A HATVANI SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

Átírás

1 A HATVANI SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja " Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. " (Szent-Györgyi Albert) 1

2 TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSI PROGRAM... 4 Általános feladatok... 5 Eszközök, eljárások... 6 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 9 Szervezeti formák Napközi otthon Diákétkeztetés Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Diákönkormányzat Versenyek, vetélkedő, bemutatók Szakkörök Tanulmányi kirándulások Erdei iskola Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Iskolai könyvtár Iskolai sportkör Művészeti nevelés 14 Hit- és vallásoktatás KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Tevékenységek A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ ISKOLAI PROGRAM A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Szervezeti formák Képviseleti fórumok Nevelőtestületi szinten Szervezeti formák Információs csatornák Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem AZ ISKOLA HELYI TANTERVE..32 Tantervek Óratervek AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI AZ ISKOLA BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA TELJESÍTMÉNY SZERINTI ÉRTÉKELÉS Magatartás Szorgalom minősítése

3 Jutalmazások Fegyelmező intézkedések A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK.. 48 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt célja és feladatai Az egészségnevelés színterei KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM Az iskola környezeti nevelési tevékenység kiemelt célja és feladatai A környezeti nevelés színterei Alkalmazott módszerek FOGYASZTÓVÉDELMI NEVELÉSI PROGRAM Cél Az oktatás tartalmi elemei Készségek fejlesztése Tanórán kívüli programok ISKOLAI KÖNYVTÁR KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 56 MELLÉKLET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program elfogadása Jelen pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS

4 I. NEVELÉSI PROGRAM NEVELÉSI ALAPELVEK - Az életkori sajátosságok szem előtt tartása - Következetesség - A fokozatosság elve - Saját, egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása; az ismeretek előhívásának gyorsítása - Sikerélmény biztosítása - Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása/gyakorlása - A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete/gyakorlása Célok: - Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait, az azok eléréséhez elvégzendő feladatokat a társadalmi igények, a tanulók neveltségi szintjének figyelembevételével és fejlesztésük érdekében határoztuk meg. - A tanuló teljes személyiségének fejlesztése, elsősorban szilárd jellemének kialakítása, a humánum kiteljesítése. Tudjanak értéket alkotni, rangsorolni, az emberhez, a természethez humanista módon viszonyulni. - A reális önismeret, önértékelés kialakítása. - Kellő ismeretekhez juttatni a tanulókat a politikai demokrácia intézményeiről, hogy képesek legyenek állampolgári jogaik és kötelességeik gyakorlására; s az ehhez szükséges kommunikációs készség és a különbözőképpen gondolkodó emberekkel való együttműködés képességének kialakítása. - A közösségi értékek védelme, a mindennapi emberi együttélést biztosító normák tudatosítása, s az ehhez elengedhetetlen tulajdonságok - a megbízhatóság, a kiszámíthatóság, a minőségért érzett felelősség - kialakítása. - A műveltség megszerzésének igényére neveléssel a gyermek alkalmassá tétele a továbbtanulásra, önművelődésre. 4

5 - A társadalmi változásokhoz kreatív alkalmazkodás, a mások érdekeinek számbavételével okos, megfontolt érdekérvényesítés képességének kialakítása. - A lakóhelyünk, iskolánk megismeréséhez, megbecsüléséhez, hagyományainak őrzéséhez szükséges ismeretek elsajátíttatása, tevékenységek gyakoroltatása; ezzel egyidejűleg törekvésünk, hogy közelítőleg minden körzetünkben élő tanköteles gyermek itt végezze általános iskolai tanulmányait. - A célok elérésével valósulhat meg, hogy az általános iskolát végzett tanuló megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeinknek. Általános feladatok. A nevelői közösség szintjén: Jó példamutatás - a nevelőtestület jellemzője legyen a rend, fegyelem, kiegyensúlyozottság. Továbbépíthető ismeretanyag közvetítése, ehhez a szükséges átképzésben, továbbképzésben való részvétel. Gondos tervezőmunka, célravezető módszerek, eszközök meghatározása (tanmenet), a differenciált képességfejlesztés biztosítása. Az általános iskolai képzés egész időtartama alatt az értő olvasás, a nyelvikommunikációs képességek, a testkultúra hatékony fejlesztése. A követelések dinamikájának biztosítása. A követelmények indokoltságának meggyőződéssé fejlesztése. Érzelmek keltésével a kialakított normák belátásáig eljuttatni a tanulókat. A diákönkormányzat szerepének erősítése a tanulói önállóság, a felelősségteljes cselekvés gyakoroltatása érdekében. Lehetőség biztosítása szereplésre, bemutatkozásra versenyek, vetélkedők szervezésével. A szülőkkel való együttműködés erősítése. A tanulói közösség szintjén: Általában értéket védő, humánus magatartás, felelősségvállalás. 5

6 Tisztelet tanúsítása a szülők, nagyszülők iránt, családi hagyományok ápolása, az önzés leküzdése. Kulturáltság a viselkedésben, a kommunikációban, udvariasság, segítőkészség, a durvaság elutasítása felnőtt jelenléte nélkül is. Törekvés a megismerésre, igény az önművelésre, fogékonyság az esztétikum iránt. A mindennapi munka szorgalmas, rendszeres, kötelességtudattal történő elvégzése. A szülői közösség szintjén : Tudja a szülő a gyermeke nevelésével kapcsolatos kötelességeit, és tudatosan teljesítse azokat. Vállalja és közvetítse az iskola értékrendszerét. Mindenekelőtt saját gyermekének szeretetteljes, következetes nevelésével járuljon hozzá az intézmény céljainak megvalósításához. Éljen a család és iskola kapcsolattartásának lehetőségeivel. Vegyen részt az iskola rendezvényein, különösen, ha abban gyermeke konkrét feladattal/szereppel érdekelt. Rendszeres ellenőrzéssel hasson oda, hogy gyermeke vállalt feladatait kitartóan végezze. Eszközök, eljárások. Tanítási órán: - az ismeretanyag feldolgozásához rendelkezésre álló tantárgyspecifikus tanulói, tanári segédletek, grafikai taneszközök, auditív, vizuális, audiovizuális információhordozók tanulókísérleti eszközök, tanári demonstrációs eszközök, oktatástechnikai taneszközök - szülői engedéllyel a tanulók saját (nyomtatott, transzparens, hanganyag stb.) eszköztára - fentiekkel az aktív és önálló, egyben racionális tanulás segítése Tanítási órán kívül : - valamennyi, a tanítási órákra rendelkezésre álló eszköz használata a tanórán kívüli foglalkozásokon is a nevelők illetve a tanulók rendelkezésére áll 6

7 - a tanórán kívüli foglalkozásokon - pl. szakkör készített eszközök felhasználhatók egyéb tanórán kívüli programokon pl. kiállítás, bemutatás, ajándékozás Iskolán kívül : - a nevelő-oktató munkánkkal megvalósítandó célok, feladatok elérésében jelentős szerepet kapnak az iskolán kívüli eszközök/tevékenységek is: kirándulások, tárlatlátogatások, hangversenyek, szereplések különböző ünnepi alkalmakkor, táborozások, sportegyesületi tagság, zeneiskola stb. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek megfelelően az alábbi csoportosítás végezhető el. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: meggyőzés minta példa példakép eszménykép bírálat önbírálat beszélgetés felvilágosítás tudatosítás előadás vita beszámoló A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés megbízás ellenőrzés 7

8 értékelés játékos módszerek gyakorlás A magatartásra ható módszerek: ösztönző módszerek ígéret helyeslés bíztatás elismerés dicséret osztályozás jutalmazás kényszerítő módszerek felszólítás követelés parancs büntetés gátlást kiváltó módszerek felügyelet ellenőrzés figyelmeztetés intés tilalom átterelés elmarasztalás Nyelvi (verbális) eszközök: beszéd beszélgetés interjú Nem nyelvi (non verbális) eszközök: 8

9 arckifejezés szemmozgás tekintet Szociális technikák: térközszabályozás testhelyzet. testtartás mozdulatok (gesztusok) kulturális jelzések technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: fejlesztő interjú fejlesztő beszélgetés szociális készségfejlesztő technikák: minta- és modellnyújtás megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) szerepjáték dramatizáló tevékenység SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Nevelési feladatok. - A tanulók erkölcsi nevelése: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. - A tanulók értelmi nevelése: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. - A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 9

10 - A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. - A tanulók akarati nevelése: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. - A tanulók nemzeti nevelése: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. - A tanulók állampolgári nevelése: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. - A tanulók munkára nevelése: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. - A tanulók egészséges életmódra nevelése: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az osztályfőnöki órákon - minimum 10 óra - az és 7. évfolyamokon ezeket a kérdésköröket fel kell dolgozni. Szervezeti formák. - hagyományos tanórákon alkalmazott nevelési formák - kompetencia alapú oktatáson alapuló nevelési formák - differenciált foglalkoztatás - iskolaotthonos nevelés az 1-2. évfolyamon. - Hagyományőrző tevékenységek: 10

11 Napközi otthon: Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk: október 23-a, október 6-a, március 15-e évfordulója valamint június 4. alkalmából. Az iskolai hagyományainknak megfelelően egyéb rendezvényeket, összejöveteleket tartunk az SZMSZ-ben leírtak alapján. Az iskolában kirándulási terv készül, amelynek alapján tanulóink megismerik hazánk tájait, történelmi emlékhelyeit. A napközis csoportok kialakításakor homogén csoportok szervezésére kell törekedni. Diákétkeztetés: Tanítás nélküli napokon legalább 10 jelentkező esetén biztosítjuk a napközi otthoni ellátást. A napközis és tanulószobai korrepetálásokon a szaktanárok által odairányított tanulók részvétele kötelező, de a korrepetálást saját elhatározásból is igénybe vehetik a tanulók. Ennek során törekedni kell a helyes étkezési szokások kialakítására és azok tudatos alkalmazására. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Diákönkormányzat: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lemaradó diákok felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 11

12 Versenyek, vetélkedő, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Érdeklődés alapján hirdetjük meg a szakköröket, annyit, amennyit a Fenntartó engedélyez és finanszíroz. Énekkar Diákszínjátszás Tanítási dráma - tánc Diákújságírás KRESZ Környezetvédelem Könyvtárhasználat sakk nyelvvizsga-előkészítő zenei előkészítő háztartástan stb. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára a kirándulási terv alapján évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A részvétel önkéntes. A tanulmányi kirándulás pénzügyi fedezetét a szülői befizetések biztosítják - szükséges az érintett tanulók szülői közösségének beleegyezése. 12

13 Erdei iskola: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. A részvétel önkéntes. Pénzügyi fedezetét a szülői befizetések biztosítják, s szükséges még a szükséges az érintett tanulók szülői közösségének beleegyezése. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel önkéntes amennyiben költségekkel jár. A felmerülő költségeket a szülők befizetése biztosítja. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését és a tantervi követelmények teljesítését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, ahol az ingyenes internetezési lehetőség is biztosított számukra. Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Iskolánk egyik profilját a sportélet fejlettsége jelenti. Művészeti nevelés: A Szent István Általános Iskola pedagógiai tevékenységének másik nagy profilja a művészeti nevelés ezen belül tanulóinknak lehetősége van magas színvonalon az ének-, a táncművészet, valamint a képzőművészetekben kibontakoztatni tehetségüket. 13

14 Hit- és vallásoktatás: Iskolánkban a történelmi egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az osztályközösség a tanulók iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető munkaközössége. Ebben a formában a közös cél érdekében mindenkinek hajlandónak kellene lennie a közös értékrendek elfogadására, ennek megfelelően viselkedik, munkálkodik. A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és tudat tart össze. Célunk olyan igazi közösségek kialakítása, amelyek a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti- és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait, életkori jellemzőit. Továbbá célunk, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse a tanuló fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: család; az iskolán kívüli közösségek; az iskola. A pedagógiai program szempontjából az iskola keretén belül működő (működhető) közösségi nevelés területei: tanórák; tanórán kívüli foglalkozások; diákönkormányzati munka; szabadidős tevékenységek. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: 14

15 Az osztályközösség a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető munkaközössége, ahol a csoportba szerveződés véletlenszerűen történik. Ebben a formában a közös cél érdekében mindenkinek hajlandónak kellene lennie a közös értékrendek elfogadására, ennek megfelelően kellene viselkednie, munkálkodnia. Ennek érdekében az alábbiak megvalósítására törekedhetünk: a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a tanuló kezdeményezéseinek segítése, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése, a tanulók önállóságának kifejlesztése illetve fejlesztése, a már elért eredmények továbbfejlesztése, különböző változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzetének erősítése, olyan nevelő kollektíva kialakítása mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt foglalkozások, napközis szabadfoglalkozások, kirándulások és túrák érzelemmel teli élményei kiváló fejlesztési területek. Ennek érdekében a nevelő: nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, a tevékenységek átgondolt pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, ismertesse meg a tanulókkal a társas együttműködés alapvető szabályait, a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a séták, túrák, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősségérzetet. 15

16 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanuló a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségének megfelelő szinten önállóan intézi saját ügyeit. Hogy mindez minél maradéktalanabbul valósulhasson meg, minden pedagógus feladata a következő: olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a kialakított, meglevő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, a közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségek tevékenységét is. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztési feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményekre épülő módszerekre kell építeni. Ezért a feladatok a következők: jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szülőkkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik történelmi és kulturális örökségeinket, a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmakként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön, a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség, az egymásrautaltság érzése, az egyéni képességekre, aktivitásra való építés, 16

17 olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. A közösségi nevelés színterei és alkalmai: Tanórán belül: - Tanítási órákon a tantárgyak tananyagához kötődő alkalmak. - Osztályfőnöki órákon az óra témájához fűződő lehetőség. - Könyvtárban, művelődési intézményekben tett látogatások. - Tanulmányi kirándulások. - Sportversenyek, vetélkedők. Tanórán kívüli: Ünnepélyek: Tanévnyitó. Karácsonyi ünnepség és a templomi hangverseny műsorának előadása. Tanévzáró és ballagás. Nemzeti Ünnepek, megemlékezések: Október 6. Október 23. Március 15. Június 4. Hagyományos programok: (Az éves munkaterv rögzíti: feladatok és felelősök megjelölésével.) FÓRUM a nyolcadikosoknak az iskolaválasztással kapcsolatban Halloween Party - angol nyelvű program Mikulás nap Karácsonyi Ünnepség Farsang; Volt tanítványainknak lehetőséget biztosítunk osztálytalálkozó szervezésére; 17

18 Iskolai szintű kirándulás kétévenként Gyermeknap; Iskolai Napok : kiállítás, vidámballagás, GÁLA (művészeti bemutató). Aktuálisan, igény szerint a tehetséggondozó művészeti szakkörök, az év során sikeres produkciók bemutatkozása. Táborozások, szervezett túrák: - nyári táborok, erdei iskola. 18

19 BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek arra irányulnak, hogy megelőzzük a tanuló személyiségének sérülését, illetve enyhítsük, lehetőség szerint szűntessük meg a már bekövetkezett károsodásokat. A megelőzés feltétele, hogy a pedagógus jól ismerje a gyermek szubjektív állapotát. Különböző vizsgálati módszerekkel pl. szociometria meg kell ismerni a gyermekek egymáshoz való viszonyát, a tanuló közösségben elfoglalt helyét, kapcsolatai jellegét. Az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős feladata különösen a magatartási problémákkal küzdő gyermekeink figyelemmel kísérése egyénre szabott feladatok adása az érintett tanulók bevonása érdeklődési körüknek megfelelő tanórán kívüli tevékenységekbe jó képességeik megerősítésére, fejlesztésére rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel (családlátogatás, fogadóóra). A gyermek fejlődése károsodásának kezelését egyidejűleg a gyermek, a gyermek kortárs közössége, a szülő/család és a pedagógus együttműködésével kell kezelni. Az iskolai keretben nem megvalósítható feladatokhoz igénybe kell venni a Pedagógiai Szakszolgálat a Nevelési Tanácsadó a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét. Tevékenységek Szoros kapcsolat a partner intézményekkel, az óvodákkal, a nevelési tanácsadóval, a tanulási és képesség vizsgáló bizottsággal és a gyermekjóléti szolgálattal. Iskolán belül a belső gondozói rendszer működtetése 2 fő belső gondozó irányításával A fejlesztő pedagógusok mindennapos munkakapcsolata az érintett nevelőkkel, szaktanárokkal. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás. Az iskolaotthon A napközi otthonban folyó foglalkozások. A felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások. 19

20 A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai. A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. A fejlesztő foglalkozások. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A nevelő-oktató munka egyik legfontosabb része a tehetség felismerése és gondozása, mert napjainkban is helytálló, hogy a kreatív, az élet valamely területén tehetséges emberek a fejlődés mozgatórugói, ők viszik előbbre a világot. A tehetség, vagyis az emberi tulajdonságok, képességek rendszere azonban csak az egyén és környezete közötti megfelelő kapcsolatban, megfelelő pedagógiai, pszichológiai módszerekkel hozható felszínre. A tanulók számára különböző tevékenységformákkal lehetőséget kell biztosítani képességeik megismerésére. A tehetséggondozás formái, keretei - tanítási órákon lehetőség szerint differenciálás a tananyagban, módszerekben - csoportmunka - emeltszintű oktatás - szakkörök - énekkar - sportköri órák - szaktárgyi, kulturális és sportversenyek - különböző iskolai és iskolán kívüli feladatmegoldó versenyek - vetélkedők - pályázatok - művészeti bemutatók - javaslat iskolán kívüli foglalkozásokon való részvételre (zeneiskola, sportegyesületek stb.) - tájékoztatás középiskolára előkészítő tanfolyamokról 20

21 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK A gyermekvédelmi törvény elsősorban az önkormányzatok gyermekvédelemmel összefüggő kötelezettségeit rögzíti, amellyel azonban jobbára áttételesen a közoktatási intézményeknek is kijelölt feladatokat. A gyermekvédelem jogi hátterének teljességét a szociális törvényben található szabályozások jelentik. A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Összefügg azzal, hogy az iskolában olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek számára biztosítsa a fejlődéshez szükséges feltételeket, lehetőségeket a tanulók képességeinek, tehetségének kibontakozásához, hogy szükség estén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége magába foglalja: a családdal, szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét, a tanulói szervezetek, diákönkormányzat munkájának segítését, bevonását az intézmény döntéshozatalába, az iskolai munka tervezésébe, azokat az iskolai tevékenységeket, amelyek arra irányulnak, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, véleményt nyilvánítsanak az őket érintő kérdésekben, a tanuló személyi jogainak tiszteletben tartását, a tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, segítségnyújtás a tanulóknak abban, hogy meg tudjanak felelni az előírt tantervi követelményeknek, viselkedési és magatartási elvárásoknak, a család anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszer-ellátásban részesüljön, a gyermek napközi, ill. tanulószobai ellátásának biztosítását. 21

22 A gyermek- és ifjúságvédelem valamennyi pedagógus számára kötelezettség, de különösen a GYIV- felelősnek és az osztályfőnököknek a feladata. A pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységei Közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetetésében. Biztosítani kell bármilyen hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását, amennyiben észrevette, hogy a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlott, felfigyelt a családban jelentkező gondokra, problémákra (pl. a szülők anyagi helyzetének romlása, vagy a családi élet megromlása) jeleznie kell az iskolai GYIV- felelősnek, aki intézkedik, vagy ha az iskola nem tud segíteni, jelzi a problémát a Gyermekjóléti Szolgálatnak. Iskolán belül Feladatok A veszélyeztetett gyermekek esetében: a veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, jelzés a Gyermekjóléti Szolgálatnak, a veszélyeztetett gyermek tanulmányi munkájának figyelemmel kísérése, Drog- és bűnmegelőzési programok megtartása, a hasznos szünidei elfoglaltság nyári táborok- ajánlása, biztosítása, tanácsadás tanulóknak, szülőknek, tanároknak, szociális ellátások számbavétele (pl. reggeli ügyelet, ingyenes étkeztetés). A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányos helyzetű gyermekek felmérése az osztályfőnökök közreműködésével, nyilvántartásba vétel, javaslat további teendőkre, tanulmányi előmenetelük figyelemmel kísérése, hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, 22

23 tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak, szociális ellátások számbavétele. Az iskola valamennyi gyermekének esetében általános prevenciós tevékenységek az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében, mentálhigiénés programok szorgalmazása, kapcsolattartás a diákönkormányzattal, szociális ellátások számbavétele, minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete Felelősök A gyermekvédelmi felelős: Osztályfőnök Nevelők Iskolán kívül Feladatok a gyermek nevelési tanácsadóba irányítása javaslat a szülőknek a családsegítő szolgáltatásainak igénybevételére javaslat a gyermek ideggondozói, gyermekpszichiátriai vizsgálatára segélykérelem kezdeményezése az illetékes gyámhatóságtól pártfogó kirendelésének szorgalmazása a gyámhatóságon súlyos esetben rendőrségi feljelentés Felelősök szülők nevelőszülők gyámhatóság nevelési tanácsadó családsegítő egészségügyi intézmények rendőrség 23