A VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010

2 TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSI PROGRAM... 3 I. Helyzetelemzés... 4 II. Alapelvek és célok... 7 III. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok IV. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok V. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok VI. Szociális hátrányok enyhítése VII. Felzárkóztatás, tehetséggondozás VIII. Szülő, tanuló, iskola együttműködésének formái IX. Hagyományok HELYI TANTERV I. A képzés rendje II. A továbbhaladás feltételei III. Ismeretek számonkérésének formái, értékelés, motiváció IV. Tankönyvek, eszközök kiválasztásának elvei V. Egészségnevelési és környezeti nevelési program VI. Tantárgyi struktúra VII. Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI

3 NEVELÉSI PROGRAM Az 1831-ben alapított Verseghy Ferenc Gimnázium Szolnok Megyei Jogú Város fenntartásában működő országos hírű intézmény. A 180 éves iskola kezdettől fogva a következetes tanári munkát és az emberséges, de szigorú követelményrendszert állította előtérbe. E ténynek köszönhető, hogy iskolánk népszerűsége város- és a megyeszerte töretlen. Az alábbiakban a mindenkor gimnáziumként működő középiskola szeptemberétől érvényes pedagógiai programját határozzuk meg. A nevelési programot és a helyi tanterveket a tantestület készítette el, azt a diákönkormányzattal, az iskolaszékkel, a szülői választmánnyal véleményeztettük, észrevételeiket beépítettük. A programról nevelőtestületi értekezleten döntöttünk. A program készítésekor irányadó szempontok voltak: az 1998-ban bevezetett pedagógiai program és módosításai, a 2000-ben kiadott, többször módosított kerettantervek, a rugalmas alakíthatóság, hogy partnereink igényeinek megfelelhessünk, a múlt értékeinek megőrzése, a program kellő gazdagsága, hogy abból a megcélzott különböző szintű képzésekhez anyagot lehessen választani, az évi. évi Közoktatási törvény, a 11/1994. évi MKM rendelet, évi CLV. Törvény a fogyasztóvédelemről, 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet, illetve ennek módosításai. Programunkkal minden tanuló számára lehetővé tesszük az érettségi vizsgán való eredményes szereplést, a kétszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítését. A program alkalmas arra is, hogy a valamiben nagyon tehetséges tanulók képességeit kibontakoztassuk. A tárgyi és személyi feltételek ehhez adottak, intenzív tanulói és tanári munkával a program megvalósítható. 3

4 I. HELYZETELEMZÉS Az alábbiakban az iskola pillanatnyi helyzetét rögzítjük: 1. Az intézményben 4 évfolyamos nappali tagozatos gimnáziumi képzés folyik, évfolyamonként 4 osztállyal. Az igazgató munkáját két igazgatóhelyettes és egy gazdasági főmunkatárs segíti. Az iskolavezetés munkáját a tantestület mellett a gazdálkodási szervezet, az iskolatitkárok és a technikai személyzet segíti. 2. A működő osztályok mindegyikében van valamilyen speciális képzés. Az a osztályokban a természettudományoknak, a b osztályokban a matematikának, a c osztályokban az angol, illetve a német nyelvnek, a d osztályokban a társadalomtudományoknak van kiemelt szerepe. 3. A gimnáziumban két idegen nyelv tanulása kötelező. Az általános iskolai előtanulmányoktól függően az első idegen nyelv az angol vagy a német nyelv lehet. Második idegen nyelvként a fenti kettő mellett a francia nyelvet tanítjuk. Megfelelő számú jelentkező esetén az orosz nyelv is lehet második idegen nyelv. 4. A matematikát, valamint az angol és német nyelvet három különböző szintű program szerint tanítjuk. Megfelelő számú jelentkező esetén más tantárgyakból is biztosítjuk a különböző szintű felkészítést. 5. A tanítás eredményességét az alábbi tények bizonyítják (a részletes adatok megtalálhatók iskolánk honlapján a különös közzétételi listánkban): az iskola tanulmányi átlaga több éve 4,4 fölött van; bukási arányunk 0,5% alatt van, de jellemzőek a bukásmentes tanévek; lemorzsolódás alig van; a kompetenciamérések országos átlagot meghaladó eredményei; a többszörös (tagozattól függően 3-10-szeres) túljelentkezés; 12. évfolyamos tanulóink mindegyike sikeres közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát tesz, ezek átlaga évek óta 4,5 felett van; az egyetemi-főiskolai felvételi arány az utóbbi időben 90 % körüli; tanulmányi versenyeken eredményesen szerepelnek tanítványaink, sok szép siker született az országos szintű versenyeken. Különösen örömteli az elmúlt években az OKTV országos döntőin elért eredmények sora. Ki kell emelnünk diákolimpiai sikereinket fizika, kémia és földrajz tantárgyakból. 4

5 6. A tanulmányi munka mellett sikeresek tanítványaink a sport és kulturális versenyeken is. Feltételeink és eredményeink különösen a labdajátékokban (kosárlabda, röplabda) jók. Az atlétikában, kajak-kenuban, evezésben, aerobicban, lábtoll-labdában elért kiemelkedő teljesítményeket az egyesületekben való felkészülésnek is köszönhetjük. Az énekkar többször kapott arany minősítést az Éneklő Ifjúság versenyen, bár rendkívüli erőfeszítést követel a szaktanártól a tanulók motiválása. 7. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulóinkat fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus fejleszti. 8. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink számára biztosítjuk az esélyegyenlőséget. 9. A nyári táborok, az évközi túrák, a reutlingeni testvériskolai kapcsolat programjai, a téli időszakokban megszervezett sítáborok színesítik munkánkat. A gyógytestnevelés órákat két egyetemi végzettségű kollégánk tartja iskolánkban. 10. Az alapvető tárgyi feltételek adottak: tantermeink rendezettek, bútorzatuk megfelelő; az elválasztható terű tornateremben a testnevelés és gyógytestnevelés oktatása biztosított; a számítástechnika-oktatás alapvető feltételeit kialakítottuk, és folyamatosan javítjuk; a könyvtár működése jó színvonalú; diákjaink kulturált körülmények között ebédelhetnek; az audiovizuális és digitális eszközök megfelelő mennyiségben és minőségben állnak rendelkezésre; a szertárak anyagát folyamatosan pótoljuk, korszerűsítjük (jelentős felújítás történt a kémia és fizika szaktantermekben, amelyek biztosítják e tantárgyak magas szintű oktatásának lehetőségét). 12. A tanári kar Az oktató-nevelő munka magas szintű művelésének feltételei biztosítottak az intézményben. A nevelőtestület munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége nagyon jó. Pedagógiai tevékenységünk központjában az emberközpontú nevelés áll. Legfontosabb feladatunk a személyiség sokoldalú fejlesztése, a tehetséggondozás hatékonyabbá tétele. Ehhez szükséges a nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése (továbbképzések, konzultációk, a szakmai munkaközösségek tevékeny 5

6 munkája). Egységes, szakmailag magas szintű munkát végző tantestület képes csak megfelelni a szülők, a társadalom egyre nagyobb elvárásainak. Az iskola feladata, hogy szilárd alapokat teremtsen, tegye nyitottá, fogékonnyá a tanulókat az értékek befogadására, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában. A sikerélmény kitartó tevékenységre sarkall, és teljesítményképes tudást eredményez. Ennek elérése, közös munkával történő kialakítása a célunk. 13. A Comenius 2000 minőségfejlesztési program folyamatszabályozásán, az Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP) feladat-meghatározásain és a törvény által előírt méréseken nyugszik Iskolai Minőségirányítási Programunk (IMIP). A minőségfejlesztési program keretében elkészített és részletezett folyamatleírások az iskolában folyó nevelő-oktató munka egyes mozzanatainak leírását tartalmazzák. A Minőségirányítási Program a kidolgozott eljárási rendszerek hatékony működtetését, folyamatos karbantartását segíti. Az IMIP keretében rendszeresen elvégezzük az alkalmazottak teljesítményértékelését, végrehajtjuk az igény- és elégedettségmérést, illetve a programban meghatározott eljárásrend alapján elvégezzük a teljes körű intézményi önértékelést. 14. Alapítványok Céljaink megvalósításában komoly segítséget nyújt "A Verseghys Diákokért Alapítvány. Vagyonának gyarapodásával a tárgyi feltételek javítását, az arra alkalmas diákok tanulásának segítését tudja vállalni. Kiemelt feladatának tekinti, hogy segítse az iskola külföldi kapcsolatainak az ápolását, fejlesztését, ezzel az idegen nyelvek hatékonyabb elsajátítását. Az alapítványt az alapító okirata szerint öttagú kuratórium irányítja. Elnöke az iskola igazgatója, tagjai két szülő, a Polgármesteri Hivatal egy munkatársa és a tantestület egy tagja. Az Alma Mater Alapítvány támogatja rászoruló nyugdíjas kollégáinkat és szükség esetén családtagjaikat, valamint segíti elhunyt kollégáink és Verseghy Ferenc sírjának gondozását. 6

7 II. ALAPELVEK ÉS CÉLOK Az alapelvek és célok megfogalmazásában figyelembe vett szempontok: az iskola tekintélyt parancsoló múltja; helye a város, a megye, az ország iskolahálózatában; szülői, tanulói elvárások; az új évezred magyar társadalmának igényei, lehetőségei 1. Az alapvető cél Szülők, tanulók, tanárok közös igénye, hogy az iskola alapvető feladata az legyen, hogy a főiskolai, egyetemi továbbtanulásra alkalmassá tegye diákjait. Erre kötelezi a múltja, az, hogy Szolnok első középfokú intézményeként egyedül működött a városban 100 éven át; a jelene, amely szerint eredményeit illetően az ország legjobb középiskolái között van; s az a képessége, hogy értékeit megőrizve tudja higgadtan követni a változásokat. 2. A nevelési-oktatási folyamatban elsajátítandó kompetenciák és definíciójuk: A 243/2003. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 202/2007. Kormányrendelettel történt módosítása az Európai Unió oktatáspolitikai alapelveinek megfelelően meghatározza a kulcskompetenciákat tartalmazó keretrendszert. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az alább felsorolt kulcskompetenciák elsajátíttatása intézményünk számára is kiemelten fontos feladat Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás) valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 2.2 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban, a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megér- 7

8 tése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. 2.3 Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 2.4 Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ között lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 2.5 Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 2.6 A hatékony, önálló tanulás kompetenciája A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és 8

9 beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 2.7 Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 2.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenység során van szükség. 2.9 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 3. Hangsúlyos szakmai értékek Az iskolában folyó munka alapvető értéke az egyes műveltségi területeken meghatározott ismeretek, készségek, jártasságok megszerzése, az ott meghatározott követelmények telje- 9

10 sítése. Ezt mindenkitől elvárjuk. Emellett fontos, hogy a valamiben tehetséges diákok váljanak versenyképessé, mert egyre inkább szükség van a tehetségeket maximálisan kibontakoztató tevékenységre. Ennek a munkának különösen nagy a rangja. 4. Kiemelten kezelt tantárgyak Az iskola általánosan művelt embereket kíván falai közül kiengedni. Ez azt jelenti, hogy nem tesz különbséget az egyes műveltségi területek között. A lehetőségek korlátai, a társadalom változó igényei viszont követelnek bizonyos prioritásokat. Korunk nagy kihívása a természettudományos műveltség rangjának visszaadása, mely uniós és országos oktatáspolitikai elvárás is. Meglévő adottságainkra (személyi, tárgyi) építve igyekszünk az országos átlagnál jóval nagyobb súlyt adni a természettudományos tantárgyaknak. A matematika és az idegen nyelvek súlya iskolánkban továbbra is alapvető fontosságú. 5. Milyen embert kíván az iskola nevelni? Kimenetkor a diák az ifjúkor kezdetén van. Ki kell tehát alakítanunk mindazokat a képességeket, készségeket, jártasságokat, magatartási formákat, az egyéni és társas életben elvárt erkölcsi normákat, amelyek a teljes emberi élethez szükségesek. Kiemelten fontos, hogy az iskolánkban tanuló, nevelkedő diák egészséges, edzett, kommunikációképes, kreatív gondolkodású, a változásokra fogékony, a másik embert tisztelő, jogait ismerő legyen. Fontos, hogy egészségesen éljenek, és a környezeti értékek védelmére kész nemzedék tagjaivá váljanak tanítványaink. 6. Kinek kínálja programját iskolánk? Azon 14 éves, kamaszkorú fiataloknak, akik: a diákot tisztelő, ezért őt maximálisan segítő, és ennek megfelelően követelő tanároktól kívánják megtanulni az egyes műveltségi területeken megfogalmazott ismereteket; a kemény munka mellett emberséget, megértést szeretnének kapni; képesek arra, hogy a korábban felhalmozódott hiányosságokat pótolják; elfogadják a másik ember másságát; elfogadják az iskola alapvető céljait, ennek megvalósításáért képességük szerint cselekedni akarnak; elfogadják az iskola múltját, ebből adódó hagyományait, azt az értékrendet, hogy lehet intenzíven dolgozni és közben jól érezni magunkat. 10

11 A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK 1. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Az iskolában folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a Pedagógiai Programban, a Minőségirányítási programban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban és a Házirendben) meghatározott elvárásoknak való megfelelést vizsgálja. 1.1 A pedagógiai munka ellenőrzése az alábbi területekre terjed ki: A nevelő-oktató munka színvonalára a tanítási órákon; (felkészülés, az óra felépítése, szervezése, módszerei, a tanulók ellenőrzése, mérése, az óra eredményessége) A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. A tanár-diák kapcsolatra, a szülőkkel való kapcsolattartásra. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. A tanulók iskolai munkájában a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének a szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. Az iskolai és osztályközösségben végzett tevékenységre. A tanuló fegyelmezettségére, viselkedésére, magatartására. 1.2 Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alábbi méréseket végezzük el: a) Teljes körű intézményi önértékelés Két és félévenként a Comenius programban meghatározottak szerint. SWOT analízis (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) készítése két és félévente. b) Partneri igény- és elégedettség mérés A pedagógusok körében: A tanári elégedettség mérése kérdőíves módszerrel minden évben Klímavizsgálat A szülők körében: Szülői elégedettség mérése Kérdőíves módszerrel minden évben (reprezentatív mintán) 11

12 A tanulók körében: Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel minden évben (reprezentatív mintán) Tantárgyi mérések: Bemeneti mérés angol és német nyelvből. A mérés célja a tudásszint mérése, illetve a csoportok optimális kialakítása. Kötelező érettségi tantárgyak esetén (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelvek) a kimeneti mérés az érettségi vizsga; A tanítási folyamat közben végzett mérés - a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek elsajátítási szintjének mérése magyar nyelv és irodalomból, történelemből a magyar irodalmi, illetve történelemi korszakok lezárásakor; matematikából, fizikából, kémiából, biológiából a meghatározó fejezetek lezárásakor; testnevelésből a tantervben előírtak szerint. A nem pedagógus dolgozók körében: személyes interjú, beszélgetés módszerrel minden évben. A közvetett partnerek körében: személyes interjú, illetve levél, kérdőív módszereivel. 1.3 Minőségbiztosítás Az iskolánkban folyó minőségbiztosítási tevékenység célja a partnerközpontú működés és a teljes körű folyamatszabályozás, amely lehetővé teszi az iskolában folyó munka törvényi megfelelését, minőségének folyamatos fejlesztését. A partnerközpontú működés alapvető feladata az iskolai partnerek (elsősorban: tanulók, szülők, alkalmazottak és fenntartó) elégedettségének növelése. A partnerközpontú működés alapja ugyanis az a - nevelőtestületünk által is vallott - felfogás, mely szerint az oktatás részben szolgáltatás is, tehát a pedagógusoknak figyelembe kell vennie azoknak a véleményét is, akiknek szolgáltat. Nevelőtestületünk úgy látja, hogy iskolánk csak akkor tudja eredményesen ellátni feladatát, ha eközben figyel azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll: a szülőkre, a tanulókra, a fenntartóra. 12

13 Pedagógusainknak egyeztetniük kell saját véleményeiket, tapasztalataikat a partnerek javaslataival, elvárásaival. A nevelőtestület csak ez alapján határozhat el különféle változtatásokat iskolánk nevelő-oktató munkájára vonatkozóan. E változtatások alapvető célja partnereink elégedettségének növelése. Partnereink igényeinek kielégítése természetesen csak bizonyos keretek között érvényesülhet. Iskolánknak minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, az iskola múltjára és az ebből fakadó stabil értékrendjére, valamint a jogszabályok előírásaira is. (A minőségirányítási rendszer felépítését és működtetési rendjét az Iskolai Minőségirányítási Program tartalmazza.) 2. Személyi és tárgyi feltételek 2.1 Személyi feltételek A négy évfolyam 16 osztályában a vezetőkön kívül annyi pedagógusra van szükség, amennyi hetente el tudja látni a helyi tanterv által meghatározott órákat. A feladat akkor oldható meg viszonylag problémamentesen, ha minél több többszakos nevelő van. Ezt a tanári állások betöltésénél, a pedagógusok továbbképzésénél figyelembe kell venni. A tanári kar összetételének kialakításakor törekedni kell a nemek közötti elfogadható arány megvalósítására, a teljeskörűségre. Óraadókat csak indokolt esetben foglalkoztatunk. 2.2 Tárgyi feltételek A program megvalósításához alapjában adottak a tárgyi feltételek. Minden osztálynak saját osztályterme van. A csoportbontásra rendelkezésre áll még két, több mint 30 fő befogadására alkalmas terem és öt fő befogadására alkalmas terem. Az informatika oktatását jól felszerelt számítástechnika terem biztosítja. A testnevelés foglalkozásokra nagy tornacsarnok áll rendelkezésre. Alkalmas egyszerre két csoport befogadására, megfelelően elkülönítetten. Rendezett, nagy olvasóteremmel működik a könyvtár. Elkülönítetten kémia és fizika szertár működik. A történelem és földrajz térképek elhelyezése megfelelő. Megfelelő számú audiovizuális és informatikai eszköz áll rendelkezésre. 13

14 Fejlesztést igényel: A szertári állomány, a szemléltető és tanulókísérleti eszközök fejlesztése folyamatos feladat. A könyvtár állománya, a kép- és hanganyagok folyamatos aktualizálása mindenkor feladat. A számítógépek számának, minőségének növelése szükséges, folyamatos feladat a szoftverek beszerzése. A tanári szobában a megfelelő munkafeltételek biztosítása állandó feladat. Az iskola épülete kívül és belül megfelelő, környezete esztétikus. Ennek megtartása folyamatos feladat, amit a felújítás tervszerű megvalósításával lehet biztosítani. GAZDÁLKODÁSI FOLYAMAT A Verseghy Ferenc Gimnázium részben önállóan gazdálkodó intézmény, melynek könyvelését, pénzügyi irányítását Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata végzi. Az iskola speciális helyzetéből adódóan minimális saját bevétellel rendelkezik. Csupán a tornaterem bérletéből származó bevételt lehet "szabadon" a hiányok pótlására fordítani. Az étkezési bevételek a vásárolt élelmezési kiadásokat csak részben fedezik, az önköltséges tanfolyamok térítési díja alacsony, fejlesztést nem tartalmaznak. A költségek fedezetét tehát a Város költségvetésének kell biztosítania. Az egyes programokhoz tartozó óraszámokon túli órák szülői és tanulói kérésre, a személyi feltételektől függően szervezhetők. A szülők egyetértésével, kezdeményezésükre megszervezzük ezeket a foglalkozásokat. Finanszírozásuk csak önköltséges alapon lehetséges. 14

15 III. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FEL ADATOK Az iskolában folyó pedagógiai munka a tanulók teljes személyiségének fejlesztését, az ismeretek, készségek, képességek bővítését szolgálja. Alapvető feladatunk, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket, erkölcsi normákat a tanulóink elsajátítsák, s ezek határozzák meg viselkedésüket, magatartásukat. Melyek ezek az értékek? A világ megismerésének igénye, a folyamatos önművelés képességének kialakítása, az önálló ismeretszerzésre való törekvés igénye. Az önismeret, önbecsülés fontosságának felismerése; felelősségvállalás saját sorsának alakításáért. Nyitottság, fogékonyság az emberi kapcsolatokra; a másik elfogadása, megbecsülése, tapintat, őszinteség, az együttműködési készség kialakítása. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény, az egészséges személyiség kialakítása, a testmozgás iránti igény fontosságának tudatosítása. Az egészség- és környezetvédelem problémái iránt fogékony, a problémák megoldásában való aktív részvétel igényének és képességének kialakítása. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése; a társadalmi problémák iránti érdeklődés felkeltése; aktív részvétel az iskolai és a helyi közéletben. A szervezeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismerése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése; egészséges nemzeti önbecsülés. Fegyelemre, önfegyelemre nevelés; a konfliktusok kezelésének képessége, előítéletmentesség. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy segítse ezen értékek elsajátítását. Ezt szolgálják a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, s az ezekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. A személyiségfejlesztés legfontosabb színterei: a tanítási órák (motiválás, képességfejlesztés, problémamegoldó gondolkodás); iskolai ünnepségek, megemlékezések; tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások, szakkörök; sportköri foglalkozások; 15

16 a diákönkormányzat, tanulói közösségek tevékenysége; a tanulmányi, osztály- és egyéb kirándulások; az iskolai könyvtár szolgáltatásai; múzeumlátogatások, kiállítások megtekintése, színházi előadások; a városi közéletben való részvétel lehetőségei; tanulmányi és sportversenyek. A tanulók személyiségének fejlesztése egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt a tanulói közösségek tevékenységében jelentkezik. 16

17 IV. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A társadalom egészséges működésének elengedhetetlen feltételei a jól működő közösségek. Iskolánk mindent megtesz a tanulói közösségek megszervezése, a közösség életének tudatos fejlesztése érdekében. Legfontosabb feladataink: Az elvárásoknak megfelelni tudó, önmagát irányítani, értékelni képes személyiségek kialakítása. A diákközösségek önkormányzási képességének kialakítása, annak tudatosítása, hogy a cél eléréséért közösen kell tevékenykedni. A közösségi együttéléshez szükséges viselkedési formák kialakulásának segítése, a közösségi tevékenységekbe való tevékeny bekapcsolódás igényének kialakítása. 17

18 V. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A legkiemelkedőbb feladat az egészségvédelem, a test- és mozgáskultúra fejlesztése, a családi életre felkészítés, a szexuális nevelés. Színterei: a tanítási órák; osztályfőnöki órák; tanulmányi kirándulások; iskolán kívül szervezett foglalkozások; tömegsport, házi bajnokságok, élsportolókkal való foglalkozások. Külön figyelmet igényel a dohányzás elleni küzdelem, az alkoholfogyasztás ártalmainak megismertetése, a drogfogyasztás megelőzése. Drogprevenciós programunk keretében szakértők bevonásával felvilágosító előadásokat tartunk, segítséget adva diákjainknak. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok segítését ifjúságvédelmi felelős látja el, akinek alapvető feladata a pedagógusok ifjúságvédelmi munkájának segítése. Az iskola ifjúságvédelmi tevékenységének területei: a tanulókat veszélyeztető problémák feltárása, megelőzése, megszüntetése, segítségnyújtás a problémák megoldásához, kapcsolattartás az ifjúságvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a tanulók szociális helyzetének javítása (pályázatok, alapítványi segítség). 18

19 VI. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: A Verseghys Diákokért Alapítvány segítsége tanulmányi kirándulásokhoz, a nyelvtanulást segítő diákcsere-programokhoz, hozzájárulás tankönyvvásárláshoz, külföldi tanulmányutakhoz segítségnyújtás a különböző pályázatokhoz, amelyek a szociálisan hátrányos helyzetű diákok számára adnak segítséget a továbbtanulás irányítása, segítése (az alapítvány szociálisan rászorult diákok egyetemi tanulmányait segíti) igény szerint felzárkóztató foglalkozások szervezése. 19

20 VII. FELZÁRKÓZTATÁS, TEHETSÉGGONDOZÁS A tehetség, a képesség fejlesztését segítő tevékenység: az egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése, az emelt szintű érettségire felkészítés lehetősége, egyéni foglalkozások a tehetséges tanulókkal, versenyeken való részvétel és azokra való felkészülés, iskolai könyvtár, internet és más eszközök egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program: csoportbontásokkal egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése, egyéni foglakozások, felzárkóztató órák megszervezése, osztályfőnöki órák keretében a tanulás módszerének segítése, előadók, szakemberek meghívása, a továbbtanulás irányítása, segítése. 20