Vált. % Vált. % n.a. Nettó eredmény (3) -8 ÖSSZES TEVÉKENYSÉG n.a. Nettó eredmény (3) n.a. Működési cash flow 2.

Átírás

1 MOL-CSOPORT IDŐKÖZI VEZETŐSÉGI BESZÁMOLÓ 2010 I. NEGYEDÉV A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (Reuters: MOLB.BU, MOLBq.L, Bloomberg: MOL HB, MOL LI, honlap: a mai napon nyilvánosságra hozta I. negyedes időközi vezetőségi beszámolóját. A jelentés a társaság vezetése által az IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) szerint elkészített, a március 31-el végződő időszakra vonatkozó konszolidált, nem auditált kimutatásokat tartalmazza. MOL-csoport pénzügyi összefoglaló IV. n. I. n. I. n. (IFRS), Mrd Ft FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK 972,9 866,2 632,6 37 Értékesítés nettó árbevétele 3.226,0 137,9 130,2 107,6 21 EBITDA 467,7 100,1 130,4 93,6 39 EBITDA speciális tételek nélkül (2) 384,9 61,3 59,5 67,4-12 Üzleti eredmény 248,6 28,2 59,7 53,4 12 Üzleti eredmény speciális tételek nélkül (2) 170,5 35,1 23,5 147,1-84 Pénzügyi műveletek vesztesége/nyeresége (-) 58,8 37,4 24,1-114,8 n.a. Nettó eredmény (3) 117,4 4,2 24,3-124,9 n.a. Nettó eredmény speciális tételek nélkül (2) (3) 47,2 MEGSZŰNŐ TEVÉKENYSÉGEK 1,8-5,1 - n.a. Nettó eredmény (3) -1,6 ÖSSZES TEVÉKENYSÉG 39,2 19,0-114,8 n.a. Nettó eredmény (3) 115,8 138,8-99,2 22,1 n.a. Működési cash flow 405,4 IV. n. I. n. I. n. (IFRS), m USD FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK Értékesítés nettó árbevétele EBITDA EBITDA speciális tételek nélkül (2) Üzleti eredmény Üzleti eredmény speciális tételek nélkül (2) Pénzügyi műveletek vesztesége/nyeresége (-) n.a. Nettó eredmény (3) n.a. Nettó eredmény speciális tételek nélkül (2) (3) 233 MEGSZŰNŐ TEVÉKENYSÉGEK n.a. Nettó eredmény (3) -8 ÖSSZES TEVÉKENYSÉG n.a. Nettó eredmény (3) n.a. Működési cash flow (2) (3) Részletes magyarázat a 4. oldalon. A MOL-csoport speciális tételek nélküli EBITDA-ja 30-kal 130,4 Mrd Ft-ra nőtt I. negyedben IV. negyedhez képest. Ugyanezen időszak alatt a speciális tételek nélküli üzleti eredmény több, mint duplájára nőtt a kis mértékben javuló külső környezet és a Csoport szinten növekvő hatékonyság eredményeként. Az eredmény minden üzletben javult: az upstream eredmény 36-kal emelkedett a magasabb szénhidrogén árak és a kedvezőbb termelésösszetétel eredményeként, míg a Gáz és Energia 51-os emelkedése a gáztárolás és energia növekvő profithozzájárulását tükrözte. A Downstream üzlet közel fedezeti ponton volt, a rekord magasságú kiskereskedelmi árak ellenére, míg a petrolkémia vesztesége csökkent. I. negyedhez viszonyítva, mind az EBITDA mind az üzleti eredmény javult főként az INA hozzájárulása miatt. INA nélkül, az EBITDA szinten maradt, míg az üzleti eredmény kis mértékben csökkent, mert a javuló Downstream, Gáz és Energia és Petrolkémia eredmény csak részben kompenzálta az alacsonyabb Upstream eredményt. A pénzügyi veszteség 23,5 Mrd Ft-ra csökkent I. negyedben a I. negyedi 147,1 Mrd Ft-ról. Ezen felül az adóráfordítás csökkenésel és a társult vállalkozások eredmény-hozzájárulásának javulásával a speciális tételek nélküli nettó eredmény 24,3 Mrd Ft nyereség volt, szemben a I. negyedi 124,9 Mrd Ft-os veszteséggel. Habár a működőtőke változás előtti üzleti tevékenységből származó nettó pénzáramlás 35-kal javult az előző azonos időszakához képest, a működési cash flow negatívba fordult, mert egyrészt nőtt a működőtőke szükséglet a magasabb árakkal összhangban, másrészt a MOL 1

2 lépéseket tett az INA lejárt adó és egyéb kötelezettségeinek rendezésére. Mindazonáltal a MOL megőrizte erős pénzügyi helyzetét, március végi 36,4-os eladósodottsággal. Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgató elmondta: során nem csak megőriztük erős pénzügyi pozíciónkat, de megfelelő alapot is teremtettünk a fellendülés időszakára. I negyedes erős eredményeink igazolták stratégiánk sikerét, és jelzi, hogy a MOL kedvező pozícióból várja a gazdasági növekedés időszakát. A negyed során, mikor a környezet javulni kezdett (magasabb olajár, bővülő Brent-Ural spread és javuló finomítói marginok) az EBITDA-nk 30-kal emelkedett, míg az üzleti eredményünk több mint duplájára nőtt. Folytattuk a Csoport egészére kiterjedő hatékonyságnövelést, melynek hatásai az erős üzleti eredményben is tükröződnek. Továbbra is elkötelezettek vagyunk erős pénzügyi pozíciónk megőrzése és meglő portfoliónk értékének maximalizálása iránt. Folytatódó tevékenység A Kutatás-termelés szegmens speciális tételek nélküli üzleti eredménye 13-kal emelkedett az előző azonos időszakához képest, és 52,2 Mrd Ft-ot tett ki I. negyedben. Az INA eredmény-hozzájárulása nélkül, az üzleti eredmény 23,6 Mrd Ft volt I. negyedben, 49-kal csökkent I. negyedhez képest, az alacsonyabb gázárak, USD dollárral szemben 14-kal erősebb forint és a kis mértékben csökkenő termelés együttes eredményeként. A Feldolgozás és Kereskedelem szegmens speciális tételek nélküli üzleti eredménye 2,8 Mrd Ft veszteség volt I. negyedben, amely magában foglalja az INA 11,9 Mrd Ft-os veszteségét is. Az üzleti eredmény, INA nélkül, 9,1 Mrd Ft-ra emelkedett a kis mértékben javuló külső környezet eredményeként, annak ellenére, hogy a kereslet jelentősen visszaesett. Az újrabeszerzési árakkal számolt üzleti eredmény, az INA eredmény hozzájárulása nélkül megközelítette a fedezeti pontot I. negyedben. A Petrolkémia szegmens üzleti vesztesége csökkent az előző azonos időszakához képest és I. negyedben 2,2 Mrd Ft volt, mert a magasabb értékesítési volumenek és a magasabb olefin árak ellensúlyozták az alacsonyabb integrált petrolkémiai árrés negatív hatását. A Gáz és Energia szegmens egyszeri tételek nélküli működési eredménye 39-kal, 25,3 Mrd Ft-ra nőtt I. negyedben. Az FGSZ Zrt. eredmény hozzájárulása volt a legjelentősebb (19,0 Mrd Ft-os üzleti eredmény eszközátértékelés nélkül), míg a további gáz és energia egységek, beleértve az MMBF Zrt.-t és a Slovnaft Erőművet, eredmény hozzájárulása folyamatosan növekszik. A pénzügyi műveletek nettó vesztesége 2010 I. negyedében 23,5 Mrd Ft-ot tett ki, szemben a 2009 I. negyedi 147,1 Mrd Ft-os veszteséggel I. negyedében a fizetett kamat 4,7 Mrd Ft, a kapott kamat 1,2 Mrd Ft, valamint a nettó árfolyamveszteség 17,3 Mrd Ft volt. A Magnolia Finance Ltd. által kibocsátott tőkeinstrumentumok átváltási opciójának valós értékre történő átértékelése 4,1 Mrd Ft nem realizált veszteséget eredményezett, míg a MOL-nak a CEZ tulajdonában lő részvényekre szóló vételi opciójának valós értékelésén 6,4 Mrd Ft nem realizált nyereséget könyvelt el. A beruházások és befektetések értéke 31,7 Mrd Ft-tal 83,9 Mrd Ft-ra nőtt 2010 I. negyedben főként az INA 30,6 Mrd Ft-os (szíriai és horvátországi off-shore termelésbeállításra és finomító fejlesztésre fókuszáló) hozzájárulását tükrözve. Az INA hozzájárulása nélkül, a CAPEX bázis szinten alakult. A horvát határkeresztező vezeték, upstream fejlesztések és az IES modernizációja voltak a fő projektek. Az INA teljeskörű konszolidációja június 30-val kezdődött, ezért a március 31-i és a december 31-es konszolidált mérleg az INA-csoport mérlegtételeinek 100-át tartalmazza, míg a konszolidált eredménykimutatás július 1-től tükrözi az INA hozzájárulását I. negyedében az INA-csoport adózott eredményének MOL-ra jutó része (47,2) a társult vállalkozások eredménye soron szerepel. Összehasonlítási céllal a 2. és az 5. sz. mellékletekben olyan pro-forma eredménykimutatás és mérleg is bemutatásra került, melyekben az INA-csoport hatása nem szerepel sem a tárgy-, sem az összehasonlító időszakokban. 2

3 Megszűnő tevékenység A Gáz Keretszerződés alapján, melyet a Horvát Köztársaság kormánya és a MOL január 30-án írt alá, és december 16-án módosított, az INA kilép a gáz értéklánc szabályozott részeiből. A Gáztároló Társaságot (Podzemno skladište plina d.o.o.) a 100-os állami tulajdonban lő Plinacro d.o.o vette át április 30-án, míg a gáz kereskedelmi üzletágat a Horvát Köztársaság kormánya a szerződés szerint december 1-jéig tervezi átvenni. Az INA gáz kereskedelem üzletága, amely megfelel a megszűnő tevékenyég kritériumainak, 2010 I. negyedében 10,9 Mrd Ft veszteséget ért el, amelyből 5,1 Mrd Ft a MOL Csoportra jutó veszteségrész, a fennmaradó 5,8 Mrd Ft a külső tulajdonosok részesedése. Összes tevékenység Az összes tevékenység nettó eredménye 19,0 Mrd Ft-ot tett ki 2010 I. negyedében, míg 2009 I negyedében 114,8 Mrd Ft veszteség volt. A működési cash-flow 99,2 Mrd Ft pénzkiáramlás volt 2010 I. negyedében, szemben a 2009 I. negyedes 22,1 Mrd Ft-os pénzbeáramlással. A működő-tőke változás előtti cash-flow 35-kal nőtt az előző azonos időszakához viszonyítva. A nettó hitelállomány 1.072,3 Mrd Ft-ra emelkedett, főként az INA teljeskörű konszolidációjának eredményeként, így az eladósodottág 36,4-os volt 2010 első negyede végén. Az INA teljeskörű konszolidációjának hatását kiszűrve a nettó hitelállomány 754,5 Mrd Ft volt. MOL-csoport pénzügyi összefoglaló IV. n. I. n. I. n. (IFRS), Mrd Ft FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK 972,9 866,2 632,6 37 Értékesítés nettó árbevétele 3.226,0 137,9 130,2 107,6 21 EBITDA 467,7 100,1 130,4 93,6 39 EBITDA speciális tételek nélkül (2) 384,9 61,3 59,5 67,4-12 Üzleti eredmény 248,6 28,2 59,7 53,4 12 Üzleti eredmény speciális tételek nélkül (2) 170,5 35,1 23,5 147,1-84 Pénzügyi műveletek vesztesége/nyeresége (-) 58,8 37,4 24,1-114,8 n.a. Nettó eredmény (3) 117,4 4,2 24,3-124,9 n.a. Nettó eredmény speciális tételek nélkül (2) (3) 47,2 MEGSZŰNŐ TEVÉKENYSÉGEK 1,8-5,1 - n.a. Nettó eredmény (3) -1,6 ÖSSZES TEVÉKENYSÉG 39,2 19,0-114,8 n.a. Nettó eredmény (3) 115,8 138,8-99,2 22,1 n.a. Működési cash flow 405,4 EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY n.a. EPS - folytatódó tevékenységek, Ft n.a. EPS speciális tételek nélkül folytatódó tevékenységek (3), Ft n.a. EPS, Ft n.a. EPS speciális tételek nélkül (3), Ft 534 3

4 IV. n. I. n. I. n. (IFRS), m USD FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK Értékesítés nettó árbevétele EBITDA EBITDA speciális tételek nélkül (2) Üzleti eredmény Üzleti eredmény speciális tételek nélkül (2) Pénzügyi műveletek vesztesége/nyeresége (-) n.a. Nettó eredmény (3) n.a. Nettó eredmény speciális tételek nélkül (2) (3) 233 MEGSZŰNŐ TEVÉKENYSÉGEK n.a. Nettó eredmény (3) -8 ÖSSZES TEVÉKENYSÉG n.a. Nettó eredmény (3) n.a. Működési cash flow EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY 2,4 1,5-6,2 n.a. EPS - folytatódó tevékenységek, USD 6,8 0,3 1,5-6,7 n.a. EPS speciális tételek nélkül folytatódó tevékenységek (3), USD 2,7 2,5 1,2-6,2 n.a. EPS, USD 6,7 0,4 1,4-6,7 n.a. EPS speciális tételek nélkül (3), USD 2,6 MOL-csoport INA nélkül (pro-forma) pénzügyi összefoglaló (IFRS), Mrd Ft IV. n. I. n. I. n. 66,5 92,8 107,6-14 EBITDA 357,0 66,5 92,8 93,6-1 EBITDA speciális tételek nélkül (2) 328,9 25,0 50,1 67,4-26 Üzleti eredmény 190,6 29,6 50,1 53,4-6 Üzleti eredmény speciális tételek nélkül (2) 167,1 25,6 38,0 42,7-11 Újrabesz. árakkal becsült üzleti eredm. spec. tételek (2)(4) nélkül 116,9 4,4 27,9-102,4 n.a. Nettó eredmény (3) 55,8 9,1 27,9-112,5 n.a. Nettó eredmény speciális tételek nélkül (2) (3) 40,2 (IFRS), m USD IV. n. I. n. I. n EBITDA EBITDA speciális tételek nélkül (2) Üzleti eredmény Üzleti eredmény speciális tételek nélkül (2) Újrabesz. árakkal becsült üzleti eredm. spec. tételek (2)(4) nélkül n.a. Nettó eredmény (3) n.a. Nettó eredmény speciális tételek nélkül (2) (3) 199 Az adatok átszámításánál a I. negyedi (1 USD=226,4 Ft), a IV. negyedi (183,3) a i (1 USD=202,3 Ft), valamint a I. negyedi (1 USD=194,2 Ft) átlagos MNB devizaárfolyamokat használtuk. (2) Üzleti eredmény, az INA kiforgott akvizíciókori készleteinek a konszolidáció során valós értékre történő átértékelése miatti többlet ráfordítás szemben az INA-csoport saját eredménykimutatásában bemutatott értékkel (4,2 Mrd Ft I. negyedében, melyből 4,0 Mrd Ft a megszűnő tevékenységnek tulajdonítható és 16,0 Mrd Ft IV. negyedben), a gázüzlet eladásával kapcsolatosan az E.ON-nal megállapodott vételár-módosító mechanizmus és annak II. negyedes lezárása nyomán elszámolt tételek I. és II. negyedben (14,0 Mrd Ft és 14,2 Mrd Ft nyereség), a 70,6 Mrd Ft-os egyszeri, pénzmozgással nem járó átértékelési különbözet, amely az INA MOL Csoportba történő bekonszolidálásával kapcsolatban merül fel az IFRS 3R előírásainak megfelelően, valamint az IES goodwill értékvesztése IV. negyedben (4,7 Mrd Ft) nélkül. (3) Anyavállalati részvényesek részesedése az eredményből (4) Készleteken elszámolt értékvesztés nélkül. 4

5 Működési környezet A világgazdaság a vártnál gyorsabb ütemben stabilizálódik, az IMF legutóbbi áprilisi előrejelzésében 4,2-os globális növekedést prognosztizált. A kilábalás azonban továbbra is egyenlőtlen, Ázsia fejlődő országai járnak az élen, míg a legtöbb fejlett gazdaság lemaradóban van. A legfrissebb makroökonómiai mutatók világszerte javuló piaci hangulatról tanúskodnak, miközben mind az ipar, mind a szolgáltatások terén határozott fellendülés tapasztalható az eleje óta. A konszenzus azonban továbbra is az, hogy a kilábalás még mindig törékeny lábakon áll, mert nagyrészt gazdaságélénkítő csomagokra épül. A legnagyobb nyugtalanságra jelenleg az ad okot, hogy a legtöbb fejlett országban a politikai mozgástér kimerült vagy legalábbis erősen beszűkült a túlfeszített fiskális és államadóssági mutatók miatt, emiatt pedig a legsérülékenyebb gazdaságok immár védtelenek az esetleges további sokkokkal szemben. A legfejlettebb gazdaságokban ezen felül magas munkanélküliség melletti kilábalás várható, a várakozások szerint átlagosan 9 felett marad a munkanélküliségi ráta legalább 2011-ig, ami visszaszorítja a fogyasztást, illetve a hosszabb távú növekedést is alááshatja. Az Egyesült Államokban az erősebb ösztönző csomagnak és az életképesebb, kevésbé hitelfüggő vállalati szektornak köszönhetően továbbra is gyorsabb a kilábalás, mint az eurózónában és Japánban. Az eurózóna lassabb kilábalása az alacsony belső keresletnek és az exportvezérelt növekedést visszaszorító erős eurónak tulajdonítható. Az eurózóna egyes gyengébb gazdaságai ráadásul a fizetőképességükkel és a folyófizetési mérlegük hiányával kapcsolatban piaci nyugtalansággal szembesülnek, ami bizonytalanná teszi a jövőbeli növekedés kilátásait nemcsak az érintett országban, hanem az egész Európai Unióban egyaránt. Az olajár továbbra is növekvő trendet mutat, a Brent hordónkénti átlagára 2010 első negyedében 76,4 dollár volt, ami 2,5-kal magasabb, mint az előző negyedben és 71,8-kal több mint egy vel korábban. Az árak növekedéséhez a kilábalás javuló kilátásai mellett, a határidős olajtermékekbe áramló pénzügyi befektetések növekedése is hozzájárult. Változatlanul megmaradt azonban néhány olajárat gyengítő fundamentum is az első negyed során. A készletek továbbra is jóval a sokes átlag feletti szinten állnak (az OECD kereskedelmi készletei 60 napra voltak elegendőek február végén), az OPEC tartalékkapacitása még mindig napi 6 millió hordó felett van, a kvótafegyelem pedig folyamatosan romlik, így az OPEC 2010 márciusában már csak az egyeztetett vágások 55-át hajtotta végre. Ezek a tényezők összességében csökkentik a hirtelen árugrások valószínűségét. Ezen kívül idén várhatóan napi 0,5 millió hordóval növekszik majd a termelési kapacitás az OPEC-en kívül, ami szintén az olajár mérséklődésének irányába hat. A kereslet visszatérésében továbbra is Ázsia fejlődő országai jelentik a fő hajtóerőt, míg az OECD országokban csak nagyon lassan tér vissza a kereslet. Összességében az olajkereslet napi 0,4 millió hordóval nőtt és elérte a napi 86,3 millió hordós szintet 2010 első negyedében, ami 2,3-os növekedést jelent az egy vel korábbi szinthez viszonyítva az IEA adatai szerint. A finomítói árrések aránylag gyengék maradtak és az ötes átlaghoz közeli szinten alakultak az első negyed során. A dízel és kerozin crack spread-ek tartósan alacsonyan állnak a hatalmas gázolajkészletek miatt, míg a benzin és a nafta a sokes átlag felett teljesített. A nafta crack spread-ek március közepén tapasztalható jelentős korrekciója az élénkülő benzinkeresletnek tulajdonítható, amelynek következtében a benzinárak jelentős mértékben túllépték a nafta árszintjét, így a reformálási árrés kitágult. A hagyományosan negatív fűtőolaj crack spread-ek a finomítói karbantartási időszak következtében jelentős mértékben gyengültek a negyed során, azonban így is jóval a válság előtti szint felett maradtak. A Brent-Ural különbség jelentős növekedést mutatott, és február közepétől kezdődően nulla közeli értékről hordónként 2,5 dollár fölé emelkedett a negyed végére, és a növekedési trend az első negyedet követően is folytatódott. Ez a világszerte tapasztalható és a szokásosnál szélesebb körű finomítói karbantartásoknak köszönhetően alakult így, amely elsősorban a konverziós kapacitásokat érintette. Ez átmenetileg fűtőolaj túlkínálatot eredményezett, amelynek következtében gyengült a fűtőolaj crack spread és relatíve leértékelődött a magasabb fűtőolaj kihozatalra alkalmas, nehezebb Urals típus a könnyebb Brent-hez képest. A közép-kelet-európai régió kilábalását elsősorban az export szektorok vezérlik. Németország, a régió országainak legfontosabb kereskedelmi partnere, a jövőbe mutató indikátorok és az ipari termelési adatok alapján az eurózóna átlagánál gyorsabban stabilizálódik. A belső fogyasztás ugyanakkor továbbra is rendkívül gyenge a régióban. A magyar gazdasági kilábalás kétarcú, mivel az exportorientált szektorok a növekedés egyértelmű jeleit mutatják, a hazai kereslet azonban alacsony, sőt csökkenő. Szlovákia exportvezérelt ipari szektora nagyban profitált a német kilábalásból, a belső keresletet azonban itt is visszafogja a magas munkanélküliségi ráta, ami 2010 első negyedében tetőzni látszott. A horvát gazdaság egyelőre nem mutatja a tartós kilábalás jeleit, hiszen az ipari termelés a régió egyik leggyengébb növekedési rátáját mutatta az első negyedben, míg a hazai kereslet továbbra is csökken, a munkanélküliségi ráta pedig tovább növekszik. A közép-kelet-európai régió ugyan közvetlenül nem érintett az eurózónában kibontakozó szuverén adósságválságban, és a fiskális mérlegek, valamint az államadósság szintje is jóval az eurózóna átlaga alatt van, azonban egy az Európai Unió fejlődő perifériáját érintő általános tőkekivonási hullám komoly károkat okozhatna a sérülékenyebb közép-kelet-európai gazdaságokban is. Ezen kívül egy esetleges lassulás az eurózónában szintén visszafordíthatja a régióban lassan kibontakozó export-vezérelt kilábalást. 5

6 Kutatás-termelés IV. n. IV. n. I. n. I. n. Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) 65,1 86,5 56,4 53 EBITDA 206,0 73,1 86,5 56,4 53 EBITDA speciális tételek nélkül (2) 214,1 30,3 52,2 46,0 13 Üzleti eredmény 126,6 38,3 52,2 46,0 13 Üzleti eredmény speciális tételek nélkül (2) 134,6 41,1 29,8 11,4 161 Beruházások és befektetések 186,6 I. n. I. n. Szénhidrogén termelés (3) (bruttó adat bányajáradék előtt) Kőolaj termelés (kt) (4) Magyarország Horvátország Oroszország Egyéb Nemzetközi Földgáz termelés (m m 3, nettó száraz) Magyarország Horvátország Egyéb Nemzetközi Kondenzátum (kt) (5) Magyarország Horvátország Egyéb Nemzetközi Átlagos napi szénhidrogén termelés (boe/nap) IV. n. I. n. I. n. Realizált szénhidrogén árak Átlagos realizált kőolaj és kondenzátum ár 62,3 60,8 32,8 85 (USD/bbl) 51,5 53,5 55,9 55,4 1 Átlagos realizált szénhidrogén ár (USD/boe) 52,2 Ebből MOL Kutatás-termelés kive INA-csoport IV. n. IV. n. I. n. 6 I. n. Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) 31,5 34,8 56,4-38 EBITDA 143,9 31,5 34,8 56,4-38 EBITDA speciális tételek hatása nélkül 143,9 29,1 23,6 46,0-49 Üzleti eredmény 108,7 29,1 23,6 46,0-49 Üzleti eredmény speciális tételek hatása nélkül 108,7 20,9 11,1 11,4-3 Beruházások és befektetések 129,9 I. n. I. n. Szénhidrogén termelés (3) (bruttó adat bányajáradék előtt) Kőolaj termelés (kt) (4) Földgáz termelés (m m 3, nettó száraz) Kondenzátum (kt) (5) IV. n. I. n. I. n. Átlagos napi szénhidrogén termelés (boe/nap) Realizált szénhidrogén árak 59,9 58,8 32,8 79 Átlagos realizált kőolaj és kondenzátum ár (USD/bbl) 48,2 53,1 55,9 55,4 1 Átlagos realizált szénhidrogén ár (USD/boe) 52,2 A 2009-es es adatok az INA második féles adatait tartalmazzák (2) Az INA kiforgott akvizíciókori készleteinek a konszolidáció során valós értékre történő átértékelése miatti többlet ráfordítás,,szemben az INA-csoport saját eredménykimutatásában bemutatott értékkel (8,0 Mrd Ft) IV. negyedében (3) A Szőreg-1 mező stratégiai tárolóvá alakítandó nyersolaj és kondenzátum termelése nélkül (4) Leválasztott kondenzátum nélkül (5) Tartalmazza a PB-t és egyéb gáztermékeket is I. negyedben a Kutatás-termelés szegmens folyamatos működésből származó, egyszeri tételek nélküli üzleti eredménye 52,2 Mrd Ft volt, 13,9 Mrd Ft-tal (36) emelkedett IV. negyedéhez képest. Az eredmény javulásának főbb oka a magasabb gázárak miatti magasabb átlagos szénhidrogén ár, az USA dollárral szembeni gyengébb Forint és Kuna árfolyam, ill. a termelés megváltozott összetétele: a magasabb horvátországi off-shore és szíriai termelés kompenzálta az alacsonyabb magyar és orosz termelést.

7 I. negyedéhez képest, a Kutatás-termelés szegmens folyamatos működésből származó eredménye 13- kal emelkedett az INA 28.7 Mrd Ft-os hozzájárulásának eredményeként. Az INA hozzájárulása nélkül, a Kutatástermelés üzleti eredménye 23,6 Mrd Ft-ot tett ki I. negyedben, amely 49-kal alacsonyabb az előző azonos időszakához képest. A kőolaj és kondenzátum árak 79-kal emelkedtek I. negyedben I. negyedhez képest, de a teljes realizált átlagos szénhidrogén ár (INA nélkül) dollárban számítva nem változott, mert a magyarországi gázárak 33-kal alacsonyabbak voltak, mint I. negyedben (a gázár az olajtermékek jegyzésárának 9 havi átlagán alapszik). Továbbá a Forint is 14-kal erősebb volt az USA dollárral szemben. I. negyedben a teljes szénhidrogén termelés boe/nap volt, nem változott IV. negyedhez képest. A kőolaj-, és kondenzátum termelés 10 -kal csökkent, főként az oroszországi ZMB mező, valamint a magyar és horvát mezők természetes hozamcsökkenése miatt, melyet csak részben tudott kompenzálni a többi orosz mező és a szíriai Hayan blokk termelésének jelentős növekedése IV. negyedében az olajtermelési adatok az angolai termelés egész es adatát tartalmazták, míg 2010 I. negyedében, csak az es várható volumen egynegyedét vesszük figyelembe. A gáztermelés 4-kal nőtt, mivel a jelentősen magasabb horvát offshore, pakisztáni, és szíriai mennyiségek túlkompenzálták a magyar termelés kereslet miatti csökkenését. Az INA termelésének hozzájárulása miatt (mely 2009 I. negyedében még nem volt konszolidálva), a termelés 70-kal alakult magasabban, melyből a gáztermelés 93-kal, az olaj és a kondenzátum termelés 43-kal haladta meg a bázis negyedi értéket. A Kutatás-termelés szegmens bevételei 68,9 Mrd Ft-tal, 176,8 Mrd Ft-ra emelkedtek I. negyedben I. negyedhez képest, elsősorban az INA 93,1 Mrd Ft-os hozzájárulásának következtében. Az INA hozzájárulása nélkül, a Kutatás-termelés bevételei 24,1 Mrd Ft-tal, 83,7 Mrd Ft-ra csökkentek főként az alacsonyabb magyar gáztermelés és gázárak miatt. A Kutatás-termelés szegmens ráfordításai 62,8 Mrd Ft-tal, 124,6 Mrd Ft-ra emelkedtek I. negyedben az INA 64,4 Mrd Ft-os hozzájárulását is figyelembe ve. Az INA hozzájárulása nélkül, a Kutatás-termelés ráfordításai a magasabb adófizetések mellett 1,6 Mrd Ft-tal (3-kal) 60,2 Mrd Ft-ra csökkentek a tudatosabb költséggazdálkodás eredményeként. A magyarországi termelés bányajáradéka (MOL Nyrt.) 18,7 Mrd Ft volt, hasonlóan alakult, mint I. negyedben (ebből az energiaár kompenzációs kasszába befizetett bányajáradék mértéke 11,5 Mrd Ft). Az Oroszországban fizetett bányajáradék és exportvám összege I. negyedben 4,6 Mrd Ft-tal 10,0 Mrd Ft-ra emelkedett. A szénhidrogén folyó fajlagos kitermelési költsége (értékcsökkenési leírás nélkül), az INA hozzájárulásával együtt 6,6 USD/boe volt I. negyedben. Az INA hozzájárulása a fajlagos kitermelési költség a versenyképes 5,3 USD/boe szinten alakult. A Kutatás-termelés szegmens beruházása és befektetése I. negyedhez képest 18,4 Mrd Ft-tal 29,8 Mrd Ftra emelkedett I, negyedben az INA 18,7 Mrd Ft-os hozzájárulásának eredményeként. 6,0 Mrd Ft-ot (20) fordítottunk kutatásra, melyből 2,2 Mrd Ft-ot Magyarországon, 2,0 Mrd Ft-ot Kurdisztánban, 0,4 Mrd Ft-ot Szíriában, 0,4 Mrd Ft-ot Pakisztánban, 0,3 Mrd Ft-ot Egyiptomban, 0,3 Mrd Ft-ot Angolában, és 0,4 Mrd Ft-ot egyéb területeken költöttünk. A termelésbe állítás összesen 22,4 Mrd Ft-ot (75) tett ki, ebből 0,9 Mrd Ft-ot Magyarországon, 13,4 Mrd Ft-ot Szíriában (Hayan), 3,6 Mrd Ft-ot Oroszországban, míg Horvátországban (elsősorban az Adriai tengeri mezőkre) 2,4 Mrd Ft-ot költöttünk. Kurdisztánban megkezdtük a Pearl projekt mezőinek termelésbeállítását (1,0 Mrd Ft) és a Shaikan korai termelésbeállítását (0,1 Mrd Ft). Folytattuk az angolai (0,4 Mrd Ft) és egyiptomi (0,3 Mrd Ft) mezőfejlesztéseket. A pakisztáni Manzalai és Makori mezők termelésbeállítási költségének MOL-ra eső része 0,3 Mrd Ft volt. További 1,4 Mrd Ft-ot (5) költöttünk elsősorban a tevékenységünket támogató fúrási, szeizmikus és lyukszelvényező szolgáltatást nyújtó leányvállalataink eszközeinek fejlesztésére, valamint szintentartási projektekre. I. negyedben komoly kutatási tevékenységet folytattunk, 3 kút fúrása volt folyamatban, 4 kutat teszteltünk és további 4 kút áll vagy vár tesztelésre. Magyarországon 2 kutat minősítettünk felfedezésnek az időszak alatt tesztelt 4 kútból. Horvátországban a Dravica-1 kút rétegvizsgálata folyik (MOL-INA közös projekt). Pakisztánban szeizmikus mérés kezdődött a Tal blokkban és előkészítésre került a Makori Termelésbeállítási és Termelési License pályázata. A Bijeel-1 kút az Akri-Bijeel blokkban Észak-Irak Kurdisztáni régiójában ígéretes előzetes teszt eredményeket mutatott. A fúrás áprilisban befejeződött, jelenleg a kivizsgálása folyik. A (Gulf Keystone által operált) Shaikan blokkban (MOL részesedése 20) korai termelésbeállítási projekt kezdődött a Shaikan-1 kút felfedezése alapján. A Surgut-7 blokkban (Nyugat-Szibériában) az Ayskaya-1 és az Atayska kutak ígéretes eredményeket mutattak a tesztelés során, további rétegrepesztésre és tesztelésre 2010-ben kerül sor. Fúráselőkészítési munkák kezdődtek a pakisztáni Margala blokkban, a kazahsztáni Federovsky blokkban, a szíriai Aphamia blokkban és Horvátország szárazföldi részén. 7

8 Feldolgozás és Kereskedelem Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft-ban) IV. n. I. n. I. n. -1,3 20,6 24,6-16 EBITDA 109,0 6,7 20,8 24,6-15 EBITDA speciális tételek nélkül (2) 117,0-28,9-3,0 4,7 n.a. Üzleti eredmény 15,4-16,3-2,8 4,7 n.a. Üzleti eredmény speciális tételek nélkül (2) 28,0 44,7 17,4 11,8 48 Beruházások és befektetések 107,9 Kőolaj feldolgozási adatok (kt) IV. n. I. n. I. n Saját termelésű kőolaj Import kőolaj Kondenzátum Egyéb alapanyag Teljes feldolgozott mennyiség Vásárolt és értékesített termékek 949 Finomítói termelés (kt) IV. n. I. n. I. n Motorbenzin Gázolaj Tüzelőolaj Kerozin Vegyipari benzin Bitumen Egyéb termék Összesen Veszteség Saját felhasználás Teljes finomítói termelés Külső kőolajtermék értékesítés (kt) IV. n. I. n. I. n Magyarország Szlovákia n.a. - Horvátország (3) Egyéb piacok Összesen Külső kőolajtermék értékesítés (kt) IV. n. I. n. I. n Motorbenzin Gázolaj Tüzelőolaj Kerozin Bitumen Egyéb termék Összesen Ebből Lakossági szolg. szegmens értékesítés Ebből Értékesítés végfelhasználóknak (4) Petrolkémia alapanyag átadás A es adatok tartalmazzák az INA II. féles hozzájárulását. (2) Az INA készletek piaci áron történő átvezetése a konszolidációnak megfelelően, az INA-csoport saját pénzügyi kimutatásában szereplő összeg ellentételezéseként (8,0 Mrd Ft) IV. negyedében és (0,2 Mrd Ft) I. negyedben és valamint az IES goodwill értékvesztése IV. negyedben (4,7 Mrd Ft). (3) és II. negyed közötti horvátországi értékes az Egyéb piacok soron szerepel. (4) Motorbenzin, gáz- és tüzelőolaj értékesítés Ebből MOL Feldolgozás és Kereskedelem kive INA-csoport IFRS eredmények (Mrd Ft) IV. n. I. n. I. n. 17,9 29,5 24,6 20 EBITDA 130,9-8,3 9,1 4,7 95 Üzleti eredmény 43,1-1,2-12,1-10,7 13 Újra-besz. árak figyelembe vétele -50,2-2,8 0,0 0,0 n.a. Készleten elszámolt értékvesztés 0,0 4,7 0,0 0,0 n.a. Egyszeri tételek 4,7-7,6-3,0-6,0-50 Becs. eredm. újrael. árakkal egysz. tétel.nélkül -2,4 19,5 5,5 11,8-54 Beruházások és befektetések 71,8 8

9 Kőolaj feldolgozási és értékesítési adatok (kt) IV. n. I. n. I. n Teljes finomítói termelés Veszteség Saját felhasználás Teljes feldolgozott mennyiség Vásárolt és értékesített termékek Teljes külső kőolajtermék értékesítés Ebből Lakossági szolg. szegmens értékesítés Ebből Értékesítés végfelhasználóknak (2) Az IES goodwill értékvesztése IV. negyedben (4,7 Mrd Ft) (2) Motorbenzin, gáz- és tüzelőolaj értékesítés A Feldolgozás és Kereskedelem szegmens speciális tételek nélküli működési eredménye 13,5 Mrd Ft-tal javult I. negyedben az előző negyedhez képest. Az eredményre pozitívan hatottak az alábbiak: az átlagos crack spread emelkedése (később részletezve); (2) a belső hatékonyságjavító törekvések (szigorú költség és CAPEX kontroll); (3) illetve a készlet-átértékelés hatása az emelkedő kőolajárak következtében. Ugyanakkor a következő tényezők negatívan befolyásolták a változást: (4) a finomítói termékek értékesítési volumenének csökkenése (szezonális hatás, a legfontosabb piacainkon jelentkező alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás); valamint (5) az emelkedő kőolajár következtében a finomítói saját felhasználás magasabb költsége. A Feldolgozás és Kereskedelem szegmens működési eredménye az INA 11,9 Mrd Ft veszteségének hozzájárulása nélkül 9,1 Mrd Ft-ot tett ki I. negyedben, mely 17,4 Mrd Ft-tal javult az előző negyedhez képest. Az újraelőállítási árakkal becsült működési veszteség, az INA hozzájárulása és egyszeri tételek nélkül 3,0 Mrd Ft-ot tett ki, és 4,6 Mrd Ft-tal javult IV. negyedéhez képest. A külső iparági környezet kis mértékben javult I. negyedben az előző negyedhez képest, de továbbra is kedvezőtlen maradt. A motorbenzin crack spread erős maradt, és 37,8 USD/tonnával 149,8 USD/tonnára emelkedett, míg a vegyipari benzin 29,8 USD/tonnáról 106,0 USD/tonnára emelkedett. Másrészt a dízel crack spread, mely a legnagyobb mértékben befolyásolta a szegmens eredményét (45-os finomítói középdesztillátum-hozam mellett), rendkívül alacsony szinten állt, és csak 8,7 USD/tonnával 68,4 USD/tonnára emelkedett. A Brent-Ural különbözet az első negyed végére szélesedett, de az első negyedes átlagában csupán 1,4 USD/hordó volt, mely csak 0,7 USD/hordó javulást jelent az előző negyed 0,7 USD/hordó átlagához képest. A speciális tételek nélküli működési eredmény csökkenése I. negyedben az előző azonos időszakához képest tükrözi az INA 11,9 Mrd Ft-os negatív eredmény-hozzájárulását. Az INA hozzájárulása nélkül a működési eredmény 4,4 Mrd Ft-tal, 9,1 Mrd Ft-ra javult. Az újraelőállítási árakkal becsült működési veszteség, INA hozzájárulás nélkül, a I. negyedes veszteség felére csökkent. Pozitívan hatott az átlagos crack spread mérsékelt, 22-os emelkedése, valamint (2) a készletátértékelés nyeresége, mely 12,1 Mrd Ft-ot tett ki. Ezen hatásokat részben ellensúlyozta (3) a dollárral szemben erősebb forint negatív hatása, valamint (4) a kedvezőtlen kereslet miatt csökkent értékesítési volumenek. A külső környezet vegyes képet mutatott I. negyedben az előző azonos időszakához képest. Az átlagos crack spread 10,9 USD/tonnával (22) emelkedett, míg a legfontosabb termékekhez kapcsolódó crack spread-ek a következő képpen alakultak: a benzin 73,1 USD/tonnával emelkedett, a dízel jelentősen, 32,5 USD/tonnával csökkent, míg a vegyipari termékek átlagos crack spreadje 92,5 USD/tonnával emelkedett. A nyersolaj ára 72-kal emelkedett, míg a Brent-Ural különbözet a 0,3 USD/hordó javulás ellenére alacsony szinten (1,4 USD/hordó) maradt. Az USA dollár 14-ot gyengült a forinttal szemben I. negyedben az előző azonos időszakához képest. A kelet-közép-európai régió motorüzemanyag-kereslete 6-kal csökkent 2010 I. negyedében az előző azonos negyedéhez képest. A kereslet csökkenését, a továbbra is kedvezőtlenül alakuló gazdasági környezeten felül a rekord magas árszintek és egyszeri piaci hatások befolyásolták. A magas árszintre ható tényezők a következők voltak: az es szinten magasabb benzin (47) és dízel (77) jegyzésárak, (2) a régió egyes országainak jövedéki adó emelése (Magyarország, Románia, Csehország). Míg az egyszeri piaci hatásként (3) az első két hónapjában különösen hideg tél, valamint (4) a jövedéki adó emelést megelőzően, a fogyasztók vásárlásainak 2009 negyedik negyedére történt előrehozása befolyásolta a keresletet. A csoport értékesítési volumene 15-kal nőtt az előző azonos időszakához viszonyítva az INA 0,8 Mt hozzájárulással együtt. Az INA hozzájárulása nélkül a teljes külső értékesítés 8-kal 3,2 Mt-ra csökkent. Az értékesítés visszaesésének okai az alacsonyabb regionális kereslet és az értékesítési bevételek csoportszintű optimalizálása. Az INA hozzájárulását kiszűrve, a motorüzemanyagok piacán stabil finomítói lefedettség mellett, a benzinértékesítésünk 10-kal, a dízelértékesítésünk 2 -kal esett vissza a régióban. A teljes magyarországi értékesítésünk 19-kal csökkent 2010 I. negyedében az előző hez képest, a szomszédos országok felé irányuló üzemanyag-turizmus következtében. Ugyanakkor mind a benzin-, mind a dízelértékesítésünk kisebb mértékben csökkent, mint a piaci kereslet, így összességében kis mértékben javult a magyar motorüzemanyag-piaci jelenlétünk. Szlovákiában, az előbbiekkel összhangban a finomított termékek teljes 9

10 értékesítése 24-kal nőtt, ezen belül a dízel értékesítés 19-kal. Magyarországhoz hasonlóan finomítói lefedettségünk növekedett 2010 I. negyedében az előző hez képest. A teljes feldolgozott mennyiség 27-kal, 5,4 Mt-ra emelkedett az előző azonos időszakához viszonyítva, elsősorban az INA 1,0 Mt hozzájárulása következtében. Az INA hozzájárulását kiszűrve a finomítók termelése 3-kal növekedett 2009 I. negyedéhez képest. A növekedés egyrészt az értékesítés, a készletek és a cash-flow együttes optimalizálási folyamatára, másrészt a Dunai és Pozsonyi Finomítókban tervezett leállásokra való felkészülésre vezethető vissza. Egyéb nyersanyag feldolgozásunk, az INA hatását kiszűrve, 26-kal nőtt az előző hez viszonyítva, mely főként a 0,2 gázolajbeszerzés kedvező lehetőségeinek sikeres kihasználásának köszönhető. A Feldolgozás és Kereskedelem 17,1 Mrd Ft-ot költött beruházásokra és befektetésekre 2010 I. negyedében, mely 5,6 Mrd Ft-tal magasabb az előző azonos időszakához viszonyítva. Ebből az INA hozzájárulása 11,9 Mrd Ft volt. A beruházások között kulcs szerepet játszott a Rijekai Finomító modernizációs programjának első fázisa, ahol a hidrokrakk komplexum zöldmezős beruházásának befejezése után lehetővé válik, hogy 2010 III. negyedétől a teljes motorüzemanyag kihozatal megfeleljen az Euro V standardnak. A Sisaki Finomító modernizációja tovább folytatódott a magas oktánszámú motorbenzin-komponensek csoportszintű növelése érdekében. Az új kénvisszanyerő egység 2010 II. negyedi befejezésel az olaszországi IES finomítónk a több es modernizációs programjának végéhez közeledik. Az IES 2010 I. negyedében 2,9 millió EUR-t (0,8 Mrd Ft) költött beruházásokra és befektetésekre. Lakossági szolgáltatások Főbb szegmens szintű működési adatok IV. n. I. n. I. n. Kiskereskedelmi kőolajtermék értékesítés (kt) 325,2 271,1 198,5 36,6 Motorbenzin 1.145,0 543,5 456,3 311,7 46,4 Gáz- és tüzelőolaj 1.832,4 28,8 26,0 10,6 145,3 Egyéb termék 81,0 897,5 753,4 520,8 44,7 Összesen 3.058,4 A I.-IV. negyedes adatok tartalmazzák az INA III.-IV. negyedes hozzájárulását Ebből MOL Lakossági szolgáltatások kive INA-csoport IV. n. I. n. I. n. Kiskereskedelmi kőolajtermék értékesítés (kt) 223,2 183,0 198,5-7,8 Motorbenzin 904,7 369,4 316,7 311,7 1,6 Gáz- és tüzelőolaj 1.428,6 13,1 15,0 10,6 41,5 Egyéb termék 49,6 605,7 514,7 520,8-1,2 Összesen 2.382,8 A kiskereskedelmi értékesítés teljes volumene (beleértve a kenőanyag és autógáz értékesítést) 44,7-kal 753,4 kt-ra növekedett I. negyedében az előző azonos időszakához képest. Az INA Csoport, melynek teljes körű konszolidációja július 1-től valósult meg, 226 kt-val járult hozzá a szegmens értékesítési volumenéhez 2010 I. negyedben. A kiskereskedelmi értékesítés teljes volumene, az INA Csoport hozzájárulása nélkül 1,2-kal 514,7 kt-ra csökkent I. negyedében az előző azonos időszakához képest a regionális üzemanyag piacon tapasztalható általános visszaesés következtében. A kiskereskedelmi-értékesítés volumene Szlovákiában 7,7-kal nőtt, míg Magyarországon és Romániában 10-kal, illetve 4 -kal csökkent I. negyedében az előző időszak ugyanezen időszakához képest. A MOL-csoport március 31-én töltőállomást üzemeltetett (részletesen lásd a 11. mellékletben). Magyarországon a MOL Nyrt. kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítése 10-kal csökkent I. negyedében az előző hasonló időszakához képest főleg a kereslet visszaesése miatt (a MÁSZ - Magyar Ásványolaj Szövetség - adatai szerint az üzemanyag piac 12-kal esett vissza ebben az időszakban az előző hasonló időszakához viszonyítva). A kereslet csökkenésének fő okai: a szomszédos országokba irányuló üzemanyag turizmus, valamint a január 1-jén bekövetkezett jövedéki adó emelés hatására megnövekedett üzemanyag árak. A MOL benzin-, a gázolaj-, valamint az autógáz-értékesítése 15, 5 illetve 7-kal csökkent az elmúlt azonos időszakához viszonyítva. Habár a kiskereskedelmi piacot továbbra is az üzemanyag és a nem-üzemanyag szektor kiélezett árversenye jellemezte, a MOL üzemanyag piaci részesedése a MÁSZ adatai alapján, a 2009 I. negyedi 35,6-ról 2010 I. negyedében 36,4-ra nőtt. A flottakártyás értékesítés aránya az összes üzemanyag-értékesítéshez viszonyítva ugyanezen időszakokra nézve 37-ról 38-ra növekedett, a készpénzes vásárlások értékének csökkenése miatt. A shop-termék értékesítés 2010 I. negyedében 3-kal maradt el 2009 azonos időszakához képest. A visszaesés hátterében a 10

11 gazdasági válság miatti csökkenő vásárlóerő áll, amely kedvezőtlenül befolyásolja többek között az autómosatás szolgáltatásait. A MOL Nyrt. március végel 364 töltőállomást üzemeltetett, 3-mal többet, mint 2009 I. negyedének végén. Szlovákiában 7,7-kal nőtt a kiskereskedelmi értékesítés I. negyedében az előző azonos időszakához képest a jövedéki adó február 1-jei csökkentésének és a gazdasági válság utáni kezdődő fellendülésnek köszönhetően. A benzin-értékesítés kis mértékben (0,7), míg a dízel-érékesítés 15,1 -kal emelkedett az előző ugyanezen időszakához képest. A flottakártyás eladások 6-kal nőttek a dízel-értékesítés növekedésének köszönhetően I. negyedéhez képest. A piaci részesedésünk (a SAPPO szerint) I. negyedében 36,5-ra nőtt a I. negyedi 35,6-ról. A márciusi záró töltőállomás darabszám 209 volt. Horvátországban a kiskereskedelmi értékesítés volumene 228 kt-val emelkedett I. negyedében 2009 azonos időszakához képest, alapvetően az INA Csoport konszolidációjának hatásaként (226 kt). A horvátországi értékesítés fennmaradó része, a Tifon teljesítményét mutatja, amely 6-kos értékesítés növekedéssel 30 kt-ra növekedett I. negyedében. Horvátországban jelentős visszaesés történt az értékesítésben I. negyedében az előző ugyanezen időszakához képest elsősorban a kiskereskedelmi kereslet visszaesésének köszönhetően, mely a Horvátországban is jelentkező gazdasági válságra és a munkanélküliség növekedésre vezethető vissza. A romániai üzemanyag értékesítésünk 4,5-kal csökkent I. negyedében, elsősorban az alacsonyabb belföldi kereslet és az alacsonyabb töltőállomás darabszám miatt. A gazdasági válság leginkább a flottakártyás eladásokat érintette, mely összhangban a román flottakártyás piaccal, több mint 10-kal csökkent 2010 I. negyedében a bázis időszakhoz képest. I. negyedében a shop árbevétel RON-ban számítva 2-kal növekedett. A kedvezőtlen körülmények ellenére a I. negyedes kiskereskedelmi piaci részesedés a 11-os bázis szint fölé emelkedett. A MOL Románia 126 töltőállomást üzemeltetett március végén. A kiskereskedelem CAPEX 2010 I. negyedében 1,3 Mrd Ft volt. Ebből az összegből 0,1 Mrd Ft-ot fordítottak a magyar 0,06 Mrd Ft-ot az INA Csoport, 1,1 Mrd Ft-ot pedig a bosnyák Energopetrol hálózat fejlesztésére. 11

12 Petrolkémia IV. n. I. n. I. n. Szegmens IFRS eredmények (Mrd Ft) 0,6 2,1 1,0 104 EBITDA 3,1-3,6-2,2-3,7-42 Üzleti eredmény -15,2 2,7 1,6 3,4-54 Beruházások és befektetések 16,7 Petrolkémiai termelés (kt) IV. n. I. n. I. n Etilén Propilén Egyéb termék Összes olefin LDPE HDPE PP Összes polimer IV. n. I. n. I. n. Petrolkémiai értékesítés termék csoportonként (kt) Olefin termékek Polimer termékek Külső Petrolkémiai értékesítés (kt) IV. n. I. n. I. n Magyarország Szlovákia Egyéb piacok Összes külső Petrolkémiai értékesítés A Petrolkémiai szegmens I. negyedi üzleti vesztesége 2,2 Mrd Ft volt, mely 1,5 Mrd Ft-tal mérséklődött I. negyedéhez viszonyítva. Az integrált petrolkémiai árrés mérsékelt csökkenését ellensúlyozta az értékesítés magasabb volumene, a kedvezőbb olefin termék árak, valamint az alacsonyabb villamos energia és földgáz árak. I. negyedében az integrált petrolkémiai árrés 3-kal, 303 euró/tonnára csökkent az előző hasonló időszakához képest. I. negyedében a vegyipari benzin átlagos jegyzése US dollárban 89-kal volt magasabb a I. negyedihez viszonyítva, míg az euróban mért átlagos polimer jegyzések emelkedése volt. A mutató csökkenését az US dollár euróhoz viszonyított 6-os gyengülése jelentősen mérsékelte. A működési eredmény 1,4 Mrd Ft-os javulást mutat IV. negyedi értékhez képest a kedvezőbben alakuló integrált petrolkémiai árrés, a magasabb olefin termék árak és az alacsonyabb villamos energia ár eredményeként. I. negyedében az integrált petrolkémiai árrés 11-kal nőtt az előző negyedihez képest. I. negyedében az US dollárban mért vegyipari benzin jegyzésár 7-kal haladta meg az előző negyedit. Ugyanakkor a polimerek euróban számított átlagos jegyzése a IV. negyedi csökkenést követően kal emelkedett. Az integrált árrés javulásának mértékére kedvezőtlenül hatott, hogy az US dollár az euróhoz képest 6-kal erősödött az előző negyedi átlagos árfolyamához képest. I. negyedében az olefin termelés 12-kal 526 kt-ra nőtt a I. negyedhez képest. Az olefin üzemek termelése egyenletes volt, a feldolgozott alapanyag mennyiség növekedett, melynek következtében a kapacitás kihasználás is javult. A monomer termelés kisebb mértékben emelkedett, míg az egyéb olefin termékek kibocsátása jelentősebben nőtt az alapanyag összetétel változásának hatására. A magasabb monomer termelésnek köszönhetően a polimer termelés 6-kal emelkedett I. negyedében I. negyedhez képest. A TVK LDPE-1 üzem leállításának hatását ellensúlyozta a HDPE üzemek kapacitás kihasználásának 20 százalékponttal való növelése. A I. negyedit meghaladó termelési volumenek eredményeként az olefin értékesítés a BorsodChem etilén vásárlás 20-os csökkenésének ellenére 5-kal 59 kt-ra nőtt, míg a polimer értékesítés 5-kal 292 kt-ra emelkedett az előző azonos időszakához viszonyítva. Ennek megfelelően a polimer értékesítésen belül a HDPE termékek részesedése 33-ról 38-ra, a polietilének részesedése 54-ról 56-ra emelkedett. A CAPEX értéke 1,6 Mrd Ft volt, ezen belül a tervezett karbantartások előkészítését és az SPC fejlesztési projekt megvalósítását részesítettük előnyben. A ráfordítások ütemezésében jelentős figyelmet fordítunk a pénzügyi pozíció optimalizálására. 12

13 Gáz és Energia A Gáz és Energia szegmens üzleti eredménye 39-kal 25,3 Mrd Ft-ra növekedett 2010 I. negyedben az előző azonos időszakához viszonyítva. A szegmensen belül az FGSZ Zrt. teszi ki továbbra is az eredmény jelentős hányadát (19,0 Mrd Ft az eszközfelértékelés hatását figyelmen kívül hagyva), míg a szegmens további két üzletileg meghatározó leányvállalatának az MMBF Zrt.-nek és a Slovnaft Hőerőműnek a profit hozzájárulása tovább növelte a szegmens realizálható eredményét. FGSZ Zrt. IV. n. I. n. I. n. (1 Nem konszolidált IFRS eredmény (Mrd Ft) 14,5 21,7 16,4 32 EBITDA 55,7 9,6 17,7 12,9 37 Üzleti eredmény 40,2 12,0 32,4 12,6 157 Beruházások és befektetések 31,7 Nem tartalmazza a szegmens szintű konszolidációs hatásokat (melyek közül a legjelentősebb tétel a tárgyi eszközökön kiszűrt közbenső eredmény értékcsökkenése) Szállított mennyiség (millió m 3 ) IV. n. I. n. I. n Magyarországi földgázszállítás (2) Földgáz tranzit Szállítási díj (Ft/m 3 (3) ) IV. n. I. n. I. n. 3,87 4,07 3,66 11 Magyarországi gázszállítási díj 4,44 (2 ) Beleértve a földgáztárolókba történt szállítást is. (3) A fajlagos szállítási díj alakulását nagymértékben befolyásolja a bevételen belül meghatározó a teljesítménydíj aránya, mely nem függ a szállítási volumentől. Az FGSZ Zrt. üzleti eredménye 17,7 Mrd Ft volt I. negyedben, amely 4,8 Mrd Ft-tal (37) haladja meg az előző i azonos időszaki értéket, melyben meghatározó szerepe volt a hazai szállítási árbevétel jelentős növekedésének. Az Európai Unió gázpiaci szabályozásának változása miatt ben Magyarországon is meg kell valósítani a földgázszállítási tevékenységek teljes leválasztását a vertikálisan integrált anyavállalatról, mely folyamatnak június 30-ig kell befejeződnie. A hazai szállítás árbevétele 20,4 Mrd Ft volt I. negyedben a többlet kapacitás lekötések és a jelentősen magasabb szállított volumen eredményeként. A szállított földgáz mennyiség bázis időszakhoz képesti 12-os növekedése a tartósan hűvösebb téli napok miatt a fogyasztási igények megnövekedett hatását mutatja. A tranzit földgázszállítás árbevétele 5,6 Mrd Ft volt I. negyedben. A tranzitszállítási mennyiség 40-kal nőtt a bázis időszakhoz képest, aminek pozitív hatását részben ellensúlyozta a forint erősödése és a gázár változással összefüggésben kimutatható tarifa csökkenés. A működési költségek 0,7 Mrd Ft-tal (7) csökkentek a bázis időszakhoz képest I. negyedben, elsősorban az energiaköltségek csökkenése miatt. Az energiaköltség csökkenés nagyrészt az elszámolt földgázmennyiség csökkenésének a következménye, de a gázár alacsonyabb értéke is kedvezően hatott. Az FGSZ Zrt beruházásainak értéke 32,4 Mrd Ft volt I. negyedben, melyben meghatározó a horvát határátkeresztező vezetéki projekt értéke. MMBF Zrt. Az MMBF Zrt. üzemi eredménye 3,6 Mrd Ft volt I. negyedében. A társaság teljes időszakban bevételként számolta el az 1,2 Mrd m 3 -es stratégiai tároló kapacitás lekötési díját. A tárolás mellett az MMBF nyereséggel értékesítette a Szőreg-1 mező kőolaj-, kondenzátum és gáztermelését, és a kitermelt gáz értékesítése 2,2 Mrd Ft-tal járult hozzá az üzemi eredményhez. A 0,7 Mrd m 3 -es kereskedelmi tároló április 1-jén kezdte meg működését. Az MMBF Zrt. I. negyedben 0,5 Mrd Ft-ot költött a földalatti gáztároló befejező munkálataira. 13

14 CMEPS s.r.o.(slovnaft Finomító Hőerőmű) A Slovnaft Finomító Hőerőművét üzemeltető CMEPS s.r.o. I. negyedben 1,9 Mrd Ft üzemi eredményt ért el a költség hatékony működés, a csoporton kívül realizált villamosenergia rendszerszintű szolgáltatások és az eladott áruk nyeresége következtében. Bár a CMEPS s.r.o. MOL-CEZ közös vállalatba történő apportját követően a MOL-csoport tulajdoni hányada 50-ra csökkent, az IFRS szabályok szerint a társaság, illetve annak teljes üzemi eredménye továbbra is bekerül a MOL konszolidált jelentésébe. I. negyedben a CMEPS s.r.o. 0,9 Mrd Ft-ot költött a hőerőmű környezetvédelmi és kapacitásbővítő beruházására. 14

15 Pénzügyi áttekintés Változások a számviteli politikában és becslésekben A Csoport alkalmazza az IFRS január 1-től hatályos változásait, és ezek hatásait jelen időközi vezetőségi beszámoló már tükrözi. Ezen változások között a Cash Flow kimutatásokról szóló IAS 7 előírja, hogy csak azon ráfordítások mutathatók be befektetési pénzáramként a cash flow kimutatásban, amelyek eszközök felvételéhez vezetnek. Ennek következtében az eredménykimutatással szemben elszámolt kutatási költségek (geológiai és geofizikai kutatások) a cash flow kimutatásban működési pénzáramként szerepelnek, szemben a korábbi befektetési pénzáramként történő besorolással. A módosítás 2010 első negyedében 651 millió forint átsorolást eredményezett a befektetési és működési pénzáramok között. Az összehasonlító időszakok ennek megfelelően módosításra kerültek. Az IFRS egyéb változásainak alkalmazásba vétele nem eredményezett jelentős változást a pénzügyi kimutatásokban. A Csoport a módosított IFRS 3 Üzleti Kombinációk és IAS 27 Konszolidált és Egyedi Pénzügyi Kimutatások standardot január 1-vel kezdődően, az összehasonlító időszakban alkalmazásba vette. Korai alkalmazásba vétel nélkül ezen standardok január 1-től váltak volna kötelezővé. Eredménykimutatás Az INA teljeskörű konszolidációja június 30-val kezdődött, ezért a konszolidált eredménykimutatás július 1- től tükrözi az INA hozzájárulását I. negyedében az INA-csoport adózott eredményének MOL-ra jutó része (47,2) a társult vállalkozások eredménye soron szerepel I. negyedében, az IFRS 3 szerinti vételár allokáció hatásait is figyelembe ve, az INA 9,6 Mrd Ft-tal növelte a MOL-csoport folytatódó tevékenységéből származó üzemi eredményét. Az előzetes vételár allokációt követően az INA tárgyi eszközeinek valós értéke alapján elszámolt többlet értékcsökkenési leírás, továbbá az első konszolidáció során könyv szerinti érték helyett valós piaci értéken felvett készletek kiforgása 2010 első negyedében 10,2 Mrd, illetve 4,2 Mrd forinttal (melyből 4,0 Mrd Ft a megszűnő tevékenységnek tulajdonítható) növelte a működési költségeket. Ezen tételek a konszolidált eredménykimutatás különböző soraiban kerültek elszámolásra. Összehasonlítási céllal a 2. sz. mellékletben olyan pro-forma eredménykimutatás is bemutatásra került, melyekben az INA-csoport hatása nem szerepel sem a tárgy-, sem az összehasonlító időszakokban. A Csoport nettó árbevétele 2010 I. negyedében az INA I. negyedi 164,3 Mrd Ft hozzájárulását is figyelembe ve 37-kal, 866,2 Mrd Ft-ra nőtt, melyet jellemzően a finomítói termékeknek az USD alapú jegyzésárak növekedése következtében beálló magasabb átlagos értékesítési árai okoztak, melyet részben kompenzált az árfolyam változások hatása. Az egyéb működési bevételek értéke 2010 I. negyedében 34-kal, 10,3 Mrd Ft-ra csökkent (melyből az INA hozzájárulása 5,9 Mrd Ft.) Az egyéb működési bevételek értéke I. negyedében az E.ON Ruhrgas International AG-val megállapodott utólagos vételár módosítással kapcsolatban fennálló 14,0 Mrd Ft értékű kötelezettség kivezetésének hatását tartalmazza, amely összeg korábban, a gázüzlet értékesítésekor került elhatárolásra. A kockázatmegosztási mechanizmus 2009 második negyedében megszüntetésre került. Az anyagjellegű ráfordítások értéke 46-kal nőtt az előző azonos időszakához képest, igazodva az értékesítési bevételek növekedéséhez. Ezen belül 2010 I. negyedében az anyagköltség 73-kal nőtt, főként az import kőolajár növekedésének (131,8 Mrd Ft, ami tartalmazza az árfolyamváltozások hatását is), a feldolgozott import kőolaj mennyiség csökkenésének (5,1 Mrd Ft), valamint az INA I. féli hozzájárulásának (103,8 Mrd Ft) együttes hatásaként 2009 I. negyedéhez képest. Az eladott áruk beszerzési értéke 23-kal csökkent 90,1 Mrd Ft-ra, főként a 2009 I. negyedében a gázkrízis miatt a kiegyensúlyozó gáz átmeneti értékesítéséhez kapcsolódóan valamint az INA I. negyedes hozzájárulásának (4,2 Mrd Ft) együttes hatása következtében. Az igénybevett anyagjellegű szolgáltatások értéke 17-kal növekedett és 37,8 Mrd Ft-ot tett ki. Az egyéb költségek és ráfordítások 64-kal, 75,9 Mrd Ft-ra növekedtek 2010 I. negyedében, főként a vevő követeléseken és szállítói kötelezettségeken keletkezett árfolyam veszteség (2,2 Mrd Ft), valamint a bányajáradék (4,8 Mrd Ft) növekedésének következtében. Az INA konszolidációja 17,5 Mrd Ft-tal növelte az egyéb költségek és ráfordítások értékét. A személyi jellegű ráfordítások 79-kal, 61,6 Mrd Ft-ra növekedtek 2010 I. negyedében az INA I. negyedi hozzájárulása (26,0 Mrd Ft), illetve a Csoport 3-os átlaglétszám növekedése együttes hatásának eredményeképpen. A létszám adatokat a 12. számú Melléklet tartalmazza. Az időszak során felmerült termelési költségekből kizárva az INA hozzájárulását (24,2 Mrd Ft) 63,0 Mrd Ft kapcsolódik a félkész- és késztermékek állományának növekedéséhez, míg a azonos időszakában a félkész- és késztermékek állományának növekedése 19,1 Mrd Ft volt. 15