DISSZERTÁCIÓ DISZLEXIÁS KÖZÉPISKOLAI TANULÓK SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT FIZIKA OKTATÁSA TÉMAVEZETŐ: NAHALKA ISTVÁN EGYETEMI DOCENS

Átírás

1 DISSZERTÁCIÓ DISZLEXIÁS KÖZÉPISKOLAI TANULÓK SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT FIZIKA OKTATÁSA 2005 KÉSZÍTETTE: HUSZÁKNÉ VIGH GABRIELLA TANÁR TÉMAVEZETŐ: NAHALKA ISTVÁN EGYETEMI DOCENS ELTE BTK NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET 1

2 Tartalomjegyzék Előszó Bevezetés 4 1. A diszlexia problémaköre A diszlexia meghatározása Az írás-olvasásban jelentkező tünetek A diszlexiával járó egyéb tünetek A diszlexia okai A diszlexia-áldiszlexia megkülönböztetése A diszlexia terápiája külföldön A diszlexia Magyarországon A legkorszerűbb számítógéppel segített kezelések Diszlexia középiskolás korban Az állam által biztosított pozitív diszkrimináció Tapasztalatszerzések és fejlesztések a számítógéppel segített oktatásban A TA-NET rendszer Számítógépes bemutató órák a Karinthy Frigyes Gimnáziumban Az órák tapasztalatai a Karinthy Frigyes Gimnáziumban Tanórákon alkalmazott fizika CD-ROM- ok és az amerikai interaktív fizika program kritikája konstruktivista szempontból A számítógép és a fizika programok alkalmazása a tanórákon Számítógépes prezentációk a diszlexiás tanulók számára Néhány, a mechanika feldolgozásához alkalmazott prezentáció ismertetése Mozgástani alapfogalmak prezentációja A hajítások prezentációja A nehézségi erő, súly, súlytalanság prezentációja A súrlódás prezentációja Táblavázlatok helyett prezentációk Multimédiás rendszer WEB- kamerával Fizikai feladatok megoldásának módszertana fizika tanárok műveiben Dr.Zátonyi Sándor módszertana Günther Kiessling-Wolfgang Körner szerzőpáros módszertana E.N. Gorjacskin módszertana Diszlexiás tanulók fizikafeladat megoldási módszertana Néhány feladatlap ismertetése prezentációval, illetve prezentáció nélkül Alaprutinok kialakítása a fizikafeladatok megoldásánál Diszlexiás középiskolások fizikaoktatásának pillérjei Fizika tudásszint mérés az Öveges József Középiskolában Továbbhaladási vizsgálat Attitűd vizsgálat Befejezés 84 Irodalom 85 Mellékletek 88 2

3 Előszó A disszertáció a diszlexiás tanulók érdekében íródott. Az Öveges József Gyakorló Szakközépiskolában, ahol tanítok, számukra fejlesztettem ki a számítógéppel segített tanítási módszeremet, s ez meg is maradhatott volna ebben a körben, ha csak itt, Budapesten foglalkoznánk diszlexiás középiskolai tanulókkal, hiszen az iskolában oktató kollegák ismerik munkásságomat. Most már azonban vidéken is több középiskolában indítottak diszlexiás osztályokat, s mivel jelenleg többszörös a túljelentkezés, várható, hogy ezen osztályok száma növekedni fog. Az iskolánkban több mint tíz éve készítjük fel érettségire a középiskolás diszlexiás tanulókat, s elmondhatom, hogy a fizikát érettségi tantárgyként választó diszlexiás tanulók mindegyike eddig sikeres érettségi vizsgát tett. Nem elsődleges célom az érettségire való felkészítés, de ha a tanulóval sikerül megkedveltetni a fizikát, és a tanuló ezután még érettségi tantárgyként is válassza a fizikát, akkor elő kell segíteni, hogy sikerrel járjon. Számítógéppel segített módszerem e kettős célt szolgálja, megkedveltetni a tanulókkal a fizikát, és elősegíteni sikeres érettségi vizsgájukat. Kívánom, hogy valamennyi diszlexiás tanulóknak fizikát tanító tanár annyi pozitív megerősítést kapjon a diákoktól, mint amennyit én kaptam az évek során. Köszönetemet szeretném kifejezni mindazoknak, akik támogatták, segítették a disszertáció elkészítését, mindenekelőtt konzulensemnek, Nahalka István docens úrnak a szakmai segítségéért, Köpf Lászlóné igazgató asszonynak, aki lehetővé tette az Öveges József Gyakorló Szakközépiskolában a kutatást, és a Fogyatékosok Esélye Közalapítványnak az anyagi támogatásért. 3

4 Bevezetés A diszlexia középiskolás fokon Magyarországon új kezdeményezés született 1993-ban, melynek motorja Dr Köpf Lászlóné volt, aki azt szorgalmazta, hogy diszlexiás középiskolai osztályt indítson az Öveges József Szakközépiskola. Érvei között főként az szerepelt, hogy míg a diszlexiás tanulók az általános iskolában prevencióban is és reedukációban is részesülhetnek, amint kikerülnek az általános iskola védőszárnyai alól, hagyományos osztályokba kerülvén senki sem foglalkozik többé nehézségeikkel, ezért nagy részük lemorzsolódik, bukdácsol, képtelen elvégezni a középiskolát, hiába lehetnek egyébként tehetségesek. Akkoriban nehézséget okozott többek között az a körülmény, hogy a szakma egy része egyáltalán nem ismerte el ezt a problémát, pedagógusok jó része megkérdőjelezte a diszlexia létezését is. Pár év alatt bebizonyosodott, hogy szükség van ilyen osztályokra, mert egyre növekedtek az igények minél több diszlexiás osztály beindítására, s ma már ott tartunk, hogy a tanulói létszámnak kb. a fele, pontosan 587 tanuló diszlexiás a 2004/05 tanévben. A diszlexiás tanulók jól érzik magukat a diszlexiás osztályokban, nem kell megküzdeniük társaik értetlenségével, tudják, hogy osztálytársuknak mi okoz nehézséget, hiszen valamennyien egy cipőben járnak, ugyanazokkal a problémákkal küszködnek. A tanároknak is jó, hogy egy helyre koncentrálódnak a diszlexiás gyerekek, mert - ugyan ahány gyerek, annyiféle jellegű a diszlexia is, mégis - a fő közös nehézségeket könnyebb kezelni egyszerre. Az Öveges József Középiskola az integráció és a szegregáció elvét egyszerre érvényesíti. Dr. Köpf Lászlóné erről azt írja: Az önálló osztálykeret biztosítja a szegregációt ott, ahol erre szükség van, az oktatás mindennapi folyamatában, de megvalósítja az integrációt is, amennyiben a diszlexiás képzés csak egy az iskola sokszínű képzési tevékenységében, a diszlexiás tanulók egy nagy iskolai közösség részeként tevékenykednek, a többi tanulóval együtt vesznek részt az iskola életében, a különböző közösségi megmozdulásokon. (Dr.Köpf Lászlóné: A diszlexiáról-középiskolás fokon, Fejlesztő Pedagógia különszám 1999.) A diszlexiás gyerekek fizika oktatására különböző módszereket próbáltam ki, melyeknél először a játékos módszerek domináltak, volt frontális oktatás és csoport munka kombinációja, sőt elmetérképet alkalmazó módszer is. Végül a legtágabb lehetőséget a számítógéppel segített oktatásban leltem meg, évek munkáját fektettem be a számítógépes módszerek alkalmazásának fejlesztésébe. A kutatásomban egyszerűen azt vizsgálom, hogy jó úton járok- e. Természetesen, ahogy fejlődik a technika, a módszerek fejlesztése is tovább folytatódhat. A kutatás azt az állapotot tükrözi, amelyet módszerfejlesztéssel 1997-től 2005-ig elértem. A kutatásom célja volt, hogy a számítógép, mint oktatási eszköz alkalmazásával új tanítási módszereket dolgozzak ki a részképesség zavaraik miatt hátrányos helyzetű diszlexiás tanulók számára, és ehhez a szükséges módszertani segédanyagokat is elkészítsem. 4

5 A segédanyagok elsősorban a feladatlapok, és a feladatlapokhoz kapcsolódó prezentációk. A hagyományos módszerek mellett alkalmazott korszerűbb pedagógiai technikák sikeresek, így például a számítógép, mint eszköz megteremti a motiváltság feltételeit. Olyan tanulási környezetet kellett létrehozni, amely tág teret biztosított a tanuló öntevékenységének, amelynek segítségével a tanuló belső kognitív és emocionális feltételrendszerének folyamatos aktivitása létrejött. A tanuló nem kész tudásrendszereket vesz át, hanem aktívan részt vesz személyiségének kiépítésében, tudását, a körülötte lévő világot, a világ jelenségeit saját maga belső világának megfelelőképpen értelmezi, tudását saját maga konstruálja meg, nehéz konceptuális váltásokon keresztül. A tanulási környezetnek ezért a konceptuális váltásokat is elő kell segítenie. Ezen belül vizsgáltam a beszerzett amerikai interaktív fizika szoftvert, előnyeit, lehetőségeit, illetve korlátait, hátrányait. Kialakítottam a tanítási módszereket, a magyarázatok helyét, idejét, módját, például azt, hogy számítógépes kivetítővel hogyan történjen a magyarázat a diszlexiás tanulóknak, és az összeállított multimédiás rendszerrel hogyan történjen a fizikai kísérletek kivetítése, felvétele, lejátszása, illetve beépítése a különböző prezentációkba. 5

6 1. A diszlexia problémaköre 1.1. A diszlexia meghatározása A diszlexia meghatározása a múlt század elejére nyúlik vissza, egy fejlődési folyamat eredményeképpen tisztult le a fogalom, és napjainkban pontos, szabatos értelmezése létezik. Az iskolázottság fejlődésével, ahogy az írás-olvasás tömegessé kezdett válni jelentkezhetett az a probléma, hogy nem mindenki képes elsajátítani megfelelő fokon ezt a képességet. A tanítók tapasztalhatták, hogy intelligens gyerekeknél rengeteg tanulás és gyakorlás sem hoz kellő eredményt, s ez nem azért fordul elő, mert a gyerek különcködik, vagy ellenáll a tanulásnak, hanem olyan mintha nem látná a szót, un. szóvakságban szenvedne ban két orvos is foglalkozott ezzel a jelenséggel: Dr. Pringle Morgan és J. Kerr angol iskolaorvos. Morgan a jelenségre a veleszületett szóvakság kifejezést használta, és sokáig csak orvosi esetként diagnosztizálták. Később, amikor egyre több pszichológus és logopédus foglalkozott a szóvaksággal, tudományosabb elnevezéseket találtak rá, elkezdték használni a legaszténia és a dyslexia kifejezéseket. A legaszténia kifejezést elsősorban orosz minta alapján használták hazánkban, de később főként Meixner Ildikó hatására terjedt el a dyslexia szó használata, annyira, hogy jelenleg kétféle helyesírási formája is létezik, a dyslexia és a diszlexia. A diszlexia (dyslexia) a görög "dys" (mely a hibás funkciót jelöli) és a latin "legere" (olvasni) szó összetételéből származik. A diszlexia pontos, szabatos megfogalmazását Meixner Ildikó adta: "A dyslexia viszonyfogalom: diszharmónia a gyermekkel szembeni jogos elvárások és az olvasás - írás tanítására szánt idő, valamint eredmény között." (Meixner, 1995). A diszlexia viszonyfogalom, hiszen a gyermek a vele szemben jogosan támasztott igények (normál értelme, ép érzékszervei, a szokásos gyakorlási anyag és idő) ellenére marad le lényegesen az olvasás-írás megtanulásában, s így sokkal több idő és gyakorlás szükségeltetik számára, mint egy átlagosan olvasó gyereknek. A diszlexia nem betegség, mégis vannak tünetei, melyek jellemzik. Vannak írásolvasásban jelentkező tünetek és egyéb tünetek is Az írás- olvasásban jelentkező tünetek: I. Nehezen alakul ki a hang és a betű közötti olyan asszociáció, mely a hasonlóság alapján jön létre, s ez betű tévesztéseket okoz, pl: az f-t, és a k-g hangoknál. II. Nehéz a betűk összeolvasása. 6

7 III. Gyakori a reverzió, felcserélődhet a betűk sorrendje, illetve változhat az olvasás iránya, pl. be-eb, illetve le-el. IV. Előfordulnak betű és szótagkihagyások, vagy éppen betoldások. Meixner Ildikó említi a következő két példát: friss:fis vagy firis. V. Előfordul a hibás szókombináció. VI. Nehézségek jelentkeznek a hosszú szavak olvasásánál. VII. A nehézségeket okozó szavak olvasása történhet lassan, az értelmetlenségig torzítva, és a végén már csak szóroncs marad. Meixner Ildikó említi a következő példát: könnyű-kunu. VIII. Sok diszlexiásnál erősen lelassul az olvasás tempója, vagy ha próbál gyorsan olvasni, több hibával dadog. IX. Zavarok jelentkeznek a szöveg megértésében A diszlexiával járó egyéb tünetek : - téri-idői tájékozódás gyengesége, - gyenge ritmusérzék, - nehezen kialakuló testséma, - szerialitás probléma, - fáradékonyság, - ügyetlen finommozgások, - gyenge rövidtávú memória - pszichoszomatikus zavarok: hiperaktivitás, dekoncentráltság, fáradékonyság. Az ügyetlen finommozgások korrigálására a logopédusok szoktak íráshoz a gyerekeknek un. ceruzafogót adni, illetve különböző módszerekkel fejlesztik a finommozgásukat. A gyenge ritmusérzék miatt egy tánc megtanulása is több időt igényel számukra, és tájékozódásnál örök probléma a jobb- és a baloldal felcserélése A diszlexia okai: "A diszlexia multifaktorális jelenség: egyszerre több tényező játszik közre a létrejöttében, és multikauzális is, mert többféle ok miatt alakulhat ki. (Meixner, 1995). A tudomány egyelőre nem ismeri pontosan, mi okozza a diszlexiát, viszont az agyvizsgálati módszerek korszerűbbé válásával,- már működés közben is tudják vizsgálni a tudósok az elmeműködést,- egyre többet tudunk a diszlexiások agyműködéséről, ami egyértelműen különbözik a nem diszlexiásokétól. Az biztos, hogy a szokásostól eltérő náluk az információfeldolgozás módja. A legújabb agykutatások szerint a diszlexiásoknál a gyrus temporalis superior ( a temporális lebeny bal felső tekervénye), amely részt vesz a szavak hangsorrá alakításában a fonémák szintjén nem kellőképpen aktivált az olvasási és fonológiai 7

8 készséget igénylő feladatokban, helyette a normálisnál nagyobb aktivitás mutatkozik az agy frontális területén, ami deficitkompenzálásra tett kísérletet jelez. A különféle szerzők ( Meixner Ildikó, Gavin Reid) a diszlexia okaként a következőket sorolják fel: - beszédmotoros és nyelvi hiányosságok - téri tájékozódási zavarok (balkezesség) - emlékezeti gyengeség - alaktagolási gyengeség - dekoncentráltság - motivációs zavarok. Különösen fontos az anyanyelvi fejlettség gyenge szintje, ami érintheti az artikulációt és beszédhibákban nyilvánul meg, ezért kezdhettek el Magyarországon elsősorban a logopédusok foglalkozni a diszlexiásokkal. A gyermekek egy részénél megkésett a beszédfejlődés. Diszlexiás gyermekek pszichológiai vizsgálata során gyakran feltűnik, hogy sokuk szövegemlékezete életkoruk alatt van, s feltehetően inkább képekben és mozgásokban gondolkoznak, mint szavakban. A gyenge szövegemlékezettel járó szegényes szókincs okozza, hogy a gyermek nehezebben ismétel el olyan mondatot, melynek szavai hiányoznak aktív szókincséből. A gyermek szinte mókuskerékben jár, mivel az új szó megjegyzéséhez a szokásosnál több bevésésre van szüksége, ezért nehezebben fejlődik a szókincse. A gyenge szókincsű gyermek nehezebben raktároz el olyan szavakat, melyek hiányoznak az aktív szókészletéből, ugyanakkor feltehetően azért kicsi a szókincse, mert eleve rossz a szavakra való emlékezete. Diszlexia gyanúja esetén az iskolaorvos vizsgálja a gyermekek hallását és látását is, mivel előfordulhat, hogy a gyermek a látási hiba miatt olvas rosszul, vagy a rossz hallása miatt ír diktálásra hibásan. Diszlexiás gyerekek anamnézisében találhatunk utalást az anya nehéz szülésére, vagy súlyos csecsemőkori betegségekre. Az Öveges József Középiskolába járó diszlexiás tanulók családjaiban gyakran az egyik szülő, vagy az anya, vagy az apa diszlexiás, sokgyerekes családoknál pedig több testvér is diszlexiás lehet. Kutatók bebizonyították, hogyan öröklődik a rendellenesség családon belül, a genetikusok szerint a baj forrása a 6. kromoszóma rövidebb ágán lehet. (Porkolábné, 2001). Az örökítés a fiúk esetében a magasabb arányú, egy diszlexiás apuka 50%-kal, míg az anyuka 25%-kal járulhat hozzá az átörökítéshez A diszlexia - áldiszlexia megkülönböztetése A szakemberek problémáját az okozza, hogy ugyanolyan un diszlexiás tünetek jelentkezhetnek azoknál a gyerekeknél is, akiknél nem veleszületett probléma áll fenn. Lehet, hogy egy gyerek az általános iskolában töltött három-négy év alatt nem tanul meg elfogadhatóan írni, olvasni, akkor az egyszerű pedagógiai hiba miatt is 8

9 előfordulhat, pl. zsúfolt volt számára az ismeretanyag, vagy túlzottan felgyorsították számára az olvasási tanítási tempót. Ezt a jelenséget nevezik szerzett diszlexiának, s ebbe a csoportba kerülnek azok a gyerekek, akik figyelemkoncentrációja gyengébb, éretlenek, fáradékonyak, vagy többet betegeskednek az első tanévben. Perspektivikusan hasonló esélyegyenlőtlenséggel kell megküzdeniük, mint a diszlexia részképesség zavarral született sorstársaiknak. A beszédvizsgáló központ tapasztalatai szerint a gyermekek százaléka küzd tanulási zavarokkal az országban, a túlnyomó többség azonban áldiszlexiás. A valódi diszlexiások aránya az előbbivel szemben legfeljebb 8-10 százalékra tehető, Meixner Ildikó szerint, ami még mindig nagyon magas arány. Csabay Katalin szerint az "áldiszlexia" kialakulásához nagymértékben hozzájárul, ha a családban nem beszélgetnek eleget, illetve ha a gyermek aktív szókincshasználata helyett passzív tévénézéssel tölti idejét. A tanulási zavarok utóbbi két évtizedben tapasztalt járványszerű terjedése mindenek előtt a magyar nyelv írásbeliségéhez nem alkalmazkodó szóképes és gyorsított olvasási módszerek bevezetésével hozható összefüggésbe a szakemberek kritikái szerint. A régi szótagolvasást a pszicholingvisztikai kutatások támogatják. Gósy Mária hangsúlyozza: A kísérleti eredmények relatív ellentmondásai arra késztették a kutatókat, hogy a beszédfelismerés egységét (a fonémánál) nagyobb nyelvi szegmentumban keressék. Ilyen például a mássalhangzó-magánhangzó kapcsolat. (Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Corvina ). A szótag a beszélt nyelv alapegysége, s a logopédusok többsége szerint a magyar nyelvet a hang- betű- szótagszó felépítéssel lehet jól tanítani, miként ez régen már bevált. Adamikné Jászó Anna kifejti, hogy a gyermekszem eleinte csak kisebb egységeket képes átfogni, és mivel a szótaghatár az esetek többségében egybeesik a morfémahatárral (lát-ja, tud-ja), ezért a szótagolás a helyesírás szempontjából is fontos. Romanovics András olvasástanítási programjában természetesnek tartja a gyermekek találgatását az olvasáskor. Tudnunk kell, hogy a jó olvasó felnőtt a betűknek több mint a felét nem tapogatja le olvasás közben. Minél jobban olvasnak, annál biztosabban tudják valószínűsíteni (azaz kitalálni), melyik szó következhet. Ezért, ha az elsős kiegészít vagy kitalál olvasás közben, ez inkább azt jelenti, hogy a felnőtthöz hasonlóan szeretne olvasni. Hibáira tapintatosan figyelmeztessük! Kórosnak csak akkor minősíthető az ilyen kitalálás, ha feltűnően sokszor mást olvas ki a leírtak helyett. (Romanovics András: Elsős olvasókönyv, old. 1997) Ezzel a vélekedéssel szemben Adamikné Jászó Anna leszögezi: Ha a tanító magában hagyja találgatni a kezdő olvasót, s a kezdet kezdetén nem veszi észre a megtanulatlan egységeket, akkor ne csodálkozzunk, hogy a gyerekek nem tanulnak meg olvasni. Két-három évig, amíg rövidek az olvasmányok, kitalálják a szavak jelentését a képek segítségével, esetleg emlékeznek rájuk- hiszen a gyereknek jó a memóriája-, s csak akkor derül ki a probléma, amikor hosszabbak és nehezebbek a szövegek: harmadik táján. Akkor sem diszlexiás a gyerek, csak nincs megtanítva. 9

10 (Adamikné Jászó Anna: Hogyan tovább a harmadik évezredben? Könyv és nevelés 2001.) Gósy Mária kimutatja, hogy a felnőtt valóban elővételez, de ha téved, visszatér a begyakorolt dekódolási stratégiához, ám ha nincs begyakorolt dekódolási stratégia, nincs mihez visszatérni! Csépe Valéria, az MTA Pszichológiai Intézetének főmunkatársa szerint az oktatói szabadság félreértelmezése, hogy ilyen kis országban 14-féle módszer szerint tanulnak olvasni a gyerekek. A 14-féle módszer túl sok, egyszerű, minden tanító által jól alkalmazható olvasástanítási módszer szükséges, mely jó alapokat biztosít a kezdetben kevés szókincsű gyereknek is, s ha valóban megtanult olvasni a gyerek, akkor olyan új szavakat is hibátlanul ki tud olvasni, melyeket korábban leírva sohasem látott. Az áldiszlexia" tünetei kisiskolás korban ugyan nehezen különíthetők el a valódi diszlexiáétól, de ha időben felismerik, egyszerűbben orvosolhatók, hiszen a gyereket csak meg kell tanítani arra, amit korábban nem tanult meg. 1.6.A diszlexia terápiája külföldön 1982-ben Ronald Davis, aki maga is diszlexiás, elkészítette a Diszlexia korrigáló programot. A Davis módszer ma már Angliában, USA-ban, Kanadában nagyon elterjedt. A módszer lényege annak figyelembe vétele, hogy a diszlexia bizonyos fajtájával rendelkező emberek inkább háromdimenziós képekben gondolkodnak, mint szavakban. A kétdimenziós világot fenyegetőnek érzik. A diszlexiások úgy olvassák a szavakat, mint egy valamit, vagy a valamit, így a szóhoz nem kapcsolódik kép, tapasztalás, az agyban üresség lép fel. Ahogy ezek az ürességek halmozódnak, érzékelési zavart okoznak. Ezt próbálja a Davis módszer korrigálni oly módon, hogy az absztrakt szó helyett egy háromdimenziós képet használ, aminek a segítségével a diszlexiás már megszüntetheti az ürességet, mert ez a szópótló kép úgynevezett útjelzőként segít az olvasásban. Az absztrakt, számukra nem felfogható szavakat agyagból megformálják, háromdimenzióssá alakítják, ez lehet a szónak a betűkből összegyúrt alakja, vagy akár tárgy, figura is. Pl. az ők szót megformálhatják két figurából, s ha ez a szó előkerül az olvasmányban, akkor az üresség helyett a két figura jelenik meg előttük. Ugyanígy például az és kötőszót két figura közé teszik, akkor már az és a szót is tudják kötni egy képhez. Az egyes kis és nagy betűket is agyagból formálják meg, összekötik ezeket háromdimenziós szavakká, közben hangosan mondogatják a szavakat, elölrőlvisszafelé, egészen addig, amíg kitűnően el nem sajátítják. Ezekkel a megtanult képekkel hasonlóan dolgoznak, mint mi az absztrakt szavainkkal a nyelvünkben, beszédünkben. 217 ilyen mutató szó van (ezek mutatják a zavart ), melyek, mint egy kis figura állnak az útkereszteződésben és mutatják az utat. 10

11 Jelentős eredményt ért el a diszlexia témakörében C. H. Delacato világhírű pedagógus, pszichológus, kutató, aki a szenzoros integrációs terápiák területén kidolgozta a világhírű Doman-Delacato módszert, az érzékelési hibák javítására. Brigitte Sindelar a részképességek megfelelő működését és együttműködését tartja kulcsfontosságúnak. A szenzomotoros rendszer differenciált fejlesztését célozza, és nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre (Sedlak & Sindelar, 1993). A vizuális, auditív és taktilo-kinesztéziás észleletek három fő kognitív területen, az emlékezeten, észlelésen és figyelmen keresztül, vezetnek azokhoz a magasabb rendű képességekhez, amelyek lehetővé teszik többek között az írás, olvasás és számolás elsajátítását is. A vizuo-motoros integráció és a szemmozgások szerepét hangsúlyozó elméletek a szemmozgás és egyensúlyrendszer zavarait tekintik a tanulási rendellenességek okának, így leszűkítik a perceptuo-motoros deficitet a vizualitásra és a szemmozgásra. Az elsősorban Frostig nevéhez fűződő percepciós elméletek az észlelésben mutatkozó deficittel foglalkoznak. Az oki tényezőket nem vizsgálja, inkább a perceptuális diszfunkció korrigálására törekszik. Számos irányzat létezik még, csak a legelterjedtebbekkel foglalkoztam. Például vannak, amelyek az agyféltekék összehangolódását igyekszenek támogatni az un. elmetérképek gyakoroltatásával. A "mind map", vagyis az elmetérkép a kapcsolatokat kívánja feltárni, és vizuálisan megjeleníteni nem lineárisan, hanem térképszerűen. A módszer előnyének tartják, hogy gyors a áttekinthetősége révén általában segíti az emlékezést, de különösen segít a szekvenciális problémával küzdő gyenge szövegemlékezetű diszlexiásoknak A diszlexia Magyarországon Hazánkban 1916-ban Ranschburg Pál hívta fel először a figyelmet a diszlexiára, de csak az ötvenes években került ismét a pedagógusok, pszichológusok érdeklődési körébe, így Justné Kéri Hedvig a Pszichológiai Intézet munkatársa révén. Később a hatvanas években Szegeden Vekerdy Zsuzsanna, Debrecenben Kovács Tibor, Budapesten Meixner Ildikó foglalkozott e témával. Meixner Ildikó neve hazánkban elválaszthatatlan a diszlexiától. Módszere országosan elterjedt, de vetekszik a nyugati világban elterjedt Davis módszerrel. Meixner Ildikó 1958-ban kezdett diszlexiás gyerekekkel foglalkozni a budapesti Beszédjavító Intézetben. Kiscsoportos foglalkozás keretén belül alakította ki módszerét, melyet a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola logopédia-szakos hallgatói körében terjesztett. 11

12 Meixner Ildikó kandidátusi téziseiben foglalta össze módszere lényegét, melyek a következők: A dyslexiás gyerekek számára kidolgozott olvasástanítási módszerem elméleti alapjai: 1. A Ranschburg-féle homogén gátlás jelentőségének felismerése a dyslexiás gyerekek tanításában. 2. A vizuális és az akusztikus percepció mellett a propriocepció hangsúlyozása a betűtanításban és az összeolvasás tanításában. 3. A verbális kommunikáció hiányosságainak kompenzálására a tananyag felbontása apró lépésekre. 4. Az esetlegesen minimális organikus károsodásban szenvedő dyslexiások (ez kb. a dyslexiás populáció negyede) gondolkodási rigiditásának következtében fellépő perszeverációk megelőzésére a hibázás lehetőségeinek kerülése. 5. Az absztrakt gondolkodásra való áttérés segítésére konkrét kézbe vehető taneszköz rendszer alkalmazása, amelyek révén a manipulálást is bevonhatjuk a tanítás folyamatába. (Meixner Ildikó: Kandidátusi tézisek 1995) Meixner Ildikó olvasási felmérő lapokat dolgozott ki, melyek alkalmasak az olvasás készség szintjének differenciált megismerésére: Három fő szempontot figyel: 1. az olvasás tempóját (az olvasásra fordított időt) 2. a hibázások számát és jellegét 3. az olvasottak megértését. Az olvasás vizsgálata egyénileg történik, így mód nyílik megfigyelni a gyerek magatartását is az olvasás közben. A osztályosok számára kidolgozott olvasásfelmérő lapok normái alapján diszlexiásnak tekinthető az a gyerek, akinek az olvasás ideje több, mint 300 sec, vagy hibaszáma több, mint 20 hiba, vagy a megértést ellenőrző kérdéssorra adott válaszaiban 4-nél többet hibázik. Meixner Ildikó (1995) prevenciós és reedukációs terápiája is pszicholingvisztikai alaponkon nyugszik. I. A prevenciós programban nem cél az első osztályos anyag megtanítása, hanem az olvasástanításhoz szükséges hosszabb idő biztosítása, ami a diszlexiások esetében több időt vesz igénybe. Alsó tagozatban a logopédiai terápia képességfejlesztéssel indul, majd az olvasást öt fokozatban fejleszti (betű-, szótag-, szó-, mondat- és szövegolvasás). Az eszközök szótáblázatok, képsorok, szóképek (mondatalkotáshoz), befejezetlen mondatok stb. Az írás gyakorlása diktálással és képekről történő fogalmazással folyik, mindezt másolással segítik. Felső tagozatos gyermeknél a vizuális felfogóképességet fejlesztik, emlékezetből történik a rajzolás, a kezdőbetűket kiemelik a nyomtatott szövegből, a jelt és a képet egyeztetik, az azonosságot és különbséget megfigyelik és megfogalmazzák. Az 12

13 olvasás gyakorlása szóolvasással történik, majd az összefüggő szavak olvasását alkalmazzák olyan feladatokban, ahol szómagyarázattal követik az új szavakat. A terápia az olvasás, írás, helyesírás állandó fejlesztését célozza különböző feladatokkal, olvasójátékkal, feladatlapokkal. A képességek fejlesztése eleinte az órák nagy részét töltik ki, majd fokozatosan az olvasás - írástanítás lép a helyébe. Az alapvető fejlesztő gyakorlatok közé tartoznak a mozgás-, téri tájékozódás-, percepció-, beszédkészség fejlesztését szolgáló feladatok, melyek nem követik a hagyományos 45 perces órákat, hanem a tanító maga határozza meg, hogy mikor ad szünetet a tanulóknak. Óra közben a fáradság csökkentésére különféle lazító gyakorlatokat végezhetnek, a padjuknál a tanulók. A sokoldalú készségfejlesztésre alapozva kezdődhet meg csak az olvasás tanítása. Az olvasástanítás során először a betűk, majd azok összeolvasása révén a szótagok, a szavak, végül mondatok olvasását gyakorolják. II. A reedukációs terápia. A két terápia hasonlít egymásra, azzal a különbséggel, hogy itt inkább az olvasás-, írástanításon van a hangsúly. A reedukáció alapelvei: az aprólékosan felépített fokozatosság, a betűtanításnál a hármas asszociáció (a betű vizuális képe, a hang akusztikus képe és a hang beszédmotoros képe), a homogén gátlás kialakulásának megelőzése (a vizuálisan, ill. a fonetikailag hasonló betűknél), sokoldalú és dinamikus gyakoroltatás, a hibák azonnali javítása és a szorongás oldása. (Meixner, 1995). Magyarországon gyógypedagógusok kezdték meg a terápiás illetve prevenciós munkát. A pszicholingvisztikai irány erejét mutatja, hogy hazánkban a mai napig is főképp logopédusok foglalkoznak a diszlexiával, miközben más országokban inkább a fejlesztő pedagógusok, illetve a pszichológusok. Megemlítendő még a perceptuo-motoros elméleten alapuló Porkolábné módszer, melyet prevencióra lehet alkalmazni.. Porkolábné Balogh Katalin az ELTE BTK Neveléslélektani Tanszéke docense a 70-es években széleskörű kutatásokat kezdett, s mivel a szenzomotoros integráció szenzitív periódusa főleg az óvodáskorra esik, ezért ezt a korosztályt célozta meg fejlesztésében. Elgondolása szerint vizuális, auditív és kinesztétikus tapasztalatok, különböző szenzoriális élményeknek egymással és a mozgással történő megfelelő integrációjára van szükség az iskolai készségek - írás, olvasás, számolás elsajátításához, ezért programjában a mozgásos, játékos fejlesztés dominál, amelynek során a gyerekek fokozott mértékben jutnak hozzá a testi-kinesztétikus, téri-vizuális- és az auditív élményekhez. A diszlexiához egyéb zavarok is társulhatnak, pl. diszcalkulia és diszgráfia, ami fokozhatja a gyermek tanulási zavarait. 13

14 1.8. A legkorszerűbb számítógéppel segített kezelések Finn kutatók 2001-ben Teija Kujala, a Helsinki Egyetem Kognitív Agykutató Központjának vezetőjének irányításával fejlesztették ki az Audilex játékos programcsaládot, amelynek segítségével edzhető az agykéreg olvasásért felelős része. Az első fejlesztésüket 4-től 7 éves korig ajánlják és szülői felügyelettel otthoni körülmények között is használhatónak ítélik. A számítógépes játék azon az elven alapul, hogy különböző alakzatokat kell hangokkal összekapcsolni. A játék lényege, hogy a gyerekeknek különböző hangmintákat játszanak eltérő időtartammal és intenzitással, míg a képernyőn ezekhez kapcsolódó háromszögekből vagy négyszögekből álló sorok jelennek meg, amelyek le és fel mozognak a dallamnak megfelelően. A feladat az, hogy a gyerekeknek meg kell nyomniuk a space billentyűt, ha a dallamok közül felismerik az adott mintát. Ha találatot érnek el, egy kis mosolygós figura jelenik meg a képernyőn. A játékot Helsinkiben diszlexiás gyermekeken tesztelték és jelentős javulást tapasztaltak az olvasás pontossága és gyorsasága terén, a játékkal fokozható az agy hallókérgének működése, mely felelős a hallásért, valamint a beszéd és a nyelv használatáért..az Audilex programcsaládnak a 2.2-es változatát már minden korosztálynak ajánlják. A ritmusérzék gyakran kapcsolódik a diszlexiához, amire a zenei kutatásaikban figyeltek fel, ennek alapján a vizuális és a hallás jel integrálását erősítik, a program audiovizuális, és csak vizuális és hallási jeleket tartalmaz. A programot gyakorlónak nem kell ismernie a betűket, óvodások is használhatják. Míg Meixner Ildikó lingvisztikai alapokra helyezte terápiáját, ez a módszer az audiovizuális módszereket alkalmaz. Fontos, hogy a bekövetkező változások javítják az olvasási képességet, a tréning hatásosságát az agyi aktivitásban is tapasztalták. Magyarországon használatos szoftverek: Vékony Andrea logopédus összegezte az általuk használatos szoftvereket: Megállapította, hogy napjainkban egyre több beszédjavító intézményben használnak számítógépet és logopédiai tárgyú szoftvereket a különféle terápiák során, a logopédusok az általában perces számítógépes foglalkozást építenek be az órákba. Hasznosnak találják, mert a tapasztalatok szerint a számítógépnek nagy a motiváló ereje, segítségével könnyebb bevonni a gyermekeket a munkába. Egyértelműen fokozza a tanulási kedvet, játékosan tanít, színesíti a logopédiai foglalkozásokat, kiszélesíti a lehetőségek skáláját. A szoftverek intenzív, sokoldalú fejlesztést eredményeznek, célszerűen segíthetik az otthoni egyéni gyakorlást is. Vékony Andrea vizsgálatai alapján az alábbi szoftverek a legelterjedtebbek: Beszédkorrektor 14

15 A beszédkorrektor szoftver a diszlexiások azon körének jelent segítséget, akik beszédhibásak, és megkésett beszédfejlődésűek. Ezen kívül a szoftver használható hallássérültek beszédfejlesztésére is. Dyslex programcsalád Az olvasási készséget fejlesztő korrekciós programcsalád Hagymásy Endre, Brückler Tamás és Kovács Attila (Dyslex Soft Bt.) közös munkájának eredménye. Vékony Andrea szerint hatékonyan kiegészíti a diszlexiás gyermekek terápiáját, és a hagyományos terápia módszertani követelményrendszerének maximálisan eleget tesz. A program lehetőséget ad az önellenőrzésre, önértékelésre és hibajavításra A program nemcsak a diszlexia veszélyeztetetteknek és diagnosztizált diszlexiásoknak készült, hanem azoknak az általános iskolai tanulóknak, akik olvasási nehézséggel küzdenek, vagy elmaradtak az osztálytársaiktól az olvasásban, vagy jól olvasnak ugyan, de szeretnék olvasási készségüket tovább fejleszteni. Helyesírás gyakorló szoftver osztályosoknak és haladóknak A diszlexia reedukációnál alkalmazható program, melyben az és 4. osztály szójegyzékét lehet gyakorolni úgy, hogy a szavak bizonyos betűk kihagyásával mutatkoznak, s a teljes szót kell a tanulónak begépelni. Miután a tanuló 30 feladatot megoldott a program összegzi a helyes és helytelen válaszokat Diszlexia középiskolás korban Az Öveges József Gyakorló Középiskola diszlexiás osztályaiba csak a Beszédvizsgáló által megvizsgált, és igazoltan diszlexiás tanulók nyerhetnek felvételt, akik többsége korábban, főként az általános iskola alsóbb évfolyamain reedukációban részesült. A reedukációs kezelésben részesült felső tagozatos és középiskolai tanulók olvasására jellemző, hogy a tanulási zavar majdnem minden tünete jelen van, csak súlyossága csökken. Jellemző tünetek: - Összefüggő szövegben megszűnnek a betűtévesztések, betű és szótag reverziók. - Az olvasási tempó felgyorsul, de hosszabb szavakat néha szótagolnak, vagy többszöri nekirugaszkodásra olvasnak el. - A hangsúlyozás monotóniája nem, vagy csak kis mértékben változik. - Javul a szöveg tartalmi megértése, melyben nagy szerep jut a logikai következtetéseknek. - Újságot és rövid híranyagot, az Interneten böngészett anyagot, sms-t kedvvel olvasnak, többnyire szakkönyvet vesznek a kezükbe azok, akik valamilyen szakma iránt elkötelezettek, pl. számítástechnika, matematika, fizika, kémia. 15

16 - Sem a kezelésben részesültek, sem a kényszerűen ebből kimaradók nem szívesen olvasnak hangosan, de diszlexiás osztályokban, a viszonylag könnyebben olvasók azért vállalkoznak mégis a hangos olvasásra, hogy mentesítsék az igen rosszul olvasókat ezen feladat alól. - Idegen nyelvet nehezen tanulnak, de gyakran képesek verbálisan idegen nyelven jól megnyilvánulni, mert kevésbé zavarja őket, ha valamit nyelvtanilag nem mondanak helyesen, fontosabb számukra, hogy megértsék őket. Így előfordulnak szóbeli nyelvvizsgával rendelkező tanulók, az írásbeli nyelvvizsga elérése viszont elérhetetlen számukra. - A részképesség kiesés tünetei a beszédben is megjelenik. Szókincsük szegényes, kifejezésmódjuk egyszerű, szómegtalálási nehézségeik vannak. Mondanivalójukat gyakran nagymértékben leegyszerűsítik. Számolnunk kell speciális nehézségeikkel, s nem szabad pusztán pedagógiai rutinból hagyományosan oktatni őket. A tanítás során egyszerre csak rövid anyagot közvetítsünk, támogassuk képekkel, minél több szemléltetéssel lássuk el mondanivalónkat. Csökkentenünk kell a tanulók szorongásait olyan szituációk teremtésével, amelyek révén az olvasási gondokkal küzdő diák is az egyéb, normális képességének megfelelően tud teljesíteni (pl. matematika, fizika dolgozat esetén a szöveges feladatot hangosan olvassuk). Fontos a változatosság, a vizuális és auditív anyagok gazdag felhasználása, s az hogy a feladatok megoldásához elegendő időt biztosítsunk. Szerencsére most már az oktatási törvény is biztosítja, hogy pl. a vizsgafeladatokra, az írásbeli, a szóbeli érettségi vizsgára több időt kapjanak. A pozitív diszkriminációt lehet érvényesíteni nemcsak a középiskolában, hanem felsőfokú tanulmányoknál is. A diszlexiások szakértői vizsgálat után az állam által biztosított pozitív diszkriminációnak köszönhetően, felmentést kaphatnak a helyesírás és az idegen nyelv osztályozása alól, és a középiskolában a magyar írásbeli érettségi és/vagy a felsőoktatásban szükséges nyelvvizsga letétele alól. A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy a diszlexiás gyermek ne sorozatos kudarcnak és kínszenvedésnek élje meg a tanulást, ne menjen el a kedve az iskolától Az állam által biztosított pozitív diszkrimináció 29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről A felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 74. -a (1) bekezdésének o) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 16

17 10. Beszéd- és más fogyatékos hallgatók (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) a) a súlyos beszédhibás fogyatékos hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból. Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; b) a diszlexiás - diszgráfiás hallgató ba) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, bb) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, bc) a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, bd) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, be) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket biztosítani kell (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár); c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök). 17

18 2. Tapasztalatszerzések és fejlesztések a számítógéppel segített oktatásban A számítástechnikában végbement fejlődés és a mindennapi életben megfigyelhető változások alapján nyilvánvaló, hogy a számítógépek használata már a művelt emberek szükségletévé vált; pl. az Internet használat, a szöveges dokumentumok elkészítése, a digitalizált fényképek, videók letöltése, elkészítése stb. révén. A 70-es évektől kezdett tért nyerni a számítástechnika, s a 80-as évektől fokozatosan beépült az oktatásba. Világossá vált, hogy bár a tanárok jó része idegenkedik az alkalmazástól, a számítógépek kiegészítik, hatékonyabbá teszik a tanítást, a tanulásitanulási folyamatban új lehetőségek kínálkoznak, új módszerek jelennek meg. Az iskolai alkalmazás a személyi feltételeken kívül nagymértékben függ a technikai feltételektől. A számítógépet elsősorban a számítástechnika órákon vehették igénybe a tanulók, és a számítástechnikát oktató tanárok használták. A 90-es években nagy fordulat történt a számítógépek használatában, ami Tót Éva elemzése szerint azért következett be, mert a gép munkaeszközzé, s emellett egyre inkább gyors és viszonylag olcsó kommunikációs eszközzé vált. A változás a közismereti tantárgyakat oktató tanárokat is érintette, akik szükségét érezték annak, hogy bevonják a számítógépet, mint eszközt az oktatásba, és különböző utakat próbáljanak ki. A 90-es évek végén már sor került olyan bemutató órákra, ahol az Internetet a tanulók élesben használták, vagy Internet konzerveket töltött le számukra a tanár, ezenkívül alkalmazták a Magyarországon kifejlesztett TAN-NET rendszert. Az ilyen órák látogatása ösztönzőleg hatott a többi középiskolára is, így pl. az Öveges József Gyakorló Szakközépiskolára, ahol egyre növekedett a diszlexiás tanulók számának aránya. (A diszlexiás tanulók általában az informatikában kiváló jártasságra tesznek szert, de az írás-olvasás problémájukat nehezen tudják áthidalni.) A tapasztalatszerzés eredményeképpen, amikor pályázati lehetőség adódott számítástechnikai fejlesztésre, akkor az Öveges József Középiskolában két tanteremben kiépítésre került a diszlexiás tanulók számára a TAN-NET rendszert (igaz Internet elérhetőség nélkül). A tanulók valamennyi tanórán használhatták a rendszert jegyzetelésre, a tananyaghoz kapcsolódó CD-ROM- ok tanulmányozására, illetve a szaktanár által elkészített, vagy hozott programok alkalmazására. Páratlan lehetőségként adódott, hogy e feltételek mellett új tanítási módszereket lehet kipróbálni. Elemeztem a látott bemutató órákat, az elérhető fizika CD-ROM- okat és a beszerzett amerikai fizika hálózati programot konstruktivista szempontból, és a tapasztalatok alapján igyekeztem a diszlexiás tanulók számára jól alkalmazható fizikaoktatási módszert összeállítani. A két osztályterem fejlesztésével párhuzamosan világbanki pályázat révén komplett multimédiás számítógéprendszert kapott az iskolánk, mely multimédiás programokkal ellátott számítógépből, laptopból, projektorból, videómagnóból, TV készülékből, CD lejátszóból és hangfalakból állt. Egy helységet rendeztek be ezekkel az eszközökkel, azzal a céllal, hogy a tanárok megtanulják az eszközök kezelését, s ami a legfontosabb volt, az a hordozható része az eszközöknek, amelyeket a tanórákra bárki bevihetett, aki igényelte. Elkezdhettük a prezentációs anyagok készítését, és videofilmek részleteinek digitalizálását, hogy ezeket is beépítsük a prezentációkba A TAN-NET rendszer. 18

19 A TAN-NET rendszer egy oktató- és felügyeleti rendszer. A hagyományos hálózat használata esetén a tanárnak, ha gyakoroltat vagy önállóan megoldandó feladatot ad, akkor állandóan figyelnie kell a gépek mögött nem jól látható gyerekeket, hogy kinek van problémája, ki jelentkezik. Ilyenkor a kérdések többsége olyan, hogy a tanárnak oda kell mennie megnézni a problémás feladatot, és segítenie kell a megoldásban. Ha hasonló probléma merül fel több tanulónál, akkor a táblánál kell felvázolni a megoldást a többi tanuló részére, tehát a számítógép használatát nem a számítógépen mutathatja meg. A tanulók munkájának folyamatos ellenőrzése is gondot jelent, folyamatosan járkálni kell pl. 20 gép esetén a tanárnak, hogy lássa, nem maradt- e le valamelyik tanuló, vagy nem végzi-e rosszul a feladatát. A TAN-NET rendszer ezeket a problémákat megoldja, hatékonyabbá teszi a tanítási munkát és rengeteg időt takarít meg. A TAN-NET rendszerrel a tanár a saját helyéről egy-egy gomb megnyomásával figyelemmel kísérheti valamennyi tanulója számítógépes tevékenységét, lehetőség van monitorok, billentyűzetek és egerek átkapcsolására. Amennyiben egy tanulónak segíteni kell, akkor sem kell a tanárnak felállnia, ha a verbális segítség hatástalan, azaz a tanuló a kapott útmutatás ellenére sem tudja végrehajtani a feladatot, akkor a tanár a helyén átveszi egy gomb megnyomásával a tanuló számítógének egér funkcióját, és a saját billentyűzetével és egerével beavatkozhat a tanuló számítógépén levő programba, így mutatva meg a tanulónak, hogy mit kell tennie. Ezt a lehetőséget kihasználva megoldhatja az ellenőrzést a tanár úgy is, hogy ha esetleg észreveszi, hogy a tanuló nem azzal foglalkozik, amivel kell, akkor is beavatkozik a fenti módon. A tanár lefuttathatja az összes diáknak a saját gépén azt a programot, amelyet láttatni akar, vagy csak magának a programnak a kezelését mutatja be, esetleg a táblavázlatot egy prezentációs anyaggal helyettesítheti, ekkor egy gomb lenyomásával kiadja a tanári számítógép képernyőjének képét az összes tanuló monitorára. Amennyiben pedig egyetlen tanulóval kommunikál, akkor annak az egy tanulónak is adhat feladatot, vagy tanácsot a tanári monitoron megmutatott programmal. A tanítás-tanulási folyamat során előfordulhat többiek számára tanulságos példa, amelyet célszerű mindenkinek bemutatni. A TAN-NET rendszer segítségével ez is megoldható, mivel egy kiválasztott tanuló monitorának a képe, azaz a végzett munkája, bemutatható a többi diák részére. Hagyományos esetben ezt a tanárnak a táblán kell felvázolnia, amely sok időbe telik, és ráadásul nem biztos, hogy elég szemléletes. A TAN-NET rendszer speciális hardver hálózat, működéséhez sem a tanári, sem a diák gépeken nem igényel semmiféle szoftvert, így a számítógépek teljesítményét nem korlátozza. A rendszer egy kezelő tasztatúrából, központi egységből, és a számítógépekhez illesztő egységekből áll. Maximum 20 számítógép kapcsolását teszi lehetővé. A központi egységhez kapcsolódik egy tasztatúra, melyen a tanár a kívánt funkciót kiválasztja. A tasztatúrán minden funkcióhoz egy nyomógomb tartozik, ennek lenyomásával a kiválasztott funkció azonnal elérhető. Ugyancsak egy nyomógomb tartozik minden diákhoz is, így a kiválasztott tanuló gombjának lenyomásával az adott monitor megtekinthető. A tasztatúra jól áttekinthető, a számítógépek vezérléséhez tartozó nyomógombok külön színekkel vannak jelölve. A központi egység tartalmazza a funkciók, és diákok kapcsolásához szükséges 19

20 áramköröket és a rendszer tápegységét. A központi egységhez kapcsolódik a tanári számítógép illesztőegysége, amelyhez a tanár billentyűzete, egere és monitora csatlakozik. Ugyancsak a központi egységhez kapcsolódnak sugaras elrendezésben, speciális összekötő kábelekkel a diák számítógépek illesztőegységei, melyekhez a diákok billentyűzete, egere, monitora csatlakozik. A számítógépes illesztőegységek tápfeszültségüket a diák számítógépekből nyerik, így akár a központi egység bekapcsolása nélkül is végezhetnek egyéni munkát a tanulók Számítógépes bemutató órák a Karinthy Frigyes Gimnáziumban Cím: Budapest, Thököly utca Dátum tanár neve tantárgy Frank Gabriella német Jakobsenné Szentmihályi Rózsa történelem Benkő Ilona magyar Magyar Bernadett matematika Felszereltség: számítógép kivetítő, 20 db hálózati Internet felhasználói Pentium típusú számítógép, melyek a tanári asztalnál levő géphez kapcsolódik TanNet rendszerrel (szerverhez kapcsolódnak. a hálózati rendszerben a következő lehetőségek adottak, melyeket), melyet a tanár nyomógombokkal működtet: - " egy diák mindenkihez" gombbal a diák képernyője a tanár és összes társa képernyőjén megjelenik - " tanár kép mindenkihez " gombbal a tanár képernyője jelenik meg valamennyi tanulónál - " diák kép tanárhoz" gombbal a tanár képernyőn látja tanulói képernyőit Továbbá lehetőség van arra, hogy a számítógép kivetítővel ne csak a tanár monitorán megjelent képet, hanem bármely tanuló monitorán megjelent képet kivetítse. Az iskolában speciális számítógépes képzés nincs, de fakultációkat tartanak, melyeken a tanulók felkészülnek a digitális órákra, pl. CD installálásra, navigálásra a NET- en, Interneten történő tematikus anyaggyűjtésre, szövegek mentésére Internetről illetve CDről stb. Itt kapnak feladatokat az adatok folyamatos bővítésére, ellenőrzésére illetve frissítésére. I. Számítógépes német óra 20