KOREOGRAFÁLT GIMNASZTIKAI MOZGÁSSOROK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK ÉS REPRODUKÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATA. Doktori értekezés. Fügedi Balázs
|
|
- Gusztáv Rácz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KOREOGRAFÁLT GIMNASZTIKAI MOZGÁSSOROK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK ÉS REPRODUKÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATA Doktori értekezés Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola Sport, Nevelés- és Társadalomtudományi Program Témavezetı: Prof. Dr. Rigler Endre egyetemi tanár, biológia tudományok kandidátusa Dr. Bognár József, egyetemi docens, PhD Hivatalos bírálók: Dr. Bánhidi Miklós, fıiskolai tanár, PhD Dr. habil. Ozsváth Károly, egyetemi docens, CSc Szigorlati bizottság elnöke: Dr. habil. Gombocz János, egyetemi tanár, CSc Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Bognár József, egyetemi docens, PhD Dr. Falus Iván, egyetemi docens, CSc Dr. Hamar Pál, egyetemi docens, PhD Budapest 2006
2 KOREOGRAFÁLT GIMNASZTIKAI MOZGÁSSOROK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK ÉS REPRODUKÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATA Doktori értekezés Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola Sport, Nevelés- és Társadalomtudományi Program Témavezetı: Prof. Dr. Rigler Endre egyetemi tanár, biológia tudományok kandidátusa Dr. Bognár József, egyetemi docens, PhD Hivatalos bírálók: Dr. Bánhidi Miklós, fıiskolai tanár, PhD Dr. habil. Ozsváth Károly, egyetemi docens, CSc Szigorlati bizottság elnöke: Dr. habil. Gombocz János, egyetemi tanár, CSc Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Bognár József, egyetemi docens, PhD Dr. Falus Iván, egyetemi docens, CSc Dr. Hamar Pál, egyetemi docens, PhD Budapest 2006
3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS Témaválasztás indoklása, problémafelvetés A kutatás célkitőzése Kérdésfeltevések Hipotézisek 8 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS Mozgás, mozgások csoportosítása Koreográfia A tanulás A mozgástanulás Az emlékezet Mozgásreprodukálás A testnevelés tantervi keretei A gimnasztika szerepe a tantervben ANYAG ÉS MÓDSZER Gimnasztikai mozgássor különbözı módszerekkel történı elsajátításának vizsgálata Felmérés általános iskolások és testnevelıik koreografált mozgások tanulásának tapasztalatáról Testnevelés szakra felvételizık mozgásos teljesítményének vizsgálata Testnevelés szakos hallgatók mozgásos teljesítményének vizsgálata Leendı testnevelık gimnasztikai mozgások oktatásához való viszonyulásának felmérése Végzıs hallgatók véleményének vizsgálata a gimnasztika oktatásával kapcsolatban EREDMÉNYEK, MEGBESZÉLÉS Gimnasztikai mozgássor elsajátításának jellemzıi különbözı módszerekkel történı ismertetés alapján Az általános iskolások koreografált mozgások elsajátításához való viszonyulása és testnevelıik tapasztalatának összehasonlítása A testnevelés szakra felvételizık koreografált mozgásbemutatása Testnevelés szakos hallgatók motoros teljesítményének eredményei Leendı testnevelı tanárok mesterséges mozgások oktatásához való viszonyulása Végzıs hallgatók gimnasztika oktatásával kapcsolatos véleményének tapasztalatai ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ SUMMARY 112 TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK ÉS MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 114 IRODALOMJEGYZÉK 117 SAJÁT KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE 125 MELLÉKLETEK 127
4 1. BEVEZETÉS 1.1 Témaválasztás indoklása, problémafelvetés Az általunk választott téma egy adott mozgásos tevékenységre, illetve annak komplex tanítási-tanulási folyamatára utal. Erre a komplex folyamatra rendkívül sok tényezı külsı és belsı egyaránt hat. Ezen külsı és belsı tényezık befolyásoló hatásainak következtében az emberi mozgástanulás célja a cselekvés biztonságos, készségszintő elsajátítása, illetıleg az elsajátított motoros tevékenység mind tökéletesebb feladatmegoldásainak bemutatása különféle mozgásos szituációkban és helyzetekben (Magill, 1993). Célként általában az jelenik meg, hogy a megszerzett mozgásos ismereteket minél pontosabban, szélesebb alkalmazási körben, illetve minél hosszabb távon tudjuk biztonsággal végrehajtani (Schmidt, 1988). A sportmozgás jellemzı jegyeit számos tudományterület vizsgálta, és vizsgálja napjainkban is (Frenkl, 2004; Istvánfi, 2006; Tihanyi, 2006). Jelen vizsgálat esetében minket a sporttudomány neveléselméleti megközelítése érint leginkább, mely során választ keresünk a koreografált mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának elméleti és gyakorlati kérdéseire. Dolgozatunkban koreográfiának fogadjuk el mindazon megismételhetı és reprodukálható mővészeti és sport mozdulatok, mozgások összességét, melyeknek térbeli, idıbeli, dinamikai jellemzıi vannak. Alapvetı követelményként jelenik meg az elemek összekapcsolása, összekoordinálása a mozdulatok kiinduló és befejezı helyzetének összekapcsolásával. Ennek alapján koreografált sportmozgásokhoz tartozik többek között az RG, aerobik, torna, jégtánc és szinkronúszás. Közös mindegyikben, hogy többé-kevésbé a gimnasztikai mozgásokra épül, illetve annak mozgáselemeit használja fel. Témánk jelentıségét és fontosságát bizonyítja, hogy a gimnasztikai mozgássorok komplex kutatása az általunk érintett minta összefüggésében szinte egyáltalán nem jelenik meg a szakirodalomban. Az angolszász és francia nyelvterület sporttudósai, akár elméleti akár gyakorlati megközelítésbıl tudomásunk szerint nem használnak a miénkhez hasonló gimnasztikai terminológiát, mozgásanyagot és módszert, így nem található a témánkat érintı empirikus tanulmány. A német és az orosz rendszer kicsit jobban hasonlítható a hazai gimnasztikai tevékenységhez, azonban 2
5 annyira nem, hogy számunkra érdemben használható információt vagy esetleg útmutatót adjanak. Szintén nem tartalmaznak a gimnasztikai mozgássorok elemzése kapcsán hasonló irányú (érzelmi, értelmi, motoros) vizsgálatokat. Sem külföldön, sem hazánkban nem találtunk konkrét tanulmányt a gimnasztikai mozgássorok komplex és empirikus vizsgálatára vonatkozóan. Az esetlegesen elıforduló tanulmányok a gimnasztika mozgásanyagának biomechanikai, élettani elemzésére (Boda, 1994; Gedı, 1993; Katics, 1993), a gimnasztika szőkebb funkciójának (bemelegítés) vizsgálatára (Rezács, 2002, Kopeczky, 1990), és a gimnasztika távoktatásban történı megvalósulására irányulnak (Vonáné K. Á., 2000). Ami számunkra talán hasznosítható, azok az iskolai torna oktatásával és elsajátítási folyamatának jellemzı jegyeivel kapcsolatosan készültek (Batta, 2002; Hamar, 1999a). Szintén nem találtunk olyan összefoglaló tanulmányt, mely a mozgástanulás kérdéseit több oldalról komplexen, az érzelmi, értelmi és motoros összetevık mentén megközelítve vizsgálta volna. Ezen hiányosság fıleg jellemzı a koreografált, gimnasztikai mozgások tanulásának és reprodukálásának folyamatával kapcsolatban. A koreografált mozgássorok elsajátítása és végrehajtása során a minıségi és értékelési mutatók igen széles skálán mozognak. Mindez nem tudható be csupán csak az egyéni eltéréseknek, és szubjektív determináltságnak, hiszen az azonos, vagy megközelítıleg azonos iskolai feltételek és tantervi mutatók mindenki számára biztosítják a tökéletes, vagy legalábbis megfelelı, végrehajtás lehetıségét. Szintén problémát jelentett kutatásunk tervezésekor annak mérlegelése, hogy a számunkra lényeges mozgások, mozgássorok reprodukciójának színvonala önmagában mennyire jelzi a mozgástanulás eredményességét (Nádori, 1993; Rigler, 1987). A motoros teljesítmények vizsgálatában többnyire a teljesítményt befolyásoló komponensek izolált megközelítésével és vizsgálatával találkozhatunk (Rigler, 1987). Kutatásmódszertanilag a legkézenfekvıbb és leginkább mérhetı a mozgást végrehajtó ember alkati sajátosságainak, konstrukciójának objektív leírása, amelyek aránylag jól megtalálhatóak a szakirodalomban (Ángyán, 2005; Ozsváth, 2004a, 2004b). A mozgáshoz szükséges energetikai háttér képességekben kifejezıdı szintjének kimutatását ugyancsak számos vizsgálatban olvashatjuk (Hepp, 1973; Mészáros, 1995, 2004; Nádori és mtsai; 1998; Radák 1999, 2004; Tihanyi, 1999, 2005). 3
6 Számolnunk kell azonban azzal, hogy az így nyert információkban nem mindig az fejezıdik ki, amit jelen esetben célzottan vizsgálni kívánunk. Márpedig az általunk vizsgálni kívánt motoros tanulási folyamatok összetevıi, és a reprodukció eredményességének vizsgálata összetett vizsgálatok elvégzését teszik szükségessé. Az összetett vizsgálatok többféle egymást támogató módszer és eszköz használatát igénylik, emellett széleskörő minta alkalmazását. A témánkat érintı sportmozgások egy bizonyos csoportját a meghatározott szerkezető, zárt készségek csoportjába tartozó koreografált mozgásokat az általános iskolai tanulók nem szívesen gyakorolják, népszerőtlen körükben (Batta, 2002). Tanulmányunk alapján azonban egyértelmőnek tőnik, hogy a gimnasztika mozgásanyaga fontos eszköz a gyermekek motoros képességének fejlesztésében (Fügedi, Bognár, Honfi és Rigler, 2005). Számos kondicionális és koordinációs képesség fejlesztése a legideálisabban a gimnasztika eszközrendszerével valósítható meg (Fügedi és Rigler, 2002) és valószínőleg minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a gimnasztika mozgásanyagának gyakorlása az összes motoros képesség fejlıdésére pozitív hatással van (Fügedi, Bognár és Honfi, 2006). Az elıbb említett tényekbıl érthetı, hogy a gimnasztikai mozgásformák gyakorlásában és elsajátításában fontos szerepet játszik a testnevelı tanár tudása, hozzáállása és mindennapos tevékenysége. Épp ezért nyilvánvaló, hogy a gimnasztika mozgásanyaga jelentıs szerepet kap a testnevelı tanárképzés elméleti és gyakorlati területein is. A testnevelı tanári tevékenységhez kapcsolódó gimnasztikai mozgásanyag végrehajtása, tervezése és oktatása kiemelt feladatként jelenik meg minden testnevelı tanárképzı intézmény programjában (Fügedi, Bognár és Honfi, 2006). Ennek megfelelıen a testnevelı tanárjelöltek alapos képzést kapnak a testgyakorlati ág elméletébıl és gyakorlatából, ugyanakkor az iskolai tanítási-nevelési gyakorlat során az oktatásban is megpróbálják ezeket alkalmazni. Nem szabad tehát figyelmen kívül hagyni a tanulók attitődjeinek vizsgálatakor a testnevelés szakos hallgatók és a testnevelı tanárok tapasztalatainak, véleményének és hozzáállásának elemzését sem. Mint ismeretes a koreografált mozgássorok oktatása során leginkább a konvencionális elemenkénti, majd ezután az összekapcsolás oktatási rendszerét alkalmazzák, mégis igen eltérı teljesítményt, eredményt kapunk a végrehajtás tekintetében. Át kell gondolnunk tehát, hogy mikor és milyen tanítási-tanulási, illetve 4
7 megerısítési módszert érdemes alkalmazunk a koreografált mozgásoktatás hatékonysága érdekében, illetıleg ez hogyan alkalmazható az egymástól eltérı mozgásos esetekben. Mind a természetes mozgásaink, mind a mesterséges, vagy kreált mozgások sajátosan alakulnak a tanulási folyamatban. Az ezekkel szembeni attitődök, tapasztalatok, emocionális hatások meghatározóak a tanár-tanuló közös munkájában, mely az elsajátítás folyamatára lesz hatással. Mindezek alapján azt gondoljuk, hogy meg kell vizsgálni az oktatási folyamatban részt vevı mindkét oldal tapasztalatát és hozzáállását a kérdéshez. 1.2 A kutatás célkitőzése Mindezek alapján kutatási célkitőzésünk, hogy a mozgásos cselekvéstanulás, azon belül is a meghatározott tér-, idı-, dinamikai jellemzıkkel rendelkezı koreografált, mesterséges mozgássorok, mint amilyen a gimnasztika mozgásanyaga, elsajátítását, elsajátíttatásának folyamatát megismerjük. A témát két fı irányból közelítjük meg, melyek egyik oldalról a mozgástanulás, reprodukció, illetve a másik oldalról a tapasztalat, vélemény és attitőd (1. táblázat). A két fı irány további alegységekre bontható, melyet szövegesen és táblázatban is bemutatunk (a részleteket a módszerek fejezetben közöljük). A) Célunk feltárni a motoros tanulás jellemzı jegyeit a koreografált mozgások tekintetében. Alaposan szeretnénk megismerni az általános iskolások és testnevelıik gimnasztikai mozgások elsajátításához történı hozzáállását, az elsajátítás folyamatáról és eredményességérıl alkotott véleményét. Érdeklıdéssel fordulunk azon életkor felé, ahol a mozgás sokfélesége a gyermekeknél kialakul, és az egyén egyik jellemzıje lesz. Vizsgálódásainkat a következık mentén tervezzük: 1. Célunk megállapítani, hogy gimnasztikai mozgássorok reprodukálásának eredményességét mennyire befolyásolja az idıtartam és az alkalmazott oktatási módszer. 2. Célunk feltárni, hogy mi a tapasztalata, véleménye és attitődje a diákoknak és testnevelı tanáraiknak a koreografált mozgások tanulásáról, és milyen igény fogalmazódik meg részükrıl ezzel kapcsolatban. 5
8 B) Célunk továbbá az általános mozgásoktatás során szerzett ismeretek szintjének vizsgálata a testnevelés szakra felvételizık körében, valamint feltárni a leendı testnevelı tanároknak a koreografált, mesterséges mozgások oktatásához való hozzáállását. A témával kapcsolatban a következı alcéljaink fogalmazódtak meg: 1. Feltárni, hogy mit mutat a testnevelés szakra jelentkezık, valamint a testnevelés szakos hallgatók a koreografált vagy mesterséges gyakorlatsorokhoz kapcsolódó motoros teljesítménye a mozgástanulás és mozgásstabilitás kapcsán. 2. Megvizsgálni a testnevelés szakos hallgatók tapasztalatait és attitődjét a gimnasztikai mozgásanyaggal kapcsolatban, figyelembe véve az oktatás általános iskolai és fıiskolai rendszerét, valamint funkcióit a tárgyi, személyi feltételek, tanórák rendszere, követelmények kapcsán. 1. táblázat: A dolgozat célkitőzései összesítve Vizsgálati irány Minta Konkrét cél Mozgástanulás, reprodukálás Tapasztalat, vélemény, attitőd 5. osztályos általános iskolai tanulók Testnevelés szakra felvételizık II. évf. testnevelés szakos fıiskolai hallgatók Hosszútávú motoros tanulás és elıhívás kérdéseinek vizsgálata három oktatási módszer tekintetében, motoros tanulás és reprodukció elemzése minıségi és hibajelleg szempontjából Egyszeri bemutatás alapján a mozgásreprodukálás minıségének és a hibák jellemzıinek vizsgálata Mozgástanulás folyamatának és reprodukálásának vizsgálata a minıség és a hibák jellemzıinek vizsgálata 5-8. osztályos tanulók Tapasztalat, vélemény, attitőd az iskolai testnevelés koreografált mozgásainak tanulásáról 5-8. osztályos tanulók testnevelıi I-IV. évf. testnevelés szakos fıiskolai hallgatók Végzıs testnevelés szakos fıiskolai hallgatók Tapasztalat, vélemény, attitőd az iskolai testnevelés koreografált mozgásainak tanításáróltanulásáról Tapasztalat, vélemény, attitőd a gimnasztika óráinak száma, rendszere, valamint tárgyi és személyi feltételei az általános iskolában és a fıiskolán Tapasztalat, vélemény, attitőd a gimnasztika oktatási kérdéseivel kapcsolatosan 6
9 Vizsgálataink spektruma az oktatási folyamatban szereplı résztvevık kétpólusú elemzését öleli fel. Egyrészrıl a testnevelı tanárképzésbe bekerülı, abban részt vevı, illetve már végzett testnevelık, valamint a közoktatásban szereplı, elsısorban általános iskolás, felsı tagozatos tanulók mozgástanulás terén nyújtott teljesítményeinek és tapasztalatának, véleményének feltárását tőztük ki célul magunk elé. Úgy véljük, hogy az oktatási tanulási folyamat bármilyen aspektusa csak mindkét oldal (oktatói tanulói) hozzáállásának, teljesítményének feltárásával történhet. A következı konkrét kérdésekkel és hipotézisekkel kezdtünk neki a vizsgálatainknak. 1.3 Kérdésfeltevések A vázolt probléma kapcsán kérdéseink két témakör mentén merültek fel. Ez a két témakör a következı: A) a mozgástanulás sajátosságainak megnyilvánulása, gyakorlati tapasztalatok az általános iskolások és testnevelıik részérıl, és B) a mozgástanulás és reprodukálás sajátosságainak komplex megnyilvánulása, gyakorlati tapasztalatok testnevelés szakra felvételizık és testnevelés szakos hallgatók részérıl. Természetesen az említett két fı irányvonal több részkérdés mentén fogalmazódott meg, melyek a következık: 1. Milyen oktatási módszerrel tanulnak eredményesebben egy gimnasztikai gyakorlatsort az általános iskolai tanulók? 2. Mi a véleménye, tapasztalata és igénye a diákoknak a koreografált mozgások tanulásáról? 3. Hogyan vélekednek a diákok a testnevelésóra gimnasztika jellegő mozgásairól? 4. Mi a testnevelık véleménye és tapasztalata a diákok koreografált mozgások tanulásával szembeni igényeivel? 5. Hogyan veszik figyelembe a testnevelı tanárok a tanulók igényeit a gimnasztika oktatási folyamatában? 6. Mit mutat a testnevelés szakra jelentkezık mozgásos teljesítménye a koreografált gyakorlatsorok kapcsán? 7. Mit mutat a hallgatók motoros teljesítménye koreografált mozgássorok reprodukálása során? 7
10 8. Mi jellemzi a gimnasztika óráinak számát, rendszerét, valamint tárgyi és személyi feltételeit az általános iskolában és a fıiskolán a testnevelés szakos hallgatók szerint? 9. Mi a véleménye és tapasztalata a hallgatóknak a gimnasztika rendszerérıl és követelményeirıl a testnevelı tanárképzésben és általános iskolában? 1.4 Hipotézisek A felmerült kérdésekkel kapcsolatban a következı hipotézisek fogalmazódtak meg bennünk: 1. Feltételezzük, hogy minél összetettebb egy oktatási módszer, annál eredményesebben mutatják be a tanulók az elsajátított gimnasztikai gyakorlatsort. 2. Úgy gondoljuk, hogy a diákok véleménye a koreografált mozgások elsajátításával kapcsolatban egyenletesen oszlik meg, illetve határozott igények fogalmazódnak meg részükrıl. 3. Feltételezzük, hogy a gimnasztika jellegő mozgásokkal szemben negatív beállítódottság tapasztalható a diákok részérıl. 4. Úgy gondoljuk, hogy a testnevelık nem, vagy alig vannak tudatában a diákok koreografált mozgások tanulásával szemben támasztott igényeivel. 5. Úgy véljük, a testnevelık nem veszik figyelembe a diákok felmerülı igényeit a koreografált mozgások elsajátításával kapcsolatban. 6. Feltételezzük, hogy a felvételizık koreografált gimnasztikai mozgássorok bemutatása kapcsán mutatott teljesítménye átlagosan alacsony szintet mutat. 7. Úgy véljük, hogy a testnevelés szakos hallgatók koreografált mozgássorok reprodukálása során nyújtott mutatói egyenletesen közepes teljesítményt tükröznek. 8. Azt feltételezzük, hogy a gimnasztika órák számával és rendszerével kapcsolatban nem merül fel kifogás a hallgatók részérıl, a tárgyi feltételeket az általános iskolában elégtelennek, míg a fıiskolán megfelelınek minısítik, ugyanakkor a tanárok szakmai felkészültségét mind az általános iskolában, mind a fıiskolán megfelelınek ítélik a hallgatók. 8
11 9. Úgy gondoljuk, hogy a gimnasztika rendszerével, habár követelményeit erısnek tartják, elégedettek a hallgatók, ugyanakkor képesek a testnevelı tanárképzésben oktatott koreografált és gimnasztikai mozgásformák célfeladatait maradéktalanul megvalósítani. 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS Kutatásunk szempontjából az irodalmi áttekintésben lényegesnek ítéltük, hogy átfogó képet tudjunk nyújtani a témakörbıl. Ezért az egyes fejezetek az általunk fontosnak ítélt nézıpontokat és eredményeket közvetítik, s nem az egyes területek teljes irodalmi feldolgozottságát, mely jelentısen meghaladná jelen munkánk kereteit. Az általunk fontosnak ítélt témakörök a következı fejezetek mentén körvonalazódnak: 1) a mozgás, mozgások csoportosítása; 2) koreográfia; 3) a tanulás; 4) a mozgástanulás; 5) az emlékezet; 6) mozgásreprodukálás; 7) a testnevelés tantervi kereti; 8) a gimnasztika szerepe a tantervben; 2.1 Mozgás, mozgások csoportosítása A mozgás meghatározása A mozgás meghatározásának alapos és átfogó ismertetését Istvánfi (2006) munkájában találtuk meg. Ennek mentén építjük fel a mozgás definiálását. A mozgás legáltalánosabb értelmezése arra utal, hogy ahol anyag van, ott mozgás is van. Ebbıl következıen a mozgás nem kizárólagosan az élı szervezetek sajátja, mivel az élettelen anyagok és anyagrészek is produkálnak mozgást. Az élı szervezetek esetében a mozgás olyan alapvetı életjelenség, amelynek révén az élılények képesek optimalizálni belsı egyensúlyi állapotukat, a környezethez való viszonyulásukat, adaptációjukat, valamint fejlıdésüket és fennmaradásukat, illetve szaporodásukat. Az emberi mozgásokat a különbözı tudományágak saját nézıpontjukból vizsgálják és definiálják. A fiziológia elsısorban az izommőködést kísérı anyagcserefolyamatokra és az izommozgást kiváltó biokémiai reakciókra irányítja a figyelmet. A neurofiziológia a mozgást a központi idegrendszer corticalis és subcorticalis területeinek lokalizációja, illetve szabályozó folyamatainak szempontjából vizsgálja és 9
12 megkülönbözteti az elemi, genetikailag tárolt mozgásmintákat és a tanult, komplex mozgásprogramokat. A pszichológia a mozgást a cselekvés látható és egyben befejezı részeként értelmezi. Azokat a pszichikus funkciókat vizsgálja, amelyek a cselekvés és ezen belül a mozgás szervezésében részt vesznek (pl. érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, döntés), valamint azokat, amelyek a mozgások végrehajtásának affektív kísérıjelenései (pl. siker, kudarc, csalódottság, indulatok, érzelmek). A mechanika az anyag mozgásformáinak törvényszerőségeivel foglalkozik és a mozgásokat a tömeg, az erı és a sebesség összefüggésében vizsgálja. A testek tehetetlenségére, gyorsulására és a rájuk kifejtett hatások, illetve ellenhatások összefüggésére vonatkozó megállapításait a mechanika a Newton-féle alaptörvényekben fogalmazza meg. A kineziológia a biológiai rendszerek mozgásainak törvényszerőségeivel foglalkozó multidiszciplináris tudományág, amely többek között magába foglalja az anatómia, a neurofiziológia, a biomechanika és a pszichológia vonatkozó ismereteit. A biomechanika az élı szervezetek mozgásainak mechanikai törvényszerőségeivel foglalkozik, míg a kinetikai irányzata a mozgásokat a belsı és a külsı erık összefüggésében vizsgálja, valamint a mozgások olyan tér- és idıbeli leírását, elemzését adja, amelyek során a mozgást létrehozó erıhatásokat figyelmen kívül hagyja. A kibernetikai és informatikai megközelítés középpontjába a mozgást vezérlı, szabályozó folyamatok elemzése és modellezése áll. Elsısorban a motoros programokkal kapcsolatos információk feldolgozása, valamint az ezeket követı korrekciós folyamatok tartoznak érdeklıdési körükbe. A szociológia a mozgással összefüggésben olyan társadalmi folyamatokkal foglalkozik, amelyekre embercsoportok átmeneti vagy tartós hely, illetve státuszváltozása a jellemzı (pályaelhagyások, lakóhely-változtatások, migrációs folyamatok, tüntetések, klubcserék, átigazolások, honosítások stb.). Az edzéselmélet jelenség szinten megfogalmazott értelmezésében a mozgás a sportoló egész testének, vagy testrészeinek hely-, illetve helyzetváltoztatása. 10
13 Egyértelmőnek tőnik, hogy a sportmozgások mélyebb értelmezése és a létrejöttüket meghatározó tényezık megismerése, valamint azok eredményes oktatása az emberi mozgás integrált szemlélető vizsgálatát igényli (Istvánfi, 2006). A mozgás szerkezeti elemei és szervezıdése Szintén Istvánfi (2006) alapján foglaljuk össze a mozgás szerkezeti elemeit és szervezıdését. Tudvalevı, hogy a mozgás tér-, és idıbeli, valamint dinamikai szerkezeti összetevıi közötti kapcsolat megismerése jelentıs mértékben járulhat hozzá a mozgás szervezıdésének alaposabb megértéséhez. Az eredményes mozgás a pszichomotoros funkciók szervezı és szabályozó folyamatainak következményeként jön létre. E megállapításnak megfelelıen az idegrendszer által szabályozott koordinációs folyamatokban rendezıdnek a cselekvés célja szerint a mozgás tér-, és idıbeli, valamint dinamikai szerkezeti elemei. A mozgás szerkezeti összetevıi közötti kapcsolat egyfelıl állandóságot, stabilitást, másfelıl pedig rugalmas változékonyságot, variabilitást mutat. A mozgásszerkezet tér-, és idıbeli, valamint dinamikai összetevıinek kapcsolatát olyan relatív stabilitás jellemzi, amely lehetıvé teszi, hogy azok a cselekvések változó céljainak és az aktuális körülményeknek megfelelı adaptív viszonystruktúrát alakíthassanak ki. A mozgás szerkezeti elemeinek fıbb jellemzıit a vonatkozó testnevelés- és edzéselméleti megállapításokra (Báthori, 1991; Makszin, 2002; Nagy, 1978; Nádori, 1991) építve ismertetjük. 1. A mozgás térbeli szerkezete: a. a test kiindulási és végsı helyzete a földhöz vagy egy szerhez viszonyítva; b. a testrészek egymáshoz viszonyított helyzete, valamint ennek változásai; c. a mozgás terjedelme, iránya, fajtája: egyenes vonalú, folyamatos, rotációs. 2. A mozgás idıbeli szerkezete a mozgás idıtartama, sebessége, a fontos testpontok gyorsulása, az erre ható erık kapcsolata. 3. A mozgás dinamikai szerkezete a mozgást létrehozó erık az izomerı és külsı erık, valamint ezek kapcsolata. 11
14 A mozgásszervezıdés sokrétő és bonyolult jellegére utalnak a már említett tudományágak emberi mozgásra vonatkozó azon folyamatai és tényezıi, amelyeknek eredményeként létrejön, illetve megszervezıdik a mozgás. Ezen folyamatok és tényezık közül a mozgásprogramok eredményes végrehajtása, illetve oktatása szempontjából Istvánfi (2006) szerint a következık a legfontosabbak: - a mozgás alkotóelemei: a csont-ízület-ideg-izom kapcsolatok, - a mozgás kiváltói: a belsı és külsı ingerek, erıhatások, - a mozgás energetizálói: a biokémiai folyamatok, - a mozgás létrehozói: az izomkontrakciók összerendezett váltakozása, és - a mozgás szabályozói: az idegrendszeri és pszichikus funkciók. A mozgások szervezıdése és végrehajtási formája sokféle. E sokféleség értelmezése érdekében a következıkben a sportmozgások osztályozására irányítjuk figyelmünket. A mozgások csoportosítása Számos törekvés irányult arra, hogy a sportágak gazdag, változatos mozgásanyagát rendszerbe foglalják és az azonos karakterő mozgásokat azonos osztályba sorolják. Az osztályba sorolások különbözı nézıpontok szerint jöttek létre. Az ismert osztályozási rendszerek közül a szerzık nevével fémjelezve mutatjuk be azokat, amelyek a sportmozgások eszközrendszerét képezı mozgáskészségek sokféleségére utalnak. Farfelj (1948) osztályozásnak vezetı szempontja a sportmozgások megjelenési formája volt. Azokat a sportágakat sorolta egy csoportba, amelyeket belsı szerkezetükbıl fakadóan közel azonos külsı jegyek jellemeznek. Ennek megfelelıen a sportmozgások következı osztályait különböztette meg: A) Ciklikus mozgások: olyan helyváltoztató mozgások, amelyekben a mozgásciklust alkotó részek azonos sorrendben követik egymást és a ciklusok folyamatosan ismétlıdnek (pl. járás, futás, kerékpározás, úszás, kajakozás, gyorskorcsolyázás). A ciklikus sportmozgásokat (pl. kerékpározás, korcsolyázás, úszás) viszonylag könnyen megtanulható és hosszú ideig tárolható mozgásprogramok jellemzik. Ennek ellenére a pontos technikai végrehajtásuk folyamatos gyakorlást igényel, mivel az jelentıs teljesítményt befolyásoló tényezı (pl. úszás, futás, kajakozás). 12
15 B) Egyszeri aciklikus mozgások: a nem azonos tér és idıbeli, illetve dinamikai szerkezeti elemek logikai egységet alkotva, meghatározott sorrendben követik egymást (pl. az atlétika dobó- és ugrószámai, súlyemelés, mőugrás). Szemben a ciklikus mozgásokkal, a mozgásprogramok lefutását nem követi azok azonnali és folyamatos ismétlıdése. A mozgásprogramok megismétlésére csak egy meghatározott idıintervallum után kerülhet sor. Az egyszeri aciklikus mozgások nagyon pontos technikai végrehajtást igényelnek, ezért a mozgásprogram nem azonos tér- és idıbeli, illetve dinamikai elemeinek összehangolása kitartó és figyelmes gyakorlást tesz szükségessé. C) Összetett aciklikus mozgások: különbözı aciklikus mozgásprogramok összekapcsolása és folyamatos egymás utáni végrehajtása jellemzi (pl. torna, ritmikus gimnasztika, mőkorcsolya). A részprogramok sorrendje vagy a szabályok által meghatározott (kötelezı gyakorlat), vagy a versenyzı, edzı, koreográfus által összeállított (szabadon választott gyakorlat) lehet. Az összetett aciklikus sportágak értékelése pontozással történik. A részelemek különbözı pontértéket képviselnek, ami a teljes program összeállításának egy jelentıs szempontja. Az összetett aciklikus sportágak versenyprogramjának összeállítása során a részelemek felcserélhetıek és új részelemek építhetık a versenyprogramba. A teljesítményt egyrészrıl a gyakorlat anyagerıssége, a részelemek pontértéke, másrészrıl a kivitelezés színvonala határozza meg. D) Nem állandó jellegő mozgások: a sportmozgások ezen kategóriájába Farfelj (1948) a küzdısportokat és a sportjátékokat sorolta. Ezeknek a sportágaknak a mozgásprogramjai az állandóan változó környezetnek megfelelıen (ellenfelek, társak, céltárgy), taktikai jelleggel kerülnek alkalmazásra. Ezért azon túl, hogy ezekben a sportágakban a mozgásprogramok (pl. fektetett dobás, tenyeres ütés, csípıdobás, cselezés) számtalan variációját kell elsajátítatni, hangsúlyozott figyelmet kell fordítani a taktikai jellegő felhasználásukra, a megfelelı pillanatban történı alkalmazásukra. Az állandóan változó környezet ingerei (ellenfelek, társak) folyamatos válaszreakciókra, illetve kezdeményezı akciókra késztetik a versenyzıket. 13
16 Fitts (1965) a sportmozgások osztályba sorolásakor az alábbi két fı szempontot vette figyelembe: A. A versenyzı helyzete, illetve mozgása az aktuális feladat végrehajtása elıtt. Ennek alapján a szerint tett különbséget, hogy a versenyzı nyugalmi helyzetbıl vagy mozgásból hajtotta-e végre a feladatot. B. A versenyzıkre gyakorolt környezeti tényezık hatása alapján megkülönböztette az önparancsra, illetve a külsı ingerek hatására történı mozgásindítást. A fenti két szempontot figyelembe véve, a következı három nehézségi fokozatú osztályba sorolta a sportmozgásokat: 1. Elsı nehézségi fokozat: a versenyzı és az eszköz, céltárgy egyaránt mozdulatlan, nyugalmi állapotban van a cselekvés megindítása elıtt (pl. torna, mőugrás, súlyemelés, kosárlabda büntetıdobás, golflabda megütése). Mivel az eszköz (pl. labda) nincs mozgásban, nincs olyan külsı inger, ami a versenyzıt cselekvésre késztetné. Ebben az esetben a mozgás önparancsra indul meg. Az ilyen jellegő feladatok esetében a mozgásprogramokra a nagyfokú pontosság és stabilitás jellemzı. 2. Második nehézségi fokozat: azok a sportágak, amelyeknél csak az egyik tényezı, a versenyzı vagy az eszköz, céltárgy van mozgásban. Pl. a bowling esetében a versenyzı mozgásban van, de a céltárgyak, a bábúk mozdulatlanok. Ebben az esetben a viszonylag fix, stabil mozgásprogramot a versenyzı önparancsa indítja el. Az elıbbivel ellentétes helyzet, amikor pl. a sportlövı nyugalmi helyzetbıl mozgó céltárgyra lı. Ebben az esetben a cselekvés megindítása külsı ingerre történik és a mozgásprogramnak viszonylag nagyfokú a variabilitása. 3. Harmadik nehézségi fokozat: legnehezebb fokozat, mivel ebben az esetben a versenyzı és az eszköz, céltárgy egyaránt mozgásban van a cselekvés kritikus pillanata elıtt. Például teniszben a nagy sebességgel érkezı labda eredményes visszaütését a játékos megelızı mozgása teszi lehetıvé. Hasonló a helyzet, amikor egy futó kosárlabda játékos elkapja a mozgásban lévı labdát. Az ilyen helyzetekben a sportolóknak a cselekvési lehetıségekkel kapcsolatos tárolt információkat, valamint a környezetbıl jövı aktuális ingereket, jelzéseket egyaránt fel kell dolgozniuk. Az anticipációs és döntési képesség alapvetı teljesítményt 14
17 meghatározó tényezı. A saját test helyzetének érzékelése és a környezettel kapcsolatos információk feldolgozása, valamint a megfelelı mozgásprogram kiválasztása és kivitelezése a sikeres teljesítmény meghatározó feltétele. Fitts (1965) a sportmozgások logikailag meghatározott nehézségi fokozataira kidolgozott osztályozási rendszere jelentıs mértékben hasonlít a Poulton (1957) és Knapp (1963) által képviselt, a zárt illetve a nyílt jellegő mozgáskészségek elméletére felépített osztályozási rendszerére. Poulton (1957) és Knapp (1963) osztályozási rendszerüket a zárt és a nyílt jellegő mozgáskészségek elméletére, illetve sportági összehasonlítására építették fel. A zárt és nyílt jellegő mozgáskészségek osztályozási rendszere az aktuális környezeti tényezık cselekvésre gyakorolt hatásának elemzésére épül. A mozgáskészséget a szerint osztályozzuk, hogy azok végrehajtását a környezeti tényezık milyen mértékben befolyásolják. Környezeti tényezıkön különösen az ellenfelek, a társak, és a cselekvést végrehajtó versenyzıvel kapcsolatos céltárgyak, eszközök értendık. Az osztályzás szempontjából a klimatikus tényezık csak rendkívüli esetben vehetık figyelembe. 1. Zárt jellegő mozgáskészségek: Azokban a sportágakban, ahol a mozgáskészségek jellege zárt, a környezeti tényezık helyzete viszonylag konstans (súlyemelés, torna, atlétika ugró- és dobószámok, íjászat, mőugrás). Az ilyen sportágakban a sportolóknak egymástól függetlenül, más és más idıpontban kell teljesíteniük. Ezért az ellenfelek vagy csapattársak teljesítményét nem képesek befolyásolni, a versenykörülmények pedig elıre bejósolhatók. A versenykörülmények közbeni teljesítés, reprodukció az alapvetı meghatározó tényezı. Ennek érdekében a sportolónak a motoros program pontos végrehajtására, illetve a zavaró tényezık kikapcsolására kell törekedni. A zárt jellegő mozgáskészségekkel jellemezhetı sportágak jelentıs részében a teljesítmény mérhetı (súlyemelés, magasugrás, diszkoszvetés), míg egy másik kategóriájában a teljesítményt egy objektív skála mentén, nem mérhetı módon, szubjektíven ítélik meg (torna, mőugrás, mőkorcsolya). Ezekben a sportágakban az elıre programozott mozgások pontos reprodukciója mellett a kivitel színvonala, esztétikuma is jelentıs, teljesítményt meghatározó tényezı. 15
18 2. A nyílt jellegő mozgáskészségek: Azokban a sportágakban, melyekben a mozgáskészségek jellege nyílt (küzdısportok, sportjátékok) a környezeti tényezık folyamatos mozgásban vannak, helyzetük, sebességük változó. A versenyhelyzetek elıre nem bejósolhatóak, az elıkészítésükre azonban van lehetıség. A sportolók célja olyan versenyhelyzetek kialakítása, melyekben akcióik eredményesek, mert a megoldáshoz tárolt, tanult motoros programokkal rendelkeznek. A megtanulható mozgáskészségek száma nagy és variábilis jellegő. A mozgáskészségek az adott helyzethez adaptálhatók, és a végrehajtás során módosíthatók. Vanek és Cratty (1972) osztályozási rendszerüket annak figyelembevételével építették fel, hogy a különbözı sportágak eredményes őzése elsısorban milyen fizikai és pszichikai tulajdonságok, képességek meglétét igénylik a versenyzıktıl. Ennek alapján a sportágakat a következı osztályokba sorolták: A. Kéz-szem koordinációt igénylı sportágak: ezekben a sportágakban (pl. sportlövészet, íjászat) és más sportágak hasonló feladathelyzeteiben (pl. kosárlabda büntetıdobás) a teljesítményt alapvetıen a finom koordináció, a látásélesség és a stressz-tőrıképesség szintje határozza meg. A teljesítményt jelentıs mértékben befolyásolja a versenyzı aktuális pszichikai állapota. B. Az egész test koordinációját igénylı sportágak: ezekben a sportágakban (pl. torna, RG, mőkorcsolya, mőugrás) a sportág esztétikai igényeinek megfelelıen az egész test mozgását kell koordinálni térben és idıben. Ezért a teljesítmény alapvetı meghatározó tényezıje a mozgás kivitelezésének színvonala, amely az egész test helyzetérıl nyert információk minıségével függ össze. C. Maximális energiamozgósítást igénylı sportágak: ezekben a sportágakban (pl. hosszú távú futás, úszás, evezés) a versenyzıknek magas szintő kitartó és fájdalomtőrı képességgel kell rendelkezniük, mivel az energia mozgósítása viszonylag hosszú idın keresztül valósul meg. Esetenként a sportoló a teljes kimerültség állapotában fejezi be a versenyt. A szerzık ezen az osztályon belül egy alrendszert is létrehoztak, melyet a következıképpen határoztak meg: - Az energiát robbanékonyan mozgósító sportágak; 16
19 - Sérülés- és életveszélyes sportágak; - Anticipációs képességet igénylı sportágak; Ezzel az osztályozási rendszerrel kapcsolatban Robb (1972) megjegyzi, hogy az nem terjed ki minden sportágra és a sportágak mozgásanyagának oktatását illetıen kevés információt ad. Rókusfalvy Pál (1974) osztályozási rendszerének vezetı elve a versenyzı és a sportági környezet viszonya. Ennek alapján az alábbi sportági csoportokat különbözteti meg: A. Csapatjátékok (kosárlabda, röplabda, vízilabda stb.) B. Páros játékok (tenisz, asztalitenisz stb.) C. Küzdısportok (birkózás, vívás, judo stb.) D. Ember-eszköz rendszerő idı- és térleküzdı sportágak (pl. autóversenyzés, kerékpár, lovaglás, kajak-kenu stb.) E. Egyéni immanens sportágak (pl. torna, mőugrás, RG stb.) F. Instrumentális célleküzdı sportágak (pl. sportlövészet, íjászat stb.) G. Instrumentális súlyleküzdı sportágak (pl. súlyemelés) H. Összetett sportágak (pl. öttusa) I. Vegyes típusú sportágak (pl. vízisí, lovaspóló) Rigler Endre (1996) a sportágakat a következı szempontok szerint osztályozta: A. A végrehajtás helye és közege, B. A sportmozgások végrehajtásának célja, C. A végrehajtás módja, D. A végrehajtás tárgyi feltételei, E. A végrehajtásban résztvevık száma, F. A végrehajtás vezérlése, szabályozása. Egy másik megközelítésben Rigler (2000) a teljesítmény szempontjából alapvetıen meghatározó tulajdonságok, jellemzık szerint megkülönböztet: A. Képesség dominanciájú sportágakat (pl. atlétika, evezés, súlyemelés) B. Technika dominanciájú sportágakat (pl. torna, mőkorcsolya, lövészet) C. Taktika dominanciájú sportágakat (pl. sportjátékok, küzdısportok). 17
20 Ebbıl a felsorolásból is kitőnik, hogy az általunk vizsgált azaz a koreografált, vagy gimnasztika jellegő mozgások minden csoportosítási szempont alapján rendkívül bonyolult összetevıkkel rendelkeznek. Ez természetesen kihatással van az elsajátítás eredményességére is, mely magyarázat lehet ezen mozgásformákkal szembeni idegenkedésre. Ugyanakkor szintén szükségesnek tőnik feltárni a mozgástanulás során fellépı tényezıket, melyek tanulmányozása reméljük elvezet bennünket a hatékonyabb munkához. 2.2 Koreográfia Értelmezésünk szerint a gimnasztika a koreografált mozgások körébe tartozik, ezért a szakirodalom ismertetése során a koreográfia sportterminológiai megközelítésére teszünk kísérletet. Elıször a lexikonok és szótárak segítségével próbáltuk áttekinteni a fogalomkört. Összesen 11 lexikon és értelmezı kéziszótár, valamint enciklopédia segítségével próbáltuk elsı körben a kifejezést körülhatárolni. Megpróbálván a legtömörebb meghatározásoktól a részletes kifejtésekig haladni, a következıket találtuk. Az Egyetemes Lexikon (1996) meghatározása szerint a koreográfia görög eredető szó, jelentése táncmő tervezése, színpadra állítása. A Kislexikon (1968) A-Z kötete sem fogalmaz sokkal bıvebben, koreográfiának nevezi a táncmővek megkomponálását, mozdulataik és mozzanataik megtervezését és írásba (jelekbe) foglalását. Ennek készítıje a koreográfus. Érdekesség, hogy elıször történik említés a tevékenységrıl, mint foglalkozásról. A Magyar Értelmezı Kéziszótár (1989) ettıl már részletesebben fogalmaz és az alkotó mővészt is szintén megemlíti. Ennek alapján koreográfia a 1.) Színpadi táncok tervezésével foglalkozó mővészeti ág és 2.) Táncírás, valamely táncnak ezzel leírt, megtervezett formája. Koreográfus pedig a koreográfiá(ka)t tervezı mővész. Figyelmesen olvasva a meghatározást észrevehetjük, hogy a koreográfia második jelentésének a táncírás mővészetét adták meg, ami a késıbbiek során a fogalom sport és mozgáskultúrális meghatározásánál jelentıs hatással lesz. A Magyar Larousse Enciklopédikus Szótár (1992) II. kötete szintén utal arra, hogy a fogalom, mint tevékenységi forma is létezik, és ezt szakemberek végzik, illetve sajátos jelrendszerrel bír. A tánchoz és színházhoz tartozónak tekinti a koreográfia 18
Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata
Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola
RészletesebbenAZ ERİ. Juhász Gyula Pedagógusképzı kar. Szak: Testnevelés Történelem Készítette: Füle Mátyás
AZ ERİ Juhász Gyula Pedagógusképzı kar Szak: Testnevelés Történelem Készítette: Füle Mátyás 1 Tartalom: Kondícionális képességek Erıedzés Maximális erı Gyorserı Erıálló-képesség Erıfajták Erıfejlesztı
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzı Kar Testnevelés és Sporttudományi intézet. A sportmozgások oktatásának alapjai
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzı Kar Testnevelés és Sporttudományi intézet A sportmozgások oktatásának alapjai Faragó Attila Ákos FAANACT.SZE Informatika testnevelés III. évf. 2007.
RészletesebbenA kommunikáció szerepe a sportpedagógiában
Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,
RészletesebbenFogalmi meghatározás
A terhelés összetevıi Készítette: Gondi Noémi Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar 2007.10.04. Fogalmi meghatározás A terhelés az az alkalmazkodás érdekében szervezetre gyakorolt
RészletesebbenAz edzés tervezése. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógus Képzı Kar. Készítette: Hódi Anikó. Fogalmi áttekintés
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógus Képzı Kar Az edzés tervezése Készítette: Hódi Anikó Tanító-testnevelés IV. évfolyam Szeged, 2007.nov. 29. Edzés: A testnevelés órán és a sportolók felkészítése
RészletesebbenTestnevelés és sport 1-8. évfolyam
Testnevelés és sport 1-8. évfolyam Alapelvek, célok: A testnevelés és sport mozgásanyagának segítségével az eddiginél nagyobb hatékonysággal fejlesztendık a közoktatásban résztvevı korosztályok fizikai
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.
RészletesebbenA gyorsaság, mint kondicionális képesség
A gyorsaság, mint kondicionális képesség Készítette: Lucza László 4. évfolyam Testnevelés- Rekreáció 1 Tartalomjegyzék: 1. A gyorsaság fogalma és fajtái 2. A gyorsasági edzés feladatai 3. A gyorsaság élettani
RészletesebbenHelyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához
Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához Gimnázium 12. évfolyam (4 évfolyamos közoktatási típusú sportiskolai labdarúgó osztály) 1. A tanterv szerzıi: Rozmán Sándor Tóthné Kulcsár
RészletesebbenGyakorlati képzési tájékoztató. Tanító szak(ba)
Apor Vilmos Katolikus Fıiskola Intézményi azonosító: FI 21962 Gyakorlati képzési tájékoztató Tanító szak(ba) Levelezı tagozatos hallgatók részére * Kiadva: a 2011/2012-es tanévben Cím: 2600 Vác, Konstantin
RészletesebbenUEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02.
UEFA B licencmegújító továbbképzés A gyorsaságfejlesztés alapjai Siófok 2014. 12. 02. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória
SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:
RészletesebbenMultikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:
Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.
RészletesebbenBEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı
BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,
RészletesebbenSPORT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint. 120 perc 15 perc 100 pont 50 pont KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
SPORT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN Középszint 120 perc 15 perc 100 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra hozandó
RészletesebbenAz egyensúlyozó képesség
Az egyensúlyozó képesség Készítette: Szaszkó István Mivel fogunk megismerkedni? Az egyensúlyozás szervei Mőködése Egyensúlyozó képesség A képesség javításának módszertana 1 Az egyensúlyozás képessége Egyensúlyérzékelés:
Részletesebben106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról
106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem
RészletesebbenA TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI
A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást
RészletesebbenUEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN
KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN A kondicionális képességek fejlesztése állandó vita témát szolgáltat a csapatok felkészítése során. Van, aki a tiszta futásokkal kialakított,
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 8.2.2012 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (20/2012) Tárgy: a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a közérdeklıdésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh
RészletesebbenSPORT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
SPORT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelet szint 120 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök
Részletesebben11. évfolyam. Évi óraszám: 108 3 óra/hét
11. évfolyam Évi óraszám: 108 3 óra/hét Sportjátékok 20 óra Torna jellegű feladatok 15 óra Atlétika jellegű feladatok 20 óra Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 15 óra Önvédelem és küzdősportok 8
Részletesebben2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.
1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák. Magyarok az olimpiai versenyeken. Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi
RészletesebbenMozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ
Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az
RészletesebbenSzépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György
Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az
RészletesebbenA társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái. áttekintés
A társadalomtudományi kutatás teljes íve és alapstratégiái áttekintés A folyamat alapvetı felépítését tekintve kétféle sémát írhatunk le: az egyik a kvantitatív kutatás sémája a másik a kvalitatív kutatás
RészletesebbenHelyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok
Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,
RészletesebbenFITNESS A fitness kifejezés szótári jelentése:
FITNESS A fitness kifejezés szótári jelentése: 1. Alkalmasság LABDA NÉLKÜLI KOORDINÁCIÓ 2. Megfelelés 3. Rátermettség 4. Állóképesség A körülmény, amikor valaki fizikailag erős és egészséges (Oxford Dictionary)
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment Készítette: Dr. Sediviné Balassa
RészletesebbenA tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és
Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.
RészletesebbenUEFA A A GYORSASÁG MEGJELENÉSI FORMÁI A LABDARÚGÁSBAN
A GYORSASÁG MEGJELENÉSI FORMÁI A LABDARÚGÁSBAN A játékosokat jellemző motorikus képességek közül a labdarúgásban kiemelt szerepet kap a gyorsaság, és annak különböző megnyilvánulási formái. Már a sportági
RészletesebbenÖnkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek
Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési
RészletesebbenSZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL
SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.
RészletesebbenTESTNEVELÉS. Hajtsák végre a vezényszónak megfelelő alakzatot.
TESTNEVELÉS 1-2. osztály A tanterv az első két évet egyetlen egységként kezeli. A gyerekek iskolába lépésük idején igen eltérő képességűek, tudásúak. A tanulók fizikai és szellemi tulajdonságait a második
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenA Wesley János Lelkészképzı Fıiskola Doktori Iskolájának minıségpolitikája
A Wesley János Lelkészképzı Fıiskola Doktori Iskolájának minıségpolitikája A Doktori Iskola szerves része a Wesley János Lelkészképzı Fıiskolának, így annak szabályozó dokumentumai értelemszerően érvényesek
RészletesebbenKOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN
KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN Az elmúlt évtizedben a Magyar Határırség történetében soha nem látott szervezeti korszerősítés
RészletesebbenTÁNC ÉS DRÁMA évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények:
TÁNC ÉS DRÁMA 9 11. évfolyam Célok és feladatok A Tánc és dráma tantervi modul a drámajáték eszköztárának és a különbözı színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását helyezi a középpontba. Ez természetesen
RészletesebbenManipulatív természetes mozgásformák A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása.
Testnevelés Elvárt eredmények 1. osztály végén: A testrészek megnevezése. A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben.
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
RészletesebbenAz NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata
Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány
RészletesebbenAZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár
AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124
1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos
RészletesebbenElızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.
Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási
RészletesebbenKoordináció szerepe az ökölvívásban I. rész
Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész Az ökölvívás nyílt mozgáskészségére utalva döntő szerepet kap a kiszámíthatatlanság, bizonytalanság. Ezeket a tulajdonságokat a felkészülésnek is követnie kell.
RészletesebbenTESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv
TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM 661-06/3 Záródolgozat védése, prezentációja. A szakdolgozat szabadon választott témája kapcsolódjon egy adott vállalkozás európai üzleti környezetének Szóbeli vizsgatevékenység
Részletesebben11. évfolyam. Sportjátékok
11. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Sportjátékok Órakeret 30 óra A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9 10. osztályos
RészletesebbenAdatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!)
Adatlap 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem Ha igen, akkor: Központi írásbeli vizsgát tartanak: - 8 évfolyamos képzésre jelentkezıknek igen nem - 4 (5) évfolyamos képzésre
Részletesebben11. FEJEZET Projektgenerálás
11. FEJEZET Projektgenerálás Jelen fejezet a projektgenerálás bemutatásával foglalkozik, mely sok szempontból a 2.-4. fejezet folytatásának tekinthetı. Mint ugyanis a fejezetbıl kiderül, a projektgeneráló
RészletesebbenIntegrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik
TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
RészletesebbenA tanári bevezetés szakasza Európában
A tanári bevezetés szakasza Európában 2008. december 11. Stéger Csilla TANÁROK ÉS OKTATÓK KLASZTER PLA (egymástól tanulás tevékenysége) a tanári bevezetésrıl 2008. október 26-30. Tallinn, Észtország 11
RészletesebbenTémakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.
Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. A gyakorlatban megvalósuló kutatómunka elsı és egyben talán a legfontosabb lépése a kutatási téma megtalálása, és a hipotézis megfogalmazása.
Részletesebben- a hallgató ismerje meg a sportág jellegzetességeit, szabályait, eszközeit, játékterületét,
Union Sportcentrum, Székesfehérvár, Király sor 17. Tantárgy neve és kódja: TESTNEVELÉS - FALLABDÁZÁS Kreditérték: 0 Nappali tagozat 013/014. tanév 1. félév Sportközponti gyakorlat: 14.30 K ép.34. Oktatási
RészletesebbenA Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése
A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás
RészletesebbenFELVÉTELI. GYÓGYTORNA ÉS SPECIÁLIS MOZGÁSKÉSZSÉG szak (3 év, nappali) magyar nyelven
FELVÉTELI A 2014/2015-ÖS TANÉVRE GYÓGYTORNA szakterület GYÓGYTORNA ÉS SPECIÁLIS MOZGÁSKÉSZSÉG szak (3 év, nappali) magyar nyelven Azok a felvételizők akik a Testnevelés és sport karon több szakterületre
Részletesebbenaz értékelemzés alapjai
MODUL I. Mőhelyszeminárium az értékelemzés alapjai Tanterv és tematika Összeállította: prof. Dr. habil. Nádasdi Ferenc, Ph.D., CVS 1 Budapest, 2010. január 1 CVS: Certified Value Specialist = Minısített
RészletesebbenA Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...
RészletesebbenOSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS ELŐTANULMÁNYI RENDJE. Középiskolai testnevelő gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár (4,5+1 tanév)
OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS ELŐTANULMÁNYI RENDJE Középiskolai testnevelő gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár (4,5+1 tanév) Tantárgyak KÖZÖS KÉPZÉSI SZAKASZ A tantárgy felvételének féléve A tantárgy felvételének
RészletesebbenKoordinációs képességek
Koordinációs képességek Mozgáskoordináció fogalma Az idegrendszer azon szabályozó folyamata, amely a cselekvéseink összetevőinek, a mozgásoknak és azok részleteinek összerendezettségét funkcionális egységbe
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenJavaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020
Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium
Részletesebben2007. október 17. A terhelés összetevıi:
A terhelés összetevıi 2007. október 17. Készítette: Hajdu Botond Bence testnevelés-rekre rekreáció III. évfolyam Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar Testnevelési si és s Sporttudományi
RészletesebbenSPORT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN A) KOMPETENCIÁK
Érvényes: 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól SPORT ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN A sport ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy
RészletesebbenA MENTÁLIS EDZÉS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA TORNÁSZOK ESETÉBEN EXAMINATION OF EFFICIENTY OF MENTAL TRAINING IN CASE OF GYMNASTS
1 PANNON EGYETEM Interdiszciplináris bölcsészet- és társadalomtudományok Doktori Iskola Neveléstudományi doktori program Pedagógusképzés Pedagógiája alprogram A MENTÁLIS EDZÉS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenKÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE
KÉPZİMŐVÉSZETI SZAKOK PÁRHUZAMOS ÉRTÉKELÉSE AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS i A határozatokban foglalt szakok akkreditációjának hatálya: 2016. október 3. A Látogató Bizottság elnöke: Zwickl András mővészettörténész,
RészletesebbenTANTÁRGYI TEMATIKA SZÁMVITEL MODUL. Számviteli alapismeretek
Felsıfokú Szakképzés TANTÁRGYI TEMATIKA SZÁMVITEL MODUL Számviteli alapismeretek Számviteli, banki, pénzügyi szakügyintézık, projektmenedzser asszisztens, informatikai statisztikus és gazdasági tervezı
RészletesebbenAz egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció
Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók
RészletesebbenAz óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
RészletesebbenKollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenMódszertan Pedagógiai kutatásmódszertan tárgyból a kooperatív tanulással kapcsolatos kompetencia alapú módszer(ek) felhasználásával
Módszertan Pedagógiai kutatásmódszertan tárgyból a kooperatív tanulással kapcsolatos kompetencia alapú módszer(ek) felhasználásával Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve
RészletesebbenSzakdolgozati témakörök az osztatlan tanárképzésben
SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet Szakdolgozati témakörök az osztatlan tanárképzésben A labdarúgás technikai elemeinek oktatása, és mérési lehetőségei testnevelésórán Utánpótlás korú labdarúgók
RészletesebbenTájékoztató az ágazati sport ismeretek érettségi vizsgáról KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
Tájékoztató az ágazati sport ismeretek érettségi vizsgáról KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK A sport ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi követelményei a XXXVII. Sport ágazat alábbi
RészletesebbenMinıségirányítási program. Móra Ferenc Általános Iskola
Minıségirányítási program Móra Ferenc Általános Iskola 1. MINİSÉGPOLITIKA 1.1. Bevezetés A valkói Móra Ferenc Általános Iskola a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény 40. (10) bekezdése szerint intézményi
Részletesebben5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.
5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése
RészletesebbenVitorlázás 10. évfolyam
A vitorlás sport tanításának céljai a on: A sportági tevékenységekhez szükséges akarat, aktivitás ébrentartása; Korosztályos válogatottak képzése; Az sportág mozgásformáinak, alapismereteinek továbbfejlesztése;
RészletesebbenMiért olyan fontos a minıségi pont?
A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három
RészletesebbenVitorlázás 9. évfolyam
A vitorlás sport tanításának céljai a on: A sportági tevékenységekhez szükséges akarat, aktivitás ébrentartása; Korosztályos válogatottak képzése; Az sportág mozgásformáinak, továbbfejlesztése; Országos
RészletesebbenINTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2009 Készítette: Gruber Marianna igazgató Jóváhagyó: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2009. Tervezett felülvizsgálat dátuma:
RészletesebbenELLEN RZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola ködésének törvényességi, szabályszer ségi ellen rzésér Budapest, 2011.
ELLENİRZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola 2092 Budakeszi, Knáb János u. 60.) mőködésének törvényességi, szabályszerőségi ellenırzésérıl Budapest, 2011. Iktatószám: Ellenırzés száma: Tárgy:
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ Szakirányú, szakvizsgás képzésre járó hallgatók részére. Szarvas
SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ Szakirányú, szakvizsgás képzésre járó hallgatók részére Szarvas 1. A szakdolgozat célja és szerepe A szakdolgozat eredményes megírásával és megvédésével bizonyítja a hallgató szakmai,
RészletesebbenTanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet
Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,
Részletesebben1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc
A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés
RészletesebbenA korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig. Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával
A korrupciós hálózatok kialakulása Magyarországon 2010-ig Készült 2012/2013-ban a Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával A kötet témái Attitődök a korrupcióról a jövı gazdasági szakembereinek szegmensében
RészletesebbenAz oktatás stratégiái
Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
RészletesebbenSZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL
V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK
RészletesebbenPiac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
RészletesebbenSárospatak Város Polgármesterétıl
Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás
RészletesebbenTÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM
TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának
RészletesebbenMéréstechnikai alapfogalmak
Méréstechnikai alapfogalmak 1 Áttekintés Tulajdonság, mennyiség Mérés célja, feladata Metrológia fogalma Mérıeszközök Mérési hibák Mérımőszerek metrológiai jellemzıi Nemzetközi mértékegységrendszer Munka
RészletesebbenHELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY
HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY Heti óraszám: 5 óra TANANYAG KIVÁLASZTÁS: Kerettanterv a Szakközépiskolák számára, az EMMI 51/2012. számú rendelete alapján. Készítette:
RészletesebbenA Menedék képzéseinek. Hegedős Réka
A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap
Részletesebben