BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNA ROVATA. A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja. Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna. Gottgeisl Rita.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNA ROVATA. A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja. Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna. Gottgeisl Rita."

Átírás

1 k l Számviteli és adózási szaktájékoztató IV. évfolyam 12. szám, december T A R T A L O M Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna A számviteli törvény 1 változásai Mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámoló Osztalék negatív tárgyévi eredmény esetén Hibahatárok új szabályai Támogatásból beszerzett eszközök felújítása A skontó várva várt módosítása Készletek Eszközök értékvesztése Anyagköltségként elszámolt rezsi A számvitel és az új adók kapcsolata Gottgeisl Rita évi adóváltozások 3 Biztosításokkal kapcsolatos változások Az adóalap-kiegészítés megszûnése A béren kívüli juttatások Társadalombiztosítási változások Bonácz Zsolt Az áfatörvény évi 5 változásai Üzletág értékesítésének adózása Adómentes, Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódó változások Fordított adózással kapcsolatos módosítások Elektronikus számla A számlamegôrzés szabályai Alanyi adómentesség értékhatárának emelése Számla elôírt adattartalmának változásai Gyûjtôszámlára vonatkozó szabályok dr. Sallai Csilla Az év végi tôkeproblémák 9 megoldását segíti a Gt. változása Alultôkésítés Tôkeemelés Pótbefizetés Értékhelyesbítés Új elôírás alultôkésítés esetére Ügyvezetôi felelôsség Az igazgatóság felelôssége Év végi árfolyam átértékelések hatása BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNA ROVATA A számviteli törvény változásai Év végén nagyobb hangsúlyt kapnak az adótörvények módosításai. Pedig a helyes adóalap megállapításához egy tökéletes számviteli elszámolás szükséges. Nem mindegy tehát, hogy az adózás elôtti eredményt terhelô gazdasági események elszámolása rendben van-e. Nézzük, milyen módosításokat tartalmaz a számviteli törvény. Mikrogazdálkodói egy sze rû sí tett éves be szá mo ló 2012-re lehet utoljára sajátos egyszerûsített éves beszámolót készíteni. Ezt az egy sze rû sí té si mód szert fel vált ja a mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámoló, amely hasonló könnyítéseket tartalmaz elôdjénél, de a vállalkozók szélesebb köre alkalmazhatja majd. A mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámolóra vonatkozó 2013-tól alkalmazható szabályok egy kormányrendeletbe kerülnek, ami várhatóan még 2012 decemberében nyilvánossá válik. Egyszerûsített éves beszámolóját saját választása alapján az a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó készítheti el a kormányrendeletben szabályozott módon, akinél két egymást követô üzleti évben a mérleg fordulónapján a nagyságot jel zô aláb bi három mutatóérték közül bármelyik kettô nem haladja meg a határértékeket: a) a mérlegfôösszeg a 100 mil lió fo rin - tot, b) az éves net tó ár be vé tel a 200 mil lió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkozta tot tak szá ma a 10 fôt. Az értékhatárt és a könyvvizsgálati kötelezettségét is figyelembe véve tehát bárki választhatja. Ezzel a lehetôséggel már Kft. is él het, míg a sajátos egyszerûsített éves beszámolót csak jogi személyiséggel nem rendelkezô társaság választhatta. További különbség, hogy a mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámo ló vá lasz tá sa ese tén a vál lal ko zó válasz tá sá tól leg ha ma rabb há rom, mikrogazdálkodói egyszerûsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. (A sajátos beszámoló alól nem lehetett kijelentkezni.) A mikrogazdálkodói be szá mo ló részletes szabályai kormányrendelet hiá nyá ban még nem is mer tek, de az elô - zetes szakmai tervezet szerint az azt vá lasz tók be szá mo lá si kö te le zett sé ge lényegesen egyszerûsödik. A beszámoló csak mérlegbôl és eredménykimutatásból áll, kiegészítô mellékletet nem tartalmaz. A beszámoló elkészítése során és a könyvvezetésben sincsenek a mikrogazdálkodó döntését, választását igénylô lényeges elemek, ezért a mikrogazdálkodó nem készít számviteli politikát, fôkönyvi könyvelése pedig rög zí tett szám la tü kör al kal ma zá sá val történik. Az értékelési kötelezettség is jelentôsen egyszerûsödik, számos, számítást igény lô té tel nem lesz az esz köz be ke rü - lési értékének része, néhány mérlegtétel kimutatása nem engedélyezett, a rövidebb idôszakot átfogó, üzleti évek közötti tételek idôbeli elhatárolási kötelezettsége megszûnik. Nem lesz külön szabályzatuk az értékcsökkenésre, hanem a társaságiadótörvény szerinti kulcsokat kell alkalmazni uk. Ez elôny és hát rány is le het, ezért véleményem szerint a magasabb számviteli eredményben érdekelt vállalkozások maradnak a hagyományos módszer mellett. A javaslat (hangsúlyozom, javaslat és nem elfogadott szabály) szerint az A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja

2 2könyvelôk lapja Sztv. 60. (2) bekezdésétôl eltérôen a valutapénztárban lévô valutakészlet, a devizaszámlán lévô deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve köte le zett ség fo rint ér ték ét az üz le ti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem kell át szá mí ta ni. Az az nem kell az év vé - gi átértékelés hatásával számolni. Osz ta lék ne ga tív tárgy évi ered mény esetén A gya kor lat ban nem volt egy sé ges az el - járás negatív tárgyévi eredmény melletti osztalékfizetés esetén. Véleményem szerint ed dig is az volt a he lyes meg ol dás, amit most a tör vény is tar tal maz, de a kétkedôk számára most már egyértelmû a fel adat. Ar ról van szó, hogy ne ga tív tárgy évi adózott eredmény esetében, amennyiben történik osztalékfizetés, és ahhoz a szabad eredménytartalékból is használnak fel összeget, az eredménytartalékból felhasznált, eredménykimutatásban bemutatott összeg az osztalékként az eredménykimutatásba beállított összeggel egyezik meg. Ezáltal a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegû lesz. Hi ba ha tá rok új sza bá lyai A nagyobb méretû, magas mérlegfôösszeggel rendelkezô társaságok számára a számviteli törvény jelentôs összegû hibára vonatkozó, 500 millió forintos alsó korlátja a többi vállalkozáshoz képes lényegesen kevesebb. A módosítás szerint annál a vállalkozásnál, amelynél a mérlegfôösszeg 2%-a nem ha lad ja meg az 1 millió forintot, a középsô oszlopos beszámoló az 1 millió forintos hibánál lép be. A várakozások szerint ez mind a na gyobb, mind a ki sebb vál lal ko - zások adminisztrációs terheit csökkenti. Az vál to zat lan, hogy a hi bá kat és hi - bahatásokat abszolút értéken elôjel nélkül kell az összeszámításnál figyelembe venni. Ha ugyanolyan összegû eredményt növelô és eredményt csökkentô hibát találunk, ennek eredményre gyakorolt hatása nulla ugyan, de a hibahatást kétszeresen kell figyelembe venni. Ezzel egy idôben hatályon kívül helyezôdik a lényeges hiba definíciója. Egy hi bá nál te hát csak azt kell meg ál la - pí ta ni, hogy az je len tôs-e vagy sem. Azt már nem kell vizs gál ni, hogy a je len tôs hi ba lé nye ges-e vagy sem. Így a ko ráb bi beszámolók ismételt közzététele teljesen megszûnik. Tá mo ga tás ból be szer zett esz kö zök felújítása A támogatásból beszerzett, illetve a térítés nélkül kapott eszközökhöz a számvitel ben ha lasz tott be vé tel-el szá mo lás kapcsolódik. Ezen eszközök késôbbi esetleges felújításakor, illetve átalakulás során történô felértékelésekor jelenleg is sok vi ta van a szak em be rek kö zött is, hogy a fel ér té ke lés so rán ke let ke zô többletet figyelembe kell-e venni a halasztott bevétel feloldása során. A módosítás szerint a többletértéket egyértelmûen nem kell figyelembe venni a feloldás során, tekintettel arra, hogy ez esetben elválna az eszköz eredeti bekerülési értéke és a hozzá kapcsolódó halasztott bevétel. Ha figyelembe vennénk a bruttó érték változását, akkor új feloldási arányok alakulnának ki. Ezzel bonyolultabbá válna a halasztott bevétel feloldásának szabálya, jelentôs adminisztrációt eredményezne, és ezt évek óta több vagy ke ve sebb si ker rel pró - bálja a törvényalkotás elkerülni. A módosítás azt is tartalmazza, hogy ha a hasz nos élet tar tam a ha lasz tott be - vétel képzésekor tervezettekhez képest meghosszabbodik, akkor a halasztott bevétel feloldásánál az eredeti hasznos élettartamot kell figyelembe venni, a hasznos élettartam meghosszabbítását figyel men kí vül kell hagy ni. Azt javaslom, a beruházás aktiválásakor, illetve a támogatás folyósításakor tervezzük meg a támogatás feloldásának üte mét is úgy, mint ahogy az ér ték csök - ke nést is. Eh hez már biz to san nem kell hozzányúlni, és minden év végén csak elôvesszük a táblázatot, és lekönyveljük az arra az évre jutó támogatási összeget. A skon tó vár va várt mó do sí tá sa Az Sztv. 84. (7) be kez dés o) pontjában és 85. (3) be kez dés o) pontjában a legfeljebb a késedelmi kamattal arányos szövegrész helyébe az a szerzôdésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendô ellenérték 3%-át meg nem ha la dó szö veg lép. Mit je lent ez? Eddig a skontó esetében a késedelmi kamattal arányos részt a pénzügyi mûvelet ráfordításaként, míg az azt meghaladó részt rendkívüli ráfordításként kellett elszámolni. A gyakorlatban a skontó mértéke azonban a késedelmi kamat mértékétôl szinte minden esetben és lénye ge sen több volt. Ezért a tör vény mó - dosítása a gyakorlatban kialakult helyzetet tartalmazza. A jö vô ben a pénz ügyi mûveletek eredményeként kell elszámol ni a 3% vagy an nál ki sebb mér té - kû engedményeket. Nem kell te hát azt vizsgálni, hogy hány napos fizetési határ idô he lyett hány na pon be lül utal nak. Kész le tek A számviteli törvény 2012-ig hatályos szövege alapján nem sorolhatók be egyértelmûen azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó értékesítési célra szerez be, de átmenetileg használatba veszi azokat. Az adóhatósági ellenôrzések kapcsán hallottam olyan eset rôl is, hogy át so rol tat ták ôket a tár gyi esz kö zök kö zé, de olyat is, hogy azt készletként kell kimutatni. Idetartozhatnak például az autókereskedések által használt bemutató autók, reprezentációs célú autók (tesztautók), egyes kereskedelmi, bemutatási, kipróbálási célt szolgáló berendezések vagy egyes speciális, egyedi megrendelésen alapuló munkafolyamat elvégzéséhez szükséges gépek, gyártó eszközök, informatikai eszközök. Ezeket az eszközöket a késôbbiekben általában beszerzési értékük alatt, de az eredeti beszerzési ár közelében értékesítik. A módosítás az egyértelmû besorolás érdekében ezen eszközöket a készletek közé, áruként rendeli elszámolni, függetle nül at tól, hogy ezen esz kö zök be szer - zése, elôállítása és értékesítése között megvalósul azok használata. A készletek közötti kimutatás természetesen így kizárja az értékcsökkenés elszámolását, illetve értékesítéskor egyértelmûen az eladott áruk beszerzési értéke között kell kimutatni. Esz kö zök ér ték vesz té se Van nak olyan esz kö zök, ahol a vál lal ko - zó rendelkezésére álló információk alapján a piaci érték (a várhatóan megtérülô érték) tartósan és jelentôsen a könyv szerinti érték alatt van. Az értékelés idôpontjában a múltbeli adatok, illetve jövôbeni várakozások szerint is meg lehet állapítani a piaci értéket. Egyértelmûsíti a számviteli törvény, hogy az olyan beszerzett eszközöknél, ahol ez a különbözet nem támasztható alá legalább egyéves adatokkal, az értékváltozás tartóssága akkor is megállapítható, ha az értékkülönbözet véglegesnek mondható. Anyag költ ség ként el szá molt re zsi Már 2012-tôl ha tá lyos az a mó do sí tás, hogy a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi, azaz az anyagköltségek között elszámolhatók a földgáz, a villamos energia és az ivóvíz beszerzése esetén a külön jogszabály szerint kötelezôen fel-

3 könyvelôk lapja 3 számított díjak, tételek viszont csak akkor, ha a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedô, a villamos energia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgál ta tó szám láz za ki a föld gáz, a vil la - mos energia, az ivóvíz végfelhasználójának (fogyasztónak). A földgáz, a villamos energia beszerzéséhez kapcsolódó díjak egyszerûsített elszámolását viszont indokolt az egyetemes szolgáltatótól való beszerzés mellett a földgázkereskedôtôl, a villamosenergia-kereskedôtôl történô beszerzés esetére is kiterjeszteni, tekintettel arra, hogy számos fogyasztó (végfelhasználó) nem egyetemes szolgáltatóval, hanem energiakereskedôvel van szerzôdéses kapcsolatban. A szám vi tel és az új adók kap cso la ta Talán érdemes még kapcsolatokat keresni a 2013-as év újdonságaival, a KATÁval és a KIVÁ-val. A KA TA ese tén a Bt. és a Kkt. ki - kerül a számviteli törvény hatálya alól. Ab ban az eset ben, ha meg szû nik a KATA alanyisága, akkor az evásokhoz hasonlóan visszakerül a számviteli törvény hatálya alá, és nyitómérleg készítésére kötelezett. Ami az evásokhoz ké pest vi szont kü - lönb ség, az az, hogy ne kik a nyi tó mér le - get nem kell könyvvizsgálóval hitelesíteniük. A KIVÁ-t választó vállalkozások egy ér tel mû en a szám vi te li tör vény hatálya alatt maradnak, hiszen az adóalap megállapítása számviteli elszámo lás ered mé nye kép pen ha tá roz ha tó meg. Míg az elôbb a be vé tel adóz ta tá sa történik, ezért elegendô a bevételi nyilvántartás, a KIVA a pénzforgalom változását, azaz a bevételek és kiadások különbségét adóztatja (a személyi jellegû kifizetések mellett), ezért számviteli elszámolásra van szükség. Böröczkyné Verebélyi Zsu zsan na GOTTGEISL RITA ROVATA évi adóváltozások Idén ismét különös kihívást jelentenek a törvényváltozások, mert a 2010 elôtti 45 nap 30-ra csökkentéséhez talán hozzászoknánk, de hogy még e sorok írásakor is van a Parlament elôtt elfogadásra váró törvénytervezet, az nagyon megnehezíti a felkészülésünket. Jelen cikkben a már elfogadott törvényben szereplô, érdeklôdésre számot tartó személyijövedelemadó-változásokat mutatjuk be, azaz a biztosításokkal, a szuperbruttóval és a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos tudnivalókat. Biz to sí tá sok kal kap cso la tos vál to zá sok Az üzleti biztosítók a biztosítások különbözô formáit alkották meg a vállalkozások számára. Alapvetôen ezek célja a kockázat mérséklése és/vagy a hosszú távú öngondoskodás fedezetének biztosítása volt. Azonban egyre több esetben lehetett tapasztalni, hogy a biz to sí tá so kat adó meg ta ka rí tás ra aján lot ták azok ér té ke sí tôi. Er re az adó - hatóság is felfigyelt, és a mostani törvényváltozás keretében szabályozta az egyes biz to sí tá sok sze mé lyi jö ve de - lemadózásának elôírásait. Ennek követ kez té ben az Szja tör vény több elô - írása módosult; átfogalmazták ôket, és más helyre kerültek a törvényben. A másik lényeges változás az, hogy 2013-tól egyes meghatározott juttatásként adózik a kifizetô által megfizetett adó kö te les biz to sí tá si díj ben összevonandó jövedelemnek minôsült az ilyen jövedelem. Az új megfogalmazás szerint a biztosítás lehet: kockázati biztosítási célú, befektetési-megtakarítási célú. Adóköteles biztosítási díj, ha más személy fizet a magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerzôdés alapján biztosítási díjat. Jellemzôen ez történik, amikor a munkáltató-kifizetô köt a magánszemély (munkavállaló) biztosítottra biztosítási szerzôdést. A díjat a munkáltató fizeti, a magánszemély a kedvezménye zett [Szja tv ]. Ek kor az adó - kötelezett a magánszemély. Ettôl eltérôen ez nem minôsül bevételnek a magánszemélynél, ha a biztosító szolgáltatására a díjat fizetô lesz jogosult. Ebben az esetben a biztosítási esemény bekövetkeztekor a díjat fizetô mun kál ta tó kap ja a biz to sí tó ki fi ze té - sét. [Szja tv. 7. (1a)] Azon ban ez utób bi eset ben, ha a biz - tosítási szerzôdés késôbb úgy módosul, hogy a biztosító teljesítésére a biztosított vagy más, de nem a dí jat fi ze tô vá lik jo - gosulttá, akkor a szerzôdésmódosítás idôpontjáig megfizetett díj a módosítás idôpontjában, egy összegben lesz adóköteles biztosítási díj. Az adókötelezettséget semmissé teszi, ha a jogosulttá váló magánszemély megtéríti a más által megfizetett díjat. Néz zük ezt egy pél dá val! A ki fi ze tô olyan biz to sí tást köt, melyben a biztosított az ügyvezetô. A biztosításnak van egy kockázati része; halál esetén a kedvezményezett az ügyvezetô felesége. Ha 10 éven belül nem lesz biztosítási esemény, azaz nem hal meg az ügyvezetô, akkor ún. lejárati szolgáltatásra a kifizetô jogosult. A halál esetére szóló rész kockázati biztosításnak minôsül, így ez adómentes. A le já ra ti szol gál ta tás (ide ért ve a vis sza - vá sár lá si jo got is) alap ján sem lesz adó - kötelezettsége az ügyvezetônek, mert erre nem ô jogosult, hanem a kifizetô. Ha idôközben változtatnak a szerzôdésen, és a lejárati szolgáltatásra az ügyvezetô lesz jogosult, akkor a szerzôdésmó do sí tás idô pont já ban adó kö te les jövedelemmé válik az addig megfizetett biz to sí tá si díj, a koc ká za ti rész kivételével. A jövedelem egyes meghatározott juttatásnak minôsül, és az adót a kifizetô fizeti. Ha a kifizetô nem minôsül belföldinek, akkor a magánszemély összevont adóalapba tartozó jö ve del me lesz, és esze rint kell az adó - kötelezettséget megállapítani. Új fogalomként került a törvénybe a kockázati biztosítás meghatározása. A kockázati biztosítás olyan sze - mélybiztosítás, amelynek nincsen lejárati szolgáltatása, és nincs visszavásárlási értéke. Idetartozik bármely biztosításba fog lalt, koc ká zat ra el kü lö ní tett rész. Ezek azok a vegyes biztosítások, melyek ugyan élet biz to sí tás ként kez dôd nek, mert az a cél juk, hogy ha lál eset kor tör - tén jen a szol gál ta tás, de ez zel együtt van olyan tar tal muk is, hogy ha egy bi zo nyos idôtartam eltelik, és a biztosított életben van, ak kor is fi zet a biz to sí tó. Ezek ben az esetekben kiemelten fontos, hogy a szerzôdés elkülönítve tartalmazza, mekko ra a ha lál eseti kockázatra jutó díj. [Szja tv ] Személybiztosítások [Szja tv , ]: életbiztosítás, balesetbiztosítás, betegségbiztosítás. Életbiztosítás: a biztosító szolgáltatása a természetes személy halálakor, megha-

4 4könyvelôk lapja tá ro zott élet kor el éré se kor tör té nik. A szolgáltatás lehet egyösszegû kifizetés vagy meghatározott idôszakban történô járadékfolyósítás. Nyugdíjbiztosítás: olyan életbiztosítás, amikor a biztosító szolgáltatása a nyugdíjjogosultság megszerzésekor lesz ese dé kes, és a szer zô dés már leg alább 10 éve fenn áll. Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás): a biztosított betegsége esetén nyújt szolgáltatást a biztosító, ez a szolgáltatás lehet az egészségügyi szolgáltatások költségeinek megtérítése is. Balesetbiztosítás: a biztosító baleset miatt bekövetkezett halál, egészségkárosodás vagy rokkantság esetén fizet egy ös szeg ben, akár já ra dék for má já ban vagy nyújt egyéb szol gál ta tást. Járadékbiztosítás: olyan életbiztosítás, melynek során a járadékot legalább 10 évig biz to sít ják, nem csök ke nô összegben és legalább évente egyszeri kifizetéssel. A kockázati biztosítások díja adómen tes a mi ni mál bér 30%-át meg nem ha la dó ér ték ben [Szja tv. 1. szá mú mel - léklet 6.3.]. Az értékhatárt meghaladóan fizetett biztosítási díj egyes meghatározott juttatásnak minôsül, és ennek megfe le lô en kell utá na az adót és az egész - ségügyi hozzájárulást megfizetni december 31-ig értékhatár nélkül adómentes a kockázati biztosítás díja, a visszavásárlási értékkel nem rendelkezô baleset- és betegségbiztosítás, és összevonandó jövedelemnek minôsül az adóköteles biztosítás. Nem lesz adómentes a biztosítás, ha a biztosító a szerzôdésben meghatározott jogcímeken a biztosítási díj 30%-át meghaladó engedményt nyújt. Ennek egy speciális esete és adómentesnek minôsül, ha az en ged mény re a dí jat fi ze tô jogosult. Ez utóbbi adómentességet nem lehet azzal kijátszani, hogy a kedvezmény igénybevételére a díjfizetô helyett késôbb mégis a magánszemély lesz jogosult. A kedvezmény megszerzésének idôpontjában válik az addig megfizetett díj egy összegben adóköteles biztosítási díj já. A kedvezményezett személyében bekövetkezett változás idôpontjában áll be az adókötelezettség. Amennyiben a biztosítást már december 31-e elôtt megkötötték, és akkor adómentesnek minôsült, úgy az arra teljesített biztosítói szolgáltatásra január 1-je után is lehet alkalmazni a december 31-én hatályos elôírásokat, amennyiben azok a magánszemély számára kedvezôbbek. A biz to sí tó tel je sí té sé nek, szolgáltatásá nak adó kö te le zett sé ge Adómentes a biztosító szolgáltatása, ha a biztosító: a biztosítóintézetekrôl és a biztosítási te vé keny ség rôl szó ló tör vény ben meghatározott, belföldön székhellyel vagy fiókteleppel rendelkezô, vagy olyan államban székhellyel rendelkezô, ezen állam joga szerinti biztosító, amely állammal Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettôs adóztatás elkerülésére a jövedelemés vagyonadók területén. Adómentes a halál esetére, a baleset- és a be teg ség biz to sí tás alap ján nyúj tott szolgáltatás. Az adómentesen fizetett baleset- és betegségbiztosítás alapján járó, jövedelmet pótló kifizetés összegébôl a napi fo rin tot meg nem ha la dó rész lesz adómentes. Az értékhatár feletti rész adókötelezettségét az elmaradt jövedelmek adózása szerint kell megállapítani, ha ilyen nincs, ak kor egyéb jö ve - delemként fog adózni. Teljes összegében adómentes a költségek fedezetére történô kifizetés, akkor is, ha a költségek a jövedelem megszerzése céljából merültek fel. Adómentes minden biztosítói szolgál ta tás, ha a ma gán sze mély volt a szer - zôdô, és ô fizette a biztosítási díjat. Nem keletkezik a magánszemélynek bevétele a díjat fizetô kártérítési felelôsségi körébe tartozó, a kockázat elhárítására kötött biztosítási díj megfizetése során. Ezek jellemzôen a felelôsségbiztosítások, amikor a biztosító szolgáltatására nem a díjfizetô jogosult. Adóköteles: a jövedelmet helyettesítô felelôsségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés, a személybiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatás, amely nem minôsül halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak, az olyan biztosítási szerzôdés alapján nyújtott szolgáltatás, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta. A biz to sí tás ból szár ma zó kamatjövede lem A kockázati biztosításnak nem minôsülô biztosítások esetén, ha a biztosító szolgáltatása nem adómentes (például nem halálesetre szóló), kamatjövedelem keletkezik. A kamatjövedelem alapja a biztosító kifizetésének a befizetett biztosítási díjat meghaladó része. A számítás során figyelmen kívül kell hagyni a kockázati biztosítá si dí jat (ha volt ilyen tar tal ma a biz to sí - tás nak). [Szja tv. 65. (1) d] A kockázati rész, a számviteli szabályok szerint elkülönítetten nyilvántartott díj. Amennyiben nincs külön nyilvántartás, akkor a rendszeres díj 10%-a minôsül ennek. Egyszeri díjfizetés esetén a biztosítási díj 1%-a. [Szja tv. 65. (6a)] A kamatjövedelem után sem kell megfizetni az adót, mert nem keletkezik jövedelem, ha a biztosító kifizetésekor egyszeri díjas biztosításnál a szerzôdés megkötését követôen eltelt 5 év, rendszeres díjfizetés esetén a szerzôdés megkötésének évét követôen eltelt 10 év. A kamatjövedelem fele után kell adót fizetni, ha a biztosítói kifizetés idején: egyszeri díjas biztosításnál a szerzôdés megkötését követôen eltelt 3 év, de még 5 éven be lül van, rendszeres díjfizetés esetén a szerzôdés megkötésének évét követôen eltelt 6 év, de még nem telt el 10 év. A kamat kedvezményes adózása nem alkalmazható, ha a rendszeres díjon felül ún. eseti díjfizetés történt. Idetartozik a rendkívüli, a soron kívüli díjfizetés is. Amennyiben külön tartja nyilván a biztosító az eseti befizetéseket, akkor ezeket úgy kell tekinteni, mint önálló biztosításokat. Ha nem valósul meg az elkülönített nyilvántartás, a kedvezményes adózás akkortól alkalmazható, amikortól az utolsó eseti befizetést követôen eltelt az elôírt idôtartam. Ezek az elôírások is csak a ja nu ár 1-je után meg fi ze tett díjakra vonatkoznak. Az utóbbi idôk leggyakoribb biztosításai, az ún. teljes életre szóló biztosítások. A szerzôdések alapján halál esetén szolgáltat a biztosító. Ezenfelül a szerzôdés tartalmaz elérési szolgáltatást is, valamint lehetôség van visszavásárlásra. Továbbra is adómentes a biztosításra rendszeresen fizetett díj. A rendszeres díj az, amit a szer zô dés alap ján leg alább évente egyszer kell fizetni. Összege éven te csak a KSH ál tal, a díj nö ve lés évét két évvel megelôzôen közzétett fogyasztói áremelkedés 30%-ával nô. (2014 so rán a év re köz zé tett fogyasztói áremelkedés alapján kell számolni.) A rendszeres díjról adatszolgáltatási kötelezettsége van a kifizetônek [Szja tv.

5 könyvelôk lapja 5 1. számú melléklet 9.6]. Az adatszolgálta tást az Art. 31. (2) be kez dé se sze - rint kell havonta a jövedelmekrôl szóló adat szol gál ta tás sal együtt tel je sí te ni. Az adatszolgáltatás tartalma: magánszemélyenként elkülönítve az adómentesen megfizetett összeg, a biztosító neve és székhelye. A rend sze res díj tól el té rô be fi ze tés adóköteles jövedelem. A befizetés idôpontjában kell megállapítani az adókötelezettséget, az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó elôírások figyelembevételével. A teljes életre szóló biztosítások visszavásárlása esetén a biztosító teljesítése, átalakítás vagy módosítás esetén a díjtartalék egyéb jövedelemként válik adókötelessé. A személyi jövedelemadó mel lett van eho-kötelezettség is, és ezt is a magánszemélynek kell megfizet ni. Az eho mér té ke 27% a biz to sí tás megkötését követô 10 évig. Ezt követôen 14%. A de cem ber 31-én meg lé vô szerzôdések esetén a január 1-je elôtt megfizetett díjakra és az azokhoz kapcsolódó teljesítésekre a december 31-ig ér vé nyes sza bá lyo kat kell alkalmazni, ha azok a magánszemély számára kedvezôbbek. Az adó alap-ki egé szí tés meg szû né se Mint azt már 2011-ben el fo gad ták, 2013-tól kivezetésre került az adóalapkiegészítés. Ez azt jelenti, hogy minden jövedelem után 16% a személyi jövedelemadó. Ehhez kapcsolódóan megszûnik a nyilatkozattételi kötelezettség a várható éves jövedelem nagyságáról. Ahogy azt már több ször meg ír tuk, ez az évi forint felett keresôknek jelent többletjövedelmet. A bé ren kí vü li jut ta tá sok A béren kívüli juttatások keretében több fontos és lényeges változás történt. Az adó mér ték vál to zá sa A fi ze ten dô szja mel lett 14% ehót kell fizetni. A változás alapján bekerülési értékre vetítve 35,70% az adóteher 1,19 x (0,16 + 0,14) = 0,357. Ez 4,76% adóemelkedést jelent. Ahol a kifizetô nem tudja átvállalni, ott a dolgozók fognak alacsonyabb értékben juttatásokat kapni. Amennyiben a kifizetô 100 ér ték ben ad a dol go zók nak jut ta tást úgy, hogy az ér ték tar tal maz za az adó - ter het is, 2012-ben 76,37 egy ség jut ta - tást kap ha tott va la ki, míg 2013-ban csak 73,69-et. A jut ta tá sok kal kap cso la tos vál to zá sok Az Erzsébet utalványt 8000 forint értékben adható béren kívüli juttatásként, és 2013-ban is le het majd me leg ét ke zés re felhasználni. A keretösszeg felett adott Erzsébet utalvány továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minôsül. Mun ka he lyi ét ke zés A munkahelyi étkezôhelyen történô fogyasztáshoz utalványt lehet biztosítani, akkor is, ha a munkavállalónkon kívül más is ét ke zik ott. Ezek le het nek ven dé - gek vagy más ott dol go zó mun kál ta tók munkavállalói. Fo gyasz tás ra kész étel vá sár lá sá ra szóló utal vány Megszûnt, hogy ezeket az utalványokat egyes meghatározott juttatásként lehessen adni a munkavállalóknak, amennyiben min den ma gán sze mély azo nos érték ben ka pott ilyet, vagy bel sô sza - bályzat alapján a munkavállalók választása mellett történt a juttatás január 1-jétôl összevonandó jövedelem lesz, ha ilyen juttatást kap a magánszemély. A munkavállaló bérként fogja leadózni, hozzátartozója pedig egyéb jövedelemként. Kul tu rá lis szol gál ta tás igény be vé te le Adómentesen adhat a kifizetô a magánszemélynek évente forint értékben kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépôjegyet, bérletet. Az értéket a sporteseményre szóló jegy, bérlet értékével kell egybeszámítani. Kulturális szolgáltatásnak minôsülnek az alábbiak: BONÁCZ ZSOLT ROVATA Üz let ág ér té ke sí té sé nek adó zá sa Az üzletág adózási fogalmát az Áfa tv /A pont ja ha tá roz za meg. múzeumlátogatás, kiállítóhely megtekintése, belépôjegy színházi elôadásra, cirkusz ba vagy ze ne mû vé sze ti elô - adásra, közmûvelôdési tevékenységet folyta tó szer ve zet ál tal nyúj tott kul tu rá - lis szolgáltatásra szóló belépôjegy és könyvtári beiratkozási díj. Tár sa da lom biz to sí tá si vál to zá sok Mint azt már megszokhattuk, az szjaváltozások mel lett fi gyel nünk kell a já - rulékváltozásokra is, bár az idén kevés módosítás érte ezeket a törvényeket. Be dol go zói jog vi szony Ez a jog vi szony ki ke rült a Tbj. tör - vénybôl, és kizárólag a Munka törvénykönyve szabályozza. Ezt azt jelenti, hogy a be dol go zó biz to sí tá sát a munkaviszonyra vonatkozó szabályok sze rint kell el bí rál ni, te hát nem az adott idôszak alatt elvégzett munka ellenértéke alapján kell minôsíteni. Egész ség ügyi szol gál ta tá si já ru lék A ki egé szí tô te vé keny sé get foly ta tó vállalkozó által fizetendô egészségügyi hoz zá já ru lás ha vi ös sze ge 6660 fo - rint/hó, napi összege 222 forint. Meg szû nik a nyug díj já ru lék fel sô hatá ra A ja nu ár 1-je utá ni idô szak ra ki - fizetett jövedelmek esetében nem lesz járulékplafon, így a teljes jövedelembôl levonásra kerül a 10% nyugdíjbiztosítási járulék. Gottgeisl Ri ta, Láng No é mi Az áfatörvény évi változásai Az elôzô éveknek megfelelôen 2012 végén is elfogadták az egyes adótörvények és azzal összefüggô egyéb törvények módosításáról szóló évi CLXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Módosító tv.) megjelent a Magyar Közlöny 159. számában november 29-én, amely az áfatörvény rendelkezéseit is több ponton módosította január 1-jei hatállyal. Ha az adott rendelkezés más idôponttól lép hatályba, ezt külön jelezzük. A pénzforgalmi szemléletû áfaelszámolás szabályairól nem esik szó, mivel azt a múlt havi számban részletesen ismertettük. E rendelkezés szerint az üzletág a vállalkozásnak olyan szervezeti egysége, amely szervezeti szempontból függet-

6 6könyvelôk lapja lenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására is. Az üzletág értékesítése nem jár adófizetési kötelezettséggel abban az esetben, ha az üzletág keretében kizárólag adólevonásra jogosító gazdasági tevékenység végezhetô; és az eladó által értékesített vagyon olyan ingatlan(rész)t tar tal maz, amelyre vonatkozóan az eladó az adókötelessé tételt választotta, vagy annak értékesítése egyébként adóköteles lenne; és a vevô az ingatlanok értékesítésére az adókötelessé tételt választotta. A vevônek az adókötelessé tétel választására vonatkozó bejelentést legkésôbb a teljesítés idôpontjában kell megtenni. Tel je sí tés he lye köz le ke dé si esz kö zök bérbe adá sá nál Közlekedési eszköz hosszú idôtartamú bérbeadása vízi közlekedési eszköz esetében 90 napot, egyéb közlekedési eszköznél 30 napot meghaladó idôtartamú bérletet jelent. Figyelemmel a hatályba léptetô rendelkezésre a közlekedési eszközöknek nem adóalany részére teljesített hosszú távú bérbeadásánál a teljesítés he lyét a ve vô ál lan dó lak he lye, szokásos tartózkodási helye határozza meg. Tekintettel a hatályba léptetô rendelkezésre, a kedvtelési célú hajók e fogalmat az áfatörvény értelmezô rendelkezés keretében nem szabályozza hosszú idôtartamú bérbeadásánál a teljesí tés he lye a hasz ná lat he lye, ha ez a hely azonos a bérbeadó székhelyével, illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelyével. E szabályt elsô ízben olyan bérbeadással kapcsolatban kell alkalmazni, amelynél az elszámolási (bérleti) idôszak kezdete, valamint az esedékesség idôpontja december 31-ét követô napra esik. Adó men tes, Kö zös sé gen be lü li termékérté ke sí tés hez kap cso ló dó változások A december 31-ig hatályos szabályozás alapján az adómentes, Közösségen belüli értékesítéshez kapcsolódóan a vevô által fizetett elôleg tekintetében az általános adózási szabályokat kell alkalmazni. Ennek következtében az elôlegrôl számlát kell(ett) kibocsátani, valamint a kapott elôleg összegét a pénzmozgás idôpontja szerinti bevallásban el kell(ett) számolni, továbbá az összesítô nyilatkozatban is szerepeltetni kell(ett) január 1-jétôl az adómentes, Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódóan a vevôtôl át vett elô leg rôl szám lát nem kell ki - bocsátani, annak összegét a bevallás ban (ös sze sí tô nyi lat ko zat ban) nem kell szerepeltetni. Amennyiben az adómentes, Közösségen belüli termékértékesítés esetén a tel je sí tés idô pont ját az Áfa tv a alapján kell megállapítani, továbbá az elszámolási idôszak meghaladja az egy naptári hónapot, akkor a naptári hónap utolsó napja részteljesítési idôpontnak minôsül. Ebbôl adódóan az adott naptári hónaphoz kötôdô ellenértéket az áfabevallásban (összesítô nyilatkozatban) is el kell szá mol ni. Nem minôsül Közösségen belüli va gyon moz ga tás jog cí mén adó men - tes, Közösségen belüli termékértékesítésnek a termék más tagállam területére történô kivitele szakértôi értékelés céljából, továbbá a rendeltetés helye szerinti tagállamban sem értékelhetô a termék bevitele Közösségen belüli termékbeszerzésnek. Az Eu ró pai Köz pon ti Bank ál tal közzétett ár fo lyam al kal ma zá sá nak lehe tô sé ge A külföldi pénznemben kifejezett ügyletekhez kapcsolódó adóalap forintban történô megállapításánál az adóalanyok január 1-jétôl választhatják a belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkezô hitelintézet által jegyzett árfolyam helyett az Európai Központi Bank által jegyzett árfolyamot is. A választáshoz kap cso ló dó sza bá lyok ugyan azok, mintha az adózó az MNB árfolyamának alkalmazását választotta volna. Ke res ke del mi szál lás hely-szol gál ta tás adó zá sa Az Áfa tv. 86. (1) be kez dés l) pontja alapján ingatlan(rész) bérbeadása, haszonbérbe adása változatlanul adólevonási joggal nem járó adómentes szolgáltatásnyújtásnak minôsül. Azonban január 1-jétôl olyan bérbeadás nem tekinthetô adólevonási joggal nem já ró adó men tes szol gál ta tás - nyújtásnak, amely tartalmában megfelel a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak, függetlenül attól, hogy a szolgáltató e tevékenységérôl nem tette meg a vonatkozó jogszabályban elôírt bejelentéseket. A Módosító tv. e rendelkezéssel kapcsolatban külön hatályba léptetô rendelkezést nem tartalmaz, ezért ez minden olyan esetben alkalmazható, amelynél a teljesítés (esedékesség) idôpontja december 31-ét követô napra esik, függetlenül attól, hogy a tényleges teljesítés idôszaka részben vagy egész ben év re esett. Sze mély gép ko csi üze mel te té sé hez, fenntar tá sá hoz kap cso ló dó szolgáltatásokat ter he lô adó le vo ná sa A Módosító tv. által beiktatott 124. (4) bekezdés értelmében nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást ter he lô elô ze te sen fel szá mí tott adó 50%-a. Az elôzetesen felszámított adó 100%-a levonásba helyezhetô, ha az igény be vett szol gál ta tás leg alább 50%-a köz ve tí tett szol gál ta tás ként [Áfa tv. 15. ] továbbszámlázásra került. Ugyancsak levonható az elôzetesen fel szá mí tott adó 100%-a, ha a szolgáltatás igénybevételével érintett személygépkocsi bérbeadás tárgyát képezi, valamint az igénybe vett szolgáltatás teljes egészében vagy túlnyomó részben (legalább 90%-os mértékben) közvetlen anyagjellegû ráfordításként a bérbeadás adóalapjába beépül. For dí tott adó zás sal kap cso la tos módosítások A fordított adózás szabályai alapján a termék beszerzôje, a szolgáltatás igénybevevôje kötelezett adófizetésre: termék Közösségen belüli beszerzésénél; belföldön gazdasági letelepedéssel nem rendelkezô külföldi adóalany által belföldön teljesített szolgáltatásnál ideértve az elôleg fizetését is, ha az Áfa tv a) pontja szerint kötelezett adófizetésre az igénybevevô; az Áfa tv a sze rin ti ügy le - teknél; önadózás útján adózható termékimportnál; saját vállalkozásban végzett beruházásnál; az Áfa tv. 11. (2) be kez dés b) pontja szerinti esetben. Amen nyi ben a fen ti ügy le tek hez kapcsolódóan a fizetendô adót valamely bevallási idôszakban utólagosan növelni vagy csökkenteni szükséges, ehhez kapcsolódóan a levonható adó nö ve lé sét vagy csök ken té sét ugyanazon bevallási idôszakban kell elvégezni. A Módosító tv. megváltoztatta az Áfa tv (1) be kez dés f) pontjának

7 könyvelôk lapja 7 szövegezését, amelynek eredményképpen a hitelezô által kijelölt harmadik személy kötelezett az adófizetésre az adóstól megvásárolt termék tekintetében, feltéve, hogy a termék dologi biztosítékként került átadásra és az értékesítés a lejárt követelés kielégítése érdekében történik, továbbá mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett személy. Elekt ro ni kus szám la Elektronikus számlának az a számla minôsül, amelynek kibocsátása és befogadása elektronikus formában történik. Az elektronikus számla eredetének hitelessége és adattartalmának sértetlensége (az adatokat nem változtatták meg a kül dés köz ben) bár mi lyen mód - szerrel biztosítható. Elektronikus számlán idôbélyegzôt nem kell elhelyezni. Az elektronikus számlázáshoz a felek erre vonatkozó elôzetes és írásos megállapodása szükséges, kivéve, ha az elektronikus számlázást kötelezô jelleggel törvény írja elô. Elôfordulhat, hogy ugyanannak a számlabefogadónak a ki bo csá tó több elekt ro ni kus számlát tartalmazó számlaköteget küld meg vagy bocsát rendelkezésére. Ebben az esetben elegendô a különbözô számlák azonosító adatait egyszer feltüntetni, ha minden számla esetében a teljes információ elérhetô. A szám la meg ôr zés sza bá lyai Papír alapú bizonylat esetében fôszabály szerint a kibocsátónak a másolati példányt, a befogadónak az eredeti példányt kell meg ôriz ni. Pa pír ala pon kibocsátott bizonylat elektronikus formában is megôrizhetô. Elektronikus számla kizárólag elektronikus formában ôrizhetô meg az eredet hitelességének és az adattartalom sértetlenségének biztosításával, s ezeket a követelményeket akkor is teljesíteni kell, ha a kibocsátás formátuma esetleg egy vagy több alkalommal megváltozik. Az elektronikus for má ban tör té nô meg ôr zés ese tén elektronikusan kell megôrizni a számla eredetének hitelességét és az adattartalom sértetlenségét biztosító adatokat is. Pénz tár gép mû köd te té sé vel össze füg - gô adat szol gál ta tá si kö te le zett ség A Módosító tv január 1-jével beépítette a törvény szövegébe az Áfa tv (1a) be kez dé sét, amely a pénz - tárgépet használók részére a jövôben megalkotandó külön jogszabály alapján az ál la mi adó ha tó ság fe lé fenn ál ló rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget ír elô. E jogszabályi rendelkezés szerint a külön jogszabály lehetôvé tehe ti azt is, hogy az adó ha tó ság a pénz - tárgép mûködését hírközlô eszköz és rendszer útján felügyelje, s ebben az esetben az adatszolgáltatás közvetlen adat le kér de zés sel is meg va ló sít ha tó. E rendelkezés április 1. napjával léphet hatályba. Kü lön bö ze ti adó zás sal kap cso la tos választás idô be li ha tá lya Ha a viszonteladó az egyedi nyilvántartás helyett globális nyilvántartáson alapuló módszerrel kívánja megállapítani a fizetendô adóját, akkor ezt elôzetesen köteles bejelenteni az adóhatóságnál, s e választásától a bejelentést követô év utolsó napjáig nem térhet el. Amennyiben a vi szont ela dó nem az egye di ár rés - bôl, ha nem az árréstömegbôl kí ván ja megállapítani fizetendô adóját, akkor ezt elôzetesen köteles bejelenteni az adóhatóságnál, s e választásától a bejelentést követô második év utolsó napjáig nem tér het el. Ab ban az eset ben, ha a viszonteladó nem kívánja a különbözet szerinti adózás szabályait alkalmazni, hanem fizetendô adóját az általános szabályok szerint állapítaná meg, akkor ezt elôzetesen köteles bejelenteni az adóhatóságnál, s e választásától a bejelentést követô második év utolsó napjá ig nem tér het el. Amen nyi ben a vi - szonteladó az adóhatóság részére nem tesz be je len tést az em lí tett idô szak végéig, automatikusan ismételten egy, illetve két évvel meghosszabbodik az az idô szak, amely ben vá lasz tá sá tól nem tér het el. Gyógy ásza ti se géd esz kö zö ket ter he lô adó mér té ke ja nu ár 1-jé tôl 5%-os adó ter he li azt a gyógyászati segédeszközt, amelynek be szer zé sé re 98, vagy 90%-os mér - tékû támogatás vehetô igénybe. Ok irat pót ló la gos be mu ta tá sá nak lehetôsé ge adó rak tá ro zá si el já rás nál Az adóraktárba beraktározó a beraktározási vagy a beraktározott termék utolsó igazolt értékesítô kiraktározója a kiraktározási okmányhoz kapcsolódó okiratot utólagosan is bemutathatja, ha a beraktározási okmány a számla sorszámának hiányában is - egyértelmûen tartalmazza a beraktározást eredményezô ügylet adatait. Az utólagos bemutatásra legkésôbb az adójogi helyzet rendezésével összefüggô igazolás benyújtására szolgáló 90 napos határidôn be lül meg kell tör tén nie. A pót lás ra vo - natkozó határidôt az egyszerûsített adóraktározási engedélyben is rögzíteni kell. Ala nyi adó men tes ség ér ték ha tá rá nak eme lé se december 31-ig megtett bejelentés útján évre vonatkozóan akkor választható alanyi adómentesség, ha az áfatörvény tár gyi ha tá lya alá tarto zó az ala nyi adó men tes ség értékhatárába beletartozó összes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke forintban kifejezett és éves szinten göngyölített összege sem naptári évben ténylegesen, sem a naptári évben várhatóan nem ha lad ja meg a fo rin tot. Amen nyi ben az adó zó év fo - lyamán kezdte meg tevékenységét, akkor a év ben tel je sí tett, az Áfa tv. tár gyi ha tá lya alá tar to zó az ala nyi adómentesség értékhatárába beletartozó termékértékesítéseinek, szolgáltatásnyújtásainak ellenértéket éves szintre kell hoz ni, s így kell meg ál la pí ta ni a forint értékhatár esetleges meghaladását. Az adó zó év re ak kor is vá - laszthatja az alanyi adómentességet, ha év ben az fo rin tos ér - tékhatár túllépése folytán alanyi adómen tes stá tu sza meg szûnt, fel té ve, hogy az áfatörvény tár gyi ha tá lya alá tartozó összes termékértékesítéseinek, szol gál ta tás nyúj tá sa i nak el len ér té ke azonban a forintos értékhatárt nem ha lad ta meg. Amennyiben az egyszerûsített vállalkozói adó alanya január 1-jétôl e státusát meg kívánja szüntetni, akkor de cem ber 20-ig ki kell je lent kez - nie az egyszerûsített vállalkozói adó hatálya alól. A kisadózás, kisvállalati adózás hatálya alá történô bejelentkezés nem helyettesíti az egyszerûsített vállalkozói adó hatálya alól történô kijelentkezést. Az egyszerûsített vállalkozói adó ala nya nem mi nô sül áfa-alany nak, ezért az egy sze rû sí tett vál lal ko zói adó ala nyi sá ga meg szû né sét kö ve tô naptól új áfa-adóalanynak kell tekinteni. Ebbôl következôen abban az esetben választhatja az alanyi adómentessé get, ha az áfatörvény tár gyi ha tá lya alá tartozó az alanyi adómentesség ér ték ha tá rá ba be szá mí tó - összes ter - mékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának ellenértéke naptári év-

8 8könyvelôk lapja ben várhatóan nem fogja meghaladni a forintot. Ehhez kapcsolódóan felvetôdik az a kérdés, hogy az az egyszerûsített vállalkozói adóalany is választhatja-e az alanyi adómentességet, aki (amely) ben fo rint nál jó val na gyobb áfa nél kü li be vé telt ért el. E kér dés megválaszolásánál az Art. 2. (1) (2) bekezdésében rögzített rendeltetésszerû joggyakorlás elvét kell figyelemben venni. A rendeltetésszerû joggyakorlás elve alap ján nem vá laszt hat ja az ala nyi adómentességet az a kisadózás hatálya alá január 1-jétôl bejelentkezô egyszerûsített vállalkozói adóalany, aki (amely) nem valószínûsítheti, hogy az áfatörvény tárgyi hatálya alá tartozó az alanyi adómentesség értékhatárába beszámító összes termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának ellenértéke naptári évben várhatóan nem fogja meghaladni a forintot. Az adóhatóság honlapján december 12-én megjelent tájékoztatás szerint (Az alanyi adómentesség értékhatárának vizsgálata az Eva tv. hatálya alól ki ke rült és az áfatörvény ha tá lya alá visszatért adóalanyok vonatkozásában.) az áfatörvény ha tá lya alá vis sza - tért adóalany a visszatérés kapcsán az alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozatát az Art. 22. (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján teheti meg, amely rendelkezés szerint az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejûleg nyilatkozik arról, hogy alanyi adómentességet vá laszt. Eb bôl adó dó an az Eva tv. hatálya alól kikerült adóalanynak az áfatörvény hatálya alá történô visszatérés be je len té sé vel egyi de jû leg kell megtennie az alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozatát. Szám la elô írt adat tar tal má nak változásai A számlán az önszámlázás kifejezést kell fel tün tet ni, ha a szám lát az azon fel - tüntetett vevô (igénybe vevô) állította ki az ügyletet teljesítô adózóval kötött megállapodás alapján. A számlán a fordított adózás kifejezést kell szerepeltetni, ha adófizetésre a számlán feltüntetett vevô (igénybe vevô) kötelezett. Az Áfa tv. XV. fejezetében meghatározott különös adózási szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatásról kibocsátott számlára a különbözet szerinti szabályozás utazási irodák kifejezést kell fel ve zet ni. Az Áfa tv. XVI. fe je ze - tében meghatározott különös adózási szabályok szerinti adózó ügyleteknél a következô szöveget kell a számlán feltüntetni: használt ingóságok értékesítése esetén a különbözet szerinti szabályozás hasz nált cik kek ; mûalkotások értékesítésénél a külön bö zet sze rin ti sza bá lyo zás mûalkotások ; ré gi sé gek és gyûj te mény da ra bok érté ke sí té se so rán a kü lön bö zet szerinti szabályozás gyûjteménydarabok és régiségek. Az Art (1) be kez dés e) pontja alapján magánszemély adózó forintig, más adózó forintig terjedô mulasztási bírsággal sújtható, ha bizonylatait az elôírásoktól eltérôen állítja ki. Az Art (1) be kez dés e) pontja értelmében a fentiekben említett, kötelezô tartalmú szöveg feltüntetésének elmulasztása, illetve nem elôírt szövegezéssel történô feltüntetése esetében elviekben lehetôsége van az adóhatóságnak mulasztási bírság kiszabására. Az adóhatóságnak a mulasztási bírságot a jogsértés súlyához igazodóan kell kiszabnia. Ebbôl adódóan, ha az említett esetekben az adózó nem pontosan az elô írt szö ve get tün te ti fel a szám - lán, de a felvezetett szöveg tartalmilag ugyanazt az információ tükrözi, akkor álláspontom szerint az adóhatóság részé rôl ki zá ró lag jel ké pes ös sze gû mulasztási bírság kiszabásának lehet helye. Pénzforgalmi szemléletû elszámolás választása esetén a kibocsátott számlára a pénzforgalmi elszámolás megjegyzést kell feltüntetni. Ha a pénzforgalmi szemléletû elszámolást választó vállalkozás az általa kibocsátott számlára ezt a szöveges megjegyzést nem tünteti fel, ak kor az Art (1) be kez dés e) pont ja el vi szin ten al kal maz ha tó. Azonban az adóhatóság részérôl mulasztási bírság kiszabása véleményem szerint nem tekinthetô méltányos eljárásnak, hiszen eb ben az eset ben a szám lát ki bo - csátó egyébként a pénzforgalmi szemléletû elszámolás alkalmazására jogosult adózó adófizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint köteles teljesíte ni. Eb bôl adó dó an ez a hely zet ak ként értékelhetô, hogy adózó az ôt megilletô jogosultsággal nem kívánt élni, amely magatartás mulasztási bírsággal nem szankcionálható. A jogszabályi rendelke zé sek bôl ar ra le het kö vet kez tet ni, hogy a számlára a pénzforgalmi elszámo lás meg jegy zés utó la go san nem vezethetô fel. Ezzel szemben az adóhatóság részérôl jogosnak minôsíthetô a mulasztási bírság kiszabása, ha a számlát kibocsátó adózó nem választotta a pénzfor gal mi szem lé le tû el szá mo lást, de ennek ellenére a számlára felvezette a pénzforgalmi elszámolás, vagy más ilyen értelmû megjegyzést. Szám lá zá si ha tár idô Az adómentes, Közösségen belüli termékértékesítésrôl kibocsátott számlát legkésôbb a teljesítés napját követô hónap 15. nap já ig kell ki bo csá ta ni. Ugyanez a számlázási határidô irányadó olyan szol gál ta tás nyúj tá sok ról kibocsátott számlánál is, ahol adófizetésre a szolgáltatás igénybevevôje kötelezett. E körbe azok a szolgáltatások tartoznak, amelyeknél a teljesítés helye nem belföld, továbbá a szolgáltatást nyújtó belföldi adóalany a teljesítés helye szerinti tagállamban, illetve országban nem rendelkezik a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephellyel. Min den más olyan eset ben, ami kor a számla áthárított adót nem tartalmaz, illetve annak áthárított adót nem kellene tartalmaznia, az áfatörvény továbbra sem ír elô konkrét számlázási határidôt. E kör be az Áfa tv a sze rin ti for - dítottan adózó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, továbbá az alanyi adómentes adóalany által e minôségében teljesített ügyletek tartoznak. Gyûj tô szám lá ra vo nat ko zó sza bá lyok Gyûjtôszámla kibocsátására alapesetben az adott nap tá ri hó nap ban ugyan - an nak a sze mély nek, szer ve zet nek teljesített termékértékesítésekrôl, szolgáltatásnyújtásokról van mód. Ettôl eltérôen gyûjtôszámla naptári hónapon túli idôszakra vonatkozóan is kibocsátható, de ennek idôtartama nem haladhatja meg a kibocsátóra vonatkozó adóbevallási idôszakot, feltéve, hogy az adott gyûjtôszámlában nem tüntet fel adómentes, Közösségen belüli termékértékesítést vagy olyan szolgáltatást, amely után az igénybevevô kötelezett adófizetésre. E szabályok alapján naptári hónapot meghaladó idôtartamra vonatkozóan gyûjtôszámlát negyedéves, illetve éves bevallás benyújtására kötelezett kibocsátó állíthat ki. A naptári hónapra, illetve ennél hosszabb idôre gyûjtôszámla változatlanul kizárólag ak kor bo csát ha tó ki, ha ab ban a fe lek

9 könyvelôk lapja 9 elôzetesen megállapodtak. A számlázási ha tár idôt az adott nap tá ri hó nap, ennél hosszabb idôszak esetében az adóbevallási idôszak utolsó napját követô naptól kezdve kell számítani. Egy sze rû sí tett adat tar tal mú szám la alkalmaz ha tó sá ga Egyszerûsített adattartalmú számla bocsát ha tó ki 100 eurót (az Eu ró pai Uni ó - hoz történô csatlakozás idôpontjában érvényes 250 forint/euró árfolyamán alapulvételével forintot) meg nem ha la dó az áfát is magában foglaló pénzösszeg fejében teljesített termékértékesítésrôl, szolgáltatásnyújtásról a következô feltételek együttes teljesülése esetében: a számlázott ügylet nem távértékesítés; és a szám lá zott gaz da sá gi ese mény nem adómentes, Közösségen belüli termékértékesítés; és a szám la nem más tag ál lam ban, vagy harmadik országban teljesítettnek minôsülô, belföldi gazdasági le te le pe dés sel leg köz vet le neb bül érin tett ter mék ér té ke sí tést, vagy szolgáltatást dokumentál. Szám lá zás nál irány adó jog sza bály ok A számlát alapesetben azon tagállam szabályai alapján kell kiállítani, amely területére a teljesítés helye esik. Ez a szabály érvényesül abban az esetben is, ha a teljesítés helye más tagállam terüle té re esik, valamint a teljesítés helyén a termék értékesítôje, a szolgáltatás nyújtója nem rendelkezik székhellyel, állandó telephellyel, és a szám lát a ter - mék beszerzôje, a szolgáltatás igénybevevôje bocsátja ki a termék értékesítôjével, a szolgáltatás nyújtójával kötött meg ál la po dá sa alap ján. Az alap sza - bálytól eltérôen a számla kibocsátásánál a terméket értékesítô, a szolgáltatást nyújtó gazdasági letelepedésének helye szerinti tagállam rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a termék értékesítôje, a szolgáltatás nyújtója a teljesítés helyén nem rendelkezik gazdasági letelepedéssel és adófizetésre a termék beszerzôje, a szolgáltatás igénybevevôje kötelezett. Ugyancsak a terméket értékesítô, a szolgáltatást nyújtó gazdasági letelepedésének helye szerinti tagállam rendelkezései az irányadóak, ha a teljesítés helye harmadik ország területére esik. Bonácz Zsolt DR. SALLAI CSILLA ROVATA Az év végi tôkeproblémák megoldását segíti a Gt. változása Egyértelmûen látszik, hogy a törvényhozás ismeri és megérti a vállalkozások s ezen belül is a kkv szektor problémáit, a fejlôdésük gátjait, a rájuk nehezedô terheket. Az ún. kisadók elsô felbukkanása óta a tömegtájékoztatás, a vállalkozások és a szakma is szinte csak ezzel foglalkoznak, pedig a mûködési környezetbe bekerül még számos olyan elem, amely vagy további lehetôséget teremt a kisvállalkozások számára, vagy megszabadítja ôket bizonyos terhektôl. Ez utóbbi kategóriába sorolhatóak az alábbiakban ismertetett változások is. A könyvelôk, adótanácsadók és könyvvizsgálók sokat panaszkodnak arról, hogy a vállalkozások tulajdonosi háttere és vezetése nincs tisztában azokkal a felelôsségi kérdésekkel, amelyek az álaluk birtokolt és/vagy vezetett gazdasági társaságra vonatkoznak. Ma Magyarországon nincs semmilyen iskolai vég zett ség hez, kép zett ség hez köt ve sem egy cég rész be ni vagy egész bé li tulajdonlása, sem annak vezetése. De az alapítás után sincsenek a vállalkozások valamilyen vállalkozási alapismeret elsajátítására kötelezve. (Meg kell je gyez ni, hogy már egy re több olyan információforrás és képzési lehetôség van a vállalkozások tulajdonosi köre és vezetésre számára, ahonnan a szükséges alapismereteket el tudnák sajátítani. Az már más kér dés, hogy men nyi en él - nek ezzel a lehetôséggel ) A gya kor lat azt mu tat ja, hogy a kkv szektor túlnyomó részére az a jellemzô, hogy amennyiben a cég alapításakor vagy a cég ben lé vô tu laj don rész megszerzésekor a közbenjáró ügyvéd nem vi lá go sít ja fel az érin tet te ket, akkor a könyvelô próbálja azokat az alapismereteket átadni a vállalkozás tulajdonosai, menedzsmentje részére, amelyek elengedhetetlenek a megalapozott gazdasági döntések meghozatalá hoz. Azt is meg kell itt je gyez ni, hogy sajnos az ügyvédek jelentôs része tisztelet a kivételnek sincs tisztában olyan számviteli és adózási definíciókkal, el já rá sok kal, ame lyek fon to sak lennének egy gazdasági döntés jogi elôkészítéséhez. Tehát marad a könyvelô, adótanácsadó, adószakértô, aki a vállalkozásokat igyekszik tájékoztatni az adózáson túlmutató kérdésekben is. Ilyen szabályokat pedig a gazdasági társaságokról szóló évi IV. tör vény (a to váb bi ak ban Gt.) szép számmal tartalmaz. Alul tô ké sí tés A Gt. felelôsségi szabályai közül a szám vi tel lel leg job ban ös sze füg gés - ben lévô szabály az ún. alultôkésítési sza bály. Ez gyak ran már szin te csak a sza bály he lyé nek fel em lí té sé vel ne - vez zük, az az a Gt. 51., amely így szól: 51. (1) Ha a gaz da sá gi tár - saság a szám vi te li tör vény sze rin ti beszá mo ló já ban fog lal tak alap ján egymást követô két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezôen elôírt jegyzett tôkének megfelelô összegû saját tôkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tôke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidô lejártát követô hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszûnésérôl. Ennek az elôírásnak a betartására rend sze re sen fel hív juk az ügy fe lek figyelmét annak fontossága miatt. E szerint a beszámoló elfogadásakor azt is vizsgálnia kell a tulajdonosoknak, hogy a beszámolóban szereplô saját tôke értéke egymást követô két tel jes üz le ti év ben ho gyan ala kul. Fon - tos, hogy itt nem eset le ges adó évek rôl van szó, ha nem számviteli értelemben vett tel jes üz le ti év rôl. Az adott

10 10 könyvelôk lapja társasági formára vonatkozó minimálisan elôírt jegyzett tôke értékéhez kell a sa ját tô két vi szo nyí ta ni. Fon tos te - hát, hogy nem a tár sa ság tár sa sá gi szerzôdésében vagy alapító okiratában megjelölt jegyzett tôke értékét kell itt fi gye lem be ven ni, ha nem Kft.-nél fo rin tot, Zrt.-nél forintot. Amennyiben a második évben fordul elô, hogy a sa ját tô ke ezen elô írt mi - ni mum ér ték alatt van, ak kor a tör vény intézkedésre szólítja fel a tulajdonosokat. Er re a tör vény 90 na pot biz to sít. Melyek is lehetnek ezek a tôkepótlási intézkedések? Tô ke eme lés A tô ke eme lés tör tén het pénzbe fi ze - téssel, apporttal, meg lé vô ta gi hi tel beapportálásával vagy ázsiós tôkeemeléssel. Amen nyi ben a ne ga tív sa ját tô ke ren de zé se pénz ben meg va ló sí tott tô - ke eme lés sel tör té nik, ak kor tény le ges tô ke be vo nás út ján a vál lal ko zás va lós több let for rás hoz jut. Ez a be fi ze tés tör tén het kész pénz ben a há zi pénz tár - ba vagy pe dig bank szám lá ra tör té nô uta lás sal. Ar ra fel hí vom a fi gyel met, hogy há zi pénz tár ba tör té nô be fi ze - tés csak ak kor le het sé ges, ha ezt a tár sa ság pénz ke ze lé si sza bály za ta is meg en ge di. (Te hát ilyen eset ben elô - ze te sen már ér de mes a sza bály za tot is mó do sí ta ni.) A tô ke eme lés a tár sa sá gi szer zô dés vagy ala pí tó ok irat mó do sí - tá sa, cég bí ró ság ra tör té nô be nyúj tá sa kö vet kez té ben, an nak el fo ga dá sa után, a cég bí ró sá gi be jegy zés nap já - val va ló sul meg. A cég bí ró sá gi be - jegy zés nap já val szû nik meg az alul - tô ké sí tett ség. A Gt. le he tô sé get biz to sít ar ra, hogy a tag a vagyoni hozzájárulását részben nem pénzbeli hozzájárulás, azaz apport formájában teljesítse. A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkezô dolog, szellemi alkotáshoz fûzôdô vagy egyéb vagyoni értékû jog lehet. Ide lehet érteni az adós ál tal el is mert vagy jog erôs bírósági határozaton alapuló követelést is [Gt. 13. (2)]. En nek alap ján a tár - saság tagja a társaság részére elôzetesen nyújtott kölcsönbôl származó kö ve te lé sét tô ke eme lés ke re té ben nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, az az ap port ként a gaz da sá gi társaság részére rendelkezésre bocsáthatja. Ennek feltétele a társasági szerzôdés módosítása, a nem pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátása, továbbá a törzstôke változásának a cégjegyzékbe történô bejegyzése. Az átvett tagi követelést a tár sa sá gi szer zô dés mó do sí tá sá ban meghatározott értéken a vállalkozásnál állományba kell venni. Számviteli feladat ez esetben a vállalkozás oldaláról a követelés átvételét követôen a követelés és az eredeti kötelezettség egymással szemben történô kivezetése. Ázsiós tôkeemelésrôl akkor beszélünk, ha a tôkeemelés a névértéknél (a jegyzett tôke emelésének mértékénél) magasabb kibocsátási értéken történik és a gazdasági társaság a névérték és a kibocsátási érték közötti különbözetet azaz az ázsiót tôketartalékba he lye zi. Meg kell je gyez ni, hogy jo gi értelemben a tôkeemelés (e különbözet el le né re) vissz ter hes jog ügy let nek minôsül. Mivel azonban az illetékszabályok szerint a visszterhes vagyonátruházási illetékekre vonatkozó rendelke zé sek a pénz re mint in gó ra nem terjed nek ki, ezért az ügy let után nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Az ázsiós tôkeemelés alapbizonylata a társasági szerzôdés, annak módosítása, illetve az azokról szóló taggyûlési határo zat, amely nek a jegy zett tô kén felül a tô ke tar ta lék ra vo nat ko zó ada to kat is tartalmaznia kell. A jegyzett tôke emelése, illetve a tôketartalék növekedése a cégbírósági bejegyzés jogerôre emelkedésével valósul meg. Tehát ezzel az idôponttal kell könyvelni a jegyzési érték és a név ér ték kü lön bö ze té nek összegében meghatározott és ténylegesen rendelkezésre is bocsátott, a társasági szerzôdésben is rögzített tôketartalék-növekedést is. Felhívom a figyelmet arra, hogy a szám vi tel rôl szó ló évi C. tör - vény (a továbbiakban: Sztv.) értelmében a tôketartalékba csak úgy lehet pénzeszközt helyezni, ha egyidejûleg a társaság jegyzett tôkéjének emelésére is sor ke rül [Sztv. 35. (1)]. Azok - ban az ese tek ben, ami kor csak pénz - eszközátadás történik, s nem történik meg a jegy zett tô ke eme lé se, az nem könyvelhetô közvetlenül sem a tôketartalékba, sem az eredménytartalékba, mert ek kor va ló já ban vég le ges pénzeszközök átadása történik, amely majd az éves ered mény-el szá mo lás keretébe a mérleg szerinti eredmény sor ban ke rül be a sa ját tô ké be. Sôt arról sem szabad megfeledkezni, hogy ennek az ügyletnek még illetékjogi következményei is vannak! Pót be fi ze tés A társasági szerzôdés feljogosíthatja a taggyûlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elô a tagok számára. A társasági szerzôdésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhetô, továbbá a pót be fi ze tés tel je sí té sé nek mód ját, gyakoriságát, ütemezését, valamint a vissza fi ze tés rend jét [Gt (1)]. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem nö ve li ha a tár sa sá gi szer zô - dés ettôl eltérôen nem rendelkezik, a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. A pótbefizetés csak pénzbeli befizetés lehet. A pótbefizetés tartalmilag nem más, mint a tag ál tal ren del ke zés - re bocsátott kölcsön, amelynek alapja nem kölcsönszerzôdés, hanem a Gt. kötelezô elôírásai. Mivel a pótbefizetés a saját tôke rendezésére vonatkozó ideiglenes eszköz, így amennyiben arra már tovább nincs szükség, az a tagoknak visszajár. Éppen ez a pótbefizetés nagy elônye, tehát a veszteséges gazdálkodás megszûntekor minden további nél kül vis sza fi zet he tô az azt tel je sí tô tag részére. A számviteli szabályozás követi a be fi ze tés ren del te té sét. Mi vel a pót be - fizetés a veszteség fedezetére történik, s a veszteséget az eredménytartalék tartalmazza, a pótbefizetést is az eredménytartalékba kell helyezni. Azért azon ban, hogy azt más cél ra eset leg osztalékfizetésre ne lehessen igénybe venni, a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét a lekötött tartalék nö ve ke dé se ként kell ki mu tat ni. Értelemszerûen a pótbefizetés visszafi ze tett ös sze ge a le kö tött tar ta lék csökkenéseként könyvelendô. Ér ték he lyes bí tés Mi vel az ér té ke lé si tar ta lék a sa ját tô - ke része, az értékhelyesbítés az értékelési tartalékon keresztül a vállalkozás saját tôkéjét is növeli. Az értékhelyesbí tés re az ad hat ala pot, hogy a be fek - tetett eszközöket piaci értéken lehet a beszámolóban kimutatni. Fontos felhív ni a fi gyel met, hogy ez lehetôség, mert alap eset ben az esz kö zök a szám - vi te li sza bá lyok sze rin ti be ke rü lé si értékükön vannak a könyvekben nyilvántartva. Az értékhelyesbítések alkalmazásához szükséges a piaci érték szakértô általi meghatározása és dokumentálása, majd a piaci érték folyamatos nyomon követése. Amennyiben az

11 könyvelôk lapja 11 adott eszköz piaci értéke valamilyen ok nál fog va csök ken, ezt az ér ték he - lyesbítés és az értékelési tartalék párhuzamos csökkentésével követni kell a számvitelben is. Új elô írás alul tô ké sí tés ese té re Az Or szág gyû lés ok tó ber 1-jén fo gad ta el a mun ka hely vé del mi ak ció - terv ben fog lal tak meg va ló sí tá sa ér de - ké ben szük sé ges egyes tör vé nyek mó - do sí tá sá ról szó ló évi CXLVI. tör vényt, amely a Gt ába egy új (4) szá mú be kez dést ik ta tott. A vál to zás ok tó ber 16-ától vált ha tá lyos sá. Az új be kez dés a kö vet ke - zô kép pen szól: (4) Men te sül a gaz - da sá gi tár sa ság az (1) be kez dés sze - rin ti kö te le zett ség alól, ha a má so dik év szám vi te li tör vény sze rin ti be szá - mo ló já nak el fo ga dá sá tól szá mí tott há rom hó na pon be lül, há rom hó nap - nál nem ré geb bi mérlegfordulónapra ös sze ál lí tott köz ben sô mér leg gel iga - zol ni tud ja, hogy az (1) be kez dés sze - rin ti in téz ke dé sek re okot adó kö rül - mény már nem áll fenn. Az új sza bály sze rint nem kell in - tézkedni a fentiekben leírt tôkepótlásról, te hát nem kell egyik lé pést sem megtennie a vállalkozásnak akkor (de csak ak kor!), ha a má so dik évi be szá - moló elfogadását követôen adott idôsza kon há rom hó na pon be lül egy adott idôpontra vonatkozóan már nem állnak fenn az alultôkésítettség feltételei. Tehát a második évre vonatkozó be szá mo ló el fo ga dá sá tól szá mí tott három hónapon belül kell találni egy olyan na pot, amely re mint for - dulónapra vonatkozóan összeállított közbensô mérleg adatai ezt biztosítják. A könyvelô amennyiben tisztában van a fen ti sza bá lyok kal már a második éves beszámoló készítésekor is tud a vállalkozásnak információkkal segíteni. Például a beszámolót elfogadó taggyûlés idôpontjának meghatározásánál is célszerû figyelembe venni ezt a három hónapos határidôt. Az Sztv. pontos szabályokkal határoz za meg a közbensô mérleg fogalmát, illetve az összeállítására vonatkozó szabályokat: 21. (1) Ha jog sza - bály közbensô mérleg készítését írja elô, ak kor a köz ben sô mér le get a jog sza bály el té rô ren del ke zé se hi á - nyában a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell a legutolsó beszámolóval lezárt üzle ti év mérleg for du ló nap ját kö ve tô nap és a közbensô mérleg fordulónapja közötti idôszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével az e törvény szerinti beszámolóra vonatkozó szabályok szerint elkészíteni. (2) A köz ben sô mér le get ha jog - szabály eltérôen nem rendelkezik a fordulónapra vonatkozó analitikus és fô köny vi nyil ván tar tás ok ada tai alapján, a mérlegtételek üzleti év végi ér té ke lé sé re vo nat ko zó elô írá sa i nak figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenôrizhetô módon leltár alapján kell összeállítani. (3) A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a fôkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbensô mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalékképzés, idôbeli elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat. (4) A közbensô mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a fôkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó (3) bekezdés szerinti korrekciókat az analitikus és fôkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbensô mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni. (5) Amennyiben a vállalkozónál a könyvvizsgálat a 155. szerint kötelezô, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által elôírt közbensô mérlegre is vonatkozik. Ügy ve ze tôi fe le lôs ség A bevezetôben említettem, hogy a vállal ko zók (tu laj do no sok, ügy ve ze tés) jelentôs része nincs tisztában azokkal a felelôsségi szabályokkal, amelyeket a különféle jogszabályok ráruháznak. Ezek között kiemelten fontos szabályokat tartalmaz a Gt. A Kft.-k tulajdonosi grémiumát az ügyvezetô köteles összehívni. A Gt. két esetet is nevesít, amikor kötelezô összehívni a taggyûlést: 143. (1) A tag gyû lést ha tör vény vagy a tár - sasági szerzôdés másként nem rendelkezik az ügyvezetô hívja össze. (2) E tör vény ben vagy a tár sa sá gi szerzôdésben meghatározott eseteken kívül a taggyûlést akkor is össze kell hív ni, ha az a tár sa ság ér de ké ben egyébként szükséges. Az ügyvezetô haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyûlést, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tôkéje veszteség foly tán a törzs tô ke fe lé re csök kent, vagy b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi. Saj nos na gyon sok olyan eset tel lehet találkozni, amikor az ügyvezetés a fenti kötelezettségének nem tesz eleget. En nek több oka is le het, de a leg - gya ko ribb két eset, hogy az ügy ve ze tô nem is me ri ezt a kö - telezettségét, a vállalkozás könyvelésétôl, számvi te li hát té ré tôl nem kap ar ra vonat ko zó an in for má ci ót, hogy valójában hogyan is áll a vállalkozás eredményessége. Ez utób bi hoz an nyit fûz nék hoz zá, hogy a köny ve lés csak ak kor tud a vál - lal ko zás nak meg fe le lô ké pet ad ni a mindenkori eredményrôl, ha az folyama tos. Fon tos, hogy a köny ve lés ne csak az adózáshoz kapcsolódó tételeket rögzítse folyamatosan a rendszerében, ha nem a töb bi, a pénz moz gás sal nem já ró gaz da sá gi ese mé nye ket is rendszeresen le kell könyvelni, mert azok eredményre gyakorolt hatása jelen tôs le het. Ilyen té te lek a tel jes ség igénye nélkül a következôk: értékcsökkenés havi szintû elszámolása; ér té ke sí tett esz kö zök höz tar to zó nettó értékek kivezetése; bérköltségek és járulékok fôkönyvi rendszerbe történô átvétele; végleges eszközátadások könyvelése; adott, kapott támogatások idôarányos elszámolása; idô be li el ha tá ro lá sok fel ol dá sa, képzése; realizált árfolyam-különbözetek elszámolása; kamatok, bírságok, pótlék elszámolása. Te hát eze ket már ak kor le kell köny - velni, amikor az azokra vonatkozó, hitelt érdemlô információk rendelkezés re áll nak, s a bi zony la tok a vál lal - kozáshoz, illetve a könyvelôhöz megérkeznek. E mellett természetesen a ké pet fo lya ma to san le het bô ví te ni, mint pél dá ul az adók idô ará nyos figyelembevételével stb. Csak a fentiek alapján biztosítható az ügyvezetés folyamatos tájékoztatása a vállalkozás mindenkori eredmé-

12 12 könyvelôk lapja nyérôl. Az ügyvezetô ez alapján tudja a számára kötelezôen elôírt feladatot tel je sí te ni, az az a Kft. tag gyû lés ét összehívni. Ed dig a Gt. elô írá sai sze rint a fen - ti ese tek mi att ös sze hí vott tag gyû lés - nek ha tá roz nia kel lett a tár sa ság to - váb bi sor sá ról. E sze rint: (3) A (2) be kez dés ben meg je lölt ese tek ben a ta - gok nak ha tá roz ni uk kell kü lö nö sen a pót be fi ze tés elô írá sá ról vagy ha en - nek le he tô sé gét a tár sa sá gi szer zô dés nem tar tal maz za a törzs tô ke más mó don va ló biz to sí tá sá ról, il let ve a törzs tô ke le szál lí tá sá ról, mind ezek hi - á nyá ban a tár sa ság nak más tár sa ság - gá tör té nô át ala ku lá sá ról, il let ve jog - utód nél kü li meg szün te té sé rôl. A ha - tá ro za to kat leg ké sôbb há rom hó na - pon be lül vég re kell haj ta ni. A vállalkozás pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetének feltételezett naprakészségén alapulva ad mentesítést a törvényalkotó. A fenti (3) bekezdés a következôképpen egészült ki: (3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben amennyiben a taggyûlés idôpontját legfeljebb egy hónappal megelôzô mérlegfordulónapra összeállított közbensô mérleg szerint azok fennállnak a tagoknak határozniuk kell (...) Tehát, amennyiben a tôkevesztés vagy fi ze tô ké pes ség be áll ta mi att összehívott taggyûlés idôpontját megelô zô egy hó na pon be lül van olyan idô pont, amely re nem áll nak fenn a k Számviteli l és adózási szaktájékoztató Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft Budapest, Hajdú u. 11. Tel.: (06-1) , Fax: (06-1) Felelôs kiadó, fôszerkesztô: Tóth Csaba Szakmai szerkesztô: Horváth Géza Szerkesztôk és szerzôk: Bonácz Zsolt, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, dr. Csátaljay Zsuzsanna, Gottgeisl Rita, Láng Noémi, dr. Sallai Csilla Kiadói szerkesztô: Kövesdi Edit Nyomdai munkák: Prime Rate Kft Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN Minden jog fenntartva! A KÖNYVELÔK LAPJA szak tá jé - koz tató tartalma jogvédett. A szaktájékoztatóban közzé tett cikkek, hírek, információk másolása, több szö rö zése, for dí - tása, közreadása és publikációs célokra történô felhasználása csak a kiadó, illetve a szerzô írásbeli hozzájárulásával meg en - ge dett. A szakmai információkat, híreket a legmegbízhatóbb for rásokból merítjük és ellenôrizzük; a megjelenés idô pont já - ban meglévô köteles gondosságunk ellenére átvett téves érte - sü lésekért felelôsséget nem vállalunk. fel té te lek (az az a tô ke vesz tés adott mértéke, illetve a fizetôképtelenség), s ezt a taggyûlés megállapítja, akkor nincs szükség a további intézkedések megtételére. Ez azt feltételezi, hogy egy újabb köz ben sô mér le get is kell készíteni arra az idôpontra, amikor a vállalkozás megfelel az elvárt kritériumoknak. Ez is csak a pon tos és nap - rakész könyvvezetéssel biztosítható. A köz ben sô mér le gek mel lett a tag gyû lés rôl ké szí tett jegy zô könyv lesz az alultôkésítettségre vonatkozó lépések megtételének, illetve elvetésének alapdokumentuma. Az igaz ga tó ság fe le lôs sé ge Némi változtatással az elôzôekben a Kft. ügyvezetésére vonatkozó szabályok a részvénytársaságokra is vonatkoz nak. Az Rt.-knél nem az ügy ve ze tô a társaság vezetôje, hanem az igazgatóság (amely lehet egyszemélyes igazgató), s rá vonatkoznak a következô elôírások: 245. (1) Az igaz ga tó ság kö te les nyolc na pon be lül a felü gye - lôbizottság egyidejû értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyûlést összehívni, ha tudomására jut, hogy a) a részvénytársaság saját tôkéje a veszteség következtében az alaptôke kétharmadára csökkent, vagy b) sa ját tô ké je a 207. (1) be kez - dé sé ben meg ha tá ro zott ös szeg alá csökkent, vagy c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezi. Kiemelem, hogy az Rt.-nél a sa ját tôke 2/3 részére való csökkenésnél már beáll a közgyûlés összehívása. (Természetesen az Rt.-nél a taggyûlés he lyett köz gyû lés rôl be szé lünk.) Itt akkor is beáll az összehívási kötelezett ség, ha az Rt. sa ját tô ké je a mi ni - mum ér ték, az az az fo rint alá csök ken, il let ve a Kft.-hez ha son - lóan a fizetôképtelenség esetén. A sza bá lyo zás itt is ha son ló be - épült a jogszabály szövegébe annak a le he tô sé ge, hogy ak kor nem kell a to - váb bi in téz ke dé sek fe lôl dön te ni, amennyiben az Rt. közgyûlésének idôpontját megelôzô egy hónapon belül már nem áll nak fenn a fen ti fel té te lek. A kiegészített bekezdés a következôképpen szól: (2) Az (1) be kez dés ben meg - jelölt esetekben amennyiben a közgyûlés idôpontját legfeljebb egy hónappal megelôzô mérlegfordulónapra összeállított közbensô mérleg szerint azok fennállnak a részvényeseknek határozniuk kell az alaptôke biztosításáról, illetve annak módjáról, így különösen a részvényesek által történô befizetés elôírásáról, illetve az alaptôke leszállításáról, továbbá a társaságnak más társasággá történô átalakulásáról, ezek hiányában pedig a társaság megszüntetésérôl. Év vé gi ár fo lyam át ér té ke lé sek ha tá sa A Gt. Ha tály ba lép te tô és át me ne ti rendel ke zé sek al cí me a kö vet ke zô, 336/F -sal egé szül ki: 336/F Az 51. (1) be kez dé se, a 143. (2) be kez dés a) pontja, valamint 245. (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a saját tôke hiányának megállapítása során a 2011-ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évrôl készített számvitelrôl szóló évi C. tör vény sze rin ti beszá mo ló - ban kimutatott, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek számvite li tör vény 60. (3) be kez dés a) pont ja szerint elszámolt összevont árfolyamvesztesége május 31-éig figyelmen kívül hagyható. Ennek alapján a fentiekben vázolt há rom ún. alultôkésítettségi hely zet figyelembevételénél lehetôség van a mérlegre hatást gyakorolt árfolyamátértékelések hatásának a figyelmen kí vül ha gyá sá ra. A Gt a ese tén a és év re vo nat ko zó év vé gi beszámolóban szereplô mérleg szerinti eredményt természetesen csak a feltételek fennállásának a vizsgálatához vissza lehet korrigálni az év végén elszámolt árfolyam-átértékelések összegé vel. Ez nem je lent sok több let mun - kát, hi szen az év vé gén az ös sze vont árfolyam-különbözet egyetlen összeg, amit vagy az árfolyamnyereség vagy az árfolyamveszteség számlára könyvel tünk. (Itt hí vom fel a fi gyel met ar ra, hogy hely te len az az el já rás, ami kor az év vé gi s csak az év vé gi ár fo lyamkü lön bö ze tet té te le sen köny vel jük azok elôjelétôl függôen az árfolyamnye re ség vagy ár fo lyam vesz te ség szám lá ra. Az Sztv. ös sze vont ár fo - lyam-különbözetrôl rendelkezik a beszá mo ló ös sze ál lí tá sa kor, te hát az egye di kü lön bö ze te ket tech ni kai számlán kell gyûjteni, s egy té tel ben kerülnek lekönyvelésre az eredmény terhére vagy javára.) A fentiekhez hasonlóan kell eljárni az árfolyamhatás figyelembevételénél a Gt és ai nál is. Dr. Sallai Csil la

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 16., péntek TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról... 10754 Oldal 2007: CXXVII. tv. Az ál ta lá nos for gal

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 182 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Dr. Kár olyi Géza 1 GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL Cselekvési változatok A szö vet ke zet a ha tá lyos meg fo gal ma zás 2 sze rint:

Részletesebben

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 10., péntek 28. szám TARTALOMJEGYZÉK 49/2006. (III. 10.) Korm. r. A föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény egyes ren del ke

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 7., szerda TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXI. tv. Egyes szo ciá lis tár gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról... 10456 2007: CXXII. tv. A szol gá la

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ja nu ár 30., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3555, Ft. Oldal

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ja nu ár 30., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3555, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. ja nu ár 30., péntek 13. szám TARTALOMJEGYZÉK 19/2009. (I. 30.) Korm. ren de let A föld gáz el lá tás ról szóló 2008. évi XL. tör vény ren del ke zé

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

95. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 31., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal

95. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 31., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. jú li us 31., hétfõ 95. szám Ára: 693, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: LXIX. tv. Az európai szövetkezetrõl... 7792 2006: LXX. tv. Az éle tük tõl és a sza bad

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t i s tlivaetal a SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Helyben Z ).crfcc ( 4z9,(.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! Az egyes adótörvények

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Feltétel Quattro Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Ügyféltájékoztató QUATTRO fo lya ma tos dí jas, be fek te té si egy sé gek hez kö tött élet biz to sí tás

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ 86. szám Ára: 2289, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIV. tv. A re ha bi li tá ci ós já ra dék ról... 6340 2007: LXXXV. tv. A Ma gyar

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 10., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 10., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 10., szerda 135. szám Ára: 966, Ft TARTALOMJEGYZÉK 264/2007. (X. 10.) Korm. r. Az egyes ter mé kek ki egé szí tõ ol tal má ra vo nat ko zó

Részletesebben

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése 31/2006. (VII. 5.) AB végzés 1021 31/2006. (VII. 5.) AB végzés Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz és utó

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 136 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Né meth Lász ló 1 A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 Cselekvési változatok Ki in du lás ként fon tos meg fo gal maz ni azt, hogy

Részletesebben

63. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 8., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 1395, Ft. Oldal

63. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 8., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 1395, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. má jus 8., TARTALOMJEGYZÉK Oldal péntek 63. szám Ára: 1395, Ft 2009. évi XXVIII. tör vény Egyes agrártárgyú törvények módosításáról.... 15832 2009.

Részletesebben

A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete

A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete 2556 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/39. szám A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet módosításáról A köz úti köz le

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ja nu ár 5., péntek 1. szám TARTALOMJEGYZÉK 2007: I. tv. A sza bad moz gás és tar tóz ko dás jo gá val ren del ke zõ sze mé lyek be uta zá sá ról és

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a magánszemély életbiztosításokkal kapcsolatos adókötelezettségéről (2013)

TÁJÉKOZTATÓ a magánszemély életbiztosításokkal kapcsolatos adókötelezettségéről (2013) TÁJÉKOZTATÓ a magánszemély életbiztosításokkal kapcsolatos adókötelezettségéről (2013) AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. 1091 Budapest, Üllői út 1. Telefonos Ügyfélszolgálat: 06-40/204-204 Honlap:

Részletesebben

63. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 8., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 1395, Ft. Oldal

63. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 8., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 1395, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. má jus 8., TARTALOMJEGYZÉK Oldal péntek 63. szám Ára: 1395, Ft 2009. évi XXVIII. tör vény Egyes ag rár tár gyú tör vények mó do sí tá sá ról.... 15832

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

Bu da pest, január 28. Ára: 1890 Ft 1. szám FELHÍVÁS!

Bu da pest, január 28. Ára: 1890 Ft 1. szám FELHÍVÁS! Bu da pest, 2008. január 28. Ára: 1890 Ft 1. szám FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra! TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft

Részletesebben

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 10., kedd 92. szám Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv. A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biz to sí tá sá

Részletesebben

A nonprofit számvitel alapjai

A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Képzési Füzetek Dr. Baráth Katalin A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010 NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK Dr. Baráth Katalin Nonprofit számvitel alapjai Landorhegy

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LIX. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 577-768. OLDAL 2009. március 31. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1775 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 11., hétfõ 96. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXIII. tv. A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA udapest, 2008. no vem ber 20., csütörtök 164. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság, va la mint Mon te neg ró Köz tár sa ság között a tár sa

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete 26734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/193. szám A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Részletesebben

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete 23584 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/90. szám A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete a szélerõmû kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeirõl,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 20., kedd 164. szám Ára: 2438, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXLIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság és az In di ai Köz tár sa ság kö zött a ket tõs

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

165. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 680, Ft. Oldal

165. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 680, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek 165. szám Ára: 680, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXIV. tv. A Ma gyar Fej lesz té si Bank Rész vény tár sa ság ról szó ló 2001. évi

Részletesebben

131. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal

131. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. ok tó ber 27., péntek 131. szám Ára: 693, Ft TARTALOMJEGYZÉK 212/2006. (X. 27.) Korm. r. A Pá lya mó do sí tó hi tel prog ram ke re té ben nyúj tott

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét Az Alkotmánybíróság Határozatai utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tóra és

Részletesebben

ÁFA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI

ÁFA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI ÁFA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI 2012. december 13. 1 Titre de la présentation TELJESÍTÉSI HELY KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK BÉRBEADÁSAKOR Adóalany részére történő bérbeadás Nem adóalany részére történő bérbeadás Hosszú

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

ÁFA 2013 ÁFA 2013 ÁFA 2013 ÁFA 2013 2013.10.02.

ÁFA 2013 ÁFA 2013 ÁFA 2013 ÁFA 2013 2013.10.02. Az üzletág átruházás nem jár áfa fizetési kötelezettséggel. Üzletág: a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági

Részletesebben

Számviteli törvény módosítása

Számviteli törvény módosítása Dr. Gróf Gabriella Évközi módosítás: 2012. évi CXLVI. törvény 2012. évi CLXXVIII. törvény Szabályok hatályba lépése 2013. 01, 01., de a rendelkezések jelentős része 2012-re is alkalmazható Mikrogazdálkodói

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

107. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, au gusz tus 30., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 357, Ft. Oldal

107. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, au gusz tus 30., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 357, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. au gusz tus 30., szerda 107. szám TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (VIII. 30.) GKM r. Az elektromágneses összeférhetõségrõl... 8296 63/2006. (VIII. 30.) GKM

Részletesebben

Adóváltozások 2013 1. rész

Adóváltozások 2013 1. rész Adóváltozások 2013 1. rész Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna alelnök Adótanácsadók Egyesülete Törvényjavaslat A változások Törvény Magyar Közlöny Adónemek T/6842 2012. évi CIV. tv. MK. 93. cégeljárás T/7028

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

178. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 19., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1911, Ft. Oldal

178. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 19., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1911, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. de cem ber 19., szerda 178. szám Ára: 1911, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CLIX. tv. A vi szont biz to sí tók ról... 13226 2007: CLX. tv. A szabálysértésekrõl

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 21., kedd 31. szám I. kö tet Ára: 4807, Ft TARTALOMJEGYZÉK 57/2006. (III. 21.) Korm. r. A gyám ha tó sá gok ról, valamint a gyer mek vé del

Részletesebben

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK Oldal péntek 96. szám Ára: 3825 Ft 2009. évi LXXX. tör vény A Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. tör vény

Részletesebben

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek 21. szám Ára: 1935, Ft TARTALOMJEGYZÉK 33/2009. (II. 20.) Korm. ren de let A he lyi ön kor mány za tok vis ma i or tá mo ga tá

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1113-1368. OLDAL 2007. március 22. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

LVIII. ÉVFOLYAM 17. SZÁM ÁRA: 882 Ft szep tem ber 7. Kormányrendelet. Mi nisz te ri rendeletek. Közlemények

LVIII. ÉVFOLYAM 17. SZÁM ÁRA: 882 Ft szep tem ber 7. Kormányrendelet. Mi nisz te ri rendeletek. Közlemények LVIII. ÉVFOLYAM 17. SZÁM ÁRA: 882 Ft 2007. szep tem ber 7. T A R T A L O M Szám Tárgy Ol dal Kormányrendelet 215/2007. (VIII. 14.) Korm. r. A Nem ze ti Föld alap pal kapcsolatos egyes kormányrendeletek

Részletesebben