6. előadás Internet, WWW. Dr. Kallós Gábor

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "6. előadás Internet, WWW. Dr. Kallós Gábor"

Átírás

1 6. előadás Internet, WWW Dr. Kallós Gábor

2 Tartalom Internet WWW Általános áttekintés Történelem Szervezés Internetes protokollok TCP/IP http, https E-levelezés Protokollok Keresés az interneten Keresőrobotok Page rank Egyéb lehetőségek Cloud felhő szolgáltatások E-kereskedelem, e-üzlet, e-közigazgatás Biztonsági kérdések Az internetes információk hitelessége 2

3 Internet általános áttekintés Az internet egy egész világot körülölelő hatalmas rendszer, amely számítógép-hálózatokat fog össze Az internet sokféle információs forrást és szolgáltatást nyújt, mint pl. a World Wide Web (WWW, hipertext dokumentumok, adatbázisok), fájl transzfer és megosztás, online chat és játék, elektronikus levelezés, cloud tároló A szó eredete: Internetwork (hálózatok hálózata) A globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják Az adatok a többféle fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével Az internetet felépítő és szabályozó protokollok (főként: TCP/IP) mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja Az internet sok elemző szerint olyan forradalmi változást hozott az életünkben, amely a könyvnyomtatás feltalálásához hasonlítható Egykor a hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető, de kommercializálódott 3

4 Internet történelem 1946: egy novellában (A Logic Named Joe) egy sci-fi író részletesen ír egy világméretű számítógépes hálózatról 1958, USA: felmerült egy olyan számítógép-hálózat létrehozásának szükségessége, amelynek megmaradó részei egy esetleges atomtámadás után is működőképesek maradnak Defense Advanced Research Project Agency (DARPA) Kidolgozták az NCP protokollt, amely egy csomagkapcsolt hálózati kommunikációs rendszer (az adatok továbbítása kisebb csomagokban történik) Ez a mai TCP/IP szabvány ősének tekinthető Ezen az elven kezdett működni 1969-ben az ARPANET (ARPA Network) A katonai felhasználásokon kívül egyes egyetemek és kormányzati laboratóriumok kutatói is használhatták 1971-től lehetséges az elektronikus levelezés, az ftp és a telnet Az Internet kifejezést először 1974-ben használták, egy TCP protokollról szóló tanulmányban 1976: az X.25 hálózati szabvány kidolgozása (CCITT) 1978: az első nemzetközi hálózati összeköttetés az ARPANET, a brit posta, a Telenet, és más USA hálózatok között 4

5 Internet történelem 1981: (Nyugat-)Európa és az USA mellett Kanada, Hong-Kong és Ausztrália is be lett csatlakoztatva 1983: az addig szigorúan ellenőrzött az ARPANET-ből leválasztották a hadászati szegmenst (MILNET, Military Network), ezzel megszületett a polgári, nyílt internet A National Science Foundation (NSF, USA) felismerte, hogy a hálózat döntő fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az internet bővítésében között építették ki az NSF szuperszámítógép-központjaira alapozott hálózatot (NSFNET, NSF Network), és összekapcsolták az ARPANET-tel Az összeköttetést feljavítva (optikai kábelek, új vonalak) a hálózat sebessége rövid idő alatti 56 kbps-ról 1.5 Mbps-ra emelkedett Az egyetemeknek meghatározó szerepük volt a fejlesztésben, sok sikeres, eredeti ötlet oktatóktól, diákoktól ill. vegyes kutató csoportoktól származik 1988: a szélesebb körű kereskedelmi alkalmazás kezdete, a céges levelező rendszerek beolvasztása 1989: formálisan megszűnt az ARPANET, helyét addigra már átvették a fejlettebb gerinchálózatok 1989, USA: három kereskedelmi internet szolgáltató alakult (UUNET, PSINET, CERFNET) 5

6 Informatika I. Internet történelem 1989: Tim Berners-Lee angol tudós egy tanulmányban összeötvözte a 60-as évektől már létező hipertext ötletét az internettel (URL-rendszer), így jött létre a Világháló Fontos változás a korábbi hipertext rendszerekhez képest, hogy elég egyirányú linkeket használni, ez jelentősen csökkentette a megvalósítás bonyolultságát 1990: A CERN-ben (Organisation Européenne pour la Recherche Nucléaire, OERN- CERN) beindult az első Web szerver (NeXTcube, Berners-Lee) Ő készítette el az első weblapot és az első böngészőt is 1991 (dec.): Az első Web szerver Európán kívül (SLAC, Stanford Linear Accelerator Center, Stanford Egyetem) : a CERN bejelentette, hogy a Világháló mindenki számára szabad és ingyenes Innentől tekinthetjük az internetet igazán populárisnak Magyarországon is 1993-ban állították üzembe az első WWW szervert (www.fsz.bme.hu) Az első népszerű böngészőprogram a ViolaWWW volt, X-Window környezetben, később ezt váltotta a Mosaic Az 1990-es években az internet átlagosan évi 100%-kal bővült, leszámítva egy még dinamikusabb rövid időszakot ( ) A fejlődés spontán, szerves, nincs igazi központi szervezés : 1,73 milliárd felhasználója van az internetnek : 2,80 milliárd felhasználó 6

7 Internet történelem 7

8 Internet történelem 8

9 Internet szervezés Az internet szerkezetét fizikai és logikai kapcsolatok alapján elemezhetjük (pl. direkt összeköttetések, ill. domain nevek, IP-címek és WWW- vagy URL-címek kapcsolatai) (Létezik olyan nemzetközi nonprofit hatóság (ICANN, Internet Corporation for Assigned Names and Numbers), amely az internetes azonosítók (domain nevek, IP címek, egyéb paraméterek) felső szintű kiosztását, szervezését koordinálja) Hatalmas alhálózatok alakultak ki, pl. GÉANT a fő európai multi-gigabit hálózat, kutatási és oktatási célra GLORIAD (Global Ring Network for Advanced Application Development) nagy sebességű hálózat, amely az USA Oroszország, Kína, Korea, Kanada és Hollandia tudományos szervezeteit köti össze Internet2 vagy UCAID (University Corporation for Advanced Internet Development) nonprofit szervezet, haladó hálózati technológiák fejlesztésére és alkalmazására JANET Anglia, a kormány által létrehozott oktatási-kutatási hálózat HBONE a magyar háló, a NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési) program keretében építették ki, az 1980-as évek közepétől 9

10 Internet szervezés 10

11 Internet szervezés/ip-címek (Már nagyrészt tanultuk) IP-cím: (egyedi) hálózati azonosító, amelyet az internet protokoll (IP) segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak A DARPA eredeti leírásából (1981): "A name indicates what we seek. An address indicates where it is. A route indicates how to get there." Az IP-címek 32 biten ábrázolt egész számok (jelenleg még: IPv4 szabvány, Internet Protocol Version 4) Ezeket (hagyományosan) négy darab egybájtos (0..255), ponttal elválasztott számmal írjuk le a könnyebb olvashatóság érdekében (pl: ) A címek felépítése hierarchikus, a legnagyobb helyi értékű bájt a legfelső szint Elvileg 2^32 darab különböző cím adható ki (kb. 4,3 milliárd), de az IPv4 szabvány bizonyos címeket fenntart speciális célokra A címrendszert a gépek és a hálózatok számának bővülése miatt többször is átszervezték Kezdetben egy 8 bites hálózati azonosító volt az első pozícióban, de ez hamarosan nem bizonyult elégnek 11

12 Internet szervezés 12

13 Informatika I. Internet szervezés IP-címrendszer tört. folyt ben a kezdő bitek alapján öt csoportot vezettek be (Classful Network szabvány, 0 A, 10 B, 110 C, 1110 D, 1111 E) a hálózatok számát és a beköthető gépek számát azonosító bitek száma is rögzített volt, pl. A típus: tól ig, 8 bit a hálózatokra (24 marad), 127 hálózat, mindegyikben lehetséges gép B típus: tól ig, 16 bit a hálózatokra, hálózat, mindegyikben lehetséges gép C típus: tól ig, 24 bit a hálózatokra, hálózat, mindegyikben 254 lehetséges gép A lokális hálózatokba kapcsolt gépek számának gyors növekedésével túl kevésnek bizonyult az A és B típusú hálózat, ezért 1993-ban új rendszert vezettek be (Classless Inter-Domain Routing, CIDR) Itt a (hálózatot azonosító) kezdőbitek száma egyedileg megadható, a cím végén pl /16 A kiosztás így rugalmasabb, a helyi viszonyokhoz alakítható, de vigyázni kell, mert egyes címek nem használhatóak (abban a hálózatban)! Napjainkban: trükközéssel egyes címcsoportok többször is kiadhatók (lokálisan) Az internet név terének extrém növekedése miatt az eredeti szabvány mellett egy új, 128 bites címrendszert is megalkottak (IPv6) ezt a modern gépek és op. rendszerek fizikailag és logikailag már ismerik, de: még nem ez az aktív ( ) A távoli gépek elérésének fontos kérdései (pl.) Alternatív utak száma Legrövidebb út megtalálása Legrövidebbnél nem sokkal hosszabb út 13

14 Internet szervezés 14

15 Internet szervezés/domain nevek Az internet működéséhez szükséges a korrekt, globálisan egységesített névrendszer (pl. minden lehetséges név csak egyszer legyen kiadva) Domain név (tartománynév): hálózati eszközök valamilyen közös tulajdonsággal rendelkező csoportjához (tartomány) hozzárendelt azonosító, amely csoportos kezelést tesz lehetővé A domain névrendszer (Domain Name System, DNS) tekinthető úgy is, mint egyfajta telefonkönyv az interneten, amely emberközeli azonosítókat használ a gép közeliek (pl. IP-címek) helyett A domain név sokféle azonosító része lehet Használható pl. WWW oldalak címében, címekben ill. más hozzáférésekben Pl. a sze.hu domain sok szolgáltatást nyújt konkrét címekkel és gépeken, rs1.sze.hu, mail.sze.hu stb. A domain nevek felépítése hierarchikus, jobbról balra haladva Végződésük alapján két nagy csoportba oszthatók: nemzetközi fődomain és nemzeti domain, pl. com üzleti, általános; net hálózati szolgáltatók; org nonprofit szerveződések; name magánszemélyek; gov kormányzati szervek.hu Magyarország,.at Ausztria,.de Németország,.ro Románia,.sk Szlovákia,.fr Franciaország,.jp Japán Ezalatt a második szintű tartomány helyezkedik el, amely általában a tartománynév tulajdonosára jellemző (cégnév, személynév, terméknév, védjegy stb.), pl. sze, bme A harmadik szinten általában egy konkrét kiszolgáló/szolgáltató található (pl. ftp, www vagy mail szerver) 15

16 Internet szervezés A domain névrendszer menedzselése Az általános, felső szintű menedzselést az ICANN végzi Az alsóbb szintű névadás felelősségét általában a név szerverekhez (Name Server) osztják le egy-egy tartományon belül A domain nevek regisztrációjával (jogi, üzleti szempontok) egyes speciális szervezetek foglalkoznak (pl. Network Solutions, ill. nemzeti hatóságok) Értékes domain nevek A kereskedelmi szolgáltatók számára azok a nevek értékesek, amelyek rövidek, könnyen megjegyezhetők, határozottan utalnak a tevékenységre és a kereső programok is magas prioritással találják meg őket (sokan keresik azokat a kulcsszavakat, amelyek a névben szerepelnek) Egyes esetekben akár napi több $ is múlhat a név jó megválasztásán Ennek megfelelően egyes domain nevek konkrét, és akár nagyon magas piaci értékkel bírnak (pl. üzlet, szerencsejáték, szex), és az előre regisztrált domain nevek eladásával egy speciális üzletág alakult ki ( domain aftermarket, kb ) Néhány korábbi nagy üzlet: Business.com, 7,5 millió $, 1999; AsSeenOnTv.com, 5,1 millió $, 2000; Altavista.com 3,3 millió $, 1998; Wine.com, 2,9 millió $, 1999; CreditCards.com, 2,75 millió $, 2004; Autos.com, 2,2 millió $, 1999 Manapság ez a terület már nem túl kurrens, mert a fontos nevek elkeltek A mostanában lefoglalt nevek sokszor nem kellenek már senkinek, napi átlag 1-2 tízezer felesleges nevet törölnek a jegyzékből 16

17 Internet szervezés 17

18 WWW WWW (World Wide Web vagy magyarul sokszor: Világháló) egymással hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere az interneten Az alapötlet egy globális információs hálózat létrehozása volt a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hipertext képességeinek ötvözésével (eml. CERN, 1990) A WWW projekt a felhasználói kényelem biztosítása miatt lett igazán sikeres, jól követték az igényeket és a lehetőségeket Kezdeti világháló: statikus tartalom, egyszerű grafikával A rendszert webböngésző program segítségével lehet elérni, ez képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, a weblapokat (hiperlinkek segítségével lehet továbblépni az újabb lapokra) Ez adja a rendszer háló-jellegét; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül más csomóponthoz eljuthatunk Napjainkban: a weblapokat nagy arányban programok állítják elő dinamikusan 18

19 WWW A Világháló több fontos szabványra/ajánlásra épül, ezeket a WWW Consortium (1993 ) fejleszti és menedzseli (itt dolgozik a WWWalapító Berners-Lee is) URL (Uniform Resource Locator), szabvány leírja, hogy milyen egyedi címmel kell rendelkeznie az egyes oldalaknak Hipertext átviteli protokoll (Hyper Text Transfer Protocol, HTTP), szabvány megadja, hogy hogyan küld egymásnak információt a böngésző és a kiszolgáló Hipertext leíró nyelv (Hyper Text Markup Language, HTML), szabvány az információkódolás eljárása, amellyel a WWW oldal megjeleníthetővé válik Stíluslap, ajánlás hogyan nézzen ki egy weboldal (formai elrendezés, színek), pl. CSS (Cascading Style Sheets) Script nyelv, ajánlás, szabványosítás alatt elsősorban dinamikus tartalom megjelenítésére, pl. JavaScript Dokumentum objektum modell, szabvány nyelvfüggetlen objektummodell a HTML, XML és más rokon formátumok szerkezetének leírására 19

20 WWW/URL Webcím (eml.: URL szabvány) megadja a weblap (dokumentum) megtalálásához szükséges négy alapvető információt: A protokollt, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk (http, https, ill: telnet, ftp, gopher, mailto) Sok böngészőnél a http rész elhagyható, mert ez az alapértelmezés A szóban forgó gép/kiszolgáló/tartomány nevét A hálózati port számát, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen Gyakran ez a rész is elhagyható, pl. a http protokoll alapértelmezett portszáma a 80 A könyvtárhoz/fájlhoz vezető elérési utat a célgépen belül Példák: A webcímek egyéb részeket is tartalmazhatnak Pl. az elérési út után, egy kérdőjel mögé helyezve keresési kérdés szerepelhet Ill. az elérési út után, kettős kereszttel (#) elválasztva szerepelhet a szöveg egy részére hivatkozó azonosító 20

21 WWW A weblapok részei Bemutatott, érzékelhető információ Szöveges információ, változatos bemutatási lehetőséggel Nem szöveges információ Statikus képek, bitmap ill. vektor formátumban (pl. GIF, JPG, PNG ill. SVG) Animációs képek (pl. GIF, vagy Flash ill. Java Applet) Zenék (pl. MIDI, WAV, ill. Java Applet) Videók (WMV Windows, RM Real Media, FLV Flash Video, MPG, MOV) Interaktív információ, dinamikus weblapokon Lapon belüli kommunikációra: interaktív szöveg, illusztrációk, gombok (DHTML, pl. legördülő menükre) Lapok közötti kommunikációra: hiperlinkek, formok Belső (rejtett) információ Kommentek (HTML), stílusinformációk (CSS) Metadata információk, DTD leírások (Document Type Definition) Scriptek (általában JavaScript), az interaktivitás növelésére A weblapok egyéb rejtett, dinamikusan beillesztett információs elemeket is tartalmazhatnak (létrehozhatnak), pl. cookie-süti 21

22 Informatika I. WWW/protokollok (Eml.) Protokoll: a csomópontok egymással történő kommunikációjának a szabályrendszere, tartalmazza pl., hogy Milyen címzést használnak a csomópontok egymás azonosítására Milyen formában küldik az adatokat Milyen redundáns infókkal egészítik ki a továbbítandó adatokat az esetleges hibák felismerése és javítása érdekében Az alkalmazandó protokoll típusa a hálózat típusától függ Más-más protokollok működnek hatékonyan széles sávszélességű és megbízható átviteli közegben, mint lassú és kevésbé megbízhatató adatátvitel esetén WAN-ok esetén a TCP/IP protokollok a legelterjedtebbek Ezek a fizikai átvitel fölé épülnek, a csomópontok címzési módját ill. a hálózaton továbbított adatcsomagok méretét és formátumát rögzítik Az IP (Internet protokoll) a család legalacsonyabb szintű protokollja Az IP nem garantálja a megbízható átvitelt, az adatcsomagok késhetnek, sérülhetnek, elveszhetnek ha az IP által használt hálózat hibázik Az IP adatcsomagok mindig egy header résszel kezdődnek, amely tartalmazza a küldő és a címzett csomópont IP címét Az üzenet ezen része redundáns, és így védett a sérülések ellen, ezzel az IP-t megvalósító szoftver fel tudja ismerni az esetleges hibákat Az adatcsomagot a protokollt megvalósító szoftver ezután a helyi hálózatban (alkalmas módosításokkal: cím, adat) továbbküldi a megfelelő helyre A TCP (Transport Control Protocol) az IP-re épülve megbízható hálózati átvitelt garantál A TCP-t használó ismertebb szolgáltatások: ftp (file transfer, fájlok hordozása távoli gépekre), telnet (távoli gépekre történő belépés), szolgáltatás, és nagy részben a http is 22

23 A http protokoll A HTTP (HyperText Transfer Protocol) egy hálózati információátviteli protokoll elosztott, együttműködő, hipermédiás elosztott rendszerekhez Ez a Web talán legfontosabb protokollja A kiszolgálók és a böngészők a HTTP-t használják arra, hogy Webdokumentumokat küldjenek az Interneten keresztül A HTTP leggyakrabban (de nem kizárólag) a TCP/IP-re épül A HTTP fejlesztését a WWW konzorcium koordinálta, 1999-ben adták ki a HTTP/1.1-es verziót, a 2010-es évek elején is ez a legelterjedtebb A HTTP kérés-válasz alapú protokoll kliens és szerver között, a kliens jellemzően, de nem feltétlenül egy webböngésző A kérésekben metódusok szerepelnek (leggyakrabban a get) A HTTP biztonságosan továbbítja a szövegeket, képeket, zene és videóállományokat Multimédiás fájlok továbbításához a HTTP a MIME (Multipurpose Internet Mail Extension) specifikációt használja. A HTTP lehetővé teszi, hogy az alkalmazások fontos információkat közöljenek azokról az adatokról, amelyeket ügyfelek és kiszolgálók részére küldenek az Interneten keresztül 23

24 A https kapcsolat Ha titkosítatlan csatornán kommunikálunk az interneten, akkor bármely küldött vagy fogadott információ (személyes adatok, jelszavak, bankkártya-információk, stb.) lehallgatható, és egy esetleges rosszindulatú harmadik fél által tudtunk nélkül felhasználható és/vagy módosítható A HTTPS a HTTP protokoll biztonságos, titkosított, SSL csatornán keresztül üzemeltetett változata (HyperText Transfer Protocol over Secure Socket Layer), a biztonságos webböngészés megvalósítására alkalmazzák Használatát látjuk az URL-ben A HTTPS kommunikáció általában a 443-as TCP porton zajlik 24

25 E-levelezés (electronic mail) elektronikus levél, írása és továbbítása elektronikus A hagyományos levélküldést csigaposta (snail mail) néven emlegetik internetes körökben A mai rendszerek leggyakrabban az internetet használják közvetítőnek, így az az internet használatának egyik legkedveltebb formája lett Története Az ötlete az 1960-as években az időosztásos nagygépes (mainframe) környezetben merült fel, hogy a felhasználók közötti kommunikációt biztosítsa Az első eket 1965-ben küldték el CTSS (MIT) és Q32 (SDC) gépeken (ekkor még nem működött az ARPANET!), ezután jött létre a hálózati Az ARPANET nagyon megnövelte az népszerűségét, és a fejlődésre is jelentősen hatott jel használatát Ray Tomlinson 1971-ben vetette fel, a felhasználó neve ill. gépe azonosítójának elválasztására Korai levelezőprogramjai (SNDMSG és READMAIL) nagyon fontosak voltak a mai forma kialakulásában Ekkoriban még a különböző hálózatok (pl. ARPANET, BITNET, NSFNET) között a mainál sokkal nehézkesebb volt az összeköttetés Az hez csatolni kellett az üzenet útjának kézi megadását (a küldő és a fogadó gépe közötti útleírást), ez sok (akár 8-10) ugrásból állt A bizonytalan telefonos kapcsolatok miatt sokszor előfordult, hogy az akár egy héttel később érkezett csak meg, sőt az üzenetek el is veszhettek az ugrások útvesztőjében 25

26 E-levelezés Az küldése és fogadása modern környezetben (általában): 1. Alice (most: megírja az üzenetet a levelezőrendszerében (Mail User Agent, MUA, pl. Mozilla), begépeli Bob címét vagy kiválasztja az adress-book tárból (most: és elküldi az üzenetet 2. A levelezőrendszer internetes formára alakítja az üzenetet, és elküldi a helyi levélküldő szolgáltatónak/szervernek (Mail Transfer Agent, MTA, most: smtp.a.org) az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) protokoll segítségével 3. Az MTA megkeresi a cél/címdomain nevét (most: b.org) a DNS-ben (Domain Name System), hogy beazonosítsa az adott domain levélfogadó szerverét (Mail Exchange Server) 4. A címdomain DNS szervere (most: ns.b.org) válaszként elküldi a címdomain MX szervereinek listáját (most: mx.b.org) a hívó MTA-nak 5. A helyi levélküldő szolgáltató (smtp.a.org) elküldi az üzenetet a címdomain MX szerverének (mx.b.org), az pedig kézbesíti a levelet Bob postafiókjába 6. Bob rákattint az új üzenetre, és azt levelezőrendszere megjeleníti a képernyőn a POP3 (Post Office Protocol) protokoll használatával 26

27 E-levelezés Az rendszer máshogy is megvalósítható, ilyenkor a folyamat nem pontosan az előző forgatókönyv szerint zajlik, pl. Alice és Bob webmail szolgáltatást is használhat, ekkor nem kell (MUA) levelezőrendszer Egyes más jellegű programok tartalmazhatnak beépített levelezéstámogatást, ilyenkor más konverziók történnek a lépések során Manapság szinte minden közvetlenül az internethez kapcsolódó gépekre érkezik (DNS, MX rekord és SMTP segítségével) Nagyon kevés mail kiszolgáló engedélyezi az útdefiniálást (routing), sem az automatikust, sem pedig a kézit, az ezzel való visszaélések miatt (spam-ek) 27

28 E-levelezés Levelezésre használatos fontosabb protokollok SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) Egyszerű kommunikációs protokoll az ek interneten történő továbbítására (a TCP-re épül rá) IMAP (Internet Message Access Protocol) A levelek nem töltődnek le a szerverről (alapbeállítás szerint), a kliens csak átmeneti információkat tárol róluk A szerveren tárolt levelek szinkronban vannak a helyi gép adataival (a levelező kliens a kiszolgálón direkt módon manipulálja a leveleket) Több eszközre is beállítható ugyanez POP3 (Post Office Protocol version 3) A leveleket a kiszolgáló letölti a szerverről és onnan gyakran törli is őket (alapbeállítás szerint) Régen: korlátozott kapcsolódási idő A változtatások csak a helyi gépen lépnek érvénybe 28

29 E-levelezés Levelezésre használatos fontosabb protokollok (beállítás) 29

30 E-levelezés Spam (levélszemét): kéretlen, rosszindulatú, ill. téves levél Mivel az e-levelezés költségei igen alacsonyak, a szemetelők akár napi több száz millió t is szétküldhetnek Fajtái: Leggyakrabban kéretlen kereskedelmi hirdetéseket kapunk (szoros értelemben vett spam, pl. egy cégnek megadtuk a címünket vagy megszerezte valahogy ) Férgek, vírusok (önmagukban vagy csatolt állományként) Levelező listáról érkező, általunk nem várt levelek Előfordulhat az is, hogy valakinek a címe hasonlít egy népszerű címre, így neki egyszerűen tévedésből küldenek leveleket Védekezés: spam-szűrés, ill. azonnali törlés 30

31 E-levelezés A modern internetes üzenetek tipikusan két fő részből állnak: Fejléc (header) és törzs (body) A fejléc fontosabb részei: Az üzenet rövid tartalma (tárgy, subject), a küldő/feladó címe (from), a fogadó/címzett címe (to), a küldés dátuma és ideje Másolat (cc, carbon copy) ki kapja még meg a levelet Titkos címzett/másolat (bcc, blink carbon copy) Válaszcím (reply-to) egyes levelezőprogramok megengedik a feladóétól eltérő cím megadását is Típusmező (content-type) az üzenet típusát tartalmazza (karakterkészlet, kódolás) Csatolt fájlok (attachments) felsorolásszerűen helyezkednek el, általában látszik a típusuk A törzsben helyezkedik el maga az üzenet Különösen hivatalos jellegű levél esetében fontos a hagyományos levélírásban megszokott konvenciók alkalmazása Udvarias megszólítás, búcsúzás, megfelelő hangnem A levélhez fájlok csatolhatók (képek, további dokumentumok) Lásd még: netikett (gyakorlat) 31

32 Informatika I. Keresés az interneten Keresőrendszer: az interneten megtalálható dokumentumok, adatbázisok, multimédiás tartalmak megadott szempontok szerinti nyomon követését és az eredmény megjelenítését végrehajtó szoftver Címszavas keresés (leggyakrabban): a rendszer megjeleníti azokat a tartalmi egységeket, találatokat, amelyek megítélése szerint az adott címszóhoz kapcsolódnak Kereső kifejezés is megadható (ez szavakat, logikai műveleteket és egyéb attribútumokat tartalmazhat), ilyenkor a rendszer a megadott feltételek szerinti összetett keresést végez Túl sok találat esetén szűkítést kell alkalmazni, a feltételek pontosításával (pl. milyen szó ne szerepeljen a dokumentumban) Nem megfelelő találatok esetén helyesírási, nyelvtani és fogalmi módosítással érdemes folytatni Elgépelés esetén javítási lehetőségeket is javasolnak Látható és láthatatlan web A rendelkezésre álló össznépi tudásnak csak kisebb része van fent a weben, és a keresők ennek is csak kisebb hányadát tudják megtalálni (!) Weblapok szándékosan is elrejthetők a keresőrobotok elől Kicsit máshogy megfogalmazott keresőkérdés más releváns találatokat is kiadhat Általában angolul vagy németül több hasznos találatot kaphatunk Problémás keresések Nagy bevételt hozó témák esetén sok webmaster érdekelt abban, hogy oldala lehetőleg minél előrébb kerüljön a találati rangsorokban, akkor is, ha az adott keresésben nem releváns (web-spam) Ha nem ismerjük a kulcsszavakat sem, akkor tematikus közelítést kell alkalmazni (pl. a Wikipediából indulva) 32

33 Keresés az interneten Keresők összehasonlítása Adatbázisok mérete, használhatósága, frissessége alapján Általában a Google szerepel ezekben a felmérésekben a legjobban Google a legnépszerűbb netes kereső napjainkban, előnyös tulajdonságai: Fejlesztése ben kezdődött (Stanford, PhD hallgatók) Egyszerű (minimalista) alap kezelőfelület ünnepi logókkal, meglepetésekkel :-) Több mint 100 nyelven elérhető, többnyelvű országokban nemzetiségi változatokban is (pl. szlovákiai magyar Google) Nemcsak weblapok között keres, hanem sok más állományban is (pl. pdf, doc, xls, ppt, rtf, txt fájlokban) Újabban: egyéb keresési lehetőségek és kapcsolódó szolgáltatások (lásd lent) 33

34 Keresés az interneten Keresőrobot: olyan program, amely egy keresőrendszer számára információkat gyűjt a weblapokról, és bizonyos szabályok szerint követi az egyes weboldalakon található linkeket A keresőrobotok működése Felgöngyölítés: a keresőrobot meglátogatja a weboldalt, letölti az ott található adatokat, majd az adatközpont a gyors kereshetőségnek megfelelően feldolgozza a letöltött információt Beindexelés: az oldal helyezésének kialakítása a találati listában (ez több látogatás után alakulhat ki) Kulcsszavak megjelenése, bejövő linkek (Google), weblapok értéke alapján (Érdekes következmény: sok esetben már törölt oldalakra is rá tudunk keresni (még egy ideig), és tartalmukat (esetleg korlátozottan) meg tudjuk nézni) Kiegészítő technikák a háttérben: oldaltérkép létrehozása, régiós központi adatbázisok, stopszavak rögzítése (amikre nem érdemes keresést végrehajtani, nem minden keresőben), redundancia biztosítása (!) (egy adatbázis kiesése esetén ) 34

35 Keresés az interneten 35

36 Keresés az interneten 36

37 Keresés az interneten A keresés egyéb lehetőségei (lásd még: gyakorlat) Digitális archívumok Scholar Médiafájlok Művek címrészletei és szerzők alapján kereshetünk Relevancia (hivatkozások) szerint rendezett a válaszlista A hivatkozó és a hasonló műveket is listáztathatjuk A szerzők hivatkozás-index (Hirsch-index) szerinti értékelésére is lehetőséget nyújt Books 2004-ben indult a szolgáltatás a Google-nél Egyes egyetemek beszkennelt állományát böngészhetjük Volt vita a szerzőkkel Megoldás lehet: nem teljes az elérés Képek A Google 2003-ban vezette be Különösen szerzői jogi kérdéseink esetén hasznos Zenék A Google 2009-ben indította el a szolgáltatást Fő profil: ingyenesen elérhető/letölthető zenék Eredeti terv: üzlet is, lehetőség a számok (fizetős) letöltésére 37

38 Keresés az interneten A keresés egyéb lehetőségei (folyt.) Kapcsolódó szolgáltatások Térképszolgáltatás A Google-nél 2005 elején indult el Kezdetben csak: USA, Kanada, Egyesült királyság, de már 2005 közepétől kibővítették Műholdas nézet is tartozik hozzá A legfontosabb böngészők támogatják Érdekesség: 2005 végétől a Holdra és a Marsra is kiterjesztették Útvonaltervezés Street view Egyéb (válogatás) Plágiumkeresés Mo-on jelenleg vsz. a legjobb: a Sztaki oldalán Még csak korlátozott lehetőségekkel ( ) Az eredményre akár 1-2 napot is várunk kell Fordító Automatikus fordítás is kérhető, folyamatosan javítják Számológép Helymeghatározás Közösségi oldal 38

39 Keresés az interneten A keresés egyéb lehetőségei Scholar 39

40 Keresés az interneten A keresés egyéb lehetőségei térképszolgáltatás 40

41 Cloud felhő szolgáltatások Olyan programokkal, szolgáltatásokkal dolgozunk, amelyek fizikailag tőlünk távol, nem pontosan beazonosítható helyeken találhatók ( felhő ) A szolgáltatások csoportjai Szoftver (pl. Google Docs) Maga a szoftver a szolgáltatás Ezeket az alkalmazásokat általában egy böngészővel lehet elérni Platform (pl. Google App Engine) A környezetet kapjuk szolgáltatásként, terheléselosztással, feladatátvétellel Infrastruktúra (pl. Google Compute Engine) Számítási kapacitást, szervert szolgáltat Tárhely (pl. icloud, Dropbox) Biztonsági mentések (archiválás), szinkronizációs szolgáltatások (tipikus jellemző: nagy redundancia) Az icloud pl. a készülékek (iphone) összes adatát képes tárolni (fotók, zenék, videók, alkalmazások, egyéb fájlok) Hozzáférhetőség szerint Előnyök Hátrányok Publikus (az ügyfeleket izolálni kell), privát (az üzemeltetésről a tulajdonosnak kell gondoskodnia) és hibrid felhő Helyfüggetlen, skálázható (méretezhető), gyors (nagy teljesítmény) Nagy rendelkezésre állás (minimális kiesés), költségkímélő Biztonsági problémák, adatok feletti kontroll elvesztése 41

42 Cloud felhő szolgáltatások Szolgáltatások, előnyök és hátrányok 42

43 E-kereskedelem Elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem): árucikkek interneten történő eladása, vásárlása, illetve cseréje Webáruház: olyan honlap, amelynek fő profilja bizonyos árucikkek értékesítése Az e-kereskedelem sajátosságai A webáruházakban csak közvetett módon találkozhatunk a termékekkel (kép + valamilyen szintű leírás) Ugyanakkor az emberek szívesebben vesznek olyan termékeket, amiket élőben meg tudnak nézni, érezhetik az anyagát, felpróbálhatják stb. Ezért általában (pl. nálunk is) azokat a termékeket rendelik meg a vásárlók (esetleg) az internetről, ahol az előző szempontok nem lényegesek a vásárlás szempontjából (pl. dvd-k, könyvek, egyszerűbb háztartási cikkek) Fejlettebb internetes kultúrával rendelkező országokban az e-vásárlás más régóta népszerű, nagy a vásárlási fegyelem, nagyobb bizalommal fizetnek az emberek a neten keresztül A vásárlás történhet postai utánvéttel, bankkártyával, készpénzzel és átutalással A szállítás történhet postával vagy futárszolgálattal, de lehetőség van az árut a boltban is átvenni, ha az adott webáruház rendelkezik ilyennel A webáruházak nagy részénél lehetőség van értékelni, véleményt írni a termékekről A vélemények általában vagy nagyon pozitívak, vagy nagyon negatívak :-) 43

Internet. Az internetről általában. Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Az internet története. Internet áttekintés. Internet történelem. Internet történelem

Internet. Az internetről általában. Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Az internet története. Internet áttekintés. Internet történelem. Internet történelem Internet áttekintés Internet Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Az internetről általában Az internet egy egész világot körülölelő hatalmas rendszer, amely számítógép-hálózatokat fog össze Az internet sokféle

Részletesebben

Internet. Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Az internetről általában. Az internet története. Internet áttekintés. Internet történelem

Internet. Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Az internetről általában. Az internet története. Internet áttekintés. Internet történelem Internet Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Internet áttekintés Az internetről általában Az internet egy egész világot körülölelő hatalmas rendszer, amely számítógép-hálózatokat fog össze Az internet sokféle

Részletesebben

Internet. Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Az internetről általában. Az internet története. Internet történelem. Internet áttekintés. Internet történelem

Internet. Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Az internetről általában. Az internet története. Internet történelem. Internet áttekintés. Internet történelem Internet történelem Internet Dr. Kallós Gábor 2008-2009. Az internet története (folyt.) 1981: (Nyugat-)Európa és az USA mellett Kanada, Hong-Kong és Ausztrália is be lett csatlakoztatva 1983: az addig

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Az internet jellemzői 25 perc 2. Szolgáltatások az interneten 20 perc

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

WWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31

WWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31 Web programozás 2011 2012 1 / 31 Áttekintés Mi a web? / A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Miről lesz szó... (kurzus/labor/vizsga)

Részletesebben

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II.

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II. Elektronikus levelek Az informatikai biztonság alapjai II. Készítette: Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.bmf.hu Miről lesz szó? Elektronikus levelek felépítése egyszerű szövegű levél felépítése

Részletesebben

Hálózat. Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük.

Hálózat. Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük. Hálózat Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük. Az hálózatok kiterjedés szerinti csoportosításánál az Internetet a Globális hálózatok közé soroltuk. Az Internet története

Részletesebben

ECDL Információ és kommunikáció

ECDL Információ és kommunikáció 1. rész: Információ 7.1 Az internet 7.1.1 Fogalmak és szakkifejezések 7.1.2 Biztonsági megfontolások 7.1.3 Első lépések a webböngésző használatában 7.1.4 A beállítások elévégzése 7.1.1.1 Az internet és

Részletesebben

Felhőszámítástechnika (Cloud Computing) helye és szerepe az on-line világ folyamataiban. Dr. Élő Gábor Széchenyi István Egyetem ITOK 2013

Felhőszámítástechnika (Cloud Computing) helye és szerepe az on-line világ folyamataiban. Dr. Élő Gábor Széchenyi István Egyetem ITOK 2013 Felhőszámítástechnika (Cloud Computing) helye és szerepe az on-line világ folyamataiban Dr. Élő Gábor Széchenyi István Egyetem ITOK 2013 A felhő alapú számítástechnika A felhő alapú számítástechnika (angolul

Részletesebben

applikációs protokollok

applikációs protokollok Applikációs protokollok Hálózati szolgáltatások 2. applikációs protokollok: HTTP, HTTPS, FTP, SFTP, POP3, IMAP, SMTP Informatikus (rendszerinformatikus) Az OSI modell viszony-, megjelenítési és alkalmazási

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával megvalósuló KKC-2008-V-08-08-101 számú projekt B2CR ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával megvalósuló KKC-2008-V-08-08-101 számú projekt B2CR ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ azaz, hogyan használjuk fel az internet lehetőségeit cégünk sikerei érdekében. MarkCon előadó: Vendler Balázs, ügyvezető TARTALOM (1) Az internetről általában (2) Webes megjelenések

Részletesebben

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják.

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják. I n t e r n e t k i f e j e z é s e k adat (data) Valamilyen különleges célból, gyakran speciális alakban elıkészített információ. Számítógépen tárolható és feldolgozható számok és betők. adatbázis (database)

Részletesebben

Informatika 10. évf.

Informatika 10. évf. Informatika 10. évf. Internet és kommunikáció I. 2013. december 9. Készítette: Gráf Tímea Internet Az Internet egymással összeköttetésben álló, sokszor nem kompatibilis hálózatok összessége. 2 1 WWW World

Részletesebben

TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7

TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7 TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7 1. FELADAT 1. Továbbküldés esetén milyen előtaggal egészül ki az e-mail tárgysora? Jelölje a helyes választ (válaszokat)! [1 pont] a) From: b) Fw: c) To: d) Vá: 2. Melyik

Részletesebben

I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözı fordítását

I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözı fordítását 1 I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözı fordítását A Biblia egyes nehezebben érthetı helyeihez főzött magyarázatok a szkholia-k. 360 körül Szt. Athanasziosz

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Készítette Borbola Péter

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Készítette Borbola Péter ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM Készítette Borbola Péter EGY KIS IDÉZET A kereskedelem a hálón kezdetben lehet,hogy veszteséges lesz, de biztosan azzá fog válni, ha nem kerül oda! Esther Dyson TÉMAKÖRÖK, TARTALOM

Részletesebben

Tematika A web története Kliens-szerver modell Web alapismeretek Fejlesztési eszközök. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda

Tematika A web története Kliens-szerver modell Web alapismeretek Fejlesztési eszközök. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda Web programozás - 1.Előadás Pál László Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda 2012-2013 tanév, II. Félév Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek

Részletesebben

E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket?

E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket? E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket? Egy email szövegében elhelyezet információ annyira biztonságos, mintha ugyanazt az információt

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Invitel levelezés beállítása @fibermail.hu email címek esetén

Invitel levelezés beállítása @fibermail.hu email címek esetén Invitel levelezés beállítása @fibermail.hu email címek esetén Tisztelt Ügyfelünk! Az Invitel - szolgáltatás biztonsági és minőségjavító okokból módosítja a @fibermail.hu domainhez tartozó e-mail címeket

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

Web programoz as 2009 2010

Web programoz as 2009 2010 Web programozás 2009 2010 Áttekintés A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Áttekintés: miről lesz szó (kurzus/labor/vizsga)

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Hálózati alapismeretek 20 perc 2. Az internet jellemzői 25 perc 3. Szolgáltatások

Részletesebben

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlet (e-business) kezdetei a múlt század 80-as éveihez vezetnek vissza, ám jelentős előretörésének az utóbbi 10 évben vagyunk szemtanúi. Az elektronikus üzlet

Részletesebben

Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell

Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell A nyolcvanas években a személyi számítógépek (PC) robbanásszeren kezdtek elterjedni, de már az első számítógépek megjelenése után

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16.

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16. Számítástechnika nyugdíjasoknak 2011. Február 16. A mai előadás témája Az internet Az Internet a hálózatok hálózata, avagy egy mindent és mindenkit összekötı világmérető informatikai szuper sztráda. Szerepe

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek

Számítógépes alapismeretek Számítógépes alapismeretek 5. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Programtervező Informatikus BSc 2008 / Budapest

Részletesebben

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt.

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt. Tűzfal megoldások ComNETORX nap, 2001. I. 30. ComNETORX Rt. N Magamról Hochenburger Róbert MCNI / MCNE MCNI = Master CNI MCNE = Master CNE CNI = Certified Novell Instructor CNE = Certified Novell Engineer

Részletesebben

Informatika 9. évf. Webböngésző. Internet és kommunikáció II.

Informatika 9. évf. Webböngésző. Internet és kommunikáció II. Informatika 9. évf. Internet és kommunikáció II. 2013. december 9. Készítette: Gráf Tímea Webböngésző Cookie: süti. A felhasználóról szóló információ, amit egy webszerver helyez el a felhasználó számítógépén.

Részletesebben

2023 ban visszakeresné 2002 es leveleit? l Barracuda Message Archiver. Tóth Imre Kereskedelmi Igazgató Avisys Kft Barracuda Certified Diamond Partner

2023 ban visszakeresné 2002 es leveleit? l Barracuda Message Archiver. Tóth Imre Kereskedelmi Igazgató Avisys Kft Barracuda Certified Diamond Partner 2023 ban visszakeresné 2002 es leveleit? l Barracuda Message Archiver Tóth Imre Kereskedelmi Igazgató Avisys Kft Barracuda Certified Diamond Partner 1 Tartalom A Barracuda Networks Termékportfólió IT üzemeltetés

Részletesebben

Alkalmazás rétegbeli protokollok:

Alkalmazás rétegbeli protokollok: Alkalmazás rétegbeli protokollok: Általában az alkalmazásban implementálják, igazodnak az alkalmazás igényeihez és logikájához, ezért többé kevésbé eltérnek egymástól. Bizonyos fokú szabványosítás viszont

Részletesebben

Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát (Platón, 427-347 i.e.)

Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát (Platón, 427-347 i.e.) Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát (Platón, 427-347 i.e.) RAFFAELLO: Athéni iskola, Platón és Arisztotelész 1 Neumann János (1903 1957) Neumann elvek: -teljesen elektronikus számítógép

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

XI. el oad as: Webes eszk oz ok es szolg altat asok 2012. november 16. XI. el oad as: Webes eszk oz ok es szolg altat asok

XI. el oad as: Webes eszk oz ok es szolg altat asok 2012. november 16. XI. el oad as: Webes eszk oz ok es szolg altat asok XI. előadás: Webes eszközök és szolgáltatások 2012. november 16. Miről lesz szó? Email kliensek Domain regisztrálása Blog létrehozása RSS kezelése Creative Commons (CC) anyagok használata Email kliensek

Részletesebben

A számítási felhő világa

A számítási felhő világa A számítási felhő világa Ismerkedés az alapfogalmakkal és egyéb aspektusok 0 Copyright 2012 FUJITSU Számítási felhő - tematika 1. Történeti előzmények 2. A felhő fogalma 3. Szolgáltatások a felhőből 4.

Részletesebben

Olyan eszközre van szükség, amelynél a webszerkesztés folyamatát a fejlesztő, nem pedig a program vezérli

Olyan eszközre van szükség, amelynél a webszerkesztés folyamatát a fejlesztő, nem pedig a program vezérli Fejlesztőeszközök Olyan eszközre van szükség, amelynél a webszerkesztés folyamatát a fejlesztő, nem pedig a program vezérli Szerkesztők 2 alapvető szolgáltatása: kódszínezés, kódkiegészítés Alapvetően

Részletesebben

Zimbra levelező rendszer

Zimbra levelező rendszer Zimbra levelező rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Email... 5 Társalgás, nézetek, és keresés...

Részletesebben

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

Levelező szerverek. Hargitai Gábor higany@sch.bme.hu 2005. november 28.

Levelező szerverek. Hargitai Gábor higany@sch.bme.hu 2005. november 28. Levelező szerverek Hargitai Gábor higany@sch.bme.hu 2005. november 28. Miről lesz szó? Protokollok SMTP POP3 IMAP4 Szerverek Bevezető Postfix Courier Hula Sympa SMTP Simple Mail Transfer Protocol 1982-ben

Részletesebben

URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE (1) URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE

URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE (1) URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE Programozás III HÁLÓZATKEZELÉS A hálózatkezeléshez használatos java csomag: java. net Hol találkoztunk már vele? Pl.: URL cim = this.getclass().getresource("/zene/valami_zene.wav"); De pl. adott URL-ről

Részletesebben

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete 21. tétel 1 / 6 AZ INTERNET FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A világháló szerver-kliens architektúra szerint működik. A kliens egy olyan számítógép, amely hozzáfér egy (távoli) szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz

Részletesebben

Rendszergazda Debrecenben

Rendszergazda Debrecenben LEVELEZŐKLIENS BEÁLLÍTÁSA A levelezés kényelmesen kliensprogramokkal is elérhető, és használható. Ezen útmutató beállítási segítséget nyújt, két konkrét klienssel bemutatva képernyőképekkel. Természetesen

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Általános e-mail fiók beállítási útmutató

Általános e-mail fiók beállítási útmutató Általános e-mail fiók beállítási útmutató Ennek az összeállításnak az a célja, hogy segítséget nyújtsunk azon Ügyfeleink számára, akik az IntroWeb Kft. által nyújtott e-mail szolgáltatáshoz be szeretnék

Részletesebben

Kezdő lépések Microsoft Outlook

Kezdő lépések Microsoft Outlook Kezdő lépések Microsoft Outlook A Central Europe On-Demand Zrt. által, a Telenor Magyarország Zrt. részére nyújtott szolgáltatások rövid kezelési útmutatója 1 Tartalom Áttekintés... 3 MAPI mailbox konfiguráció

Részletesebben

à ltalã nos elmã leti fogalmak Category Ebben a szekciã³ban az online marketinghez à s az internethez kapcsolã³dã³ Ã ltalã nos fogalmakat mutatjuk be.

à ltalã nos elmã leti fogalmak Category Ebben a szekciã³ban az online marketinghez à s az internethez kapcsolã³dã³ Ã ltalã nos fogalmakat mutatjuk be. à ltalã nos elmã leti fogalmak Category Ebben a szekciã³ban az online marketinghez à s az internethez kapcsolã³dã³ Ã ltalã nos fogalmakat mutatjuk be. Contents à ltalã nos elmã leti fogalmak 1 Blocked

Részletesebben

{simplecaddy code=1005}

{simplecaddy code=1005} {simplecaddy code=1005} Könyvünk célja, hogy az Internetről és annak használatáról olyan általános ismeretanyagot adjon, melynek segítségével bárki tudja majd használni a hálózatot és szolgáltatásait.

Részletesebben

Technikai tudnivalók a Saxo Trader Letöltéséhez tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül

Technikai tudnivalók a Saxo Trader Letöltéséhez tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül Letöltési Procedúra Fontos: Ha Ön tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül dolgozik akkor a letöltés előtt nézze meg a Technikai tudnivalók a Saxo Trader Letöltéséhez tűzfalon vagy proxy szerveren keresztül

Részletesebben

Click to edit headline title style

Click to edit headline title style O365 AZURE WEBTÁRHELY IP HANG BÉRTELEFONKÖZPONT A Printer-fair Kft. FELHŐ szolgáltatásai Trengerné Dudics Valéria Partner találkozó 2016 A Printer-fair Kft. Által kínált szolgáltatások O365 Azure Webtárhely

Részletesebben

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Tartalomjegyzék 1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája)... 11 Az internet működése... 11 Géptől gépig... 11 Számok a gépeknek... 13 Nevek az embereknek... 14 Programok egymás

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Ingyenes DDNS beállítása MAZi DVR/NVR/IP eszközökön

Ingyenes DDNS beállítása MAZi DVR/NVR/IP eszközökön Ingyenes DDNS beállítása MAZi DVR/NVR/IP eszközökön Fontos Amennyiben egy eszköz interneten keresztüli elérését lehetővé teszi, az illetéktelen hozzáférés megakadályozása érdekében: előtte az alapértelmezett

Részletesebben

1. Mi az internet? Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat. 2. Az alábbiak közül melyik tartománynév (domain)? -.sk szervezeti típusú:.org 3.

1. Mi az internet? Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat. 2. Az alábbiak közül melyik tartománynév (domain)? -.sk szervezeti típusú:.org 3. 1. Mi az internet? Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat. 2. Az alábbiak közül melyik tartománynév (domain)? -.sk szervezeti típusú:.org 3. Mely tényezők határozzák meg egy weboldal hitelességét?

Részletesebben

Generated by KnowledgeBuilder - http://www.activecampaign.com/kb. All Articles in All Categories

Generated by KnowledgeBuilder - http://www.activecampaign.com/kb. All Articles in All Categories All Articles in All Categories Contents Ticketing rendszer 1 Ã ltalã nos elmã leti fogalmak 1 Blocked E-mail (megállított E-mail üzenet) 1 edm 1 FREQUENCY (kiküldési gyakoriság) 1 HIT (Találat) 1 Kemény

Részletesebben

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz)

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz) Cisco Teszt Question 1 Az ábrán látható parancskimenet részlet alapján mi okozhatja az interfész down állapotát? (2 helyes válasz) a. A protokoll rosszul lett konfigurálva. b. Hibás kábel lett az interfészhez

Részletesebben

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ 1 Mobil eszközök növekedési trendje 2 A mobil eszközök előnyei Támogatják a mobilitást, könnyű velük utazni, terepen munkát végezni Széles applikáció

Részletesebben

Építsünk IP telefont!

Építsünk IP telefont! Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra

Részletesebben

web works hungary Rövid technikai tájékoztató a webhosting szolgáltatásról. (PLESK - 195.70.38.53 szerver)

web works hungary Rövid technikai tájékoztató a webhosting szolgáltatásról. (PLESK - 195.70.38.53 szerver) web works hungary Rövid technikai tájékoztató a webhosting szolgáltatásról. (PLESK - 195.70.38.53 szerver) Vezérlőpult A webhosting szolgáltatáshoz a világ egyik vezető vezérlőpultját biztosítjuk. A vezérlőpult

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv?

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? Készítették: Névery Tibor és Széll Ildikó PPKE I. évf. kiadói szerkesztő hallgatók, közösen 1 BEVEZETŐ Az elektronikus könyv valamilyen

Részletesebben

Az email 40 éves története. Beleznay Péter pbeleznay@flane.com CCIE#10282, CCSI#31966 Fast Lane Cisco Learning Solution Partner

Az email 40 éves története. Beleznay Péter pbeleznay@flane.com CCIE#10282, CCSI#31966 Fast Lane Cisco Learning Solution Partner Az email 40 éves története Beleznay Péter pbeleznay@flane.com CCIE#10282, CCSI#31966 Fast Lane Cisco Learning Solution Partner Történelmi előzmény 1957. október 4. A Szovjetunió fellövi az első Szputynik-ot,

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és

Részletesebben

IRÁNY AZ Internet! Ismeretterjesztő előadás 3. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó. aniszirk@gmail.com

IRÁNY AZ Internet! Ismeretterjesztő előadás 3. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó. aniszirk@gmail.com IRÁNY AZ Internet! Ismeretterjesztő előadás 3. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com Bevezető az Internetről A világháló = Internet INTERNET = VÉGTELEN INTERNET = SZABADSÁG INTERNETES

Részletesebben

Adatkeresés az interneten. Cicer Norbert 12/K.

Adatkeresés az interneten. Cicer Norbert 12/K. Adatkeresés az interneten Cicer Norbert 12/K. Internetes keresőoldalak Az internet gyakorlatilag végtelen adatmennyiséget tartalmaz A dokumentumokat és egyéb adatokat szolgáltató szerverek száma több millió,

Részletesebben

Tartalom. Google szolgáltatásai. Googol Google. Története. Hogyan működik? Titka

Tartalom. Google szolgáltatásai. Googol Google. Története. Hogyan működik? Titka Tartalom Google szolgáltatásai - A keresésen túl - Tarcsi Ádám adam.tarcsi@gmail.com 2006. november 17. Google név eredete Története Titka PageRank Google trükkök Szolgáltatások Jövője InfoÉRA 2006 Tarcsi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Információmenedzsment 90. lecke INFORMÁCIÓ MENEDZSMENT

Részletesebben

Általános nyomtató meghajtó útmutató

Általános nyomtató meghajtó útmutató Általános nyomtató meghajtó útmutató Brother Universal Printer Driver (BR-Script3) Brother Mono Universal Printer Driver (PCL) Brother Universal Printer Driver (Inkjet) B verzió HUN 1 Áttekintés 1 A Brother

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS ISMERETEK... 1 LEVELEZÉS... 15

Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS ISMERETEK... 1 LEVELEZÉS... 15 Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS ISMERETEK....... 1 I. Számítógépes hálózatok............ 1 A hálózat fogalma.................. 1 A hálózat alkalmazásának céljai...... 1 II. Az Internet.......................

Részletesebben

2. 3. Keresés az Interneten. Navigáció az Interneten: Megoldások. Internetes keresés buktatói. 1. Keresőmotorok. Webes keresési lehetőségek

2. 3. Keresés az Interneten. Navigáció az Interneten: Megoldások. Internetes keresés buktatói. 1. Keresőmotorok. Webes keresési lehetőségek Keresés az Interneten Navigáció az Interneten: Keresőrendszerek, keresési tippek Egyszerű keresőrendszerek Tematikus keresőrendszerek, katalógusok Portálok Adatbázisok, online folyóiratok Elektronikus

Részletesebben

UNIX / Linux rendszeradminisztráció III. előadás

UNIX / Linux rendszeradminisztráció III. előadás UNIX / Linux rendszeradminisztráció III. előadás Elektronikus levelezés Alapfogalmak Levelezés hagyományosan: levél írás, fejléc(?), boríték, címzés, feladás, továbbítás, kézbesítés Levelezés elektronikusan:

Részletesebben

Közösségi marketing 2015-ben. Facebook kommunikáció miért kell?

Közösségi marketing 2015-ben. Facebook kommunikáció miért kell? Közösségi marketing 2015-ben Facebook kommunikáció miért kell? Hidasi Judit Író (Húsz éve ír és szerkeszt, öt regényt írt közben) Kommunikátor (PR és Közösségi Marketing szakértő Uzine Communications)

Részletesebben

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS A jövő üzleti telefon rendszere 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés és jelenlét Összhang az IT-vel Olvassa el! Ajánlatkérő

Részletesebben

Alapfogalmak, WWW, HTTP

Alapfogalmak, WWW, HTTP Alapfogalmak, WWW, HTTP WEB technológiák Dr. Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2015 Dr. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Alapfogalmak, WWW, HTTP 2015 1 / 34 Tartalomjegyzék Hálózati Alapfogalmak Internet 1 Hálózati

Részletesebben

WEB TECHNOLÓGIÁK. Dr. Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014-2015 tanév, II. Félév

WEB TECHNOLÓGIÁK. Dr. Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014-2015 tanév, II. Félév WEB TECHNOLÓGIÁK 1.ELŐADÁS Dr. Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014-2015 tanév, II. Félév Előadás tematika 1.Előadás: Bevezetés 2. Előadás: A HTML alapjai 3. Előadás: 4. Előadás: 5. Előadás: 6.

Részletesebben

Ez a felhasználói útmutató a következő modellekre vonatkozik:

Ez a felhasználói útmutató a következő modellekre vonatkozik: AirPrint útmutató Ez a felhasználói útmutató a következő modellekre vonatkozik: HL-L850CDN/L8350CDW/L8350CDWT/L900CDW/L900CDWT DCP-L8400CDN/L8450CDW MFC-L8600CDW/L8650CDW/L8850CDW/L9550CDW A verzió HUN

Részletesebben

Kommunikáció. 3. előadás

Kommunikáció. 3. előadás Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek

Részletesebben

Fogalma. pont), a hiperszöveges és a hipermediális rendszerek

Fogalma. pont), a hiperszöveges és a hipermediális rendszerek WEB Fogalma A világháló (World Wide Web) az interneten működő, egymással hiperlinkekkel (hivatkozásokkal) összekötött dokumentumok rendszere. Hiperhivatkozás, (link, élő kapocs, kapcsolódási pont), a hiperszöveges

Részletesebben

web works hungary Rövid technikai tájékoztató Mars (mars.intelliweb.hu) szerverünkkel kapcsolatban meglévő és új ügyfeleink számára.

web works hungary Rövid technikai tájékoztató Mars (mars.intelliweb.hu) szerverünkkel kapcsolatban meglévő és új ügyfeleink számára. web works hungary Rövid technikai tájékoztató Mars (mars.intelliweb.hu) szerverünkkel kapcsolatban meglévő és új ügyfeleink számára. Ebben a tájékoztatóban több helyen hivatkozunk különböző azonosítókra

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK MIT NEVEZÜNK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATNAK? Egymással összekapcsolt számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó perifériák, valamint a gépeken futó hálózati szoftverek együttese. A hálózat elemei:

Részletesebben

HÁLÓZATI BEÁLLÍTÁS. Videorögzítőkhöz

HÁLÓZATI BEÁLLÍTÁS. Videorögzítőkhöz I BEÁLLÍTÁS Videorögzítőkhöz Kérjük olvassa át figyelmesen ezt az útmutatót a készülék használata előtt és tartsa meg jövőben felhasználás céljára. Fenntartjuk a jogot a kézikönyv tartalmának bármikor

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 7. előadás State of the art

Adatbázis rendszerek 7. előadás State of the art Adatbázis rendszerek 7. előadás State of the art Molnár Bence Szerkesztette: Koppányi Zoltán Osztott adatbázisok Osztott rendszerek Mi is ez? Mi teszi lehetővé? Nagy sebességű hálózat Egyre olcsóbb, és

Részletesebben

Internettel kapcsolatos fogalmak

Internettel kapcsolatos fogalmak Internettel kapcsolatos fogalmak Mi az Internet? Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat, amely telefonvonalak és más vezetékek segítségével sok ezernyi számítógépet köt össze. Az internetet

Részletesebben

Kezdő lépések. Céges email. Tartalom

Kezdő lépések. Céges email. Tartalom Kezdő lépések Céges email Tartalom 1. Bevezetés...2 2. A szolgáltatás elérése és alapbeállításai...3 3. Ismerkedés a levelezővel...6 4. A levelező beállításai...8 5. Naptár... 10 6. Névjegyek... 11 7.

Részletesebben

T-Online-os Ügyfelek postafiókjainak áttétele Virtualoso email szolgáltatásra. Ha az ügyfél még nem rendelkezik saját domain névvel

T-Online-os Ügyfelek postafiókjainak áttétele Virtualoso email szolgáltatásra. Ha az ügyfél még nem rendelkezik saját domain névvel T-Online-os Ügyfelek postafiókjainak áttétele Virtualoso email szolgáltatásra Ha az ügyfél még nem rendelkezik saját domain névvel Fontos megjegyzések A lépéseken sorban végighaladva postafiókunk teljes

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2012 március 1. tétel A kommunikáció

Részletesebben

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben

Részletesebben

Az internet kialakulása

Az internet kialakulása Az internet kialakulása Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elõdjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és a fejlesztõ intézmény

Részletesebben

Cisco Catalyst 3500XL switch segédlet

Cisco Catalyst 3500XL switch segédlet Cisco Catalyst 3500XL switch segédlet A leírást készítette: Török Viktor (Kapitány) GAMF mérnökinformatikus rendszergazda FOSZK hallgató, Hálózatok II. tárgy Web: http://prog.lidercfeny.hu/ Források: Medgyes

Részletesebben

További részletes tájékoztatásért lásd: System Administration Guide (Rendszeradminisztrátori útmutató).

További részletes tájékoztatásért lásd: System Administration Guide (Rendszeradminisztrátori útmutató). Gyorsútmutató a hálózati beállításokhoz XE3023HU0-2 Jelen útmutató a következőkhöz tartalmaz információkat: Gyorsútmutató a hálózati beállításokhoz (DHCP) a következő oldalon: 1 Gyorsútmutató a hálózati

Részletesebben

átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps).

átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps). Adatátviteli sebesség: Digitális hálózatokat az átviteli sebességükkel az idıegység alatt átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps). Sávszélesség:

Részletesebben

Állami és önkormányzati adatbázisok

Állami és önkormányzati adatbázisok On-line adatbázisok Adatbázis Az valamilyen alkalmazáshoz tartozó (általában nagy mennyiségű) rendezett adatok összessége, gyűjteménye. Az adatbázisban több szempont szerint lehet keresni, kérdéseket feltenni,

Részletesebben

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők Web alapok Az Internet, számítógépes hálózatok világhálózata, amely behálózza az egész földet. Az internet főbb szolgáltatásai: web (www, alapja a kliens/szerver modell) elektronikus levelezés (e-mail)

Részletesebben