AZ ANIMÁCIÓ, MINT A DIFFERENCIÁLÁSHOZ SZÜKSÉGES MARKETINGESZKÖZ BEMUTATÁSA A ZALAKAROSI HOTEL KAROS SPA PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ANIMÁCIÓ, MINT A DIFFERENCIÁLÁSHOZ SZÜKSÉGES MARKETINGESZKÖZ BEMUTATÁSA A ZALAKAROSI HOTEL KAROS SPA PÉLDÁJÁN KERESZTÜL"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR MARKETING MESTERSZAK Levelező tagozat AZ ANIMÁCIÓ, MINT A DIFFERENCIÁLÁSHOZ SZÜKSÉGES MARKETINGESZKÖZ BEMUTATÁSA A ZALAKAROSI HOTEL KAROS SPA PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Készítette: Rofrics Eszter Budapest, 2011

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Ábrajegyzék... 5 Bevezetés A szállodaipar sajátosságai a szolgáltatásmarketingben Egészségturizmus és rekreáció Magyarországon A szállodaipar helyzetelemzése - STEEP elemzés A szállodai termék, mint szolgáltatáscsomag Vásárlási döntési folyamat a szállodaiparban A szállodai szolgáltatás felépítése A szállodai animáció jellemzői Animáció fogalma Az animáció jelentősége a nemzetközi és a magyarországi szállodaiparban Turisztikai animáció külföldön Turisztikai animáció Magyarországon Fogyasztási trendek a szállodai animációban A zalakarosi Hotel Karos Spa helyzetelemzése A szálloda rövid bemutatása Hotel Karos Spa SWOT-analízise Versenyelemzés Porter elemzés Versenytársak azonosítása Piackutatás az animáció bevezetése előtt Piackutatás az animáció marketingtevékenységben való kiemeléséhez Animálható csoportok szegmentálása Célpiacok kiválasztása Az animációs szolgáltatás pozicionálása A marketingstratégia kialakításához szükséges faktorok Az animáció, mint a differenciálás lehetséges marketingeszköze a Hotel Karos Spa esetében A szállodai animáció (Product) A animációs szolgáltatás ára (Price) A animáció stratégiai fontosságú értékesítési csatornái (Place)

3 4.4. Az animáció kommunikálása (Promotion) Kommunikációs cél meghatározása Kommunikációs cél megtervezése Kommunikációs csatornák kiválasztása Kommunikációs költségvetés megállapítása Kommunikációs mix Reklám Vásárlásösztönzés Személyes eladás Public Relation Onlinemarketing Turisztikai vásárok Szponzorálás A animációval foglalkozó személyzet (People) Tárgyi elemek (Physical evidence) A programszervezés menete (Process) Programterv készítése Előkészítés Programok lebonyolítása Utómunkálatok Összefoglalás Felhasznált irodalom Mellékletek

4 Ábrajegyzék 1. ábra: Termék-szolgáltatás vonal ábra: Turista döntési folyamatának modellje ábra: A kitöltők lakhely szerinti megoszlása ábra: Értékesítési csatornák használata a Karos Spa kereséséhez ábra: Házon belüli értékesítési csatorna ábra: Internetes csatornák használata a Karos Spa kereséséhez ábra: Szálloda életének követése Facebook-on

5 Bevezetés A második világháború utáni gazdasági növekedéssel megnőtt az emberek utazási kedve is. A közlekedés, a technika hatalmasat fejlődött, ez teret adott a kialakuló tömegturizmusnak. Az óriási keresletre monumentális szállodakomplexumok építése volt a kínálati oldal válasza. Ezeken az üdülőhelyeken azonban strandon és a medencéken kívül nem volt más szórakozási lehetőség, így a vendégek a szállodán kívül költötték el a nyaralásra szánt pénzük nagyobb részét. Ekkor fogalmazódott meg az animáció, mint szállodán belüli szórakoztatási forma gondolata. Az egészségturizmus fejlődésével csak a wellnesshétvégék eltöltése volt a belföldi utazások fő célja, ám külföldön már régóta alapvető eleme a kínálatnak a vendégek szórakoztatása is. Mai rohanó világunkban az embereknek egyre nagyobb az igényük az élményekben gazdag kikapcsolódásra. Mostanság az idő jelenti egy ember életében azt, amiből a legkevesebb van, ezért mindenki a legjobban akarja megélni életének szabad pillanatait. Ilyen például a családi nyaralás is. A szürke hétköznapok taposómalmában felpörgött szülők szabadidejük nagy részét gyermekeikkel szeretnék tölteni. Erre az igényre a szolgáltatók válasza az animáció bevezetése volt. Hazánkban még egyelőre kevés szálláshelyen kínálják ezt a szórakoztatási formát. Szakdolgozatomat erre a piaci résre alapozva írtam meg. Az animáció jelen piaci helyzetben, mikor még nem számít elterjedtnek, a szállodák versenyelőnyre tehetnek szert a bevezetésével. A desztináció egyik vonzereje lehet az, ahol van animáció. Külön attrakcióként meghosszabbíthatja a szezont, bevétel növekedéshez juttatva szállodát. Azért választottam a későbbiekben említésre kerülő Hotel Karos Spa-t, mert jelenleg itt dolgozom és első kézből érzékelem az animáció jótékony hatásait. A szabadidejüket aktívan töltő vendégek örülnek annak, hogy az egész napjukat körbefonja az animáció. Vidáman telik az ott tartózkodásuk, hiszen együtt lehetnek családtagjaikkal, közös élményekben vesznek részt. Ebből is indul ki az a felvetésem, hogy az animálható csoportokat szegmentálni életkor szerint már elavul módszer. A hangsúly a közösségi részvételen van, egy élményszerű érzésre, ami életkortól függetlenül mindenkit megérint. Egy jól összeállított komplex marketingtervvel, aminek az animáció áll a középpontjában, differenciálni lehet a szállodát. 6

6 Úgy gondolom, hogy a marketing tevékenységben a fent említett értékeket kell hangsúlyozni ahhoz, hogy megfelelően pozícionáljuk a szolgáltatást a fogyasztók vagy vendégek fejében. Szakdolgozatom megírása előtt kutatómunkát végeztem azért, hogy a vendégkör szokásait jobban kiismerjem a későbbi akciótervek kidolgozásához. Kérdőíves lekérdezés során összesen 140 kitöltő véleményével lettem gazdagabb. Legfőképp már a szállodában megfordult emberek véleményére voltam kíváncsi, de töltöttek ki olyanok is, akik még nem jártak Zalakaroson, de nagyon tanulságos eredmények születtek így is. A kérdőívekkel magyar családokat akartam megcélozni, ezért a kérdőív nyelve a magyar volt. Dolgozatomban egy turisztikai helyzetelemzés után bemutatom a szolgáltatás marketing és ebben belefoglalva szállodai marketing sajátosságait. Felvázolom a turisztikai vásárlási döntés folyamatát, majd a szállodai szolgáltatás felépítését. Ezt követően az animáció, mint turisztikai termék alapjaival ismertetem meg az olvasót. A Hotel Karos Spa részletes helyzetelemzése után olyan, minden marketingtevékenységet részletező rész következik, amit a marketingterveknek megfelelően építettem fel. Ebben a részben írom le kutatási eredményeimet, majd erre alapozva adom meg javaslataimat a differenciáláshoz szükséges tevékenységekre. Hiszek abban, hogy az elkövetkező években az élményturisztikai elemek lesznek a fogyasztó számára meghatározóak egy desztináció kiválasztásában. Szeretném bebizonyítani azt, hogy ezért érdemes az animációra alapozni egy szálloda imázsának kialakítását. 7

7 1. A szállodaipar sajátosságai a szolgáltatásmarketingben 1.1. Egészségturizmus és rekreáció Magyarországon 1 A turizmus szektor egyik legdinamikusabban fejlődő területe az egészségturizmus. A WHO előrejelzése szerint 2022-re a turizmus és az egészségipar együttesen a világ egyik meghatározó gazdasági ágazatává válik. Nincs sok olyan gazdasági terület, amelynek az utóbbi évtizedekben olyan gyökeres változásokra kellett volna reagálnia, mint az egészségipar és ezzel együtt az egészségturizmus. Demográfiai változások, egészségügyi reformok, nemzetközi piacokról jelentős mértékben növekvő versenyhelyzet, csak hogy pár meghatározó példát és keretfeltételt említsünk. A szakterület marketingtevékenységét ez alapjaiban új feladat elé állítja. Az új piaci környezetben a turizmus és az egészségügy szorosabban összefügg, így közös válaszokra van szükség a megcélzott piacokon. Az egészségügyi rendszerek jellemzően a betegséget kezelték, ezért a demográfiai fejlődés és a krónikus megbetegedések száma paradigmaváltást követel. A meghatározó küldő piacainkat jelentő fejlett országokban az idős népesség arányának növekedése a legjellemzőbb demográfiai trend. Az egészségükre mindinkább odafigyelő, az utazás terén egyre tapasztaltabb ún. szeniorok (Nyugat-Európa, USA, stb.) növekvő fizetőképes keresletet jelentenek az egészségturizmus iparág számára. A jóléti társadalmakban emellett nő az igény a saját finanszírozású egészségügyi kezelések turisztikai élményekkel való összekapcsolására. Az egészségmegőrzés és a nyaralás fogalmának a keresletben való egyre jellemzőbb komplex igényét az egészségturizmus tudja teljesíteni. Magyarország ezen a területen nagy hagyományokkal, igen jó adottságokkal és egyes piacokon jó pozícióval rendelkezik, ezért a nemzetközi versenyben az egyik kulcseleme ez a terület. Az egészségturizmusban a látogatók alapvető motivációja az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése (wellness), illetve az egészségi állapot javítása, betegségek gyógyítása (gyógyturizmus, ún. medical turizmus). Az utazók akik közül az aktív keresők gyakran kevés szabadidővel. rendelkeznek és erős mentális stresszel élnek személyre szabott, professzionális szolgáltatásokat várnak. Az egészségturisztikai.szolgáltatások erre az igényre intenzív, egyedi élményeket kínálnak. A tradicionális egészségturizmus, ezen belül a gyógyturizmus Magyarországon a természeti adottságokhoz kötődik, és gyógytényezők ezek között elsősorban a gyógyvíz meglétére, kihasználására épül. Az egészségturizmus fogalma, tartalma átalakulóban van: 1 Magyar Turizmus Zrt es marketingterve alapján 8

8 a hagyományos, természetes gyógytényezők kihasználására épülő gyógyászati tevékenység irányából kitágult a prevenciós-rekreációs irányba, illetve az orvosi és más egészségügyi szolgáltatások turisztikai térnyerése felé. Mindemellett növekszik az önálló, gyógytényezőktől független, régió- vagy országhatáron átnyúló utazással járó orvosi és egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet. A gyógytényezők közelében, vagy akár attól függetlenül megjelenő orvosi és más egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó turizmust definiáljuk medical turizmusként. Az üzleti siker alapját a következő területek jelentik, melyeken versenyképesnek kell maradnunk: a szaktudás, a természeti gyógyerők hatékonysága, az elérhetőség, az imázs és az ár-érték arány. A Magyarországra látogató külföldi turisták indokai között jelentős szerepet játszik az egészségturizmus. A német turisták költésnek közel 15 százalékát teszik ki, az osztrák vendégek esetében az első helyen áll az egészségmegőrzésre fordított kiadások összege. A magyar lakosság utazásainak több mint egytizedében ez a fő motiváció, amit csak a rokonok meglátogatása, illetve a vízparti üdülés előz meg. Az egy napra jutó költés az egészségmegőrzés céljából tett utazásoknál a legmagasabb. A gyógyfürdő- és wellnessszolgáltatások igénybevétele kiegészítő tevékenységként megelőzi a kulturális látnivalók megtekintését. Az egészségmegőrzés és gyógyulás szándékával utazók jellemzően magasabb kategóriájú szálláshelyet vesznek igénybe. Magyarország a világ első öt, termálvízben leggazdagabb országa közé tartozik. A gyógyvizek változatos összetétele, gyógyhatásuk sokfélesége, a gyógyvízzel történő egészségmegőrzés, a gyógyítás és rehabilitáció területén szerzett tapasztalat és szaktudás komoly versenyelőnyt jelent. A gyógy- és termálforrások az ország területének 80 százalékát lefedik. A víz koncepciója alá nem helyezhető el közvetlenül minden turizmus termék, de fürdőink kulturális és földrajzi értelemben egyaránt széles területet fognak át, lehetőséget kínálva a gasztronómia, kulturális-, aktív- és ökoturizmus kapcsolódó megjelenítésére. Az egészségturizmuson belül a wellness- és rekreációs turizmus a gyógyturizmusnál szélesebb célcsoportot, nagyobb üzleti potenciált jelent. A márkapozíció kialakításakor logikusan erre érdemes helyeznünk a hangsúlyt. Ezzel nem zárjuk ki a gyógyturizmus szolgáltatásai után érdeklődőket, de nem korlátozzuk lehetőségeinket a jellemzően idősebb, valamilyen betegségségben szenvedő célközönségre. A rekreációs élmény nemtől, kortól, társadalmi helyzettől függetlenül mindenki számára megfelelő utazási indok. 9

9 1.2. A szállodaipar helyzetelemzése - STEEP elemzés 2 Társadalmi tendenciák: Európában rövid- és középtávon az idősebb korosztályba tartozók száma emelkedik, egészségi állapotuk tovább javul. Hosszabb távon ugyanakkor a nyugdíjak reálértékének csökkenése, valamint a nyugdíjkorhatár emelkedése várható. Az idősebb korosztályok mellett azonban nem szabad megfeledkezni a fiatalokról sem, akik jelenleg a világ turisztikai keresletének egyötödét képviselik. A fiatalabb korosztályok növekvő jövedelme, az egyedülálló, egyszemélyes háztartások számának emelkedése, valamint az új társadalmi struktúrák következtében kialakult szociális és szakmai hálózatoknak köszönhetően a éves korosztály egyre többet utazik. A fiatalabb korosztályok szerepe az Európán kívüli fejlődő országokban (például Kína, India és Oroszország) jelentős, ahol a fiatalok a lakosság nagyobb hányadát alkotják, és a jövedelmek is bár relatíve alacsony szintről gyorsan emelkednek. Az egyszemélyes háztartások mellett a hagyományosan két felnőttből és két gyermekből álló családszerkezet is átalakult. Az életstílusban bekövetkezett változások közül kiemelten fontos szerepet játszik, hogy az embereket saját elégedetlenségük, a valami jobb megismerése iránti vágy utazásra készteti. Az élet azonban a felkeresett desztinációkban is hasonló, egyre kevesebb különbséget lehet felfedezni. Sokak számára az utazás a mindennapi élet részét képezi. Technikai tendenciák: Növekszik az internetes reklám és az új kutatási technikák szerepe, amivel párhuzamosan a hagyományos marketingeszközök veszítenek jelentőségükből. Az informatika és a kommunikáció területén az Internet mellett a mobiltelefont és a digitális televíziót is további fejlődés jellemzi, így a barátokkal, rokonokkal való kapcsolattartás utazás közben is egyre olcsóbbá és egyszerűbbé válik. Az új kereső és térképalkotó szolgáltatások segítségével bővülni fognak az utazók ismeretei és ezzel párhuzamosan az elvárásaik is. Az online hitelkártyás fizetés még biztonságosabbá tétele érdekében, új elektronikus fizetési rendszereket fejlesztenek ki. A kommunikáció és a közlekedés olcsóbbá válása a turizmus gyors fejlődését ösztönzi. A GPS és más új technológiák révén a szolgáltatók követhetik az utazók térbeli és időbeli mozgását, ami a reklámtevékenység hatékonyságmérését és a fogyasztói trendek megismerését segíti. 2 Magyar Turizmus Zrt.: Turisztikai trendek Európában az elkövetkező 5-10 éves időszakban (http://itthon.hu/szakmai-oldalak/turizmusmenedzsment/etc-megatrends , :42) 10

10 A turizmusban továbbra is a gépkocsi marad a legfontosabb közlekedési eszköz: a fejlett országokban a turisztikai célú utazások több mint 70%-a autóval történik. A gépkocsival való közlekedés dominanciája közép, illetve hosszú távon is megmarad. Az autóbuszos közlekedést a parkolás nehézsége, a városközpontok elérhetősége, illetve a kedvező árú légi közlekedés befolyásolja negatívan. A légi közlekedésben a tengerentúli járatokat üzemeltető társaságok további összeolvadása várható, a diszkont légitársaságok figyelme pedig egyre inkább a másodlagos úti célokra irányul. Az üzemanyag-költség emelkedése, a biztonság és a repülőtéri díjak lassíthatják a fejlődést. A vasúti közlekedést hosszabb távon alacsonyabb árak, magasabb minőségű és gyorsabb szolgáltatások jellemzik majd az új gyorsvasutak megvalósulása nyomán. A hajóközlekedés piacán a kereslet növekedése új kikötők létesítésével elégíthető ki. Gazdasági tendenciák: Az előrejelzések szerint az elkövetkező években a világgazdaság bővülése várható, az egy főre jutó jövedelem reálértéken mérve 2015-ig évente remélhetőleg két százalékkal emelkedik. A gazdasági növekedésből elsősorban a kelet-ázsiai és a nyugati országok fognak profitálni. A globalizáció következtében a fogyasztási cikkek és szolgáltatások nemzetközi forgalma bővül. A világgazdaság szempontjából a szolgáltatások, és ebből adódóan a turizmus jelentősége például a GDP-hez való hozzájárulása, szerepe a foglalkoztatásban, illetve a beruházásokban stb. emelkedik. A makrogazdasági trendek következtében a globális verseny erősödése várható. Az utazási ajánlatok az Internet segítségével könnyen összehasonlíthatóvá válnak, az új, feltörekvő országok fogadó- és küldő területként egyaránt megjelennek a turizmus piacán. Európában a desztinációk együttes marketingjének erősítésére lesz szükség. Környezeti tendenciák: A turizmus számára hosszú távon az egyik legnagyobb kihívást a környezeti változások jelentik, hiszen a globális felmelegedésnek számos természeti erőforrásra épülő, illetve alacsonyan fekvő tengerparti desztináció - például Velence - eshet áldozatául. A környezeti változások következtében nagyobb szerepet kap a biztonság és a válságkezelés. 11

11 Az éghajlatváltozás és az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás szintén a főszezonon kívüli, illetve a télből a nyárba típusú utazások népszerűségének növekedését okozza. A természeti erőforrásokra épülő desztinációk (például tengerpartok és síterepek) fenntartása egyre jelentősebb többletköltségekkel jár. A turisztikai termékek közül az ökoturizmus és a természeti turizmus iránti kereslet növekedése várható. Politikai tendenciák: A politika vonatkozásában a kormányok által a szociális igények kielégítése, az egészségügyi ellátás, az oktatás és a nyugdíjak biztosítása érdekében megemelt adók a turizmusra költhető jövedelmeket csökkentik. A biztonsággal, egészséggel és bevándorlással kapcsolatosan erősödő veszélyek miatt a kormányok erősebb ellenőrzést léptetnek életbe az utazás területén. A termékek nemzetközi kínálata és az Internet a fogyasztóvédelem területén is jelentős következményekkel jár. A határok lebontása negatívan érinti a termékek és szolgáltatások nemzeti jellegét. Mindezen trendek következtében növekszik az igény a naprakész utazási tanácsadás és a biztonságra vonatkozó tájékoztatás iránt. A desztináció imázselemei között egyre fontosabb tényezővé válik a biztonság és a higiénia. A szolgáltatók például nemzetközi utazásszervező cégek körében a márkajelleg erősítésére egyre nagyobb szüksége lesz. Szeptember 11-i terrortámadás óta fokozottabb figyelmet kap a turisztikai, így a szállodaipari biztonság is. Mivel a szállodai vendégkör egyre kifinomultabb, szigorodnak majd az élelmiszerkezelési és higiéniai szabályok Az elmúlt évek kormányrendeletei (pl. ÁFA emelés, standolás) nem hatottak jól a szállodaipar működésére. Az elkövetkező években további szigorítások várhatók. A szállodák kiemelten a zöld csoportok célpontjai pazarlásuk miatt. Már nagyon sok szállodában odafigyelnek arra, hogy felesleges víz- és villamos energia használattal ne terheljék a környezetet, bár ez elég fakultatív szintű. A közeljövőben számítani lehet kemény környezetvédelmi szabályozásokra A szállodai termék, mint szolgáltatáscsomag A szolgáltatások és a fizikai javak piacának határvonala nem húzható meg mereven: Csaknem minden terméknek van szolgáltatástartalma, sőt a termékek piaci megítélésében a szolgáltatástartalom egyre nagyobb szerepet játszik, s a verseny a fizikai termékekhez kapcsolódó szolgáltatások területére tevődik át. Szinte minden szolgáltatásnál fizikai javak is gazdát cserélnek, illetve magának a szolgáltatásnak is van fizikai tartalma. Így van ez a szállodai szolgáltatáscsomagnál is. 12

12 A szolgáltatások fizikai tartalma három csoportba osztható 3 : fizikai terméktartalom, amelyet a szolgáltatás igénybevételekor meg kell vásárolni. (pl. a szoba tárgyai); tárgyi környezet, amely az üzleti tranzakció hátterét képezi.(pl. épület, berendezések, számítógépek, frontvonal); a folyamatba bevitt tárgyi elemek, amelyeket az igénybevevő juttat be a szolgáltatásba (pl. ajándékutalvány a szállodába). A fizikai tartalomból a nem fizikai jellegbe való átmenet egy termék-szolgáltatás vonal segítségével érzékeltethető. Baloldalt helyezkednek el azok a termékek, amelyek szolgáltatástartalma minimális. Jobbfelé haladva a szolgáltatástartalom jelentősége nő, majd eljutunk a szinte fizikai tartalom nélküli szolgáltatásokig. rt termék-maximum termék -maximum szolgáltatás -minimum megfoghatóság T ER M É K E K szolgáltatás-maximum termék -minimum megfoghatatlanság ékszer, ruházat éttermi étkezés gyermekfelügyelet Fizikai paraméterek, mérhetőség Személyes tapasztalatok jelentős súlya Bizalmi, hit-és attitűdelemek nagy szerepe 2. Ábra: Termék-szolgáltatás vonal Forrás: Kotler nyomán Olach (1996) pp- 326 A termék-szolgáltatás vonalon, baloldalon a vásárló választását a termékkommunikáció, a fizikai paraméterek, a kézzelfogható információk segítik. Jobbra haladva ezek szerepét mindinkább átveszik a személyes tapasztatok, míg a legmegfoghatatlanabb szolgáltatások esetében a bizalom, a hit, az attitűd-elemek játszanak szerepet a döntésben. 3 Veres Zoltán (2003): Szolgáltatásmarketing. Műszaki Könyvkiadó Kft. 13

13 Annak ellenére, hogy nincs éles határ a fizikai termékek és a szolgáltatás között, marketingszempontból mégis fontos különbséget tenni közöttük. A szolgáltatások, így a szállodai szolgáltatások is olyan jellegzetességekkel bírnak, amelyek a fizikai termékekhez képest más marketing megközelítést igényelnek. Ezek a jellemzők a következőkben foglalhatók össze: Megfoghatatlanság: A szállodai szolgáltatások nem-fizikai természetű problémamegoldást kínálnak a vásárlóknak. Mivel nem kézzelfogható termékekről van szó, a vásárlók nem tudnak érzékszervi úton információkat szerezni a vételt megelőzően. A megismerés egyetlen lehetősége a szolgáltatás igénybevétele, a tapasztalatszerzés. Kockázata csökkentésére a vásárló a szolgáltatás minőségét bizonyító jeleket keres, a tárgyi feltételek, a szolgáltatást nyújtó személyek, az ár, a szolgáltató hírneve, a kommunikációs anyagok és mások véleménye útján próbál tájékozódni. Nem tárolható jelleg: A szolgáltatások nem tárolhatók, nem raktározhatók, ezért a ma el nem fogyasztott szolgáltatás nem pótolható forgalom-kiesést jelent a szolgáltató számára. A szolgáltatási kapacitások viszonylag merevek, a kereslet ingadozásaihoz való alkalmazkodás a szolgáltatóvállalatok kulcsfontosságú problémája. Ha egy nap 20 üres szoba marad egy szállodában, amit nem adtak ki, akkor azt már másnap nem tudják, mert akkor már újra az egész kapacitást kell alapul venni. Ha egy masszőrnek 14 és 15 óra között nincs egyetlen előjegyzett masszázsa sem, akkor abban az időben a masszőr kihasználatlan volt, mert másnap nem lesz annyival több ideje. Elválaszthatatlanság: A szolgáltatás nyújtása és igénybevétele egy időben, egy helyen, az eladó és a vásárló jelenlétében történik. Ebből következően a szolgáltatás személyesebb jellegű, mint a termék és eredményessége függ az eladó és a vevő interakciójától. Ugyancsak ebből következik, hogy a teljesítés nem, vagy alig szabványosítható. Mivel sem időbeli, sem térbeli szétválás nincsen, a szolgáltatatás minősége nem ellenőrizhető az igénybevétel előtt, csak annak folyamán, illetve azt követően. Ha a vendég nem elégedett, a korrigálásra többnyire nincs módja, viszont egy jól felépített panaszszituáció-menedzsment kezelni tudja az ilyen helyzeteket, s a vendég még ezután lehet újra elégedett. Változékonyság: A szolgáltatások heterogének, ugyanannak a szolgáltatásnak is minden teljesítéskor más és más a minősége, az időtől, a helytől, a szolgáltatást nyújtó személytől függően. 14

14 A minőség ingadozása különösen a személyzetfüggő szolgáltatásokra jellemző. A személyzet munkateljesítménye még egy adott nap folyamán is változik (fáradás), a többszemélyes (multiperszonális) szolgáltatásoknál pedig eltérő képességű, stílusú egyénekkel találkozhat a fogyasztó. A szolgáltatások heterogenitásában szubjektív tényezők is szerepet játszanak, a hit, bizalom, tapasztalatok, attitűdök függvényében az igénybevevők megítélése eltérő lehet. A változékonyság jellemzője miatt a vevő tapasztalatai ugyanazon szolgáltató esetében is különbözőek lehetnek Vásárlási döntési folyamat a szállodaiparban 4 A fentiekben említett tulajdonságok a turisztikai termékek szolgáltatásjellegéből fakadnak. Így érthető, hogy egy utazás megvásárlása a turista számára igen kockázatos, hiszen a termékektől eltérően nincs lehetősége a végső döntés előtti próbára vagy más közvetlen tapasztalat megszerzésére. Ezen túlmenően azonban az utazás a hétköznapi szolgáltatásoktól (mint például egy arctisztítás a kozmetikusunknál) jelentőségében és árfekvésében is különbözik, mely jellemzők szintén a döntés kockázatát növelik. A hétköznapi szolgáltatásoknál magasabb árfekvés miatt bonyolult és erősen átgondolt döntés az utazási döntés, hiszen a potenciális turista éves elkölthető jövedelmének - sőt, bizonyos esetekben korábbi megtakarításainak - egy jelentősebb része felhasználásáról egyetlen döntési folyamat keretében határoz. A fokozott kockázatot az egyén csökkentheti azzal, hogy döntését hosszabb időn keresztül alapozza meg. A fogyasztóktól gyűjtve kell megismerni azokat a körülményeket, amik az igény kiváltására képesek. Ez azért fontos, mert a későbbiekben leírt marketingstratégiát már úgy kell kialakítanom, hogy a fogyasztói érdeklődést felkeltse az animáció iránt. A következő oldalon lévő ábrán a turista döntési folyamatának modelljét látjuk. A folyamatot elsődlegesen pszichológiai befolyásokra vezethetjük vissza, ezek határozzák meg az emberek viselkedését és gondolkodását. A döntés alapjául a meglévő szükségletek és vágyai (igények) szolgálnak. A szükséglet egyfajta belülről jövő érzületet, állapotot jelent, mely valaminek a hiányából fakad, azaz az ember úgy érzi, hogy jólétéhez valami hiányzik. Alapja lehet érzelmi, lelki vagy fizikai-fiziológiai folyamat. Ezzel szemben a vágyak valamilyen külső - szociális - hatásra jönnek létre, valaminek a megszerzésére vagy megtételére irányulnak. Kialakulásukban döntő szerepet játszik az egyént körülvevő társadalom, annak normája, kultúrája, szokásai. 4 Nemeskéri Zsolt (1993): A turisztikai termék/szolgáltatás vásárlásának jellemzői. Marketing&Management, 1999/

15 Szükségletek, vágyak Motiváció az utazásra Preferenciák Imázsok Észlelés Elvárások Értékelés Döntés Utazás Elégedettség 2. ábra Turista döntési folyamatának modellje Probléma felismerés, motivációk A szükségletek és a kielégítésükre irányuló vágyak együttesen határozzák meg a turista motivációit, azaz a végső és szilárd elhatározásokat valaminek - esetünkben magának az utazásnak - megtételére. Vegyük alapul Maslow szükségletpiramisát: Ha valaki gyógyulni szeretne és ezért elutazik, akkor a fiziológiai szükségletei elégíti ki. Például elmegy egy gyógyszállodába, ahol az orvos többnapos kúrát ír fel neki. Vagy egyszerűen csak pihenni szeretne. Ha egészséges az utaznivágyó, elképzelhető, hogy azért szeretne más helyen lenni, mert úgy érzi, nincs biztonságban. Ez lehet érzelmi bizonytalanság is, ami a helyváltoztatással egy pozitív feltöltődést jelenthet. 5 Forrás: Brian Goodall - Gregory Ashworth: Tourist images: marketing considerations. In: Marketing in the tourism industry - the promotion of destination regions. Ed. by Brian Goodall, Gregory Ashworth,

16 Egy vallási körutazás résztvevője, például egy vatikáni látogatás során valóban úgy érezheti, hogy együtt van a többi hívővel, akivel elutazott, de lehet ez egy szimpla csapatépítő tréning is. Lényeg, hogy érezzük, egy bizonyos csoporthoz tartozunk. Vannak olyan társadalmi osztályok, ahol az ember több szeretni lenni, mint ami valójában, hogy megbecsülést vívjon ki. Ha valaki azért utazik a Bahamákra, mert az összes ismerőse megteheti, de mégis ő megy elsőként, akkor úgy gondolja, őt ezért megbecsülik, többre tartják. És végül, a piramis tetején ott áll az önmegvalósítás. Aki azért utazik külföldre vagy egy másik városba, hogy tanuljon például, ő magának akar ezzel bizonyítani Információkeresés Mivel nagy értékű, megfontolást igénylő új, nem minden szinten ismert szolgáltatás vásárlásáról van szó, a vásárlónak nem könnyű a legjobb alternatívát kiválasztani. A turisták általában a fogyasztói döntéshozatal kockázatát azzal csökkentik, hogy önállóan keresnek információkat a különböző alternatívákról. Ezek az információforrások a következők lehetnek: 1. Belső (internal) információk: ezek alatt értjük az egyén korábbi utazási tapasztalatalt, motivációit, preferenciáit és elvárásait, amelyek együttesen meghatározzák az utazáshoz való viszonyát, és támpontot adnak a fogadóterület vonzerejének megítélésében. 2. Külső (external) információk is szükségesek a belső forrás mellett, hiszen ezek tartalmazzák például a döntéshez minden esetben nélkülözhetetlen áradatokat. A külső információknak két csoportját különböztethetjük meg: A. Informális információforrások: közvetlen családtagok, rokonok, barátok, ismerősök tapasztalatai, élményei, értékítélete és véleménye. B. Formális információforrások: utazásszervezők kiadványai, utazási irodák katalógusai, objektívnek tekinthető útikönyvek, 17

17 idegenforgalmi információs hivatalok, médiumok utazási rovatai (ideértve az utóbbi időben egyre népszerűbb Internet turisztikai információit is - pl. Virtual Tourist), és minden egyéb, a fogadóterülettel kapcsolatos hír. A potenciális turista, amennyiben teljesen ismeretlen helyre utazik - mivel megelőző közvetlen tapaszlat-szerzésre nincs lehetősége - a fogadóterületről utazás előtt csak a fentiekben bemutatott szekunder információkra támaszkodhat. A későbbiekben, amikor az utazás befejeztével hazatér, megszerzett közvetlen tapasztalatait képes felhasználni a további döntésekhez, illetve saját ismeretségi körének képes azokat továbbadni, és ezzel befolyásolni tudja viselkedésüket. Itt kell megemlítenünk, hogy az úticél kiválasztása szempontjából különösen fontos az újdonság szerepe (amely alapjául a fejezet elején bemutatott utazási motivációk szolgálnak), ám ezt sok esetben elnyomja az ismeretlenből adódó bizonytalanság okozta kellemetlen érzés, félelem (biztonság iránti vágy). E két hatás, motivációs komplexum határozza meg az egyén választását három lehetséges stratégia között: teljesen új úticélt választ; visszatér egy általa korábban már megismert helyre, vagy otthon marad - lemond az utazásról. Általában igaz, hogy az idősebb emberek a bizonytalansággal már egyre kevésbé képesek megbirkózni, így számukra előtérbe kerül a másodikként és harmadikként bemutatott stratégia. Lehetséges továbbá az is, hogy a turista egy korábban meghozott döntése miatt tér vissza az adott fogadóterületre, például azért, mert ott nyaralót vagy timesharing konstrukciót 6 vásárolt. Összességében azonban megállapíthatjuk, hogy a turisták általában magasabbra értékelik az eredetiséget, újszerűséget utazási döntéseiknél, mint a biztonságot. Éppen ez az oka annak, hogy az adott fogadóterületre való visszatérés elősegítésére nem elég a terület eredeti vonzerejét hangsúlyozni, hanem olyan turisztikai terméke(ke)t kell kifejleszteni, melyek a visszatérést elősegítik jellegükből, vagy a célcsoport - pl. idősebb korosztály - szokásaiból adódóan. 7 6 Közismertebb nevén: üdülési jog 7 Nemeskéri Zsolt (1993): A turisztikai termék/szolgáltatás vásárlásának jellemzői. Marketing&Management, 1999/3-4. pp

18 Szélsőséges esetben elképzelhető, hogy a turista impulzus-vásárlóként dönt, esetleg egy igen csábító ajánlat megismerése és nagy árengedmény hatására - erre építenek az úgynevezett last minute utazások. E viselkedést nem tekinthetjük általánosnak, hiszen sokkal gyakoribb, hogy a nyári vakációt hosszas és lehetőség szerint mindenre kiterjedő tervezgetés előzi meg. A vásárlási döntések típusaival és azok létrejöttével a marketingen belül a fogyasztói magatartás vizsgálata foglalkozik. E tudományterület és az idegenforgalmi ipar tapasztalatai alapján a későbbi beavatkozások megalapozásához az alábbi feltételezéseket tehetjük a turista döntési magatartásával kapcsolatban: a turista döntéselőkészítő tevékenysége hosszú távú folyamat, mely során aktív keresési procedúra keretében minden általa elérhető információt és adatot összegyűjt, illetve fokozottan érzékennyé válik az általa elsődlegesen kiválasztott célterületekkel összefüggő napi híradásokkal szemben, a felhalmozott információk feldolgozására képes, az értékelés során az elvárt imázzsal hasonlítja össze az egyes fogadóterületekről kialakított naiv imázsokat, és a döntésnél azokat veszi figyelembe, melyek az elvárt szintet meghaladják, az értékelési folyamatban nemcsak az egyes fogadóterületekről kialakított naiv imázs játszik szerepet, hanem a kézzelfogható utazási ajánlatokat hasonlítja össze, és amennyiben az árak összemérhetők, úgy a fogadóterület imázsa lesz az alapvető döntési szempont. 8 A belföldi turizmusban a döntés különválik egyrészt az úticél meghatározására, másrészt a szálláshely kiválasztására, mely döntés meghozatalakor az egyéni preferenciákkal szemben itt is gazdaságossági szempontok kerülhetnek előtérbe. E tény oka - az, hogy a szálláshely költsége a legjelentősebb kiadása a hazai turistának. Belföldi utazás során nyelvi problémák nem jelentkeznek, a turista több előzetes ismerettel rendelkezik, saját ellátását könnyebben meg tudja szervezni, ezáltal kockázata alacsonyabb, mint külföldi utazás esetén. A fenti jelenség ismét rávilágít a kockázat központi szerepére az utazási döntésekben Döntés utáni magatartás 9 Miután a potenciális turista a fentiekben leírt módon elhatározta hova is indul, elkötelezi magát döntése mellett - az utazási irodánál befizeti a kiválasztott út árát. 8 Nemeskéri Zsolt (1993) 9 Nemeskéri Zsolt (1993) A turisztikai termék/szolgáltatás vásárlásának jellemzői. Marketing&Management, 1999/3-4. pp

19 Ez után, de még az utazás előtt, van egy közbülső, várakozási fázisnak nevezett időtartam, mely során az egyén anticipációi egyre finomabbakká válnak. Ennek oka, hogy az utazás időpontjának közeledtével egyre több új információhoz jut a fogadóterülettel kapcsolatban - melyekre a szelektív figyelem miatt amúgy is érzékenyebb. E fázis szerepe nem elhanyagolható, hiszen még ez idő alatt is meggondolhatja magát, ha olyan - számára elrettentő - új adatokat ismer meg, melyek visszalépésre késztetik. A turisztikai termék önmagában is egy komplex élmény, mely a következő szakaszokból áll: várakozási szakasz, kiutazás, fogadóterületen szerzett élmények, hazautazás, emlékek. A tényezők együttesen határozzák meg az utazó elégedettségének fokát (elégedettség vagy elégedetlenség), amely - ahogyan az ábrán is látható -, visszahat a motivációkra, preferenciákra, várakozásokra, és ezeken keresztül a mentális imázsokra. Amennyiben a turista elégedett, ez visszacsatolás bizonyítja a választott stratégia helyességét. Ezzel szemben, ha a megszerzett élmények alulmúlják a várakozásokat, a visszacsatolás negatív, ami esetleg csökkentheti a későbbi utazási hajlandóságot, vagy jobb esetben csak az úticél imázsa válik kedvezőtlenebbé. Mindkét esetben meghatározó szerepe lesz a turista későbbi viselkedésében a megszerzett személyes tapasztalatoknak A szállodai szolgáltatás felépítése A marketingtervezéshez az első legfontosabb tudnivaló, hogy jól ismerjük a termékünket, amit el akarunk adni. A szállodai szolgáltatás a következőképpen épül fel 10 : Alapszolgáltatás: az az alaptulajdonság, amely nélkül a termék az adott probléma megoldására, az adott igény kielégítésére alkalmatlan. Ehhez ismerni kell a szálláshelyek kialakulásának történetét. 10 Hetesi Erzsébet - Rekettye Gábor (2009): Kínálatmenedzsment. Akadémiai Kiadó Zrt. pp

20 Az első fogadók, majd szállodák azért alakultak ki, hogy otthonuktól valamilyen oknál távol levő személyeknek alvásra, éjszakázásra alkalmas helyet kínáljanak. Ha ezt Maslow motivációs piramisára vetítjük ki, a szállodai alapszolgáltatás az első két szintet, a fiziológiai szükségleteket (alvás, pihenés) és a biztonság, védelem (biztonságos helyen tölteni az éjszakát) motivációkat elégíti ki. Alapvető szolgáltatás tehát a dohányzó/nemdohányzó szoba és az ágy. A szobában éli meg a vendég a termék nagy részét apró figyelmességekkel lehet befolyásolni a hangulatát. A tisztaság, ápoltság a termék alapvető eszköze. Elvárt szolgáltatások: ezek azok a szolgáltatások, amik már nem a vendéglátás közvetlen funkcióját látják el, de szorosan kapcsolódnak hozzá: ilyen például a portaszolgálat, szobafoglalás, reggeli és/vagy vacsora, telefon, TV, szappan, hajszárító, fürdőköpeny, olvasólámpa az ágy mellett, stb. Kiterjesztett szolgáltatások: a szolgáltató a piaci verseny hatására többet kínál a turistának, mint amit a turista az elvárt termék szintjén megfogalmazott..11 Ilyen szolgáltatások például: termálmedence, élmény- és úszómedence, gyermekmedence, jacuzzi, örvényfürdő, bioszauna, finn szauna, gőzfürdő, jégbarlang, fitness terem, Internet használat, infoóra : tudnivalók a szállodáról és a környékről, környékbeli látnivalókról, programokról, aktuális valutaárfolyamról. Továbbá a változatos szabadidős programok is idetartoznak, úgy mint fitness programok, pl.: aqua tréning, gerincgimnasztika Fit Ballal, pilates, stretching, vital tréning, zsírégető torna, zenés testedzés. Az animáció is egy kiterjesztett szolgáltatás. Az olyan szállodák, ahol igénybe vehető animációs szolgáltatás, lényeges előnyt éveznek a fogyasztói döntéshozatalban. A marketingtevékenység során ezeket a szolgáltatásokat kell előtérbe hozni, mert manapság senkit nem érdekel például az, hogy hány négyzetméter területű az adott szállodában lévő kétágyas szoba. 11 Toperczer Zsófia, Dr (2007): Turisztikai kínálat, turisztikai termék előadás 21

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2011.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2011. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2011. Tisztelt Partnerünk! A Magyar Turizmus Zrt. tevékenysége 2011-től az eredményorientáltság, a hatékonyság és a koncentrált működés alapelvei szerint újul meg. A

Részletesebben

All inclusive - valóban minden benne van???

All inclusive - valóban minden benne van??? All inclusive - valóban minden benne van??? Manapság a szállodák előszeretettel használják leírásukban, szóróanyagaikban ezt a kifejezést: ALL INCLUSIVE. Mit is jelent valójában az all inclusive? Annak

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

2012. ELŐSZEZONI PIHENÉS

2012. ELŐSZEZONI PIHENÉS 2012. ELŐSZEZONI PIHENÉS PIROSKA HOTEL*** BÜK Érvényes: 2012.06. 01 30.között, a hét bármely napján! Ár: 8.126 Ft / fő / éj 2 éjszaka foglalással Ár: 7.460 Ft / fő / éj 3 éjszaka foglalással Szállás kétágyas

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

Szolgáltatások tervezése I.

Szolgáltatások tervezése I. Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a

Részletesebben

VELÜNK MINDEN ÖNRŐL SZÓL 2015 A TE ÁLMAID VELÜNK VALÓRA VÁLNAK TM

VELÜNK MINDEN ÖNRŐL SZÓL 2015 A TE ÁLMAID VELÜNK VALÓRA VÁLNAK TM VELÜNK MINDEN ÖNRŐL SZÓL 2015 A TE ÁLMAID VELÜNK VALÓRA VÁLNAK TM FEDEZZEN FEL EGY RENDKÍVÜLI LEHETŐSÉGET! Szeretne vonzó lenni és szeretné jól érezni magát? Szeretne több pénzt keresni? Szeretne több

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

A HUNGUEST HOTELEK NYÁRI KÍNÁLATÁBÓL

A HUNGUEST HOTELEK NYÁRI KÍNÁLATÁBÓL A HUNGUEST HOTELEK NYÁRI KÍNÁLATÁBÓL HH RÉPCE***+ BÜKFÜRDŐ Érvényes: 2012.08.17-ig / 2 3 éjszaka foglalással Ár: 11.970 Ft / fő / éjszaka Ár: 10.440 Ft / fő / éjszaka 4 éj foglalással Szállás 2ágyas szobában

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN Dr. habil. Szabó Zoltán PhD MBA Vada Gergely - Vezető tanácsadó TÉMAKÖRÖK Célcsoportok 10 K SWOT MIR Exponenciális tervezés Kulcs a Befektetőkhöz Tervezési projekt -

Részletesebben

Szobaárak 2015. Kiemelt idôszak: 2015. 04. 02-07.; 05. 01-03.; 05. 22-25.; 10. 23-11. 01.; 12. 24-2016. 01. 03.

Szobaárak 2015. Kiemelt idôszak: 2015. 04. 02-07.; 05. 01-03.; 05. 22-25.; 10. 23-11. 01.; 12. 24-2016. 01. 03. Árlista 2015 Szobaárak 2015 Ft/szoba/éj Elô-/Utószezon Hétközben Hétvégén * Kétágyas szoba 31 620 34 720 39 060 Egyágyas szoba 23 250 24 800 27 900 Lakosztály 42 470 45 570 49 910 Felnôtt pótágy 9 300

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Kedves Uvaterv -es Vendégeink!

Kedves Uvaterv -es Vendégeink! Kedves Uvaterv -es Vendégeink! A TIHANYI ÜDÜLŐ - a 2012-es évben is várja a pihenni, nyaralni vágyó vendégeket. Az üdülési program lehetőséget ad : - rövidebb, hosszabb időszak, - csak szállás, - szállás

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

Kedvezményes Üdülés Keszthelyen, Szakszervezeti Tagok és Családtagjaik részére

Kedvezményes Üdülés Keszthelyen, Szakszervezeti Tagok és Családtagjaik részére Kedvezményes Üdülés Keszthelyen, Szakszervezeti Tagok és Családtagjaik részére Örömünkre szolgált, hogy az elmúlt évek során sok szakszervezeti tag és családja részére biztosítottuk szálláshelyünkön a

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Eredményes értékesítés.

Eredményes értékesítés. Eredményes értékesítés. Egy belföldi vidéki wellness szálloda kínált kedvezményes, belföldi utazási lehetőséget. A szolgáltatás értékesítésénél a kedvező ár volt a motiváció. Az esettanulmány jól szemlélteti,

Részletesebben

Egészségügyi turizmus Nógrádgárdonyban

Egészségügyi turizmus Nógrádgárdonyban Egészségügyi turizmus Nógrádgárdonyban Vágyak realitások víziók Dr. Takács Zoltán Főnix-MED Zrt. 2014. április 3. Egészségügyi turizmus Az emberek egyik országból egy másikba utaznak (belföldi turizmus?)

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

Kedvezményes téli ajánlatok

Kedvezményes téli ajánlatok KISBÉR TOURIST Engedély:R 1068 Utazási Iroda 2870 Kisbér Komáromi u.1. Telefon: 34/352-700 és 06/30/217-8722 Kedvezményes téli ajánlatok Program ajánlat: Szállást kínálunk Budapesten Hotel Rubin****6.450

Részletesebben

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0026 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Pannon Egyetemen A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia Tartalom A kutatás háttere és

Részletesebben

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat Marketing mix Partnerek Értékajánlat Pozícionálás Márkaépítés Referenciacsoportok Szolgáltató Fogyasztó Termék Árazás Értékesítés Versenytársak Reklám gyüttfogyasztók Árazás Ár Áron egy termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Ha élményekkel teli, aktív kikapcsolódásra vágyik a természet harmóniájában, akkor ezt nálunk megtalálja!

Ha élményekkel teli, aktív kikapcsolódásra vágyik a természet harmóniájában, akkor ezt nálunk megtalálja! KIKELET SOMOGY KERTJE**** BONNYA Tavasz váró akció Somogy Kertjében Érvényes: 2015.04.30-ig Ha élményekkel teli, aktív kikapcsolódásra vágyik a természet harmóniájában, akkor ezt nálunk megtalálja! 16.065

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Budapest, 2015. március 24. Guba Tamás Az egészségturizmus gazdasági jelentősége Statisztikai mutatók az elmúlt

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár 1 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel 1.Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Szobaárak 2014. 2014. 01. 05-06. 12. 2014. 08. 31-12. 24. Hétközben Hétvégén *

Szobaárak 2014. 2014. 01. 05-06. 12. 2014. 08. 31-12. 24. Hétközben Hétvégén * Árlista 2014 Szobaárak 2014 Ft/szoba/éj Elô-/Utószezon 2014. 01. 05-06. 12. 2014. 08. 31-12. 24. Hétközben Hétvégén * Fôszezon, kiemelt idôszak** 2014. 06. 13-08. 30. Kétágyas szoba 28 900 31 900 34 900

Részletesebben

Turisztikai fogyasztói magatartás 6.

Turisztikai fogyasztói magatartás 6. Turisztikai fogyasztói magatartás 6. Minőség és fogyasztói elégedettség a turizmusban 1 Mi a minıség? Definíciók Minőség: A turista fogyasztói elégedettség elérésének kulcsa Technológia-vezérelt, termék-orientált

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére MSZÉSZ XXXVII. Közgyűlés 2012. május 10. Maráczi Gábor Stratégiai igazgató Marketing terv 2012 - Egészségturizmus Tények: az egészségmegőrzés

Részletesebben

AZ ŐSZ SZÍNEI ÉS ÁRAI

AZ ŐSZ SZÍNEI ÉS ÁRAI AZ ŐSZ SZÍNEI ÉS ÁRAI HH NAGYERDŐ*** DEBRECEN Érvényes: 2013.10.01 12.22-ig.( kivéve őszi szünet) Ár: 7.245 Ft / fő / éj, a hét bármely napján, min. 2éj foglalással 2 éjszaka szállás félpanzióval (bőséges

Részletesebben

Nehéz évre számíthat az utazási szakma is. Interjú Csákány Csabával, a TUI Magyarország Kft. igazgatójával

Nehéz évre számíthat az utazási szakma is. Interjú Csákány Csabával, a TUI Magyarország Kft. igazgatójával Nehéz évre számíthat az utazási szakma is. Interjú Csákány Csabával, a TUI Magyarország Kft. igazgatójával A pénzügyi válság és az azt követő gazdasági megszorítások miatt visszaestek a turizmus fejlődésével

Részletesebben

A turizmus általános helyzet a 2012. évben

A turizmus általános helyzet a 2012. évben A turizmus általános helyzet a 2012. évben Az IPK International WTM-felmérés eredményei alapján készített becslés szerint 2012-ben összesen 6,8 milliárd külföldi es belföldi utazást tett a világ 15 évnél

Részletesebben

érvényességi határidő: 2014. 12. 31. www.holidayplus-unlimited.net/lg www.lg.com/hu

érvényességi határidő: 2014. 12. 31. www.holidayplus-unlimited.net/lg www.lg.com/hu érvényességi határidő: 2014. 12. 31. www.holidayplus-unlimited.net/lg www.lg.com/hu Tisztelt Vásárló! Köszönjük, hogy bizalmával megtisztelt bennünket és az LG Electronics klímáját választotta. Jó pihenést,

Részletesebben

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA DEMOGRÁFIA megoszlás férfi 46% nő 54% megoszlás 20 év alatt 7% 20-29 között 40% 30-39 között 20% 40-49 között 14% 50-59

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

3 Szolgáltatások - szállás

3 Szolgáltatások - szállás - szálláshelyek Szálláshely Mayer Péter Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék... olyan létesítmény, amely fizetés ellenében éjszakai szállást és (korlátozottan) szolgáltatásokat nyújt a látogatóknak mayer@turizmus.uni-pannon.hu

Részletesebben

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei Kincses Márk marketing stratégiai titkár Magyar Turizmus Zrt. Budapest, Corvinus Egyetem 2011. május 24. Kitekintés 2010,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Hogyan használhatja fel a fenti kuponokat?

Hogyan használhatja fel a fenti kuponokat? Hogyan használhatja fel a fenti kuponokat? Ha már tudja, hogy melyik időpont megfelelő Önnek 1. Hívjon minket telefonon a hét minden napján a 06-95-520-630-as számon, ahol munkatársaink várják hívását

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia - Tájékoztató. 1. Bejelentkezés, csomagszoba

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia - Tájékoztató. 1. Bejelentkezés, csomagszoba II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia - Tájékoztató 1. Bejelentkezés, csomagszoba A Thermal Hotel Visegrád****superior szobáit az érkezés napján 10.00-13.00 óra között lehet átvenni, távozás napján 10.00

Részletesebben

Üdvözli Önt a QERDES.COM!

Üdvözli Önt a QERDES.COM! Üdvözli Önt a QERDES.COM! Automatizált érdeklődő-, ügyfél- és panaszkezelés, ügyfélelégedettség-mérés többfelhasználós, többnyelvű környezetben. Magyarországi szállodák helyzete és várakozása 2011 Piackutatás

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

Tisztelt Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete!

Tisztelt Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete! Tisztelt Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete! Kérem, engedje meg, hogy figyelmébe ajánljam szállodánk a Két Korona Wellness Hotel ajánlatait. Szállodánk Balatonszárszón az egyik legkedveltebb üdülőövezetben

Részletesebben

Corso Boutique Hotel****

Corso Boutique Hotel**** Corso Boutique Hotel**** 5700 Gyula, Megyeház u. 1. Gyula szívében egy álom valóra vált, amely most Önnek is felkínálja ez álom nyújtotta élmény lehetőségét. Mindaz, amit elvár egy modern, minden igényt

Részletesebben

HÚSVÉT. ÜNNEPI SZÁLLÁSAJÁNLATOK Érvényes: 2012.április 06 09. ERZSÉBET PARK HOTEL*** PARÁDFÜRDŐ PIROSKA HOTEL*** BÜK

HÚSVÉT. ÜNNEPI SZÁLLÁSAJÁNLATOK Érvényes: 2012.április 06 09. ERZSÉBET PARK HOTEL*** PARÁDFÜRDŐ PIROSKA HOTEL*** BÜK HÚSVÉT Messze földön jártam, szép harmatos reggel Aranytündér kútvizéből vizet merítettem. Aranytündér kútvizével öntözgetni járok, olyan szagos, mint a rózsa, gyertek ti is, lányok! ÜNNEPI SZÁLLÁSAJÁNLATOK

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Család, szórakozás és pihenés...

Család, szórakozás és pihenés... Család, szórakozás és pihenés... UMAG I VILLAGE SOL GARDEN ISTRA 4* CSALÁDI AJÁNLAT 2015.10.23-11.01. családi szobában 2 felnőtt + 2 gyermek 101 700 Ft/CSALÁD/3 éj félpanzióval családi szoba: két összenyitható

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

2003 - Az egészségturizmus éve

2003 - Az egészségturizmus éve 2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270

Részletesebben

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket?

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Kővári Zoltán V. MABISZ NEMZETKÖZI BIZTOSÍTÁSI KONFERENCIA, 2014. november 6. Online értékesítés eredményei

Részletesebben

TURISZTIKAI EGYESÜLET SZOLGÁLTATÁSAI 2014.

TURISZTIKAI EGYESÜLET SZOLGÁLTATÁSAI 2014. TURISZTIKAI EGYESÜLET AI 2014. Gyenesdiási Turisztikai Egyesület H-8315 Gyenesdiás, Hunyadi u. 2. Tel.: +36 83/511-790 gyenesdias@tourinform.hu www.gyenesdias.info.hu Tisztelt Partnerünk! Gyenesdiás mára

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben