Külföldi Működőtőke-Áramlás (fogalmak, tendenciák, hatások)

Átírás

1 Külföldi Működőtőke-Áramlás (fogalmak, tendenciák, hatások) Dr. Dombi Ákos A nemzetközi tőkeáramlás formái Formái Időtáv Cél Kölcsön (kölcsöntőke) Államközi és magánhitelek Rövid Közép Hozamszerzés Politikai célok Portfolióberuházás Értékpapírvásárlás Rövid Hozamszerzés Kockázatdiverzifikáció Külföldi közvetlen beruházás (FDI, külföldi működő tőke) Zöldmezős ber., fúzió & akvizíció, tőzsdei felv., tulajdonosi hitel, újrabef. profit Közép Hosszú Hozamszerzés Kockázatdiverzifikáció Egyéb, a transznacionális vállalat üzletpolitikájához kötődő elem A külföldi közvetlen beruházással kapcsolatos mutatók Áramlási (flow) mutatók: Egy országban (FDI import), illetve országból (FDI export) adott időszak alatt végrehajtott külföldi közvetlen beruházások értéke Állományi (stock) mutatók: Adott időpontig bezárólag az FDI import, illetve export kumulált értéke (importált és exportált FDI állomány) 1

2 Az FDI import állománya (GDP %, 2007) Ausztria 44,1 Bulgária 99,8 Belgium 129,4 Ciprus 82,9 Dánia 38,9 Csehország 64,6 Egyesült Királyság 45,1 Észtország 80,5 Finnország 37,5 Lengyelország 41,4 Franciaország 36,6 Lettország 37,0 Görögország 17,0 Litvánia 38,7 Hollandia 93,3 Magyarország 72,5 Írország 74,2 Málta 110,2 Luxemburg 167,6 Románia 37,9 Németország 20,4 Szlovákia 60,3 Olaszország 17,3 Szlovénia 29,8 Portugália 51,6 EU27 40,9 Spanyolország 42,1 USA 15,3 Svédország 64,0 Japán 12,4 Forrás: UNCTAD Az FDI export állománya (GDP %, 2009) Ausztria 42,1 Bulgária 1,5 Belgium 163,2 Ciprus 41,8 Dánia 46,2 Csehország 4,9 Egyesült Királyság 65,7 Észtország 29,5 Finnország 47,1 Lengyelország 4,6 Franciaország 49,8 Lettország 3,1 Görögország 10,1 Litvánia 4,0 Hollandia 113,0 Magyarország 12,7 Írország 55,9 Málta 16,5 Luxemburg 179,5 Románia 0,7 Németország 39,0 Szlovákia 2,0 Olaszország 24,6 Szlovénia 15,3 Portugália 30,3 EU27 49,2 Spanyolország 41,1 USA 21,2 Svédország 72,2 Japán 12,4 Forrás: UNCTAD Transznacionális társaságok Transznacionális versus multinacionális társaság (Elméletben különböző, praktikusan viszont megegyező fogalmak) UN Centre on Transnational Corporations (UNCTC, ): Transznacionális társaságok: - Gazdálkodási tevékenység több országban - Globális stratégia/optimalizálás - Centralizált/egységes irányítás (az anyagazdaságban lévő bázis érdekei szerint) - Az eszközök, források, információk, felelősség megosztása a különböző országokban működő vállalatok között Egyféle csoportosítás: - Vertikálisan integrált társaságok - Horizontális konglomerátumok (A gyakorlatban vegyes formában) 2

3 A külföldi közvetlen beruházások indítékai Hagyományos felfogás: A tőke áramlásának természetes ( perverz) iránya: gazdag ország szegény ország Motivációja: a tőke magasabb határtermelékenysége Eklektikus elmélet (John H. Dunning): Az FDI megvalósulásának szükséges feltételei (OLI paradigma): 1. tulajdon-specifikus előnyök 2. helyszín-specifikus előnyök 3. internalizációs előnyök Az FDI mögöttes indítékai: 1. erőforrások megszerzése 2. piac megszerzése 3. hatékonyság növelése 4. stratégiai előny megszerzése Az OLI paradigma: Miért Hova Hogyan? OLI előnyök és piacra lépési formák Tulajdon-specifikus előnyök 1 Helyszín-specifikus előnyök 2 Internalizációs előnyök 3 Export Igen Nem Nem Kooperáció (licence, joint venture) Igen Igen Nem FDI Igen Igen Igen 1 Ownership specific advantages: cég specifikus versenyelőnyök (pl.: technológia, menedzsment & marketing ismeretek, K+F, vállalat méret stb.) 2 Location specific advantages: pl. term.-i erőforrások, olcsó munkaerő, állami támogatás stb. 3 Internalization advantages: A tulajdon-spec. előnyök vállalaton belüli kihasználásának előnyei A működő tőke befektetések motivációi, és szerepük Közép- és Kelet-Európában (90-es évek) Forrás: Antalóczy, K. Sass, M. (2000): Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon. Közgazdasági Szemle 3

4 Potenciális előnyök a tőkebefogadó ország számára 1. A gazdaságfejlesztés finanszírozási forrásainak bővülése - Hiányzó belföldi megtakarítások (belső korlát) - A folyó fizetési mérleg hiányának fedezése rövid távon (külső korlát) 2. Költségvetés bevételek növekedése: a foglalkoztatás és a termelés növelésével bővül az adóalap 3. Foglalkoztatás növekedése 4. Fejlett technológiák, know-how és korszerű menedzsment ismeretek adaptációja 5. A külföldi piacokra való bejutás Potenciális hátrányok a tőkebefogadó ország számára Aszimmetrikus függőségi viszonyok, a nemzeti gazdaságpolitika szuverenitásának csökkenése A negatív hatás az FFM-re közép- és hosszú távon Viszonylagos negatív hatás a költségvetés bevételeire (a profit eltüntetése transzferárazással) A költségvetési kiadások növekedése (szubvenciók) Elavult (egészség- és/vagy környezetromboló) technológia alkalmazása Brain drain (tehetséges, jól képzett munkaerő elszívása) Gyermekiparágak megfojtása Hazai vállalkozások kiszorítása a piacról, tisztességtelen, a szabad verseny fogalmával nem összeegyeztethető eszközökkel A külső stabilitás csökkenése az implicit eladósodás révén (külföldi tőke menekülése: implicit külső adósság explicit külső adóság) Az FDI hatása a fizetési mérleg alakulására B = (EX+C) (IM 0 + IM 1 + D) Ahol: EX : a külföldi érdekeltségű vállalatok exportja C : a külföldi érdekeltségű vállalatok alapításához és működtetéséhez kapcsolódó tőkebeáramlás IM 0 : a külföldi érdekeltségű vállalatok tevékenységének beindításához, illetve bővítéséhez kapcsolódó import IM 1 : a külföldi érdekeltségű vállalatok rendszeresen importja D : a tőkeexportőr országokba átutalt (repatriált) osztalékok és kamatok Ha B > 0 : az adott évben az ország külső egyensúlya javul a külföldi vállalatok jelenlétéből kifolyólag 4

5 Osztalékok és kvázi vállalatokból történő jövedelemkivonás (kiadás, mrd Forint, forrás: MNB) A valós egyenleget befolyásoló tényezők (Egy közelítő lista ) A gazdaságpolitika autonómiájának lehető legnagyobb mértékű megőrzése A függőségi viszonyok aszimmetriájának csökkentése (pl. nemzeti bajnokok megteremtése) A multinacionális vállalatok helyi gazdaságba való beágyazottságának fokozása A multinacionális vállalatokat a helyi kkv-kal szemben sem negatív, sem pozitív értelemben nem diszkrimináló politika (a poz. externáliák részbeni ellensúlyozása nem minősül diszkriminációnak) A beruházásösztönző eszközöknél nagyobb hangsúly a bővebb értelemben vett ösztönzőkön Az FDI ösztönzésének eszközei Szűkebb értelemben vett ösztönzők: Cél a külföldi befektetések megtérüléseinek javítása, vagy a költségek, kockázatok csökkentése/részleges átvállalása adó- és vámkedvezmény (nyereségadó, gyorsított amortizáció stb.) pénzügyi támogatások, szubvenciók egyéb beruházásösztönzők (információnyújtás stb.) Bővebb értelemben vett ösztönzők: tényezőellátottság, gazdasági/politikai stabilitás üzleti környezet fajsúlyosabb, mint a szűkebb értelemben vett ösztönzők 5

6 A beruházásvonzás költsége a fogadó országok számára Forrás: Antalóczy-Sass (2000) Az FDI ösztönzésének lépcsőfokai Első generációs beruházás-ösztönzés Alapfeltételek megteremtése és liberalizálás Második generációs beruházás-ösztönzés Beruházásösztönző ügynökség (investment promotion agency, IPA) felállítása és megerősítése Harmadik generációs beruházás-ösztönzés Célzott FDI ösztönzés a gazdaságpolitika többi elemével való koordináció erősítése A világ működő tőke importja, (mrd. USD) Forrás: Kalotay (2003): Működőtőke válságban? Közgazdasági Szemle 6

7 A világ működő tőke importja, (mrd. USD) Forrás: Kalotay (2008): A működőtőke és a évi világgazdasági válság. Közgazdasági Szemle A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐ TŐKE SZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBAN (KÜLFÖLDI MULTIK BELFÖLDÖN) Működő tőke állomány (GDP %) Forrás: Balatoni-Pitz (2012) 7

8 Külföldi érdekeltségű vállalatok részesedése a GDP-ből, a beruházásokból és a foglalkoztatásból (%) Forrás: Balatoni-Pitz (2012) Megjegyzés: külföldi érdekeltség = a külföldi tulajdon részaránya 10% A külföldi érdekeltségű vállalatok nettó exportja termékcsoportonként (millió Ft) Forrás: Balatoni-Pitz (2012) MAGYAR MŰKÖDŐ TŐKE KÜLFÖLDÖN (MAGYAR MULTIK KÜLFÖLDÖN) 8

9 FDI export (outward) és import (inward) állomány (mill. USD) Forrás: ICEG EC (2011) A top 10 magyar multi a külföldi eszközállomány alapján (2009, mill. USD) Forrás: ICEG EC (2011) TOP 10 (outward) M&A tranzakció (mill. USD) Forrás: ICEG EC (2011) 9

10 Top 11 zöld mezős beruházás (mill. USD) Forrás: ICEG EC (2011) 10