P Á L Y Á Z A T (210-3/2013/KIK/020)

Átírás

1 P Á L Y Á Z A T (210-3/2013/KIK/020)

2 Alulírott Dr. Szabó Attila, ezúton nyújtom be pályázatomat az Emberi Erőforrások Minisztere által, a Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására kiírt pályázatára. A pályázati kiírás feltételeinek egyetemi végzettség, szakképzettség; pedagógus munkakörben szerzett szakmai tapasztalat; büntetlen előélet; pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség megfelelek. Egyben nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom sokszorosításához és 3. személlyel való közléséhez, továbbá személyes adataimnak a pályázattal összefüggő kezeléséhez. Szigetvár, május 26. Dr. Szabó Attila 2

3 1. Bevezető Eddigi életem több mint fele köt napi szinten a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskolához. Általános iskolásként a kistornaterembe jártam edzésre, itt voltam gimnazista és egyetemi tanulmányaim befejezése óta 17 éve ebben az iskolában tanítok. Az iskola minden szögletéhez fűz egy történet 2008-tól igazgatóként, 2009-től a Dél-Zselic Középiskola létrejöttével az egyik főigazgató-helyettesként, egyben továbbra is a középiskola igazgatójaként dolgoztam. Amikor 2008-ban átvettem a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola igazgatását az alábbi célokat fogalmaztam meg: Iskolánknak az lehet a reális célja, hogy a szigetvári és a környékbeli települések fiataljainak magas színvonalú középfokú iskoláztatást, valamint a város illetve a kistelepülések szociálisan hátrányos helyzetű tanulói számára kedvező szocializációs feltételeket és felzárkóztatást biztosítson. Ehhez olyan erőfeszítésekre van szükség, amelyek segítségével sikerül a szülők, a tanulók és a szakma előtt a gimnázium vonzerejét visszaszerezni, ugyanakkor a szakképzésben a társadalom, a munkaerőpiac és az oktatás új kihívásainak megfelelni. Vezetői programommal e célokat szeretném megvalósítani. Pályázatomban arra vállalkoztam, hogy a gimnáziumba csak olyan tanulókat vegyünk fel, akiknek az általános iskolai eredménye szemben a korábbi mindenkit felveszünk, aki jelentkezik gyakorlattal az érettségi tárgyakból legalább 4-es. A tanulólétszám kezdeti csökkenése után mára elértük azt, hogy az előttünk álló tanévben már 2 gimnáziumi osztályt tudunk indítani. Emellett bővítve iskolánk képzési kínálatát és növelve vonzerejét elindítottuk az emelt óraszámú angolnyelv- és testnevelés oktatást, valamint a belügyi rendészeti ismeretek tantárgy fakultáció keretében történő oktatását. Véleményem szerint a gimnáziumi képzésnek főleg a miénkhez fogható szociokulturális háttérrel rendelkező tanulói körrel része kell, hogy legyen a rendszeres tanulmányi kirándulás, a színház-, a múzeum és a hangverseny-látogatás. E programok éves szinten már eddig is több száz tanulót mozgattak meg. Az anyagi hátteret döntően pályázatok és az iskola alapítványa biztosította. Az elmúlt években a szakképzést is új alapokra helyeztük, ennek keretében indítottuk el az ún. új típusú szakképzést. Egyeztetve a helyi munkaadókkal és a szülőkkel új szakmákat indítottunk (cipőgyártó, fodrász, pék, pincér). Ezzel duplájára emelkedett azoknak a szakmáknak a száma, melyekbe diákokat tudunk beiskolázni. Emellett a már említett szabadidős tevékenységek révén teret biztosítunk a szakképzős diákjainknak is az önmegvalósításhoz, tehetségük kibontakoztatásához. Az ő szociokulturális hátrányaik kompenzálását (is) szolgálták / szolgálják a pszichológus alkalmazása, a kizárólag szakiskolásoknak kiírt pályá- 3

4 zatokon való részvétel (pl. tanulmányi kirándulás Erdélybe, tanulmányi kirándulás a Drávamellékre), az Útravaló ösztöndíj programban való részvétel, a DDOP, a TÁMOP stb. Álláspontom szerint az elmúlt 5 évben a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola tartalmi tekintetben az alapokig megújult iskolává vált. Amennyiben lehetőségem nyílik rá az előttünk álló évek során ugyanebben a szellemiségben, ugyanekkora elánnal szeretném folytatni a 2008-ban megkezdett munkát. 2. Helyzetelemzés 1 A társadalmi, gazdasági és politikai térben zajló folyamatok gyökeresen új feltételrendszert szabtak a köznevelési rendszernek. A megváltozott körülmények új funkciókat követelnek meg a köznevelés valamennyi szereplőjétől. Az ország különböző régiói eltérő adottságaik (demográfiai jellemzők, gazdasági teljesítőképesség, településhálózat, köznevelési rendszer sajátosságai stb.) miatt egyrészt eltérő kereteket szabtak a köznevelési rendszernek, másrészt e kereteket a régiók specifikus jellemzőikkel ruházták fel. Kérdés, hogy a köznevelés permanensen változó jogi feltételrendszere mekkora mozgásteret biztosít ahhoz, hogy a kistérség köznevelési intézményhálózata a helyi sajátosságok, lehetőségek és igények figyelembevételével működjön. Tovább, hogy a DDOP-s pályázat lejárta után milyen már kiépült és működő rendszerbe kell integrálódnunk, és abban (2016 előtt és után) milyen érdekérvényesítő képességgel fogunk bírni. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a köznevelés rendszerének átalakítását a társadalmi és területi esélykülönbségek csökkentésének igénye mozgatja, továbbá hogy a tervezés alapja az ellátandó feladat, optimális esetben iskolánk megkerülhetetlen szereplője lesz az elkövetkezendő évek köznevelési intézményhálózatának. A leendő főigazgatóra tervek szerint az alábbi elképzelések optimalizálása, majd levezénylése vár: A kihasználtság és a rendelkezésre álló demográfiai mutatók szerint átgondolásra javasolt a tanulócsoportok számának csökkentése, illetve a felső tagozatos köznevelési feladat- 1 A Dél-dunántúli Régió szakképzési stratégiája, Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv. Baranya megye, Oktatási Hivatal, Projekt összefoglaló tanulmány a Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás DDOP-3.1.2/2F számú pályázatához. Eco-Cortex, Tahi József - Káplár János (szerk.): Tanulmány a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság számára a térség hiány-szakképesítéseinek meghatározásához. Pécs-Marcali,

5 ellátás felmenő rendszerű átszervezése. Átszervezés esetén szükséges megvizsgálni és megszervezni a tanulók szállításának lehetőségét a kötelező felvételt biztosító iskolákba. 2 A szakképzésben résztvevők létszáma fő alapján 2 szakképzési centrum kijelölése javasolt és szükséges. [ ] Az integrációs folyamat első lépéseként szükséges a nem kizárólag szakképzési feladatokat ellátó többcélú intézmények egyéb feladatainak leválasztása és más intézménybe történő integrációja, illetve indokolt esetben új intézmény alapítása Az iskola tágabb és szűkebb környezete 4 A 46 települést összefogó, aprófalvas szigetvári kistérség településeinek nagy részén az állandó lakosságszám részben a természetes fogyás, részben az elvándorlás következtében évtizedek óta folyamatosan csökken. Sajnos Szigetvár sem rendelkezik olyan népességmegtartó erővel, hogy a kistérség népességfogyásának gátja lehessen. Kimutatható hogy azok a diákok, akik nem Szigetváron jártak középiskolába, tanulmányaik befejezése után többségében nem térnek haza, hanem a szigetvári kistérségen kívül telepednek le. Így iskolánknak meghatározó a szerepe a kistérség jövője szempontjából. Ez a kistérség általános iskoláiban tanító kollégákra megkerülhetetlen kötelességet, a középiskolában tanító kollégákra megkerülhetetlen felelősséget ró. A kistérség 12 településén (Almamellék, Dencsháza, Hobol, Kétújfalu, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Szentlászló, Szigetvár) működik általános iskola. Középiskola csak Szigetváron van. Az említett települések közül Kétújfalu, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Rózsafa, Somogyapáti, Szentlászló és Szigetvár általános iskolái és a középiskola alkotja a Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskolát. A Zrínyi Miklós Középiskola általános iskoláiban a járás 8 településének 9 feladatellátási helyén a járás általános iskolás tanulójának 84%-át tanítjuk. Az egységes iskola optimális működése esetén ez záloga lehetne a középiskola hosszú távú és zavarta- 2 Feladatellátási i. m., o. 3 Feladatellátási i. m., o. 4 A Dél-dunántúli Régió szakképzési stratégiája, Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv. Baranya megye, Oktatási Hivatal, Kovácsevicsné Tóth Marianna: Beszámoló a többcélú intézmény szakmai programjáról Projekt összefoglaló tanulmány a Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás DDOP-3.1.2/2F számú pályázatához. Eco-Cortex, Tahi József - Káplár János (szerk.): Tanulmány a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság számára a térség hiány-szakképesítéseinek meghatározásához. Pécs-Marcali,

6 lan működésének. Melynek állapota, lenyomata és előrejelzője a kistérség jelenének és jövőjének. Az egykori állami nagyipar (cipőgyár, konzervgyár stb.) megszűnése, valamint a romjain és helyette csak korlátozottan kiépült magánszektor tartós munkanélküliséget, ezáltal a szülők anyagi gondjainak növekedését eredményezte. Fenyegető veszély a szegregálódás. Az általános elszegényedés meghatározza a gyermekek jövőjét: a gyermekek esetében halmozódnak a hátrányok, a szülők átörökítik saját iskolázottságukon és foglalkoztatottságukon alapuló társadalmi helyzetüket. Ebből a társadalmi csapdából a kistérségben élő gyerekek nagy része egyedül képtelen kitörni. A leghátrányosabb kistérségek közé tartozó szigetvári kistérségben kiemelten fontos a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint a tanulási nehézséggel küzdők számára a többi gyermekkel egyenlő esély biztosítása. Ezt a célt csak pozitív diszkriminációval lehet elérni. Az iskolának, a pedagógusoknak meghatározó a szerepe az esélykülönbségek csökkentésében, a hátrányok kompenzálásában és a kistérség népességmegtartó erejének növelésében. Erősítenünk kell tanulóink helyi identitástudatát, a munkaerőpiaci igényekhez igazodó tudást és kompetenciákat kell kialakítanunk bennük. Ennek részeként folyik az általános iskolákban pl. a tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program, a differenciálás, a kooperatív tanulásszervezés, készülnek a helyi Jó gyakorlatok és folyik a középiskolában pl. asztalos, cipőgyártó, pincér és szerkezetlakatos képzés. Összintézményi szinten elmondható a szegregációmentesség, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése, az oktatási szolgáltatáshoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, vagy pl. az Útravaló ösztöndíj programban való részvétel. Az elmúlt évtizedekben a szakmunka becsületének a köztudatban való folyamatos leértékelődését és az érettségi megszerzésének tömegigénnyé válását figyelhettük meg. Ennek következtében a gimnáziumban és szakközépiskolában tanulók aránya növekedett (ma már a korosztály mintegy 4/5-e folytatja érettségit adó képzésben középiskolai tanulmányait), a szakiskolában tanulóké csökkent. Az országos tendencia a szigetvári kistérségben is megfigyelhető, amit a már említett szocialista nagyipar szétesése is súlyosbított. Ma már világosan látszik, hogy hiba volt az egészségügyi szakközépiskolai képzés megszüntetése. A beiskolázási adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a helyette bevezetett informatikai képzés fölött mára eljárt az idő, miközben az egészségügy munkaerőgondokkal küszködik. Ennek fényében elkerülhetetlen a szakközépiskola képzési kínálatának újragondolása. A tanulólétszám folyamatos csökkenése közepette érdekes jelenség az iskolák számának növekedése. Az iskolaalapítások mögött elsősorban nem oktatáspolitikai szempontok húzódnak meg, hanem politikai és olyan társadalmi igények, melyeket a szülők és a fenntartók 6

7 együttesen támasztanak. A helyi politika sikert, fejlődést, új munkahelyeket, megtartóerőt stb. lát az iskolaalapításban. Az iskolaalapítási folyamat annak ellenére zajlik, hogy mind az Európai Unió, mind a magyar kormány az iskolák integrációját tartja kívánatosnak. Ennek szellemében jöttek létre a ma már megszűnőben lévő Térségi Integrált Szakképző Központok. Az iskolák számnak növekedése a tanulókért folytatott verseny fokozódását, licitversenyt indított el, amely sok tekintetben a színvonaltalanság melegágya lett. Hosszútávra kiható dilemma annak eldöntése, hogy a tanulólétszám szinten tartása illetve növelése érdekében részt veszünk-e ebben a licitháborúban. Új területet nyithatunk iskolánk számára a felnőttképzéssel. Ennek révén alkalmazkodva a kormányzati elvárásokhoz olyan szakembereket képeznénk, akikre biztosan szükség van a lokális munkaerőpiaci igények kielégítéséhez. Ezzel ellensúlyt képeznénk a döntően munkanélkülieket érintő tanfolyamokkal szemben. A tankerület fős tanulólétszáma az előttünk álló évek során tovább fog csökkenni. A 2017/18-as tanévben előreláthatólag tanuló fog általános iskolába járni. Tekintettel arra, hogy a Dél-dunántúli Régió egészére ez a jellemző, az elkövetkezendő években még élesebb lesz a verseny a régió középiskolái között. Ebben a versenyben iskolánknak nem csak a pécsi (kadarkúti, mohácsi, pécsváradi, sásdi), hanem a barcsi (Hobol, Kétújfalu, Nagydobsza, Szigetvár), a kaposvári (Almamellék, Mozsgó, Szentlászló, Szigetvár) és a szentlőrinci (Nagypeterd, Szigetvár) középiskolákkal is meg kell küzdenie. Jelentős elszívó erő a Leőwey gimnáziumban működő Arany János Program, amellyel kollégium hiányában képtelenség versenyre kelnünk. E program éppen azokat a roma fiatalokat szívja el a térségből, akik követendő példát mutathatnának hátrányos helyzetű társaiknak. Álláspontom szerint ez kellő hivatkozási alap az iskolai kollégiumról újranyitásáról szóló tárgyalások megkezdéséhez. A tankerület általános iskolai tanulóinak 59%-a hátrányos, további 28%-uk halmozottan hátrányos helyzetű. A sajátos nevelési igényű tanulók aránya 6%. A járás aprófalvas jellegéből adódóan az általános iskolai tanulók 39%-a ingázik. Az általános iskolák többségében a más településről bejáró tanulók aránya meghaladja a 75%-ot. A tankerületben az egy általános iskolai osztályra jutó tanulólétszám 18 fő. Az egyegy pedagógusra jutó tanulólétszám 10 fő. A tankerületben a köznevelési törvény által meghatározott létszámok alapján, maximális osztálylétszámmal számolva 46 osztállyal, átlaglétszámmal számolva 34 osztállyal kevesebbre lenne szükség. 5 5 Feladatellátási i. m., o. 7

8 3. Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola 3.1. Erős pontok és akadályozó tényezők Erős pontok Akadályozó tényezők Szegregációmentesség Képzési kínálat sokszínűsége o A köznevelés átalakításának következtében megtartható-e Zömében a helyi munkaerőpiaci igényekhez igazodó és hiányszakmákat o A köznevelés átalakításának következtében megtartható-e oktató szakképzési kínálat Egységes iskola o Előítéletek, ellentétes érdekek, nehézkes együttműködés Viszonylag fiatal, többségében sikerorientált tanári kar o Anyagi ellehetetlenülés, fásultság Képzettség tekintetében sokoldalú o A fluktuáció következtében megtartható-e tanári kar Innovációs hajlandóság (pl. digitális napló bevezetése) o Anyagi korlátok Az elmúlt évek infrastrukturális fejlesztései o Technikai amortizáció A tehetség és képesség kibontakoztatásának sokszínűsége o Anyagi korlátok 3.2. Veszélyeztetettség és kitörési pontok, lehetőségek Veszélyeztetettség Kitörési pontok, lehetőségek o A felnőttképzésben való részvétel A környező városokban, különösen a megyeszékhelyen sok a középiskola o Az általános iskolákkal való hatékonyabb együttműködés A tantestület állandóságának biztosítása o Pedagóguspályát választó, egykori diákjaink megnyerése Több témában csak a verbalitás szintjén meglévő egység, gyakorlati következetlenség o Nyitottság, együttműködés, következetesség (módszertani megújulás) 8

9 A tanulók jelentős részének neveltsége, motiválatlansága o Módszertani megújulás és hatékonyabb együttműködés a szülőkkel A tanulók előképzettségének jelentős különbségei o Módszertani megújulás, felzárkóztatás, differenciálás Lemorzsolódás, 16 éves korig tartó tankötelezettség o Módszertani megújulás, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növekedése o Módszertani megújulás, pályázati lehetőségek maximális kihasználása Csökkenő érdeklődés a szakközépiskolai képzési kínálat iránt o Új képzési kínálat: pl. rendészeti-, egészségügyi-, idegenforgalmi szakközépiskolai képzés 3.3. Célmeghatározás Az elmúlt évtizedekben jelentősen bővültek azok az ismeretek, műveltségi területek, amelyekre az iskolának fel kell készíteni a tanulókat. Megváltoztak az emberek élet és munkakörülményei, anyagi lehetőségei. Megváltoztak és folyamatosan változnak az iskolával szemben támasztott kormányzati és társadalmi elvárások. A tanulók terhelhetősége véges, figyelmüket nem képesek meghatározott időn túl az ismeretek elsajátításra összpontosítani. Egészséges testi, lelki, szellemi fejlődésük biztosítása is azt kívánja, hogy a szükségesnél több ideig ne kényszerítsük őket feladataik mellé. Nemcsak teret, hanem időt is kell teremtenünk a tananyag elsajátításával szorosan össze nem függő iskolai és iskolán kívüli tevékenységekhez. Iskolánkban együttesen van jelen a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai képzés. Míg a korábbi oktatási kormányzat a gimnáziumi képzést, a jelenlegi a szakképzést preferálja. Nekünk olyan programmal kell előállnunk, amely a kiváló, a speciális képességű, valamint az alacsony teljesítmény orientált tanulók számára is differenciált programot ad ahhoz, hogy standardizált vagy emelt szintű érettségi vizsgát illetve szakmunkásvizsgát tegyenek. Kiemelt feladat egy olyan szakmai program kidolgozása, amely a szociálisan hátrányos és szocializációs deficittel rendelkező, ám tehetséges diákok felkarolását, felzárkóztatását célozza. Napjaink makroszintű gazdasági, társadalmi, erkölcsi válságának tünetei jól kitapinthatók. Meggyőződésem, hogy az oktatás kulcsszerepet játszik a kilábalásban. Diákjainkat olyan ismeretekkel, gondolkodás és szemléletmóddal, valamint viselkedési és erkölcsi nor- 9

10 mákkal kell felvérteznünk, amelyek birtokában olyan emberré válhatnak, akik a középiskola elvégzése után művelt, s a megszerzett ismereteket alkalmazni képes, gondolkodni és tanulni tudó praktikus emberként tudják folytatni tanulmányaikat a felsőoktatásban, vagy megállni a helyüket a munkahelyükön, illetve a családalapításban. Feladatunk: o az általános iskolák és a középiskola közötti átmenet biztosítása o a közös szakmai műhelyek erősítése o az általános iskolák és a középiskola közelítése egymáshoz o az adaptív tanulási útvonal továbbvitele o az erős pontok szinten tartása o a kitörési pontok és lehetőségek erősítése o a sokoldalú személyiségformálás, amely a készségek és képességek fejlesztésén nyugszik o a kiemelt képességű tanulók tehetséggondozása o a rossz szociokulturális körülmények között élő tanulók hátrányának csökkentése, egyenlő esélyek biztosítása az oktatásban o széleskörű, korszerű általános műveltség és szakmai ismeretek nyújtása o az eredményes érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő oktató- és nevelőmunka o a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő és az élethosszig tartó tanulást lehetővé tevő szakmunkásképzés o eredményes és hatékony idegennyelv-oktatás o korszerű informatikai ismeretek nyújtása o olyan kommunikációs képességek kialakítása, amely lehetővé teszi a megszerzett tudás érvényesítését, a munkaerőpiacon való érvényesülését Javaslatok az iskola fejlesztési irányainak kialakításához Erőssége iskolánknak, hogy a NAT műveltségi területeinek kiemelt közös céljai: o a tevékenykedtetés középpontba állítása, o az informatika alkalmazása, o a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése, o a közösségi élet, o az egészséges életmód kialakítása, o az aktív részvétel, az öntevékenység és a kreativitás biztosítása, o a médiumok alkotó használata 10

11 már évek óta részei iskolánk mindennapi életének, illetve adottak a hozzá szükséges feltételek a szemléletmódtól a felkészültségen át az eszközökig. Az előttünk álló évek feladata, hogy valamennyi kolléga elfogadja a változás és változtatás szükségességét, hogy mint tantestület tudjuk hitelesen közvetíteni nevelési és oktatási elveinket Nevelőtestület Az előző időszak végzettségi kaotikumát, melynek során többen végzettség nélkül ill. nem megfelelő végzettséggel tanítottak, mára maradéktalanul rendeztük. Az elmúlt évek során 11 kolléga szerzett (új) diplomát, 3 szakvizsgázott, 2 érettségi vizsgaelnöki felkészítőt végzett, 2 folytat PhD tanulmányokat és valamennyi kolléga eleget tett továbbképzési kötelezettségének. Iskolánkban 100%-os a szakos ellátottság. Az elmúlt évek során rendszerbeállított IKT eszközök új távlatokat nyitottak, mind a tanárok, mind a diákok előtt. Az eszközök varázsa lassan elmúlik, így az előttünk álló évek prioritása a nevelési, oktatási kultúránk modernizálásának, egyes kollégák esetében cseréjének időszaka kell, hogy legyen. Elkerülhetetlen a tantestület jelentős részének módszertani megújulása. Humanistaként nem tűrhetem, igazgatóként nem engedhetem, hogy diákjaink nyűgnek éljék meg az új megismerésének nagyszerűségét, hogy azokat a gyerekek akik még otthon is a legutolsók, azokat a iskolában ne pedagógusok, hanem csak tanárok és oktatók vegyék körül Tanulóközösségek Iskolánk az elmúlt évek során olyan intézménnyé vált, ahol mind a gyenge, mind a kiváló képességű tanulóknak, a hagyományos értelemben vett tanulás mellett az alkotó ismeretszerzésre is lehetőségük nyílt. Ezek a tevékenységek (38 óra alatt a Földkörül, aerobic, antik kultúra, dráma- és irodalmi színpad, ECDL vizsgára felkészítő, helytörténet, két-és háromdimenziós ábrázolás, kosárlabda, KRESZ, természettudományos kísérletek, tollaslabda stb.) mind hozzájárultak a fiatalok szellemi gazdagodásához, hogy európai módon gondolkodó sikeres polgárokká váljanak. A nyelvtanulás és az informatika prioritása megkérdőjelezhetetlen. Mindezek ma már nem előnynek, hanem feltételnek számítanak mind a továbbtanulásnál, mind egy-egy jobb állás megszerzésénél. Ezért tartottuk fontosnak az emelt óraszámú angolnyelv-oktatás bevezetését. 11

12 A gimnáziumi képzés keretében reális lehetőség az angolhoz hasonlóan az emelt óraszámú németnyelv-oktatás bevezetése. Valamint iskolánk ECDL vizsgaközponttá válása. Az iskolában arra kell felkészíteni a tanulókat, hogy első képzettségük megszerzése után is képesek legyenek további szakismeretek megszerzésre. Ennek az a feltétele, hogy tanulni kell megtanítanunk diákjainkat. Ehhez elkerülhetetlen a tantestület jelentős részének módszertani megújulása. Véleményem szerint a tanulás tantárgyi értékelése személyre szóló, elemző, tanulságokat tartalmazó, segítő jellegű és sohasem lehet fegyelmező eszköz A jövőben még több figyelmet kell szentelnünk a jó tanulókra. Nem hagyhatjuk érdektelenné válni őket, hatékonyabban kell iskolán kívüli megmérettetésre (pl. OKTV, SZKTV) sarkallnunk őket Iskolai karakter A gimnáziumi képzés keretében emelt óraszámú angolnyelv-oktatást és testnevelés oktatást indítottunk. Fakultációként bevezettük a belügyi rendészeti ismeretek tantárgyat, amelyet valamennyi érettségit adó képzésben részvető tanuló választhat, és érettségi vizsgát tehet belőle. A szakképzésben az elsők között tértünk át ezáltal csökkentve a tanulóink lemorzsolódását az ún. új típusú szakképzésre. Iskolánkban ma már csak ezt lehet választani. Szakítva a mögöttünk hagyott évtizedek gyakorlatával a szemléltetés és a tantárgyi kísérletek könnyebbé, gördülékenyebbé tétele érdekében szaktantermeket alakítottunk ki. Alkalmazkodva a munkaerőpiaci és szülői igényekhez új szakmákat indítottunk: cipőgyártó, fodrász, pék, pincér. Az elmúlt években a TÁMOP égisze alatt magyar nyelv és irodalomból, matematikából és angol nyelvből kompetencia alapú programcsomagokat vezettünk be. Az Új tanulási technikák bevezetése a középiskolákban program keretében témaheteket tartottunk. A Könyvtári program keretében külső előadók tartottak rendhagyó irodalomórákat, pl. a népköltészetről, Petőfi Sándorról, József Attiláról, Radnóti Miklósról és Trianonról. Együttműködve a Delfi Koronája Alapítványi Gimnázium és Szakképző Iskolával újraindítottuk az esti tagozatot. Ezáltal az iskolát bevételhez, 16 kollégát pedig plusz jövedelemhez juttattunk. Az elmúlt években bevezettük a nevelőtestületi értekezletek és a belső továbbképzések rendszerét. Előbbin rendszerint novemberben a 9. osztályos tanulók munkájának komp- 12

13 lex értékelése és a pedagógiai munka elemzése folyik, utóbbin rendszerint tavasszal egy-egy külső előadó bevonásával folytatunk eszmecserét. Ennek keretében láttuk vendégül Zalavári Katalint, Szilágyi Verát, Pais Ella Reginát és Vekerdy Tamást. Csatlakoztunk a HÍD programhoz. A soron következő ciklus végén érnek a középiskolába azok a diákok, akik elsős általános iskolás koruk óta tantárgyorientált angolnyelv-oktatásban részesülnek. Az ő belépésükkel még eredményesebbé válhat a gimnáziumi emelt óraszámú angol tanítás. A gimnáziumi képzés keretében reális lehetőség az angolhoz hasonlóan az emelt óraszámú németnyelv-oktatás bevezetése. Ennek bázisául a több általános iskolában is folyó nemzetiségi nyelvoktatás szolgálhat. A személyi feltételek adottak a horvátnyelv-oktatásához. Ez a potencia a köztünk élő horvátok, valamint Horvátország közelsége és soron következő Uniós csatlakozása okán felértékelődik. Ugyancsak adottak a személyi feltételei az idegenforgalomi szakemberképzésnek. Mely képzés bevezetése kapcsolódási pont lenne Szigetvár városstratégiájához. A beiskolázási adatok azt mutatják, hogy az informatikai szakközépiskolai képzés iránt látványosan csökken az érdeklődés. Ugyanakkor az emelt óraszámú testnevelés és a belügyi rendészeti ismeretek fakultáció az alapja lehet a rendészeti szakközépiskolai képzés bevezetésének. A TÁMOP-os programokban részt vett tanulók eredményei a program sikerességét igazolják. Ennek megfelelően kívánatos a folytatása. A szakképzésben új területet nyithatunk iskolánk számára a felnőttképzéssel. Megalapozottak az esélyeink az asztalos, a cipőgyártó, a hegesztő és a pincér szakmában. A meglévőnél is szorosabb együttműködést kell kialakítanunk a helyi vállalkozókkal, annak érdekében, hogy minél kevesebb potenciális munkanélkülit képezzünk. Továbbra is azokat a szakmákat kell preferálnunk és népszerűsítenünk, melyekben biztosnak látszik tanulóink elhelyezkedése. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a vállalkozók ellenőrzésére, hogy a jogszabályoknak és az előírásoknak (pl. a tananyagnak) megfelelően végezzék tanulóink gyakorlati oktatását. Az előttünk álló évek során olyan Jó gyakorlatot kell kidolgoznunk, amelynek eredményeként az alulszocializált és a szocializációs deficittel bíró diákjaink nevelését és oktatását a szakmai képzésen túl olyan ismeret- és értékközvetítéssel tudjuk kiegészíteni, amely optimális esetben a családnak, mint elsődleges szociokulturális közegnek a feladata lett volna. 13

14 A tankötelezettség 16 éves korra csökkentése új helyzetet teremtett a köznevelés terén. Ezért hangsúlyt kell fektetnünk egy olyan felvilágosító munkára, melynek eredményeként csökkentve a lemorzsolódást, tanulóink mind nagyobb részét tudjuk szakmához juttatni. Meg kell találnunk annak a lehetőségét, hogy tanulóink heti órányi kötelező elfoglaltsága mellett, hogyan tudjuk őket úgy motiválni, hogy ekkora leterheltség mellett is akarjanak rész venni a délutáni foglalkozásokon. Szakemberek (pl. védőnő) bevonásával felvilágosító kampányt kell kezdenünk annak érdekében, hogy diákjaink mind nagyobb számban vegyék igénybe az iskolai menzát, ezáltal is csökkentve azoknak a tényezőknek a számát, amelyek gátolják a délutáni programokon való (érdemi) részvételüket. Be kell vezetnünk a délutáni tanulószoba intézményét Tehetséggondozás Tekintettel arra, hogy iskolánk diákjainak nagy része jelentős anyagi- és értékdeficittel bír, szükségesnek tartjuk olyan lehetőségek egy részének átvállalását, melyek optimális esetben a család feladatai lennének. Ennek keretében összhangban a tananyaggal szerveztünk évfolyam és szakmacsoportonkénti kirándulásokat tanulóinknak. Ezek közül a legfontosabbak a kizárólag pályázati pénzből megvalósuló eppingeni ( ), az erdélyi ( Ft) és az ausztriai ( Ft) tanulmányi kirándulások voltak. Emellett minden évben több kirándulás költségéhez járult hozzá az iskolai alapítvány. Ugyancsak a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja az ún. szabadsáv megszervezése. Ennek keretében heti egy alkalommal választhatnak a tanulók a különböző szabadidős foglalkozások közül. A 2012/13-as tanévben kiegészítve a sportkör kínálta lehetőségekkel 23 szabadidős foglalkozás közül választhattak diákjaink. A közösségépítés és a tanulásmódszertani segítségnyújtás a célja a 9. osztályos gimnazistáknak szervezett gólyatábornak. A közösségépítés fontos színtere a ZrínyiÁsz, valamint az idei tanévben új lendületet kapott DÖK által szervezett programok. A családok szűkösebb anyagi helyzete miatt egyre nehezebb egy-egy osztálykirándulást megszervezni. Ezért a lehetőségek és igények összhangját megteremtve, a mögöttünk hagyott tanévek tapasztalataira építve az alábbi rendszerbe foglalva képzeljük el a jövőben a tanulmányi kirándulásokat: 9. évfolyam: Székesfehérvár Etyek; 10. évfolyam: Zirc Pannonhalma; 11. évfolyam: Ópusztaszer; 12. évfolyam: Budapest. Lakatos tanulók: Dunaújváros (Vasmű); kőműves tanulók: Budapest (Construma); kereskedő tanulók: Buda- 14

15 pest (Expo). A Föld és egészséghét keretében iskolai szintű kirándulás a Paksi Atomerőműbe. Évfolyamokon átívelő program a Parlamenti különóra, valamint diákjaink eppingeni és a német vendéggyerekek szigetvári fogadása. Emellett miként eddig is, ezt követően is minden eszközzel igyekszünk elősegíteni diákjaink világlátását. Továbbra is fontos szerepet szánunk mind a közösségépítésben, mind az értékközvetítésben a hangverseny-, a színház- és a mozilátogatásoknak. Miként például a gólyatábornak, a szabadsávnak, az iskolai Zrínyi napoknak, a ZrínyiÁsznak is Hagyományápolás Az elmúlt évek során újragondoltuk iskolánk hagyományait. Meggyőződésem, hogy tartalmasabb és igényesebb programokkal töltöttük meg azokat. Ezekhez az új aula teret, a következetesség (pl. az iskolai egyenruha tekintetében) harmóniát biztosított. Az elmúlt évek során hagyományt teremtettünk az elsős gimnazisták részére szervezett gólyatáborral, ahol a játék- és a sportfoglalkozások mellett, csapatépítő- és tanulásmódszertani tréningeken vesznek részt a tanulók. Megyei szintű tanulmányi versenyt szerveztünk a Várbaráti Körrel közösen Zrínyiek a magyar históriában címmel. Ugyancsak a Várbaráti Körrel közös rendezvényünk a Biedermann emlékünnepség. A Biedermann kultusz erősítése érdekében alapítottuk meg a Biedermann Rezső díjat. Az elmúlt években új irányt szabtunk az iskolai Zrínyi Napoknak. A korábban zömében sportrendezvények által uralt rendezvénysorozatnak igyekeztünk kulturális és ismeretterjesztő oldalt is adni. Ennek keretében országos hírű művészek (pl.: Sasvári Sándor, Vermes Tímea, a Szélkiáltó együttes) és tudósok (pl.: Gábris Gyula, Jelenik Zsuzsanna) előadásait hallgathattuk meg. Reményeim szerint elmélyítettük a 20. évébe lépett eppingeni diákcsere kapcsolatot. Jelentős mértékben elősegítette ezt az a , amelyet a Comenius program keretében a két iskola közösen nyert egy a Szigetvárt és Eppingent bemutató magyar és német nyelvű útikönyv elkészítéséhez, melynek során a két iskola diákjai heteken át dolgoztak együtt Németországban és Magyarországon. A könyv bemutatója idén nyáron lesz Eppingenben. Az elmúlt évek során több emléktáblát avattunk tisztelegve az iskola életében meghatározó személyiségek előtt: Biedermann Rezső, az iskola egykori mecénása; az 1960-ban országos bajnokságot nyert leány kosárlabda csapat tagjai és Egyed Mihály testnevelő, a csapat 15

16 edzője; Gulyás József magyarországi horvát költő, iskolánk egykori diákja; Takács László iskolánk egykori diákja és tanára tiszteletére. Az iskolai egyenruha meghatározása majd kötelezővé tétele az iskolai rendezvényeken, megteremtette az a külső harmóniát, melyeket az iskolai ünnepélyek és megemlékezések emelkedettsége megkövetel. A hagyományápolásnak továbbra is fontos szerepet szánunk, mind a példamutatás, mind az összetartozás erősítésében Az iskola, mint épület Az elmúlt évek során felújítottuk az egykori tűzoltólaktanyát (5,3 millió Ft) és kialakítottuk benne a cipőgyártók, az eladók, a fodrászok és a pékek tanműhelyét és folyik a pincérek tanműhelyének kialakítása is. Modernizáltuk a tanboltot (1,9 millió Ft). Részben pályázati pénzből, részben szponzori támogatásból felújítottuk az 1971/72-ben átadott s azóta egyszer sem korszerűsített ún. nagytornatermet (14,5 millió Ft). Szponzori támogatásból felújítottuk, kifestettük az egykori polgári iskolai épületszárny folyosóit és tantermeit. Levezényeltük a mintegy fél milliárd forintos iskolarekonstrukciót, amelynek keretében némileg felújították, modernizálták és bővítették az iskolát. Döntően szponzori támogatásból felújítottuk az egykori fűztelepet és a már meglévő asztalos tanműhely mellett gyakorlati helyet alakítottunk ki a kőműves és a szerkezetlakatos tanulóknak. A kialakított büfé a tanulók kényelmét, az aulában elhelyezett csocsóasztal és a pingpongasztalok a szabadidő hasznos eltöltését, az ugyancsak az aulában elhelyezett és szintén szponzori támogatással vásárolt LCD tévék a tanulók tájékoztatását szolgálják. Az asztalos tanulók által készített szekrényekkel berendezve, átlátható irattárat alakítottunk ki. Évtizedes huzavona után sikerült elérnünk az egykori polgári iskolai épületszárny tetőszerkezetének felújítását. A munka részben már elkezdődött. Mintegy 100 millió forintos beruházásra van ígéretünk. Előttünk álló feladat ennek a beruházásnak a levezénylése. Továbbá amennyiben a rekonstrukció forráshiány miatt csak a tetőszerkezetet érinti elkerülhetetlen a nyílászárók javítása és felújítása. A munka során költségkímélő megoldás lehet a kőműves és az asztalos tanulók bevonása a rekonstrukcióba. 16

17 Nem halogatható tovább a polgári iskolai épületszárnyat az ún. szocreál blokkal összekötő folyosó ablakfelületének a cseréje. A tulajdonos közbenjárásával, helyi vállalkozók bevonásával már túl vagyunk a leendő szponzorok érzékenyítésén. Ugyancsak elkerülhetetlen az ún. kistornaterem felújítása, amely a szakmunkás tanulók bevonásával és szponzori támogatással ugyancsak megoldható. A tulajdonos ill. a fenntartó részvétele nélkül már nem megoldható és nem is halogatható a polgári iskolai épületszárny elektromos hálózatának valamint a teljes épület környezetbarát és energiahatékony fűtéskorszerűsítése Külső kapcsolatok Az elmúlt évek során kidolgoztunk egy, az iskola népszerűsítését segítő marketing programot. Ennek elemi a következők: új honlap működtetése, facebook megjelenés, pályaválasztási video készítése, pályaválasztási tájékoztatókon (pl. szülőértekezleteken) való rendszeres megjelenés, az iskolát bemutató írásos összefoglaló, közös programok a kistérség általános iskolásaival, tanulmányi versenyek szervezése, a média tájékoztatása a fontosabb iskolai eseményekről stb. Elmélyült kapcsolatot ápolunk az eppingeni Realschule-val, valamint eltérő színvonalú és intenzitású kapcsolatot a kistérség általános iskoláival. Évről-évre vendégül látjuk a megye középiskoláit a Zrínyiek a magyar históriában elnevezésű a Várbaráti Körrel közösen szervezett vetélkedőn. Az elmúlt évek során kíséreltet tettük egy-egy erdélyi, felvidéki és horvátországi kapcsolat kialakítására, de ezek hosszabb-rövidebb idő után különböző okok miatt elhaltak. Az előttünk álló években e meglévő kapcsolatok fenntartása és elmélyítése tűnik reális lehetőségnek. 4. Általános iskolák Az alábbiakban az általános iskolák előnyös adottságait, preferált értékeit és erősségeit veszszem sorra, amelyek optimális esetben követendő példaként vagy elérendő célként szolgálhatnak az egyes tagintézmények számára. Ugyanakkor nem mehetek el a veszélyeztetettségi tényezők mellett sem. 17

18 4.1. Kétújfalu, Konrád Ignác Általános Iskola Erős pontok Veszélyeztetettség, akadályozó tényezők Sokoldalú személyiségfejlesztés Az országos átlag alatti kompetenciamérési Helyi Jó gyakorlatok eredmények Beás és roma kisebbségi oktatás Szülők alacsony iskolázottsága, munkanélküliség, Differenciálás elszegényedés Kooperatív tanulásszervezés HHH-s tanulók arányának növekedése Integrált tanterv SNI-s tanulók arányának növekedése Intézmények (óvoda-iskola, általános iskola-középiskola) közötti átmenet segítése Szignifikánsan javuló kompetenciamérési eredmények Infrastruktúra (pl. IKT eszközök, tornaterem, sportpálya) A PTE gyakorló iskolája Referencia intézmény Határokon átívelő testvériskolai kapcsolat 4.2. Mozsgó, Lengyeltóti János Általános Iskola Erős pontok Veszélyeztetettség, akadályozó tényezők Tehetséggondozás Az országos átlag alatti kompetenciamérési Nemzetiségi nyelvoktatás eredmények Tanórán kívüli tevékenységek Csökkenő tanulólétszám A tantestület alacsony fluktuációja HHH-s tanulók számának növekedése Nyitott iskola Széttagolt, régi (elavult) iskolaépület Egyéni fejlesztése lehetőséget nyújtó alacsony létszámú osztályok Infrastrukturális korlátok (pl. tornaterem, modern taneszközök) Szép környezet 18

19 4.3. Nagydobsza Erős pontok Szoros kapcsolat a CKÖ-vel Jól működő óvoda-iskola átmenet program Tanítók magas aránya Prioritásként kezelt hátránykompenzáció Szoros együttműködés a segítő szakemberekkel (pl. fejlesztő pedagógus, logopédus, védőnő) Infrastruktúra (pl. könyvtár, tornaterem, műfüves pálya) Részben megújult iskolaépület Veszélyeztetettség, akadályozó tényezők Az országos átlag alatti kompetenciamérési eredmények Szegregálódó vonzáskörzet Szülők alacsony iskolázottsága, munkanélküliség, elszegényedés HHH-s tanulók arányának növekedése Csökkenő tanulólétszám Szakos ellátottság Modern taneszközök hiánya 4.4. Nagypeterd Rózsafa Erős pontok Iskolaotthonos oktatás Tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program SNI-s gyerekek oktatása Integrációs felkészítés Szignifikánsan nem változó kompetenciamérési eredmények Roma nemzetiségi oktatás Infrastruktúra (pl. könyvtár, tornaterem) IKT eszközökkel való ellátottság Veszélyeztetettség, akadályozó tényezők Szegregálódó vonzáskörzet Szülők alacsony iskolázottsága, munkanélküliség, elszegényedés HHH-s tanulók arányának növekedése Csökkenő tanulólétszám A dencsházai iskola elszívó hatása 19

20 4.5. Somogyapáti Erős pontok Prioritásként kezelt tanórán kívüli tevékenységek Szoros együttműködés a segítő szakemberekkel (pl. fejlesztő pedagógus, logopédus) Megújult iskolaépület Infrastruktúra (pl. könyvtár, szaktantermek, nyelvi labor, logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba, IKT eszközök) Határokon átívelő testvériskolai kapcsolat Veszélyeztetettség, akadályozó tényezők Az országos átlag alatti kompetenciamérési eredmények Szegregálódó vonzáskörzet Szülők alacsony iskolázottsága, munkanélküliség, elszegényedés HHH-s tanulók arányának növekedése Csökkenő tanulólétszám Tornaterem hiánya 4.6. Szentlászló Erős pontok Szignifikánsan nem változó kompetenciamérési eredmények Művészeti oktatás Nemzetiségi nyelvoktatás Tehetséggondozás A tantestület alacsony fluktuációja Növekvő tanulólétszám Modern iskolaépület Infrastruktúra (pl. szaktantermek, tornaterem, sportpálya, IKT eszközök) Veszélyeztetettség, akadályozó tényezők Szakos ellátottság Az almamelléki iskola (kollégium) elszívó hatása 20