Az Európai Unió zményrendszere, politikái

Átírás

1 E-jog előad adás Az Európai Unió intézm zményrendszere, politikái 1

2 Áttekintés: I. Az európai integráció, mint gazdasági és jogi folyamat I.1 Az integráció kérdése a II. vh. után A.) A kezdetek B.) Az ESZAK megalakulása I.2 Az EGK-tól az EU-ig A.) A Római Szerződés B.) Az EGK kibővülése C.) Déli bővülés költségvetési reform D.) Az unióvá válás feltételeinek kialakulása E.) A Maastrichti Szerződés F.) Az Unió létrejötte I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése A.) A Nizzai Szerződés B.) A Lisszaboni Szerződés I.4 Magyarország útja az Európai Unióba A.) A csatlakozás előkészítése B.) A tárgyalások megkezdése C.) A folyamat lezárása II.1 Az intézményrendszer jellege II.2 Az intézményrendszer fő elemei II.3 A Miniszterek Tanácsa A.) Fogalma, tagjai B.) - C.) Feladatai D.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi E.) A Tanács formációi - ma F.) Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) G.) Döntéshozatal H.) Soros elnökség II.4 Az Európai Tanács A.) Áttekintés B.) A Tanács feladatai, szerepe C.) Az elnöki funkció II.5 Az Európai Bizottság A.) Fogalma, jellege B.) Kinevezése C.) Feladatai D.) A Bizottság a Reformszerződés után E.) A magyar biztos II.6 A Parlament A.) A Parlament jelentősége, intézményi szerepe és jogkörei B.) Választása, munkarendje C.) Taglétszám D.) Az EP magyar képviselői E.) Az EP hatáskörei II.7 Az Európai Bíróság A.) Fogalma B.) Feladatai C.) Tagjai II.8 Politikák, három pilléres szerkezet II.9 A közösségi jog forrásai III. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban III.1 Hatáskörök és politikák III.2 Hatáskörök az EUMSz-ben A.) A három pilléres szerkezet megszűnése B.) Kizárólagos hatáskör, EUMSZ 2. cikk (1), 3. cikk C.) A megosztott hatáskör jelentése, EUMSZ 2. cikk (2), 4. cikk 2

3 Az Európai Unió: 500 millió ember 27 ország Az Európai Unió tagállamai Tagjelölt országok

4 23 hivatalos nyelv

5 Az EU jelképei Az európai zászló Az európai himnusz Európa Nap: május 9. Az EU mottója: egység a sokféleségben

6 I. Az európai integráció, mint gazdasági és jogi folyamat 6

7 I. Az európai integráció fejlődéstörténete I.1 Az integráció kérdése a II. vh. után Úttörő gondolatok a béke és a jólét szolgálatában Konrad Adenauer Alcide De Gasperi Winston Churchill Robert Schuman Jean Monnet

8 I. Az európai integráció fejlődéstörténete I.1 Az integráció kérdése a II. vh. után A.) A kezdetek - A II. világháború után kialakuló új világrend: két nem európai, egymással szemben álló nagyhatalom (a Szovjetunió és az USA) válik a világpolitika meghatározó tényezőjévé Kelet- és Közép-Európa szovjetizálása, vasfüggöny Nyugat-Európának is egyesülnie kell ahhoz, hogy világpolitikai szerepét, biztonságát megőrizhesse Churchill, 1946: az Európai Egyesült Államok víziója > az integráció igényének politikai, eszmei igazolása - Intézményi kereteket öltő integrációs és együttműködési törekvések: Benelux Unió: 1948 az első integrációs tömörülés OEEC (1948): az európai újjáépítés szervezete (1960-tól OECD) 1949: NATO: politikai- katonai- védelmi szövetség > az európai védelempolitika összekapcsolása az USA érdekeivel, katonai erejével 8

9 I. Az európai integráció fejlődéstörténete I.2 Az EGK-tól az EU-ig B.) A Római Szerződés márc. 25.: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország Rómában aláírják az EURATOM (Európai Atomenergia Közösség) az EGK-t alapító szerződést > 1958.I.1-énlépett hatályba - A Római Szerződés alapvető célkitűzései: a közös Piac létesítése > három szakaszban, 12 év alatt a tagállamok gazdaságpolitikáinak fokozatos egymáshoz közelítése a gazdasági élet harmonikus, kiegyensúlyozott fejlesztése, az életszínvonal fejlesztése, az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzése - Az integráció gazdasági hatásai: a vámok lebontása dinamizálta a tagállamok közti árucserét a termelés, a beruházások és a fogyasztások növekedett a mezőgazdaság helyzete stabilizálódott, biztosítottá vált az ellátás 9

10 Bővítés: hat országról 27 országra

11 I. Az európai integráci ció fejlődést störténete A Szerződések a jogra épülő,, demokratikus együttm ttműködés alapkövei 1952 Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 1958 Római Szerződések: Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 2009 Lisszaboni Szerződés 1987 Egységes Európai Okmány: az egységes piac 2003 Nizzai Szerződés 1999 Amszterdami Szerződés 1993 Maastrichti Szerződés: Szerződés az Európai Unióról

12 I. Az európai integráció fejlődéstörténete I.2 Az EGK-tól az EU-ig B.) Az EGK kibővülése : megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az Egyesült Királysággal, Dániával, Írországgal, Norvégiával > jan. 1-el (Norvégia kivételével) tagok lettek - A bővülés hatása: az EK gazdasági súlya megnő a világgazdaságban, a belső integráció azonban lelassul gazdasági nehézségek: a valutaárfolyam-változások veszélybe sodorhatják a vámunió előnyeit, a Bretton Woods-i nemzetközi pénzrendszer vége (valutaárfolyamok lebegtetése), olajválság ellentétek a tagállami érdekek között euroszkepticizmus - Déli bővülés: 1981 (Görögország), Portugália, Spanyolország (1986) az EGK homogén szervezetből sokszínű, különböző adottságú régiókat magába foglaló, kiterjedt integrációs tömb lett > 350 milliós piac mindhárom újonnan csatlakozó ország gazdasága jóval fejletlenebb volt a közösségi átlagnál > 1985: három milliárd ECU az integrált mediterrán programra 12

13 I. Az európai integráció fejlődéstörténete I.2 Az EGK-tól az EU-ig C.) Déli bővülés költségvetési reform - Déli bővülés: 1981 (Görögország), Portugália, Spanyolország (1986) az EGK homogén szervezetből sokszínű, különböző adottságú régiókat magába foglaló, kiterjedt integrációs tömb lett > 350 milliós piac mindhárom újonnan csatlakozó ország gazdasága jóval fejletlenebb volt a közösségi átlagnál > 1985: három milliárd ECU az integrált mediterrán programra - A közösségi költségvetés reformja: 1984, francia-német kezdeményezés a költségvetési források bővítése új, közös programok válnak lehetővé dönteni kellett viszont ezek irányairól 13

14 I. Az európai integráció fejlődéstörténete I.2 Az EGK-tól az EU-ig D.) Az unióvá válás feltételeinek kialakulása - A Közösségek Unióvá alakulásának feltételei hosszú ideig nem voltak meg 1988: a pénzügyi unióra való áttérés igényének megfogalmazása Delors-jelentés (három szakasz: tőkemozgások liberalizációja, új EK-szerződés kidolgozása, majd ez alapján a közös pénz bevezetése) 1989: döntés arról, hogy 1990-ben az áttérés első szakaszát meg kell kezdeni kormányközi konferencia összehívása 1990 fordulópont (a keleti tömb kiszabadulása, Németország újraegyesítése) a közösség egészének megújítására vonatkozó igény Európai Kormányközi Konferencia: a pénzügyi és politikai unióra (intézményi változásokra) vonatkozó megállapodások előkészítése 14

15 I. Az európai integráció fejlődéstörténete I.2 Az EGK-tól az EU-ig A berlini fal leomlása a kommunista korszak vége Az EU gazdasági támogatást nyújt: beindula Phare-program Az Európai Unióhoz valócsatlakozás kritériumai: demokrácia és jogállamiság működő piacgazdaság az uniós joganyag átvétele Megkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások A koppenhágai csúcstalálkozójóváhagyja a bővítést 10 új tagállam: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz Tagjelölt országok: Horvátország, Izland, Macedónia, Montenegró, Törökország Reuders

16 I.1 Az európai integráció fejlődéstörténete I.2 Az EGK-tól az EU-ig E.) A Maastrichti Szerződés : a Maastrichti Szerződés aláírása: gazdasági és monetáris unió 1999-ig közös valuta bevezetése közös kül- és biztonságpolitika bel- és igazságügyi együttműködés uniós állampolgárság, személyek szabad mozgásának teljes körű megteremtése a Parlament súlyának növelése, a Közösség és a tagállamok hatásköreinek tisztázása új területekre terjesztette ki az integrációt (közlekedés, környezetvédelem, kutatás-fejlesztés, kultúra) > ALAPVETŐ VÁLTOZÁSOK AZ INTEGRÁCIÓ JELLEGÉBEN 16

17 I.1 Az európai integráció fejlődéstörténete I.2 Az EGK-tól az EU-ig F.) Az Unió létrejötte - A három pilléres szerkezet : az Európai Közösségek (az EGK ill. a monetáris unió célkitűzéseiből adódó feladatok > mindenben a többségi döntéshozatal érvényesül) II-III.) az új, kormányközi alapon szerveződött kül- és biztonságpolitika, bel- és igazságügyi együttműködés > az EU NEM ÖNÁLLÓ JOGALANY, A KÖZÖSSÉGEKET NEM SZÜNTETI MEG 17

18 I. Az európai integráció fejlődéstörténete I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése A.) A Nizzai Szerződés december: Nizzai Szerződés tárgyalásának megkezdése (elf.: febr.26) az amszterdami maradék nem kívánt újabb területeket bevonni az integrációba, ill újabb úniós hatásköröket teremteni > célja az EU a nagyarányú bővítését követően is fenntartható működés érdekében a meglévő hatáskörökkel kapcsolatos döntéshozatal megkönnyítése volt a 27 tagú EU vonatkozásában rögzített szervezeti, döntéshozatali kérdéseket a Parlament döntési befolyásának növelése Legfőbb jelentősége: LEHETŐVÉ TETTE A KELETI BŐVÍTÉST 18

19 I. Az európai integráció fejlődéstörténete I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése B.) A Lisszaboni Szerződés - A december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződés fontosabb újításai: rögzíti az EU célját és legfontosabb értékeit, köztük az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlő esélyek és az emberi jogok, köztük a kisebbségekhez tartozók jogai védelmének az elvét. egységes jogi személyiséget teremt az Unió számára jogilag kötelező szövegnek ismeri el az Alapvető Jogok Chartáját tisztázza, hogy az EU csak olyan területeken illetékes, amelyekben a tagok kifejezetten ráruházták a szükséges hatáskört különbséget tesz kizárólagosan közösségi, illetve a tagállamokkal közösen gyakorolt hatáskörök között a Bizottság összetételénél 2014-ig alapelv marad, hogy minden ország egy-egy biztost állíthat > 2014-től azonban a testület létszáma a tényleges taglétszám kétharmadára csökken, hacsak a Tanács egyhangúlag nem dönt másként. az Európai Parlament tagjainak száma a jövőben nem haladhatja meg a 751 főt. Az egyes tagországok európai parlamenti képviseletét minimum 6, maximum 96 fő látja majd el 19

20 I. Az európai integráció fejlődéstörténete I.4 Magyarország útja az Európai Unióba A.) A csatlakozás előkészítése -1990: az EK valamennyi diszkriminatív kereskedelmi korlátozását eltörli > Mo. kereskedelmében az EK-val folytatott kereskedés mértéke drasztikusan megnő megkezdődnek a társulási egyezményre vonatkozó tárgyalások > december 16-án került aláírásra - Koppenhágiai kritériumok (1993): az EU által felállított konkrét követelményi rendszer, amelynek a csatlakozni kívánó közép- és kelet-európai országoknak teljesítenie kellett stabilan működő demokratikus intézményrendszer működő piacgazdaság képesnek lennie arra, hogy eleget tegyen a tagságból származó követelményeknek az acquis communitaire adaptálása és alkalmazása politika, gazdasági és monetáris unió céljai április 1: > Mo. benyújtja csatlakozási kérelmét > a tárgyalások elején kezdőnek meg 20

21 I. Az európai integráció fejlődéstörténete I.5 A magyar csatlakozás B.) A tárgyalások megkezdése : a csatlakozási tárgyalások megkezdése menetét alapvetően a Luxemburgi Stratégia (1997. december) határozta meg ~ új alapokra helyezte az EU és a tagjelölt országok viszonyát ~ deklarált célja hogy minden tagjelölt az EU teljes jogú tagjává váljon ~ ezt megelőzően azonban a közösségi joganyag lehető legnagyobb részét alkalmazza Csatlakozási Partnerség > egyéni felkészülési programok a tagjelölt országok számára (része a Közösségi Vívmányok Nemzeti Átvételének Programja) csatlakozási fejezetek meghatározása előcsatlakozási segélyek (1999-től új rendszerben) > PHARE, ill. különleges támogatási alapok > 2000-ben a Nizza Szerződés előkészítése miatt a csatlakozási folyamat kérdései háttérbe szorulnak, döntő áttörést a Nizzai Csúcs (2000. december 7-11) hozott 21

22 I. Az európai integráció fejlődéstörténete I.5 A magyar csatlakozás C.) A folyamat lezárása - A bővítési folyamat felgyorsítása: 2001 végéig az igazán nehéz fejezetek (személyek és tőke szabad mozgása, környezetvédelem) lezárásra kerültek Göteborgii csúcs (2001. június 15-16): a tagállamok deklarálják, hogy a legfelkészültebb tagjelöltekkel végéig lezárják a csatlakozási tárgyalásokat > ezek az államok a 2004-es EP-választásokon már tagként vehetnek részt - A csatlakozás közvetlen előzményei: 2003 február: elkészül az EB jelentése a csatlakozási tárgyalások lezárásáról április 9: az EP szavaz a csatlakozási szerződésről április 12: népszavazás az EU-csatlakozáról április 15: a magyar Parlament ratifikálja a szerződést április 16: a csatlakozási szerződés aláírása (Athén) > életbe lép Mo. megfigyelői státusa május 1: Magyarország az EU tagjává válik 22

23 II. Az Európai Unió intézményei 23

24 II. Az EU intézményei II.1 Az intézményrendszer jellege - Sajátosan egyedülálló kormányközi nemzetek feletti (szupranacionális) ELEMEK ÖTVÖZETE - Ami nem: egyszerű kormányközi szerv (önálló hatáskörök, a Közösségek révén saját jogi személyiség, a közösségi intézmények által alkotott jog) nemzetek feletti föderáció (a nemzeti kormányok és a parlamentek nincsenek központi szövetségi intézményeknek alávetve) 24

25 Az EU intézményei Európai Tanács (csúcstalálkozó) Európai Parlament Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa) Európai Bizottság Bíróság Számvevőszék Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Ügynökségek Európai Központi Bank

26 II. Az EU intézményei II.2 Az intézményrendszer fő elemei - Fő szervei: Tanács kormányközi alapon működik; a legfőbb törvényhozó és jogalkotó szerv Bizottság javaslattevő, döntés-előkészítő, jogkezdeményező, (csekély mértékben) végrehajtó > > a 2014-ben megalakuló Biz. már a rotációs elv alapján működik Parlament társdöntéshozó, társjogalkotó, konzultatív és ellenőrző testület Bíróság ügyel a közösségi jog alkalmazására, betartására, érvényesülésére Számvevőszék az EU pénzügyeit ellenőrzi EZEK MELLETT FONTOS RÉSZFELADATOKAT LÁTNAK EL AZ UNIÓ EGYÉB INTÉZMÉNYEI > LÉTREHOZÁSUKRÓL RENDELKEZIK ~ Az EK-SZERZŐDÉS ~ Az EU VALAMELY NORMÁJA (ügynökségek/agencies) 26

27 II.3 A Miniszterek Tanácsa 27

28 Miniszterek Tanácsa a tagállamok érdekképviselete tagországonként egy miniszter elnökségétrotációs rendszerben hathavonta másik tagállam tölti be a Parlamenttel együtt dönt az uniós jogszabályok és költségvetés kérdésében irányítja a közös kül- és biztonságpolitikát

29 II. Az EU intézményei II.3 A Miniszterek Tanácsa A.) Fogalma, tagjai - Fogalma: az EU változó összetételben ülésező, elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon működő döntéshozó és jogalkotó szerve megjelölésére az Európai Unió Tanácsa elnevezést is használják (a Council of the European Union tükörfordításaként) - Tagjai: a tagállamok kormányainak képviselői (ált. az adott témákért felelős miniszterek) > felelősséggel tartozik saját parlamentjének és az adott ország polgárainak a tárgyalt témától függően kilenc különböző összetételben (konfiguráció) ülésezik 29

30 II. Az EU intézményei II.3 A Miniszterek Tanácsa B.) Feladatai I. az Európai törvények megszavazása ~ az EU jogszabályainak nagy részét a Tanács és a Parlament közösen hozza ~ általános szabály, hogy a Tanács csak a Bizottság javaslataival foglalkozik ~ a Bizottság pedig általában csak azért felel, hogy a hatályos jogszabályokat a tagállamok megfelelően alkalmazzák-e a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása ~ az EU tagállamai elhatározták, hogy egységes gazdaságpolitikát szeretnének megvalósítani, amely az egyes nemzetek gazdaságának szoros együttműködésére épül ~ az együttműködés a gazdasági és pénzügyminiszterek együttműködésén keresztül valósul meg 30

31 II. Az EU intézményei II.3 A Miniszterek Tanácsa C.) Feladatai II. nemzetközi egyezmények létrehozása az EU és egy vagy több nemzetközi szervezet között az EU költségvetésének jóváhagyása közösen az Európai Parlamenttel; ha a két intézmény nem egyezik meg ~ a törvények lehetővé teszik a Tanácsnak a végső döntés meghozatalát az ún. kötelező kiadásokról (főleg mezőgazdasági kiadások és a nem EU-országokkal kötött egyezményekkel kapcsolatos költségek) ~ a Parlamenté az utolsó szó azonban a nem kötelező kiadások terén és a teljes költségvetés jóváhagyásakor az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának (KKBP) kialakítása az Európai Tanács iránymutatásai alapján az együttműködés összehangolása büntetőügyekben a nemzeti bíróságok és rendőrségek között 31

32 II. Az EU intézményei II.3 A Miniszterek Tanácsa D.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi - Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (ÁÜT): a tagállamok külügyminisztereit tömöríti, üléseit havonta tartja - A Gazdasági- és Pénzügyek Tanácsa (Ecofin): a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereiből áll, havonta ülésezik - A Mezőgazdasági és Halászati Tanács: tagjai a mezőgazdasági, halászati, közegészségügyi miniszterek - A Bel- és Igazságügyi Együttműködés Tanácsa (BI): a belügyminiszterek és igazságügyi miniszterek kéthavonta tartott összejövetele - A Közlekedési, Hírközlési és Energiapolitikai Ügyek Tanácsa kéthavonta ülésezik - A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa a munkaügyi, egészségügyi és esélyegyenlőségi miniszterek negyedéves összejövetele - A Versenyképességi Tanács: évente öt-hat tanácskozást tart, az ipari, kutatás-fejlesztési, Európa-ügyi miniszterek részvételével - A Környezetvédelmi Tanács - Az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Ügyek Tanácsa 32

33 II. Az EU intézményei II.3 A Miniszterek Tanácsa E.) A Tanács formációi - ma - A Lisszaboni Szerződés nem rendelkezik a Tanács többi formációjáról, hanem az Európai Tanácsra bízza, hogy minősített többséggel állapítsa meg a Tanács formációinak listáját hivatalosan is kettéválasztotta az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsát Általános Ügyek Tanácsára és Külügyek Tanácsára. 33

34 II. Az EU intézményei II.3 A Miniszterek Tanácsa F.) Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) - Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER): Miniszterek Tanácsa mellett működik > a Miniszterek Tanácsa az elvégzendő munka mennyiségéhez képest viszont keveset ülésezik, az ilyen jellegű eseti tanácskozás nem alkalmas a döntések megfelelő átbeszélésére a kezdetektől fogva működött a Miniszterek Tanácsa mellett az Állandó Képviselők Bizottsága a bizottság a brüsszeli állandó képviseletek vezetőiből áll, akiket szükség szerint ágazati szakértők segítenek 34

35 II. Az EU intézményei II.3 A Miniszterek Tanácsa G.) Döntéshozatal A szavazatok megoszlása országonként Döntéseit a Tanács szavazás útján hozza; minél több lakosa van egy tagországnak, annál több szavazattal rendelkezik a Tanácsban - a szavazatok súlyozása azonban a kevésbé népes országoknak kedvez: Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság Spanyolország és Lengyelország Románia Hollandia Belgium, a Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarországés Portugália Ausztria, Bulgária és Svédország Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia és Finnország Észtország, Ciprus, Lettország, Luxemburg és Szlovénia Málta Összesen: Számos döntés meghozatalához ún. minősített többségre, azaz 255 szavazatra és a tagállamok többségének jóváhagyására van szükség től a tagállamok 55%-a fogja adni a lakosság 65%-át

36 II. Az EU intézményei II.3 A Miniszterek Tanácsa H.) Soros elnökség - A soros elnök: a Tanács elnöki tisztének betöltője félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam összehívja a Tanácsot elnököl a Miniszterek Tanácsában és az egyéb tanácsokhoz kötődő szervezetekben hat hónapig az adott tagállam felelős a törvényhozási és politikai döntések előkészítéséért, a tagállamok közötti megállapodások tető alá hozataláért - Rotációs elv a korábban, a kormányközi konferencián (2004. május 18.) született megállapodás értelmében a soros elnöki tisztséget három tagállam látja majd el a három tagállam közül továbbra is csak egy lesz fél évig elnök, a másik két ország csak segíti elnöksége alatt. a három tagállam így együttesen 18 hónapig látja majd el az elnöki posztot - A tisztség súlya: az elnöki időszak alatt megtárgyalandó ügyek befolyásolása (napirend, szavazások előkészítése) a tagállamok számára nagy presztízsjelentősséggel bír 36

37 II.4 Az Európai Tanács 37

38 II. Az EU intézményei II.4 Az Európai Tanács A.) Áttekintés - European Council: az EU állam- és kormányfőinek testületeaz UNIÓ CSÚCSSZERVE intézményileg NEM A TANÁCS RÉSZE - Hivatalos státuszt 1992-ben kapott, 2009-ben pedig az Unió hét hivatalos intézményének egyikévé vált - Az Európai Tanács fóruma eredetileg nem jelent meg a Közösségek alapítószerződéseiben. az állam- és kormányfők már korábban is létező találkozói az 1974 decemberében megtartott párizsi csúcsértekezlet után váltak rendszeressé. a Maastrichti Szerződés hivatalosan is rendelkezett az Európai Tanács működéséről, ugyanakkor a Szerződés nem definiálta önálló intézményként erre a Lisszaboni Szerződés december 1-i életbelépéséig kellett várni, melynek értelmében az Európai Tanács teljesen európai uniós intézménnyé vált 38

39 Az Európai Tanács csúcstal cstalálkozója Az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója évente legalább 4 alkalommal megrendezik résztvevői meghatározzák az EU által követendőáltalános szakpolitikai irányvonalakat Elnök: Herman Van Rompuy

40 II. Az EU intézményei II.4 Az Európai Tanács B.) A Tanács feladatai, szerepe - Feladata stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumcsomagok, valamint általános politikai elvek elfogadása dönt az Európai Uniót érintő legfontosabb kérdésekben, meghatározza a szervezet külpolitikai irányvonalát és ezzel együtt a bővítési politikát is > az EU politikai napirendjének meghatározásában jelentős szerepe van, de az Európai Tanácsnak nincs hatásköre jogszabályok elfogadására - Szerepe kettős egyrészt az EU általános szakpolitikai irányvonalainak és prioritásainak a meghatározása, másfelől pedig olyan bonyolult vagy kényes ügyek megvitatása, amelyeket a kormányközi együttműködés alacsonyabb szintjén nem lehet megoldani 40

41 II. Az EU intézményei II.4 Az Európai Tanács C.) Az elnöki funkció - A Lisszaboni Szerződés hatása az Európai Tanács működésére a Lisszaboni Szerződés létrehozta az Európai Tanács elnökének állandó tisztségét. Betöltőjét az Európai Tanács tagjai minősített többséggel két és fél éves, egyszer meghosszabbítható mandátummal választják. a pozíciót jelenleg (2009. novemberétől) a belga Herman Van Rompuy tölti be. > az új funkció nagyobb folytonosságot és stabilitást kölcsönöz az Európai Unió intézményeiben folyó munkának. - Az Európai Tanács elnöke nem az unió elnöke, feladata, hogy az EU állam- és kormányfők munkáját megkönnyítse elnököl az Európai Tanács ülésein, előkészíti az Európai Tanács folyamatos alapokra helyezett munkáját, és képviseli az EU-t a nemzetközi színtér legmagasabb szintjén. folyó ügyekben érdemi hatással bíró döntési hatásköre nem lesz, tisztje az állam- és kormányfői testület munkájának a menedzselése, az ülések elnöklése, az elfogadott álláspontok csúcs-szintű képviselete. 41

42 II.5 Az Európai Bizottság 42

43 Európai Bizottság a közös érdekek képviselete Uniós tagországonként egy biztos, összesen 27 független tag jogszabályjavaslatokat fogalmaz meg végrehajtó szerv a szerződések őre képviseli az EU-t a nemzetközi színtéren

44 II. Az EU intézményei II.5 Az Európai Bizottság A.) Fogalma, jellege - Az Európai Bizottság (European Commission) az EU mindennapi munkáját végző döntés-előkészítő, javaslattevő szerve, mely ellenőrző, képviseleti, döntéshozó és végrehajtó feladatokat is ellát felelős a Parlament és a Tanács döntéseinek végrehajtásáért > szupranacionális szervezet: nem a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja - Kormányszerűen működő intézmény: élén politikai testület (Biztosok Kollégiuma) áll tagjai között a feladatok szakterületenként megosztottak a szakterületekhez saját hivatali apparátus tartozik informálisan a Bizottság tagjait biztosoknak hívják ~ bár Hazájukban mindannyian politikai szerepet töltöttek be miniszterek voltak ~ a Bizottság tagjaiként az Unió egésze érdekében kell cselekedniük, s nem fogadhatnak el utasításokat nemzeti kormányaiktól > NEM KORMÁNYDÖNTÉSHOZÓ ÉS VÉGREHAJTÓ FELADATOKKAL CSAK KORLÁTOZOTTAN RENDELKEZIK 44

45 II. Az EU intézményei II.5 Az Európai Bizottság B.) Kinevezése - Ötévenként új Bizottságot neveznek ki az Európai Parlament megválasztásától számított hat hónapon belül - Kinevezés: a Tanács (az állam- és kormányfők szintjén) nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel jelöli az elnököt a jelölést a Parlamentnek jóvá kell hagynia a Tanács (minősített többséggel, az elnökkel egyetértésben) jelöli a Bizottság tagjait az EP jóváhagyja a testület egészét a Tanács minősített többséggel nevezi ki az új Bizottságot > a tagok függetlenek a nemzeti kormányoktól és a Tanácstól: A TANÁCS NEM OSZLATHATJA FEL, TAGOT NEM VÁLTHAT LE 45

46 II. Az EU intézményei II.5 Az Európai Bizottság C.) Feladatai - áttekintés - A Bizottság feladatai: javaslataival elindítja az uniós jogszabályalkotást felügyeli és végrehajtja az EU politikáit és a költségvetést őrködik az európai jog betartása felett (az Európai Bírósággal együtt) nemzetközi szinten képviseli az Európai Uniót 46

47 II. Az EU intézményei II.5 Az Európai Bizottság C.) Feladatai I. - Javaslattevő funkció: a Bizottság egymaga felelős az új európai törvényjavaslatok körvonalazásáért, amelyet a Parlamentnek és a Tanácsnak nyújt be a javaslatoknak az Európai Unió és állampolgárai érdekeit kell védeniük, nem egyes országok vagy iparágak érdekeit a Bizottság csak akkor javasol közösségi szintű megoldást, ha úgy gondolja, hogy a probléma nem oldható meg hatékonyan helyi, regionális vagy nemzeti szinten > szubszidiaritás elve - Végrehajtás és költségvetés: az Európai Unió végrehajtó testületeként a Bizottság felelős: az EU költségvetésének kezeléséért és végrehajtásáért a programokért és politikákért, amelyeket a Parlament és a Tanács már elfogadott 47

48 II. Az EU intézményei II.5 Az Európai Bizottság C.) Feladatai II. - Az európai jog betartásának ellenőrzése: a Bizottság az alapszerződések őre > az Európai Bírósággal együtt felelős a közösségi jog megfelelő alkalmazásáért minden tagországban ha úgy találja, hogy egy EU-tagország nem alkalmazza az uniós jogszabályokat, s nem tartja be a jogi kötelezettségeket, a Bizottság lépéseket tesz a helyzet tisztázására ~ először elindítja az ún. jogsértési eljárást > ennek során hivatalos levelet küld az adott kormányzatnak, amelyben a Bizottság megállapítja, mivel sérti az ország az EU-jogot, és határidőt ad a részletes válaszra ~ ha ez az eljárás nem működik, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé viszi, amely büntetéseket szabhat ki az adott tagországra > a Bíróság ítélete kötelező a tagállamokra és az EU-intézményekre is - Az EU nemzetközi képviselete: munkája lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy egy hangon szólaljanak meg nemzetközi fórumokon feladata az EU számára fontos nemzetközi egyezmények tárgyalása is 48

49 II. Az EU intézményei II.5 Az Európai Bizottság D.) Feladatai II. - A Bizottság elnöke: eldönti, melyik biztos mely területért felelős ha szükséges, átalakítja a testületet hivatali ideje alatt a testületet jóváhagyásával követelheti egy biztos lemondását is - A Bizottságnak Románia és Bulgária január 1-jei csatlakozásáig 25 tagja volt, jelenleg a testület 27 tagú (alelnökök és tagok) a biztosok száma azonban nem növekedhet tovább - A 27 tagú biztosok testülete: hetente egyszer ülésezik, általában szerdán, Brüsszelben az ülésen minden területet az azért felelős biztos ismertet, majd a testület együttesen dönt róla 49

50 II. Az EU intézményei II.5 Az Európai Bizottság D.) A Bizottság a Reformszerződés után - A biztosok száma: az egy ország - egy biztos elv 2014-ig marad érvényben > ettől kezdve a biztosok száma a tagállamok számának 2/3-ára csökken majd (ideértve a Bizottság elnökét és az EU külügyminiszterét is) 2014-től azonban a testület létszáma a tagállamok számának kétharmadára csökken, hacsak a Tanács egyhangúlag nem dönt másként biztos (2010. február 10-től) > elnök: José Manuel Barroso (portugál) - A Lisszaboni Szerződés létrehozza az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselő posztját, amelynek betöltője elnököli a külügyminiszteri tanács üléseit, és egy személyben az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős alelnöke. Catherine Ashton (brit) 50

51 Az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Catherine Ashton Kettős felelősségi köre van: elnököl a Külügyek Tanácsa ülésein + az Európai Bizottság alelnöke A közös kül-és biztonságpolitikát irányítja Az Európai Külügyi Szolgálat vezetője

52 II. Az EU intézményei II.5 Az Európai Bizottság E.) A magyar biztos Andor László Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás 52

53 II.6 Az Európai Parlament 53

54 Európai Parlament a polgárok érdekképviselete A Miniszterek Tanácsával együtt dönt az uniós jogszabályokról és költségvetésről Demokratikus felügyeletet gyakorol az Európai Unióvalamennyi tevékenysége felett Az egyes tagországokban megválasztott európai parlamenti képviselők száma (2010. január) Ausztria 17 Finnország 13 Lettország 8 Románia 33 Belgium 22 Franciaország 72 Litvánia 12 Szlovákia 13 Bulgária 17 Németország 99 Luxemburg 6 Szlovénia 7 Ciprus 6 Görögország 22 Málta 5 Spanyolország 50 Cseh Köztársaság 22 Magyarország 22 Hollandia 25 Svédország 18 Dánia 13 Írország 12 Lengyelország 50 Egyesült Királyság72 Észtország 6 Olaszország 72 Portugália 22 Összesen 736

55 II. Az EU intézményei II.6 A Parlament A.) A Parlament jelentősége, intézményi szerepe és jogkörei - Fogalma: az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület fő feladata, hogy az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban - Jogkörei ma: a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal közösen hoz döntést, jogszabályt (TÁRSDÖNTÉSHOZÓ/JOGALKOTÓ) > a tény, hogy közvetlenül választják, garantálja az európai törvények demokratikus legitimációját demokratikus felügyeletet gyakorol az EU intézményei, ill. a Bizottság fölött > jóváhagyja az Európa Bizottság kinevezését, felügyeli a testület munkáját, beszámoltat a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését 55

56 II. Az EU intézményei II.6 A Parlament B.) Választása, munkarendje - Választása, politikai összetétel a képviselőket 5 évre, közvetlenül választják a bekerülő nemzeti pártok képviselői a hasonló értékeket valló európai pártokkal együtt alkotnak frakciót (political groups) két nagy párt ~ néppárt ~ szocialisták - A Parlament két szinten végzi a munkáját: plenáris ülés előkészítése ~ a képviselők végzik a különböző parlamenti bizottságokban, amelyek az EU tevékenységeinek egyes területeire szakosodnak ~ a vitaindítványt ugyancsak a politikai csoportok tárgyalják meg maga a plenáris ülés 56

57 Az európai politikai pártokp Az európai parlamenti képviselői helyek politikai csoportok szerinti megoszlása(2010. január) A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport A Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) 265 Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége 184 Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal 35 Összesen: 736 Európai Konzervatívok és Reformisták Csoportja 54 A Szabadság és a Demokrácia Európája 32 Független képviselők 27

58 II. Az EU intézményei II.6 A Parlament C.) Taglétszám - Az EP taglétszáma: a Nizzai Szerződés a 27 tagú Unió számára 732 főben határozta meg és egyben maximálta az Európai Parlament képviselőinek számát. Románia és Bulgária január 1-jei csatlakozásával az EP taglétszáma átmenetileg a maximált határ fölé emelkedett a 2009-es választásokat követően - tekintettel arra, hogy eddig a Nizzában meghatározott 27 országnál nem lett több tagja az Uniónak - nem 732-re, hanem 736 főre kellett emelkednie az EP taglétszámának a 2009 utáni időszakra > a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után az EP képviselőinek száma nem haladhatja meg a 750-et (az elnökkel együtt 751- et), ahol a tagállamok legalább 6 és legfeljebb 96 képviselői hellyel rendelkezhetnek. 58

59 II. Az EU intézményei II.6 A Parlament D.) Az EP magyar képviselői - A évi LVII. tv. az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról: alapvető célja az EP Magyarországnak fenntartott parlamenti helyeire jelölt, ill. megválasztott képviselők jogállásának a közösségi jog és a hazai jog zárt, logikus rendszerré való összekapcsolása végett a közösségi jog szabályaival összhangban, a tagállamnál maradó hatáskörök keretein belül történő szabályozása. 59

60 II. Az EU intézményei II.6 A Parlament E.) Az EP hatáskörei - Az Európai jogszabályok elfogadása > a döntéshozatal különböző formáiból alapvetően három főbb eljárást érdemes kiemelni: véleményezési (konzultációs) eljárás hozzájárulási eljárás együttdöntési eljárás - Demokratikus felügyelet > a Parlament demokratikus felügyeletet gyakorol az Európai intézmények felett hivatali ideje alatt a Bizottság politikai felelősséggel tartozik a Parlamentnek, mely bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet, melyben arra kéri a Bizottságot, hogy az testületileg mondjon le a Tanács munkáját is felügyeli: a parlamenti képviselők rendszeresen kérdéseket intéznek a Tanácshoz, illetve a Tanács elnöke részt vesz az EP plenáris ülésein és legfontosabb vitáiban. demokratikus ellenőrzést gyakorol az állampolgároktól érkező petíciók vizsgálatával, illetve vizsgálóbizottságok felállításával a Parlament valamennyi uniós csúcstalálkozóhoz (az Európai Tanács valamennyi ülése) hozzájárul gondolataival. A csúcsértekezletek megnyitásakor a Parlament elnökét felkérik, hogy ismertesse a Parlament nézeteit és kételyeit az aktuális kérdésekről, valamint az Európai Tanács napirendjén szereplő pontokról. - A költségvetési hatalom > az Unió éves költségvetéséről a Tanács és az Európai Parlament közösen dönt. 60

61 II.7 Az Európai Bíróság 61

62 Az Európai Unió Bírósága a közösségi jog védelme Uniós tagországonként egy, összesen 27 független bíró ítélkezik az uniós jog értelmezésével kapcsolatos ügyekben biztosítja az uniós jogszabályok egységes alkalmazását az EU egész területén

63 II. Az EU intézményei II.7 A Bíróság A.) Fogalma - Az Európai Közösségek Bírósága: (Court of Justice of the European Communities) az 1952-es ESZAK-Szerződés hozta létre feladata legáltalánosabban: az Európai Unió hatályos jogszabályainak, azaz a közösségi jognak a betartatása, az egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása a Bíróság megfelelő jogkörrel rendelkezik arra is, hogy az egyes országok, intézmények, vállalatok és magánszemélyek közötti jogvitákat felszámolja biztosítja, hogy mindenkit azonosan kezeljenek az EU-jog szerint 63

64 II. Az EU intézményei II.7 A Bíróság B.) Feladatai - Feladatok: A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMEZÉSE ~ egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása minden tagállamban ~ felügyeli a közösségi jog betartását ~ ellenőrzi és biztosítja, hogy az intézmények a Szerződésekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el A KÖZÖSSÉGI ÉS NEMZETI JOG VISZONYÁNAK TISZTÁZÁSA > a tagállamok vagy a Közösség által megkötni szándékozott nemzetközi egyezmények, szerződések előzetes véleményezése azok a közösségi joghoz való viszonyáról - A következő eljárástípusokban hoz ítéletet: előzetes döntéshozatal iránti kereset tagállami mulasztás megállapítása iránti kereset megsemmisítés iránti kereset intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset 64

65 II. Az EU intézményei II.7 A Bíróság C.) Tagjai - Tagjai: a Bíróság tagállamonként egy-egy bíróból áll; munkáját főtanácsnokok segítik. a Törvényszék tagállamonként legalább egy-egy bíróból áll. a Bíróság bíráit és főtanácsnokait, valamint a Törvényszék bíráit az Unió olyan személyiségei közül választják ki ~ akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és ~ akik megfelelnek az Alkotmányban megállapított követelményeknek > a bírákat és főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hatéves időtartamra nevezik ki, a távozó bírák és főtanácsnokok újra kinevezhetők 65

66 II.8 A közösségi jog forrásai 66

67 II. Az EU intézményei II.9 A közösségi jog forrásai - Elsődleges jogforrások: a szerződések (az EU-t, illetőleg a három Közösséget létrehozó szerződések és azok módosításai) keretszerződési struktúra az egyes szerződésekben megfogalmazott feladatok, programok, politikák megvalósítását a származékos (másodlagos) jogalkotás biztosítja - Másodlagos jogforrások: a közösségi intézmények által alkotott jog A SZERZŐDÉSEKBEN LEFEKTETETT MENET SZERINT kötelező jogforrások ~ rendelet > teljes egészében, minden tagállamban ~ irányelv > az elérni kívánt célok követendők ~ határozat > meghatározott címzettekhez szóló, a címzettet kötelező jogi aktus nem kötelező ~ ajánlás ~ vélemény - Egyéb források: nemzetközi egyezmények az EB esetjoga általános jogelvek: az EB úgy értelmezi a közösségi jogot, hogy a jog általános szabályai betartásra kerüljenek 67

68 III.. A hatásk skörök k megosztása sa az Európai Unióban 68

69 III. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban III.1 Hatáskörök és politikák - A politikák alapvető elkülönítése a hatáskörmegosztás alapján: ahol az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik: közös politikák ahol a hatáskör a tagállamokkal megosztott: közösségi politikák 69

70 III. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban III.2 Hatáskörök az EUMSz-ben A.) A három pilléres szerkezet megszűnése - A Lisszaboni Szerződés arra építve, hogy a politikák végeredményben három kategória köré csoportosíthatók ~ kizárólagos Uniós hatáskörök ~ a tagállamok és az Unió között megosztott hatáskörök ~ alapvetően nemzeti hatáskörben maradt kérdések felszámolta a pillérrendszert, helyette rögzítette a hatásköröket ~ kizárólagos hatáskörök ~ megosztott hatáskörök ~ gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák összehangolása ~ közös kül- és biztonságpolitika ~ támogató, összehangoló és kiegészítő intézkedések 70

71 III. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban III.2 Hatáskörök az EUMSz-ben B.) Kizárólagos hatáskör, EUMSZ 2. cikk (1), 3. cikk - Ha egy meghatározott területen a Szerződések kizárólagos hatáskört ruháznak az Unióra e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktust, a tagállamok pedig csak annyiban, amennyiben ~ őket az Unió erre felhatalmazza, vagy ~ ha annak célja az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehajtása. - Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken: a) vámunió, b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében, e) közös kereskedelempolitika - Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja. 71

72 III. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban III.2 Hatáskörök az EUMSz-ben C.) A megosztott hatáskör jelentése, EUMSZ 2. cikk (2), 4. cikk - Ha egy meghatározott területen a Szerződések a tagállamokkal megosztott hatáskört ruháznak az Unióra, e területen mind az Unió, mind pedig a tagállamok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű jogi aktusokat - Ezek a hatáskörök: a) belső piac, b) a szociálpolitikának az e szerződésben meghatározott vonatkozásai, c) gazdasági, társadalmi és területi kohézió, d) mezőgazdaság és halászat, kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzését, e) környezetvédelem, f) fogyasztóvédelem, g) közlekedés, h) transzeurópai hálózatok, i) energiaügy j) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, k) a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak az e szerződésben meghatározott vonatkozásai valamint: ~ a kutatás, a technológiafejlesztés és az űrkutatás területe ~ fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás 72

73 A számonk monkérés: az előadáson elhangzottakkal kiegészítve elsődlegesen a jelen diasorban foglaltak alapján történik.