AZ INTERNETES TARTALOMSZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS EGYES NEMZETI JOGOKBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ INTERNETES TARTALOMSZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS EGYES NEMZETI JOGOKBAN"

Átírás

1 Országos Rádió és Televízió Testület Irodája Stratégiai Igazgatóság AZ INTERNETES TARTALOMSZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS EGYES NEMZETI JOGOKBAN szeptember 27.

2 AZ INTERNETES TARTALOMSZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS EGYES NEMZETI JOGOKBAN Készítette: az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájának Stratégiai Igazgatósága mellett felállított, az internetes tartalomszabályozás kérdéseit vizsgáló szakértői munkacsoport Szerzőként közreműködött: Dr. Kovács Krisztina Dr. Mayer Erika Dr. Kajdi József Dr. Lengyel Márk Szerkesztette: Dr. Béky Zoltán Balázs 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 4 II. Az Európai Unió jogalkotása és audiovizuális politikája Az uniós jog Az információs társadalmi szolgáltatásokra és az elektronikus kereskedelemre vonatkozó irányelvi szabályozás Az Irányelv és relevanciája a tartalomszabályozás szempontjából A szolgáltatások korlátai A szolgáltatók felelősségének irányelvi szabályai Az Irányelv egyéb, releváns rendelkezései Az uniós tartalomszabályozási folyamat főbb állomásai, dokumentumai A tartalomszabályozás igénye A tartalomszabályozási folyamat és dokumentumainak időrendi áttekintése A legjelentősebb dokumentumok A legújabb dokumentumok A fejezet összegzése III. Az Európa Tanács jogalkotása és politikája Az Európa Tanács jogalkotása Az Európa Tanács nemzetközi egyezmények szintjén megjelenő jogalkotása Az Európa Tanács ajánlásai Az Európa Tanács politikai nyilatkozatai A fejezet összegzése IV. Az internetes tartalomszabályozás az egyes nemzeti jogokban Az Egyesült Államok Az amerikai szabályozás jelentősége A korai esetjog A Communications Decency Act A vonatkozó újabb jogesetek Az amerikai tartalomszabályozási folyamat újabb állomásai További gyakorlati eredmények A Digital Millenium Copyright Act Nagy-Britannia A brit szabályozás jellemzője Az internetes kommunikációra is vonatkozó brit jogszabályok A bírói gyakorlat Ausztrália Az ausztrál szabályozás sajátosságai Az Online Services Act A tartalom osztályozása, címkézése Eljárási szabályok Németország A német jogi szabályozás A német ítélkezési gyakorlat Kísérlet a jogsértő tartalom kiszűrésére Más európai országok szabályozási és ítélkezési gyakorlata V. Összegzés FELHASZNÁLT IRODALOM

4 Interneten lehetséges tartalomszabályozás kérdéseit vizsgáló szakértői munkacsoport: AZ INTERNETES TARTALOMSZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS EGYES NEMZETI JOGOKBAN I. Bevezetés Az Internet szabályozásának vizsgálatához előzetesen tisztázni szükséges e hálózati életviszonyok elsődleges sajátosságát. Az Internet a működését és rendeltetését tekintve elsősorban kommunikációs közegként határozható meg. Technikai szinten számítógépek közötti kommunikációt tesz lehetővé, működésének lényege pedig az egymással összekapcsolt számítógépek és számítógép-hálózatok közötti adatáramlás. E technikai háttér rendeltetése viszont az emberek közötti kommunikáció új lehetőségeinek biztosítása. Legtágabb értelemben magában foglalja a számítógépek közötti, az ember és a számítógép közötti és az emberek egymás közötti kommunikációjának minden típusát. Az alapkérdés az, hogy az internetes kommunikáció minden típusa és minden eleme általában szabályozható-e, illetőleg egyáltalán a szabályozás igénye felmerül-e? Egy biztos, az Internet nem szabályozható kizárólag távközlési eszközként, de nem szabályozható kizárólag tömegkommunikációs eszközként sem. Az Internet mögött álló technikai háttér sem elsősorban a jogi szabályozás tárgyaként, hanem annak korlátjaként illetőleg egyre inkább eszközeként jöhet szóba. Az Internet által lehetővé tett emberek közötti kommunikáció egy jelentős része magánjellegű, egyéni kommunikáció, amelyre mindig jellemző a kapcsolatban lévők létszámtól független zárt köre és kiválasztásuk egyéni lehetősége. Az egyéni kommunikáció az érintettek magánszférájához tartozik, ezért az államnak ezzel kapcsolatban garantálnia kell e kommunikáció zavartalanságát, tartózkodnia kell az illetéktelen beavatkozástól, sőt meg kell akadályoznia harmadik személyek illetéktelen beavatkozásait is. A hálózati kommunikációnak ez a típusa igényel legkevésbé jogi szabályozást, maximum csak az adatés titokvédelem terén. Lényegében az egyéni kommunikáció egy sajátos vállfaja a jogügyletek kötése Interneten. Ezek a jogügyletek a lényegüket tekintve jogilag releváns kommunikációs aktusok, amelyek mindig az érintettek közötti kommunikáció révén jönnek létre, és jogi relevanciájuk miatt az egyéni, magán kommunikációnál, de még a hagyományos jogügyletekhez képest is részletesebb többletszabályozást igényelnek. E kérdéskör az elektronikus kereskedelem szabályozását jelenti, amivel ez az összefoglaló részletesen nem kíván foglalkozni, ugyanis nem tárgya a vizsgálódásnak. 4

5 Az tanulmány igazi tárgya az egyéni kommunikációtól jelentősen eltérő, a nyilvánosság felé irányuló kommunikáció, valamint ennek szabályozási alapkérdései, továbbá az ezzel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat. Az egyéni és a nyilvános kommunikáció elhatárolási eleme a kommunikáció címzettsége. A legtágabb értelemben vett nyilvános kommunikációra a meg nem határozható összetételű, pontosan nem körülhatárolható befogadói kör a jellemző. E kommunikációtípusra nem használható a tömegkommunikáció fogalma sem, mert a hálózati nyilvános kommunikáció jelentős eltéréseket is mutat a hagyományos tömegkommunikációtól. Technikailag az Internet mindössze egy új kommunikációs infrastruktúra, azonban a nyilvános kommunikációt biztosító szolgáltatásainak társadalmi lehetőségeit alapul véve viszont új médium. Ha a médium e tág - nem csak a hagyományos tömegkommunikációs eszközöket magában foglaló - fogalmát elfogadjuk, akkor a tömegkommunikáció és a hálózati nyilvános kommunikáció közötti különbségek a következőkben határozhatók meg. A tömegkommunikáció olyan periodikus kommunikációs forma, amelyben valamely technikai eszköz közvetítésével nagyszámú befogadó közeg számára ugyanazt az üzenetet egyidejűleg vagy közel egyidejűleg lehet közvetíteni. Mind az üzenet tartalmát, mind a közvetítés idejét egyértelműen a szolgáltató egyoldalúan dönti el. (A digitális televízió műsorszolgáltatás már egyfajta átmenetet képez e téren a hagyományos és az új média között.) Az Interneten zajló nyilvános kommunikáció alapvetően eltér ettől, hiszen annak nem feltétele a periodicitás, az üzenet azonossága és az egyidejűség. Az Internet legtöbb szolgáltatására az a megoldás a jellemző, hogy a közlő által készített tartalom nyilvánosan elérhető helyen tárolódik, és a felhasználó ahhoz csak kifejezetten erre irányuló cselekményével, tetszőleges időpontban férhet hozzá. A hálózati nyilvános kommunikációnak alapvető jellemzője az interaktivitás. Míg a hagyományos tömegkommunikációban a közlő tartósan egyoldalúan határozza meg a tartalmat, a befogadó közeget ezzel passzív szerepre kényszerítve, addig az interaktivitás a szereplők aktív részvételével zajló kétirányú kommunikációt, folyamatos visszacsatolást jelent. Az Internet átjárhatóvá teszi az egyéni és a nyilvános kommunikáció határait is, ezzel korlátlan számú résztvevőnek teszi lehetővé tetszőleges tartalmak interaktív cseréjét. A nyilvános kommunikációban a közlő és a befogadó hagyományos szerepei teljesen elmosódnak, és megjelennek helyettük a résztvevők. A résztvevők azonban nem rendelkeznek teljes egyenrangúsággal, ugyanis a szerepük különbözőségénél fogva más lesz a jogi helyzetük és ezáltal az esetleges felelősségük megítélése is. Az Internet ma már részét képezi a teljes médiarendszernek. Ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy hagyományos folyóiratok, televízió- és rádióműsorok érhetők el a hálózaton keresztül, ugyanis az Internet több, mint egy új terjesztési mód. Onlineszolgáltatásként megjelenve már a hagyományos média is nyújt valamilyen többletet. Egyre gyakoribb pl. meghatározott események élő hálózati közvetítése, továbbá az Interneten a szöveges információk mellett egyre jobb minőségben érhetők el hanganyagok, álló- és mozgóképek. Az Internet napjainkra az információk minden formájának helyt adó multimédiás közegévé vált. A legnagyobb áttörést azonban a nyilvános kommunikáció olyan teljesen új formái jelentik, amelyek nem egyoldalúan meghatározott tartalmat közvetítenek, hanem tetszőleges felhasználói kör részére az aktív véleménycsere kereteit és lehetőségét teremtik meg. 5

6 A fentiek alapján kijelenthető, hogy az Internettel kapcsolatos szabályozás kérdésén belül elsődlegesen a hálózati nyilvános kommunikáció szabályozhatóságát szükséges megvizsgálni. Az Internet szabályozandóságát alapvetően meghatározza, hogy az elérhető tartalom nagy része magánszemélyektől származik, akik szerkesztői közvetítettség nélkül élnek a szabad szólás jogával. Az Internet révén előtérbe kerül a véleménynyilvánítás szabadságának egyéni, szubjektív jellege. A kommunikáció folyamatából hiányzik az a szervezet, amely az egyoldalúan kialakított üzeneteivel uralja a társadalmi nyilvánosságot. A felhasználó kiválasztja az őt érdeklő információkat és azokra azonnal reagálhat. Más jellegű kérdések merülnek fel az ún. szervező résztvevőkkel kapcsolatban. A jog másként kezeli őket, ha a tartalom szerkesztőjéről van szó, vagy pedig a tartalom egyszerű közvetítőjéről. A tartalom szerkesztőjének ugyanis joga van a neki nem tetsző információk közvetítését megtagadni, ezáltal természetesen felelős a tartalomért. Egyszerű közvetítőként a szolgáltató minden információt közvetíteni köteles, de azokért nem is felel. A jogi helyzetüket tehát az határozza meg, hogy ténylegesen mennyire avatkoznak be a kommunikációs folyamatba. Ezek elsősorban a felelősség kérdésénél lesznek relevánsak. A szabályozhatóság kérdésénél két célt kell alapul venni: az első cél a véleménynyilvánítás szabadságának, lényegében a társadalmi nyilvánosság megfelelő működésének a garantálása, míg a második cél a véleménynyilvánítás szabadságával szemben álló alapjogi értékek védelme. A szakirodalom a jogi informatikus Kilian fogalmi meghatározásait 1 elfogadva - az Internet szabályozásának három modelljét különbözteti meg, melyek a következők: a jogi modell, az önigazgatási modell és a felhasználót védő modell. A jogi modell az Internet teljes nemzetközi és nemzeti szabályozásából indul ki. Alapvető feltétele az Internetet szabályozó normák teljes körűsége és teljes körű érvényesíthetősége. Amennyiben joghézagok keletkeznének, úgy ezeket a már meglévő jogi szabályok analóg módon való alkalmazásával vagy új jogi normák megalkotásával kellene felszámolni. E modellben akár a teljes állami beavatkozás is megengedett, akár oly módon is, hogy pl. az Internetes szolgáltatás állami engedélyhez van kötve. A jogi modell megvalósulásának alapvető feltétele az Internetet szabályozó normák érvényesíthetősége, amely viszont az Internet határokon átnyúló jellegével nem igazán egyeztethető össze. E probléma kivédésére még a nemzetközi jogsegélyegyezmények minél szélesebb körben történő megkötése sem jelent megoldást, hiszen az egyes államok szabályozása a különbözőségük miatt összeegyeztethetetlen, még viszonyítási alapul sem szolgálhat. Ezt a modellt követi például a kínai és a szingapúri szabályozás. A jogi modell ellentéte az önigazgatási modell, amely bár lehetőséget kínál az állami (jogi) szabályozáshoz, mégis alapvetően abból indul ki, hogy mind az Internet szolgáltatók, mind a felhasználók együttműködnek egyrészről azért, hogy bizonyos magatartási szabályok fejlődjenek ki, másrészről azért, hogy a meglévő érdekellentétük minimalizálásával elősegítsék az Internet közös használatát. A jogi kötőerővel rendelkező normák helyébe csupán magatartási szabályok lépnének, az ún. Netiquette -ek. E modellnek elsősorban angolszász jogterületen van számos elkötelezett hívője. Ezzel a modellel szemben joggal hozzák fel érvként, hogy az Internet szolgáltatók, illetve a felhasználók ellentétes 1 Fritjof Haft Dr. és Jörg Eisele Dr.: A bevezetéshez: az internetes adatforgalommal kapcsolatos jogi kérdések (Magyar Jog / sz.) 6

7 érdekeinek összehangolására egy nagyon kifinomult koordinációs rendszerre lenne szükség, melyet azonban csak jogilag kötelező normák révén lehetne megnyugtatóan rendezni. Továbbá vannak olyan területek, mint például a büntetőjogilag releváns Internettel való visszaélés, amely esetében nem elegendő a résztvevők felelősségére csupán csak magatartási szabályokkal apellálni. Ennek ellenére el kell ismerni, hogy az önkontroll-magatartási szabályok és intézkedések alkalmasak lehetnek kiegészítő elemként a jogi szabályok biztosítására. A nemzetközi, EU szabályozás is ösztönzi az ilyen magatartási kódexek önkéntes megfogalmazását, ráadásul az európai kontinentális joggyakorlat is részben elmozdult ebbe az irányba. A harmadik, az ún. felhasználót védő modell a középutat jelenti, amely a másik két modell mindenkori hátrányait igyekszik kiküszöbölni. Lényegében a kontinentális európai és ezen belül is a német joggyakorlat ezt a modellt követi. E modellben a piac öntisztulásának elvéből is kiindulva jogi beavatkozásra csak abban az esetben van szükség, ha az a piaci egyensúlyt hivatott helyreállítani, vagy ha fontos közérdek sérülése várható. Ez utóbbinak a gyakorlatban igen fontos szerepe van pl. a fiatalkorúak védelmének, vagy a bűnözés megelőzésének területén. Természetesen az egyes országok, illetőleg az egyes jogrendszerek (mint például az angol-szász vagy a kontinentális európai jogrendszer) nem mechanikusan tükrözik és követik a jogtudomány által kialakított elvi kategóriákat. Talán csak az elsőként említett jogi modell érvényesül viszonylag egyértelműen, viszont ezzel kapcsolatban azt is meg kell jegyezni, hogy ezt a modellt az egész világon csak néhány ország követi. Az országok többségére a másik két modell a jellemző, akár úgy is, hogy azok nem tisztán, hanem vegyesen érvényesülnek. Annak ellenére például, hogy az angolszász joggyakorlatra az önigazgatási modell a jellemző, az ehhez a jogrendszerhez tartozó országok esetében is találhatunk arra példát, hogy az állam a jogi szabályozást és különösen az ítélkezési gyakorlatot is igénybe veszi (erre példákat találhatunk akár az USA törvényalkotásában is, de mindenek előtt az ausztrál szabályozást kell megemlíteni). A modellek közötti határok elmosódása a kontinentális európai jogrendszer gyakorlatában is megfigyelhető. Bár az ehhez tartozó országokra jellemzőbb leginkább az Internet állami, jogi szabályozása, ennek ellenére e körben is megfigyelhető a törekvés arra, hogy jogszabályok kiegészítéseként az önrendelkezés elve is érvényesüljön mind a szabályozás, mind a gyakorlat terén. II. Az Európai Unió jogalkotása és audiovizuális politikája 1. Az uniós jog Az európai jog, mint olyan közösségi jog, amely a tagállamok jogrendszerében közvetlenül alkalmazható, és közvetlen hatállyal bír, a Maastricht óta alkotmányos alapelvként, a tagállami szuverenitásnak az Uniós jogalkotással szembeni korlátjaként emlegetett szubszidiaritás követelményei szerint terjeszkedhet, és vonhat a szabályozás körébe új és újabb területeket. Az Internettel kapcsolatos közösségi jogi lépések is ezen 7

8 alapelv tiszteletben tartását tükrözik, így értékelésük során is ennek figyelembevételével kell dolgoznunk. 2. Az információs társadalmi szolgáltatásokra és az elektronikus kereskedelemre vonatkozó irányelvi szabályozás 2.1. Az Irányelv és relevanciája a tartalomszabályozás szempontjából Bár az Irányelvnek nem célja az átfogó tartalomszabályozás, tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek e körbe esnek, valamint egyéb rendelkezései olyan szabályokat tartalmaznak, amelyek az internetes kommunikáció céljától, az átvitt információ jellegétől függetlenül alkalmazandóak. Ennek megfelelően az Európai Unió az Internetet érintő egyik legfontosabb jogi normája, az információs társadalmi szolgáltatások szabályozása körében, a tartalommal kapcsolatos kérdéseket is tartalmazó, 2000/31/EK Irányelv az információs társadalomhoz fűződő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem bizonyos jogi kérdéseiről a belső piacon, (a továbbiakban: Irányelv) amelynek elfogadására június 8.-án került sor. Az Irányelv az információs társadalomhoz fűződő szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgásának biztosítása érdekében keret-szabályozást kíván nyújtani. A szabályozás - a tartalom szabályozásának kérdéseivel foglalkozó, korábban kibocsátott más európai dokumentumok alapgondolatát követve - az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkében biztosított alapvető jog, a véleménynyilvánítás szabadságának biztosításából indul ki. Ez az alapvető emberi jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül, illetve anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beleavatkozzon. Az Egyezmény következő pontja azonban tartalmazza azokat a korlátokat is, amelyek e szabadság gyakorlása elé állíthatók: E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sérthetetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülések közlésének megakadályozása, a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátjait a jogalkotás számos tradicionális megoldással garantálja a közjog és a magánjog területén egyaránt. Az Irányelv deklaráltan csak a magánjogi eszközökre összpontosít, azzal, hogy a büntetőjog területére tartozó szabályozást más, elsősorban a tagállami jogi normákra bízza. A véleménynyilvánítás szabadságának és az információs szolgáltatásoknak a belső piacon belül történő akadálymentes áramlását az Irányelv azzal kívánja biztosítani, hogy kategorikusan megtiltja, hogy a tagállamok korlátozzák az információs társadalomhoz fűződő szolgáltatások egy másik tagállamból történő nyújtásának szabadságát, valamint azt, hogy a szolgáltató tevékenység megkezdését vagy folytatását bármilyen előzetes engedélyhez, vagy bármilyen ezzel megegyező hatású követelményhez kössék. Ezzel tehát eleve kizárt egy olyan 8

9 jogalkotási megoldás, amely kötelező kamarai vagy egyesületi tagsághoz kötné az Internet szolgáltatást, és ilyen alapon bízná önszabályozó kódexekre és a kamara belső eljárására a jogellenes tartalmakkal kapcsolatos védekezést A szolgáltatások korlátai A véleménynyilvánítás szabadságának alapvető jogával szemben, mint annak korlátja, kerül felsorolásra az Irányelvben a közrend, különösen a kiskorúak védelme, a faji, vallási vagy nemzeti alapú bármilyen gyűlöletkeltés és a magánszemélyek emberi méltóságának megsértése elleni harc, a közegészség védelme, a közbiztonság, a fogyasztóvédelem, valamint a szerzői jog védelme. Ezen alapvető értékekre hivatkozva indokolhatják adott esetben a tagállamok az információs szolgáltatások szabad áramlását korlátozó intézkedések meghozatalát (3. cikk) A szolgáltatók felelősségének irányelvi szabályai Az információs szolgáltatás tartalmával kapcsolatos szabályozást az Irányelv nem tartalmaz. Előremutató lépéseket tett azonban a közreműködő Internet szolgáltatóknak a továbbított információért (így annak tartalmáért is) fennálló felelőssége meghatározott esetekben történő kizárásának szabályozása terén. Így nem felel: az a szolgáltató, aki csupán mere conduit, azaz "egyszerű adatátvitel" szolgáltatást nyújt, (a szolgáltatás abból áll, hogy a szolgáltató az információt a hálózaton keresztül továbbítja),valamint a "caching" szolgáltatója (tehát aki az információt az átvitel gyorsítása céljából, annak továbbítása közben automatikusan, közbenső állapotban és átmenetileg tárolja), illetve "a hosting" (ami a szolgáltatás felhasználója által nyújtott információ tárolásából áll) szolgáltatás biztosítója. A szolgáltató akkor nem felel, ha a tevékenység általános szokásai szerint jár el, azaz általában a szolgáltatónak nincs tudomása az illegális tartalomról, az információ továbbítását nem ő kezdeményezte, vagy nem ő választotta ki az információt magát, illetve annak címzettjét, illetve nem módosítja annak tartalmát. Ugyancsak fontos, hogy az Irányelv a közreműködőkre nem ró általános felügyeleti kötelezettséget, vagyis nem kötelesek sem aktívan keresni illegális tevékenységre utaló jegyeket, sem azokat bármilyen módon kontrollálni. Az Irányelv azonban lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a szolgáltatók azonnali tájékoztatási kötelezettségét írják elő az illegális tevékenységről történő tudomásszerzést követően, továbbá kötelezhetik őket arra, hogy a hatóságok részére - azok kérésére - átadják azt az információt, amellyel felhasználóik, akikkel adattárolási megállapodásuk van, azonosíthatókká válnak Az Irányelv egyéb, releváns rendelkezései Az Irányelv folyamatosan hangsúlyozza, hogy a tagállami jogalkotásnak is arányosnak kell lennie az elérendő céllal, vagyis az állami beavatkozást csak a szükséges mértékig tartja megengedhetőnek. Az állami jogalkotás mellett azonban kiemelten kívánja ösztönözni az európai szintű együttműködés keretében az önszabályozás kiteljesedését, a szolgáltatók és felhasználók megfelelő csoportjai magatartási (önszabályozási) kódexeinek felállítását, külön szorgalmazva a kiskorúak és az emberi méltóság védelmével kapcsolatos 9

10 magatartási szabályok elfogadását, és azoknak a Bizottság felé történő önkéntes továbbítását, illetve elektronikus módon hozzáférhetővé tételét. Kívánatosnak tartja, hogy a Bizottság és a tagállamok részére rendszeresen készüljenek a magatartási kódexek eredményességéről szóló értékelések. Ugyancsak prioritást kíván biztosítani az Irányelv a bíróságokon kívüli vitarendezési eljárásoknak, azzal, hogy a tagállamok jogi szabályozásukkal ne akadályozzák a viták bíróságon kívüli elintézését, sőt kifejezetten ösztönözzék ezt a megoldást. 3. Az uniós tartalomszabályozási folyamat főbb állomásai, dokumentumai 3.1. A tartalomszabályozás igénye Az Irányelv elfogadása az Európai Unió informatikai jogalkotásában nem előzmények nélküli, annak megszövegezését hosszas folyamat előzte meg, amelyek során számos olyan jelentős dokumentum kibocsátása történt meg, amelyek az információs társadalom jogának formálódásában mérföldköveket jelentettek. Ezek között nem kevés olyan dokumentum található, amelyek az Interneten található tartalommal kapcsolatban felmerülő teendőkről szól, körvonalazva egy majdani tartalomszabályozás kereteit A tartalomszabályozási folyamat és dokumentumainak időrendi áttekintése október 16.-án tette közzé a Bizottság az Internet jogellenes és ártalmas tartalmáról szóló Közleményét (COM (96) 487). A közlemény speciális, internettel kapcsolatos kérdések kezeléséhez szükséges olyan rövidtávú intézkedéseket ismertet, melyek túlhaladnak a kiskorúak és az emberi méltóság védelmének területén. - A Telekommunikációs Tanács mellett létrehozott munkacsoport és során végzett vizsgálata komoly formában foglalkozott az önszabályozás és a felelősség kérdéskörével is, valamint az ezen a területen az egyes tagállamok részéről tapasztalható törekvések értékelésével, illetve az Uniós intézmények lehetőségeivel ban készült el a Kiskorúak és az emberi méltóság audiovizuális és információs szolgáltatások terén való védelméről kibocsátott ún. Zöld Könyv (COM (96) 483) A Közleménnyel szemben, azt kiegészítve a Zöld Könyv a hosszabb meghatározásai és témakör tárgyalási természete mellett a kiskorúak és az emberi méltóság védelmének speciális témakörét általában az új audiovizuális és információs szolgáltatásokkal kapcsolatban tárgyalja. (Részletesebb bemutatására a pont alatt kerül sor.), Ezen kívül ehhez a fázishoz köthető a jogtalan és ártalmas kommunikáció elleni Közlemény, továbbá az as Akcióterv, amely az információs társadalom nevelési és oktatási kérdései körében ugyancsak érint tartalomszabályozási kérdéseket. - A Tanács február 17.-én elfogadott Határozata az Interneten található illegális és ártalmas tartalmakról (97/C 70/01) a célok mellett már a cselekvés fő irányait is kijelölte. A tagállamokat arra hívta fel, hogy ösztönözzék az 10

11 Internet szolgáltatók önszabályozó testületeinek megszervezését, majd magatartás kódexek kidolgozását, és segítsék olyan rendszerek kialakítását, amelyek segítségével a hatóságok tudomást szerezhetnek az illegális tartalmú anyagokról. A tagállamoknak ösztönözniük kell a szűrőrendszerek széles körű elterjesztését, és a PICS standard szerinti minősítő rendszerek kidolgozását áprilisában az Európai Parlament a konkrét keretmunka megvalósítására vonatkozó újabb dokumentumot bocsátott ki Az Interneten található jogellenes és káros tartalom közlése címen (COM (96) 0487 C4-0592/96). Ebben az illegális tartalom hatékony szűrésének egyik fő akadályaként a tagállamok büntetőjog-rendszere közötti eltérést tekintik, és ennek egységesítését sürgetik. A Parlament felhívta a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a szolgáltatók önszabályozásának kereteire vonatkozó európai szintű szabályozásra is. Ismét felmerül a PICS szabványon alapuló közös nemzetközi minősítő rendszer kidolgozása iránti igény, azonban e dokumentum utal arra is, hogy minden ilyen rendszernek figyelembe kell vennie az Európát jellemző kulturális különbségeket. - A Tanács mellett a tagállamok távközlési és hírközlési minisztereiből, az Internet szolgáltatók képviselőiből és a civil szféra (NGO) képviselőiből alakult munkacsoport első, ban készült jelentését követően júniusában publikálta második jelentését. Ez a tagállamokban megtett intézkedések átfogó vizsgálata alapján leszögezi, hogy valamennyi tagállam büntetőjoga szankcionálja az Interneten megjelenő jogsértő tartalmakat (különösen a gyermekpornográfiát). Szinte minden tagállamban létrejöttek az Internet szolgáltatók szervezetei, amelyek az önszabályozás keretében törekednek az illegális és káros tartalmakkal szembeni fellépésre, megfelelő magatartás-kódexek kidolgozására. Egyes tagállamokban már hatékonyan működő forró drót rendszerek alakultak ki (pl. Egyesült Királyságban az IWF Internet Watch Foundation, ahol a felhasználók bejelentést tehetnek az általuk illegálisnak vélt tartalomról. A szolgálat ennek megvizsgálását követően dönt arról, hogy értesíti-e a rendőri szerveket. Ehhez hasonló, az Internet szolgáltatók, a titkosszolgálat és az antidiszkriminációs hivatal együttműködésén alapuló két forródrót működik Hollandiában is. Megkezdődött a PICS kompatíbilis rendszerek bevezetésére szóló előkészület is. A legtöbb tagállamban vizsgálják a szűrő és címkéző rendszerek alkalmazhatóságát. A jelentés igen fontos üzenete az illegális és káros tartalmak elhatárolása. Míg az illegális, a jog által üldözendő tartalmak forrásának azonosíthatóságát meg kell teremteni, és ellene hatékonyan fel kell lépni a jog eszközeivel, addig a káros tartalmakkal kapcsolatban elegendő a megfelelő felvilágosító munka, amely a felhasználók figyelmét az ebben rejtőző veszélyekre hívja fel júliusában a Globális információs hálózatok: megvalósítani, ami bennük rejlik címmel rendezett konferencián elfogadott miniszteri deklaráció lényeges gondolata volt az egyes információs szolgáltatások tartalomfüggő besorolása, 2 Dr. Jóri András: A Cybertér pacifikálása, Állami tartalomszabályozási kísérletek a nemzetközi számítógépes hálózatokon. (http://w3.datanet.hu/~jori/cda_cyberter.html) 11

12 mint a tartalomszabályozás egy lehetséges eszköze. A deklaráció felhívta az európai országokat olyan szűrőrendszerek kialakításának ösztönzésére, amelyek figyelembe veszik Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét decemberében az Európai Bizottság a távközlési, a média- és az informatikai szektorok konvergenciájáról és ennek a szabályozásra való hatásáról szóló Zöld Könyvet (COM (97) 623) adott ki. Ennek célja elsősorban a konvergencia folyamata előtt álló akadályok feltérképezése, olyan vita elindítása, amelynek során körvonalazódhat, hogy mely szabályozási mechanizmusok segíthetik elő a fogyasztói bizalom növelését és a fogyasztói választási lehetőségek kiterjesztését. A Zöld Könyv - bár az Internetet a konvergencia vezető platformjának tekinti - a többi, digitális technológián alapuló táv- és hírközlési szolgáltatással is foglalkozik. Az információs társadalom fejlődését hátráltató létező és a potenciális korlátok számbavételekor a dokumentum kitér a tagállamok eltérő szabályozásaiból fakadó bizonytalanságra is. - A Tanács szeptember 24-i Ajánlása szól az európai audiovizuális és információs szolgáltatások versenyképességének oly módon történő fejlesztéséről, hogy az egyes országok szabályozói tegyék összehasonlíthatóvá és hatékonnyá a kiskorúak és az emberi méltóság védelmét (98/560/EC) (E dokumentum részletesebb ismertetésére a pont alatt kerül sor.) - Az Európai Parlament és a Tanács január 25-i Határozata egy többéves akcióterv elfogadásáról az Internet biztonságosabb felhasználásának elősegítésére, az illegális és káros tartalom visszaszorításával a globális hálózatokon (Decision No. 276/1999/EC). (Részletesebb bemutatására a pont alatt kerül sor.) - Bizottság december 14.-i, a Tanács, az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére Elvek és iránymutatás. A közösség audiovizuális politikája a digitális korban címmel készült közleménye.(com (99) 657) (Részletesebb ismertetésére a pont alatt kerül sor.) - Végül az Internet tartalmának szabályozására vonatkozó európai törekvések sorában a Tanács június 25.-én tette közzé Ajánlását, amely a fejlett technológiával elkövetett bűncselekmények szűrésére egy 24 órás szolgálat felállítására vonatkozik. (2001/C 187/02) (Részletesebb ismertetésére a 3.4. pont alatt kerül sor.) A tartalomszabályozási törekvések sorában jól láthatóan különül el két megközelítési mód: egyrészt az illegális tartalmakkal szembeni küzdelem, amelynek elsődleges célja a felkutatás, a bizonyítás és a felelősségre vonás lehetővé tétele, másrészt az ártalmas tartalmak elleni védekezés, amely a kiskorúak és az emberi méltóság védelmére tekintettel az önszabályozási mechanizmusok kialakítását, a szereplők közötti együttműködést, valamint a megfelelő szűrő rendszerek kifejlesztését tekinti céljának. 12

13 Az általános csoportosítás értelmében a jogellenes tartalom körébe tartoznak a nemzetbiztonsági kérdések (bombák készítéséhez adott segítségnyújtás, illegális kábítószerelőállítás, terrorista tevékenység) a kiskorúak (erőszak, pornográfia, a marketing molesztáló jellegű formái), az emberi méltóság (rasszizmus, a szexuális beállítás, vallás, nemzetiség vagy etnikai származás miatti megkülönböztetés), a gazdasági biztonság (csalás, hitelkártyával kalózkodás, illetve ehhez történő segítségnyújtás), az információbiztonság (rossz szándékú hacker támadás), a magánszféra (személyes adatokkal való visszaélés, elektronikus zaklatás), a személyiség (rágalmazás, meg nem engedett összehasonlító reklám) szellemi tulajdon (a szerzői jog által védett művek, szoftver és zene jogosulatlan terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése) védelme, illetve a gyermekpornográfia elleni küzdelem is. Ártalmas tartalom lényegében az, amely ugyan a vélemény nyilvánítás szabadsága keretei között terjeszthető, mégis indokolt hozzáférhetőségét csak bizonyos körben (pl. csak felnőtteknek) biztosítani, míg másokat (kiskorúak) éppen az ő érdekükben a hozzáférésben meg kell gátolni. Az Akcióterv is lényegében ehhez kívánja megteremteni a jogi és technikai feltételeket összeurópai szinten A legjelentősebb dokumentumok A Zöld Könyv 1996 októberében látott napvilágot a már említett, Zöld Könyv a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről az audiovizuális és információs szolgáltatások területén. A dokumentum abból a felismerésből indul ki, hogy az új szolgáltatások decentralizáltak és közelebb állnak a felhasználóhoz, mint a hagyományos kommunikációs formák. A felhasználó választási lehetősége nem összehasonlítható hagyományos médiumokéval, míg ott a felhasználó passzívan csak abban a kérdésben dönthet, hogy nézi-e az adott adást vagy sem, a hálózaton már interaktívan vehet részt a kommunikációban. A tartalmak hibrid formában is megjelenhetnek, a kép illetve hanganyagon kívül játékokkal vegyesen kerülhetnek a felhasználókhoz. Az új jelenségek inkább nemzetközi, globális jellemzőkkel bírnak, és kevéssé lehet nemzeti szinten kezelni a kérdést. A problémát inkább az új szolgáltatások jellemzőiben látja, mintsem a tradicionális médiával történő tartalmi összehasonlításban. Saját célkitűzését deklarálva a Zöld Könyv minden egyéb rendelkezését megelőzve kinyilvánítja, hogy akármilyen hangsúlyt is kap a kifejezés-szabadság, a kiskorúak és az emberi méltóság védelme mindig is alapvető szempont volt a médiaszabályozásban. Új médium megjelenése semmilyen módon nem változtatja meg ennek a védelemnek a szükségességét (I. Fejezet 1. pont). A Zöld Könyv szögezi le először, hogy különbséget kell tenni a különböző természetű tartalmak között, azok között amelyek jogellenesek, és a büntetőjog által is üldözendők, mint a gyermekpornográfia, illetve az olyan tartalmak között, amelyek legálisak, de a kiskorúak fejlődése számára ártalmasak lehetnek, mint például a felnőtt erotikus tartalmak. A Zöld Könyv - mint a többi releváns európai dokumentum, mindenekelőtt az Emberi, és az Alapvető Szabadságjogok Védelméről Szóló Európai Egyezmény- hangsúlyozza a 13

14 véleménynyilvánítás szabadságának alapelvi szintjét, rögtön megemlítve az e szabadság elé korlátot emelő értékeket, mint az egészség vagy erkölcs, bűnmegelőzés, amelyek biztosítása érdekében lehetősége nyílik a jogalkotásnak a véleménynyilvánítás szabadsága elé korlátot állítani. A korlátozás lehetőségét azonban szigorúan körülhatárolja: a demokratikus társadalomban komolyan meg kell fontolni, hogy az intézkedés valódi társadalmi igénynek fele-e meg és valóban hatásos-e. A kifejezés szabadságának elve soha nem abszolút érvényű. A kifejezés-szabadságot korlátozhatja az állam, jóllehet az esetleges megszigorításokat nagyon fontos kritérium halmazzal írják körül: Szükségesnek kell tekinteni egy demokratikus társadalomban, hogy az intézkedésnek valós társadalmi igényt kell kielégítenie és hatékonynak kell lennie anélkül, hogy aránytalanokká váljanak az általa megszabott korlátozások. A kiértékeléshez alkalmazni kell az arányossági tesztet (II: Fejezet 1.1). A másik- témánk szempontjából kiemelt jelentőségű - alapjog a magánélethez való jog. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlata és a Közösség alapelvei egyaránt garantálják a magánélethez való jogot. A dokumentum leszögezi, hogy közös európai fellépés szükséges, ha a kiskorúak illetve az emberi méltóság védelme érdekében korlátozni kívánják bármely alapjogot. Hangsúlyozottan mutat rá a dokumentum a tagállamok közötti kulturális és jogalkotási különbségekre. Azonban valamennyi tagállam rendelkezik az emberi méltóság védelmét szolgáló jogszabályokkal, többnyire oly módon, hogy az azt sértő bármilyen anyag gyártását, terjesztését, behozatalát vagy hirdetését tiltják. Valamennyi tagállam üldözi a gyermekpornográfiát, illetve más szélsőségesen pornográf (erőszakos, stb.) anyagokat. A tagállamokban ugyancsak ismertek az obszcén, a közmorál elleni vagy trágár anyagok elleni fellépésre szolgáló jogi megoldások. E területen tehát a szabályozás korábban megszületett, mint ahogy az új technológia által felvetett igény felmerült. Néhány tagállamban a kiskorúak védelmével kapcsolatos jogi megoldások az általános rendelkezések között kerültek szabályozásra, így például tilos kiskorúak részére számukra ártalmas tartalmú anyagok biztosítása, függetlenül attól, hogy milyen úton- módon történik ez. Nem kevés tagállamban büntetőjogi szankciókat jelent e tilalom megsértése. Más tagállamok azonban a médiákra vonatkozó speciális rendelkezéseket alkalmaznak. Minden esetben szükséges azonban, hogy meghatározásra kerüljenek azok az eszközök, amelyek a kiskorúakat elzárják azon számukra ártalmas anyagoktól, amelyekhez a felnőttek hozzájuthatnak. Az új technológiáknak ki kell fejleszteniük az erre megfelelő új megoldásokat, amelyek nagyobb szülői kontrollt tudnak biztosítani mind a hagyományos műsorközlés, mind az online szolgáltatások területén. A nemzeti szabályozásokban adódó különbségek és a korlátozott hatály azonban az európai szintű megoldást sürgeti. Az Európai Unió négy alapelve közül az egyik: a szolgáltatások szabad áramlása feltétlen érvényesülést kíván e terület szabályozásában. Korlátozás csak a közérdekre hivatkozással képzelhető el, de ilyennek minősül a kiskorúak és az emberi méltóság védelme is. A jogellenes tartalmak elleni harc során a tagállamok igazságügyi és belügyi területen történő együttműködése alapvető szerepet játszik, tekintettel az új szolgáltatások nemzetközi jellegére. Ugyancsak fontos a nemzeti hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés, 14

15 valamint az ipari szektor szereplőivel való kapcsolat. Nem annyira kiemelten, mint más dokumentumokban, de már itt is rámutat a szöveg a magatartási kódexek szerepére, a közös előírások és címkéző rendszerek kialakítására, a PICS elterjesztésének előmozdítására. (III. Fejezet) A kiskorúak és az emberi méltóság védelme érdekében a Zöld Könyv célkitűzése, hogy bizonyos tartalmak a felhasználó korától, illetve a használt médium típusától függetlenül, indexre kerüljenek ( jogellenes tartalmak ). Ennek érdekében meg kell határozni azokat a tartalmakat, amelyek az emberi méltóságot sértik, így a gyermekpornográfiát, a kegyetlen erőszakot, a rasszizmust, a diszkriminációt. Másodsorban el kell érni, hogy bizonyos anyagok, amelyek fizikai vagy lelki fejlődésükben érinthetik a gyermekeket csak felnőttek számára legyenek hozzáférhetők ( kiskorúakra nézve káros tartalmak ). Ezeket az intézkedéseket azonban nem ajánlatos más célú területek szabályozásával keverni, mint pl. a fogyasztóvédelem, amelynek ugyancsak lehet kiskorúak védelmét célzó rendelkezése. A kiskorúak hatékony védelmének alapja, annak biztosítása, hogy a kiskorú ne férhessen hozzá olyan tartalomhoz, amely fizikai vagy lelki fejlődésére károsan hatnak. Ezért ellenőrizni kell a tartalomhoz való hozzáférés lehetőségét. Az ezzel kapcsolatos problémákat a Zöld Könyv az alábbiak szerint fogalmazza meg: A műsorszolgáltatással ellentétben az online szolgáltatások nem alkalmasak az anyag szétválasztására az adásidő alapján. Minden rendelkezésre álló anyag bármikor megkereshető. Ezenkívül, az anyag egyenkénti alapon (egy adott tétel kiválasztásával) érhető el a felhasználó által kiválasztott időpontban. Ezért tehát ritkán fordul elő véletlen hozzáférés érzékeny anyaghoz. Ebben a speciális kontextusban a kiskorúak védelmének kérdése a következő formában jelentkezik: hogyan kínálható a felnőttek számára a maximális kifejezés-szabadság, miközben biztosítva van, hogy a kiskorúak ne legyenek olyan anyag hatásának kitéve, mely valószínűleg ártalmas a fizikai, mentális vagy erkölcsi fejlődésük számára. A kiskorúak védelmének lehetséges módjai eltérőek lesznek a hálózatok nyitottságának mértékétől függően. (II. Fejezet, b) A Zöld Könyv az online szolgáltatások körében megkülönböztet zárt és nyílt láncokat. Zárt láncon a védelem azzal biztosítható, -ha osztályozzák, minősítik a vonatkozó anyagokat tartalmuk szerint, -ha a felhasználónak bizonyítani kell a korát a felhasználás megkezdése előtt, vagy a hozzáférésért arra történő fizetéskor, -az opt out lehetőségének megteremtésével, amikor a felhasználó kérésére bizonyos anyagok hozzáférhetetlenné válnak, -valamint a szülő ellenőrzésre alkalmas felszerelések biztosításával. A nyitott online szolgáltatás esetén sokkal bonyolultabb a védelem biztosítása, e körben az összevont felelősség, nevezetesen a büntetőjogi felelősség általi fenyegetését veti fel a dokumentum. Egyidejűleg szükséges, hogy a kiskorúak védelmére alkalmas eszközök kifejlesztése megvalósuljon. Mindezeket valamennyi működő szintre érvényesnek tekinti: az információ szolgáltatójára, a hozzáférés szolgáltatóra és a felhasználóra. 15

16 Ugyanakkor ténylegesen hatékonynak azokat az eszközöket tekinti a dokumentum, amelyeket a felhasználók számára fejlesztenek ki. Így a számítógép használatának korlátozásától kezdve, az Interneten történő keresést memóriájában rögzítő programon át az anyagok rendszeres szűrésén keresztül, egyes kiválasztott anyagokhoz való hozzáférés megakadályozásáig terjed a skála. A hatékony szűrés egyik eszköze lehet az anyagok megjelölése, címkézése. A kiskorúak számára ártalmas anyagok címkével történő ellátása előtt a legfőbb akadály a dokumentum értékelésében az, hogy sem a kiskorúak fogalma nem került egységes meghatározásra, sem annak felmérése nem történt meg, hogy pontosan mely tartalmak azok, amelyek a kiskorúak fejlődésére hatással lehetnek. Ennek következtében a nemzeti szintek meglehetősen sokszínű szabályozást produkáltak, amelyek többnyire nem kompatibilisek egymással. Ugyanakkor a szolgáltatások szabad áramlásának alapelve éppen a központi szabályozással ellentétben a decentralizált címkézési rendszer irányába hat, amely a különböző kulturális hozzáállásokat is jobban tükrözi. A dokumentum három szűrési típust, kategóriát említ: - Black list (Fekete lista), ahol a szűrés célja a problémásnak minősített oldalakhoz történő hozzáférés megakadályozása, - White list (Fehér lista), ahol csak az előre meghatározott oldalakhoz történő hozzáférés biztosított, erősen korlátozva az online hálózatok használatát, - Semleges címkézéssel történő szűrés, amely tájékoztatja a felhasználókat az általuk letöltendő anyagokról, rájuk bízva a szelektálást. A dokumentum ezen rendszerek kombinálását tartja alkalmasnak arra, hogy valóban működő környezetet teremtsenek az Internet biztonságos használatához. Ezzel kapcsolatban a Zöld Könyv konkrétan nevesíti a PICS standardot. Végül a II. Fejezet, 2.3. pontja szól az új információs szolgáltatásokra vonatkozó oktatás, ismeretterjesztés kiemelkedő jelentőségéről A Tanács 1998-as Ajánlása A vitaindító Zöld Könyv alapvetően elemző megközelítéséhez képest a későbbiekben sokkal konkrétabb dokumentumok láttak napvilágot szeptember 24.-i dátummal a Tanács az európai audiovizuális és információs szolgáltatások versenyképességének fejlesztéséről kibocsátott Ajánlása (98/560/EC) alapvető követelményének azt tekinti, hogy az egyes országok szabályozói tegyék összehasonlíthatóvá és hatékonnyá a kiskorúak és emberi méltóság védelmét. Célkitűzéseit a bevezető 6. pontja foglalja össze: Mivel az audiovizuális és információs szolgáltatások versenyképességének támogatására, és alkalmazkodásuk elősegítésére a technológiai fejlődéshez és a strukturális változásokhoz, az információnyújtás, a tudatosítás és a felhasználók 16

17 oktatása elengedhetetlenül szükséges; mivel ez egyben feltétele az európai polgár teljes részvételének az információs társadalomban; mivel ezért a kiskorúak védelmét és az emberi méltóságot sértő illegális tartalom elleni küzdelmet célzó intézkedések mellett ösztönözni kell az információs és kommunikációs szolgáltatások felelős használatát, többek között, a szülői ellenőrzési intézkedések gyakorlásán keresztül; Az Ajánlás - figyelembe véve az európai jogalkotásnak e területen megjelenő előzményeit, - a véleménynyilvánítás szabadságának és a személyes szféra védelmének egymásra tekintettel biztosított védelmét, a tagállamok közötti kulturális sokszínűséget, a szubszidiaritás elvét, javasolja az érdekelt felek részvételével nemzeti szintű önkéntes alapon létrejövő mechanizmusok létrehozását, a kiskorúak védelmére és a felhasználók tájékoztatására alkalmas új eszközök kialakítására kísérletek folytatását, a beérkező panaszok kivizsgálására és hatékony intézkedések megtételére alkalmas együttműködés kialakítását. Javasolja az érintett iparágak és felek együttműködése keretében testületek felállítását, magatartási szabályok kidolgozását, a kiskorúak és az emberi méltóság védelmére, valamint a felhasználók tájékoztatására alkalmas új eszközök fejlesztését, a kiskorúak érdekében olyan intézkedések meghozatalát, amelyek eredményeképpen nagyobb mértékben hozzájuthatnak audiovizuális és információs szolgáltatásokhoz anélkül, hogy ki lennének téve potenciálisan ártalmas tartalmú anyagoknak, valamint együttműködésük keretében a rendszeres megfigyelését és értékelését az országos szintű kezdeményezések megvalósulásának. A nemzeti szintű mechanizmusok kidolgozásának ösztönzésén túl a bevezető 16. pontja megfogalmazza azt is, hogy mivel a kommunikációs hálózat globális természete szükségessé teszi a kiskorúak és az emberi méltóság audiovizuális és információs szolgáltatásokban érvényesülő védelme kérdésének nemzetközi megközelítését; mivel ebben az összefüggésben egy európai szintű közös keret kialakítása lehetővé teszi mind az európai értékek támogatását, mind pedig a nemzetközi vitához történő döntő hozzájárulást;. A fentiek alapján az Ajánlás felhívja a Bizottságot, hogy a Közösség rendelkezésére álló pénzügyi eszközökkel segítse elő a nemzeti önszabályozó mechanizmusokat biztosító testületek közötti kölcsönös kapcsolattartást, és ösztönözze az együttműködést az önszabályozást biztosító, valamint a panaszokat elbíráló testületek között, valamint a tagállamokkal együttműködve segítse elő a nemzetközi együttműködést is elsősorban a bevált tapasztalatok egymás közötti cseréjére és értékelésére. Az Ajánlás talán legnagyobb vívmánya, hogy a függelékét képező iránymutatásban megadja az önszabályozó mechanizmussal szemben elvárt tartalmi követelményeket. Ezeket négy alapvető összetevőre bontja: - az érdekelt felek konzultációja és képviselete, - magatartási kódex, - országos szintű testületek, amelyek elősegítik a közösségi szintű együttműködést, - az önszabályozó mechanizmus országos szintű értékelése. A cél az, hogy az érdekelt felek, úgymint állami hatóságok, a felhasználók, a fogyasztók és azok a vállalatok, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az audiovizuális és online információs szolgáltatások iparágában, teljes mértékben vegyenek 17

18 részt az önszabályozó mechanizmus kialakításában, működtetésében és munkájának értékelésében. Az önszabályozó mechanizmus önkéntessége azt jelenti, hogy annak elfogadottsága és hatékonysága attól függ, hogy az érdekelt felek milyen aktivitással működnek együtt. Az önszabályozó mechanizmus keretein belül olyan alapvető szabályok kerüljenek megfogalmazásra, amelyek arányosak a kitűzött célokkal. Ezeket a szabályokat magatartási kódexekbe kell foglalni, amelyeket az érdekeltek önkéntes alapon fogadnak el és érvényesítenek. A magatartási kódexeknek tekintettel kell lenniük a különböző kategóriájú Internet szolgáltatók illetve az online szolgáltatások környezetének és alkalmazásainak sokszínűségére. A magatartási kódexekbe foglalt szabályozásnak biztosítani kell a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését, a magánszféra védelmét, a szolgáltatások szabad áramlását az egységes piacon, valamint a technikai és gazdasági racionalitás alapjáról elő kell mozdítania az európai információs társadalom fejlődését. A magatartási kódexek kiemelten foglalkozzanak a következő témákkal: - Kiskorúak védelme: lehetővé kell tenni a kiskorúak számára, hogy felelős módon használhassák az online szolgáltatásokat, és elkerülhetővé tenni, hogy szüleik vagy tanáraik engedélye nélkül hozzájuthassanak olyan - egyébként törvénybe nem ütköző tartalmú - anyagokhoz, amelyek károsak lehetnek testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődésük szempontjából. A cél eléréséhez megfelelő információkkal kell ellátni a felhasználókat. Ösztönözni kell a világháló felelősségteljes használatát, ennek érdekében tájékoztatni kell a felhasználókat bizonyos tartalmakkal együtt járó kockázatokról, biztosítani kell, hogy a felhasználó kaphasson tájékoztatást a lehívott anyag természetéről, a szolgáltatás időigényéről és arról, hogy a szolgáltatás milyen formában történik. A felvilágosítást a legmegfelelőbb alkalmakkor kell megtenni a hardver vásárlástól kezdve a szerződéskötésen át a honlap megnyitásáig. A felhasználókat, különösen a szülőket és tanárokat fel kell világosítani olyan, törvényben nem ütköző anyagok potenciálisan káros hatásairól, amelyek ártalmasak lehetnek kiskorúak számára. Az érintett online szolgáltatóknak a magatartási kódexekben elő kell írni, hogy az a kiskorúak számára potenciálisan ártalmas anyagokat tartalmazó oldalakon figyelmeztetést vagy vizuális jelet helyezzenek el, az anyagot címkézzék vagy kategorizálják, esetleg olyan rendszert alkalmazzanak, amely képes ellenőrizni a felhasználó korát. Egyidejűleg támogatni kell a szülői ellenőrzést egyszerűen használható rugalmas eszközökkel, amelyek oly módon szűrnek meg bizonyos tartalmakat, hogy ahhoz a felnőtt hozzátartozó hozzáférhessen. A szűrő rendszerek lehetnek akár szoftverek, akár olyan szűrő funkciók, amelyeket a felhasználó kérésére a szolgáltató hoz működésbe (pl. letilt bizonyos honlapokat). A hatékony védelemhez a panaszok gyors és eredményes kezelése is hozzátartozik. Ennek érdekében a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell olyan segélyvonalak működtetését, amelyek lehetővé teszik a panaszok gyors fogadását, és ki kell alakítani olyan eljárási formákat, amelyek a panaszok megfelelő kezelésére alkalmasak. (Így például a tartalomszolgáltatók illetve az Internet szolgáltatók egymás közötti tájékoztatása, információcsere megfelelő módozatainak kialakítása lehet kívánatos.) - Az emberi méltóság védelmének hatékony biztosítása azzal valósítható meg, hogy a felhasználókat, akik egyúttal online tartalomszolgáltatók egyértelműen tájékoztatják az ezzel járó kockázatokról, illetve a hálózatok törvényes és felelősségteljes használatára ösztönözzék őket. Ugyancsak fontos e körben is a panaszok kezelésére alkalmas 18

19 segélyvonalak működtetése és a panaszok megfelelő kezelése. A szolgáltatóknak továbbá együtt kell működniük a jogi és rendőri szervekkel abból a célból, hogy felléphessenek az emberi méltóságot sértő és törvényellenes anyagok gyártása és közzététele ellen. - A magatartási kódex megsértése esetén olyan intézkedéseket ajánlatos előírni, amelyek arányban állnak a sérelemmel. Ugyanakkor lehetőséget kell teremteni a sérelmezett intézkedések elleni jogorvoslatra, a fellebbezési eljárás biztosításával. Kívánatos egyéb eljárások kialakítása, pl. közvetítés (mediáció) a vitás felek között. Országos szintű testületek, amelyek lehetővé teszik a közösségi szintű együttműködést: A tagállamok megfelelő testületei között folyamatos munkakapcsolatot kell kialakítani. Az összes olyan érdekelt felet, amely részt vesz az országos szintű önszabályozó mechanizmus létrehozásában, fel kell kérni, hogy vegyen részt egy országos szintű testület felállításában, amely elősegíti a tapasztalatok és bevált eljárások cseréjét mind nemzeti, nemzetközi, illetve közösségi szinten. Hasonlóképpen kívánatos az együttműködés az országos szintű, a panaszok kezelésével foglalkozó testületek között is. Az önszabályozó mechanizmusok országos szintű értékelése rendszeresen szükséges azért, hogy az értékelésből leszűrt tapasztalatokat az önszabályozó mechanizmus továbbfejlesztése során figyelembe tudják venni Az Akcióterv Az előzményekre építve, immár konkrét szabályozási elemeket felmutatva került elfogadásra az Európai Parlament és a Tanács közös határozata (276/1999/EC) az Internet biztonságosabb használatát a globális hálózatok jogellenes és ártalmas tartalmú anyagai elleni harc útján támogató Akcióterv. Az Akcióterv január 1.-től december 31.-ig terjedő időszakra vonatkozóan határozza meg azokat a kezdeményezéseket, amely 25 milliós teljes költségvetéssel várnak megvalósításra.(1. cikk) Ezek elsősorban a forró vonalak hálózatát, az önszabályozás ösztönzését és támogatását, a technikai jellegű fejlesztést (szűrő rendszerek kialakítása) és a tájékoztatási kezdeményezéseket foglalják magukba. A program nyitott a közép- és kelet-európai társult országokban, az Európai Gazdasági Térség (EEA) országaiban és Cipruson, valamint más országokban bejegyzett jogi személyek és nemzetközi szervezetek számára is. Utóbbi két esetben azonban csak akkor, ha azok részvétele jelentősen fokozza a program hatékonyságát. (7. cikk) A cselekvési terv célja az Internet biztonságos használatának elősegítése, a káros tartalmak (pl: gyermekpornográfia, emberkereskedelem, rasszizmus, idegengyűlölet) elleni harc, a kiskorúak védelmét célzó szűrőprogramok kifejlesztésének és az ágazat önszabályozásának a támogatása. Ennek megfelelően a 3. cikk szerint az Akcióterv a Közösség pénzügyi támogatását az alábbi intézkedések elősegítésére kívánja fordítani: 19

20 - az ágazat önszabályozó és tartalomellenőrző rendszereinek előmozdítása (például olyan tartalom kezelése, mint például a gyermekpornográfia, vagy a faji, nemi, vallási, nemzetiségi vagy etnikai származási alapon történő gyűlöletet szító tartalom), - az ipar ösztönzése olyan szűrőeszközök és minősítő rendszerek biztosítására, amelyek lehetővé teszik a szülők és tanárok számára a gondjaikra bízott gyermekek számára megfelelő tartalom kiválasztását, miközben megengedik a felnőtteknek annak eldöntését, hogy ők milyen legális tartalomhoz kívánnak hozzáférni, és amelyek számításba veszik a nyelvi és kulturális sokféleséget, - az ipar által nyújtott szolgáltatások ismertségének növelése a felhasználók, különösen szülők, tanárok és gyermekek körében, úgy, hogy jobban megérthessék és kihasználhassák az Internet lehetőségeinek előnyeit, - olyan intézkedések támogatása, mint például a jogi vonatkozások értékelése, - a nemzetközi együttműködés előmozdítására irányuló tevékenységek a fent felsorolt területeken, - A 2. cikkben meghatározott ( az Internet biztonságosabb felhasználásának előmozdítása és az Internet-ipar fejlődéséhez kedvező környezet ösztönzése európai szinten ) célkitűzés előmozdítására irányuló egyéb intézkedések. E célokat a terv ún. akciósorozatok révén kívánja megvalósítani. Ezek az alábbi területekre koncentrálnak: - a szereplők (ipar, felhasználók) ösztönzése megfelelő önszabályozási rendszerek kifejlesztésére és megvalósítására, - a fejlődés előmozdítása a műszaki megoldások bemutatásának támogatásával és alkalmazásának ösztönzésével, - szülők és tanárok figyelmének felhívása és tájékoztatása, elsősorban releváns szervezeteiken keresztül, 20

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29.

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. Hillary Clinton az internetről Az internet a világ új idegrendszereként értelmezhető, ahol minden felhasználónak joga van az információ szabad keresésére,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

A kiskorúak védelmében alkalmazott hatékony műszaki megoldások Külföldi kitekintés

A kiskorúak védelmében alkalmazott hatékony műszaki megoldások Külföldi kitekintés A kiskorúak védelmében alkalmazott hatékony műszaki megoldások Külföldi kitekintés Szilády Szilvia Tudományos munkatárs Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztály 2011. június

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2008/2173(INI) 5.12.2008 MÓDOSÍTÁS 1-28 (PE415.189v01-00) a fogyasztóknak különösen a kiskorúaknak a videojátékok használata

Részletesebben

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Internetes bűncselekmények, internetes önvédelem

Internetes bűncselekmények, internetes önvédelem Internetes bűncselekmények, internetes önvédelem Internetes jogsértések elleni fellépés, áldozattá válás megelőzése az Internet Hotline tapasztalatai tükrében Miről lesz szó? 2 1. Jogsértések az online

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai Előadó: dr. Sarkady Ildikó HTE MediaNet 2013 Konferencia Velence 2013. október 3-4. A prezentáció tartalma Határos jogterületek összetartása és elkülönülése

Részletesebben

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet Az Európai Unió Bírósága 54/14. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2014. április 8. Sajtó és Tájékoztatás A C-293/12. és C-594/12. sz., Digital Rights Ireland, valamint Seitlinger és társai egyesített ügyekben

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

Online alternatív vitarendezés

Online alternatív vitarendezés Online alternatív vitarendezés Szőke Gergely László XI. Infokommunikációs Szakmai Nap - Elektronikus eljárások 2010. április 16. Az online vitarendezésről Fogalma Alternatív vitarendezési megoldások részben

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben

Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben Szalai Annamária elnök 2010. 09. 21. A 15-24 éves korosztály 84 százaléka rendszeresen internetezik Internetezési

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés MUNKAHELYI ADATVÉDELEM NÉHÁNY ALAPKÉRDÉS magánszféra vs. munkáltatói érdekek A munkáltató

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Takács Péter hírközlési fogyasztói jogok képviselője FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Aktualitások az európai hírközlésszabályozásban 2009. június 25. WWW.HFJK.NHH.HU A javaslatcsomag jelentősége A javaslatcsomag

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Biztonságos internetet na de hogyan?

Biztonságos internetet na de hogyan? Helyünk a világban Ságvári Bence Biztonságos internetet na de hogyan? Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra konferencia, 2012.09.26., MTA Helyezzük el magunkat Európa térképén Egy vagy több kockázatos

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI

A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI A NEMZETKÖZI KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS ADÓTERVEZÉSI VONATKOZÁSAI Nobilis Benedek főosztályvezető Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztály Kettős adóztatás elkerülésének eszköztára

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Belépve a www.biztositasonline24.hu weboldalra Ön elfogadja az alábbi feltételeket akkor is, ha nem regisztrált felhasználója az oldalnak:

Belépve a www.biztositasonline24.hu weboldalra Ön elfogadja az alábbi feltételeket akkor is, ha nem regisztrált felhasználója az oldalnak: ADATVÉDELEM Felhasználói feltételek Belépve a www.biztositasonline24.hu weboldalra Ön elfogadja az alábbi feltételeket akkor is, ha nem regisztrált felhasználója az oldalnak: tilos a biztositasonline24.hu

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3.

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában Dr. Kacsuk Zsófia Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Áttekintés Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás Interneten

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

A Biztonságosabb Internet Program bemutatása

A Biztonságosabb Internet Program bemutatása A Biztonságosabb Internet Program bemutatása Dr. Krasznay Csaba HP Magyarország / Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat / Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jogszabályok A biztonságtudatosság, mint feladat Nemzeti

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Kyäni internetes adatkezelési irányelvek

Kyäni internetes adatkezelési irányelvek Kyäni Internet Privacy Policy-10.10-HU-EU Kyäni internetes adatkezelési irányelvek A Kyäni, Inc. és annak kapcsolt vállalkozásai (együttesen a Kyäni), valamint ezek leányvállalatai elkötelezettek a Disztribútorok

Részletesebben

HU 1 HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE

HU 1 HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE HU HU HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE E magatartási kódex számos olyan alapelvet határoz meg, amelyek mellett az egyes közvetítők saját felelősségükre önkéntes alapon elkötelezhetik magukat. A

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Adatvédelmi Nyilatkozat TársasTér (http://www.tarsaster.hu) weboldal

Adatvédelmi Nyilatkozat TársasTér (http://www.tarsaster.hu) weboldal Adatvédelmi Nyilatkozat TársasTér (http://www.tarsaster.hu) weboldal A jelen adatvédelmi nyilatkozat a szolgáltató (a továbbiakban: üzemeltető) által üzemeltetett, http://www.tarsaster.hu oldalon elérhető

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CII. törvény, valamint az Alaptörvény IV. cikke alapján.

Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CII. törvény, valamint az Alaptörvény IV. cikke alapján. ADATVÉDELMI ÉS ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZAT Szocio-Produkt Kft. Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CII. törvény, valamint az Alaptörvény IV. cikke alapján. Kiadva:

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Az elektronikus kereskedelem jogi háttere WWW.ORMOSNET.HU

Az elektronikus kereskedelem jogi háttere WWW.ORMOSNET.HU Az elektronikus kereskedelem jogi háttere Dr. Ormós Zoltán Ormós Ügyvédi Iroda 2010. 04. 14. AZ ELŐADÁS VÁZLATA Fogyasztóvédelem az elektronikus kereskedelemben áttekintés Leggyakoribb problémák a webboltokkal

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Geotermikus jelentési kódex

Geotermikus jelentési kódex Geotermikus jelentési kódex Egy törekvés a nemzetközi egyetértésre Dr. Ádám László NÉV: SZERVEZET Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15 2013. November 15. Regionális Az első története Ausztrál Geotermikus

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának közleménye

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának közleménye A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának közleménye Ajánlás a kiskorúak védelmében a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatók által alkalmazandó hatékony műszaki megoldásokra I. Az ajánlás

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

1. számú melléklet. Etikai Kódex. 1. Az el fizet személyes adatai

1. számú melléklet. Etikai Kódex. 1. Az el fizet személyes adatai 1. számú melléklet Etikai Kódex 1. Az el fizet személyes adatai Amennyiben az el fizet személyes adatai (bejelentkezési azonosító, jelszó) nem a szolgáltató hibájából kerülnek illetéktelen személyhez,

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Összefoglaló a Lakossági Bankszolgáltatásokat Vizsgáló Szakértői Bizottság jelentéséről és a jelentésből adódó feladatokról

Összefoglaló a Lakossági Bankszolgáltatásokat Vizsgáló Szakértői Bizottság jelentéséről és a jelentésből adódó feladatokról Összefoglaló a Lakossági Bankszolgáltatásokat Vizsgáló Szakértői Bizottság jelentéséről és a jelentésből adódó feladatokról Dr. Várhegyi Éva, a bizottság elnöke Pénzügykutató Zrt. Budapest, 2007. május

Részletesebben

Informatikai Biztonsági szabályzata

Informatikai Biztonsági szabályzata A NIIF Intézet Informatikai Biztonsági szabályzata Készítette: Springer Ferenc Információbiztonsági vezető Ellenőrizte: Jóváhagyta: Császár Péter Minőségirányítási vezető Nagy Miklós Igazgató Dátum: 2008.05.09.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az új technológiák adatvédelmi kihívásai

Az új technológiák adatvédelmi kihívásai Az új technológiák adatvédelmi kihívásai Ide kerülhet Budapest, az előadás 2015. szeptember címe 28. A Hatóság által védett jog természetéről Védelem tárgya: az egyénre vonatkozó információ feltétel nélkül

Részletesebben

Adatvédelmi szabályzat

Adatvédelmi szabályzat Adatvédelmi szabályzat 1. Előszó 1.1. Jelen adatvédelmi szabályzat (a Szabályzat ) a SG Marketing Kft. (székhely: 1149 Budapest Limanova tér 12., cégjegyzékszám: 01-09-931340) (a Kiadó ) tevékenysége során

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Tulajdonos, üzemeltető: cégnév: szélhely: 1097 Budapest, Óbester u. 13. 4. em. 16. cégjegyzékszám: 01-09-994949 adószám: 24193146-2-43 képviseletre jogosult: Csanda Viktor

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 MŰSZAKI TARTALMÚ JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE, SZABVÁNYOK MEGISMERTETÉSE ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben