tisztitó tüzében a salakja el fog hullni, s ami megmarad, azt a részt nem hamis lelkesedés füzendi az ügyhöz, az alja bele fog unni idővel a lármás hazafiaskodás olcsó kenyerén élni. Hogy a megye jól számított, bizonyltja az a néhány ember, ki nem szűnt meg e fő nélkül vándorló népséget öszszegyüjteni azon reményben, hogy itt megerősödve sikerülni fog az elvesztett teret a fővárosban visszanyerni.

18 Ennek a küzdelemnek egy jellemző fejezetét beszéli el nekünk Kelemen 18ol-ig - ott kezdve el az eseményeket, midőn Busch német igazgató vette át a magyar társulat gondozását. Nem is rossz kiindulási pontot választ Kelemen.Busch igazgatása tulajdonképpen kezdete a bajoknak. A hazafiaskodó német igazgató haszonleső ember az első perctől kezdve,ki kezdetben szerencsésnek tartja magát - a remélt nagy haszon elvárásában - de később midőn a saját adósságai fejére gyűlnek, a megcsalódottnak egész orcátlanságával lép föl s a magyar tagokban keresi bajai kutforrását." "Az utolsó kisérlet" cimü befejezetlen tanulmány ezzel megszakad s a Kelemen-féle feljegyzések tárgyalására már nem kerül sor, A továbbiakban azonban egy másik, sokkal terjedelmesebb kiadatlan kéziratot is találtunk Bayer hagyatékában. 31 ' Ez a 95 lapra terjedő cimnélküli tanulmány Kelemen László feljegyzéseinek teljes feldolgozását tartalmazza. Befejezett és kiadásra előkészített értekezésének egyik jegyzetében Bayer elmondja, hogy Kelemen feljegyzéseinek kézirata Schedius Lajos hagyatéka révén, antikvárium utján jutott kezéhez. Cime: A Magyar Nemzeti Játzó Institutum történeteinek folytatása. Ab A 793 usque Inclus. 8,ol. így tehát, ha nem sikerült is megtalálni Kelemen László feljegyzéseinek eredeti kéziratát, Bayer kiadatlan tanulmánya oly bőven idézi, hogy belőle az egész memoár rekonstruálható. Szinészettörténeti jelentősége abban rejlik,hogy éppen arról az időszakról nyújt bő tájékoztatást, amelyet eddig legkevésbé ismertünk, vagyis az 1796-tól 18ol-ig terjedő évekről. A Kelemen-kézirat adatait Bayer tanul inya gazdag magyarázó anyaggá! egésziti ki, kár lett volna tehát Kelemen szövegét Bayer értekezéséből kiszakitani. De techni- *OSzK Kézirattár Fol.Hung /97-191/

19 kailag is nehéz lett volna a kettő szétválasztása, mert Kelemen szövege egyes helyeken nagyon is szorosan van beleágyazva Bayer mondataiba. Ezért Bayer József tanulmányát teljes egészében tesszük közzé. A tanulmány nemcsak Kelemen feljegyzéseinek közlésére és magyarázatára szőritkozik, hanem Kelemennek egy 18oo évi április 16-án és egy I80I évi augusztus 24-én kelt Pest vármegyéhez intézett kérvényével, valamint Rehák Józsefnek a Nemzeti Théâtrale Institutum ügyében készült beadványával is foglalkozik. Mindezek együtt a magyar szinészettörténet eddig leghiányosabban ismert korszakát - elsősorban az I799-I80I. éveket - világitják meg. Hogy Kelemen László feljegyzéseinek és kérvényeinek szövegét jól érzékelhetően elválasszuk Bayer József magyarázatától és egyéb idézetektől, ezeket a részeket aláhúzással emeltük ki. Bayer József tanulmányának /valószínűleg élete utolsó müvének/ megírása óta több mint negyven esztendő telt el. Azóta számos uj adat merült fel Kelemen László és az első magyar színtársulat működésére vonatkozóan, s Bayer értekezése - amint az a dolog természetéből folyik - sok helyen elavult és revízióra szorul. De megváltozott történeti szemléletünk módja és értékelési szempontunk is. Éppen ezért Bayernek mindenekelőtt Kelemenről való felfogása tekinthető erősen túlhaladottnak. A nemzeti játékszín ügyének időleges bukását semmi esetre sem lehet Kelemen számlájára irni. Bayer József idealista-pozitivista történetszemléletében túlságosan nagy szerepet játszanak a történeti személyek egyéni kiválóságai és hátrányos tulajdonságai. Vajmi kevés figyelmet szentel a kor társadalmi viszonyainak, s igy nem veszi észre, hogy az első magyar színtársulat - a belső bomlasztó erőkön, az anyagi nehézségeken, a szervezettség és vezetés gyengeségén tul - elsősorban és mindenekelőtt a magyar polgári osztály fejletlenségén, az állandó közönség hiányán bukott el. S ezen

20 sem nagyobb hozzáértés, sem erélyesebb vezetés nem tudott volna változtatni. Kora szemléletéből fakadó értékelési hiányosságán kivül Bayer tanulmányának több adatát is helyre kell igazitanunk, amelyeket az elmúlt negyven év alatt végzett részletkutatások tisztáztak. Ezeket a javításokat - Bayer csillaggal jelzett saját lapalji jegyzeteitől eltérően - esetről esetre számozott jegyzetekben, a tanulmány végén közöltük.

21 BAYER JÓZSEF CIMNÉLKÜLI TANULMÁNYA /Kézirat nyomán/ A magyar szinészet múltjának- legkevésbé ismert időszaka az a lo év, mely 1796-tól 18o6-ig terjed. A fővárosból részint mások gonosz önzése, részint önhibái miatt eltávozásra kényszeritett első magyar nemzeti szinjátszó társulat, mint valami vert had, a szélrózsa minden irányában elszéledt. Eleddig, mint a nemzeti ügy egyik fontos tényezőjének összes dolgait a közérdek szempontjából birálván el,a történetére vonatkozó ügyiratok megtalálhatók a Helytartó Tanács, a Vármegyék és a magyar főváros levelestárának aktái közty 1^ Az 1796-iki eloszlással magán jellegű vállalkozássá törpülvén, belügyei épp oly ismeretlenek, mint a külső történetére vonatkozó tények. Azt mondhatnók: a magyar szinészet megkeserülte, hogy a természetes fejlődés és kialakulás útjáról letérve, mint kész intézmény akart egyszerre előállani. A magyar közéletnek csupán egy embere látott világosan ebben a kérdésben: Kazinczy Ferenc. Ö tőle ered az a terv, hogy a magyar színészetet klasszikus műsorra, a vidéken kell fölnevelni s csak akkor kerüljön a fővárosba, ha kellő készültséggel bir s megállhatja helyét a fejlődőttebb német színészettel s az előkelőbb műveltségű fővárosi közönséggel szemben, ő már 1791 elején előre látta, hogyha félévig magyarul fognak játszani a fővárosban, a szinház üres marad, "mert nem mindent tanított meg Magyarul a Diéta", ha pedig egy helyütt két nyelven fognak játszani "a konkoly elfojtja a gabonát'.azt óhajtotta, hogy a magyar színtársulat Kassán kezdené meg

22 pályafutását s kei í K fakorlát után kerülne csak a fővárosba. 31 * A lassú fejlődés és természetes kialakulás hive lévén csupán a kellőleg iskolázott magyar színészetben látta biztosítottnak a magyar szinészet jövőjét a fővárosban. A magyar szinészet fővárosi történetének első hat éve nagyon is szomorúan igazolta Kazinczy tervének helyeségét. Ez a hat év tulajdonképen keserves vergődés volt. A tervtelen hazafias pártolás és a nagyon is tervszerű bérlői cselszövények közepette a pártoló közönség hiányában mindinkább elszegényedő szinészek végre kívülről szitott belső zavaroktól a züllés útjára jutott magyar színtársulatnak nem maradt más választása, mint itt hagyni a fővárost, hogy ott kezdje 6 év után munkáját, a hol hat évvel előbb kellett volna kezdenie: a vidéken. Csak hogy a helyzet most súlyosabb volt.a lelkesek csoportjából a kiábrándult rész ott hagyta a színészetet és más pályán keresett boldogulást. A pályához ragaszkodók közt az egyik csoport a csalódás iskolájában inkább veszitett mint nyert erkölcsi érték dolgában, a másik csoport meg tán csak azért ra gaszkodott a pályához, mert a jobbról lekésett. Főkép női előadók tekintetében kellett megfogyatkoznia, mert hisz a vándorlás bizonytalansága visszarettentette a vállalkozástól az értékesebb többséget. Mindent elölről kellett kez- ^T.ö. Hadi és más nevezetes Történetek 179o lap és Magyar Kurir 179o. I. 3o7-lo. és u.o sz. és 35. sz. E czikkeket valószinüleg Kazinczy irta. Erre enged 179o-ben Aug. 15-éről, Kassáról kelt levele következtetni, melyben igy i r B.Ráday Pálnak: Ich habe bereits mein Avertissement in die Ung. Zeitungen Hadi történetek und Magyar Kurir eingeschickt" /V.o. Levelezése Budapest I I. k / E czikkek tartalma oly tájékozottságot árul el idegen szinészet és drámairodalom körül, a minővel akkor hazánkban csakis Kazinczy rendelkezett. K. nak egy hosszú levelét a Hadi és más nev. tört. szerkesztőségéhez közli is Levelezése I I. k lapon. V.o. ilyen értelmű akadémiai székfoglalómat "Nemzeti játékszín mint közügy". Budapest, 189o. Különlenyomat a Budapesti Szemléből lap.

23 déni: szervezkedést, összetanulást, összjátékot. Sőt egyebet: a közönség becsületének anyagi pártolásban nyilvánuló megszerzését is. A helyzetet még súlyosabbá tette az, hogy ép az a férfiú, ki e helyzetben legtöbbet segithetett volna rajtok s most alkalma nyilott volna őket Kassán gondjai alá venni: Kazinczy Ferencz fogságba került s igy a vidéki tartózkodás nem válhatott azonnal gondozó, fölnevelő iskolájukká. E kétséges helyzetben egy mentője mégis akadt a magyar színészetnek Kelemen Lászlóban,a magyar szinészet első igazgatójában. Értékét ma már bajos egész határozottsággal megállapítani. Hogy lelkes és buzgó ember lehetett, ezt pesti pályafutásából sejthetjük. De ugy látszik, hogy lelkességét nem támogatta kellő irodalmi műveltség, buzgalmát erős ethikai érzés. Szereplésre vágyása nagyobbnak látszik képességeinél, vállalkozási hajlama okosságánál. Hogy elevenségét nem támogatta igaz férfias kitartás, misem igazolja inkább mint az,hogy midőn nem lehetett tovább vezető tagja egy társulatnak, megválik a magyar színészettől s mint népiskolai tanító végzi be pályafutását Csanád Palotán 1814-ben. Hiu, kitartásban elernyedő, kapkodó ember lehetett, a mi nem zárja ki, hogy becsületes szándékai t, lelkességét elismeréssel ne emlegessük. Férfiasságát, tudását azonban bajos lesz kiemelnünk,ha meggondoljuk,hogy /2/ az ügyvédi diplomával rendelkező' 'Kelemen László nem mint ügyvéd, hanem mint néptanító fejezte be életét 54 éves ko- ZZ/ rában. Mindenesetre érdemül kell betudnunk, hogy az 1798-ban fölbomlott magyar társaságot egy ideig nem engedte elzülleni. De még ennél i s nagyobb érdemül a z t t e k i n t jük, hogy az 1796-utáni kornak ő az egyetlen krónikása s ránk maradt kézirat! följegyzései révén ma már világos képet alkothatunk a magyar szinészet története eddig legke-

24 vésbé ismert időszakának 1796 utáni eseményeiről. Emeli e följegyzések értékét, bogy a magyar szinészet történetét már 1793-tól irja meg s abban nem egy személyes jellegű oly megjegyzést tesz, mely uj oldalról világitja meg a hi vatalos ügyiratok eddig ismert rideg sorait. Mielőtt Kelemen László e följegyzéseire rátérnénk, kötelességünknek tartjuk e följegyzések értékét előbb tisztába hozni. Nem szabad első sorban elfelednünk, hogy Kelemen László nagyon is közelről érdekelt személy ebben a kérdésben. A magyar szinésztársaság igazát látszik első sorban védeni, de tulajdonképen a legtöbb esetben csak magára gondol. Ez a kézirat valószinüleg vagy valamelyik folyamodó leveléhez beadni szándékolt melléklet első fogalmazványa, vagy, a kisszámú törléseket tekintve maga az eredeti melléklet. 30 Mindkét esetben egyik legjelentékenyebb okmánya a régi magyar szinészet történetének. Jellemző, hogy ez okmányban ugy beszél magáról mint Igazgatóról s bár áz első magyar színtársulat megszűnt 1796-ban s megbizatása semmi esetre se élethosszig szólt, mégis ugy irja a neve alá, hogy "a N.M. Játzó Társaságnak Igazgatója"... pedig I80I végével semmiféle társulata se volt már. Mindenkép hiúságát árulja el ezzel, mert bár tény, hogy mint alább látni fogjuk, néhány színésztársa felszólitására ott hagyja idő közben fölvállalt hivatalát /hogy minőt, nem mondja/ és színtársulatot alakit ugyan, de nem volna szabad elfelednie, hogy ez a vállalkozása ebben a formában már 3E36 A birtokomban levő eredeti kézirat 7 folio lapon, Pesten kelt I80I. Okt. 15-én. Külső czime: A Magyar gemzeti Játzó Institutum történeteinek folytatása. Ab A 793.«usque Inclus öol. Belső czime; A Nemzeti Magyar Játzó Institutumnak Történetei. Attól fogva: hogy Busch Eugenias Német Direktor a Magyar Társaságot gondviselése alá vette A 793 e* jelen való ideig. Úgymint: Mivel e kézirat a Schedius Lajos egyik hagyatéka révén jutott antiquariusi uton kezembe, az se lehetetlen, hogy e memorandumát Kelemen Schediushoz intézte.