1987. XLI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1987. XLI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM"

Átírás

1 1987. XLI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM XLI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Ötven esztendı Bízó szívvel, de egyben a soproni ember hagyományos megfontoltságával indítjuk meg ezt a lapot, abban a meggyızıdésben, hogy arra szükség van. Ötven esztendıvel ezelıtt e szavakkal indította útjára a Soproni Szemlét alapítója, Heimler Károly. A Soproni Szemle akkoriban az 1869-ben alapított Városszépítı Egyesület kiadásában, nemegyszer az alapító költségén jelent meg. Az közti évek kényszerő szünete után Sopron Város Tanácsa vállalta a város és az egykori vármegye egész területe kutatásának a támogatását, amibe 1981-ben a közben újjáélesztett Városszépítı Egyesület is bekapcsolódott. A Soproni Szemle a múltban is, a jelenben is kettıs feladatot vállalt: egyrészt közzétette és közzéteszi a helyi és a nem helyi, sıt a határon túli kutatóknak a helytörténeti folyóirat profiljába esı tanulmányait, figyelemmel kíséri a profiljába tartozó hazai és külföldi irodalmat, másrészt vállalja a tudományos helytörténeti ismeretterjesztést, a jelen olyan adatainak rögzítését, amelyek az utókor kutatója számára mai korunk megismeréséhez tanulságosak, esetleg fontosak lehetnek. Az új félszázad, folyóiratunk 41. évfolyamának küszöbén köszönetet mondunk Sopron Város Tanácsának, a Városszépítı Egyesületnek, munkatársainknak, a nyomdának, és nem utolsó sorban elıfizetıinknek támogatásukért. Kérjük ıket, hogy e támogatásukat ezután se vonják meg tılünk. A SZERKESZTİBIZOTTSÁG XLI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM / Csapody István: A soproni Lövérek növényvilágai 2Csapody István: A soproni Lövérek növényvilágai *(1) Esténként, amikor a várost délrıl és délnyugatról átkaroló hegyek amfiteátrumában kigyulladnak a szanatóriumok, üdülık, villák és a Szabadság-körút fényei írta 1962-ben jeles soproni írónk, Becht Rezsı 1(2), a képzelet eljátszhat azzal a gondolattal, hogy hét évszázad elıtt ezen a tájon, a határt ırzı királyi nyilasok településében, a villa Luerben csak egy-két rossz mécses pislogott, és a vad vidék szélvédte zúgaiban ırtüzek lobogtak. Ez a terra Luer azóta is megırizte nevét, melyet hivatalosan ugyan»lıvér«-nek ejtenek, azonban a soproniak, ragaszkodva a sokszázados hagyományhoz,»ı«-vel és»e«-ve1»lıver«-nek mondanak. A Lıverek ma is azt a területet jelenti, amely a Sopront átszelı vasúti sínektıl délre terül el és szelíd hullámokban az Egeredi-dombtól a Károly-magaslat lába mentén a Vas-hegy és a Nándor-magaslat erdıs oldaláig terjed. Ezen a tájon laktak a 13. század végéig a lövérek vagy lövészek, tehát a királyi határırök, Lövér nevő falujukban. Ebbıl a területbıl lett a XIX. század polgáriasodó világában a kertek 1

2 százainak különleges együttese. Kialakulásuk a város pereméig lenyúló várisi és sörházdombi tölgyesek és az ıshonos, de erıs kultúrhatás alatt álló szelídgesztenyések birtokbavételével olykor azok rovására kezdıdött; ennek nyomai hellyel-közzel napjainkban is fellelhetık. Tudjuk pl., hogy a Villa-sor telkeit Muck András városi erdımester 1896-ban a Spangenwald, vagyis a Szálaserdı, a mai Várisi-tölgyes parcellázásával alakította ki. 1. Azt, hogy a soproni Lövérek elsısorban gyümölcsösök voltak, s ezt a vonásukat mindvégig megırizték, a hagyományon és a mai fás növényanyagukon kívül írásos bizonyítékok támasztják alá. Legjelentısebb ezek közül az 1740-ben keletkezett Flora Semproniensis, legelsı hazai, helyi, kéziratos flóramővünk, Loew Károly Frigyes orvos és Deccard Kristóf János líceumi rektor tollából. A munka ugyanis külön részben, 18 oldalon, 11 szakaszban foglalkozik a Sopron környékén termesztett gyümölcsfajokkal és fajtákkal De craestentia arborum fructiferarum in agro Semproniensi occurentium et industria cultorum címmel, Deccard tanulmányai és válogatása alapján (ob delectationem studii herbarii conscripta et consignata). Ez a mindezideig kellı figyelemre nem méltatott, gyümölcstermesztési szempontból feldolgozásra érdemes összeállítás a Sopron környékén akkor termesztett alma, körte, birs, ıszi- és sárgabarack, cseresznye, szilva, eperfa, mandula, szelídgesztenye, dió és mogyoró fajokról, ill. fajtákról szól, s különös részletességgel sorolja fel az alma- és körtefajták helyi német elnevezéseit. 2(3) A Lövérek ez elsı, haszonkert korszaka a kezdetektıl a múlt század 60-as évekig tartott és a gyümölcsösök területi kialakulásával járt együtt. Gyümölcsösök másutt is voltak, szebbek is, számosabbak is, de csak itt, csakis ezen a hullámos, ringó, ezerarcú tájon lesz a kertbıl lıver: felfokozott kert 3(4), vagyis 3olyan kert, amelyben cseresznyeéréstıl birsalmaszüretig mindig és mindenfajta gyümölcs megterem. A mai értelemben vett elsı gyümölcsöskertet Bredetzky Sámuel (1805) 4(5) éppen fentiek alapján megítélésem szerint túlságosan késıre az 1800 körüli évekre teszi, s azt írja, hogy az elsı gyümölcsöst bizonyos Springer úr telepítette a mai Gesztenyés-út környékén, az egykori Töpler- vagy Rácz-lıver helyén. Ekkor és ettıl kezdve jelennek meg a Lövérekben a nemes téli alma (Malus pumila var. domestica) alapfaj nemesítésébıl máig is fellelhetı, tájfajtákká alakult almafajták közül, koraiakból a húsvéti rozmaring, a nyári csíkos főszeres, az asztraháni piros és a nyári fontos; jóval nagyobb számban szerepeltek azonban a tartós téli fajták, amelyeket a kora ısszel érı sárga bellefleur vezetett be, s fontosabbjai a téli piros pogácsa, a bır- és tafotaalmák, a kanadai, a muskotály és a bleinheimi ranett, a nemes masánszki, a londoni pepin, a fehér kálvill, az arany parmen, a Török Bálint, ritkábban a batul és a sóvári voltak 5(6). Érdekes, hogy a jonatán késıbbi jövevény kertjeinkben és Sopronbánfalva kivételével általában nem vált be. 6(7) Körték közül (Pyrus communis ssp. sativa) minden valamirevaló soproni lıvernek elmaradhatatlan tartozéka volt a búzaérı és a nyári Kálmán-(Kármán-) körte, a Bonne Louise (Jó Lujza), a Vilmos- és a császárkörte, az Angoulême-hercegnı, a mézeskörte (olykor vörös béllel), a Six-vajkörte és az Alexander Birn, a sózó, a Bosc-kobak és a téli Kármán-körte. Kár, hogy ezeket a fajtákat ma már lassan kiszorítják a faiskolákból vásárolt konzum-fajták, amelyek sajátos viszonyaink között idegenek, s ezért nem mindig váltják be a hozzájuk főzött reményeket. Nem pomológiáról lévén szó, nem kívánok részletesen foglalkozni a cseresznye (Cerasus avium var. juliana és var. duracina) és a meggy (Cerasus avium ssp. acida) fajtáival, de szeretném hangsúlyozni a Prunus cerasifera (domestica) ssp. italica alakkörébe tartozó fajtákat, amelyek dobzó, zöld ringló, cseresznyeszilva, lószemő szilva és egyéb elnevezéseken éppúgy részei voltak, fıleg a Felsı-Lövérek gyümölcsfa-állományának, mint a kerti szilvák (Prunus domestica) alfajai (ssp. insititia, ssp. domestica) fajtái, pl. a nyári aszaló, az olasz kék vagy a besztercei szilva. Sokkal kevésbé kultiválták ebben az idıben az ıszibarackot (Persica vulgaris ssp. 2

3 vulgaris, ssp. laevis), az ún. francia barack pedig jóval késıbbi. A soproniak tudták, hogy klimatikusan és mészigénye révén a hővös és kötött agyagtalajra még az igénytelen küllemő, zöldes, de józamatú ún.,,poncichter-barack sem való, mint ahogyan a mandula (Amygdalus communis) is a Fertı-melléki táj szılıinek sajátja. Nem mondható el ugyanez a sárga- vagy kajszibarackról (Armenia vulgaris), amelybıl utóbb valóságos plantázsokat hoztak létre, pl. az egykori Szederkert (Seidenplantage) néven ismert, Meyne János-féle faiskola helyén, 1918 és 1927 között. 7(8) Egészen különleges hely illette s illeti meg ma is lıvereinkben a mediterrán jellegő s a soproni vénasszonyok nyarához alkalmazkodó, az ıszi hımérsékleti másodmaximumot hasznosító naspolyát (Mespilus germanica) és a kelet-mediterrán származású birsalmát, ill. birskörtét (Cydonia oblonga var. maliformis, var. piriformis). Ugyanígy a Lövérek elsı 4korszakából jellemzı a manapság már megfogyatkozott, de méretes házi berkenye (Sorbus domestica) is, amelynek utolsó mohikánjai a Felsılövér u. 25. alatt (Nelky-, ill. Imrédy-lıver), a Honvéd u. 32., a Winkler u. 5. alatti Rácz-lıverben és a Villa-sor, ill. a Városligeti út sarkán állnak; megırzésük elsırendő feladat. A csonthéjasok közül mindig jelen volt a szelíd dió (Juglans regia) több fajtája (pl. papírhéjú, vörösbélő stb.) és a mogyoró (Carylus avellana), mely utóbbinak piroslevelő, vérmogyoró változatát (C. maxima cv. purpurea) egyúttal dísznövénynek is ültetik. Külön kell szólni a szelídgesztenyérıl (Castanea sativa), mely a zárt kertek szélén mindenütt, Kıszeg, Cák, Velem gesztenyéseihez hasonlóan összefüggı állományban van jelen, s ıshonos abban a praenorikumi flórasávban, amely Szlavóniától a nyitrai Zobor-hegyig húzódik. 8(9) Mai állományai ültetvényszerőek, maróni fajtái fıleg Fraknóról származnak 9(10), növényföldrajzi spontaneitása azonban vitathatatlan. 10(11) Szelídgesztenye ma is csaknem minden lıverben nı, nagyobb ligetei már csak a Felsı-Lövérekben, a Vas-hegy oldalán, az Alm mögött, a Hársfa sor és a Fenyves sor mentén (volt Prickler-féle lıver), a Tünde és a Csongor út között, (volt Scheffer Jenı-féle lıver), az Alsó-Lövérekben a Felsızsák úton (volt Márai-lıver), a Honvéd út és a Gesztenyés út sarkán, végül a Deákkúti úton (volt Bedy-féle lıver) találhatók. Másfél évtizede állományait betegség, feltehetıen egy farontó gombafaj, az Endothia parasitica és a sárga fakín (Loranthus europaeus) pusztítja, ezért a Soproni Városszépítı Egyesület gesztenye-suháng akciója minden támogatást és elismerést megérdemel. (A gesztenyések sajátos és gazdag növényzetével itt nem foglalkozom). A Lövérek gyümölcs- és haszonkert korszakába tartozik, hogy eleink a fák mellett kezdettıl fogva bogyós terméső bokrokat is telepítettek. Csak emlékeztetni szeretnék az utakat tipikusan szegélyezı vörös ribiszkére (Ribes vulgare, R. rubrum), az egresre (Ribes grossulaira, R. uva-crispa) és a málnára (Rubus idaeus). A mai Csepel SZOT-üdülıvel szemben lévı terület (a KPVDSZ tartozéka) amely a két háború között Gruber-féle faiskola néven volt ismeretes, volt ezeknek a bokroknak anyatelepe. A fekete ribiszke (Ribes nigrum) újabb lelemény, mint ahogyan a narancsvörös borbogyó (Rubus foeniculasius) és a fekete földiszeder (R. fruticosus) fajtestvérei (pl. a R. ursinus) valamennyien a málna rokonai is csak a háború után jelentek meg kertjeinkben. A gyümölcsösök kialakulásával egyidıben, tehát a Lövéri kertkultúra elsı szakaszában megközelítıleg a Bach-korszak végéig, ill. a kiegyezésig (1867) alakultak ki a módosabb polgárcsaládok birtokába került, olykor több holdat kitevı lıverek élısövényei is. Az élısövények azóta kertépítészeti jellemzıi és meghatározói a Lövéreknek, olyannyira, hogy nélkülük igazi lövér nincs. Eltőnésüknek sajátos módon napjainkban vagyunk tanúi; róluk még részletesebben szólok. 3

4 51. Jellegzetes villa 2. Bár nem állítható, hogy elıdeink a haszonkert megteremtésével együtt a szemet gyönyörködtetı díszfákat, díszcserjéket és lágyszárú dísznövényeket elhanyagolták volna, ezek tömeges és látványos telepítése mégis a Lövérek második, 6az 1860-as évektıl az I. világháborúig terjedı korszakára jellemzı. Ebben az idıben, a korai kapitalizmus idıszakában ugyanis a tehetısebbek már nyaralókat, verandás villákat építenek kertjükbe; nemcsak gyümölcsért mennek ki a Lövérekbe, hanem nyaranta kint is laknak, és több társadalmi csoportosulás is célul tőzte ki a város, s evvel együtt a Lövérek szépítését ben az ún. Lıverbizottság programjává teszi a közkedvelt sétautak fásítását; 1864-ben megalakul a Városszépítı Bizottság, amelybıl 1869-ben Flandorffer Ignác szervezésében és elnökletével a máig tevékenykedı 4

5 Soproni Városszépítı Egyesület fejlıdött; a tanács pedig saját kebelébıl ápr. 8-án egy Díszkertészeti Bizottságot hívott életre 11(12). Nem feladatom most ezek tevékenységének részletezése, mindössze jelzem, hogy említettek buzgóságából elsınek júl. 31-én a késıeklektikus Neuhof-tól (1899-tıl Erzsébet-kertnek hívják) a Felsı-Lövérekbe és Nándor-magaslat felé vezetı utakat kislevelő hárssal (Tilia cordata) és mezei szillel (Ulmus minor) fásították, ben a Deákkúti utat és a Hársfa sort, 1880-ban a Cseresznye sort és a Felsılövér utat szegélyezték cseresznye-, ill. hársfákkal. 12(13) nov. 2-án Kugler Henrik lıvertulajdonos a Városszépítı Egyesületnek és a Lıverbizottságnak javasolta, gondoskodjanak arról, hogy a lıverkertek idegenek számára is szépek legyenek. Ajánlása szellemében Printz Ferenc 1888-ban saját költségén megépíttette a Brandl- és Proszwimmer-lıverek között a mai Panoráma utat (amelyet ezért sokáig Printzstegnek neveztek), Mészáros Gusztáv önkéntes győjtést szervezett fasorok ( allék ') ültetésére és 1896-tól kezdve a Villa sor telkein Schiller János ( ) emeletes faverandákkal és fából faragott erkélyekkel díszített, klasszicista és romantizáló villákat épített, az elıkertekben sok fenyıvel. 13(14) 5

6 72. Kerekeskút az elmaradhatatlan puszpángsorral A szépítési törekvések, az esztétikai szempontok tudatos keresése és érvényesítése szerencsésen összeesett a századvég dendrológiai divatjával. Ez a divat egyrészt a sziléziai, cseh és német fenyvesítési törekvésekhez kapcsolódva azt eredményezte, hogy a kertekbe bevonultak díszfaként az állományalkotó erdészeti haszonfák, így a lucfenyı (Pica abies), a jegenyefenyı (Abies alba), a vörös- (Larix decidua), az erdei- és a feketefenyı (Pinus sylvestris, P. nigra), meg még a tiszafa (Taxus baccata) másrészt az északamerikai és keletázsiai örökzöld divatfák. Utóbbiak kultusza Bécs közvetítésével ért Sopronba, s nyomában megjelent a Sierra Nevada-hegységbıl származó mammutfenyı (Sequoiadendron giganteum) az 1899-ben a Vághy-féle kerttel bıvült Erzsébet-kertben, 14(15) a Zettl (-Langer)-lıverben (Hársfa sor 7.) utóbb a 6

7 Cavallár-Zergényi-lıverben (Deákkúti út 2 4.). A közkedvelt jegenyefenyıhöz ekkor társul a kaukázusi, az óriás és az andalúziai jegenyefenyı (Abies nordmanniana, A. grandis, A. pinsapo), a hazai Pinus-fajokhoz a himalájai selyemfenyı (P. wallichiana; syn.: P. grifitthii, P. excelsa) és a kanadai Sziklás-hegységbıl való simafenyı (P. strobus). Megjelenik a gyantás cédrus (Heydera/Calocedrus = Libocedrus/decurrens), majd az Atlasz-hegységbıl származó Cedrus atlantica, amelynek divatja ma növekvıben van. A pacifikus Amerikából importált nutka-hamisciprus 8(Chamaecyparis nootkatensis) a Zettl-lıver, a szavára-hamisciprus (Ch. pisifera cv. filifera) a Schwartz-lıver (Csongor u. 6.) nevezetességévé válik, és a kanadai zöld doglász (Pseudo tsuga menzlesii var. viridis) a Winkler u. 5. számú telken nı városképileg meghatározó csoporttá s a századforduló a Villasorra kitelepített Szt. János-kápolnát övezi. Ezek sorsa sajnos megpecsételıdött, de a Hackstock-, ill. Renner-lıverek (Szabadság körút 3 5.) alatt egy még dacol az uralkodó szelekkel. Ez az az idı, amikor sajátos arborétumok szervezıdnek, mint amilyen a Zettl-Langer lıver és az Erzsébet-kert mint városi közpark 15(16), azután a Hadapródiskola kertje, ma az Erdészeti és Faipari Egyetem védett Botanikus Kertje. Az exótákból egy-egy nevezetes példány a Töpler-, Zergényi-, Schwartz-, Willerding-, Proszwimmer- stb. lıverekbe is jutott, Flandorffer Ignác tiszafáiról, Wallner Ignác lıverének oregonciprusairól (Chamaecyparis lawsoniana) és életfáiról (Thuja/Biota/ orientalis) nem is beszélve. A tőlevelő örökzöldek mellett divatossá vált több lombhullató díszfa is. Így a távolkeleti páfrányfenyı (Gingko biloba), a napjaink sózását kitőnıen viselı japánakác (Sophora japonica), és a sárgafa (Cladrastis lutea), mely utóbbiból éppúgy a legidısebb és legméretesebb példány Sopronban él (Zettl-lıver), mint a liliomfából (Magnolia soulangiana Willerding-lıver, Fenyves sor 8.). És ekkor, a második lıver-korszakban tőnik fel a lıverek klasszikus elemeként a nyírott buxus, a puszpáng. Ha igaz, hogy a lıverek olyan, sövénykerítéssel határolt gyümölcsösök, amelyekben örökzöld fenyık dísznövényekkel élnek együtt, akkor az is igaz, hogy Buxus sempervirens nélkül nem volt lıver elképzelhetı. A puszpáng jól nyeshetı, alakítható, alkalmas virágágyak szegélyezésére és önálló díszítıelemként. Nyugat-Európában különösen a francia parkstílus korában kedvelték gömb- vagy hasábra vágott élıfalait hozzánk az angol parkstílus utolsó periódusában érkezett, és alacsony szegélyként a villák elıterében sok helyen mindmáig fennmaradt (pl. Felsızsák, Csongor út; Honvéd út, Lánzséri út; Galagonya köz stb.). A buxus mellett jellemzıvé váltak a futónövények. Az oromzatos villákhoz csatolt nyílt verandákat és kerítéseket befuttatják az észak-amerikai trombitafolyondárral (Campsis/Tecoma radicans), amelynek levelei páratlanul szárnyaltak, narancssárga, vagy skarlátvörös tölcsérvirágai bogernyıs csoportokban állanak. Csaknem ugyanilyen kedvelt lugas- vagy verandanövény ettıl az idıtıl kezdve a kínai eredető lilaakác vagy glicinea (Wisteria sinensis); látványa mindig egy kicsit a táblabírák és dédanyáink világát, Jókai regényeinek hangulatát idézi. Jól megfér vele a komorabb borostyán (Hedera helix), mely rejtettebb lıverek szerényebb lakait úgy futja be termıre fordult, idıs bozótjával, mintha az tartaná össze a fürdıházat, s nem a falak ıt. A sort egy amerikai télálló, sárgásvörös terméső kecskerágóféle, a Celastrus scandens zárja; tudomásom szerint utolsó példányát évvel ezelıtt vágták ki a Julianeum (ma Szt. Margit Plébánia, Gesztenyés u. 2.) bejáratánál. A csupasz falfelületeket beborító amerikai és japán vadszılık (Parthenocissus pubescens, P. tricuspidata) és az Ampelopsis weitschii késıbbi divat gyermekei. Figyelemreméltó, hogy a Ferenc József-i korszaktól kezdve a lıverek, különösen a Felsı-Lövérek 7

8 növényállománya virágzó díszcserjékben is erısen gyarapodott. Jellegzetessé vált csaknem minden lıverben a sárgaakác vagy aranyesı 9(Laburnum anagyroides) és az aranyvesszı (Forsythia viridissima, F. suspensa). 16(17) Ugyancsak tavaszi cserje a zöld vesszıivel télen is díszlı japán babarózsa (Kerria japonica), amelynek ısibb, egyszerő virágú változata újabban kezd feltőnni. Májusban a jezsámen, tévesen jázmin (Philadelphus coronarius) és a szelencék vagy orgonák (Syringa vulgaris, S. persica) voltak tömegesek. Ezeket követte a pünkösdi rózsa (Paeonia officinalis, P. lactea, P. sufruticosa) és a labdarózsa (Viburnum epulus cv. roseum), mint a vadonnövı kányabangita meddıvé nemesített rokona, amelynek tömött, eleinte zöldes, késıbb hófehér, ritkán rózsás gömbjei úgy voltak jelen a nyárba hajló tavaszban, mint a gyöngyvirágcserjék és a rózsalonc. Gyermekkoromból jól emlékszem arra, hogyan dongták körül a karcsú és az érdeslevelő gyöngyvirágcserje (Deutzia gracilis, D. scabra syn: D. crenata) fehér, kívülrıl pirosló virágaitól roskadozó fürtjeit a méhek; valóságos cserjeerdıt alkotott egy-egy éves bokor, mert vagdosni nem volt divat: azt tartotta a hagyomány, hogy a virág a kertnek dísze, s nem vázába való. A rózsaloncot akkoriban senki sem ismerte ezen a néven, de még mai tudományos neve (Weigela florida) sem jött divatba, a klasszikus mőveltségő lövertulajdonosok Diervilla florida-nak szólongatták egymás közt, és napos helyre ültették, hogy sötét rózsaszínő, tölcséres harangjai minél pompásabb látványt nyújtsanak. Az ugyancsak Floridára utaló Calycanthus floridus és rokonai, így a nyugati főszercserje (C. occidentalis) már ritkább volt; ha a Csongor u. 4. sz. elıtt elmegyek, ma is érzem virágának és fahéjszerő kérgének furcsa illatát. De bódító illatot árasztott nyári estéken a jerikói lonc (Lonicera caprifolium) is, amelyrıl azóta sem tudom, miért kapta ezt a nevet, amikor déleurópai. A jellegzetes lıveri hortenziák (Hydrangea macrophylla) viszont Josephine Beauharnais-nak, Napoleon feleségének nevét ırzik, és rózsaszín, kék és fehér virágaik ma is nyílnak a Villa sortól a Csalogány közig mindenütt. A sort a jelentéktelen virágú, de egész télen át fehér terméseirıl könnyen felismerhetı hóbogyó (Symphoricarpus rivularis) zárta le. S még nem beszéltem a rózsákról, amelyeket mindig kedveltek és meg-megújuló divatrohamaik elıl egyetlen kertkapu sem maradt bezárva. Száz és száz változatban vannak azóta is jelen, a lıverek eredendı rózsaféléje azonban a szerény, lépcsıfeljáratokat, lugasokat borító, utak fölött átívelı futó- és bokorrózsa volt, azok közül is a Rosa chinensis. Még a századforduló táján, vagy valamivel utána, de mindenképpen az elsı világháborút megelızı idıben megjelentek azután a dalmát és szlovén virágárusok, akik a felvidéki drótostótokhoz hasonlóan vándorárusként mediterrán növényfajokat közvetítettek az akkor már minden újdonságon mohón kapó soproni kerttulajdonosoknak. 17(18) Általuk kerültek az elsı fügefácskák (Ficus carica) a Cavallár-, a Schwartz- és a Hertay-lıverekbe, s a soproniak hamar megtanulták, hogy ha bort akarnak készíteni termésébıl, akkor eleinte takarniuk kell. İk hozták ide az atlanti-mediterrán, fehérvirágú hunyort (Helleborus niger), annak is a korán nyíló változatát (var. praecox), amely Christrose néven vált ismertté, mivel hó alatt is, Karácsony elıtt már virágzik. İk tették divatossá a Dél-Dunántúl gyertyános-tölgyeseiben vadon nyíló májvirágot (Hepatica nobilis; syn.: Anemone hepatica), s talán még a nárciszt is, bár 10ennek divatja nálunk jóval korábbi kelető is lehet, országosan a török hódoltság idejére nyúlik vissza (lásd Babócsán a Basakert -et!). Figyelemre méltó, hogy ezidıtájt csak a fehér nárciszt (Narcissus poeticus) ültették, sorokban vagy ribizlibokrok sorai alá. A sárgavirágú csupros nárcisz (N. pseudonarcissus) még nem járta, késıbb, a két háború között vált divatvirággá a pompás nárcisz (N. incomparabilis) változataival együtt. A geofitonok, tehát a hagymás-gumós növények közül természetesen a Lövérek növényi kelléktárából sem hiányzott a hóvirág (Galanthus nivalis), a kétlevelő csillagvirág (Scilla bifolia), a császárkorona (Fritillaria imperialis) és a liliomok több faja (pl. Lilium candidum, L. regale, L. bulbiferum) sem. A 8

9 nıszirmokat fıként a kék Iris germanica alakcsoport képviselte, nyár végén a kardvirág (Gladiolus), a fehérvirágú apácaliliom (Hosta lancifolia) és a kékszínő nagy árnyékliliom (Holta plantaginea), a különbözı dáhliák (Dahlia sp.), ısszel az erdıkbıl betelepített, akkor még nem védett erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) voltak meghatározók. A tulipánokról (Tulipa) nem tudom, mikor kerültek a lıverekbe, Rapaics R. azt írja, 18(19) hogy divatja a 17. századig nyúlik vissza, Nádasdy Ferenc sárvári és Lippay János pozsonyi kertjéig (1667). A hagymásokon kívül természetesen más évelık is divatba jöttek. Így a páfrányok közül beültették az erdei pajzsikát (Dryopteris filix-mas.) és a hölgyharasztot (Athyrium filix-femina); legkorábban nyíló virágos növényfaj volt a bırnemő leveleirıl és halványlila virágairól jól ismert jégvirág (Bergenia crassifolia), tavasszal a hangyák által terjesztett törpe kankalin (Primula vulgaris; syn.: P.) és kerti változatai, gesztenyésekben a máig is tömeges tavaszi kankalin (P. veris; syn.: P. officinalis), a nyáron kellemes illatot árasztó lángvirág vagy flox (Phlox paniculata, Ph. drumondii), az évelı holdviola (Lunaria annua), amelyet becıtermése miatt Judás-pénznek hívtak és szárazvirágként télen is tartottak, a változatos alakú és színekben pompázó harangláb (Aquilegia vulgaris, A. longisepala), azután a fausti Margitvirág (Chrysanthemum leucanthemum, ma Leucanthenum vulgare) a kék iszalag Clematis x jackmenni, C. integrifolia), ısz felé pedig a különféle ıszirózsák, fıleg a kopasz és a mirigyes északamerikai fajok (Aster novi-belgii, A. novaeangliae), Halottak napja felé ballagva pedig a krizantémok bíborló, cirmos, lilás vagy citromsárga, törpe és magasbokros változatai, köztük az egyszerő, de minden divatot túlélı mádrafő (Chrysanthemum parthenium) a Felsı-Lövérekben és Bánfalván. A botanikával, ill. a kertészettel közelebbrıl nem foglalkozók számára érdektelen a további felsorolás; nem is lehet teljességre törekedni, s elegendı támpontjaink sincsenek arra nézve, vajon melyik növényfaj pontosan mikor vonult be a Lövérekbe. Csak annyit állíthatunk, hogy az említett növények bizonyosan és szorosan hozzátartoztak a Lövérek lényegéhez, csakúgy, mint az énekes madaraktól és tücsökciripeléstıl lüktetı békesség, nyáresteken a szentjánosbogarak villanásai, a századnyi csend, verandákon még a petróleum fénye, a kertekben pedig a kiskocsi. 9

10 113. A lövérek nélkülözhetetlen tartozéka az élısövény Ennek az idillnek az elsı világháború vetett véget, de csak az idill tőnt tova; megmaradtak a módos tulajdonosok, továbbéltek a gyümölcsfák és virágosabbak lettek a kertek. Lényeges változást legfeljebb a Lövér körút (ma Szabadság körút), a Winkler út és az Alsó-Lövérek utcarendszerének kiépítése jelentett, amelyhez ban a Lövér Szálló megépítése, a Lövér uszoda korszerősítése, 12a Hatvan-ház és a várisi zenepavilon járult. Elsı lépéseit ekkor tette meg a trianoni sokkot kompenzálni akaró idegenforgalom, ekkor született szabályrendelet az énekes madarak védelmében, a házi macska löveri számőzetésérıl, a sövénynyesés idejének szabályozásáról. Létrejött a Mika-féle lıver (Deákkúti út 4.), mint magánjellegő botanikus kert, amelynek védetté nyilvánításáról többször szó esett, s amely Mika Ferenc 10

11 halála után sajnálatos módon teljesen felszámolódott. Újabb növényfajok nyertek polgárjogot: piros bogyójú madárberkenyék (Sorbus aucuparia var. dulcis) kerültek a körút szegélyére; a kerítéseken megjelent (Scheffer Oszkár Károlymagaslati út 14. sz. alatti villájánál) a levéltelen, már enyhe teleken sárgán nyíló, valódi jázmin (Jasminum nuiflorum) és a pipavirág (Aristolochia durior; syn.: A. sipho), nyárutón tömegessé vált a tatáriszalag (Polygonum/Fagopyrum/ baldschuanicum), filagóriákon a hajnalka (Ipomea tricolor, I. purpurea) és az illatos lednek (Lathyrus odoratus). Bent a kertekben a fás növényanyag számottevıen gyarapodott, csak az ezüstfenyıt karolták fel jobban (Picea pungens, P. engelmanni), megpróbálkoztak az örökzöld és fagyérzékeny magyallal (Ilex aquifolium), cserjék közül elıszeretettel ültették a japánbirset (Chaenomeles japonica), a bajmócát (Spiraea x van houttei) és a nyári orgonát (Buddleia davidii, pl. a Lövér Szálló elıkertjében). Élettelibb volt a lágyszárú növényekben való gazdagodás (1. sz. tábl.); a felkapott fajok közül itt csak a pirosló hunyort (Helleborus purpurascens), a szívvirágot (Dicentra spectabilis), a lángliliomot (Hemerocallis fulva), a sárgaliliomot (H. lilio-asphodelus) és a sarkantyúvirágot (Tropeolum majus) említem. A virágágyakat és gruppokat molyhos madárhúrral (Cerastium tomentosum) és bársonyos tisztesfővel, nyuszifüllel (Stachys lanata) szegték. A hangsúly ekkor még az évelıkön volt, a soproniak sohasem a jelennek terveztek, szerették a tartós befektetést. A háború azonban figyelmeztetett a mulandóságra, jelentkeztek az egyéves dísznövények. Ez mutatkozik meg a II. világháború utáni idıszakban, amelyet a Lövérek harmadik korszakának nevezhetünk. 11

12 134. Fából készült kapu és élısövény egyre kevesebb található az átalakuló üdülınegyedben. A fényképeket Bummer Antal készítette 3. Ennek a korszaknak alapvetı vonása, hogy a lıverek megszőntek idıszakos nyári lakások lenni. A bombatámadások és háborús károk következtében megcsappant lakásállomány pótlására szükségessé vált a megmaradt villák téliesítése, állandó lakássá való átalakítása derítıkkel, csatornákkal és vezetékekkel. A háztartási hulladék elszállítását idıvel nagy munkagépek végezték. Elérkezett személygépkocsik elterjedésének korszaka, amely gyalogjárdákat nyelt el, élısövényeket tüntetett el és jellegkárosítással járt. Még mielıtt azonban mindezek bekövetkeztek volna, lényegesen megváltozott a Lövérek növényanyaga is. A kényszer-szukcesszió a háborút követı nincstelenség állapotából indult ki, amikor a kertekbe nem 12

13 dísznövényeket ültettek és exótákat neveltek, hanem az elöregedett gyümölcsfák között konyhakertek keletkeztek, a villák utcafrontján káposzta és burgonya termett Rudbeckia és Gladiolus helyett; sok örökzöld fenyı nem lombjával, hanem fájának melegével szerzett örömöt, s a csak vontatottan meginduló újjáépítés évei után lopództak vissza a petrezselyem helyére: a kerti szamóca, az egynyári virág, és a divatfenyık. Meghaltak, eltüntek, kertjük romlásába belepusztultak a régi kerttulajdonosok; újak és hagyományokat nem ismerı fiatal tulajdonosok léptek a régiek helyére, megkezdıdött a nagy családi löverek felaprózódása, amely az ismétlıdı és egyre szigorúbb hatósági elıírások ellenére részben még ma is tart. A Lövéreknek most már nemcsak az idillje, de a funkciója is megváltozott, mint ahogyan egy új életforma is kialakult. E változások közül egyesek kivédhetetlenek, szükségszerőek. Egy részük 14azonban nem nélkülözhetetlen s éppen ezek azok, amelyeknek jellegvédelmi szempontból elsırendő jelentıségük van. Ilyen az élısövények kérdése. Emlékeztettem már arra, hogy az élısövények úgy tartoznak a soproni Lövérekhez, mint kabáthoz a gomb. Nos, ezeket az élısövényeket a változatosság, a fajgazdagság teszi egyedülállóvá, hiszen 63 fás növényfaj alkotja ıket (2/ab. tábl.) Ezek a fajok tavasztól ıszig nemcsak védelmet nyújtanak, takarnak, hanem virágzásukkal és lombszínezıdésükkel, nyírott zöld felületeikkel esztétikai örömöt is nyújtanak, nem szólva zaj- és levegıtisztaság-védelmi szerepükrıl, oxigéntermelésükrıl, amelyre a tőlevelőek nem képesek. Az élısövények énekesmadaraink fontos fészkelıhelyei, s ezért nem pótolhatók újgazdag, betonoszlopos ráccsal, termésköves erıdítményrendszerrel vagy szegényes dróthálóval. El kell érnünk, hogy ott, ahol az élısövény eltávolítása elkerülhetetlen, ott az új kerítéssel egyidejőleg élısövényt is ültessenek és sövénykerítésen kívül kerítés csak fából készülhessen! A Lövérek növényanyagában az utolsó 40 esztendıben bekövetkezett változásokat a következıkben foglalhatjuk össze: a) a klasszikus növényanyag visszaszorult; b) új hullámként a Lövéreket is elérte az exóta örökzöldek divatja; c) tömegessé váltak az örökzöld lomblevelő fás növények; d) minden korábbinál nagyobb számban meghonosodtak az egynyári divatvirágok. Az említettek közül bıvebb magyarázatra az utolsó három szorul. Ami az exóta fenyık divatját illeti, a Lövérekben mindig voltak külhoni fenyık, de most a meglévı Abies fajok mellé a kaliforniai jegenyefenyı (A. concolor), a megszokott Picea-fajok mellé új ezüstfenyı-változat (Picea p. kosteriana) került, és sohasem ültettek annyi hamisciprust (Chamaecyparis), boróka- és tujafajt (Juniperus, Thuja) a Lövérekben, mint az elmúlt 20 év alatt. Ezek az örökzöld tőlevelő nemzetségek (3. sz. tábl.) forma- és színgazdagságuk miatt különleges kertépítészeti jelentıségre tettek szert; gömb- és oszlopalakjukkal, heverı ágaikkal, bizarr megjelenésükkel változatosságot hoztak, télen át is örökzöld kert illúzióját keltik és robbanásszerő elterjedésüket nagyüzemi elıállításuk segítette. Különösen nagy szerep jutott ebben a gróf Ambrózy-Migazzi István által Malonyán (ma Mlynany) elıállított, oszlop alakú tujának (Thuja occidentalis var. malonyana), az oszlopos Juniperus communis cv. stricta, J. c. cv. suecica borókáknak, a karcsú Cephalotaxus drupacea-nak, a hamisciprus testvérfajainak (Chamaecyparis obtusa, Ch. pisifera, Ch. thyoides stb.) és a terpedt ágú, henye habitusú, nehéz szagú, ill. virginiai borókának (Juniperus sabina, J. virginiana). A tő és pikkelylevelőekkel kapcsolatban (idevonva az Ericaceae család tagjait is) meg kell említenem Barabits Elemér korszakos tevékenységét, aki mind 13

14 szaporító és nemesítı tevékenységével, mind az általa létrehozott kertekkel (Fenyves sor, Alm) ennek az irányzatnak fókuszává vált. Tevékenységével függ össze a havasszépe, vagy közismert néven a Rhododendron (Azalea) fajok felkarolása is. Bár sem a soproni klíma, sem a Lövérek bádeni agyagtalaja nem kedvez tenyészetüknek, ma is találkozunk szép példányaikkal (Rh. ponticum, Rh. catawbiense, Rh. kaempferi), pl. az Egyetemi Botanikus Kert bejáratánál. Ami az örökzöld lomblevelő cserfajok invázióját illeti, csak kiemelten utalok a babérmeggy (Laurocerasus officinalis), a japán kecskerágó (Euonymus japonica) és a mahónia fajok (Mahonia aquifolia, M. bealei, x Mahoberberis neubertii) 15térhódítására, az örökzöld borbolyák (Berberis julianae, B. thunbergi) és madárbirsek (Cotoneaster horizontalis, C. integerrima) jelenlétére. A télálló bangiták (Viburnum utile, V. rhytidophyllum) közparkjainkból kerültek itt-ott a Lövérekbe, s ugyanúgy nem idevalók, mint a japánsom (Aucuba japonica) és a vadcitrom (Poncirus trifoliata). A lombhullató díszcserjék közül a ráncoslevelő rózsa (Rosa rugosa) nagyobb, a tőztövis (Pyracantha coccinea) mérsékelt, a díszribiszkék (Ribes alphinum, R. sanguineum) alárendelt szerephez jutottak. A divatvirágok tömeges beszivárgását illetıen, felsorolásukat táblázat foglalja össze (4. sz. tábl.). Legfontosabb családjaik a liliom-, amarillisz- és nısziromfélék (Liliaceae, Amaryllidaceae, Iridaceae), ahová a sáfrányok, kikiricsek, liliomok, nıszirmok tartoznak; a boglárkafélék (Ranunculaceae; ide tartoznak a szellırózsák, iszalagok, tündérfürt); a mákfélék (Papaveraceae; ide tartozik a keleti pipacs, sárga keltike, kakukkmák stb.); és a fészkesvirágzatúak (Compositae pr. p. Asteraceae; ide tartozik a cickafark, a kúpvirág, a napraforgó stb.). S ezzel seregszemlénknek nincs vége, mert állandóan érkeznek új és új fajok, amelyekkel meg-megújul a soproni Lövérek növényanyaga. Érdemes volna egyszer a teljes növénykatasztert elkészíteni! Még ennél is fontosabb és sürgısebb azonban, hatósági intézkedésekkel kiegészítve, megırizni a Lövérek igazi arcát. Hadd összegezzem erre vonatkozó javaslataimat: 1. Az elsıfokú építészeti hatóság szigorúan ırködjék a 360 öl-ben limitált teleknagyság és a beépíthetı zöldfelület aránya fölött; 2. Változatlanul maradjanak meg az élısövények, amelyek mellett csak tájbaillı fakerítéseket lehessen állítani; 3. Féltı gonddal óvjuk gesztenyéseinket és pótoljuk minden elpusztult egyedét; 4. Védjük és pótoljuk az idıs és méretes dísz- és gyümölcsfákat; 5. Ne törekedjünk az örökzöld exóták kizárólagosságára, hanem karoljuk fel ismét lombos fafajainkat; 6. Az elsıfokú természetvédelmi hatóság (OKTH) kapjon hatósági jogkört a tájképileg fontos, idıs és méretes fák kivágásának elbírálásában; 7. A város lakói és a Soproni Városszépítı Egyesület folyamatosan gondoskodjanak a lövéri tájjelleg fennmaradásáról. Függelék 1. A két világháború közötti idıben elterjedt fajok 1. Futók: tatár iszalag (Polygonum /Fagopyrum/ baldschuanicum) pipavirág (Aristolochia durior = A. sipho) 14

15 valódi jázmin (Jasminum nudiflorum, J. fruticans) hajnalkák (Ipomea tricolor, I. purpurea) illatos lednek (Lathyrus odoratus) 2. Örökzöldek: ezüstfenyı (Picea pungens, P. engelmannii) magyal (Ilex aquifolium) 3. Cserjék: gránátalma (Punica granatum) gyöngyvesszı (Spireae van houttei) japán birs (Chaenomeles japonica) nyári orgona (Buddleia davidii, B. variabilis) 164. Lágyszárú növények: a. Gyepszegélyben: menténg, téli zöld (Vinca minor) molyhos madárhúr (Cerastium tomentosum) nyúlfüle (Stachys lanata) b. Évelık (tavasztól ısz felé haladó sorrendben): pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) szívvirág (Dicentra spectabilis) jácint (Hyacinthus orientalis) bazsarózsák (Paeonia off., P. suffruticosa, P. lactif.) pázsitviola (Aubrietia cultorum) lángliliom (Hemerocallis fulva) sárgaliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus) sarkantyúvirág (Delphinium cultorum) sárgaviola (Cheiranthus cheiri) kerti viola (Matthiola incana) török szegfő (Dianthus barbatus) égı szerelem (Lychnis chalcedonica) magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata) kanadai aranyvesszı (Solidago canadensis) c. Szukkulensek (pozsgáslevelőek): jukka (Yucca filamentosa, Y. gloriosa) kövirózsa (Sempervivum tectorum, S. hirtum) varjúhájak (Sedum acre, S. album, S. fabaceum) nagy porcsinrózsa (Portulacca grandiflora) Egyéves fajok: kerti nenyúljhozzám (Impatiens balsamina) paprikavirág (Salvia splendens) sarkantyúka (Tropeolum majus) csodatölcsér (Mirabilis jalapa) mexikói kenderpakóca (Ageratum houstonianum) fülesternye (Lobularia maritima) 15

16 ernyıs tatárka (Iberis umbellata) petúnia (Petunia hybrida) kerti oroszlánszáj (Anthirrhinum majus) bársonyvirágok (büdöskék) (Tagetes erecta, T. paula) körömvirág (Calendula officinalis) pompás rézvirág (Zinnia elegans) évelı ıszirózsa (Callistephus chinensis) kakastaréj (Amaranthus caudatus) Divatnövények: sárga kokárdavirág (Gaillardia aristata) szépecske fajok (Coreopsis fajok) pillangóvirág (Cosmos bipinnatus) 172/a. A Lövérek élısövényeit alkotó növényfajok (tudományos nevükön) 1. Acer campestre 2. Acer platanoides 3. Acer pseudoplatanus 4. Acer tataricum 5. Aesculus hippocastanum 6. Berberis atropurpurea 7. Berberis vulgaris 8. Betula pendula 9. Biota (Thuja) orientalis 10. Broussonetia papyrifera 11. Carpinus betulus 12. Castenea sativa 13. Cerasus avium 14. Cerasus fruticosus 15. Clematis vitalba 16. Colutea arborescens 17. Cornus mas 16

17 18. Corpus sanguineus 19. Corylus avellana 20. C. avellana cv. atropurpurea 21. Cotoneaster horizontalis 22. Crataegus monogyna 23. Crataegus oxyacantha 24. Elaeagnus angustifolia 25. Elaeagnus umbellata 26. Euonymus europaeus 27. Euonymus verrucosus 28. Fraxinus excelsior 29. Gleditschia triacanthos 30. Hedera helix 31. Humulus lupulus 32. Laburnum anagyroides 33. Larix decidus 34. Ligustrum vulgare 35. Ligustrum ovalifolium 36. Lonicera caprifolium 37. Lonicera xylosteum 38. Morus alba 39. Parthenocissus quinquefolia 40. Picea abies 41. Polygonum baldschuanicum 42. Polygonum cuspidatum 43. Prunus domestica 44. Prunus spinosa 17

18 45. Pyracantha coccinea 46. Rhamnus cathartica 47. Robinis pseudacacia 48. Rosa cf. canina 49. Rosa rugosa 50. Rubus caesius 51. Rubus ideus 52. Sambucus ebulus 53. Sambucus nigra 54. Sorbus torminalis 55. Spiraea van houttei 56. Symphoricarpus rivularis 57. Syringa vulgaris 58. Taxus baccata 59. Tilia cordata 60. Tilis platyphyllos 61. Ulmus minor 62. Viburnum lantana 63. Viburnum opulus 182/b. A Lövérek élısövényeinek növényfajai (magyar nevükön) 1. Akác 2. Aranyesı 3. Bajmóca (gyöngyvesszı) 4. Bangita, kánya- 5. Bangita, ostormén- 6. Benge, varjútövis- 7. Berkenye, barkóca- 18

19 8. Bodza, fekete 9. Bodza, gyalog 10. Borostyán, közönséges 11. Cseresznye 12. Csepleszmeggy 13. Dudafürt, pukkantó, 14. Eperfa, fehér 15. Ezüstfa, ernyıs 16. Ezüstfa, keskenylevelő 17. Életfa, keleti 18. Fagyal, széleslevelő 19. Fagyal, vesszıs 20. Galagonya, csere- 21. Galagonya, egybibéjő 22. Gyertyán 23. Hárs, kislevelő 24. Hárs, nagylevelő 25. Hóbogyó 26. Iszalag, bércse- 27. Juhar, hegyi 28. Juhar, korai 29. Juhar, mezei 30. Juhar, tatár 31. Kecskerágó, bibircses 32. Kecskerágó, csíkos 33. Komló 34. Kökény 19

20 35. Kıris, magas 36. Krisztustövis 37. Lonc, jerikói 38. Lonc, ükörke 39. Lucfenyı 40. Madárbirs 41. Málna 42. Mogyoró, közönséges 43. Mogyoró, vöröslevelő 44. Nyír, bibircses 45. Orgona 46. Papíreperfa 47. Rózsa, bırlevelő 48. Rózsa, vad- 49. Som, húsos 50. Som, vörösgyőrő- 51. Sóskaborbolya, közönséges 52. Sóskaborbolya, vöröslevelő (dísz) 53. Szeder, hamvas 54. Szelídgesztenye 55. Szil, mezei 56. Szilvafa 57. Szulák, nagylevelő 58. Szulák, tatárka 59. Tiszafa 60. Tőztövis 61. Vadgesztenye 20

II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén

II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén Sorszám 1 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz ágak 2 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Beteg 3 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz

Részletesebben

BME CAMPUS FAFELMÉRÉSI LISTA. Törzs Ø (CM)

BME CAMPUS FAFELMÉRÉSI LISTA. Törzs Ø (CM) Sorsz. Latin név Magyar név Első csoport 001 Picea pungens f. glauca Ezüstfenyő 20 4 közepes 002 Syringa Vulgaris Orgona 20 4 szétágazó 003 Tilia Hárs 50 5 jó 004 Aesculus hippocastanum Gesztenye 70 7

Részletesebben

VESZPRÉM BELVÁROS REHABILITÁCIÓS TERVE I. ÜTEM FAÁLLOMÁNY TÁBLÁZATOS KIMUTATÁSA

VESZPRÉM BELVÁROS REHABILITÁCIÓS TERVE I. ÜTEM FAÁLLOMÁNY TÁBLÁZATOS KIMUTATÁSA Sorszám VESZPRÉM BELVÁROS REHABILITÁCIÓS TERVE I. ÜTEM FAÁLLOMÁNY TÁBLÁZATOS KIMUTATÁSA 2009. 06. 23-i MUNKAKÖZI ANYAG (Készítette: PressTonTerv Tervezőiroda, Göd, Hubayné Horváth Nóra, Meiszterné Kapisinszky

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelõ mezõgazdasági beruházásokhoz

Részletesebben

Gondolatok Jósvafő virágoskertjeiről - Sz. Tóth Erika -

Gondolatok Jósvafő virágoskertjeiről - Sz. Tóth Erika - Hagyományok kettős arca Gondolatok Jósvafő virágoskertjeiről - Sz. Tóth Erika - A hagyományoknak kettős arca van. Az egyik a múló idővel nemesedik, a másik lassan fakul és kopik. Mindkettő sokat mesél

Részletesebben

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 15/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. függeléke 1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5. (20) Veszélyességi zónák övezetére vonatkozó hatályos jogszabály: a veszélyes

Részletesebben

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI övezet alövezet Falusias lakóterület Nagytelkes beépítés Lf-1 Lf-1* Kistelkes beépítés Lf-2 Külső övezet Lf-3 Többlakásos beépítés Lf-4 Kervárosias lakóterület

Részletesebben

Kõszeg Város Polgármesteri Hivatala Kõszeg, Jurisics tér 8. Tervezõ: Dr. Józsa Miklósné... okl. kertészmérnök

Kõszeg Város Polgármesteri Hivatala Kõszeg, Jurisics tér 8. Tervezõ: Dr. Józsa Miklósné... okl. kertészmérnök Megbízó: Kõszeg Város Polgármesteri Hivatala Kõszeg, Jurisics tér 8. A dokumentációhoz 7 rajzi melléklet tartozik. 2.0 Aláíró-lap: Tervezõ: Dr. Józsa Miklósné... okl. kertészmérnök Lóránthné Karácsony

Részletesebben

Lukács Zoltán. Faiskola Telephely: 8092 Pátka, Újtanya Pf: 16 H 1214 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 324 Tel.: 06-22/722-710, Fax.

Lukács Zoltán. Faiskola Telephely: 8092 Pátka, Újtanya Pf: 16 H 1214 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 324 Tel.: 06-22/722-710, Fax. Lukács Zoltán Faiskola Telephely: 8092 Pátka, Újtanya Pf: 16 H 1214 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 324 Tel.: 06-22/722-710, Fax.: 06-22/722-020 Tisztelt Partnerünk. Engedje meg, hogy e levél keretében

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. /2012. (..) sz. önkormányzati rendelete

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. /2012. (..) sz. önkormányzati rendelete 150/2012. sz. elıterjesztés 1. sz. melléklete PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének /2012. (..) sz. önkormányzati rendelete a fák védelmének helyi szabályairól, illetve a fapótlási kötelezettségrıl

Részletesebben

Verőce Község Polgármestere. Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE. a Képviselő-testület 2012. október 16-i rendes ülésére

Verőce Község Polgármestere. Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE. a Képviselő-testület 2012. október 16-i rendes ülésére Verőce Község Polgármestere 2621 Verőce, Árpád út 40. - Tel: 27 / 350-033 - Fax: 27 / 380-381 - www.veroce.hu - Email: polghiv@veroce.hu Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE a Képviselő-testület

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Zirc, Rákóczi tér zöldfelületeinek módosított növénykiültetési terve Előadó: Ottó Péter, polgármester

Részletesebben

TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK

TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK TÁJRENDEZÉSI MUNKARÉSZ TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ALAPADATOK, TÉRSÉGI ADOTTSÁGOK Kemeneshőgyész község Veszprém megye északnyugati részén, a Marcal-folyó mentén fekszik. A település nyugati-északnyugati irányban

Részletesebben

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4.

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. 3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. számú Homlokzatszámítási minták 5. számú Őshonos növények 6. számú Régészeti

Részletesebben

Horváth Zs. (2003) Növényválasztás a kertben

Horváth Zs. (2003) Növényválasztás a kertben Horváth Zs. (2003) Növényválasztás a kertben A házi és nyaralókertek területének viszonylag kis mérete lehetıséget ad a részletek aprólékos átgondolására, megvalósítására. A kert több mint különbözı növények

Részletesebben

Törzsátmérő. összesen (cm)

Törzsátmérő. összesen (cm) VESZPRÉM BELVÁROS REHABILITÁCIÓS TERVE KIVÁGANDÓ FÁK LISTÁJA ÉS A KIVÁGÁSOK ESETI INDOKLÁSA 2009. 06. 22. MUNKAKÖZI ANYAG (Készítette: PressTonTerv Tervezőiroda, Göd, Hubayné dr. Horváth Nóra, Meiszterné

Részletesebben

A jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A-013-020 hrsz. 095/1. A-002-009, 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz.

A jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A-013-020 hrsz. 095/1. A-002-009, 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz. A-002-009, 010 Salix alba Tristis Fehér fűz fasor 15-30/4-10/6-10/3 ok A-013-020 hrsz. 095/1 Tilia cordata Kislevelű hárs fasor 25-35/7-12/4-6/3 A-021-024 Betula pendula Bibircses nyír csop. 17-30/11-12/3-4/3

Részletesebben

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül 2. melléklet a.../2011. (...) önkormányzati rendelethez Műemléki védettség alatt álló épületek, Helyi védelemmel rendelkező, helyi védelem alá vont épületek 1. Műemléki védettség alatt álló épületek Bécsi

Részletesebben

Mellékletek. Nagykovácsi nagyközség Főutcájának köztérépítészeti tanulmányterve

Mellékletek. Nagykovácsi nagyközség Főutcájának köztérépítészeti tanulmányterve Nagykovácsi nagyközség Főutcájának köztérépítészeti tanulmányterve Mellékletek Nagykovácsi nagyközség Főutcájának köztérépítészeti tanulmányterve 1 Nagykovácsi nagyközség Főutcájának köztérépítészeti tanulmányterve

Részletesebben

FŐKERT NONPROFIT ZRT.

FŐKERT NONPROFIT ZRT. FŐKERT NONPROFIT ZRT. TERMESZTŐTELEP Kiskereskedelmi faiskolai árjegyzék Elérhetőségünk: 1106 Budapest, Keresztúri út 130. Tel.: 262-3166, Fax: 264-2570 Kedves Vásárlónk! Örömmel ajánljuk figyelmébe új,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI ZÖLD NYÍREGYHÁZA A kezdetek Nyíregyháza újkori történetéből Első írásos említése Nyír falu néven 1219. évben 1748. évre a hajdan nevezetes hajdúközség majdnem kihalt, puszta,

Részletesebben

Örökzöld növények. Törzses örökzöldek. Örökzöldek /földlabdás/ Latin név Magyar név Minőség Egységár

Örökzöld növények. Törzses örökzöldek. Örökzöldek /földlabdás/ Latin név Magyar név Minőség Egységár Törzses örökzöldek Chamaecyparis law. 'Barabits Lutea' Hamisciprus'Barabits Lutea' fl 8 000 Ft Chamaecyparis law. 'Barabits Lutea' Hamisciprus'Barabits Lutea' fl 9 000 Ft Chamaecyparis law. 'Potteni' törzses

Részletesebben

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelete a növények telepítési távolságáról

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelete a növények telepítési távolságáról Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelete a növények telepítési távolságáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Miért szerethetők az évelők?

Miért szerethetők az évelők? Gudmonné Jenei Magdolna Miért szerethetők az évelők? A követelménymodul megnevezése: Szabadföldi dísznövénytermesztés A követelménymodul száma: 2223-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-007-30

Részletesebben

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete. A helyi környezet védelméről

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete. A helyi környezet védelméről Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete A helyi környezet védelméről (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg.) (Szövege hatályos:

Részletesebben

46/2009. (IV. 16.) FVM

46/2009. (IV. 16.) FVM 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének

Részletesebben

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 27/2007.(V.31.) ÖK. számú RENDELETE

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 27/2007.(V.31.) ÖK. számú RENDELETE Mezőkövesd Város Önkormányzatának 27/2007.(V.31.) ÖK. számú RENDELETE a közterületek tisztántartásáról és a közhasználatú zöldterületek fenntartásáról, védelméről Mezőkövesd Város Képviselő-testülete a

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország.

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország. KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS Biodiverzitás Berlinben A Rio de Janeiróban 1992-ben tartott konferencia egyik természetvédelmi célkitűzése a biológiai diverzitás (sokféleség) fenntartása volt. A közelmúltban

Részletesebben

VARGA-ERDŐMESTER Kft. 9491 Hidegség, Petőfi Sándor utca 27. tel: +36-309-791-671

VARGA-ERDŐMESTER Kft. 9491 Hidegség, Petőfi Sándor utca 27. tel: +36-309-791-671 VARGA-ERDŐMESTER Kft. 9491 Hidegség, Petőfi Sándor utca 27. tel: +36-309-791-671 Munkaszám:295/2014. BÁBOLNA VÁROS KÖZCÉLÚ ZÖLDFELÜLETEINEK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014 1 VARGA-ERDŐMESTER Kft. 9491 Hidegség,

Részletesebben

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal Kód Magyar név Tudományos név A Akác Robinia pseudo-acacia AL Vadalma Malus silvestris BL Bálványfa Amorpha fruticosa CSNY Madárcseresznye

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNNYEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE

2. SZ. MELLÉKLET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNNYEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE 2. SZ. MELLÉKLET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNNYEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE 2/a ÉPÍTÉSI- ÉS TELEKALAKÍTÁSI TILALOMMAL ÉRINTETT INGATLANOK Hrsz.: 3240, 3291/1, 3291/2, 5004, 5141, 5143/2, 11182/15, 11182/16,

Részletesebben

Dendrológia. 12. előadás. Dr. Bartha Dénes. 2009. november 3.

Dendrológia. 12. előadás. Dr. Bartha Dénes. 2009. november 3. Dendrológia 12. előadás Dr. Bartha Dénes 2009. november 3. Festőnövények fagyal kökény lucfenyő Faj bibircses nyír cserszömörce fekete bodza kocsányos tölgy és kocsánytalan tölgy kutyabenge mézgás éger

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok Növényrendszertan gyakorlatok 13. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 6. ao: Forrtszirmúak - Asteridae forrt szirom 4-körös virágok a porzók száma: 5-4 - 2, a pártára nıttek r: Tárnicsvirágúak

Részletesebben

Közterület-felügyelők eljárásai

Közterület-felügyelők eljárásai Közterület-felügyelők eljárásai 1. Közterület eltérő használatának bejelentése, közterület-használati engedély Ügyleírás: A közterület eltérő használata csak a tulajdonos engedélyével lehetséges. A közterületet,

Részletesebben

ÁRJEGYZÉK 2010 ŐSZ KONTÉNERES DÍSZFÁK

ÁRJEGYZÉK 2010 ŐSZ KONTÉNERES DÍSZFÁK ÁRJEGYZÉK 2010 ŐSZ KONTÉNERES DÍSZFÁK Acer campestre SUH. kont. 8 l. 150/200 1.800 Ft Acer n. Kelly s Gold 12/14 kont. 45 l. PF. 4.800 Ft Acer platanoides kont. 12 l. 200/250 2.400 Ft Acer saccharinum

Részletesebben

Tolna Város Önkormányzatának 9/2010 (II.26.) rendelete a város Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

Tolna Város Önkormányzatának 9/2010 (II.26.) rendelete a város Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról Tolna Város Önkormányzatának 9/2010 (II.26.) rendelete a város Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról Tolna Város Képviselő-testülete az épített környezet

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 1 144/00. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

Dr GREUTTER ISTVÁN EGYEDI FA ÉS NÖVÉNYFAJTÁI Miskolc, Aulich Lajos utca 16/B. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV

Dr GREUTTER ISTVÁN EGYEDI FA ÉS NÖVÉNYFAJTÁI Miskolc, Aulich Lajos utca 16/B. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV Dr GREUTTER ISTVÁN EGYEDI FA ÉS NÖVÉNYFAJTÁI Miskolc, Aulich Lajos utca 16/B. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV 2006 Dr Greutter István egyedi fa és növényfajtái Miskolc, Aulich Lajos u. 16/B. Természetvédelmi

Részletesebben

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra

Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra Nagykáta Város Önkormányzata Városgazdálkodási Szervezet Nagykáta, Temető u. 24. Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra Készítette: Kutas Péter Nagykáta,

Részletesebben

HÉSZ függeléke Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata

HÉSZ függeléke Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Falusias lakóterület Halmazos beépítés Lf-1 Hagyományos fésős beépítés Fésős elıkertes beépítés Szabadonálló

Részletesebben

Oladi Havasok Díszfaiskola KÖSZÖNTÔ TISZTELT VÁSÁRLÓNK!

Oladi Havasok Díszfaiskola KÖSZÖNTÔ TISZTELT VÁSÁRLÓNK! Oladi Havasok Díszfaiskola KÖSZÖNTÔ TISZTELT VÁSÁRLÓNK! Örömmel szeretnénk felkelteni az Ön érdeklôdését növényeink iránt. Augusztustól az ôszi és tavaszi szezonban ahogy az árjegyzékünkben látható komoly

Részletesebben

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok I. Acer sp., Juharfélék A juharfélék a fás szárú növények egyik legváltozatosabb, egyik leginkább faj-, és fajta gazdagabb nemzetsége. Fajtái

Részletesebben

A 14 összetett virágesszencia elkísér mindennapjainkban és harmonizálja az élet kulcsfontosságú pillanatait.

A 14 összetett virágesszencia elkísér mindennapjainkban és harmonizálja az élet kulcsfontosságú pillanatait. A 14 összetett virágesszencia elkísér mindennapjainkban és harmonizálja az élet kulcsfontosságú pillanatait. Belépő mindazoknak, akik most fedezik fel a virágesszenciák világát! Az összetett virágesszenciák

Részletesebben

URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2)

URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2) URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2) SZÁR: - hazánkban lágyszárúak, - tejnedv nélküliek, - gyakoriak a csalánszőrök LEVÉL: - tagolatlan VIRÁG: - négytagú - egy- vagy kétlakiak VIRÁGZAT: - levélhónalji

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. (..) önkormányzati rendelete

Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. (..) önkormányzati rendelete Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. (..) önkormányzati rendelete a közterület igénybevételének, használatának, és a közterületi fák, cserjék telepítési szabályairól Kisújszállás

Részletesebben

DÍSZCSERJÉK STRÄUCHER SHRUBS Recnfhybrb A növény megnevezése

DÍSZCSERJÉK STRÄUCHER SHRUBS Recnfhybrb A növény megnevezése DÍSZCSERJÉK 229 ACER TATARICUM Tatár juhar 230 ACER GINNALA Tûzvörös juhar C2 60/80 480 1,6 C2 60/80 552 1,8 ACER PALMATUM Japán juhar 231 - - DISSECTUM C18 60/80 14 400 48,0 232 - - DISSECTUM ATROPURPUREUM

Részletesebben

A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS ROMÁNIA KORMÁNYA NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV 2007-2013 Európai Unió és Románia Kormánya által támogatott projekt/ FEADR A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA

Részletesebben

Faiskolai. Árjegyzék. Kedves Vásárlónk!

Faiskolai. Árjegyzék. Kedves Vásárlónk! Kedves Vásárlónk! Faiskolám a fővárostól 120 kilométerre a Balaton déli partján, szép természeti környezetben az M7-es autópálya közelében helyezkedik el. Jelenleg a pihentetett területekkel együtt mintegy

Részletesebben

Cím: Éghajlattani tanszék honlapja oktatók Deák József Áron 3db link

Cím: Éghajlattani tanszék honlapja oktatók Deák József Áron 3db link Biogeográfia GY 02 07 Deák József Áron Követelmények: Órákon kötelezı megjelenés, max 2 DB hiányzás. Túllépése esetén, hiányzásonként -5p (100p-ból) 3db ZH lesz. Egy kivételével nem a gyak idıpontjában.

Részletesebben

FAÓRIÁSOK ÉS FAMATUZSÁLEMEK MEGYEI BONTÁSBAN

FAÓRIÁSOK ÉS FAMATUZSÁLEMEK MEGYEI BONTÁSBAN FAÓRIÁSOK ÉS FAMATUZSÁLEMEK MEGYEI BONTÁSBAN MEGYE: BÁCS-KISKÜN Populus x canescens Jász úti dűlő bejárata 60 282 25 Egészségi állapota jó. Populus nigra 'Italica* Kecskemét- 70 376 25 Odvas törzs. Ágasegyháza

Részletesebben

Lomblevelű díszfák (Zierbäume) 2012. ősz/ 2013. tavasz Növény megnevezése Name

Lomblevelű díszfák (Zierbäume) 2012. ősz/ 2013. tavasz Növény megnevezése Name Lomblevelű díszfák (Zierbäume) 2012. ősz/ 2013. tavasz ACER campestre ACER platanoides (mezei juhar) 14/16 18 500 (korai juhar) 14/16 13 000 20/25 38 400 16/18 16 800 25/30 46 800 18/20 22 800 30/35 58

Részletesebben

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.

Részletesebben

Az akácgazdálkodás biológiai alapjai. Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly

Az akácgazdálkodás biológiai alapjai. Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly Az akácgazdálkodás biológiai alapjai Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly Az akác ellentmondásos megítélése akác nagyhatalom vagyunk nincs még egy olyan fafajunk,

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 64700/2008.

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 64700/2008. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 64700/2008. CÍM: Előterjesztés a Lőverek városrész és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2006.

Részletesebben

ÁRAJÁNLAT. Sorszám: AR-2015/25 2015. 09. 23. 2015. 09. 18. Vevõkód: 3. Címzett adatai: Árajánlat Kisker

ÁRAJÁNLAT. Sorszám: AR-2015/25 2015. 09. 23. 2015. 09. 18. Vevõkód: 3. Címzett adatai: Árajánlat Kisker Vevõkód: 3 HU - 8092 Pátka, Újtanya 1 Pf.:16 Információ: Hivatkozás: Kódszám *Chaenomales japonica 'Sargentii' K2 30/40 Ügyintézõ: Telefax: Vonalkód Ársor típus: Kisker ÁFA típus Érvényes: 2015. 09. 23.

Részletesebben

Orosháza város helyi védettségű építészeti értékei

Orosháza város helyi védettségű építészeti értékei Orosháza város helyi védettségű építészeti értékei Sorsz. Hrsz. Cím Leírás 1. 2236 Nyár utca 7. napsugaras ház 2. 1893 Major utca 15. napsugaras ház 3. 3766 Luther utca 17. napsugaras ház 4. 737/2 Lehel

Részletesebben

Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok

Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok Agroforestry rendszer Meghatározás: Ezt erdészeti ágazatok és szántóföldi ágazatok és/vagy állattenyésztés egyidejű vagy átfedéses, megvalósítása

Részletesebben

Fajta Méret Minőség Ft/db

Fajta Méret Minőség Ft/db Jaksics Faiskola Díszfaiskolai Nagykereskedelmi Árlista 2014 ősz-2015 tavasz 1 Fajta Méret Minőség Ft/db Acer campestre 6/8 szgy.** 1900 8/10 szgy.** 2100 10/12 szgy.** SF 3100 10/12 kont.35l SF 6500 10/12

Részletesebben

BUDAKESZI ERDÉSZETI ARBORÉTUM BİVÍTÉS FEJLESZTÉSI TERVE - 2 0 0 7 -

BUDAKESZI ERDÉSZETI ARBORÉTUM BİVÍTÉS FEJLESZTÉSI TERVE - 2 0 0 7 - 2 MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred, Erdész köz 2. Szerz.sz.: II/5-610/2005 BUDAKESZI ERDÉSZETI ARBORÉTUM BİVÍTÉS FEJLESZTÉSI TERVE - 2 0 0 7 -

Részletesebben

Mintaterv, Környezetrendezés CSALÁDI HÁZ ÉPÍTÉSI KIVITELEZÉSI TERVE (Cím.: ) TÉTELES ÁRAZATLAN KÖLTSÉGKIÍRÁS Dátum:

Mintaterv, Környezetrendezés CSALÁDI HÁZ ÉPÍTÉSI KIVITELEZÉSI TERVE (Cím.: ) TÉTELES ÁRAZATLAN KÖLTSÉGKIÍRÁS Dátum: Mintaterv, Környezetrendezés CSALÁDI HÁZ ÉPÍTÉSI KIVITELEZÉSI TERVE (Cím.: ) TÉTELES ÁRAZATLAN KÖLTSÉGKIÍRÁS Dátum: KÖLTSÉGKIÍRÁS FŐÖSSZESÍTŐ I. BONTÁSI, ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁK összesen: II. ÉPÍTÉSI MUNKÁK

Részletesebben

PÁLYÁZATI ŰRLAP A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA

PÁLYÁZATI ŰRLAP A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA A projekt megvalósításában a szentendrei Szent András Általános Iskola 6. osztályos tanulói vesznek részt. A projekt megvalósulási helyszíne a Szentendréhez közel,

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2 Megbízó: Békés Mérnök Kft Békéscsaba, Pásztor u. 34. Tervező: Tér és Terület BT. Gyula, Hajnal utca 25. Területfelhasználás, szabályozás: Torma Gyöngyi okl. építészmérnök

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. A T 042 494 sz. OTKA által támogatott

ZÁRÓJELENTÉS. A T 042 494 sz. OTKA által támogatott 1 ZÁRÓJELENTÉS A T 042 494 sz. OTKA által támogatott "Mikobióta-diverzitás tanulmány fás növényeken, különös tekintettel a 'decline' folyamatokban részes nekrotróf fajokra" 2003-2006 Témavezető: Vajna

Részletesebben

AJÁNLOTT LISTA. Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket?

AJÁNLOTT LISTA. Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket? AJÁNLOTT LISTA Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket? Kertes ház esetén érdemes saját gyümölcsfogyasztásunk legalább egy részét magunknak megtermelni. Így nem leszünk mindenben az

Részletesebben

Orosháza jelentősebb zöldterületei

Orosháza jelentősebb zöldterületei Orosháza jelentősebb zöldterületei Helyszín Szabadság Modern fa-fém padok, hulladékgyűjtők találhatóak a teljes területén és környezetében. Központi elemként egy üveg plasztika díszíti a teret. A A kertészeti

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése

Részletesebben

Értékelés. alkalmazott szakszemélyzet képzettsége középfokú Bizonyítvány másolat 5 A beruházás keretében

Értékelés. alkalmazott szakszemélyzet képzettsége középfokú Bizonyítvány másolat 5 A beruházás keretében 1. számú melléklet a 144/008. (XI. 7.) FVM rendelethez Értékelés Értékelési szem megnevezése Értékelés/ellenőrzés módja Maximális szám Szakmai szemok Az erdőgazdálkodó vagy az felsőfokú Bizonyítvány másolat

Részletesebben

Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság

Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézet Sopron 2013. november 18. A Kárpát-medence

Részletesebben

2015. ősz - 2016. tavasz

2015. ősz - 2016. tavasz 2015. ősz - 2016. tavasz Kedves Vásárlónk! Faiskolám a fővárostól 120 kilométerre a Balaton déli partján, szép természeti környezetben az M7-es autópálya közelében helyezkedik el. Jelenleg a pihentetett

Részletesebben

Dendrológia. 1. elıadás. Dr. Bartha Dénes

Dendrológia. 1. elıadás. Dr. Bartha Dénes Dendrológia 1. elıadás Dr. Bartha Dénes Dendrológia Az élı fával foglalkozó tudomány Kertészeti ~ Erdészeti ~ Dekoratív dendrológia (Díszfák és díszcserjék) Pomológia (Gyümölcstermı fák és cserjék) A fajok

Részletesebben

Az iskolakert Célok: tanulás, játék, pihenés, sport Nagyné Horváth Emília

Az iskolakert Célok: tanulás, játék, pihenés, sport Nagyné Horváth Emília A Bem József Általános Iskola bemutatása Az iskolakert Célok: tanulás, játék, pihenés, sport Nagyné Horváth Emília Mivel iskolánk, a rendkívül forgalmas Hungária krt. melletti lakótelepen található, a

Részletesebben

Mottó: Egyaránt otthona a teremtõ iparnak és a lelket nemesítõ mûvészetnek Zsolnay Vilmos

Mottó: Egyaránt otthona a teremtõ iparnak és a lelket nemesítõ mûvészetnek Zsolnay Vilmos Z S O L N A Y K U L T U R Á L I S N E G Y E D T E R V P Á L Y Á Z A T M Û L E Í R Á S Mottó: Egyaránt otthona a teremtõ iparnak és a lelket nemesítõ mûvészetnek Zsolnay Vilmos Almottó: Egyaránt otthona

Részletesebben

2014. ősz - 2015. tavasz

2014. ősz - 2015. tavasz 2014. ősz - 2015. tavasz Kedves Vásárlónk! Faiskolám a fővárostól 120 kilométerre a Balaton déli partján, szép természeti környezetben az M7-es autópálya közelében helyezkedik el Jelenleg a pihentetett

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Flowers in a can: Fiori in lattina: Blumen in dosen: Fleurs en canette: Flores en lata

Flowers in a can: Fiori in lattina: Blumen in dosen: Fleurs en canette: Flores en lata Általános Virágmag választék ( Tavasz-Nyár-İsz ) Napraforgó Petúnia Borostyán Mozaikvirág Sunflower Petunia Vinca Coleus Helianthus annuus Petunia hybrid Vinca minor Coleus blumei Nefelejcs Muskátli Árvácska

Részletesebben

FAISKOLAI KISKERESKEDELMI ÁRJEGYZÉK PROFESSIONAL CATALOGUE PREISLISTE. www.juniperus.hu. www.kefag.hu

FAISKOLAI KISKERESKEDELMI ÁRJEGYZÉK PROFESSIONAL CATALOGUE PREISLISTE. www.juniperus.hu. www.kefag.hu 6000 Kecskemét, Mártírok útja 88. Tel.: +36 76 501 625, +36 76 501 628, +36 76 501 620 Fax: +36 76 414 772 E-mail: juniperus@kefag.hu, juniperusexport@kefag.hu JUNIPERUS KERT ÉVE FAISKOLAI KISKERESKEDELMI

Részletesebben

A védetté nyilvánítás célja

A védetté nyilvánítás célja Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelete az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról Kiskunhalas Város Önkormányzatának

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. év január 26.-i ülésére Tárgy: Zirc, Rákóczi téri faállományok felmérése, 10 évre ütemezett fakivágási-fapótlási koncepcióterv

Részletesebben

Javaslat a Zsiráf Óvoda telephely növénykertje települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Zsiráf Óvoda telephely növénykertje települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Zsiráf Óvoda telephely növénykertje települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Bartókné Piller Magdolna (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 28. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT DENDROLÓGIAI SZAKVÉLEMÉNY CLUB ALIGA 2008. 10. 15. MEGBÍZÓ: PRO-MOT HUNGÁRIA INGATLANFEJLESZTŐ KFT.

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT DENDROLÓGIAI SZAKVÉLEMÉNY CLUB ALIGA 2008. 10. 15. MEGBÍZÓ: PRO-MOT HUNGÁRIA INGATLANFEJLESZTŐ KFT. BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT MEGBÍZÓ: PRO-MOT HUNGÁRIA INGATLANFEJLESZTŐ KFT. TERVEZŐ: POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. SZAKTERVEZŐ: DROBNI ÉS MORVAY TÁJÉPÍTÉSZ KFT. DENDROLÓGIAI

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. március 24-i ülésére Tárgy: Borzavári úti temető kerítésének felújítása, valamint a kerítés mentén lévő veszélyes fák kivágása

Részletesebben

FAJTALEÍRÁS Acer rubrum var. barbatum Acer davidii ssp. grosseri Berberis x stenophylla Buxus Green Velvet Buxus microphylla Faulkner

FAJTALEÍRÁS Acer rubrum var. barbatum Acer davidii ssp. grosseri Berberis x stenophylla Buxus Green Velvet Buxus microphylla Faulkner FAJTALEÍRÁS Acer rubrum var. barbatum (Acer barbatum) Észak-Kelet Amerika parti területein és folyóvölgyeiben honos, nedvességkedvelő, 18 m magas, tömött, kerek koronájú fa. Kérge világos szürke, sekélyen

Részletesebben

Balástya Község Helyi Építési Szabályzatának TARTALOMJEGYZÉKE

Balástya Község Helyi Építési Szabályzatának TARTALOMJEGYZÉKE Balástya Község Helyi Építési Szabályzatának TARTALOMJEGYZÉKE ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Oldalszám 1. A rendelet hatálya és alkalmazása 1. old. 2. Szabályozási elemek 1. old. RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK 3. Közigazgatási

Részletesebben

(Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva: 2012. május 14.) Általános rendelkezések

(Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva: 2012. május 14.) Általános rendelkezések 1 Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (I. 17.) önkormányzati rendelete a fák és cserjék ültetési, telepítési távolságának szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva:

Részletesebben

Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok

Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok Általános tanulmányok BARTHA D. (1995): Új mozgalom német mintára. Középpontban az elfelejtett fafajok. Számadás 7(49): 17. BARTHA D. (1995): "Év fája"

Részletesebben

1. Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a turai Schossberger kastély park területet.

1. Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a turai Schossberger kastély park területet. Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2009 (X2) rendelete a turai kastélypark helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról Tura Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Tantárgyi követelményrendszer a 2011/12. tanév tavaszi félévére

Tantárgyi követelményrendszer a 2011/12. tanév tavaszi félévére Kertészettudományi Kar DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS DENDROLÓGIAI TANSZÉK ügyintéző: dr. Honfi Péter telefon: 482-6270 fax. 482-6333 e-mail: peter.honfi@uni-corvinus.hu ikt. sz.: KETK DDT 0119/2012. tjsz.:

Részletesebben

Én kis kertet kerteltem...

Én kis kertet kerteltem... Én kis kertet kerteltem... virágos ötletek kertbarátoknak és virágbarát önkormányzatoknak itthon.hu viragosmagyarorszag.hu A Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny Az európai tapasztalatokat

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

Közösségi tervezés. Ökotárs Alapítvány, Zöldövezet program. Trénerek: Balogh Emese, Ökotárs Alapítvány. Kristin Faurest Ph.D, Artemisia Tájépítészet

Közösségi tervezés. Ökotárs Alapítvány, Zöldövezet program. Trénerek: Balogh Emese, Ökotárs Alapítvány. Kristin Faurest Ph.D, Artemisia Tájépítészet Közösségi tervezés Ökotárs Alapítvány, Zöldövezet program Trénerek: Balogh Emese, Ökotárs Alapítvány Kristin Faurest Ph.D, Artemisia Tájépítészet Budapest, 2011. szeptember El!adás témái Tervezési praktikák

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. I. 260-5/2003. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: 2003. május 22-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos

Részletesebben