Ajánlások a hagyományos élelmiszerek piacra jutásának és innovációjának elősegítésére - a TRUEFOOD pályázat eredményei alapján.

Átírás

1 (TRUEFOOD WP5) Ajánlások a hagyományos élelmiszerek piacra jutásának és innovációjának elősegítésére - a TRUEFOOD pályázat eredményei alapján dr. Sebők András, Papp Attila 1 Truefood project Cél: A hagyományos élelmiszereket gyártó vállalatoknál megfelelő innováció bevezetése az élelmiszeripar versenyképességének fenntartására és növelésére a globálissá váló európai piacon WP5: Tökéletesített marketing menedzsment és élelmiszer ellátási lánc szervezési módszerek hagyományos élelmiszereknél 2 1

2 Truefood project 4 feladatból áll: 1. A hagyományos élelmiszer előállító vállalatok piaci siker és gátlótényezőinek meghatározása 2. Benchmarking módszer kidolgozása a hagyományos élelmiszereket előállító vállalatok marketing irányítási képességeinek értékelésére 3. A teljes élelmiszerlánc teljesítményét jellemző indikátorok 4. Innovatív forgalmazási stratégiák hagyományos élelmiszerekre 3 A kerekasztal beszélgetés célja A pályázati munka során elért eredmények bemutatása A kidolgozás alatt álló ajánlások megvitatása az élelmiszerlánc közvetlen és közvetett tagjaival hagyományos élelmiszereket előállító vállalatok, kiskereskedelmi szervezetek, szakmai szövetségek, ágazati szövetségek, kormányzati szervezetek, fogyasztók (fogyasztói szervezetek) 4 2

3 Fő megvitatandó kérdések 1. Az ajánlások kapcsolódnak-e a témához és levezethetőke az eredményekből? 2. Hasznosak-e az ajánlások a gyakorlat számára, és melyek azok? 3. Az ajánlások megvalósíthatók-e a gyakorlatban? 4. Van-e olyan területe a hagyományos élelmiszert előállító láncok ellátási lánc menedzsment és marketing menedzsment tevékenységével kapcsolatban végzett kutatásnak, amellyel nem foglalkoztunk kellő mértékben, pedig szükséges lenne? 5. Van-e olyan bemutatott eredmény, amelynek hasznosítására nem térnek ki kellőképpen az ajánlások? 6. Milyen segítségre lenne szükség az ajánlások megvalósításához: személyes konzultáció további információ segédeszközök pénzügyi támogatás, projekt pályázati kiírás? 5 1. A hagyományos élelmiszerelőállító vállalatok piaci siker- és gátló tényezőinek meghatározása Az eredmények bemutatása 6 3

4 1. A hagyományos élelmiszer fogalom meghatározása a fogyasztói és vállalati szempontok összehangolásával 1. A hagyományos élelmiszer fogalmának meghatározása az élelmiszerlánc résztvevőivel végzett minőségi kutatással és a fogyasztókkal végzett mennyiségi felméréssel kutatási célokra és az élelmiszerlánchoz használható fogalom meghatározás a hagyományos élelmiszerek a hagyományos élelmiszer előállító láncok 7 1. A hagyományos élelmiszer fogalom meghatározása a fogyasztói és a vállalati szempontok összehangolásával 1. Fő követelmények Rendszeresen vagy meghatározott ünnepekhez/évszakokhoz kapcsolódóan fogyasztják (fogyasztók); Idő tényező: általában 50 év - kereskedelmi forgalomban hozzáférhető üzletek, vendéglátás (vállalkozások); Jellegzetes termelési mód a gasztronómiai hagyományoknak megfelelően eredetiség (receptúra, nyersanyagok eredete, termelési folyamat); 8 4

5 1. A hagyományos élelmiszer fogalom meghatározása a fogyasztói és a vállalati szempontok összehangolásával Egy meghatározott területhez kapcsolódik (helyi, regionális, ország); Érzékszervi tulajdonságai alapján jól megkülönböztethető és ismert (fogyasztók); A gasztronómiai örökség része: leírt története van (vállalkozások) 9 1. Segédeszköz a hagyományos élelmiszert előállító vállalatok piaci siker és gátló tényezőinek meghatározására Gátló tényezők: olyan hiányosságok, amelyek az élelmiszerlánc külső és belső erőforrásainak hatékony felhasználását akadályozzák a piacra jutás és az értékesíthetőség szempontjából Siker tényezők: értékek, erősségek, amelyek az élelmiszerlánc külső és belső erőforrásainak hatékony felhasználását segítik a piacra jutás és az értékesíthetőség szempontjából 10 5

6 1. Segédeszköz a siker és gátló tényezők meghatározására Kérdéslista segítségével az ellátási lánc és a marketing irányítási képességek és erőforrások meghatározó tényezőinek gyors megállapítása 1. Információ gyűjtés Fő szempontok: lánc irányítási képességek és erőforrások: a hálózatban rejlő lehetőségek megragadása, együttműködés a láncon belül, egyensúly a láncban, erőforrások, intézmények Segédeszköz a siker és gátló tényezők meghatározására marketing irányítási képességek: piaci információk, piac szegmentálás, marketing mix, marketing célok, marketing stratégia, marketing költségvetés, marketing értékelés 2. A sikertényezők és a gátló tényezők megállapítása az okok megadásával 12 6

7 1.2. Segédeszköz a siker és gátló tényezők meghatározására 3. A hatékonyság javítás lehetőségeinek vizsgálata innovatív módszerekkel: az erőforrások és képességek innovatív használatát bemutató példák gyűjtése a hagyományos és általános élelmiszerláncokban alkalmazhatóságuk ellenőrzése az innováció gátló és siker tényezői a lehetséges alkalmazható megoldások kiválasztása Segédeszköz a siker és gátló tényezők meghatározására Meghatározott élelmiszer ellátási láncokban mennyiségi megkérdezés összesen 90 élelmiszerlánc (beszállító élelmiszer feldolgozó - vevő) Belgiumban (sör és sajt), Olaszországban (Parmiggiano Reggiano sajt, pármai sonka), Magyarországon (szárazkolbászok, feldolgozott paprika termékek) 14 7

8 3. A hagyományos élelmiszerláncok jellemző gátló tényezői Nem értik az ellátási lánc és a marketing erőforrások fejlesztésének fontosságát, Az együttműködés, a bizalom hiánya a lánc tagok és a hasonló tevékenységeket végző szakmai társak között. A meglévő hálózatok helytelen használata a tudás hiánya miatt. A megfelelő módszerek és megoldások ismeretének hiánya: Elégedetlenség a nem kiegyensúlyozott tárgyalási és ár megállapítási erőviszonyok miatt az áruház láncokkal. Az alternatív értékesítési csatornák nem kellő mértékű alkalmazása (szakboltok, HORECA). A hagyományos élelmiszerek nehezen jutnak ki a nemzetközi piacokra. Pénzügyi, infrastrukturális és emberi erőforrások hiánya: A saját pénzügyi források korlátozott mértéke, korlátozott mértékű állami és intézményi támogatás. Alacsony marketing költségvetés a korlátozott pénzügyi erőforrások miatt Az ellátási lánc és a marketing erőforrásokhoz kapcsolódó fő sikertényezők hagyományos élelmiszerláncoknál Minőségi szemlélet Az erőforrások közös használata Közös gondolkodásmód Hálózatok alakítása, működtetése Közös tevékenységek ( kollektív marketing, közös piackutatás, közös kutatás, oktatás) 16 8

9 4. Útmutató az ellátási lánc mentén végzendő mennyiségi megkérdezésekhez Cél: gyakorlati módszertani tanácsok kutatók számára az egymással üzleti kapcsolatban álló lánc partnerek megkérdezéséhez (megkérdezettek toborzása, ösztönző tényezők, kérdéstípusok, jó és rossz példák bemutatása). Újdonság: az egymással kapcsolatban álló élelmiszerlánc tagok és az egyes vállalatokkal önmagukban végzett mennyiségi megkérdezés végrehajtása közötti eltérések bemutatása Gyakorlati tanácsok Útmutató az ellátási lánc mentén végzendő mennyiségi megkérdezésekhez Az útmutató fő fejezetei Bevezetés A megkérdezés végrehajtása Toborzási követelmények Kutatási módszerek Adatrögzítés és jelentés írás Következtetések Fogalom meghatározások Irodalomjegyzék 18 9

10 5. Az ellátási lánc és a marketing irányítási erőforrások és épességek kiaknázásának Jó Gyakorlat példái - gyűjtemény Cél: a hagyományos élelmiszereket gyártó KKV-k ösztönzése új módszerek kipróbálására, az innovációs lehetőségek azonosítására, a lánc tagok erőforrásainak, képességeinek és szakértelmének kombinálásával a lánc mentén. Rendszerezett információ a sikeresen alkalmazott módszerekről és megoldásokról 67 összegyűjtött esettanulmány a KKV-k által a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszerekről 19 Ellátási lánc erőforrások Hálózatok 16 Lánc szemlélet - együttműködés a láncban 26 Lánc szemlélet egyensúly a láncban 0 Erőforrások 14 Intézmények 17 Marketing irányítási erőforrások 5. Az ellátási lánc és a marketing irányítási erőforrások és épességek kiaknázásának Jó Gyakorlat példái - gyűjtemény Piaci információ 4 Piac szegmentálás 10 Marketing célok 0 Marketing stratégia marketing mix 5 Termék választék 12 Ár 1 Forgalmazás 8 Termék reklámozás, promóció 26 Marketing költségvetés 0 Marketing értékelés

11 5. A Jó Gyakorlat példái gyűjtemény Példa a gyűjteményből lánc megközelítésegyüttműködésre: Gyermelyi Tésztaipari Vállalat Magyarország egyik piacvezető tojástermelő és tészta előállító vállalata. A növénytermesztést, baromfi tenyésztést, tojás termelést, tésztagyártást, pékséget magába foglaló, (integrált) ellátási lánc A tojás és baromfitenyésztésből származó hulladékot szerves trágyaként használják fel magyar példa 5. A Jó Gyakorlat példái gyűjtemény Magyar példák jegyzéke (1) Most bővítjük: 3. kiadás 2010 március vége Magyar példák: Gyermelyi Tésztaipari Vállalat integrált ellátási lánc (növénytermesztés, baromfi tenyésztés, tojás termelés, tésztagyártás, pékség) Gasztronómiai Örömök Tárháza Somogy megyében hagyományos élelmiszer bemutató ház Szilvaút és Penyigei lekvárium kollektív marketing Bock bisztró a hagyományos magyar ételekért és borokért Premium Hungaricum Egyesület Kollektív marketing és internetes áruház 22 11

12 5. A Jó Gyakorlat példái gyűjtemény Magyar példák jegyzéke (2) Magyar Szürkemarha Tenyésztők Egyesülete márkázott, pácolt marhahús Magyar Tarkamarha Tenyésztők Egyesülete márkázott, pácolt marhahús Kis-, Közép és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete,- sajtút kiépítése Magyar Pálinka Lovagrend Lánc együttműködés, kollektív marketing Magyar Borok Háza Kollektív marketing Magyar Pálinka Marketing Egyesület A Jó Gyakorlat példái gyűjtemény Magyar példák jegyzéke (2) Magyar Fűszerpaprika internet alapú nyomonkövetési rendszere Integrált rendszerű állattenyésztés (mangalica, szabad tartású tyúkok) Borrendek és Borútak Kollektív marketing + agroturizmus Borvidékek kollektív marketing Magyar mezőgazdasági termelők bolthálózata Alternatív értékesítési csatornák Hagyományos magyar szabad tartású állatfajták feldolgozása saját húsüzemben és értékesítés helyi piacon, vendéglőben (Stadler farm) - teljes lánc 24 12

13 5. A Jó Gyakorlat példái Helyi kis csemegeboltok saját márkás helyi termékei Da Marco (Olaszország), La Musette (Franciaország) A turisták által sűrűn látogatott vidéken, kis településeken a helyi kis csemegebolt a saját (márka)neve alatt gyárttatja/forgalmazza a helyi kistermelők hagyományos kézműves termékeit A Jó Gyakorlat példái Al pesce azurre és Scimitar hagyományos hal éttermek Comarpesca kis halászati szövetkezet az adriai tengeren, Fano városában Változó kereslet, ár Közös forgalmazás és tároló terek, jéggyár A jellegzetes, hagyományos helyi halfajta, a pesce azurro újrafelfedezése Önkiszolgáló étterem, Al pesce azurro a kikötőben, olcsó, a frissesség vonzereje, nagy forgalom, gyorsaság Scimitar étterem ínyenceknek egy régi hadihajón a kikötőben, különleges receptek, luxus kiszolgálás, prémium ár 26 13

14 Tanulságok A hagyományos halászati tevékenység átpozícionálása A halfogyasztás és a napi halászati tevékenység összekapcsolása frissesség, néhány óra a hal kifogásától Összekapcsolás a turizmussal Kb vendég évente Az ínyenc étterem az esti/éjszakai vendégekre összpontosít A külső tudás bevonás (K+F segítség) forrása a földrajzi távolságtól függően Nemzeti különbségek a tudás forrása tekintetében földrajzi távolságok, a termékpálya szereplők és az innovációs tevékenység típusa szerint; A hagyományos élelmiszert feldolgozó vállalatok a tudásuk fejlesztéséhez a külső tudást (K+F segítséget) főleg inkább nemzeti és nemzetközi, mint térségi szinten keresik. Az élelmiszer feldolgozó vállalatok nagyobb földrajzi távolságból szerzik be a tudást, mint a beszállítók és vevők 28 14

15 A külső tudás bevonás forrása földrajzi távolság szerint Élelmiszer feldolgozók Resource availibility- Focal companies Olaszország Italy Magyarország Hungary Belgium Belgium 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Product Termék development fejlesztés Process Technológia development Market Piackutatás research Organisational Szervezet fejlesztés development fejlesztés (0=nem igényel támogatást, 1=helyi, 2=regionális, 3=nemzeti, 4=EU, 5=EU-n kívül) A külső tudás bevonás forrása a földrajzi távolságtól függően A vállalatok innovációs képessége befolyásolja a külső tudás bevonás forrásának földrajzi távolságát Az alacsony innovációs képességű vállalatok a szakmai támogatást inkább helyi szinten keresik, míg a nagyobb innovációs képességű vállalatok a szükséges külső szakmai támogatást elsősorban a nemzeti és részben EU szinten találják meg. Magyarországon az élelmiszer-előállítók a termék-, folyamat fejlesztéshez, piackutatáshoz, szervezeti fejlesztéshez szükséges, külső erőforrásból származó szakmai tudást elsősorban nemzeti szinten találják meg és csak kisebb mértékben regionális vagy helyi szinten 30 15

16 7. A teljes élelmiszerláncra épülő innováció fontossága A mennyiségi megkérdezések (Olaszországból, Belgiumból, Magyarországról származó adatok) többváltozós statisztikai elemzésének eredményei alapján : a magasabb fokú innovációs képesség nagyobb érzékelt nyereségességet és üzleti növekedést eredményez; országok közötti különbségek az innovációs képességek és a különböző összetevők és innovációs tevékenységek intenzitása között; a szorosabb együttműködés az élelmiszerláncban részt vevő többi szervezetettel jobb innovációs képességhez vezet (pozitív korreláció, r = 0.573). 31 Az érzékelt nyereségesség, üzleti növekedés és az innovációs képesség (1=egyáltalán nem ért egyet; 7=teljesen egyetért) 32 16

17 8. A hálózatokban való részvétel és az együttműködés fontossága Bizonyítékok a hálózatokban való részvétel és láncon belüli együttműködés kedvező hatására, a KKV-k innovációs, marketing irányítási és forgalmazási képességeinek javítására Az együttműködés fő területei a tudás megosztása, a közös gondolkodás és az erőforrások közös használata Szignifikáns különbségek az egyes országok és különböző típusú lánc tagok között Együttműködés a lánc mentén: lehetőségek új kulcs szakértelmek kifejlesztésére az erőforrások, a képességek és a szakértelem kombinálásával Az együttműködés mértéke a teljes termékpályán Belgiumban szignifikánsan nagyobb, mint Magyarországon Új lehetőségek a támogató szervezetek számára, ahhoz, hogy a KKV-k szakmai támogatására a piacra jutásban és az innovációban segítsenek A támogató szervezeteknek (szakmai szövetségek, innovációs ügynökségek, kollektív marketing szervezetek, kutatási ügynökségek) eltérő mértékű ismereteik vannak a vállalatok élelmiszerlánc irányítási és innovációs gyakorlattal kapcsolatos tevékenységéről. Jelentős hányaduk korlátozott tudással rendelkezik a hagyományos élelmiszerláncok teljesítményéről és az egyéb, a vállalati kapcsolatokra jellemző tényezőkről: bizalom, elégedettség, hírnév, függőség, lánc partnerek közti konfliktusok 17

18 9. Új lehetőségek a támogató szervezetek számára, ahhoz, hogy a KKV-k szakmai támogatására a piacra jutásban és az innovációban segítsenek Néhány élelmiszer feldolgozó szövetség meglehetősen jó ismeretekkel rendelkezik Jelenleg csak néhány támogató szervezet foglalkozik a láncon belüli együttműködés előmozdításával és nyújt ehhez támogatást a KKV-knak. KIAKNÁZATLAN LEHETŐSÉG Ajánlások élelmiszer-feldolgozó KKV-knak és más vállalkozásoknak 36 18

19 1. A lánc irányítási módszerek alkalmazásában rejlő lehetőségek kihasználása Lehetőség versenyelőny kialakítására a lánc tagok közötti összehangolt tevékenységek segítségével jobb megfelelés a vevői és fogyasztói elvárásoknak az erőforrások és képességek hatékonyabb használata Tanulják meg a lánc irányítási szemléletet és elveket és vezessék be azokat A lánc irányítási módszerek alkalmazásában rejlő lehetőségek kihasználása Eszközök: Moduláris tanfolyam: az élelmiszerlánc menedzsment, a lánc teljesítménye, lánc stratégiák A marketing irányítási és az ellátási lánc irányítási erőforrások használatának sikeres példáiból összeállított gyűjtemény A Lánc partnerek közötti megbeszélések, egyeztetések 38 19

20 2. Az élelmiszerláncok siker és gátló tényezői, a láncon belüli együttműködés Határozzák meg a saját élelmiszerláncuk gátló és siker tényezőit és fejlesszenek ki stratégiákat a gátló tényezők megszüntetésére és csökkentésére Fő lépések: 1. Azonosítsák lánc partnereiket, a láncban elfoglalt saját helyüket és szerepüket 2. Állapítsák meg a saját láncuk gátló és siker tényezőit 3. Tekintsék át a rendelkezésre álló módszereket és sikeres példákat 4. Határozzák meg saját prioritásaikat 5. Vitassák meg a lánc partnerekkel és szakmai társaikkal a közös tevékenységek lehetőségeit és egyezzenek meg azokról Az együttműködés erősítése Tárják fel a lánc partnereikkel és a szakmai társakkal való együttműködés lehetőségeit a közös lánc célok meghatározására, új szakértelem kifejlesztésére ami versenyelőnyt eredményez és javítja az erőforrások és képességek használatának hatékonyságát, a piacra jutást az értékesítések és szolgáltatások teljesítésének színvonalát 40 20

21 3. Az együttműködés erősítése Eszközök: Együttműködés a lánc mentén: Egymást kiegészítő erőforrások, képességek és szakértelmek kombinálása új kulcs szakértelem kifejlesztésére A szükségtelen költségek megszüntetése, a termékek kiszállítási sebességének növelése, új forgalmazási csatornák működtetése együttműködés a szakmai társakkal: a korlátozott erőforrások közös használatára és a költségek megosztására a marketing, a piackutatás, a kutatás és az oktatás területén Az együttműködés erősítése Kérjék ipari szakmai szövetségük, ágazati szakmai szövetségük vagy kollektív marketing szervezetük segítségét Fő lépések: 1. Azonosítsák a lánc partnereikkel és szakmai társakkal közös céljaikat, amelyek minden résztvevő számára elfogadhatóak és fontosak 2. Azonosítsák a közös stratégiákat ezen célok elérésére, - az érdekek kölcsönös figyelembe vétele, a bizalom erősítése 3. Határozzák meg az ezen stratégiák bevezetéséhez szükséges intézkedéseket; 42 21

22 3. Az együttműködés erősítése 4. Értékeljék a szükséges erőforrásokat és képességeket, állapítsák meg a feladatokat, felelősségeket, inputokat 5. Osztozzanak meg tisztességes módon az előnyökön; 6. Vizsgálják felül az eredményeket és a tapasztalatokat, fejlesszék módszeresen az együttműködést Moduláris tanfolyam áll rendelkezésre Bevezetés az élelmiszerlánc menedzsmentbe A lánc teljesítménye élelmiszerlánc stratégiák Az innováció erősítése Tegyenek rendszeres erőfeszítéseket az innovatív megoldások kifejlesztésére és alkalmazására a vállalatukon belül. Tárják fel az élelmiszerláncon belüli, a más szervezetekkel való együttműködésen alapuló innovációs lehetőségeket Eszközök: Erőteljesebb együttműködés más szervezetekkel Erőteljesebb innovációs képesség Nagyobb érzékelt nyereségesség és üzleti növekedés 44 22

23 5. A hálózatokban való részvétel erősítése Vegyenek részt a hálózatokban a jobb együttműködési és innovációs lehetőségek megteremtése érdekében Eszközök: Az élelmiszeripari szövetségek, iparági szakmai szövetségek, nemzeti élelmiszer-technológiai platformok, klaszterek, ipari munkacsoportok kiváló lehetőséget nyújtanak a hálózatokban való részvételre A hagyományos élelmiszerekben rejlő értékek középpontba helyezése Őrizzék meg a hagyományos élelmiszerek megkülönböztethető előnyeit vegyék figyelembe, hogy mit gondolnak a fogyasztók és mit gondolnak az élelmiszerlánc tagjai. Használják a fogyasztói megítélést és az élelmiszerlánc tagjainak nézeteit tükröző definíciót. A minőségi szemlélet fontossága a hagyományos élelmiszereknél az üzlet sikere érdekében Az eredetiség, hamisíthatatlan jelleg megőrzése 46 23

24 7. Az élelmiszeripari szövetségek és az iparági szakmai szövetségek szolgáltatási lehetőségeinek kiaknázása Támogassák és erősítsék az élelmiszerlánc irányítási és innovációt támogató szolgáltatások létrehozását az élelmiszer feldolgozó szövetségek és az ágazati szakmai szövetségek keretén belül Eszközök: gyűjtemény az élelmiszerlánc irányítási és marketing menedzsment módszerek sikeres alkalmazásáról; moduláris tanfolyam a lánc irányítási módszerekről, a lánc teljesítményről és a lánc stratégiákról 47 Ajánlások a támogató szervezetek számára 48 24

25 1. Lánc irányítást támogató szolgáltatás Nyújtsanak a lánc irányítással és összehangolással kapcsolatos információs szolgáltatásokat, szervezési támogatást a lánc mentén történő együttműködéshez Eszközök: a láncok összehangolt működtetéséhez szükséges információ nyújtása az együttműködés és a hálózatok működtetésének koordinálása a kiaknázatlan lehetőségek hasznosítása az élelmiszerlánc irányítás gyakorlati javításával partnerközvetítő szolgáltatás a lánc tagok és tudás szolgáltatók (kutatók, tanácsadók, stb.) közötti A jó élelmiszerlánc irányítási gyakorlattal kapcsolatos tudatosság megteremtése a hagyományos élelmiszereknél (1) Szervezzenek workshop-okat, szemináriumokat, kerekasztal beszélgetéseket az élelmiszer feldolgozók (elsősorban a hagyományos termékeké) számára az élelmiszerlánc irányítás jó gyakorlatának megismertetésére. Magyarázzák el az élelmiszerlánc irányítás szemléletét,alapelveit és előnyeit. Létesítsenek a lánc irányítással kapcsolatos partnerközvetítő szolgáltatást a lánc tagok és az oktatási szolgáltatást nyújtók között. Képezzék ki a saját szakembereiket a lány irányítás alapelveire, hogy segítséget tudjanak nyújtani a lánc irányítás és marketing irányítás elveinek módszeres alkalmazásához 50 25

26 2. A jó élelmiszerlánc irányítási gyakorlattal kapcsolatos tudatosság megteremtése a hagyományos élelmiszereknél (2) Nyújtsanak támogatást tagjaiknak; Segítsék a vállalatokat, élelmiszerláncokat gátló és siker tényezőik felismerésében. Nyújtsanak stratégiai támogatást az élelmiszer feldolgozóknak a lánc mentén történő innováció megvalósításához. Magyarázzák el a külső lánc tagok illetve szakmai társak közötti együttműködés és a hálózatban való részvétel lehetőségeit és előnyeit A kollektív tevékenységek koordinálása Szervezzenek együttes tevékenységeket pl.: közös marketing, közös piac kutatás, közös kutatás és oktatás és koordinálják azok lebonyolítását Eszközök: Útmutató a hatékony tudás átadásról az élelmiszer feldolgozó KKV-k számára 52 26

27 Ajánlások a szakpolitikák készítői számára A lánc irányításban rejlő lehetőségek kiaknázásának támogatása Dolgozzanak ki intézkedéseket annak érdekében, hogy az ipar ismerje meg a lánc irányításban rejlő lehetőségeket. Támogassák e lehetőségek kihasználását versenyelőny kialakítására az élelmiszerlánc tagok közti összehangolt tevékenységek segítségével. Tanulják meg a lánc irányítási szemléletet és alapelveket és fejlesszenek ki ezeket követő politikákat Nyújtsanak szakmai és pénzügyi támogatást az élelmiszeripari szövetségek, iparági egyesületek és ipari kutató intézetek számára hogy ösztönözzék a lánc irányítás alkalmazását tagjaik között 54 27

28 2. Élelmiszer feldolgozó vállalkozások (különösen a hagyományos élelmiszer feldolgozók) innovációjának támogatása Dolgozzanak ki intézkedéseket és nyújtsanak pénzügyi támogatást az élelmiszer feldolgozó különösen a hagyományos élelmiszert előállító KKV-k innovációjának elősegítésére, a versenyképesség javítása érdekében Támogassák az élelmiszeripari szövetségeket, szakmai szövetségeket, ipari kutatási szövetségeket, nemzeti technológiai platformokat amelyek segítséget nyújtanak az innovációhoz és a versenyképesség javításához 55 Eszközök: 2. Élelmiszer feldolgozó vállalkozások (különösen a hagyományos élelmiszer feldolgozók) innovációjának támogatása Az egymást kiegészítő erőforrások, képességek és szakértelmek kombinálásának elősegítése új közös szakértelmek kifejlesztésére Beleértve az együttműködést a más ágazatokból (csomagoló anyagok, IT megoldások, logisztikai szolgáltatások) származó beszállítókkal 56 28

29 3. A külső tudás forrása a földrajzi távolság szerint A külső tudás megszerzésének támogatását ne korlátozzák arra a régióra, ahol az élelmiszer vállalkozás működik, hanem támogassák a távolabbi földrajzi területekről történő tudás megszerzését is Eszközök: Ésszerű a legjobb elérhető tudás megszerzésének támogatása földrajzi korlátok nélkül országon belül és ennek megfontolása egész Európára vonatkozóan is. 57 Ajánlások a tudás szolgáltatók (kutatók, tanácsadók, stb.) számára 58 29

30 1. A hagyományos élelmiszer fogalom meghatározás alkalmazása Használják a fogyasztók és a lánc szereplők nézeteit egyesítő fogalom meghatározást a hagyományos élelmiszerekre. Eszközök: Használják azt mennyiségi és minőségi fogyasztói kutatásokban, marketing és élelmiszerlánc irányítási témákban Módszeres megközelítés az élelmiszerláncok gátló és siker tényezőinek elemzésére Elemezzék a hagyományos élelmiszerláncok siker és gátló tényezőit módszeres megközelítés segítségével Elemezzenek más láncokat is a hagyományos élelmiszerláncra alkalmazott koncepció szerint, adaptálva azt az adott ellátási lánc és marketing irányítási erőforrásokra és képességekre. Eszközök: Használják és adaptálják a rendelkezésre álló segédeszközt

31 3. A lánc megkérdezések sajátos követelményei Vegyék figyelembe, hogy egy láncon belül egymással kapcsolatban álló tagok megkérdezésének speciális követelményei vannak Eszköz: Útmutató a lánc megkérdezések végrehajtásához: Gyakorlati tanácsok a sajátos követelmények kezeléséhez az élelmiszerlánc egymással kapcsolatban álló tagjainak megkérdezésénél és kérdőív készítésénél Innovatív megoldások a gátló tényezők megszüntetésére és a siker tényezők erősítésére Tárják fel a lehetőségeket a hagyományos és az általános élelmiszerláncok gátló tényezőinek csökkentésére vagy megszüntetésére és siker tényezőinek erősítésére (a lánc tagok egymást kiegészítő erőforrásainak és képességeinek kombinálása). Fejlesszenek ki új tudást a határterületekkel való együttműködésre és a más szakterületeken alkalmazott sikeres megoldások adaptálására alapozva. Eszközök: Új módszerek kidolgozása a lánc tagok együttműködésének fejlesztésére az innovatív megoldások kidolgozása érdekében a különböző szakterületekről származó tudás alkalmazásával 62 31

32 2. Összehasonlító benchmark módszer kidolgozása és használata a hagyományos élelmiszereket előállító vállalatok marketing irányítási képességeinek értékelésére Az eredmények bemutatása Internet alapú kérdőív kidolgozása a hagyományos élelmiszer feldolgozó KKV-k marketing irányítási képességeinek értékelésére Internet-alapú benchmark segédeszköz kifejlesztése, amely interaktív kitöltős kérdőíven alapszik Az összes EU nyelvre lefordították Értékelési szempontok: marketing kutatás - információ marketing stratégia - célkitűzések tervezés és alkalmazás - szervezet szabályozás és értékelés - értékelés innovációs szempontok - fejlesztés 64 32

33 1. Internet alapú kérdőív kidolgozása a hagyományos élelmiszer feldolgozó KKV-k marketing irányítási képességeinek értékelésére közvetlen és azonnali visszajelzés a válaszadónak a válaszokon alapján kiszámított pontszámok ; Jelentés; a többi addig megkérdezett vállalat átlagának összehasonlítása - a frissített átlagok elérhetők a web-oldalon; több mint 400 válaszadó Internet alapú kérdőív kidolgozása a hagyományos élelmiszer feldolgozó KKV-k marketing irányítási képességeinek értékelésére A kérdőívek kiértékelése alapján a KKV-k fő gyengeségei: a marketing tervezés és a marketing tevékenységek alkalmazása az erőforrások rossz szervezése a nyereség eléréséhez csak a szükségletekre reagálás szabályozás és értékelés: nem ellenőrzik, hogy az eredmények megfelelnek-e a céloknak 66 33

34 Lehetséges megoldások Rendszeresen karbantartott, naprakész lista a marketing irányítási képességek kritikus pontjairól Célzott cselekvési terv a mikro és a kisvállalkozások gondolkodásmódjában a fő hangsúly elmozdítása a termék felől a piac felé a piaci versenyhelyzet ismeretének növelése Kibővített kérdőíves megkérdezés Kibővített kérdőív kidolgozása a hagyományos élelmiszer-előállító vállalatok versenyképességének értékelésére Meghatározott élelmiszerláncokon belül a lánc szereplők erőforrásainak, képességeinek és meghatározó szakértelmének megállapítása a lánc versenyelőnyének javításához A lánc szereplők erőforrásai, képességei, szakértelme közös használatának és kombinálásának felderítéséhez 68 34

35 Ajánlások élelmiszer feldolgozó KKV-k és az egyéb vállalkozások számára 69 1.Internet alapú kérdőív kidolgozása a hagyományos élelmiszer feldolgozó KKV-k marketing irányítási képességeinek értékelésére Vizsgálják meg a vevők és a végső fogyasztók igényeit, a versenytársak stratégiáját, beszállítóik tudását és piaci helyzetüket Határozzanak meg célokat és dolgozzanak ki marketing stratégiát Adják meg a határidőket és felelősségeket Vizsgálják felül az eredményeket ellenőrizzék, hogy mit értek el ellenőrizzék, hogy az eredmények megfelelnek-e a céloknak végezzenek helyesbítő tevékenységet ha szükséges 70 35

36 1.Internet alapú kérdőív kidolgozása a hagyományos élelmiszer feldolgozó KKV-k marketing irányítási képességeinek értékelésére A szerepeket, feladatokat és kötelezettségeket világosan meg kell határozni, a vállalaton belül, meghatározott emberi erőforrásoknak a marketing tevékenységekhez rendelésével, különösen a tervezést és az értékelés területén Hozzanak létre ösztönző rendszereket az áruk jobb értékesítésének elérése érdekében A személyzet vegyen részt marketing irányítási képességekkel kapcsolatos oktatásokon 71 Ajánlások a támogató szervezetek számára 72 36

37 1.Internet alapú kérdőív kidolgozása a hagyományos élelmiszer feldolgozó KKV-k marketing irányítási képességeinek értékelésére Végezzenek intenzívebb, hatékonyabb ismertető tevékenységet azokról a forrásokról, ahol elérhetők a piaci információk (web-lapok, piaci jelentések, egyéb adat források), Szervezzenek a KKV-k marketing irányítási képességeinek fejlesztésével foglalkozó konferenciákat, nyílt napokat Hozzanak létre helyi/regionális/országos szinten tájékoztató szolgáltató pontokat a KKV-k marketing problémáinak megoldására 73 Ajánlások a szakpolitikák készítői számára 74 37

38 1.Internet alapú kérdőív kidolgozása a hagyományos élelmiszer feldolgozó KKV-k marketing irányítási képességeinek értékelésére Nyújtsanak pénzügyi támogatást a KKV-k számára a marketing irányítási képességeket fejlesztő projektekben való részvételhez Szervezzenek versenyeket vállalatoknak ágazati szinten díjak elnyeréséért Segítsék elő a mikro- és a kis vállalkozások részvételét az európai kutatási programokba Támogassák a marketing irányítással kapcsolatos oktatásokat 75 Ajánlások a tudás szolgáltatók (kutatók, tanácsadók, stb.) számára 76 38

39 1.Internet alapú kérdőív kidolgozása a hagyományos élelmiszer feldolgozó KKV-k marketing irányítási képességeinek értékelésére Szervezzenek oktatásokat a lánc tagok számára, hogy a vállalatok tudatában legyenek a marketing tevékenységek és a piaci stratégiák és a marketing irányítás alkalmazása fontosságának Végezzenek kutatást a mikro vállalatokra összpontosított marketing modell kifejlesztésére és ösztönözzék a mikro és kis vállalatok részvételét európai kutatási programokban A teljes hagyományos élelmiszer ellátási lánc teljesítmény indikátorai és lánc stratégiák kidolgozása Az eredmények bemutatása 78 39

40 1.Grafikus és az élelmiszerlánc gondolkodásmódot támogató segédeszköz kidolgozása a láncok feltérképezésére Grafikus és a szemlélet kialakítását támogató segédeszköz a hálózat szemléltetésére Lánc tagok-csomópontok Kapcsolatok-nyilak A lánc szerkezet átlátható áttekintése A kapcsolatok minősége a nyilak színkódolása 79 1.Grafikus és az élelmiszerlánc gondolkodásmódot támogató segédeszköz kidolgozása a láncok feltérképezésére A lánc szereplők közötti kapcsolatok típusának és a láncok irányítási szerkezetének megállapítására mélyinterjúk 54 vállalat bevonásával (a hagyományos élelmiszerláncok: beszállítóik, vevők, élelmiszer feldolgozók, Belgium, Magyarország, Olaszország) eltérő üzleti kapcsolat típusok beszállító-élelmiszer feldolgozó, élelmiszer feldolgozó-vevő között és országok között a magyarországi felmérés szerint: alkalmi, azonnali ügyletek és szerződés kapcsolatok (beszállító-élelmiszer feldolgozó) részletes szerződéses kapcsolat (élelmiszer feldolgozó-vevő) 80 40

41 2. Módszeres megközelítés a lánc célok azonosítására A lánc tagok közös és egyeztetett lánc célok iránti igénye 4 fő lépés: 1.A lánc szereplők céljainak azonosítása; 2.A lánc szereplők céljainak tekintetbe vétele-közös és ellentétes/eltérő célok; a nem közös célok megszüntetése 3.A lehetséges alárendelt célok megállapítása (megvitatás, irodalom) 4.A kulcs lánc célok és a kulcs alárendelt lánc célok kiválasztása. Alkalmazás - Belgium, Olaszország, Magyarország - 1. lépés 84 lánc szereplővel, 5 hagyományos élelmiszer csoportra és 4. lépés 26 lánc tagra 3 hagyományos élelmiszer csoportra Jellemző lánc célok és lánc alárendelt célok a hagyományos élelmiszerláncokra 5 fő lánc célt és 11 lánc alárendelt célt azonosítottak a hagyományos élelmiszerláncoknál a hagyományos jelleg fenntartása az eredetiség fenntartása a gasztronómiai örökség fenntartása a hagyományos jelleg fenntartása a hatékonyság növelése a forgalmazási költségek csökkentése a nyereség növelése a válaszadó képesség javítása a szállítási határidők csökkentése vevői reklamációk csökkentése 82 41

42 3. Jellemző lánc célok és lánc alárendelt célok a hagyományos élelmiszerláncokra A minőség javítása a biztonság javítása a termék vonzóbbá tétele a környezetbarát szempontok fejlesztése Az egyensúly megteremtése a láncban a kockázatok és előnyök egyenlő elosztása a lánc partnerek között más lánc tagok érdekeinek jobb megértése Élelmiszer ellátási lánc teljesítmény mérő segédeszköz A vállalkozások napjainkban nem független egységként, hanem ellátási láncok tagjaiként versenyeznek Lánc célokon alapuló teljesítmény mérő eszköz: teljesítmény jelzőszámok a: a hagyományos jellegre a hatékonyságra a válaszadási képességre a minőségre a lánc egyensúlyra 84 42

43 4. Élelmiszer ellátási lánc teljesítmény mérő segédeszköz 90 teljes termékpálya 270 lánc tagja teljesítményének felmérése 3 országban, 6 élelmiszer csoportra Nincs szignifikáns különbség a különböző lánctagok összpontszámában, de vannak szignifikáns különbségek az egyedi tényezőkben Teljesítmény a lánc szereplők közötti kapcsolathoz fűződik A jobban teljesítő láncok magasabb pontszámot értek el a bizalom, a gazdasági elégedettség, a társadalmi elégedettség, a függőség, a nem kényszerítő erő, a hírnév területén a hírnév a legjobban megkülönböztető tényező a hagyományos élelmiszert előállító láncokat magas fokú bizalom és hírnév jellemezi,ezt követi a gazdasági megelégedettség Segédeszköz a lánc kapcsolat típusok mérésére A sikeres és egyedi lánc kapcsolatok hozzájárulhatnak a versenyelőnyhöz értékes, versenyképes, egymást kiegészítő Segédeszköz a lánc kapcsolat típusok mérésére: bizalom gazdasági elégedettség, társadalmi elégedettség, függőség, nem kényszerítő erő, kényszerítő erő hírnév nézeteltérések 86 43

44 6. Lánc stratégiák kidolgozása Eltérnek a klasszikus vállalati stratégiáktól: minden lánc partnert szükséges bevonni Részletes cselekvési terv kidolgozása Megvitatás a lánc partnerekkel minden egyes lépés értékelése a szükséges erőfeszítések az intézkedések elvégzésére a felelősségek elosztása a láncszereplők között Ajánlott stratégiák: Termék tökéletesítés Termék módosítás Tegye robosztusabbá a pénzügyeket Lánc stratégiák kidolgozása Ajánlott stratégiák: Termék tökéletesítés Termék módosítás A pénzügyek robosztusabbá tétele A rugalmasság javítása Termelési folyamat minőségének javítása a teljes láncban Az ár-érték arány javítása az ellátási láncban A hagyományos élelmiszer előállítás márkázása a láncra építve 88 44

45 6. Lánc stratégiák kidolgozása A vállalat környezet kímélő működésének javítása Újratervezett logisztika A vállalat hírnevének növelése a láncban A hálózatokban való részvétel fokozása és azok előnyeinek jobb kihasználása A kommunikáció hatékonyabbá tétele 89 Ajánlások élelmiszer feldolgozó KKV-k és más vállalkozások számára 90 45

46 1. A lánc célok azonosítása Határozza meg a lánc célokat a saját élelmiszerláncának működésében Eszközök: Módszeres megközelítés a hagyományos élelmiszerlánc tagok közös, ellentétes és eltérő céljainak meghatározására Ez a megközelítés más élelmiszerláncokra is alkalmazható A lánc célok azonosítása Lánc célok kitűzésére az alábbi lépéseket hajtsa végre a következő sorrendben : 1. Azonosítsa a saját élelmiszerláncának tagjait 2. Azonosítsa élelmiszerláncának szereplőit 3. Egyeztesse a célokat annak értékelésével, hogy azok közösek vagy ellentétesek/eltérőek-e és csak a közöseket tartsa meg 4. Azonosítsa a lehetséges alárendelt célokat 5. Válassza ki a kulcsfontosságú lánc célokat és alárendelt célokat 92 46

47 2. A lánc irányítási szerkezetének azonosítása Azonosítsa a saját élelmiszerláncának irányítási szerkezetét Eszközök: Az alábbi lépéseket hajtsa végre a következő sorrendben : 1. Azonosítsa a következő ügyleteket a saját élelmiszerláncában T1. A mezőgazdasági termelők és beszerzett anyagainak, inputjainak beszállítói között. T2. Mezőgazdasági termelők és az első élelmiszer feldolgozási lépés között T3. Az első és a második élelmiszer feldolgozási lépés között A lánc irányítási szerkezetének azonosítása T4. Az utolsó feldolgozási lépés és a nagykereskedők között T5. Nagykereskedők (vagy az utolsó feldolgozási lépés) és a kiskereskedők között. 2. Azonosítsa minden ügylet irányítási szerkezetét a rendszertan használatával (a meghatározó változók értéke)

48 3. Az ellátási lánc teljesítmény mérése Mérje meg saját élelmiszerláncának teljesítményét Eszközök: Teljesítmény mérő eszköz a hagyományos élelmiszerláncok mérésére: A következő lépéseket hajtsa végre sorrendben: 1. Azonosítsa saját élelmiszerláncának tagjait 2. Azonosítsa élelmiszerlánca tagjainak teljesítményét a kidolgozott teljesítmény mérő segédeszköz segítségével 3. Állapítsa meg a teljesítményben lévő hiányosságokat élelmiszerlánca mentén A lánc kapcsolatok típusának mérése Mérje jellegzetes élelmiszerláncában a lánc tagok közötti kapcsolatok minőségét Eszközök: Elméleti alapokon nyugvó segédeszköz a lánc kapcsolatok minőségének mérésére Hajtsa végre sorrendben a következő lépéseket : 1. Azonosítsa a saját élelmiszerláncának tagjait 2. Azonosítsa élelmiszerlánca tagjainak teljesítményét a kidolgozott teljesítmény mérő eszköz segítségével 96 48

49 5. A lánc teljesítményének javítása KKV-knak nemcsak a saját, hanem az egész élelmiszerlánc teljesítményét növelniük kell Együttműködés szükséges a lánc teljesítmény javításához Vegye tekintetbe a lánc partnereikhez fűződő kapcsolatai minőségét az általános lánc teljesítmény javítása és ezen belül a saját hozzájárulásának növelése érdekében Gondoljanak ki a lánc teljesítményt növelő stratégiákat a közös célok megvilágításával és egy Cselekvési Tervet és határozzák meg a feladatok elosztását a lánc tagok között Lánc stratégiák Használja kiinduló pontként a 12 kidolgozott stratégiát Termék tökéletesítés Termék módosítás A pénzügyek robusztusabbá tétele A rugalmasság javítása A termelési folyamat minőségének javítása a teljes lánc mentén Az ár-érték arány javítása az ellátási láncban A hagyományos élelmiszer termelés márkázása a láncra építve A vállalkozás környezet kímélő működésének javítása Áttervezett logisztika Vállalkozása hírnevének növelése a láncban Erősítse részvételét és használja ki lehetőségeit a hálózatokban Tegye hatékonyabbá kommunikációját 98 49

50 Ajánlások a támogató szervezetek számára Az élelmiszerláncok működésének megértését, a vállalatok ismereteinek javítását, a lánc gondolkodásmód megértését elősegítő kiadványok szerkesztése és terjesztése A lánc szemléletet népszerűsíteni kell az azt kevéssé ismerő vállalatok körében gyakori üzenetek megfelelő eszközök Népszerűsítsék a lánc mentén történő együttműködés kialakításról szóló füzeteket, kiadványokat, értelmező gyűjteményeket, láncot leíró ábrákat és fogalom meghatározásokat külön kiadványok a különböző láncok kulcs szempontjairól rövid információk a lánc jellegzetes csomópontjairól vagy gyűrűiről

51 2. A támogató szervezetek szervezzenek konferenciákat és nyílt napokat a lánchoz tartozásról és a lánc stratégiák kidolgozására Szervezzenek konferenciákat és nyílt napokat a lánchoz tartozásról és a lánc stratégiák kidolgozására Stratégiai támogatás nyújtására a vállalatok számára A vállalatok segítése hogy felismerjék a lánchoz való tartozásukat a láncban betöltött helyük és szerepük meghatározása segítségével Biztosítsanak semleges találkozó helyet lánc összejöveteleknek Hívják meg az azonos láncban tevékenykedő vállalkozásokat, hogy kezdjenek párbeszédet és vitassák meg a lánc hatékonyságával kapcsolatos problémákat Erősítsék szakértelmükkel a lánc tagok tárgyaló képességét

52 4. Támogassák a vállalatokat a fogyasztói bizalom elnyerésében megbízható információk biztosításával az ipari alkalmazott folyamatokról és gyakorlatról Kísérjék figyelemmel és összegezzék a fogyasztói preferenciák jelenlegi trendjeit nem érzékszervi szempontokról, a vásárlói magatartásról (etikai kérdések, környezet, egészséggel és táplálkozással kapcsolatos állítások, társadalmi vonatkozások az élelmiszer termeléshez, feldolgozáshoz és kiskereskedelemhez kapcsolódóan, stb.) és tájékoztassák a vállalatokat; Képezzék ki szakembereiket a fogyasztói vonatkozásokra, hogy segíteni tudjanak a vállalatoknak 103 Ajánlások a szakpolitikák készítőinek

53 1. Népszerűsítsék a lánc szemlélet alkalmazását Azonosítsák a lánc stratégiák és a közérdek egybeeső területeit Állapítsák meg, hogy mely stratégiákat alkalmazzák a lánc tevékenység részeként a vezető vállalatok Válasszák ki a lehetséges prioritásokat a láncban A pályázatok értékelésénél vegyék figyelembe a lánc megközelítési szempontokat. 105 Ajánlások a tudás szolgáltatók (kutatók, tanácsadók, stb.) számára

54 1. Módszeres megközelítés a lánc célok azonosítására Elemezzék a lánc célokat módszeres megközelítés segítségével Eszköz: Használják a leírt módszeres megközelítést a közös lánc célok kitűzésére az ellentétes és eltérő célok kiküszöbölésével. Erre alapozva lehet teljesítmény mérő eszközt ki fejleszteni A lánc irányítási szerkezetének megállapítása Állapítsák meg az egy meghatározott élelmiszerlánc mentén alkalmazott irányítási szerkezeteket. Eszköz: Használják az elméletileg megalapozott rendszertant, melyet néhány kiválasztott hagyományos élelmiszerlánc irányítási szerkezetének megállapítására dolgoztak ki és alkalmazzák egyéb hagyományos és szokványos élelmiszerláncok kormányzási szerkezeteinek megállapítására

55 3. Ellátási lánc teljesítmény mérés Mérje a vizsgált élelmiszerlánc teljesítményét Eszköz: Használja az elméletileg megalapozott lánc teljesítmény mérő segédeszközt a hagyományos élelmiszerláncokra A lánc kapcsolatok minőségének mérése Mérje a lánc kapcsolatok minőségét a saját élelmiszerláncában Eszköz: Használja az elméletileg megalapozott lánc teljesítmény mérő segédeszközt a lánc kapcsolatok minőségének mérésére

56 5. Foglalkozzanak a gyakorlati vonatkozásokkal és kapcsolják azokat a nagyobb stratégiákhoz Terjesszenek információs segédeszközöket (felhasználói kézikönyv, rövid utasítások ) a vállalatok lánc irányítási képességeinek javítására Gyűjtsék össze a vállalatok gyakorlati tapasztalatait és ösztönözzék K+F és műszaki részlegeiket azok publikálására Bátorítsanak egy szervezetek (vállalatok) közötti állás cserélő programot A kutatók dolgozzanak egy ideig termelő helyszíneken, a vállalati alkalmazottak pedig kísérleti laboratóriumokban. A kutatók használják ki az összes lehetőséget annak megismerésére, hogy az ötleteket hogyan lehet alkalmazni a gyakorlatban. A vállalati szakemberek ismerjék meg a kutatási tevékenységek általános szemléletét és gondolkodás módját

57 7. A tudás szolgáltatók tevékenykedjenek közvetítőként Alkalmazzanak érdekegyeztető politikát hogy közelebb hozzák egymáshoz a lánc partnereket Teremtsenek kedvező alkalmat arra, hogy a lánc partnerek rendezhessék egymással vitás kérdéseiket Ajánlják a kutatási tevékenységek eredményei és tapasztalatai alapján a sikeres módszereket a nyertesnyertes helyzet eléréséhez Innovatív értékesítési stratégiák a hagyományos élelmiszerekre Az eredmények bemutatása

58 1. Az értékesítési csatornák áttekintése Az értékesítési csatornák különböző szintjeinek leírása Legegyszerűbb szint: amikor közvetlen kapcsolat van a termelő (gyártó) és a végső fogyasztó között közvetítő bevonása nélkül. Következő szint: egy közvetítő (pl. a fogyasztói javaknál, egy kiskereskedő, ipari áruforgalomban egy disztribútor) Innovatív forgalmazási stratégiák kidolgozása 12 innovatív forgalmazási stratégia kidolgozása a projekt partnerek és a lánc érintett szereplőinek értékelése alapján, ötletroham (brainstorming) ülések segítségével országonként (Belgium, Olaszország, Magyarország) 2-2 termék típusra összpontosítva Több, mint 200 összegyűjtött ötletből a 12 legígéretesebb került kiválasztásra

59 2. Innovatív forgalmazási stratégiák kidolgozása 12 innovatív stratégia : Közös értékesítés, forgalmazás Közösen végzett népszerűsítő, eladás ösztönző tevékenységek (promóció) Agro-turizmus Minden egy csomagban E-kereskedelem B2B&B2C Mozgó árusítás A fogyasztó bevonása A hálózatokban rejlő lehetőségek kihasználása Gyorsétkeztetési lánc Különlegességek szaküzletei Tájegységi sarok áruház láncokban Kis területekre való betörés hagyományos termékekkel Segédeszköz a stratégiai tájékozódást segítő értékeléshez (A SWOT és a SOR elemzés kombinálása) Döntéshozatalt támogató segédeszköz az üzleti ötletek megbízhatóságának ellenőrzésére. Kombinált használat a SWOT (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, fenyegetések elemzése) SOR (Stratégiai Tájékozódási Forduló azon lehetőségek és fenyegetések azonosítása amelyek a legjobban illeszkednek a szervezet erősségeihez és gyengeségeihez

60 3. Segédeszköz a stratégiai tájékozódást segítő értékeléshez (A SWOT és a SOR elemzés kombinálása) Döntéshozatalt segítő eszköz bevezetése (SWOT+SOR) a 12 kidolgozott stratégiára SWOT elemzés használatával (Olaszország, Belgium, Magyarország) a projekt tagokkal és élelmiszeripari KKV-kkal végzett megbízhatósági tesztek útján) Az eredmények alapján a stratégiák 3 csoportba sorolhatók Megbízható Kételkedve fogadott Elutasított A 12 értékesítés stratégia osztályozása Legígéretesebb innovatív stratégiák: A hálózatokban rejlő lehetőségek kihasználása Minden egy csomagban Gyorsétkeztetési lánc A különlegességek szakboltjai Tájegységi sarok áruház láncokban Kis területekre való betörés hagyományos termékekkel

61 3. A 12 értékesítés stratégia osztályozása Kételkedve fogadott stratégiák: Közös értékesítés, forgalmazás Közösen végzett ösztönző tevékenységek (promóció) A fogyasztó bevonása Elutasított stratégiák : E-kereskedelem Mozgó árusítás Agro-turizmus Részletes cselekvési tervek kidolgozása és a viszonylagos erőforrás intenzitás meghatározása minden egyes stratégiára Cselekvési terv: A tevékenységek lépéseinek és a taktikák felsorolása időrendi sorrendben A szükséges erőforrások értékelése Erőforrások: emberi, pénzügyi berendezések, információ minden lépésnél, amelyek a stratégiák bevezetéséhez szükségesek

62 Rang sor 4. A 12 értékesítési stratégia értékelése a szükséges erőforrásoknak megfelelően Stratégia Emberi erőforrás Pénzügyi erőforrás Berendezés igény Információ elemzés Összes forrás 11 Hálózatokban rejlő lehetőségek Minden egy csomagolásban Gyorsétterem A fogyasztó bevonása Agro túrizmus Közös promóció Mozgó árusítás Szakboltok Közös forgalmazás E-kereskedelem Kis területekre való betörés Tájegységi sarok A lánc partnerek és harmadik fél szakértők bevonásának előnyei a kockázatok és költségek megosztására A kiválasztott stratégiák megvalósításához előnyös a vállalatok üzleti környezetéből beszállítókat, vevőket, harmadik feleket, az ágazat kormányzati és nemkormányzati támogató szervezetet, kutató intézetek, üzleti tanácsadókat stb. bevonni A hatékony együttműködéshez a stratégia bevezetésének kezdetén egyértelműen meg kell határozni a cselekvési tervben a feladatok és felelősségek szétosztását Minden egyes lánc partner egyéni céljait is tiszteletben kell tartani az együttműködési hálózat közös céljainak meghatározásánál

63 Ajánlások élelmiszeripari KKV-k és más élelmiszeripari vállalkozások számára A megfelelő forgalmazási stratégia kiválasztása Ellenőrizze a forgalmazási stratégia alkalmazhatóságát a saját élelmiszerláncára Eszközök: A hagyományos élelmiszerek előállítói értékeljék azt a stratégiát, amelyik a legjobban illeszkedik a termék követelményeihez; a vállalat és a lánc erőforrásaihoz és képességeihez; termelési környezetükhöz; és élelmiszerláncukhoz, amelyben tevékenykednek

64 1. A megfelelő forgalmazási stratégia kiválasztása Két fő lépést kell elvégezni a stratégia bevezetése előtt : A döntés hozatalhoz SWOT és SOR elemzés. Ezt követően részletes cselekvési terv kidolgozása, amely magában foglalja az erőforrások becslését a lánc partnerek, harmadik felek (külső szakértők) bevonásával az emberi, pénzügyi és/vagy tudásbeli erőforrások hiányának kiküszöbölésére, a kockázatok, költségek, előnyök megosztására Döntéshozatal Használjon alkalmas döntést támogató segédeszközöket a megfelelő forgalmazási stratégia kiválasztására Eszközök: 1. Végezzen SWOT elemzést 2. Végezzen SOR elemzést 3. Azonosítsa azokat az erősségeket és gyengeségeket amelyek a legjobban illeszkednek a lehetőségekhez és fenyegetésekhez. Amikor az erősségek nem elegendőek a lehetőségek kiaknázására és a gyengeségek legyőzésére A stratégia nem alkalmazható /nem valósítható meg

65 3. Részletes cselekvési terv Állítson fel részletes cselekvési tervet és végezze el az erőforrások becslését. Eszköz: Sorolja fel a cselekvési tervben a stratégiák lépéseit időrendi sorrendben és értékelje minden egyes lépésnél a szükséges emberi, pénzügyi erőforrásokat, berendezés igényt, információ erőforrásokat, amelyek szükségesek Kölcsönös előnyök és megtakarítások A lánc partnerek és a külső szakértők bevonása Hozzanak létre kölcsönös előnyöket és megtakarításokat a stratégia kidolgozása és bevezetése során a lánc partnerekkel és külső szakértőkkel együtt Eszközök: Vonják be a vállalat üzleti környezetének egyéb szereplőit a lánc stratégia kidolgozásába és bevezetésébe pl. a közvetlen beszállítót és vevőt, de a harmadik feleket, az ágazat kormányzati és nem kormányzati támogató szervezeteit, a kutató intézeteket, üzleti tanácsadókat is Biztosítsák a kölcsönös előnyöket és megtakarításokat minden egyes lánc tag számára Dolgozzanak ki világos, lánc stratégiát hosszú távú kilátásokkal Határozzák meg a feladatokat és felelősségeket a cselekvési tervben