A gazdasági tárca nekiment a Magyar Nemzetnek "Baj lesz" - megjósolták a katasztrófát a kolontáriak

Átírás

1 A ferdítéseket, csúsztatásokat, sőt hazugságokat is tartalmazó cikkek hónapok óta egy előre felépített koncepció szerint jelennek meg, s híreink szerint hasonló témájú cikkek megjelenésére a közeljövőben is számítani lehet." A gazdasági tárca nekiment a Magyar Nemzetnek Ez nem normális, ebből baj lesz, erről beszélgettünk többen egy nappal a katasztrófa előtt - mondta egy helyi lakos "Baj lesz" - megjósolták a katasztrófát a kolontáriak megjosoltak_a_katasztrofat_a_kolont ariak.aspx Horváth Klára, a város polgármestere augusztus közepén pályázatot írt ki a volt állami gazdaság földjei felett rendelkező Bábolna Gyógyfürdő Kft. értékesítésére, amire egyedül egy frissen alakult győri cég jelentkezett. A városban viszont spanyol befektetőkről beszélnek. Könnyen lehet, hogy a földspekuláció lesz a 2010-es évtized olajszőkítési botránya. A földpiac 2011-re várható liberalizációja várhatóan a termőföldek árának drasztikus - akár 100 százalékos - emelkedését is hozhatja. Ez a megjósolható helyzet kedvez a spekulációnak, a politikai kapcsolatokkal rendelkező tőkeerős csoportok földfelhalmozásának, akár az elővásárlási joggal bíró helyi termelők kárára. a háromlépcsős modellben (vásárlás jutányos áron, átminősítés korrupt eszközökkel, fejlesztés állami pénzen) több ponton érheti kár az államot. Az állam elesik attól a különbözettől, ami a földterület átminősítés előtti és utáni értéke között mutatkozik. Az üzleti vállalkozások állami támogatása esetében elvárható, hogy a beruházás pozitív hatással legyen a költségvetésre, munkahelyeket teremtsen, növelje az adóbevételeket. A politikai kapcsolatok útján szerzett támogatások esetében nem biztos, hogy a támogatás megtérül és nem csak a beruházót gazdagítja. További korrupciós kockázat, hogy a beruházás lényegesen többe kerülhet, mint azt a piac indokolná. A beruházók által ígért fejlesztések általában munkahelyeket, növekvő idegenforgalmat ígérnek, ám a projektek egy része végül nem valósul meg, vagy igazából lakóparkokat rejt, mint a Pátyra tervezett golffalu esetében. A Magyarországon is jelenlévő spanyol Sedesa a spanyol Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálata szerint illegálisan finanszírozta a valenciai Néppártot. Bár a know-how spanyol, természetesen nem kizárólag a spanyol állampolgárok vagy spanyolországi bejegyzésű cégek sajátja, mindenhol megjelenik, ahol az alacsony termőföldárak és a hatóságok korrupciós fertőzöttsége, a tisztázatlan pártfinanszírozási viszonyok együtt járnak. A Sedesa - Mexikó és Románia után - megjelent Magyarországon is. Két másik spanyol ingatlanfejlesztő céggel, a Fadesával és az Astroc-kal együtt húzták volna fel a kormányzati negyedet és Manhattant álmodtak Csepel északi részére. Horváth Klára, Bábolna szocialista, de az önkormányzati választásokon már függetlenként újrázó polgármestere, 2007 márciusában közérdekre, ipari park létesítésére hivatkozva kezdeményezte a Nemzeti Földalapkelező Szervezetnél (NFA), hogy pályáztasson meg egy Bábolna határában lévő, 240 hektáros állami tulajdonú termőföldterületet, mert azt meg szeretné venni az önkormányzat. A pályázaton mégsem az önkormányzat nyert, hanem két magánszemély, Bujáki Gábor és Farkas Sándor, akik 227 milliót ígértek az önkormányzat pályázatában szereplő 201 millió helyett. Bujáki és Farkas a szerződéskötés után pár nappal, banki hitel nélkül kifizette az illetékkel együtt összesen 250 millió forintot, annak ellenére, hogy forrásunk szerint nyilvánvaló volt, hogy se Bujáki, se Farkas nem lehetett birtokában az összegnek. Egyszerű gazdálkodók, akik "mindketten a cipőjük mellett járnak". A terület új tulajdonosai egy hónappal később kezdeményezték az önkormányzatnál, hogy nyilvánítsák belterületté a

2 - 2 - megvásárolt 240 hektárt, erre egy hétre a Vivax Construction No1 Generálkivitelező Kft. és egy bank vételi és jelzálogjogot jegyeztetett be a tulajdoni lapra. Minden jel arra mutat, hogy az ő szerepük az ügyletben a külföldiek termőföldvásárlását akadályozó jogszabályok megkerülése volt, azaz a vételárat a külföldi befektető állta Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer - Iparszerű Korrupciós Rendszer "Klári már eladta a spanyoloknak" - tovább gyűrűzik a földspekulációs botrány gn=newsletter2010_10_06&utm_medium= &utm_content=top1 Vörösiszap A környezetvédelmi EU-szóvivő együttérzéséről biztosította a magyarországi tragédiában érintetteket és családtagjaikat, súlyos tragédiának minősítve a történteket. Joe Hennon nem zárta ki, hogy a katasztrófa következményei "nemzetközibbé válnak". Az EU attól tart, hogy az iszapszennyezés átlépi a magyar határokat Eddig sem hagyott, és ezután sem hagy senkit magára a polgári kormány - szögezte le a köztévében Szijjártó Péter. A miniszterelnök szóvivője elmondta: az iszapömlést jelentettük az európai Unió felé, szerinte a közösség a későbbiekben segíthet a kárenyhítésben Szijjártó hangsúlyozta: a komoly természeti károknál jelentési kötelezettségünk van az Európai Unió felé. Magyarország tagja több olyan szervezetnek, melyek portfóliójába tartozik a különböző segítségnyújtás. Ezeknél a szükséges protokollokat megindítjuk fűzte hozzá. Iszapkatasztrófa - Uniós segítség érkezhet Unios_segitseg_erkezhet.aspx Európai uniós katasztrófaalap létrehozását javasolta Áder János, az Európai Parlament fideszes képviselője, Brüsszeli felszólalásában. Áder János szerint itt az idő, hogy az unió ne szolidaritási alapot, hanem a károk megtérítésére valóban alkalmas, nagy összegű biztosítási alapot hozzon létre. Az uniós szolidaritási alapból csak rendkívül szigorú feltételek mentén kaphatnak segítséget a bajba jutott országok, mi ezeknek nem felelünk meg jelentette ki Áder János, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának tagja. Iszapömlés: felére csökkent a kitelepítettek száma ma.aspx Olyan, mintha hipó ömlött volna a völgyre - fogalmazott egy kutató a hvg.hu-nak a kolontári vörösiszap-katasztrófa után. Szerinte nem természeti, hanem környezeti katasztrófa történt. Az egészségügyi kockázatokon kívül egy másik szakértő a talaj szikesedésének lehetőségére hívta fel a figyelmet, miközben a Földtani Intézet munkatársai csütörtöktől érkeznek a helyszínre vizsgálódni. Megszólalnak a kutatók: mi jöhet a vörösiszap után? eekly&utm_medium= &utm_campaign=newsletter2010_10_06&utm_content=normal A spanyol kormány szolidaritását fejezte ki, és felajánlotta segítségét Magyarországnak a vörösiszap-katasztrófa következményeinek elhárításában

3 - 3 - Spanyolországban is vannak hasonló zagytározók, és tapasztalatokat is szereztek a katasztrófakezelésnek e területén egyetlen biztosító társaság sem fedezi az ilyen típusú katasztrófák következményeit, amelyek így a társadalom egészére hárulnak. Segítséget ajánlott fel Spanyolország

4 - 4 - Magyarország Jövőre az egygyerekesek is kapnak családi adókedvezményt. Marad a félszuperbruttó adóalap, de 2013-ra teljesen eltűnik. Nő a minimálbér, szűkül az adójóváírásra jogosultak köre. A számítások szerint milliárd forint marad a munkát vállalók zsebében. Az így keletkező költségvetési lyukat jövedékiadó-emeléssel, a Robin Hood-adó meghosszabbításával, a távközlési szektorra kivetendő extraadóval és kiadáscsökkentéssel foltozná be a kabinet. Az adóalap átalakítására vonatkozó ütemezés azt eredményezi, hogy az effektív adókulcs a mostani 21,6 százalékról jövőre 20,3-ra, 2012-re 18,2 százalékra csökkenne, és 2013-ra megegyező lenne a névleges, 16 százalékos adókulccsal. Karakteres változás lesz az is írja az index.hu, hogy már az egygyerekes szülők is élhetnek a családi adókedvezménnyel. Most csak az kaphat havonta gyerekenként négyezer forint adókedvezményt, akinek legalább három gyereke van és csak az egyik szülő veheti igénybe. Jövőre az egy vagy két gyereket nevelő szülő is kaphat adókedvezményt, méghozzá gyerekenként havi nyolc-tízezer forint körüli összeget olvasható az index.hu-n. A háromvagy többgyerekesek gyerekenként havi ezer forinttal mérsékelhetik az adójukat. az adójóváírásra jogosultak körét szűkítik. Most azok használhatják ki teljesen az adócsökkentő tételt, akik legfeljebb havi 265 ezer forint bruttó bért keresnek, afeletti jövedelemnél fokozatosan elfogy az adójóváírás, és havi bruttó 390 ezer forint felett teljesen eltűnik. Nem kizárt, hogy az adójóváírás havi forintos összegét is valamelyest visszametszi a kormány. az szinte kizárt, hogy a mostani forintos legkisebb kötelező kereset elérje a forintot. Az alkohol és a cigaretta jövedéki adóját emelik, meghosszabbítják az energetikai szektorra vonatkozó Robin Hood-adót, ami az idén év végével megszűnt volna. Ez a különadó éves szinten milliárd forint költségvetési bevételt jelent. Extra sarcot kap a távközlési szektor is. Mellette pedig marad a bankadó, ahogyan azt korábban jelezték és törvénybe iktatták. Ezen tételek összességében durván 100 milliárd forint körüli extrabevételhez juttathatják a büdzsét, vagyis a keletkező lyuknak csak egy részét foltozzák be. A hiányzó részt az államháztartás kiadási oldalán kell megtakarítani, ennek mikéntjére kell megoldást találnia az adócsomagon kívül a költségvetési terv összeállításáért is felelős nemzetgazdasági tárcának. A kormány már döntött: így néz ki az új hároméves adócsomag utm_medium= &utm_campaign=newsletter2010_10_06&utm_content=normal Jelenleg a forintos minimálbérhez forint nettó kereset tartozik. Ugyanez a nettó összeg a javasolt 2011-es adótábla mellett ( Ft), forint minimálbér esetén. A minimálbért tehát 12,2 százalékkal kellene megemelni ahhoz, hogy a nettó jövedelem ne csökkenjen. A kedvezmények kivezetése is az egyik feltétele az egykulcsos adónak, ugyanis az egykulcsos rendszer előnye első sorban nem az egy kulcsban, hanem a kivételmentesség miatti egyszerűségében rejlik. Az adójóváírás kivezetése miatt nettó kereset csökkenés állna be a minimálbér és átlagjövedelmet keresők között. Például havi 200 ezer forintos jövedelemnél a szuperbruttós 16 százalék forint adómegtakarítást jelent. Ezzel szemben az adójóváírás 3 lépésben történő kivezetése miatt első évben forint, majd a következő két évben 5-5 ezer forintos nettó bér csökkenés következik be. Ha a szuperbruttó kivezetésre kerül 2013-ra, akkor a

5 - 5 - mostani 21,59 százalékos alsó kulcs ténylegesen 16 százalék lenne. Ez havi 200 ezer forintnál forint adómegtakarítást jelent, ami nem fedezi a forintos adójóváírás kiesését. Vámosi Nagy Szabolcs szerint a 16 százalékos egykulcsos adó a szuperbruttó kivezetése mellett milliárd kiadással jár, az adójóváírás kivezetése milliárd forint megtakarítás, így a szuperbruttó kivezetése az adójóváírás megszűnésével szerinte nullszaldós. Egykulcsos helyett négykulcsos adó kellene a szuperbruttó megszüntetéséhez m_source=hvg_top&utm_campaign=newsletter2010_10_06&utm_medium= &utm_cont ent=top1 A személyijövedelemadó-rendszerben még egy nagyobb változás körvonalazódik. Jelen pillanatban bár a nyugdíj, gyes, ösztöndíj után nem kell adózni, de az beleszámít az éves jövedelembe. Ez ahhoz vezet, hogy a többi, adóköteles jövedelmet vagy egy részét az egyébként adómentes jövedelmek feltolhatják a magasabb adókulcs alá. Mivel jövőre egykulcsos lesz az szja-rendszer, ezért okafogyottá válik a mai szabály, és a jövőben nem kell majd beszámítani adózás szempontjából az éves összes jövedelembe az említett három tételt. Hároméves adócsomag, nagy gyerekkedvezménnyel nyel/ A kormány tervei szerint a néhány százalékos szja-terheléssel sikerül az ennél nagyobb jövedelmek bevallására szorítani az adófizetőket. A szuperbruttó adóalapot is - a Világgazdaság értesülései szerint - három év alatt vezeti ki a nemzetgazdasági tárca; jövőre még az 1,27-szoros szorzó marad hatályban, 2013-tól azonban a tényleges bruttó bérre rakódik a 16 százalékos szja. A kétkulcsos társasági adó egységesítésében még nincs megegyezés, de a kormánynak szándékában áll a mostani 500 millió feletti rész után fizetendő 19 százalékos adó eltörlése. Lesz adójóváírás három év múlva is ily&utm_medium= &utm_campaign=newsletter2010_10_08&utm_content=normal Orbán Viktort az önkormányzati választásokon aratott erőteljes Fidesz-győzelem 2014-ig megszabadította a választási nyomástól. A figyelmét fordíthatja most már a költségvetésre, amely jelenleg az ország adósosztályzatát kockáztatja vége a választások miatt eddig fenntartott kegyelmi időszaknak. Orbán Viktor pár napja az azóta budapesti főpolgármesterré választott Tarlós Istvánnak azt üzenete, hogy ne vacakoljon. Most neki üzenik ugyanezt. A Fidesz eredeti elképzelései szerint növekedésösztönző gazdaságpolitika vette volna át a megszorítások helyét, de mára kiderült, hogy ennek nem sok esélye van az Európai Unió által kikényszerített 3 százalék alatti hiánycél mellett. Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár a hétvégi szegedi közgazdász-vándorgyűlésen ki is jelentette: a kormány rádöbbent, hogy a 3 százaléknál nagyobb deficitnek súlyosabb következményei lennének, mint a 3 százalék alattinak. a kormány ugyan a kiadási oldalon is hoz intézkedéseket, de mégis úgy tűnik, hogy a jövő évi hiánycélt elsősorban a bevételek emelésével kívánja elérni. És éppen ez az, amit az EU és a minősítő cégek nem fognak szeretni fejtette ki az elemző. A deviza-visszafizetések emelkedése megnehezítené a gazdaság gyógyulását és veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást fejtette ki az alelnök.

6 - 6 - Orbán Viktor és a Fidesz közvetlenül az önkormányzati választások előtt azzal kampányolt, hogy hamarost bevezetik a 16 százalékos egységes szja-kulcsot és intézkedéscsomaggal (amelyet fideszes képviselők már be is nyújtottak) segítenek a bajba jutott devizahiteleseknek átvészelni a nehéz időket. Ha nem akarják kitenni magukat az ellenzék támadásának és nem akarják elveszíteni a beléjük fektetett jelentős bizalmat, az ígéreteket kénytelenek lesznek beváltani, ami további kiegyensúlyozandó terhekkel jár. Arra számítunk, hogy először kevesebb populista döntést látunk majd, és aztán az első lépéseket az IMF-fel való tárgyalások felé. E remények talán nem válnak maradéktalanul valóra, de a következő időszakban minden emberi számítás szerint több pragmatizmust, illetve kevesebb konfrontatív lépést és szimbolizmust kapunk a kormánytól. De a Fidesz és Orbán Viktor már többször rácáfolt a lefutottnak hitt forgatókönyvekre. Határidős ügylet: Orbán már nem vacakolhat Kiszivárogtatta a kormány adóterveit, Az előző kormány által bevezetett szuperbruttót a Fidesz még támadta. Nem alaptalanul. A szuperbruttó csak a tisztánlátást akadályozza. Ezt mindjárt a kiszivárgott tervekben lévő számszaki hiba bizonyítja. A cikk szerint 265 ezer forint bruttó bérig jár teljes összegben az adójóváírás. A 265 ezer forint az adóalapra vonatkozik és nem a bruttó bérre. A szöveg helyesen: 209 ezer forint bruttó bérig jár teljes összegben az adójóváírás és fokozatosan elfogyva 308 ezer forint felett tűnik el teljesen. Hibás számításon alapul, hogy ezen intézkedéseknek milliárd forint költségvetési kihatása lenne. A pontos összeg 400 milliárd + a gyerekkedvezmény, tehát összességében kb. 500 milliárd forint. Ki jár most jól? Azok akik havi 330 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkeznek. Például aki havi 1 milliót keres, az a tervezet szerint 2011-ben 1,69 millió forinttal kevesebb adót fizet. Míg az alacsonyabb keresetűek nettó jövedelemhelyzete nem változik. Ez nem ütközik a jó erkölcsbe? Marad a szuperbruttó: számszaki hiba az új adócsomagban Közel 30 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség ahhoz, hogy a szja-szabályok átalakítása az adójóváírás kivezetése mellett ne vezessen a nettó bérek csökkenéséhez az ilyen alacsony keresettel rendelkezők körében. Az érem másik oldalán a jövedéki adó megemelése, a Robin Hood-adó meghosszabbítása és a távközlési vállalatokra kivetendő különadó áll. Ám így is szükség lesz a kiadások jelentős lefaragására. Százezer forintos minimálbér kellene a szinten tartáshoz A magyar belpolitika egyik legmeghatározóbb tényezője már jó ideje a jövőbe vetett hit és a remény, ami egy szebb, könnyebb és biztonságosabb világ megteremtésére irányul. Most azonban lezárult a kampányidőszak, és eljött a konkrétumok időszaka, az elkövetkező néhány hónap napirendjét a jövő évi költségvetés témája fogja uralni. A költségvetés szerkezetében fog megmutatkozni a kormányzás valódi tartalma, a fő irányvonalak és a prioritások, és akkor fog érdemben vizsgázni a nemzeti együttműködés szimbólumrendszere is, amennyiben már nem csak pozitív előjelű emblematikus döntéseket, hanem konkrét sokszor érdeksérelmekkel járó intézkedéseket kell egységes keretbe foglalnia és okadatolnia.

7 - 7 - Két dolog ugyanis egyértelművé vált a kampány során: a kormányoldal vállalta, hogy jövőre tartani fogja a három százalék alatti költségvetési hiánycélt, az adórendszer tekintetében pedig eléggé elkötelezte magát amellett, hogy jövőre egy lépésben áttér az egykulcsos (16%-os) adórendszerre. A költségvetés sokismeretlenes egyenletéből két változó tehát ismert, mely meghatározza (és korlátozza) a teljes büdzsé mozgásterét. Miközben a kormányoldalt a költségvetési tervezés egy csapásra lerántja szimbolikus politizálás felhői közül a konkrétumok talajára, addig az ellenzéki pártoknak ha előrébb akarnak lépni épp ellenkező mozgásokat kell végrehajtani, és ki kell alakítani saját alternatív jövőképüket. Az MSZP Olyan világos ideológiai irányvonalat kell kidolgoznia, mely utat nyithat a szimbolikus politizálás felé. Az LMP el kell döntenie, hogy milyen társadalmi rétegeket céloz meg, és hova akarja pozícionálni magát az ideológiai palettán, és ehhez mérten kell kialakítania hosszú távú stratégiáját, illetve ehhez mérten kell kidolgoznia a választók számára felkínált alternatív jövőképet. A Jobbiknak azt kell mérlegelnie, hogy jelenlegi politikája plasztikusan elkülöníthető alternatívát képez-e a Fideszhez képest. A következő megmérettetés alkalmával már valószínűleg kevés lesz, ha ugyanazokat a célfaktorokat lövi be, mint a kormányzó párt, csak rátesz egy lapáttal, és radikálisabb eszközöket ígér. Ráadásul, ha a gazdasági kondíciók javulnak, a válság utóhatásai eltompulnak, akkor a csökkenő elégedetlenségi szint mellett könnyen beszűkülhet a párt jelenlegi és potenciális társadalmi bázisa. Marad-e a nemzeti együttműködés, amikor a büdzsét vitatják? utm_medium= &utm_campaign=newsletter2010_10_05&utm_content=normal Az index a maastrichti kritériumokra, egészen pontosan az azoktól való eltérésre épül, így figyelembe veszi az inflációt, a költségvetési hiányt, az adósságot, valamint az ország kötvényhozamainak mértékét és ingadozását. Görögország és Szlovénia esetében az index az euró bevezetéskor 0,42 ponton állt, így a bank szakértői ezt szintet tekintik a sikeres konvergencia feltételének. A válság alatti gyengülésben viszonylag jól szereplő Magyarország indexe a 2009 eleji 0,57 pontról csak 0,07 ponttal romlott 2010 elejére, és azóta is 0,65 pont körül mozog. Még messzebb került az euró bevezetése A kilábalás lassabb lehet a korábban vártnál, elsősorban a belső keresleti tényezők miatt. (Ez alátámasztja azt, hogy a magyar gazdaság növekedése egytényezős, exportvezérelt a szerk.) A tanács aggódik a háztartások eladósodottsága miatt: Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a háztartások eladósodottsága kedvezőtlenül alakul a szektor várható vagyoni helyzetét és bevételeit figyelembe véve. MNB: a vártnál lassabb lesz a kilábalás A rendszerváltás megrázkódtatásai egymillió főnyi munkaerőt szorítottak ki a munka világából, a foglalkoztatottak száma tartósan négymillió fő alá csökkent (jelenleg 3,8 millió), a munkanélküliek száma pedig 470 ezer fő. Tökéletesen értem és egyetértek azzal a kormányzati megítéléssel, hogy az egymillió új munkahely és ugyanannyi új adófizető alapfeltétele egy radikális adócsökkentésnek. Érdemes lenne azonban komoly erőfeszítéseket tenni arra is, hogy az igen gyenge adózási készséget

8 - 8 - hogyan lehetne javítani, azaz a fekete- és szürkegazdaságot normális szintre mérsékelni. Félő ugyanis, hogy az egymillió új munkahely megteremtődése esetén a várakozásokkal szemben az adózók száma jóval kisebb mértékben növekszik. Adott helyzetünkben az állami munkahelyteremtés költségvetési korlátokba ütközik, nemcsak most, hanem az évtized egészében. A kis- és középvállalkozások exportteljesítménye ugyanakkor súlyos versenyképtelenségről tanúskodik. Munkahelyek - Egymillióval több lenne, maradhat? Mivel a bíróságok sem követelik meg a valóban megvalósítható kibontakozási programot, a hazai cégek többsége csak időhúzási céllal választja a csődeljárást, ami végül úgyis felszámolásba torkollik. a jogszabályalkotók sikertelenül próbálták a csődtörvény tavaly őszi módosításával a bajba jutott cégeket felszámolás helyett a csődeljárás irányába terelni Bár az utóbbi egy évben nőtt a csődeljárások száma, végül nagyrészük felszámolásba megy át. A hazai gyakorlat legnagyobb vesztesei a kishitelezők, hiszen a felszámolásban az ő igényük kerül a kifizetési sor végére, így esélyük sincs a pénzükhöz jutni. Tömegével dőlnek a cégek - Semmit nem ér a csődeljárás Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül számolt - pénzforgalmi egyenlege az idén szeptemberben 7,7 milliárd forint hiánnyal zárt, az első kilenc havi hiány 1.089,1 milliárd forint, az éves előirányzat 125,1 százaléka volt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön. Az Orbán-kormány nem változtatta meg az előző kormány államháztartási előrejelzését re, ami pénzforgalmi szemléletben 870,3 milliárd forintot, a GDP 3,3 százalékával egyenlő összeget tesz ki. Államháztartás: 1.089,1 milliárd forint hiány az első kilenc hónapban 1_milliard_forint_hiany_az_elso_kilenc_honapban Ha továbbra is akadályokat gördít a pozsonyi önkormányzat a kaszinót és rengeteg egyéb funkciót magába foglaló Metropolis szabadidőközpont elé, akkor a cég Rajka és Bezenye térségébe költöztetné a megaberuházást A Pozsony külvárosába, a Duna jobb partjára megálmodott, összesen 1,5 milliárd eurós beruházás eredeti 27 ezer négyzetméteres kaszinó részét már 19 ezerre csökkentették, amely az összterületnek alig 2 százaléka. A cég ezzel védekezik az újonnan megválasztott kormánypárt, a Kerszténydemokrata Mozgalom (KDH) kampánya ellen, mely 125 ezer aláírást gyűjtött a "családokat tönkretevő" megakaszinó megépülésének megakadályozásáért. Demján hazahozhatja kaszinóvárosát, ha Pozsony tovább kekeckedik tm_medium= &utm_campaign=newsletter2010_10_06&utm_content=normal A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki közleménye szerint a közgyűlésen a miniszter megbeszéléseket folytat az október közepén Budapestre készülő IMF-delegáció vezetőivel, valamint a Világbank, az Európai Beruházási Bank és az Európa Tanács Fejlesztési Bank (CEB) vezetőivel. Washingtonban tárgyal Matolcsy György az IMF-fel

9 A terület eladásáról szólva - az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozva - kifejtette: a privatizáció során figyelmen kívül hagyták a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály rendelkezéseit. Ugyanis a 32 hektáros területet az ott található, műemléknek minősülő Hadrianus-palotával együtt adták el, holott az említett törvény ezt kizárja. Teljesen egyértelmű, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítás a befektetők érdekeit szolgálta 2009 januárjában a tel-avivi magyar nagykövet egyeztetést folytatott az izraeli befektetővel az ügyben, az erről készült feljegyzésben pedig az áll, hogy a befektető szerint problémát jelent, hogy Magyarországon "minden bürokratikus és lassú", továbbá a befektető élésen bírálta a magyar kabinet passzív hozzáállását az Álomsziget-projekthez. Arra a felvetésre, hogy a privatizációval kapcsolatban már kétszer is történt feljelentés, ám az ügyészség mind a két alkalommal elutasította, Budai Gyula úgy reagált: miniszterelnöki megbízottként hozzájuthat azokhoz az iratokhoz, amelyek szerinte eddig nem voltak nyilvánosak. Budai kérdésre elmondta azt is, az Álomsziget-projekt mögött álló izraeli befektető építette például a budapesti Arena Plazát. Budai Gyula feljelentést tesz az Álomsziget ügyében Az érintettek nem zárkóznak el az egészségügyi és az oktatási intézmények központi kezelésétől Nem lenne olcsóbb az oktatási rendszer és az egészségügy működése pusztán attól, ha állami fennhatóság alá kerülne az intézmények működtetése A kórházak képviselői szerint ésszerűbb, takarékosabb lehetne a gyógyítási feladatok megosztása, ha földrajzi területek szerint, a progresszivitásnak megfelelően épülne fel az egészségügyi intézményrendszer. Minőségi és gazdasági szempontból is előnyös lehet a közoktatási intézmények állami felügyelet alá vonása. Jó konstrukció lehet, de nem helyettesítheti a forráspótlást az egészségügyi intézmények állami működtetése, azt a konszolidációval együtt kell megtenni. Átgondolt államosítás kell Magyarország az erős kohéziós politikában érdekelt - hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Brüsszelben. Nem jöhet létre globálisan versenyképes Európai Unió akkor, ha nem sikerül leküzdeni az egyes régiók közötti, még mindig jelentős fejlettségbeli különbségeket. A kohéziós politika olyan eszköz, amely segít ebben és az egyes területek versenyképességének növekedésében Magyarország erősítené a kohéziós politikát Orbán Viktor a Napi tudósítása szerint azonban sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy másodszor nem akarják növelni Magyarország adósságállományát. A miniszterelnök hozzátette, hogy a magyar gazdaság stabilizálását önerőből kívánja megoldani a kormány, az ehhez szükséges forrásokat pedig a magyar piacon kívánják megteremteni. Kár találgatni: Orbán ismét kijelentette, hogy nem kérünk több IMF-hitelt

10 m_medium= &utm_campaign=newsletter2010_10_08&utm_content=normal

11 Gazdasági válság A kontinens szinte minden országában bevezetett megszorító intézkedések ellen hívta tüntetni az Európai Szakszervezeti Szövetség harminc ország közel ötven szakszervezeti szövetségét jövő szerdán a brüsszeli uniós intézmények elé. A vezetők ezek után Barrosoval is tárgyalnak. Százezres tüntetést terveznek a megszorítások miatt Brüsszelbe - Az EU szakszervezetei a gazdasági megszorítások ellen tiltakoztak, amelyek szerintük a kispénzű emberekkel fizettetik meg a pénzintézetektől elindult válságot. még nem késő elállni a megszorításoktól, és más irányban keresni a megoldást. A tiltakozók egyebek között azt kifogásolták, hogy a kormányok a kispénzű dolgozókkal kívánják megfizettetni a válság árát. Sürgették, hogy a pénzintézetekre háruljon nagyobb szerep ebben, hiszen a krízis a bankágazatban kezdődött. Tízezrek tüntettek Brüsszelben a gazdasági megszorítások ellen A portugál államcsőd elleni biztosítás árazása rekordot döntött a múlt héten, miközben az ír kötvényhozam az euró bevezetése óta a legmagasabb szintre emelkedett. Az euróövezet gyenge országai összeroskadnak az államadósság súlya alatt, az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 750 milliárd eurós csomagja nem oszlatta el a befektetők aggodalmát. az euróövezet egyes országai még közel sem heverték ki a válságot, így nincs ok arra, hogy az adósságválsággal kapcsolatos félelmek gyengülnének. A piacok bíznak Magyarországban, a kormány felhatalmazása akkora, hogy nem kényszerül kompromisszumokra a fiskális pálya kialakításában. Az ÁKK kötvénykibocsátásainak eredményessége azt mutatja, hogy a piaci finanszírozás jelenleg megoldott, a hozamok a fundamentumok stabilizálódásával csökkennek. Elemzők egybehangzó véleménye, hogy egy hiteles, deficitcsökkentő költségvetés további kedvező hatást gyakorol megítélésünkre. Az eurózóna egyre mélyebbre kerül, míg Magyarország erősít A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pesszimista a magyar gazdaság növekedési kilátásait illetően: 0,6 százalékos GDP-növekedést vár 2010-re, mely megegyezik a kormány becslésével, azonban jövőre csak 2 százalékos bővülésre számít. A magyar kormány 2,5-3 százalék körüli növekedést vár 2011-re. Az infláció 4,7 százalékon alakulhat ebben az évben, és jövőre sem csökken a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs célja alá: 3,3 százalékos pénzromlást vetít előre a valutaalap. Az IMF pesszimistább, mint a kormány Az Egyesült Államok gazdasága az IMF ma közzétett adatai szerint 2011-ben 2,3 százalékkal növekszik a korábban jósolt 2,9 százalék helyett. Kína is a vártnál gyengébben teljesít majd, bár a most prognosztizált 9,6 százalékos növekedés is igen erős az idei 10,5 százalékos bővülést követően

12 a pénzügyi szektort továbbra is érhetik sokkok, a sérülékenység elsősorban a fejlett országokban jelentős. Mivel a következő két évben nemzetközi szinten mintegy 4 ezer dollárnyi adósságot kell visszafizetni, az adósságválság újabb fellángolása jelentős kárt okozhat a kilábalásban. Az IMF megjegyzi, hogy a kedvezőtlen külső körülmények közepette súlyos növekedési terhet jelent a költségvetési és a versenyképességi problémák együttes kezelése. IMF: A helyzet rosszabb, mint hittük Az EU tisztviselői 0,4 százalékos nominális bércsökkentésre számíthatnak 2011-ben közölte az Európai Bizottság. Ez a brüsszeli megélhetési költségek 2,4 százalékos emelkedésével együtt 2,8 százalékos reálbércsökkenést jelent. Az uniós fizetéseket a brüsszeli megélhetési költségek, illetve az egyes tagállami tisztviselői fizetések alakulásának figyelembevételével számítják ki minden évben. Uniós megfogalmazás szerint az EU-s alkalmazottak osztoznak tagállami kollégáik fájdalmában. Csökkennek a fizetések az Európai Unióban is Juncker megfogalmazása szerint a kínai deviza értékének jelentős növekedése mind az európai, mind a kínai gazdaság számára előnyös lenne. A három európai vezető azzal érvelt, hogy az erősebb jüan elősegíthetné a kínai belső kereslet növekedését. Az eurózóna pénzügyi vezetője szerint a júniusban meghozott, az árfolyam rugalmasságát növelő intézkedése nem bizonyult elégségesnek. Az euró-jüan árfolyam tehát most nem a megfelelő szinten mozog, egy esetleges devizapiaci háború pedig "rendkívül káros lenne" Juncker véleménye szerint. Európa Kínának könyörög Az ír Pénzügyminiszter, Brian Lenihan szeptember végén jelentette be, hogy a pénzügyi rendszer megmentése az ír hazai össztermék harmadát emésztheti fel. A gazdaság 0,2 százalékkal növekedhet idén, a júliusi 0,8 százalékos becsléssel szemben, közölte a Dublin-központú ír jegybank. A jövő évre vonatkozó becslést is korrigálták: 0,4 százalékponttal vágták vissza a GDP növekedési várakozást 2,4 százalékra. A vezető véleményezők többsége egyetért abban, hogy a kötvények hatalmas felárral keltek el, és az adósság finanszírozása az államnak nagyon sokba kerül. Az államnak és az adófizetőknek ez borzasztó A Moody s hitelminősítő "AAA"-ról "Aa1"-re leminősitette Spanyolország hitelképességét az ország gyenge növekedési kilátásai miatt. A görög kormány egyébként az idei évre is az elvártnál komolyabb vágást hajt végre George Papaconstantinou pénzügyminiszter szerint nem vár további bércsökkentés a lakosságra, de a megszorítások folytatódnak. Fokozódik az eurózóna drámája Az IMF indoklása szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az Egyesült Államok gazdasága tovább fejlődik ugyan, de a gyenge belső kereslet miatt lassabban, mint azt korábban remélték. A fogyasztás az USA GDP-jének 70 százalékát adja, így a lakosság visszafogott költekezése komoly hatást gyakorol a teljes gazdasági teljesítményre. A gazdasági növekedésre adott előrejelzés rontása ennek megfelelően szoros összefüggésben van a munkaerőpiac vártnál lassabb gyógyulásával. Áprilisban az IMF-nél még úgy vélték,

13 hogy 2011-re akár 8,3 százalékig is süllyedhet a munkanélküliségi ráta, jelenleg azonban ennél 1,3 százalékponttal magasabb átlagos mutatót jósolnak 2011-re. IMF-pofon az USA-nak - Romló kilátások Az IMF vezetője szerint a devizaháborúk súlyos kockázatot jelentenek a globális kilábalás szempontjából, a hasonló megközelítések hosszú távú károkat okoznak a gazdaságban. Devizaháborút vív az Egyesült Államok és Kína is: Peking nem hajlandó erősíteni a jüant, amely az amerikai fél állítása szerint a reális értékénél 40 százalékkal alacsonyabb árfolyamon kel el a dollárral szemben. Washington szerint a kínai kormány mesterségesen tartja fent a nyomott árfolyamot és ezzel tisztességtelen előnyt biztosít exportőreinek számára. IMF-vezér: Megkezdődött a devizaháborúk korszaka Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a BoJ létrehoz egy 5000 milliárd jenes alapot, amelyet kizárólag állam és vállalati kötvények vásárlására használhat fel. Emellett a jegybank kormányzótanácsa bejelentette, hogy a szigetország 0.10 százalékos irányadó kamatlábát 0.00 százalék és 0.10 százalék közötti sávba ereszti, vagyis gyakorlatilag a likviditás növelés mellé még egy kamatvágással is megtámogatta a programot. Szakértők a monetáris ösztönzés felújításának szükségességét arra vezetik vissza, hogy a világgazdaság lassulására különösen érzékeny Japán, amely az exportpiacok beszűkülésétől tart, főleg Kínában és az USA-ban. A keddi döntés jelentősége egyébként az, hogy a világ összes nagyobb jegybankjában a kötvényvásárlási program újraindításán gondolkoznak a döntéshozók. Csütörtökön ül össze az Európai Központi Bank, amely könnyen arra kényszerülhet, hogy néhány tagállam állampapírpiacán ismét megjelenjen, főleg Írországban. Kamatot vágott és pénzt nyomtatott Japán Napjainkban, amikor a gazdasági válság még véget sem ért, könnyen kialakulhat egy szociális krízis is. A pénzügyi válságokhoz hasonlóan a szociálisak sem lokalizálhatók többé, a fenyegetés leküzdéséhez ezért európai szintű vitákra és az EU egész területére kiterjedő stratégiákra van szükség. A nemzeti kormányok legfontosabb feladata jelenleg a gazdaság stabilizálása. Ennek egyik fő eszköze a kiadáscsökkentés, amely egyaránt érinti az iskolákat, a gyermekvédelmet és a vidékfejlesztést. A kiugróan magas munkanélküliség, a juttatásokra és szociális szolgáltatásokra fordított állami költségek csökkentése következtében az elszegényedés veszélye a nagycsaládosokat fenyegeti leginkább. A méltó élet reménye különösen az elmaradott térségekben, valamint a nagyszámú bevándorlót és etnikai kisebbséget tömörítő területeken könnyen eltűnhet. Gyakran felmerül a kérdés, hogy megéri-e fenntartani a jóléti rendszereket. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a szegénység, különösen a gyermekszegénység sokkal többe kerül a társadalomnak. A hosszú távon a gyermekek jólétébe és oktatásába befektetett összegek idővel a szociális költségek terén megtakarításként jelentkeznek, ez pedig javíthatja a gazdasági versenyképességet. Könnyen kialakulhat egy szociális válság is

14 Szkeptikusak vagyunk a gazdasági kilátások tekintetében mondta Costa Brunner, a Natixis frankfurti közgazdásza. A világkereskedelem lassul, a kilábalás megrekedt. Az euróövezeti kompozit mutatója év végére 50 pont alá eshet tette hozzá. Lassuló növekedés és lehűlő gazdaság az eurózónában Az arany árfolyama a jegybanki pénznyomtatás következtében töretlen emelkedést mutat. Az elmúlt hónapokban fokozódó bizonytalanság hatására az arany ára rekordmértékű emelkedésbe kezdett, ami a mai napig töretlen. Ennek oka azonban jelenleg már nem a nemzetközi gazdaság élénkülésére vonatkozó fokozódó kételyek, sokkal inkább az, hogy az amerikai és japán gazdaságot fenyegető deflációs félelmek hatására a Fed és a BoJ is a nemzeti valuta értékének csökkentését célzó pénznyomtatásba kezdett. Megállíthatatlan az aranyár emelkedése Az USA magánszektoraiban szeptember hónapban 39 ezer állás szűnt meg, ami negatív meglepetést jelent, tekintettel az elemzők által várt 20 ezer fős létszámbővítésre Negatív meglepetés az USA munkaerőpiacáról Az alacsony inflációban szerepet játszik az erős frank is. Az alpesi deviza év eleje óta 10 százalékkal erősödött az euróhoz képest, amelynek hatására jelentősen csökkent az import termékek ára. Az infláció csökkenése miatt számos szakértő úgy véli, hogy ismét előtérbe kerülhet a deflációs veszély az alpesi országban, ami akár újbóli intervencióra késztethetné a döntéshozókat. Okozhat még gondot az erős frank - Jó ideig maradhat a kamat Svájcban Soros György szerint azonban a látszólag sikeres német gazdaságpolitika deflációs spirálba taszíthatja az eurózónát. A 80 éves milliárdos a Columbia Egyetemen tartott előadásán elmondta: a nagy gazdasági válság már megtanította a világot arra, hogy egy hitelező ország nem folytathat deficitcsökkentő politikát. Ha mind a hitelt nyújtó, mind a hitelben részesülő államok leszorítják hiányukat, miközben a munkanélküliség magas marad, az deflációs folyamatot indíthat el, ez pedig az eurózóna tartós stagnálását vagy még súlyosabb gazdasági gondokat okozhat Soros szerint bár az eurózóna átvészelte a válság első szakaszát, korai az öröm, hiszen a közös fiskális politikát Berlin diktálja, méghozzá abból a téves makrogazdasági elméletből kiindulva, amely csak az infláció fenyegetését ismeri el, de nem tart a deflációtól. Soros Németországot hibáztatja Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász professzor szerint monetáris politikájával a káoszba taszítja a világot az amerikai jegybank (Fed) és az Európai Központi Bank (EKB), semmint segítené a globális gazdasági fellendülést. Azok a hatalmas pénzek, amelyeket a Fed és az EKB kiáramoltat, instabilitást okoznak a globális devizapiacokon Stiglitz szerint a Fed és az EKB a káoszba viszi a világot

15 az euróövezet GDP-je reálértékben 1 százalékkal nőtt a második negyedben, a folyó negyedben ez a növekedés már csak 0,4 százalékos, az év utolsó negyedében pedig 0,3 százalékos lesz. Ám a jövő év első negyedében a GDP növekedés már csak 0,2 százalékot tesz ki A belföldi keresletet pedig tompítja a számos uniós államban szükséges takarékossági program. Az ipari termelés a folyó negyedben még 0,9 százalékkal nő, a következő kétnegyedben azonban már csak egyenként 0,5 százalékkal. A prognózis szerint a befektetések is jelentősen lassabban nőnek majd. Az Európában tapasztalható magas munkanélküliség és a több uniós államban bevezetett megszorítások hatására a magánfogyasztás negyedévenként csak mindössze 0,1 százalékkal növekszik. Ifo: Most sem jó, de még rosszabb lesz Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke megfogalmazása szerint rázós út áll előttünk és továbbra is jelentős a bizonytalanság a kilábalás kapcsán. "Az EKB csapdába esett, a kijáratokat eltorlaszolták" Trichet: Rázós út áll előttünk Brian Lenihan pénzügyminiszter a múlt héten jelentette be, hogy akár 50 milliárd eurót is felemészthet a pénzintézetek rendbetétele. Az 50 milliárd eurós végöszszeg azt jelentené, hogy Írország államadóssága megnégyszereződik, a válság előtt a GDP 25 százalékán álló szintről 99 százalékra ugorva. Az adósságból az ország minden egyes lakosára több mint 100 ezer euró jutna (összehasonlításul: Magyarországon az egy főre eső államadósság a jelenlegi árfolyamon számolva mintegy 7500 euró). Decemberben válnak ismertté a jövő évre vonatkozó konkrét elképzelések, és Lenihan már jelezte, hogy a korábban jelzett 3 milliárd eurónál nagyobb lefaragásra lesz szükség. Pedig már most is egyre több jel utal arra, hogy Görögország után Írországot is a recesszió visszatérte fenyegeti a költségvetési megszorítások növekedést gátló hatásai miatt. Görögöt fogtak az írek A világ vezető gazdaságpolitikusai a több gazdasági nagyhatalom által indított devizapiaci beavatkozások miatt már felhívták a figyelmet az árfolyamháborúk, azaz a nemzeti valuta leértékelési verseny kockázataira, és a hosszú távon ezzel járó növekedési áldozatokra. Amennyiben az árfolyamok gyengítését célzó törekvések folytatódnak, a tőkepiacok újabb feszültségforrással szembesülhetnek és a kínai valuta alulértékeltségéről szóló vita felerősödhet "Miközben rövid távon ez jót tehet az egyes országok gazdaságainak, és valóban élénkítheti a GDP növekedést, hosszú távon azonban összességében negatívan hat, mivel a hazai valutát leértékelő vagy legalábbis gyengítő országok gyakorlatilag a többiek hátrányára tudnak növekedni. A valutaleértékelések körüli vita újra felerősítheti az épphogy megnyugodni látszó befektetői bizonytalanságot, ami pedig ismét válságba sodorhatja a tőkepiacokat Magyarország számára egyelőre nem jelent komolyabb problémát az euró és a forint erősödése, ugyanakkor hosszú távon a külkereskedelmi forgalom csökkenése és a

16 versenyképesség romlásának következtében természetesen a hazai növekedési kilátásokat is rontja Kitört az árfolyamháború - Küszöbön az újabb válság? wsletter2010_10_08&utm_medium= &utm_content=top2

17 Terror más terrorcsoportokról sem szabad megfeledkezni, amelyek nem tartoznak az al-kaidához. az EU még tud növelni a terrorellenes harchoz való hozzájárulásán, egyebek között az uniós rendőrségi és ügyészségi koordináció fokozásával, illetve az EU-n kívüli országok szakmai segítésével. Az EU-koordinátor szerint reális a terrorveszély Európában A tévéből, újságokból, internetről érkező híradások alapján azt gondolhatnánk, hogy Irán a terrorizmus melegágya, ahol egy lépést sem lehet megtenni biztonságban, ahol a fehér embert egyszerre félik és gyűlölik, ahol senkinek sem lehet maradása, aki nem muzulmán. Ez mind nem igaz Irán, a "legfélreismertebb ország a világon" ail&utm_campaign=newsletter2010_10_05&utm_content=latest Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is figyelmeztetést adott ki a megnövekedett európai terrorveszéllyel kapcsolatban. Párizs szerint a Nagy-Britanniába készülőknek kell tudatában lenniük a terrortámadás kockázatának. Terrorveszély: újabb figyelmeztetés