hír CSATORNA TARTALOM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "hír CSATORNA TARTALOM"

Átírás

1 hír CSATORNA 2008 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja március április TARTALOM MaSzeSz Hírhozó... 2 Dulovics Dezsõné: Változások a csatornarendszerek mértékadó üzemállapotaiban... 3 Buzás Kálmán, Budai Péter: Az autópályákról és nagyforgalmú közutakról lefolyó csapadékvíz TPH szennyezettsége... 9 KA Wasserwirtschaft, Abwasser, Abfall tartalomjegyzék magyar nyelvû fordítása 2007/ / MEGHÍVÓ FÓRUM Pitz Róbert, Kovács Károly: Élettartam, mint a döntéshozatal egyik legfontosabb feltétele... 22

2 HÍRCSATORNA H Í R H O Z Ó KEDVES I. KOLLÉGA! évf. 2. sz. A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség szeptember Elnökségünk utóbbi két ülésén (március 11-én és április 8-án) a május 26. és 27.-én megrendezésre kerülõ IX. Országos konferencia és a május 15-iki kerekasztal elõkészületei jelentették a fõ programpontokat. Az IX. Országos konferencia részletes programja és a részvétellel kapcsolatos tudnivalók jelen számunk 19. oldalán találhatók. A kerekasztal elõadóülésünk, melynek címe: Közlekedési felületek és környezetüket érõ csapadékvíz terhelés szükséges és elégséges kezelése fórumot kínál a NIF ZRT által, ban finanszírozott kutatási-fejlesztési munkák eredményeinek valamennyi érintett szereplõ beruházók, tervezõk, üzemeltetõk, engedélyezõ hatóságok számára történõ közreadására, és a tennivalók megvitatására. Az elõadóülés helye a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), 1111 Budapest, Mûegyetem rakpart 3, K épület Díszterme. A tervezett elõadások és elõadók a következõk: Beruházói tapasztalatok és kihívások a közúthálózat fejlesztésében Tamás Éva, okl. mérnök, NIF Zrt. Mértékadó csapadékok intenzitási, lefolyási és összegyülekezési jellemzõinek változása trendek és kihívások a tervezésben és méretezésben a klímaváltozás szempontjából Dr. Gayer József, PhD, szakmai tanácsadó, KvVM Pályavizek szennyezettsége, lefolyásuk jellemzõi mértékadó szennyezettség meghatározása a tervezett forgalmi adatok alapján Dr. Buzás Kálmán, BME Az emisszió csökkentésére szolgáló mûszaki megoldások, a csapadékvíz tisztítási lehetõségei Kovács Károly, okl. mérnök, MaSzeSz A környezetvédelmi szabályozás, engedélyezési paraméterek Dr. Filotás Ildikó, KFF Vízelvezetõ és -kezelõ létesítmények üzemeltetési tapasztalatai Fóris Ferenc, ÁAK Zrt. A rendezvény résztvevõit külön meghívóval értesítjük. (A MMK kreditpont beszámítása iránt intézkedünk.). Jelen számunkból figyelmükbe/figyelmedbe ajánlom a következõket: Dulovics Dezsõné: Változások a csatornarendszerek mértékadó üzemállapotaiban, valamint Buzás Kálmán, Budai Péter: Az autópályákról és nagyforgalmú közutakról lefolyó csapadékvíz TPH szennyezettsége c. cikkeket. A FÓRUM rovatunkban közöljük Pitz Róbert és Kovács Károly írását: Élettartam, mint a döntéshozatal egyik legfontosabb feltétele, melyhez kérjük szíves észrevételét/észrevételedet. Budapest, április 16. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. ügyvezetõ igazgató, elnökségi tag A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség kiadványa. (BME Vízi-Közmû és Környezetmérnöki Tanszék) 1111 BUDAPEST, Mûegyetem rkp. 3. Megjelenik minden páros hónap utolsó hetében. A fordításokat Simonkay Piroska okl. mérnök készítette Kiadó és terjesztõ: MaSzeSz Szerkesztõ: Dr. Dulovics Dezsõ Tördelés: Aranykezek Bt.

3 HÍRCSATORNA VÁLTOZÁSOK A CSATORNA RENDSZEREK MÉRTÉKADÓ ÜZEMÁLLAPOTAIBAN Prof. Emerita Dulovics Dezsõné dr.* BEVEZETÉS A települési vízgazdálkodás egyik legfontosabb feladata ami egybeesik a csatornázás feladatával a településekben keletkezett szennyvizek és a település területére hulló csapadékvizek ésszerû, üzembiztos és gazdaságos elvezetése, valamint elhelyezése, mely tekintettel kell legyen a befogadók védelmére, topográfiai, hidrológiai és hidrogeológiai keretfeltételekre és a település funkciójára, szerkezetére. A települési hidrológiai körfolyamat szennyezõanyag transzportját és a csatornázási rendszerekkel való kapcsolatát az 1. ábrán (Dulovicsné, 1983) mutatjuk be, melyen az egyes csatornázási rendszereket, és azok terhelõ vízmennyiségeit is nyomon követhetjük. Hazánk jelenlegi csatornázottsága többféle feladatot adhat az ezzel foglalkozó mérnökök számára, úgy mint: új csatornák építését, meglévõ csatornarendszerek összehangolását az igényelt bõvítésekkel, biztonságos és gazdaságos csatornarendszer üzemeltetést (melyben fontos szerepet játszik a létesítmények funkciója, állapota és jó állapotban tartása) és a csatornákban levezetett szennyvíz okozta szaghatások megelõzését és szükségszerinti eliminálását. Jelen tanulmányban, a fentiek érdekében, vizsgáljuk felül az utóbbi idõkben a feladat teljesítését biztosító feltételekben bekövetkezõ változásokat és azok figyelembevételének hatását a szükséges megoldásokra. 1. ábra. A települési hidrológiai körfolyamat szennyezõanyag transzportja * Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Közmû és Mélyépítési Tanszék

4 HÍRCSATORNA A CSATORNÁZÁSI RENDSZEREK MÓDOSULÁSA Mint ahogyan korábbi tanulmányainkban felhívtuk a figyelmet (Dulovicsné 1999, 2002, 2003; Dulovics 2002, 2005; Dulovicsné és Dulovics 2005) a csatornahálózat, a szennyvíztisztító telep és a befogadó egységére, továbbá a csapadék szennyezettsége és az újrafelhasználási igény okozta, világszerte bekövetkezett csatornarendszerbeli módosításokra, melyeknek következtében megjelentek a klasszikus (egyesített és elválasztott) csatornázási rendszerek javított változatai. Ezen utóbbi rendszerekben figyelembe veszik a beszivárogtatást, a tárolást, a kevésbé szennyezett csapadékvizek különválasztott elvezetését, valamint a szennyezett csapadékvizek befogadóba vezetést megelõzõ kezelését. Megfigyelhetõ az is, hogy növekszik a csatornarendszerek térbeli kiterjedése, a szennyvízelvezetési agglomerációk növekedése és ez által a gyûjtõrendszerek bonyolultsága. Mindezek a hatások a rendszerek mértékadó üzemállapotait a korábbiakhoz képest módosítják. A 2008-ban a csatornázással kapcsolatosan kiadott Osztrák Szabályzat (ÖWAV, 2008) a fentiek figyelembe vételével és tekintettel az elérhetõ legjobb beruházási és üzemeltetési költségekre is a célokra vonatkozóan az alábbi alapelveket fogalmazta meg: az emberi egészség védelme, a felszíni és felszínalatti vizek védelme, a talajvíz helyi dúsítása, a szükséges levezetési kapacitás biztosítása, a szennyvíztisztító telep védelme a hidraulikai túlterheléstõl, a feladat-ellátás képességének biztosítása az egész élettartam alatt, a szagterhelések elkerülése és a biztonságos üzem. Az emberi egészség védelme és a vízkészletek védelme elsõbbséget élvez a feladatok között. Ezek elsõsorban az összes szennyvíz alkalmazott tisztításával, a szennyezõdések és káros anyagok visszatartásával érhetõk el. Ezek jelentõségét aláhúzza a Víz Keretirányelv, mely megköveteli a vízkészletekben a jó állapot elérését és megtartását, ezért a vizek minõségi állapotának romlása nem engedhetõ meg. Hazánkban jelenleg a szennyvíz befogadóba való bevezethetõségi határértékeit a 28/2004 (XII.25) Korm.sz.rendelet szabályozza. Tekintettel az ország és különösen a lakosság teherviselõ képességére, a határértékeknek nem volna szabad az EU elõírásainál szigorúbbnak lenniük (Dulovics és Dulovicsné 2007). A vízgazdálkodási célnak azt kellene tekinteni, hogy a nem, vagy a csak kissé szennyezett csapadékvíz az adottságoktól függõen a felszíni-, vagy felszínalatti lefolyásba visszavezetésre kerüljön. A kezelést nem igénylõ csapadékvíz elszikkasztása nem csak a talajvíz dúsítását eredményezi, hanem csökkenti, a csatornabeli lefolyást és ez által a felszíni vizek igénybevételét is. Kötött altalaj, vagy magas talajvízállás esetén törekedni kell a nem, vagy kevésbé szennyezett csapadékvíz tárolására és a közelben lévõ felszíni vízbe történõ bevezetésére. Az elõzõknek különösen nagy a jelentõsége a globális felmelegedés okozta hatások szempontjából. Antropogén szennyezõk által szennyezett csapadékvíz pl. a települési belterületekrõl, iparterületekrõl, illetve a jelentõsen használt közlekedési területekrõl igényelheti a kezelést. Elválasztott rendszerû csapadék csatornákból, a befogadóba vezetésnél az EU megköveteli a technika mai állásának megfelelõ kezelést, amennyiben a befogadóba való bevezetés annak vízminõségi tulajdonságaiban káros elváltozást eredményezhet. A klímaváltozás és a szennyezettség változása elõtérbe kellene, hogy helyezze a javított csatornázási rendszerek alkalmazását hazánkban is. A csapadéklefolyás a tetõfelületekrõl, az udvarokról, valamint lakóterület közvetlen kiszolgálását biztosító utakról és gyalogjárókról rendszerint nem igényel kezelést. A csapadékvíz-kezelést illetõen azonban az egyéb utak, parkolók és iparterületek egyedi elbírálást igényelnek a használat és a terhelés függvényében. Az egyesített rendszerbõl származó kevertvizeket a záportehermentesítés után a szennyvíztisztító telepre kell vezetni. Az egyesített rendszerbeli tárolást, az azt követõ tehermentesítés során, figyelemmel kell kísérni. Az Európai Unió készíti a csapadékvíz befogadóba vezetésére vonatkozó szabályozást. Ezzel összefüggésben az ÖWAV-Regelblatt 19 (2007) leírja a tehermentesített vizek hatását a befogadókra és ajánlásokat ad a kevertvizek kezelésére, illetve az azzal való gazdálkodásra. Célszerû volna ezzel a kérdéssel idejében foglalkozni, hogy megalapozottan készülhessünk fel a szabályok fogadására. A terhelést befolyásolja a közcsatornákra csatlakozás. Ennek összhangban kell lennie a csatorna rendszerével. Ami azt jelenti hazai viszonylatban, hogy az elválasztott szennyvízcsatornákba a házi bekötések nem szállíthat(ná)nak csapadékvizet. A CSATORNÁZÁSI RENDSZEREKET TERHELÕ VÍZHOZAMOK A csatornahálózatokat az alábbi vízfajták terhelik: Q M mértékadó, terhelõ hozam, Q SZM mértékadó, terhelõ szennyvízhozam, Q CSM mértékadó, terhelõ csapadékhozam, Q SZ = Q L +Q Ü, ahol Q SZ a települési szennyvíz, Q L lakossági, vagy háztartási szennyvíz, Q Ü üzemi, vagy ipari és közintézményi szennyvíz, Q CS = Q CST +Q CSK, ahol

5 HÍRCSATORNA Q CST Q CSK tiszta, vagy kezelést nem igénylõ csapadékvíz, szennyezett és kezelést igénylõ csapadékvíz. Továbbá ismerjük az alábbi terhelõ vízfajtákat: Q CSSZ szennyvízcsatornát terhelõ, el nem kerülhetõ csapadékvíz, a tetõvizek szabálytalan bekötésébõl és az aknákból, idegenvíz infiltrációból és drén bekötésekbõl, Q I Q KV külterületrõl származó csapadékvíz, és forrásokból, továbbá pl. építési víztelenítésbõl származó (kezelést nem igénylõ) víz. illetve az egyidejû lefolyást csökkentõ vízfajtákat: Q Z a záporkiömlõn kifolyó hígított víz, illetve a tárolás során visszatartott vízmennyiség. Q T Az egyesített csatornázási rendszereket terhelõ vízmennyiségeket, melyek sémáját a 2. ábrán mutatjuk be, az alábbi összefüggésbl számíthatjuk: 3. ábra. Javított egyesített (vegyes) rendszert terhelõ vizek Q M = (Q SZ + Q CS + Q I) (Q T + Q Z ) 4. ábra. Elválasztott csatornázási rendszert terhelõ vizek 2. ábra. Egyesített csatornázási rendszert terhelõ vizek A külterületrõl, forrásokból és pl. építési víztelenítésbõl származó, kezelést nem igénylõ vizeket (Q KV ) közvetlenül a befogadóba kell vezetni. A javított egyesített (vagy korábban javított vegyesnek nevezett) rendszereket a 3. ábra szerint az alábbi vizek terhelik: Q M = (Q SZ + Q CSK + Q I ) (Q T + Q Z ) Mint látjuk a tárolt és az elõírt 30 l/s intenzitás esetén kifolyó, vagy megadott hígítási arányon felüli vizek itt is közvetlenül a befogadót terhelhetik (Dulovicsné 2004, Dulovicsné 2005). A kezelést nem igénylõ csapadékhányadot (Q CST ), továbbá a külterületrõl, forrásokból és pl. építési víztelenítésbõl származó, kezelést nem igénylõ vizeket (Q KV ) tárolás, hasznosítás után közvetlenül a befogadóba kell vezetni. A 4. ábrán bemutatott elválasztott csatornázási rendszerekben a szennyvízcsatorna hálózatot terhelõ hozamot (Dulovicsné 1978) a Q SZM = Q SZ + Q CSSZ + Q I, a csapadékcsatorna hálózatot terhelõ hozamot pedig a Q CS = (Q CST + Q CSK + Q KV ) Q T összefüggésekbõl számíthatjuk úgy, hogy a külvizek és források, drének által szállított víz egy része esetleg közvetlenül a befogadóba kerül.

6 HÍRCSATORNA 5. ábra. Javított elválasztott csatornázási rendszert terhelõ vizek Az 5. ábrán látható javított elválasztott csatornázási rendszerben a kezelést nem igénylõ és hasznosítható csapadékvíznek, a hasznosítást követõen elvezetésre kerülõ hányadát juttatják csak valamelyik elvezetõ hálózatba. A hasznosítás módjától függõen ez lehet a szennyvízcsatorna hálózat (pl. WC öblítést, vagy mosógép töltést követõen), vagy a fel nem használt túlfolyó vizek esetén a csapadék elvezetõ rendszer. A szennyvízcsatorna hálózatot tehát: Q SZM = Q SZ + Q CSSZ + Q I szennyvízhozam terheli, míg a csapadékelvezetõ rendszerbe: Q CSM = (Q CSK Q T ) és az esetlegesen fel nem használt túlfolyó vizek kerülnek. A kezelést nem igénylõ csapadékhányadot (Q CST ), továbbá a külterületrõl, forrásokból és pl. építési víztelenítésbõl származó, kezelést nem igénylõ vizeket (Q KV ), hasznosítás utáni túlfolyásból és tárolás után közvetlenül a befogadóba kell vezetni. Szennyvízcsatorna-rendszereket terhelõ egyidejû mértékadó hozamok és az ebbõl meghatározható üzemállapotok A figyelembe veendõ mértékadó hozamok az alábbiak lehetnek: átlagos napi ( órai átlag) szennyvízhozam Q d, óracsúcs szennyvízhozam Q h, szivattyúk által átemelt hozam Q sziv. A mértékadó hozamokat a feladat megoldását szolgáló számítások milyensége alapján is elkülöníthetjük. A számítási, méretezési feladat az alábbi fõbb csoportokba sorolható: új csatornázási rendszer hidraulikai tervezése, meglévõ rendszer kapacitásának hidraulikai vizsgálata ellenõrzés céljából, tartózkodási idõ meghatározása szaghatások megelõzése, vagy eliminálása céljából, meglévõ rendszer bõvíthetõségének hidraulikai és/- vagy szaghatás vizsgálata, egyéb speciális feladat. Újonnan épülõ elválasztott és javított elválasztott szennyvízcsatorna rendszerek hidraulikai méretezése során az MSZ EN 752 szerint mértékadó a Q SZM kommunális óracsúcs szennyvízhozam esetén kívánatos biztosítani a minimális v=0,7 m/s sebességet a csatornákban (Dulovicsné 2004), vagyis a mértékadó üzemállapot az óracsúcs szennyvízhozam (Q h ). Ennek nagyságát az órai csúcslefolyás határozza meg, mely 8-18 óra közötti csúcslefolyási idõ (1/z) tartományban, a település nagyságától és jellegétõl függõen, becsülhetõ. A csúcslefolyási idõ értelmezését a 6. ábrán láthatjuk. Ez tehát úgy értelmezhetõ, hogy a csúcslefolyási idõ és az óracsúcs szennyvízmennyiség szorzata ugyanakkora területet ad, mint a szennyvízlefolyás napi menetgörbéje alatt 24 órával figyelembe vett terület. 6. ábra A szennyvízlefolyás napi menetgörbéje, napi átlag, óracsúcs és a csúcslefolyási idõ értelmezése A mértékadó szennyvízhozam: Q SZM = Q SZ + Q CSSZ + Q I összefüggés szerint a kommunális szennyvízhozamból (Q SZ ), a nem várt csapadék-hozzáfolyásból (Q CSSZ ) és az idegenvíz hozzáfolyásból (Q I ) tevõdik össze. Míg a kommunális szennyvíznél a településtõl, annak nagyságától és funkciójától függõ 8-18 óra közötti csúcslefolyási idõvel számolunk, addig ez utóbbi két vízhozam összetevõ esetén (jobb érték híján) 24 órás csúcslefolyási idõt tételezünk fel. A szennyvízcsatornákat terhelõ, csatornahálózatba jutó infiltrációból és drénekbõl stb. (Q I ) idegenvizek és az el nem kerülhetõ (Q CSSZ ) csapadék (szabálytalan bekötésekbõl, akna fedlapokon befolyó stb. vízbõl) által okozott terhelésnövekedés nagyságának, jellegének és lefolyási törvényszerûségeinek meghatározása a meglévõ rendszerekben azonban megfelelõ reprezentativitást biztosító, széleskörû, megbízható, méréseken alapuló,

7 HÍRCSATORNA az idõbeli lefolyást is figyelembevevõ vizsgálatokat igényelne. Ezek alapján válhatnának ismertté a valóságos lefolyási viszonyok, a valóságos terhelések és megalapozottak a méretezések, illetve az ellenõrzések. Azzal a nézettel, hogy a csatornákban és szennyvíztisztító telepeken nem lehetséges, sem idegenvíz, sem csapadékterhelés és ezért azokat nem lehet figyelembe venni, meghamisítjuk a várható terhelések nagyságát és idõbeli lefolyását, a valós mértékadó üzemállapotok felvételét. Nem véletlen, hogy a német szakirodalom is ilyen irányú, komoly mérésekrõl és nagy szórást mutató eredményekrõl számol be (Fuchs et al 2003). Különösen jelentõs ez a klímaváltozás következtében megváltozott csapadékviszonyok és talajvízháztartás terhelésmódosulást okozó volta miatt is. Hazánkban új tervezésû egyesített rendszer építése ritka feladat, itt a szárazidei szennyvíz mennyiségének meghatározását végezhetjük a fentiekben közölt óracsúcs tényezõkkel. Ekkor a nem várt csapadéklefolyást a rendszer adottságai miatt nem, de az idegenvíz terhelést annál inkább figyelembe kell venni. Meglévõ szennyvízcsatornák kapacitását is az óracsúcs terheléssel összevetve kell meghatározni, akár bõvítés, akár más okból végezzük el a vizsgálatot, mert a szennyvízcsatornák keresztmetszete óracsúcsban is kell, hogy biztosítsa a túlterhelés nélküli állapotot. A szaghatás vizsgálatok elvégzése céljából az elválasztott gravitációs szennyvíz-csatornákban az átlagos napi (órai átlag) szennyvízhozam (Q d, ) figyelembe vétele célszerû, mivel ebben az esetben a lefolyó szennyvízhozam kb. ugyanannyiszor nem éri el, mint ahányszor meghaladja az átlagértéket, és így reális összegyülekezési ill. tartózkodási idõt számíthatunk a gravitációs rendszerekben (Dulovicsné és Dulovics 2004, Dulovicsné és Dulovics 2007). A 6. ábrán ez is értelmezhetõ. Nyomócsövekben, szakaszos üzemû szivattyúzás esetén a szivattyúk által szállítható (Q sziv ) mennyiség szakaszos, dugószerû áramlását feltételezve, a szivatytyúüzem és a nyomócsõhálózat együttmûködését vizsgálva, határozhatjuk meg a mértékadó üzemállapotot. Ezt a szakaszos üzembõl eredõ mértékadó helyzetet a 7. ábrán figyelhetjük meg. Csapadékvíz-elvezetõ csatornarendszereket terhelõ mértékadó hozamok Az elválasztott rendszerek csapadék-csatornáinak terhelését kis (200 ha-nál kisebb) vízgyûjtõ területeken racionális méretezéssel, e nagyság felett szimulációs modellezéssel kell meghatározni és a tárolás következtében bekövetkezõ egyidejû vízhozam csökkentést mindkét méretezés során figyelembe kell venni. 7. ábra. A szennyvízlefolyás és a szivattyúzás napi menetgörbéje A rendszer biztonságát a védendõ terület értéke alapján a települési elõírás vagy ennek hiányában az MSZ EN 752 szerint kell túlterhelésre és elöntésre biztosítani (Dulovicsné, 2004, Dulovicsné 2007). A csapadékvíz-elvezetõ rendszerek egyidejû, mértékadó terhelését a globális felmelegedés okozta klímaváltozás nagymértékben befolyásolja (Gayer és Ligetvári 2007). A csapadék visszatérési idejének változására, illetve a maximális terhelések alakulására irányuló kanadai vizsgálatok (Zwiers és Kahrin 1998, Kahrin és Zwiers 2000) szerint a 20 éves csapadékok (24 órás) értékeinek 5,5,%- os, és 10,5%-os növekedése várható 50 illetve 100 év távlatában. Egy másik vizsgálat szerint a ritka csapadékok visszatérési idejét kettõvel osztjuk, vagyis a jelenlegi 20 éves gyakoriságú (5%-os valószínûségû) csapadékok a jövõben 10 éves gyakorisággal (10%-os valószínûséggel) fordulnak majd elõ (Hengeveld 2000, Watt et al 2003). Hazánkban a napjainkban figyelembe veendõ módosított mértékadó un. elõresietõ intenzitás profilra Gayer tett javaslatot (Gayer 2004). Ezt természetesen figyelembe kellene venni a méretezés során, ha rendelkezésünkre állnának kellõ mennyiségben mérések. Mivel azonban a meteorológiai megfigyelések mérõállomásaiban a rendszerváltozás óta drasztikus csökkenés következett be, megalapozott, tényadatokra támaszkodó új csapadékfüggvények nem állnak rendelkezésünkre. Ezen a helyzeten tudna javítani, ha a szennyvíztisztító telepeken melyek érintettek a módosult terhelésekben meteorológiai mérõállomások kerülnének elhelyezésre, és így a monitoring rendszer alkalmazásának eredményeit feldolgozva (Dulovicsné és Dulovics 2006) számszerûsíteni lehetne a korábbiakban említett mértékadó csapadékmódosulásokat. Elõsegíti ezt, hogy a csapadékmérés technikájának fejlõdésével ma már korszerû automata mûszerek állnak rendelkezésre a települési hidrológia szempontjából fontos, rövid idejû csapadékok észlelésére, az intenzitás akár egy-két perces idõlépéssel történõ rögzítésére és feldolgozására.

8 HÍRCSATORNA A javított rendszerekben a csapadéklefolyásban a hasznosítás miatt bekövetkezõ csökkenés számítását az adott feladatok határozzák meg. A mindenkori alkalmazott vízgazdálkodási modellek ismeretében, egyedi módon kell meghatározni a mértékadó üzemi helyzeteket és az ebbõl eredõ következményeket. ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK Tanulmányunkban áttekintettük azokat a tényezõket, melyek a csatornázási rendszerek módosításának igényeihez vezettek és ezek ismeretében a csatornázás különbözõ rendszereiben meghatározható jellemzõ üzemállapotok figyelembevételét teszik szükségessé. Ezek a klasszikus csatornázási rendszerekhez képest újszerû méretezést igényelnek. Szükséges tehát a tervezéskor a megkívánt tehermentesítéshez tartozó vízgazdálkodási modell elõállítása és ennek alapján az adottságok függvényében a mértékadó helyzet(ek) meghatározása és vizsgálata. Feladat lehet az adott rendszer kapacitásának meghatározása, bõvítési vagy intenzifikálási stratégia kimunkálása érdekében, ennek is a feladatnak megfelelõ üzemi helyzet kidolgozása az alapja. A megfelelõ modell elõállításához szükség lehet a csapadékvíz-gazdálkodás megtervezésére, melyhez ismerni kell(ene) a csapadékokkal kapcsolatos európai szabályozáshoz kapcsolódó megalapozott hazai követelményeket, melyek alapján eldönthetõ a csapadékvíz-kezelés módja és az ennek megfelelõ vízgazdálkodási modell. A mennyiségi és minõségi követelmények ismerete azonban további, módosult mennyiségi paramétereket is igényel. Ilyenek a csapadékjellemzõkben a környezetszenynyezés miatti minõségi-, és a globális felmelegedés okozta klímaváltozás miatt a csapadékjellemzõkben bekövetkezett mennyiségi változások, melyekhez kiterjedt méréseket, vizsgálatokat és értékeléseket kellene végezni, a meteorológiai mérõrendszer szennyvíztisztító telepi egyidejû bõvítésével. Hasonló mennyiségi és minõségi adathiányunk van az idegenvíznek és az elválasztott csatornáknál a nem várt csapadékterhelésnek nagyságára és idõbeli lefolyására vonatkozóan is. Kellõ ismeret és ennek alkalmazási hiánya következtében, záporok idején az elválasztott szennyvízcsatornák, átemelõk és szennyvíztisztító telepek kiöntenek, környezetet szennyeznek, vagyis mûködésük nem tekinthetõ megfelelõnek és így kellõ biztonságot nyújtónak. Különleges feladatot jelenthet, hogy az MSZ EN 752 elõírásai szerint a méretezés során nemcsak a hidraulikai megfelelõségrõl, hanem a környezetvédelmi megfelelõségrõl is meg kell gyõzõdni és ezért a szaghatás vizsgálatokat is el kell végezni. Ennek alapján össze kell hangolni a hidraulikai és környezetvédelmi szempontokat a csõméretek, átemelõk szívóterei kialakításának stb. meghatározása során is. A fentiekben felsoroltak további feladatokat indukálnak annak érdekében, hogy a csatornázási rendszer egészét megfelelõ megalapozottsággal építsük ki és üzemeltethessük. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM: Dulovics, Dné (1983): Települések vízrendezésének hidrológiai alapjai, a méretezés módszerei. General rappotõri jelentés, MHT. IV. Országos Vándorgyûlése, Gyõr. Dulovics, Dné (1988): Közmûépítés III. Csatornázás. Tervezési segédlet és útmutató. Tankönyvkiadó, Budapest. Zwiers, F.W.és Kahrin, V.V. (1998): Changes int he extremes of the climate simuleted by CCC GCM2 under CO 2 doubling. Journal of Climate 11(9), pp Dulovics, Dné (1999): Aktuális csatornázási feladatok, MaSzeSz HÍR- CSATORNA, július augusztus pp.3-7. Kahrin, V.V., Zwiers, F.W. (2000): Changes int he extremes ina n ansemble of transient climate simulations with the coupled atmosphere-ocean GCM. Journal of Climate, 13. pp Hengeveld, H.G. (2000): Projektions for Canada s climate future: A diskussion of recent simulations with the Canadian global climate model. Climate Change Digest Meteorological Service of Canada, Environment of Canada, Downsview, Ontario pp Dulovics, D. (2002): Az eleveniszapos szennyvíztisztító telepek tervezési alapadatainak meghatározása II. MaSzeSz HÍRCSATOR- NA, január február pp.3-7. Dulovics, Dné (2002): A csatornázás irányzatai, MaSzeSz HÍRCSA- TORNA, július augusztus pp.3-7. Watt, W.E., Waters, D., McLeaan, R. (2003): Climate change and Urban Stormwater Infrastructure of Canada: Context and Case Studies.Toronto-Niagara Region Study Report and Working Paper Series, Report Meteorological Service for Canada, Waterloo, Ontario. Dulovics, Dné (2003): Csapadékvízgazdálkodás a környezetterhelés csökkentésének egyik eszköze, MaSzeSz HÍRCSATORNA, november december, pp Fuchs, S., Lucas, St., Brombach, H., Weiss, G., Haller, B.(2003): Fremdwasserprobleme erkennen methodische Ansätze, KA Abwasser Abfall, 50. Nr.1; pp Dulovics, Dné (2004): Az MSZ EN 752, A települések vízelvezetõ rendszerei címû európai szabványsorozat és a jövõben várható továbbfejlesztése, MaSzeSz HÍRCSATORNA, május június, pp Dulovics, Dné., Dulovics D. (2004): Szag és korróziós problémák a csatornahálózatokban, MaSzeSz HÍRCSATORNA, szeptember október pp Gayer, J. (2004): A települési csapadékvíz-elhelyezés az integrált vízgazdálkodás tükrében, Budapesti Corvinus Egyetem, PhD értekezés, Budapest. Dulovics, Dné (2005): Csatornahálózatok megfelelõsége, MaSzeSz HÍRCSATORNA, szeptember október pp Dulovics, D. (2005): A csatornahálózat, szennyvíztisztítás és a befogadó kapcsolata, MaSzeSz HÍRCSATORNA, május június pp.3-7. Dulovics, Dné, Dulovics, D. (2005): A csapadékterhelés, hatásai és csökkentésük egyes módszerei, MaSzeSz HÍRCSATORNA, szeptember október pp Dulovics, Dné, Dulovics, D. (2006): Gondolatok a monitoring rendszerek alkalmazásáról a szennyvíztechnikában, MaSzeSz HÍR- CSATORNA, szeptember október pp.3-6. Gayer, J., Ligetvári, F (2007): Települési vízgazdálkodás Csapadékvíz elhelyezés. KvVM, Budapest. Dulovics Dné, Dulovics D. (2007): Újabb lehetõség a csatornahálózati rendszerekben jelentkezõ szag- és korróziós problémák megelõzésére és/vagy kiküszöbölésére, MaSzeSz HÍRCSA- TORNA, július augusztus pp.5-9. Dulovics, D., Dulovics, Dné (2007): A szennyezõ fizet elv és a hazai csatornadíjak, MaSzeSz HÍRCSATORNA, szeptember október pp.7-9. ÖWAV (2008): Richtlinien für die Anwendung der Entwässerungsverfahren, ÖWAV-Regelblatt 9, Wien.

9 HÍRCSATORNA AZ AUTÓPÁLYÁKRÓL ÉS NAGYFORGALMÚ KÖZUTAKRÓL LEFOLYÓ CSAPADÉKVÍZ TPH SZENNYEZETTSÉGE Dr. Buzás Kálmán, Budai Péter* ÖSSZEFOGLALÁS A másféléves terepi mintavételezés során nyert minták akkreditált laboratóriumi kiértékelése alapján korrelációs kapcsolatot határoztunk meg a forgalom intenzitása és az aktuális csapadékmagasság, valamint a lefolyás TPH-ra (Total Petroleum Hydrocarbon-ra) vonatkozó esemény-átlagkoncentrációja (EÁK) között, ami a tervezési forgalmi adatokból a várható szennyezettség meghatározását és a csökkentésre vonatkozó létesítmények tervezhetõségét eredményezte. Megállapítottuk, hogy a TPH, ami jellemzõen a 28 szénatomszámú motorolaj, nem olaj a vízben jellegû emulzió formájában jelentkezik a normál autópálya-üzem során, hanem a néhány tízmikron mérettartományú aszfalt és gumimorzsalékhoz, illetve korom részecskékhez tapadva. Ez a körülmény a leválasztás lehetõségét, módját és mértékét egyaránt befolyásolja, az eddig alkalmazott leválasztóberendezések és azok méretezése nem alkalmas a hatékony védelem elérésére. Javaslatot adtunk a havaria jellegû környezetszennyezés célszerû megelõzési módjára. A nemzetközi szakirodalom kiértékelése alapján javaslatot készítettünk a lefolyás szennyezettségét csökkentõ mûszaki megoldásokra. Ezek között a tervezõk számára felhasználható számítást dolgoztunk ki a környezetvédelmi célú, tározásos megoldás tározótérfogatának meghatározására. Javaslatot adtunk a jellegében változó koncentrációkkal jellemezhetõ lefolyás minõségének monitorozási megoldására, és kifejtettük, hogy a hatósági elõírásokat a pillanatnyi koncentráció helyett az esemény-átlagkoncentrációra célszerû meghatározni. A TPH mellett a lefolyás PAH, lebegõanyag, nehézfémek, ph, N és P szennyezettségérõl is információkat kaptunk, amelyek további kutatási eredmények megalapozásához értékesek. BEVEZETÉS, A KUTATÁS CÉLJA A NIF ZRT (korábban NA ZRT) megbízásából, a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség szervezésében között, két helyszínen (1. kép) folytattunk méréssorozatot a pályaburkolatról lefolyó csapadékvíz szennyezettségének, és az azt befolyásoló tényezõk közötti kapcsolat meghatározásának érdekében. * BME, Vízi Közmû és Környezetmérnöki Tanszék (A) (B) 1. kép. Mintavételi helyszínek: (A) M0 autópálya, Annahegy, és (B) M7 autópálya, Martonvásár A kutatás fõ célja a lefolyó vizek forgalomfüggõ TPH szennyezettségének meghatározása és a betervezett védelmi létesítmények hatékonyságát ellenõrzõ monitoring, továbbá az engedélyezési eljárásra vonatkozó javaslat kidolgozása volt. A pályákról lefolyó csapadékvízben a megengedett TPH koncentrációt, a vonatkozó jogszabályok és a lefolyás szennyezettségére vonatkozó ismeretek hiánya miatt, az egyes területi hatóságok különbözõképpen határozták meg. Az elõírások alapja a 28/2004.(XII.25.), a vízszennyezõ anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrõl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló KvVM rendelet. A rendelet folyamatos kibocsátással jellemezhetõ tevékenységekrõl szól, aminek az alkalmazása a csapadékeseményekhez kötõdõ emissziók esetén több tekintetben kérdéses a szennyezettség jelentkezésének és mértékének nagyfokú változékonysága, valamint az ellenõrizhetõség nehézségei miatt. Nem volt egységes az autópályáknál gyakran kínálkozó lehetõség, a talaj-talajvíz befogadóba való elhelyezés megítélése sem. A vízelvezetés tervezõi lényegében nem megoldható feladattal szembesültek, mivel nem álltak rendelkezésre a szennyezettség forgalomfüggõ várható értékei, és a csökkentés tervezhetõ paraméterekkel leírható mûszaki megoldásai. Az a gyakorlat alakult ki, hogy minden esetben, ha az engedélyezõ hatóság egy felszíni befogadóba vezetésnél elfolyó határértéket írt elõ (kivétel nélkül csak a TPH-ra), a tervezõ a piacon rendelkezésre álló olajfogók valamelyikét tervezte be. Ezek leválasztási hatékonyságát azonban a szélsõségesen változó hidraulikai és szennyezettségi feltételekre egyik fél sem vizsgálta. Eredményként a környezeti hatékonyság szempontjából kérdéses, de drága megoldások keletkeztek, amin a beruházó a környezet megbízható védelmének fenntartása mellett, változtatni akart.

10 HÍRCSATORNA KUTATÁSI MINTAVÉTELEZÉSI MÓDSZER A terepi méréssorozat megindítása elõtt kiterjedt szakirodalmi feltárást végeztünk. A szakirodalom valamenynyi szennyezõanyagra vonatkozóan nagy, esetenként egy-két nagyságrendet is elérõ tartományban változó szennyezettségekrõl számol be, jelezve az összetett folyamatok és a mintavételezési, illetve analitikai megoldások meghatározó szerepét a nyerhetõ információk megbízhatóságában. Megállapítható volt, hogy szakirodalmi adatokra nem lehet a vízelvezetés vízminõségvédelmi tervezését alapozni. Tekintettel arra, hogy a várható szennyezettséget, a forgalmi jellemzõk mellett, a lefolyást kiváltó csapadékesemény határozza meg, mindkét mérési helyszínen automata meteorológiai mérõallomást telepítettünk, amik eredményeit interneten keresztül folyamatosan le tudtuk kérdezni. Az állomások a csapadékmagasság és -intenzitás mellett a szél irányát és sebességét, hõmérsékletet és a páratartalmat is mérték. Az on-line kapcsolat lehetõvé tette, hogy a lefolyásmintákat idõben be lehessen gyûjteni. Az üzemeltetõ rendelkezésre bocsátotta az órai forgalmi adatokat. A mintázott lefolyás a pályaburkolatról lefolyó vízbõl történt, a töltésben vezetett út rézsûjében található surrantóból. Ezzel elértük, hogy a lefolyási pálya mentén jelentkezõ, önmagában is a helyi körülmények szerint változó koncentráció-csökkenések nem befolyásolták az eredményeket. A koncentráció egy lefolyás során bekövetkezõ változásának meghatározásához szekventált mintavételezõ berendezést készítettünk, 11 db 1 literes palack sorbakötésével. A minták laboratóriumi kiértékelését akkreditált laboratóriumban (Bálint Analitika) végezték. Az analitika a TPH mellett kiterjedt a PAH-okra (Naphthalene, 2-methyl- naphthalene, 1-methyl- naphthalene, Acenaphthylene, Acenaphthene, Fluorene, Phenantrene, Anthracene, Fluoranthene, Pyrene, Benzo(a)anthracene, Chrysene, Benzo(b)fluoranthene+ Benzo(k)fluoranthene, Benzo(e)pyrene, Benzo(a)pyrene, Indeno(1,2,3-cd)pyrene, Dibenzo(a,h)anthracene, Benzo(g,h,i)perylene), a nehézfémekre (Al, Cu, Cr, Ni, Pb és Zn), továbbá a KOI, a ph, a vezetõképesség, a lebegõanyagtartalom értékeire is. MÉRÉSI EREDMÉNYEK Méréseink azt mutatták, összhangban a szakirodalmi információkkal, hogy a burkolatról lefolyó vízben a TPH mellett jelentõs mennyiségben találhatók PAH-ok és nehézfémek is. A koncentrációk egy-egy csapadékesemény során változnak, de határozott, kezdeti nagy koncentráció-növekmény, az ún. first-flush jelenség, ellentétben a városi lefolyásokkal, a lebegõanyag tartalom kivételével, nem jellemzõ. A szennyezettség mértékét a forgalom nagysága, a csapadékeseményt megelõzõ száraz idõszak hossza, a csapadék intenzitása és a csapadékmagasság határozza meg. Az egyes szennyezõknél a hatótényezõk szerepe eltérõ (1. táblázat). Jellemzõ paraméter ö LA KOI TPH PAH ö Zn ö Cu csapadékmagasság csapadék intenzitás megelõzõ száraz idõszak aktuális forgalom 1. táblázat. A meteorológiai paraméterek és a forgalom nagyságának jelentõsége az egyes szennyezõanyag koncentrációk alakulásában A TPH szennyezettség alakulása A TPH a lefolyásban nem olaj-a-vízben tipusú emulzió formában jelentkezik, hanem a néhány tízmikron nagyságú, finom szilárd frakcióhoz kötötten. Ezt a szilárd anyagot a gumiabroncs és az aszfalt morzsalékai, valamint a gépjármûvek által kibocsátott és lerakódó korom-részecskék alkotják. Ezért a TPH egyrészt határozott korrelációt mutat a lebegõanyag-tartalommal, másrészt a kvázi-kolloidális mérettartomány miatt ülepítéssel kevéssé távolítható el. Ennek tulajdonítható, hogy az ülepítéssel- felúsztatással leválasztó olajfogók hatékonysága is korlátozott. Az útpálya felszínérõl lemosható TPH C 5 -C 40, a minták analízise szerint döntõ mértékben, a 28 szénatom számú motorolaj kiszóródásából keletkezik. A lefolyások TPH szennyezettségének alakulását olyan paraméterekkel jellemeztük, amelyek a vízelvezetés tervezõje számára a tervezési fázisban rendelkezésre állnak, illetve a már mûködõ autópályák forgalmi adataiból becsülhetõk. Jellemzõ értéknek az esemény átlagkoncentrációt tekintettük. Az esemény átlagkoncentrációt a mindenkori lefolyó hozam és a hozzá rendelt szennyezõanyag koncentráció szorzatának a teljes csapadéklefolyás idõtartamára vonatkozó integrálja és a teljes lefolyó vízmennyiség hányadosaként értelmezzük. Méréseink statisztikai kiértékelését két irányban végeztük el. Egyrészt kapcsolatot kerestünk az egyes lefolyási események átlag koncentrációjának, másrészt egyegy csapadéklefolyás koncentrációváltozásának a fenti paraméterekkel való leírására. A kiértékelés módszerének ismertetése nélkül, ezekre az alábbi regressziós kapcsolatot nyertük: C E = 4.33 * J * H, (mgtph/l), Ahol C E a TPH esemény átlagkoncentrációja,

11 HÍRCSATORNA J H a csapadék idején közlekedõ egységjármûvek száma ezer egységjármûben kifejezve, (1000 egységjármû/h), és a lehullott csapadék magassága, (mm). Az összefüggés alakja fizikailag elfogadható, amennyiben az aktuálisan közlekedõ jármûszámmal növekszik a kiszóródó TPH mennyisége, illetve a lehulló csapadék mennyisége hígító hatást eredményez. A regressziós egyenlet elfogadható, 0.83-as korrelációs tényezõvel írja le a kapcsolatot. Az összefüggés alkalmas arra, hogy a lefolyó csapadék térfogatának ismeretében az útfelületrõl eltávolított TPH mennyiségét is megbecsüljük. Értékelésünkben a csapadékmagasság mellett nem találtunk más meteorológiai paramétert, aminek szignifikáns hatása lett volna a szennyezettségre. Ennek valószerû magyarázata az, hogy a mozgó jármûvekbõl kiszóródó olaj a finom szemcsékkel együtt a burkolat felszínéhez tapad, ahonnan a menetszél és a természetes légmozgás nem, csak a mintázott gumibroncsok és a burkolat között a gördüléskor keletkezõ szívás és nagysebességû légáram képes felszakítani. Ha ez csapadék idején történik a TPH a lefolyásba kerül. Ugyanekkor jelentkezik a jármûvek alvázára tapadt szennyezõknek a kerekek által felvert vízzel való lemosása is. Ezek együtt az aktuális forgalom meghatározó szerepét magyarázzák. A várható átlagkoncentrációkat a 2. táblázatban számszerûen is bemutatjuk. Az érvényességi tartomány a nagycsapadékok irányába történõ kiterjesztése gyakorlati szempontból nem jelentõs, amennyiben azoknál már jelentõs hígító hatás is fellép. Csapadékmagasság H J, mm jármû C E, esemény átlagkoncentráció, mgtph/l táblázat. Az esemény-átlagkoncentrációk várható alakulása az aktuális forgalmi intenzitás és a csapadékmagasság függvényében, burkolt vízelvezetõ rendszer esetében A TPH esemény átlagkoncentrációk a mintázott lefolyásokban meghaladták a jelenleg érvényes szabályozási alsó határértéket. Ez elsõsorban a nagyobb forgalmú M0-nál jelentkezett, ahol kimérhetõ volt a forgalomban résztvevõ jármûvek tipusainak hatása is, amennyiben a hétvégi forgalom mellett a kamionstop következtébeni rendszeresen kisebb koncentrációkat tapasztaltunk, mint hétközben. Ez arra utal, hogy célszerû lenne bevezetni az akusztikai egységjármû mintájára a vízminõségi egységjármû fogalmát is, amennyiben a nehézgépjármûvek kibocsátása lényegesen meghaladja a személygépkocsikét.

12 HÍRCSATORNA PAH-ok és nehézfémek okozta szennyezés, valamint a KOI-, és a LA- koncentráció alakulása A PAH-ok esetében nem tapasztaltunk határérték túllépéseket. Az 1. ábrán a lebegõanyag, KOI és TPH mellett feltüntettük a mérések összefoglaló ábráját. Látható, hogy a PAH esetében azok szélsõ értékei sem érik el a szabályozási határokat. A KOI és lebegõanyag tekintetében azonban, ahogy az várható volt, a megengedettnél jóval nagyobb koncentrációk is elõfordultak. A védekezés szempontjából kiemelkedõ fontosságú, hogy a TPH-hoz hasonlóan-, a PAH-ok és a nehézfémek is a lebegõanyaghoz, elsõsorban a finom, kis méretû szemcsékhez kötõdnek. A 2. ábrán, példaként az ólom és a króm, illetve a lebegõanyag kapcsolatát mutatjuk be. felsõ kvartilis medián alsó kvartilis 1. ábra. A lebegõanyag, a KOI, a TPH és az összes PAH mért koncentráció tartományai és a szabályozási határértékek egyedi max. átlagos védettségi kategória egyedi min. (a) 2. ábra. A lefolyás ólom (a) és króm (b), illetve lebegõanyag koncentráció közötti kapcsolat A fémek esetében megállapítható volt továbbá, hogy 90-95%-uk partikulált, az oldott fázis aránya elhanyagolható. Az alumínium, ólom, cink és réz kivételével a (b) mért koncentrációk nem érték el sem a felszíni-, sem pedig a felszín alatti vizek szabályozási határértékeit (3. és 4. ábra). Az oldott és a szilárd fázis koncentrációi között nem találtunk kapcsolatot. 3. ábra. A felszíni vizek terhelhetõsége (28/2004. KvVM rendelet szerint) és a nehézfémek EÁK koncentrációi (problémás: Al, Pb, Zn, Cu)

13 HÍRCSATORNA ábra. A felszín alatti vizek védelmérõl rendelkezõ 10/2000. KöM-EüM-FVM-KHVM rendelet szerinti terhelhetõség és a lefolyás esemény-átlagkoncentrációi (EÁK) A kutatási eredmények alkalmazása a tervezõi gyakorlatban A forgalmi adatok és a TPH szennyezettség közötti kapcsolat ismeretében a tervezõ már megítélheti, hogy szükség van-e a tisztításra. A csapadékvíz mûtárgyas tisztítási lehetõségét jelentõsen korlátozza a lefolyás és a szennyezõanyag koncentráció akár két nagyságrendet is elérõ változékonysága. Ha a tervezõ a hidraulikai terhelés adott valószínûségû maximumára tervez be, például olajfogót, az éves kihasználtság és ezzel a hasznosulás csekély lesz, és a méretek, vagy mûtárgy darabszámok hatalmasra növekednek. A mértékadó terhelés csökkentése pedig növeli a nem tisztított, megkerülõ útvonalon történõ elvezetést. A nemzetközi gyakorlatban elterjedtek az úgynevezett szoft technológiák, amelyeknél az elvezetõ rendszert és/vagy annak egy részét úgy alakítjuk ki, hogy abban elõálljon a szennyezõanyag visszatartása. E megoldások növényzettel borított felületeken, például rézsûfelületeken, füvesített árkokban és/vagy tározóterekben történõ elvezetést igényelnek. A 3. táblázatban a tisztítási megoldásokat és a hozzájuk rendelhetõ eltávolítási mechanizmusokat foglaljuk össze. Szennyezõ Beszivárogta-tás, bioretenció Tározás, visszatartás, wetland Homokszûrõk Füvesített árkok, lefolyási felületek Elõtisztítók Porózus felületek Úttisztítás Egyéb, nem szerkezeti BMP Nehézfémek Szerves anyagok Tápanyagok Adszorpció, szûrés Adszorpció, biodegradáció Adszorpció, Biológiai felvétel Adszorpció, ülepítés Adszorpció, ülepítés, biodegradáció kilevegõzés Biológiai felvétel Ülepítés, szûrés Ülepítés, szûrés Ülepítés, adszorpció Ülepítés, szûrés Adszorpció Ülepítés Ülepítés Biológiai felvétel Ülepítés Szûrés, adszorpció Szûrés adszorpció Szûrés, adszorpció Eltávolítás Eltávolítás Nincs Forrás szabályozás Forrás szabályozás Forrás szabályozás Lebegõ-anyagok Adszorpció Adszorpció, ülepítés Ülepítés, szûrés Ülepítés szûrés Ülepítés Szûrés, adszorpció Eltávolítás Forrás szabályozás TPH Adszorpció Adszorpció, ülepítés Szûrés Adszorpció Ülepítés, adszorpció Szûrés, adszorpció Nincs. Forrás szabályozás 3. táblázat. Egyes szennyezõanyagok elsõdleges eltávolítási mechanizmusa néhány vízminõségvédelmi létesítményben A felszíni vizek védelmét, a legtöbb szennyezõ vonatkozásában, költséghatékonyság szempontjából a tározás-beszivárogtatás alkalmazásával érhetjük el. Magas talajvízállás, vagy érzékeny felszín alatti víztest esetén, amikor a beszivárogtatás nem engedhetõ meg, a tározó kivezetésére telepített, egyedi tisztító berendezés is megoldás lehet. Ekkor a tisztított lefolyás befogadója valamely felszíni vízfolyás. Tározó nélküli egyedi tisztítóberendezés alkalmazása szükségszerûen nagyobb kapacitást igényel, mint a tározásosé.

14 HÍRCSATORNA A tározóban és a fenéken kialakított szûrõrétegben ülepedés, adszorpció, szûrés, és a TPH vonatkozásában biológiai lebontás egyaránt bekövetkezik. Tekintettel a PAH-ok és a nehézfémek partikulált elõfordulására, az adszorpció és a szûrés ezeknél is hatékony. A 2. képen bemutatjuk egy mosott folyami homokkal végzett szûrési kísérletünk következményét. 2 cm-rel a felszín alatt a töltet még szennyezett 2. kép. Autópálya lefolyás szûrése homokszûrõn felsõ iszaplepény 10 cm-rel a felszín alatt a töltet már nem szennyezett Láthatóan a szûrõréteg felsõ néhány centimétere szennyezõdött, illetve kolmatálódott. A képen látható kolmatáció öt év lefolyásának szimulálásával keletkezett. A szûrést valós pályalefolyásokkal végeztük. A valóságos feltételektõl a kísérlet annyiban tért el, hogy a terhelés folyamatos volt, és a TPH-val szennyezõdött szûrõréteget nem érte a Nap UV sugárzása. Tehát nem érvényesült a biokémiai lebontás és az UV sugárzás roncsoló hatása. Valós körülmények között mind az eltömõdés sebessége, mind pedig a leválasztás hatékonysága nagyobb lesz, mint amit a modellkísérletben kaptunk. A modellbõl különbözõ mélységben vettünk mintákat, értékelve a szennyezõk esetleges áttörését. A 4. táblázat tanúsága szerint erre öt év alatt nem került sor, és a szûrõréteg felsõ 2-5 centimétere 98%-os hatásfokkal visszatartotta a TPH-t. Rétegvastagság, cm TPH átlag koncentrációμg /L Eltávolítási hatásfok, % Nyers kifolyó kifolyó kifolyó kifolyó táblázat. Az öt év átlagkoncentrációi rétegenként Az éves szinten elérhetõ szûrési hatékonysághoz helyesen méretezett tározótér tartozik. A statisztikai értékelések szerint egy átlagosan csapadékos évben a mint- egy 539 órányi csapadékból az 1 mm alatti, vagy legfeljebb azt elérõ csapadékok idõtartama 393 órát, 73%-ot tesz ki. Ezekbõl a csapadékokból érdemi lefolyással, így vízszennyezéssel nem kell számolnunk. Évente tehát 145 órányira tehetõ a lefolyás, tehát a vízszennyezés kialakulása, ami az éves idõtartamnak mindössze %-a. Ha a lefolyó csapadék valamely hányadát tározzuk, és a fenti szûrõrétegen át elszivárogtatjuk, a forgalomtól függõ, potenciális vízszennyezést hatékonyan csökkenthetjük. Meghatároztuk az átlagos csapadékok, csapadékmagasság szerinti, az éves csapadéklefolyásban képviselt részesedésének integrál görbéjét, csak a burkolt felületekrõl lefolyást okozó, tehát 1mm-nél nagyobb csapadékokat véve figyelembe (5. ábra). Ha a tározó 11.3 mm magasságú csapadékok visszatartására elegendõ térfogatú, akkor az átlagos év teljes lefolyásának 90%-át tudja fogadni. Megállapítható, hogy 11 mm-nyi csapadék tározása esetén a befogadó éves szennyezõanyag-terhelése, a tározó tisztítási hatásfoka függvényében akár 90%- kal csökken. 5. ábra. A lefolyást okozó csapadékok összegzett részesedése az összes lefolyásban, vízzáró felület esetén Számos nyugat-európai országban és az USA egyes államaiban ezt a 90%-os visszatartást eredményezõ térfogatot tekintik az ún. vízminõségi tározótérfogatnak (Water Quality Treatment Volume), és egyben elegendõ mértékû vízminõségvédelmi beavatkozásnak. Kiemeljük, hogy egy adott vízgyûjtõ esetében a szükséges tározótérfogat nem határozható meg a terület és a csapadékmagasság egyszerû szorzataként. Ez ugyanis csak akkor lenne elegendõ, ha a tározó minden csapadékot üresen fogad, amire semmi biztosíték nincs. Ez a térfogat tehát csak minimális térfogatként értelmezhetõ. A ténylegesen szükséges térfogatot többéves csapadékterhelésekkel végzett szimulációval határozhatjuk meg, a beszivárgás és a csapadékterhelések együttes figyelembevételével.

15 HÍRCSATORNA KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az autópályák burkolatáról lefolyó csapadékvíz a forgalom intenzitásától és összetételétõl függõen jelentõsen szennyezett lehet. Tipikus szennyezõ a TPH, PAH-ok és a nehézfémek egy csoportja. A szennyezettség mértékét, legalábbis a TPH tekintetében, a csapadék idején zajló forgalom mellett, elsõsorban a csapadék magassága befolyásolja. A TPH, de a PAH-ok és a nehézfémek is a finom, kvázi-kolloidális méretû szilárd szemcsékhez kötõdnek, melyek elsõdleges forrása a gumiköpeny és a burkolat kopása, valamint a motorokból kikerülõ korom. A TPH nem olaj-a-vízben emulziót képez, ezért ülepítéssel, flotálással korlátozottan választható le. Jobb eredmények várhatók a koaleszcensz szûrõbetétek alkalmazásától. Hatékony, a felszín alatti víz védelmét is szolgáló, megoldás a beszivárogtatás talaj, vagy homokszûrõ-rétegen keresztül, amellyel a TPH 98-99%-a visszatartható. A szûrés tározással jár. A tározó térfogata legalább a burkolt vízgyûjtõfelületrõl származtatható, 11 mm-nek megfelelõ térfogat legyen, de a hosszú tározóüzem szimulációja nem kerülhetõ el a tényleges térfogat megállapításánál. A kutatások alapján, javasoljuk, hogy: I. A hatóságilag elõírt emissziós határérték az autópálya lefolyásoknál az esemény átlagkoncentrációra vonatkozzon. II. Új szabályozás kidolgozása esetén célszerûbb az emissziószabályozás helyett az immisszió szabályozást alkalmazni csapadék okozta szennyezések esetén, amihez a befogadó várható vízminõségének és terhelhetõségének meghatározása szükséges. III.A vízminõségvédelmi célú tározás alapeseteként a közlekedési pálya területére vonatkozóan legalább 11 mm csapadékmagasság befogadására alkalmas tározótér, azaz 110 m 3 /ha fajlagos tározási kapacitás kiépítése szükséges. A tározó térfogatát annak mûködési mechanizmusa függvényében (wetland, szivárogtató tározó, visszatartó tározó) kell növelni. IV.A tározás nélküli állapotnál a füvesített árokban történõ elvezetés koncentráció-csökkentõ hatását, legfeljebb 60%-kal figyelembe lehet venni, ha az árok a tisztítás szempontjából megfelelõ paraméterek szerint lett kialakítva. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM: Barrett, M.E., Zuber, E.R., Collins, J.F., Malina, R., Charbeneau, and Ward, G.H.: A Review and Evaluation of Literature Pertaining to the Quantity and Control of Pollution from Highway Runoff and Construction. The University of Texas at Austin, Center for Research in Water Resources, Technical Report 239, Burton, G.A., Pitt, R. E.: Stormwater Effects Handbook, LEWIS Publisher, London, pp. 911., 2001 Debo, T.N., Reese, A.J.: Municipal Stormwater Management, LEWIS Publishers, 2nd Edition, London, pp Dierkes, C.: Decontaminating effects of soil-passages for the infiltration of highway runoff., Manuscript, finaced by the Bundesanstalt für Strassenwesen (BASt), 1998 Field, R., Heaney, J.P., Pitt, R.: Innovative Urban Wet- Weather Flow Management Systems, Technomic Publ. CO., Inc. Lancaster-Basel, pp.535, Kayhanian, M., J., Johnston, J., Yamaguchi, H., and Borroum, S.: CALTRANS Storm Water Management Program. Stormwater. Vol. 2, No. 2, pp Konyhás Dr, I.: Debrecen területén történõ téli útszórások környezeti hatásainak felülvizsgálata 2002/2003 telén, kézirat, 2003 Lee, G.F., Lee, A.J.,: Stormwater Runoff Quality Evaluation and Management, Part III: Issues in Managing Urban Stormwater Runoff Quality, Manuscript, Lee, G.F., Lee, A.J. and Taylor, S.,: Development of Appropriate Stormwater Infiltration BMPs: Part I.: Potential Water Quality Impacts, Monitoring and Efficacy Evaluation. Annual Forum on Ground Water Protection Council 98., 1998 Mikkelsen, P.S., Madsen, H. Rosgjerg, H. and Harremoes: Properties of extreme point rainfall III: Identification of Spatial inter-site corelation structure. Atmospheric Research Mikkelsen, P.S., Arngjerg-Nielsen, K., and Harremoes P.: Consequences for Established Design Practice from Geographical Variation of Historical Rainfall Data. Proceedings: 7 th International Conference on Urban Storm Drainage. Hannover, 1996 pp Mull, R. Water exchange between leaky sewers and aquifers. 7 th International Conference on Urban Storm Drainage. Hannover, 1996 Nelson, J.: Characterizing Erosion Processes and Sediment Yields on Construction Sites, MsCE thesis. Dept. of Civil and Environmental Engineering, Uni. of Alabama at Birmingham, Pitt, R.: Stormwater Management for Highway Projects, Symposium ont he Pollution of Water Sources from Road Run-Off, Tel Aviv, 2001, March (manuscript)

16 HÍRCSATORNA KA Abwasser-Abfall 02/2008 Tartalomjegyzék A KIADÓ ELÕSZAVA Telek-víztelenítés és csatornázás BESZÁMOLÓK Vízgazdálkodás szennyvíz hulladék... itt kiismerjük magunkat! A Bajorországi DWA-Tartományi Szövetség ülése Weidenben Wolfgang Stockbauer (München) A Negyedik Bochumi Csatornaépítési Napok Központi témák Kitakarásnélküli fektetés és Talaj Gabriele Hahn (Bonn) Csövek és még annál is több Az Elsõ Kõagyag-Kongresszus A Keramo Budapesten Frank Bringewski TELEK-VÍZTLENÍTÉS CSATORNÁZÁS Telek- víztelenítõberendezések állapota Robert Thoma (Würzburg) és Dietmar Goetz (Hamburg) A billerbecki idegen víz helyreállítási koncepció A csurgalékvíz elvezetése környezetbarát módon Marco Schlüter (Gelsenkirchen), Rainer Hein (Billerbeck), Jürg Bach (Osnabrück), Viola Wallbaum (Düsseldorf), Michael Denneborg (Aachen) és Sybille Zentner (Wuppertal) Düsseldorfi csatlakozó csatornák rendszeres optikai felügyeletének tíz éve Klaus Platzbecker, Michael Schirmacher és Heidrun Schmitz (Düsseldorf) Telek- víztelenítõ berendezések felújítása során szerzett tapasztalatok a mérnöki iroda szempontjából Norbert Krückel, Heinz Wollscheid (Erftstadt) és Thomas Wedmann (Solingen) A telek- víztelenítõ berendezések megkövetelt felújítása A Köln-Höhenhaus kísérleti projekt tapasztalatai és ajánlásai Hermann Stepkes (Aachen), Rüdiger Künnemann (Köln) és Johannes Pinnekamp (Aachen) A schwanaui együttmûködési modell - Idegen víz-elvezetés a magántulajdonban lévõ telek-víztelenítõ berendezéseinek a teljes kommunális felújítási koncepcióba történõ bevonásával Wolfgang Brucker (Schwanau) és Markus Vogel (Kappelrodeck) GYAKORLATI BESZÁMOLÓ Vákuumos csatornázás a csatorna-felújítás alternatívája Löwenhagen példáján Hans-Joachim Stratmann és Volker Zang (Hanau)

17 HÍRCSATORNA DWA Irányelvek Publikációk Információs helyek Tartományi szövetségek Hidrológiai Tudományok szakmai közösség KA Abwasser-Abfall 03/2008 TARTALOMJEGYZÉK A kiadó elõszava A vízgazdálkodás nem alszik téli álmot Frank Bringewski BESZÁMOLÓK 4 th IWA Leading-Edge Technology Conference in Singapur (A 4. Élenjárótechnológia-konferencia Szingapúrban Norbert Jardin (Essen) Perfluorált tenzidek a szennyvízben és a hulladékokban DWA-szakmai konferencia Essenben Stefanie Budewig (Bonn) és Reinhard Reifenstuhl (Hennef) Innovaciós csapadékvíz-koncepciók utólagos megvalósítása épületekben Christian Schneider (Hennef) Nemzetközi projekt-tapasztalatok és mûszaki lehetõségek a folyóvíz-minõség javítására Katmanduban (Nepál) Rainer Mutschler-Burghard (Berlin) Water Supply and Sanitation for All (Vízellátás és csatornázás mindenkinek) Nemzetközi szimpózium Berchingben VÍZELVEZETÕ RENDSZEREK Telített és telítetlen polipropilén-csövek Wolfgang Fischer (Regensburg) Az es évek havi területi össz-csapadékmennyiségei ÉszakRajna-Wesztfália tartományban Adatelemzés és számítás Thomas Einfalt (Lübeck), Markus Quirmbach (Hattingen) és Gerhard Langstädtler (Aachen) KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Technológiai víz deammonifikációjának üzemi tapasztalatai a DEMON -eljárással Bernhard Wett (Innsbruck/Ausztria) és Martin Hell (Strass/Ausztria)

18 HÍRCSATORNA IPARI SZENNYVIZEK Ipari szennyvíztisztító berendezés bõvítése üzemelés alatt membrántechnológiával Jürgen Klemmer (Penzberg) és Helmut Resch (Weißenburg) JOG A szennyvíztisztító telepeken történõ közös-rothasztás jogi problémái Cedric Meyer (Köln) GAZDASÁG Integratív szocioökonómiai intézkedés-tervezet az Európai Vízkeretirányelv átültetéséhez Jochen Stemplewski, Issa I. Nafo, Christoph Lange, Devid Krull (Essen), Natalie Palm és Paul Wermter (Aachen) IFAT IFAT 2008 Környezeti megoldások DWA Irányelvek Tartományi szövetségek Képzés Hidrológiai Tudományok szakmai közösség Információs helyek

19 HÍRCSATORNA MEGHÍVÓ A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) által rendezendõ Klímaváltozás és a szennyvíztechnika címû, IX. Országos Konferencián encián való részvételre A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség, folytatva az immár nyolc alkalommal megrendezett nagysikerû német-magyar elõadóülés hagyományát, ebben az évben május 26.-án és 27.-én rendezi meg a IX. ilyen elõadóülését Lajosmizsén, a Gerébi kúriában. A konferencia célja felkészíteni a hazai csatornázást és szennyvíztisztítást a várható klímaváltozás hatásaira. A fõ cél mellett az eleveniszapos tisztítás néhány problémájával, a hazai iszapkezelés sajátosságaival is foglalkozik a konferencia. A konferencián való részvétellel és elõadás tartásával az építésügyi jogosultság tõl kötelezõ megújításra vonatkozó követelmények teljesítéséhez kreditpontok szerzésének lehetõségét megkérjük. A második napi program elõtt a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség megtartja éves taggyûlését, melyre tagjainkat tisztelettel meghívjuk. A KONFERENCIA RÉSZVÉTELI DÍJA Részvételi díj: Ft. + ÁFA, tagok részére Ft + ÁFA, a felsõoktatás hallgatói számára Ft + ÁFA, mely összegek a szállásköltséget nem tartalmazzák. Szállás Vendégházi szoba (ára 2 fõ részére Ft/nap, egy fõ részére Ft/nap) Tornácos hotelszoba (ára 2 fõ részére Ft/nap, egy fõ részére Ft/nap) Hotelszoba (ára 2 fõ részére Ft/nap, egy fõ részére Ft/nap) Lakosztály (ára 2 fõ részére Ft/nap, egy fõ részére Ft/nap) Tornácos lakosztály 4 fõig Ft/nap Pótágy Ft/nap A szállásköltségeket a résztvevõk egyénileg rendezik a recepción! A szobaárak tartalmazzák az ÁFA-t, az IFA-t, a büféasztalos reggelit hideg-, meleg ételválasztékkal, illetve a pezsgõfürdõ, a finn szauna, az infraszauna, a kondicionáló terem, a darts, a nyitott úszómedence, a sport- és teniszpályák, az értékmegõrzõ és a parkoló használatát. POSZTER MEGJELENÍTÉS ÉS MARKETINGANYAG KIHELYEZÉS Egy stand: kb 1 m 2 asztalfelület + 1 m 2 poszter. Díja: Ft/stand, mely magában foglalja egy fõ részvételi díját (szállás költség nélkül). A helyszín: A konferencia Lajosmizsén, a Gerébi Kúria Hotelben (Lajosmizse, Alsólajos 224) kerül megrendezésre. A háromcsillagos szálloda festõi környezetben, wellness-szolgáltatásokkal, kitûnõ étteremmel, jól felszerelt különtermeivel, nyitott úszómedencével, tenisz- és sportpályákkal várja kedves vendégeit Budapesttõl mindössze 70 km-re délre, az M5-ös autópályától alig 4 km távolságra.

20 HÍRCSATORNA A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség IX. Országos Konferenciája, melyet Klímaváltozás és a szennyvíztechnika címmel, a hagyományokhoz híven, Lajosmizsén, május 26. és 27-én tartunk. Program: * Május 26. (hétfõ) Regisztráció Levezetõ elnök: Dr. JuhászEndre 9 30 Megnyitó, köszöntések 9 40 A konferencia védnöke, Kóthay László, vízügyi államtitkár köszöntõje Dr. Nováky Béla: A klímaváltozás hatása a vízgazdálkodásra Dr. Somlyódy László: Vízminõség-védelem és a klímaváltozás Krempels Gabriella KvVM: Hogyan készül fel az államigazgatás a klímaváltozás hatásaira Kávészünet Dulovics Dezsõné dr.: A csapadékvíz-gazdálkodás aktualitása tekintettel a klímaváltozásra Dr. Dulovics Dezsõ: A klímaváltozás hatása a szennyvíztisztításra Szponzori bemutatkozás (ENQUA Vita EBÉD Levezetõ elnök: Kárpáti Árpád Dr. Kainz Harald: Klímaváltozás új kihívás a települési vízgazdálkodásban Dr. Jobbágy Andrea: Eleveniszapos tisztítás hatékonyságnövelése a szennyvízminõség függvényében Dr. Juhász Endre: Rendszerszemlélet az iszapkezelésben, a regionális kezelés tendenciái Kávészünet Dr. Németh Zsolt, Dr.Kárpáti Árpád: Ultrahangos iszapkezelés hazai üzemi tapasztalatai Dr. Bardóczyné, dr. Székely Emõke: Biomassza elhelyezése, hasznosítása Boda János: Szponzori bemutatkozás (HOBAS Hungária Kft.) Vita Baráti találkozó Május 27. (kedd) 8 30 MaSzeSz taggyûlés A konferencia programjának folytatása Levezetõ elnök: Dulovics Dezsõné dr Dr. Patziger Miklós: Lökésszerû hidraulikai terhelések hatása az eleveniszapos rendszer iszapháztartására Gilián Zoltán: Hogyan beruházunk? Dr. Melicz Zoltán: Szimulációk alkalmazása az Esztergomi Szennyvíztisztító Telep intenzifikálása során Dr. Tardy Gábor Márk: Toxikus jellegû anyagok biodegradációja kommunális szernnyvíztisztító telepeken Garay György: A szennyvíztisztító telepek szagproblémái Szponzori bemutatkozás (?) Vita Zárszó Ebéd * A konferencia szervezõ bizottsága a program változtatás jogát fenntartja.

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20.

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Május 18. Szakmai kirándulásunkat a modřice-i szennyvíztisztító telepen (Chrlická 552, 664 42 Modřice) kezdtük el. A szennyvíztisztító telep Brno és környékének

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése 3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

2015.07.04. ... és várunk az újabb elöntésekre? A városok klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának módszerei és technológiái

2015.07.04. ... és várunk az újabb elöntésekre? A városok klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának módszerei és technológiái A városok klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának módszerei és technológiái % 100 földrengés viharok 90 80 70 60 50 40 15 63 95 árvíz egyéb 14 112 602 MunichRe billiondollar hazards, 1961-2000 94 12 7

Részletesebben

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A

Részletesebben

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOL V Mi tekinthetı kistelepülésnek? MI A MEGHATÁROZÓ KRITÉRIUM: LAKOSEGYENÉRTÉK VAGY LAKÓSŐRŐSÉG 1 Kistelepülés: < 2000 LE (?) 2335

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

szennyvízelhelyez zelhelyezése

szennyvízelhelyez zelhelyezése Dr. Dulovicsa Dezső PhD. c. egyetemi tanár Tolmács település szennyvízelhelyez zelhelyezése Tolmács település s a < 2000 lakos (LE) nagyságrendi grendi kategóri riába tartozik A településen található 340

Részletesebben

Monitoring gyakorlati szempontok

Monitoring gyakorlati szempontok 1 MIKE URBAN Városi lefolyás modellezése Monitoring gyakorlati szempontok Készült az projekt keretében, a DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával 1 Monitoring gyakorlati szempontok Bevezetés A monitoring

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

MaSzeSz Konferencia Lajosmizse 2011.május 17-18. 18. Szeged csatornázása és szennyvíztisztítása eredmények tapasztalatok Mit terveztünk? 391 km csatorna, 14 353 db ingatlan bekötés 36 db közbenső átemelő,

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

A zöldtetők szerepe a csapadékvíz felhasználásban és átmeneti tározásában a városi területeken. Mrekva László okleveles építőmérnök

A zöldtetők szerepe a csapadékvíz felhasználásban és átmeneti tározásában a városi területeken. Mrekva László okleveles építőmérnök A zöldtetők szerepe a csapadékvíz felhasználásban és átmeneti tározásában a városi területeken Mrekva László okleveles építőmérnök A települési vízgazdálkodás kapcsolódásai (Gayer, 2005) 2 3 a mai városi

Részletesebben

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése Instacioner kazán füstgáz mérése A légszennyezés jelentős részét teszik ki a háztartási tüzelőberendezések. A gázüzemű kombi kazán elsősorban CO, CO 2, NO x és C x H y szennyezőanyagokat bocsát ki a légtérbe.

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Előadó: Varvasovszki Zalán technológus FEJÉRVÍZ ZRt. Bevezetés FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Általánosságban elmondható,

Részletesebben

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért Felsőoktatási együttműködés a Felsőoktatási együttműködés a Dr. Kristóf János Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14. Főkedvezményezett : Pannon Egyetem Kedvezményezettek: Eötvös József Főiskola

Részletesebben

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer.

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Hydro BG Bioszféra Montreál/Kanada Fenntarthatóság a tökéletességben green Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Szűrőágyas folyóka green A FILCOTEN green kiszűri a szerves és szervetlen szennyeződéseket a

Részletesebben

hír 2005 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja szeptember október TARTALOM

hír 2005 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja szeptember október TARTALOM hír CSATORNA 2005 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja szeptember október TARTALOM MASZESZ Hírhozó... 2 Dr. Gayer József: A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete Magyarországon és a Duna-vízgyüjtõkerületben...

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont

Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont Pannon Egyetem Előadó: dr. Rasztovits Zsolt Edgár dr. Domokos Endre Thury Péter ELŐZMÉNYEK Környezetmérnöki Intézet

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Települési szennyvíztisztítás és csapadékvíz gazdálkodás

Települési szennyvíztisztítás és csapadékvíz gazdálkodás Települési szennyvíztisztítás és csapadékvíz gazdálkodás Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Dr. Clement Adrienne Egyetemi docens Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Dr. Márton László PhD 1022 BUDAPEST, HERMAN O. U. 15. Tel.: 06/30/3418702, E-MAIL: marton@rissac.huc A levegőből

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSA A FELSZÍNI CSAPADÉKVÍZ-LEFOLYÁS SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉGÉRE

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSA A FELSZÍNI CSAPADÉKVÍZ-LEFOLYÁS SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉGÉRE Dr. Buzás Kálmán A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSA A FELSZÍNI CSAPADÉKVÍZ-LEFOLYÁS SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉGÉRE Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Somlyódy László egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Budapest

Részletesebben

A modern fejlesztési terv /Master Plan/

A modern fejlesztési terv /Master Plan/ 4.5 4.0 3.5 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0 9.5 9.0 8.5 8.0 7.5 7.0 23 24 2930 0.0 50.0 100.0 150.0 200.0 250.0 300.0 0.0 0.0 450.0 500.0 550.0 600.0 650.0 700.0 750.0 800.0 850.0 900.0 950.0 1000.0 OK7 38

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

hír 2005 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja szeptember október TARTALOM

hír 2005 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja szeptember október TARTALOM hír CSATORNA 2005 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja szeptember október TARTALOM MASZESZ Hírhozó... 2 Dr. Gayer József: A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete Magyarországon és a Duna-vízgyüjtõkerületben...

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM AZ ASZÁLY ÉS S A SZÁRAZOD RAZODÁS S MAGYARORSZÁGON GON KECSKEMÉT, 9. OKTÓBER 7. ELSZÍNI VIZEINK ÉS S A KLÍMAV MAVÁLTOZÁS Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGEYTEM VÍZI

Részletesebben

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Rikker Tamás tudományos igazgató WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. január 17. Kis történelem 1920-as években, a Bell Laboratórium telefonjainak

Részletesebben

MSZ EN 1610. Zárt csatornák fektetése és vizsgálata. Dr.Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens. Dulovics Dezsőné dr főiskolai tanár

MSZ EN 1610. Zárt csatornák fektetése és vizsgálata. Dr.Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens. Dulovics Dezsőné dr főiskolai tanár MSZ EN 1610 Zárt csatornák fektetése és vizsgálata Dr. Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens, Dulovics Dezsőné dr. főiskolai tanár, Az előadás témakörei: -alkalmazási terület, fogalom meghatározások, általános

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,

Részletesebben

Tisztelt Dobossy Gáborné!

Tisztelt Dobossy Gáborné! Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1 1 Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata 2 Az elektrosztatikus feltöltődés folyamata -érintkezés szétválás -emisszió, felhalmozódás -mechanikai hatások (aprózódás, dörzsölés, súrlódás)

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK DR. SZAKÁCSNÉ DR. FÖLDÉNYI RITA EGYETEMI DOCENS TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0015 Felsőoktatási együttműködés

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p A vízgazdálkodás aktuális kérdései B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p bemutatása Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Ökológia, környezetvédelem,

Részletesebben

VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE

VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE 1. Ivóvízellátás A településen közüzemi vízmû és vízhálózat üzemel. A szükséges ivóvizet 2 db mélyfúrású kút biztosítja. A kutak vize vas és mangántartalmú, vízkezelést tesz

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése a Sió vízgyűjtőjére

Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése a Sió vízgyűjtőjére MTA VEAB Biológiai Szakbizottság, Vízgazdálkodási Munkabizottsága Előadóülés, 2015. február 10., Győr Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése

Részletesebben

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783 30 ÉV Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése Több napelem, több energia Csak egyszer kell megvenni, utána a villany ingyen van! 1m 2 jóminőségű napelem egy évben akár 150 kwh villamos energiát

Részletesebben

CHARACTERIZATION OF PEOPLE

CHARACTERIZATION OF PEOPLE CONFERENCE ABOUT THE STATUS AND FUTURE OF THE EDUCATIONAL AND R&D SERVICES FOR THE VEHICLE INDUSTRY CHARACTERIZATION OF PEOPLE MOVEMENT BY USING MOBILE CELLULAR INFORMATION László Nádai "Smarter Transport"

Részletesebben

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén

Részletesebben

FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE. Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged

FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE. Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged TÁRSASÁGUNK A FŐMTERV ZRT. A közlekedés minden szakterületében részt veszünk Kötöttpályás tervezési tevékenységeink Közúti

Részletesebben

SCM 012-130 motor. Típus

SCM 012-130 motor. Típus SCM 012-130 motor HU ISO A Sunfab SCM robusztus axiáldugattyús motorcsalád, amely különösen alkalmas mobil hidraulikus rendszerekhez. A Sunfab SCM könyökös tengelyes, gömbdugattyús típus. A kialakítás

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

A Víz Keretirányelvhez kapcsolódó nehézfémek vizsgálata felszíni vízben 2011. évi PT-WFD jártassági vizsgálatról

A Víz Keretirányelvhez kapcsolódó nehézfémek vizsgálata felszíni vízben 2011. évi PT-WFD jártassági vizsgálatról VITUKI Nonprofit Kft. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési Csoport 1095 BUDAPEST, Kvassay Jenő út. 1. Tel: 06-1-215-6140/2199, m. Fax: 06-1-215-6046 E-mail: mecs@vituki.hu. Web: www.vituki.hu/mecs. Cjsz.:

Részletesebben

Tiszta víz - tiszta élet. Kutatói elmélyültség mérnöki találékonyság. Clear Water clear life. Empowered bydevoted research & creative engineering.

Tiszta víz - tiszta élet. Kutatói elmélyültség mérnöki találékonyság. Clear Water clear life. Empowered bydevoted research & creative engineering. Tiszta víz - tiszta élet. Kutatói elmélyültség mérnöki találékonyság. Clear Water clear life. Empowered bydevoted research & creative engineering. BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vízi Közmû

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány

Részletesebben

RAINSPOT. Utcai víznyelő RAINSPOT

RAINSPOT. Utcai víznyelő RAINSPOT RAINSPOT Utcai víznyelő RAINSPOT 306 REHAU csatornatechnika Több generációra szóló biztonság Tartalomjegyzék REHAU csatornatechnika Terméktulajdonságok és előnyök................................ 308 Termékváltozatok................................

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 009. május. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók

Részletesebben

SCM 012-130 motor. Típus

SCM 012-130 motor. Típus SCM 012-130 motor HU SAE A Sunfab SCM robusztus axiáldugattyús motorcsalád, amely különösen alkalmas mobil hidraulikus rendszerekhez. A Sunfab SCM könyökös tengelyes, gömbdugattyús típus. A kialakítás

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben