Várady Tibor egyetemi professzor, CEU: Kisebbségi jogok a volt Jugoszlávia utódállamaiban - megoldásképletek a koszovói krízis tükrében -

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Várady Tibor egyetemi professzor, CEU: Kisebbségi jogok a volt Jugoszlávia utódállamaiban - megoldásképletek a koszovói krízis tükrében -"

Átírás

1 Várady Tibor egyetemi professzor, CEU: Kisebbségi jogok a volt Jugoszlávia utódállamaiban - megoldásképletek a koszovói krízis tükrében - (Az elıadás április 13-án az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által szervezett a Függetlenség és autonómia között. Koszovó: európai és magyar perspektívák c. konferencián hangzott el) Nagyon szépen köszönöm a megtisztelı meghívást. Megtisztelı, hogy ilyen elıadótársak mellett beszélhetek, és megtisztelı az is, hogy ilyen közönségnek beszélhetek. Az én témám nem szigorúan Koszovó, de tekintettel arra, hogy az egész mai beszélgetést Koszovó fémjelzi, megpróbálnám a kisebbségi kérdést is valamiképpen a koszovói események fényében, és ha így mondhatom azok sodrásában is tekinteni. Ehhez a nézıponthoz sok tapasztalatom kötıdik. Amikor a hetvenes évek közepén, az újvidéki egyetemen magyar nyelvő oktatást igyekeztem megindítani, két támaszom volt. Az egyik az akkori valóban európai orientáltságú szerb dékán, és a másik az a tény, hogy Pristinában ugyanez már folyamatban volt albán nyelven - és az egy hivatkozási alap volt. Azóta sokszor láttam, hogy a modellek valamiképpen hivatkozási alapul szolgálnak. És azt hiszem ez igy marad akkor is, hogy ha azt mondják, hogy nincsen precedens. Érdekes az is, hogy, amikor Milosevics megszüntette a vajdasági autonómiát a nyolcvanas évek végén, akkor a tulajdonképpeni célpont Koszovó autonómiája volt. Vajdaság ehhez úgy kapcsolódott, hogy a NATO terminológiájával éljek, mint collateral damage. Tehát Vajdaság autonómiájának a megszőnése nem annyira célpont mint kollaterális kár volt. Az autonómia megszüntetésbıl most már tanulságot is le lehet vonni. A milosevicsi propaganda váltig azt hangoztatta, hogy azért kell megszőntetni az autonómiát, mert ez függetlenedés felé vezethet. A koszovói példa azonban azt mutatja, hogy nem az autonómia, hanem az autonómia megszőntetése az, ami függetlenség irányába sodorhat. Maradva a koszovói témánál, hadd mondjam, hogy amennyire látom és láthatom, úgy tőnik, hogy gyakran a megoldási törekvéseket inkább a dolgok sodrása vezette, (esetleg a pillanatnyi kellemetlenségek kerülése) mintsem elvi vagy hosszú távban való gondolkodás. Ha valóban Koszovó függetlensége a cél - és minden jel arra mutat, hogy ez a cél - sokkal célszerőbb lett volna Milosevicstıl elvenni Koszovót. Ez akkor talán kellemetlennek tőnt. Ma 1

2 azt hiszem világos, hogy ez egyszerőbb lett volna, mert most egy szinte lehetetlen elvárással szembesül a szerb vezetıség. Nem az, hogy elfogadjanak egy tényt, hanem az, hogy ık mondják ki, hogy egyetértenek azzal, hogy Koszovó független. Ez gyakorlatilag lehetetlen. Többen használtak magyar párhuzamot. Egy mai magyar kormánytól elvárhatja Európa, hogy ne határmódosításban gondolkozzon, hanem a határon túli magyarok kollektív és egyéni jogai érdekében tegyen lépéseket. És ez így is történik. De vajon melyik magyar kormány lenne hajlandó arra, hogy aláírja, hogy az ı akaratával szőnjenek meg vagy váljanak el országrészek? Ez politikailag is, emberileg is, gyakorlatilag lehetetlen. És ezt követelik most egy szerb kormánytól, amelyik megdöntötte Milosevicset, és egyszersmind egy olyan Szerbiától, amelyben a szélsıséges nacionalista Seselj pártjának több mint 30% szavazója van. Ez persze nemigen megy. Meg kell, hogy mondjam, nem lenne kevésbé nehéz a koszovói albánokkal elfogadtatni, hogy lemondjanak a függetlenségrıl. Most, amikor már elhitték és elhihették, és amiután nagyon sok biztatást kaptak. Tehát valóban egy szinte lehetetlen feladat állt elı. És talán ezért is van, hogy a megoldási kísérletek is egy kicsit kényszerpályán mozognak. Az ellenırzött függetlenség, ami az Ahtisaari-javaslatban szerepel, az tulajdonképpen nem is egy megoldás, hanem az, ami most van. Koszovó de facto független. Koszovóban nincs szerb rendırség, Koszovóban nem alkalmaznak szerb jogot, Koszovóban nincs semmiféle hatásköre a szerb bíróságoknak. Tehát az állam alappillérei ott nem mőködnek. Hogy ha egy szerb köztársasági elnök meg akarja látogatni a budapesti szerb gimnáziumot, ezt könnyen teheti, és barátsággal fogadják. Hogy ha ugyanez a szerb elnök megpróbál meglátogatni egy szerb iskolát Koszovóban, ez roppant nehéz, annak ellenére, hogy elvileg Koszovó Szerbia része. Viszont Milosevics a koszovói rendezést gyızelemként tüntette fel. Az 1244-es számú június 10-i ENSZ BThatározatban az áll, hogy Koszovó része Szerbiának. Ezt annyira hangoztatta Milosevics, hogy Szerbiában mindenki tud az ENSZ-határozatról, azok is, akik nem igazán tudják, hogy mi is az ENSZ. Igy a mai szerb politikában most Koszovó elvesztése a tét. Közben Koszovó de facto már nem része Szerbiának. Ami a kontaktcsoport elveit illeti, én is osztom azokat a véleményeket, melyek szerint ezekben az elvekben jó szándék lehet, de egy kicsit több a magyarázkodás, több az alibikeresés, mint a valóságkeresés. Itt van például az az elv, hogy nem egyesülhet Koszovó Albániával. Ha Koszovó tényleg egy független állam, én nem látok olyan jogi korlátot, amely ezt eredményezhetné. Mi az, ami megakadályozhatja, hogy Kirgisztán és Türkmenisztán egyesüljön, ha mindkét ország ezt akarná? Mi az, ami megakadályozhatja, hogy a Beneluxállamok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) egy föderációt alkossanak, ha akarnak? Nincs 2

3 ilyen nemzetközi jogi elv. Persze vannak politikai realitások, de jogilag azt hiszem, semmi hatálya nincs egy ilyen állásfoglalásnak. Elvként lett megnevezve a nem-megosztás is. Ezzel kapcsolatban valóban racionális érv, amit hallottunk, hogy a megosztás az egy láncreakcióhoz vezethet. De persze ezt eredményezheti a függetlenedés is. Van egy olyan tény is, mely egy amerikai kollégám szerint divattá alakult már száz év óta. Az, hogy nem lehet megosztani, katasztrofális megoldásokig vezetett Afrikában és a Közel-Keleten, ahol sohasem etnikai határok és etnikai realitások, hanem inkább vonalzó volt az, ami országhatárokat vont meg. E megoldások fájdalmas hatásait ma is érezzük és továbbra is érezni fogjuk. Persze itt arra is emlékezünk, hogy a nem etnikai alapon való megosztás volt Trianonnak is a vezérelve. Úgy hogy valóban, ahogy kollégám mondja, már száz éve ez az uralkodó elv, de ebbıl még nem következik hogy jó megoldásról van szó. Nehezen érthetı, hogy a megosztás miért egy eleve lezárt opció, hogy errıl miért nem lehetett beszélni. Pedig valószínőleg ez lett volna az a pont, ahol talán egy szerb-albán kompromisszum is születhetett volna. Van még egy nagyon fontos elve a kontaktcsoportnak: az, hogy akármilyen megoldás születik, roppant fontos, hogy igen messzemenı kisebbségi jogok legyenek biztosítva azoknak, akik kisebbségben lesznek. És ez egy hivatkozási alap. Kerülném a precedens szót, mert lépten-nyomon hangoztatják (a függetlenedésre gondolva), hogy Koszovó nem lehet precedens. (Ez ugyan nem igazán meggyızı, és nem igazán jó és elvszerő megoldást sejtet aki azzal vezet be egy megoldási javaslatot, hogy ez nem lehet precedens. Emellett nem tudom, hogy lehet megakadályozni, hogy Abháziában, vagy Kurdisztánban, vagy a Baszkföldön, vagy Pastun területen Avganisztán és Pakisztán hartártérségében, erre hivatkozzanak. Nemigen lehet politikai érvelést elıre megtiltani. Szóval nem igazán meggyızı a precedenst tagadó retorika de ez a retorika nem is terjed ki az autonómia kérdésére. Az autonómia pedig fontos az európai értékek szempontjából, fontos a magyar érdekek szempontjából, és nagyon fontos az ott élı embereknek az embersége és életlehetısége szempontjából. Az hogy Koszovón nemcsak erıs nemzeti érzelmek, hanem kölcsönös intolerancia is része a mai valóságnak, még fontosabbá teszi hogy messzemenı kisebbségvédelem legyen biztosítva, és ez elképzelhetetlen egyéni és kollektív jogok nélkül. Azt hiszem, hogy ez egy olyan pont, ahol nemigen lehetnek kétkedések és nincsenek alapvetı véleménykülönbségek. Most pedig hadd kanyarodjak vissza a tulajdonképpeni témám felé, és hadd mondjak valamit kisebbségi jogokról a volt Jugoszlávia utódállamaiban. Azt hiszem, hogy a jelenlévık mindannyian tudják, hogy a rendszerváltás elıtti években és most nem a legutóbbi évtizedre 3

4 gondolok Szerbiában, amelyet Milosevics neve fémjelzett, hanem inkább a hatvanas, és még inkább a hetvenes évekre minden kétséget kizáróan Jugoszlávia volt az az állam, ahol a magyar kisebbségnek viszonylag a legjobb sorsa volt. És nemcsak a magyar kisebbségnek, a többi kisebbségnek is. Viszonylag tehát Ceausescu Romániájával, vagy az akkori Szlovákiával vagy Kárpátaljával összehasonlítva. Ez, azt hiszem, kétségtelen. Talán ez egy kicsit annak is volt betudható, hogy Tito, aki azért minden pozitívuma ellenére mégis csak egy diktátor volt, nem a többségi nemzethez tartozó diktátor volt. Tito horvát volt, és ezért ı a diktatúráját nem építhette a többségi nacionalizmusra. Épithette pártideológiára, és építhette valamiféle nemzetek közötti egyensúlyra, melynek haszonélvezıi voltak már amennyire a keretek megengedték a kisebbségek is. A probléma abban volt, hogy ami ezt a mechanizmust életben tartotta, az elsısorban a kommunista párt volt. És amikor szétesett nemcsak Jugoszlávia, hanem a kommunizmus is, akkor újonnan merült fel a kérdés, hogy elıször is milyen elvek legyenek, és másodszor, hogy milyen instrumentumokkal lehet az elveket megvalósitani. A lehetséges instrumentumok között elıtérbe került jog, de ha kisebbségrıl van szó, a jog is csak akkor tud igazán ráhatni a dolgokra, ha valamiféle önrendelkezési lehetıségek is vannak. Jugoszlávia szétesése után több modell született, és ez nem logikátlan. Az, hogy több modell születik, az részben azzal is magyarázható, hogy a problémák más-más vetületben merülnek fel. És itt valamelyest ismét összefügg a magyar és az albán kisebbség a sorsa. Összefügg azért, mert ez az a két kisebbség, amely elsısorban a nyelvében különbözik, ami a kisebbségi jogoknak egy sajátos vetületét hozza. A hetvenes években Újvidéken és a szabadkai vasútállomáson is kimondták szerbül és magyarul, hogy érkeznek vonatok. Ez most már nem tény, csak egy törekvés. Egy aránylag súlytalan példát mondok, ennél sokkal komolyabb problémák vannak. Azért mondom ezt a példát, hogy láttassam, hogy vannak kisebbségi igények és jogok melyeknek nem sok értelme van mondjuk a horvátországi szerbek vagy a szerbiai bosnyákok szempontjából. A volt Jugoszlávia területén, kisebbségi sorsok és igények zömmel nem a nyelvi választóvonal mentén alakulnak. Ennek következménye, hogy sok minden másképpen strukturálódik. Másképpen alakulnak, másképpen fejlıdnek kisebbségi jogok és sorsok, amikor a különbözésnek az alapja a nyelv - és másképpen akkor, amikor a különbözésnek más az alapja. Ezért például a vajdasági magyarok és a szandzsáki muzulmánok közötti kisebbségi együttmőködés csak részben támaszkodhat közös célkitőzésekre és azonos érvekre. Mindkét közösség igényelhet mondjuk saját iskolákat vagy televiziót, de magyar szempontból az igényeket elsısorban a nyelvi különbözés szüli, az érvek zöme a nyelvre támaszkodik és ez nem igy van a szandzsákiak esetében. A kulturális autonómiát is másként látja más-más 4

5 kisebbság. Szóval, természetszerő, hogy különbözı modelek alakulnak. A rendelkezésemre álló idı nem engedi hogy részletesebben taglaljam ezeket a modelleket, csak éreztetni szeretnék egy pár sajátosságot. Szlovéniában a kisebbségekhez való hozzáállásnak egy kulcsfontosságú megkülönböztetés az alapja - és ez az ıshonos és egyéb kisebbségek közötti különbség. İshonos kisebbségek a magyarok és az olaszok. Ezek aránylag kis számú kisebbségek. Egyéb kisebbségek a Tito idején betelepült szerbek és bosnyákok, és ezekkel kapcsolatban sokkal több a kisebbségi probléma, mint a számbelileg is szerényebb ıshonos kisebbségek, a magyar és az olasz tekintetében. A magyar kisebbség ezúttal valamiképpen a szerencsésebb oldalon áll, persze a számok nagyon szerények Szlovénián belül. Boszniában ismét egy egészen más képlet állt elı, amelynek az alappillére a daytoni alkotmány. A daytoni alkotmányt, amit Daytonban, az Egyesült Államokbeli Ohio államban szövegeztek meg. Dayton eddig azért volt érdekes, mert a daytoni könyvtárban van a világon a legtöbb Szőz Máriáról szóló könyv. Most már azért is mert ott hozták meg Bosznia- Hercegovina alkotmányát. Utána Párizsban szentesítették. Amikor ez az alkotmány született, persze elsısorban egy háborús helyzetet kellett valamiképpen megszüntetni, a béke felé vezetı utat keresve - és ez zömmel sikerült. Az alkotmány szövegét leginkább O Brian amerikai tanácsadó nevéhez főzik. Az alkotmány megfogalmazói tudatában voltak, hogy itt etnikai feszültségeket kell valamiképpen kezelhetıvé tenni. Ahogyan azt tették, az arról tanúskodik, hogy pontosan tudták hogy ezt kell tenni, de arról is tanúskodik, hogy ezt olyan emberek tették, akik nem igazán vannak otthon a kisebbségi jogok világában. Ezért az instrumentumok meglehetısen gorombák. Például az alkotmány IV(1) szakasza azt mondja, hogy a felsıházban öt szerb, öt bosnyák, öt horvát képviselı kell hogy legyen. Tehát elıre meg van határozva az etnikai összetétel. Ez teljesen ellentétben van az alkotmány II(4) szakaszával, amely azt mondja, hogy minden nép, minden nemzetiség egyenlı, és tilt minden diszkriminációt. A IV(1) szakasz gyakorlatban azt jelenti, hogy egy szarajevói magyar, egy szarajevói zsidó, egy banja lukai ukrán, az alkotmány szerint soha nem lehet tagja a felsıháznak, annak ellenére, hogy állampolgárok. A bizarr megoldást nyilván az a szükség ihlette, hogy valamilyen egyensúly teremtıdjön, de ez elérhetı lett volna más árnyaltabb és kevésbé ellentmondásos eszközökkel is. Például úgy, hogy az alkotmányos rendelkezések területeket határoznak meg, ahol szerb illetve bosnyák, illetve horvát többség van.. Például, ahelyett hogy azt mondanák hogy öt szerb kell hogy legyen a felsıházban, azt mondhatanák, hogy a Szerb Köztársaság, (amelynek ma 90%-a szerb) ad öt parlamenti képviselıt. Ez persze ez azt jelenti, hogy szinte minden 5

6 bizonnyal öt szerb kerülne oda, de mégsem nem lenne alkotmányosan kizárva, hogy a Republika srpska más nemzetiségő lakosa legyen megválasztva. Ugyanígy a daytoni alkotmány V szakasza azt mondja, hogy az elnökségben van egy szerb, egy muzulmán (azaz illetve bosnyák) és egy horvát. Sıt a nemzeti banknak az etnikai összetétele is meg van határozva. Ez valamiféle egyensúlyt hozott, de nem azokkal az eszközökkel, amelyek a kisebbségi jogoknak, hogy így mondjam, európai eszközei. Horvátországban egy új etnikai képlet alakult ki a háború után. Az ENSZ Menekültügyi Bizottsága adatai alapján július-december között menekült hagyta el Horvátországot. Ezek szinte maradéktalanul szerbek, és ezek bizony zömmel a Vajdaságba jöttek. Ez azt jelenti, hogy az ottani szerbség létszáma lényegesen csökkent, és azt is jelenti, hogy a Vajdaság etnikai összetétele lényegesen változott. Horvátországban is van magyar, olasz és más kisebbség is, de természetszerően továbbra is a szerb kisebbség helyzete az elsı számú kisebbségi probléma. Horvátországban született egy ún. alkotmánytörvény, amely kisebbségi jogokat biztosit, és ami fontos, személyi autonómiát, azaz kulturális autonómiát. E kulturális autonómia korlátozott, és korlátozottak a nemzeti tanácsok hatáskörei is. Mindazonáltal az alkotmánytörvény kétségtelen elırelépésként ítélhetı meg. A nemzeti tanácsok több szinten szervezıdnek, tehát községi, megyei szint (županija) valamint országos szinten. Azzal, hogy országos szinten nem egyes kisebbségek nemzeti tanácsai szervezıdhetnek, hanem az valamennyi kisebbség alakithat egy közös országos nemzeti tanácsot ami nem tőnik a legjobb megoldásnak. Horvátországban van egy megoldás a kisebbségek parlamenti képviseletére is, és ennek a megoldásnak köszönhetıen van a horvát parlamentben magyar és szerb képviselı is; a szerbek többen, ami a számarányukhoz viszonyítva logikus. A szerb képviselıknek a mérleg nyelve szerepe jutott a jelenlegi kormányban. Mondanék valamit természetesen arról is, hogy Szerbiában mi a helyzet. Szerbiában Milosevics bukása után létezett és eredményeket is hozott egy európai orientáltságú hullám a Gyingyics kormány alatt ben születik egy kisebbségi törvény, amely ki is lett adva hét nyelven, beleértve a magyar nyelvet is. És ebben van néhány határozott elırelépés. Az egyik eredmény a nemzeti tanácsok. Ezek után voltak más eredmények is: az egyetemeken visszaállították a többnyelvő felvételit, az anyakönyvekben visszaállították a többnyelvő anyakönyvi kivonatoknak a kiadását. És hadd említsem itt - némi keserőséggel hogy amikor sikerült elérni, hogy nemcsak szerb nyelvő anyakönyvi kivonat legyen, hanem párhuzamosan, egymás mellett szerb és magyar nyelvő (a baloldali sávban szerb, a jobboldali sávban magyar szöveg), azok a vajdasági magyarok, akik büszkén ezzel az anyakönyvi kivonattal fordultak 6

7 magyarországi hatóságokhoz, azt a választ kapták, hogy mégis csak le kell ezt fordíttatni. Eredménynek tartom azt is, hogy a vajdasági helységnevek magyar változatáról és azoknak a hivatalossá tételérıl a Magyar Nemzeti Tanács döntött, és a magyar helységnevek meg is jelentek. Voltak olyan helységek, ahol ez ellenkezést váltott ki, volt ahol ahol ledöntötték, összefirkálták a többnyelvő helységtáblákat, de ezek vissza lettek állítva, és a többnyelvőség ezen a ponton realitássá nıtte ki magát. Hadd tegyem hozzá azt is, hogy az utóbbi évben a kisebbségi jogok terén sajnos inkább egy visszaesést látok, és ezt valamiképpen magyaráznám is. A 2001-es szövetségi törvény amely a nemzeti tanácsokról is beszél, és elismer egy kulturális autonómiát, amelyet ezután egy magyar-jugoszláv államközi egyezmény is megerısített. Az egyezmény a kollektív jogok legitimitását is hangsúlyozza. A 2001-es türvénynek volt azonban egy fogyatékossága, mert a nemzeti tanácsok hatáskörérıl nagyon keveset mondott. Ez jogilag magyarázható volt, mert a nemzeti tanácsok hatáskörei elsısorban az oktatás, a mővelıdés, a sajtó területére vonatkoznak, és ezek a területek nem szövetségi jugoszláv, hanem szerbiai jogkörben voltak. Tehát a szövetségi törvény ezt nem rendezhette, ezt egy késıbbi szerbiai törvénynek lett volna feladata. Ez igy érthetı volt, azonban de azt már nem látom egészen, hogy miért nem született utólag egy szerbiai törvény, amely ezeket a pontosításokat meghozta volna. A dolog akkor vált igazán problematikussá, amikor Jugoszlávia megszőnésével kérdésessé vált, hogy vajon érvényes-e még ez a törvény, A nemzeti tanácsoknak, különösképpen a Magyar Nemzeti Tanácsnak, a mandátuma lejárt, és nem lehetett újraválasztani, mert nem volt jogszabály, ami szerint újra lehetett volna választani. A nemzeti tanácsok hatásköreirıl szóló törvénynek a megalkotása szintén három év óta késésben van. Itt komoly törvényhozói mulasztásról van szó. Nagyon remélem, hogy az új szerb kormány és az új szerb parlament ezt rendezni fogja, mert ezen a ponton, ahol valóban egy európai irányban indult el a szerb jogalkotás, tovább kellene haladni és nem visszalépni. Annál is inkább, mert itt nem látok igazi érdekellentétet, én azt hiszem, hogy egy újvidéki magyar sokkal inkább fogadja el Újvidéket és Szerbiát hazájának, hogy ha abban magyarul is vannak feliratok, ha magyar iskolák is vannak, ha magyar önkormányzat is van. Hadd mondjak még egy dolgot, visszatérve Koszovóhoz. A többség-kisebbség vitában rendszerint retorikai képletek is az asztalra kerülnek. Szinte minden állam ahol kisebbségek vannak, azt mondja, hogy a világon egy államban sincsenek a kisebbségeknek nagyobb jogai. Ez egy retorikai képlet. A kisebbségek inkább azt mondják, hogy nagyon kevés és nagyon szőkre vannak ezek a jogok megszabva. Vagy vegyünk egy másik retorikai képletcsatát. A többség szereti a kisebbségi jogokat valamiféle rendhagyó jogoknak, a- 7

8 megérdemeltnél-többnek minısiteni, és ebbe a képletbe illik a többletjog kifejezés. E retorikai séma szerint vannak vannak általános emberi jogok, és vannak többletjogok. A törvény elıtti egyenlıség általános emberi jog. Nem lehet a cipık árát aszerint megszabni, hogy milyen nemzetiségő a vevı, de büntetések kiszabásánál sem lehet(ne) figyelembe venni, hogy milyen nemzetiségő vagy vallású az elkövetı. És akkor vannak jogok, melyek a többségi retorika szerint (vagy, mondjuk egyes többségi szereplık retorikája szerint) többletjogok. Ilyen jognak számit az, hogy valaki beszélhet a saját anyanyelvén, iskolába járhat a saját anyanyelvén, újságja lehet, tévéje lehet a saját anyanyelvén. Persze ezekre a jogokra másként is lehet tekinteni. Egy más szemszögbıl nézve, ezek a többletjogok is általános jogok. Mert tulajdonképpen, Szerbiában magyarul beszélni lényegében nem többletjog, hanem ez pontosan ugyanannyi jog, amennyi ami a szerbeknek is megvan, akik persze szintén a saját anyanyelvükön beszélhetnek, járhatnak iskolába, olvashatnak újságot. Magyarországon magyarul beszélni nem minden polgárt azonossá tévı jog, hanem a magyar többség természetes joga. Akkor van egyenlıség, ha a szerbek szerbül beszélhetnek, a románok románul, a magyarok magyarul. Igy a többletjog tulajdonképpen egy retorikai fogás, mert az egyenlıség mércéje valójában nem a többség nyelve. Egyenlıség akkor van, hogy mindenki a saját nyelvét beszélheti. A kollektív jogok sem egy kisebbségi külön kedvezmény, a többségnek is vannak kollektív jogai. Az, hogy Szerbiában vagy Erdélyben magyar iskolák legyenek, ez egy kollektív jog, de hát persze a szerbeknek is a románoknak is megvan az a közösségi joga hogy szerbül illetve románul tanuljanak. Ugyanigy Magyarországon a magyaroknak is közösségi joguk, hogy magyarul tanuljanak. Tehát tulajdonképpen a kollektív jog nem valamiféle gyanús kisebbségi igény, hanem eleme a polgárok egyenlıségének. Nem többletjogokról van valójában szó. Nos, ezek a retorikai álláspontok egy nagyon érdekes megvilágitást nyertek egy koszovói rendezési kisérlet kapcsán ben. A rambouillet-i tárgyalások két tervezetet eredményeztek. Az egyiket amerikai, osztrák és orosz diplomaták fogalmazták, és volt egy szerb ellentervezet. Mind a két tervezetben meg lettek nevezve általános emberi jogok és többletjogok. Az ismert retorika a kisebbségekhez főzi a többletjogokat. De itt felmerült a kérdés, hogy melyik népcsoport számit kisebbségnek, kinek is járnak a többletjogok. Ez azért volt probléma, mert nem lehetett elıre elfogadottnak tekinteni, hogy Koszovón a ki a többség és ki a kisebbség. Mivel nem lehetett a kisebbség-többség képletet használni, a tervezetkészitık ki kellett hogy lépjenek a függöny mögül, hogy meghatározzák kinek is járnak a többletjogok. Ezzel a kérdéssel szembesülve, csakúgy a nemzetközi mint a szerb tervezet ugyanarra a következtetésre jutott. Mindkét tervezet szerint vannak általános emberi jogok, és 8

9 ezek ugyanúgy járnak az albánoknak, a szerbeknek, a törököknek, a horvátoknak stb. És vannak többletjogok, ezek pedig pontosan ugyanúgy járnak az albánoknak, mint a szerbeknek, és egyébb koszovói népcsoportnak. (A többletjogok közé sorolták például azt a jogot, hogy a helységnevek egy bizonyos népcsoport nyelvén és irásmódján legyenek feltüntetve, hogy egyes népcsoportoknak legyenek saját iskolái saját nyelvükön, stb.) Tehát kiderült, hogy ha feltesszük a kérdést hogy kinek is vannak többletjogai, a válasz az, hogy mindenkinek. A sajátos helyzet egy érdekes tisztázásra azt is mondhatnám leleplezésre adott lehetıséget. Ez egy érdekes hozadéka az egyébként sikertelen rambouillet-i kísérletnek. Hadd mondjam még egyszer, hogy bármi történik Koszovóval, roppant fontos, hogy akik ott vannak, ott is maradhassanak. Azt hiszem, hogy ez elképzelhetetlen igazán magas szintő egyéni és kollektiv kisebbségi jogok nélkül azok nélkül sem melyeket egyesek többletjogoknak neveznek, és melyek mindenkinek kijárnak. 9

NEM ADOTTSÁG, FELADAT IS

NEM ADOTTSÁG, FELADAT IS VÁRADY TIBOR NEM ADOTTSÁG, FELADAT IS Ifj. Korhecz Tamás: Otthonteremtőben a szülőföldön. Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 2009, 164 oldal Kisebbségi helyzetben a fennmaradás nem automatizmus kérdése. Nem erre

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

Így alkotm{nyoztak ők

Így alkotm{nyoztak ők Így alkotm{nyoztak ők A Policy Solutions h{ttérelemzése a posztkommunista orsz{gok alkotm{nyoz{si folyamatairól 2011. janu{r Vezetői összefoglaló Húsz különböző ország alkotmányozásának vizsgálata megmutatta:

Részletesebben

Van-e magyar kérdés Romániában?

Van-e magyar kérdés Romániában? Van-e magyar kérdés Romániában? Klaus Johannis decemberben hivatalba lépett 1 román államfő február 26-án, az Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján tett egy, a magyar közéletben

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl A Magyar Köztársaság és a

Részletesebben

Kerek Judit. fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület. Budapest, 2010. február 03.

Kerek Judit. fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület. Budapest, 2010. február 03. Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület és a munkahelyi lelki egészségfejlesztés Kerek Judit fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Budapest, 2010. február 03. Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület

Részletesebben

AKNAVESZÉLY!!! Varga Norbert : Aknaveszély!!! GISOpen 2015. március 25 27.

AKNAVESZÉLY!!! Varga Norbert : Aknaveszély!!! GISOpen 2015. március 25 27. AKNAVESZÉLY!!! J u g o s z l á v i a k i a l a k u l á s a Szerb Horvát Szlovén Királyság 1918 1929 Jugoszláv Királyság 1929 1941 I. Sándor király (II. Péter, Pál herceg) Jugoszlávia felosztása 1941-1945

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Nekünk is erre kell törekednünk! Mi is erre törekszünk!

Nekünk is erre kell törekednünk! Mi is erre törekszünk! Minden nemzedéknek van egy különleges és elsőrendű feladata. Az én nemzedékemnek nem az a dolga, hogy mindenáron jobboldali vagy baloldali legyen. Nem az a mi feladatunk, hogy a kizárólagosságot mindig

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Európai nyelvi jogok és szabályozások Kutatási terv

Európai nyelvi jogok és szabályozások Kutatási terv Európai nyelvi jogok és szabályozások Kutatási terv Az alábbi kutatási terv a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által meghirdetett kutatói munkakörre beadott pályázatom részét képezi,

Részletesebben

Választások és kormányalakítás Szerbiában

Választások és kormányalakítás Szerbiában Választások és kormányalakítás Szerbiában 2008. július 7-én a szerbiai parlament megválasztotta a szerb kormányt. A 250 képviselıbıl 127 támogatta az új koalíciót (27 szavazott ellene, 10 tartózkodott,

Részletesebben

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Alapjogokért Központ üdvözli az Európa Tanács szaktestületének, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak (ECRI) Romániával

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

7 éves 2 1. 9 éves 12 1. 11 éves 2 1. 13 éves 1 7. 15 éves 0 9. Ifjúsági 5 8

7 éves 2 1. 9 éves 12 1. 11 éves 2 1. 13 éves 1 7. 15 éves 0 9. Ifjúsági 5 8 2013_02_23_Focigala_beszamolo Beszámoló az I. Kiskunlacházi Focigáláról, a Kun László Kupáról 2013. február 23. Egy nappal a Focigála után bizonyossággal kijelenthetjük, érdemes volt az eseményt megrendezni.

Részletesebben

Humanitárius segítségnyújtás. és nemzetközi fejlesztés. A határokon túl

Humanitárius segítségnyújtás. és nemzetközi fejlesztés. A határokon túl A határokon túl Ezek után az Ûr kiválasztott más hetvenkettôt, és elküldte ôket kettesével maga elôtt minden városba és helységbe, ahová menni készült. Így szólt hozzájuk:»az aratnivaló sok, de a munkás

Részletesebben

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16.

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. A Szerb Köztársaság alkotmánya (Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/06.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

Bíró László. Nemzeti kisebbségek a királyi Jugoszláviában. Politika, oktatás, gazdaság. (Megjelent a História folyóirat 2010/1-2.

Bíró László. Nemzeti kisebbségek a királyi Jugoszláviában. Politika, oktatás, gazdaság. (Megjelent a História folyóirat 2010/1-2. Bíró László Nemzeti kisebbségek a királyi Jugoszláviában Politika, oktatás, gazdaság (Megjelent a História folyóirat 2010/1-2. számában) Az elsı világháború után a különbözı korábbi országok részeinek

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben

Részletesebben

Szent-Iványi István, európai parlamenti képviselı: Az Európai Unió délkeleti kiterjesztése Strasbourgból nézve

Szent-Iványi István, európai parlamenti képviselı: Az Európai Unió délkeleti kiterjesztése Strasbourgból nézve Szent-Iványi István, európai parlamenti képviselı: Az Európai Unió délkeleti kiterjesztése Strasbourgból nézve (Az elıadás 2007. szeptember 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága

Részletesebben

Az Ahtisaari-javaslat A legújabb nemzetközi javaslat a koszovói kérdés széles körű rendezésére

Az Ahtisaari-javaslat A legújabb nemzetközi javaslat a koszovói kérdés széles körű rendezésére Az Ahtisaari-javaslat A legújabb nemzetközi javaslat a koszovói kérdés széles körű rendezésére 2007. március 26-án az ENSZ-főtitkár különmegbízottja elkészítette a koszovói rendezésre vonatkozó végleges

Részletesebben

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN

A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN Minthogy évek óta a Valeo Csoport kiemelt vállalati és környezeti felelısségének tudatában tevékenykedik, ezt a felelısségét a nemzeti jogszabályok valamint

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK. Szervezeti és Mőködési Szabályzata. (tervezet)

HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK. Szervezeti és Mőködési Szabályzata. (tervezet) HAJDÚNÁNÁS VÁROS BŐNMEGELİZÉSI TANÁCSÁNAK Szervezeti és Mőködési Szabályzata (tervezet) Bőnmegelızési Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzata A rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok Mit mondanak a tények az új közoktatási törvény küszöbén Mőhelykonferencia II. Pedagógus életpályamodell és oktatásfinanszírozás 2010. február

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

A VÁLSÁG HATÁSA AZ ÜZLETI KAPCSOLATOKRA

A VÁLSÁG HATÁSA AZ ÜZLETI KAPCSOLATOKRA A VÁLSÁG HATÁSA AZ ÜZLETI KAPCSOLATOKRA Hetesi Erzsébet, SZTE-GTK Üzleti Tudományok Intézete A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére TUDOMÁNYNAPI KONFERENCIA 2012. november 20.

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Válságmenedzsment OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal

Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal A Transparency International Magyarország üdvözölte, hogy a Kormány jogalkotási lépésekre szánta el magát és antikorrupciós törvénycsomagot terjesztette a Parlament elé. A törvényhozási eljárás legelején

Részletesebben

2014. évi önkormányzati választásokkal kapcsolatos informatikai kérdések

2014. évi önkormányzati választásokkal kapcsolatos informatikai kérdések Jegyzıi értekezlet 2014. szeptember 17. 2014. évi önkormányzati választásokkal kapcsolatos informatikai kérdések Kocsis Tibor Gyır-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Informatikai Fıosztály fıosztályvezetı

Részletesebben

Beszámoló a 46. GRSP ülésrıl. Összeállította: Szeitl Norbert

Beszámoló a 46. GRSP ülésrıl. Összeállította: Szeitl Norbert Beszámoló a 46. GRSP ülésrıl Összeállította: Szeitl Norbert Röviden az ülésrıl A filozófiai viták és a különbözı munkacsoportok beszámolói töltötték ki többségében a rendelkezésre álló idıkeretet. Több

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

magyar felsıoktat Felsıoktatás mint a rendszerváltás hordozója Felsıoktatás mint a szimbolikus politizálás része

magyar felsıoktat Felsıoktatás mint a rendszerváltás hordozója Felsıoktatás mint a szimbolikus politizálás része A határon túli t magyar felsıoktat oktatás problémái, kihívásai 90-es évek fıbb f jellemzıi Demográfiai csökkenés Jogszabályi átalakulás Felsıoktatás mint a rendszerváltás hordozója Felsıoktatás mint a

Részletesebben

A koszovói függetlenség kikiáltásának politikai és gazdasági következményei

A koszovói függetlenség kikiáltásának politikai és gazdasági következményei 1 Juhász József Miszlai Sándor A koszovói függetlenség kikiáltásának politikai és gazdasági következményei A politikai helyzet Koszovó függetlenedési folyamata visszafordíthatatlan. Ezt a régóta nyilvánvaló

Részletesebben

(Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing Political Community

(Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing Political Community A szélesebb európai szomszédság helyi dimenziói: politikai közösség kialakítása a határon átnyúló együttmőködések gyakorlata és párbeszéd révén (Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing

Részletesebben

jog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I. 2010. November 25. D. Az állam immunitása

jog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I. 2010. November 25. D. Az állam immunitása 12. Szuverenitás, nonintervenció és önrendelkezési jog Nemzetközi jog I. 2010. November 25. Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei A. A szuverén egyenlıség elve B. A beavatkozás tilalma Kialakulása

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

Hetzmann Diána Koszovó helyzete szerb szemmel

Hetzmann Diána Koszovó helyzete szerb szemmel Hetzmann Diána Koszovó helyzete szerb szemmel Európa egyik legforrongóbb pontja mindig a Balkán volt, de a XX. század végén senki nem gondolta, hogy a II. világháború utáni egyetlen európai melegháború

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése A magyarországi

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Fiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra,

Fiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra, Projektmenedzsment a nemzetközi ifjúsági projektekben 90 órás képzés fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára nemzetközi projektmenedzsment témakörben A képzés szervezıje: NCSSZI Mobilitás Országos Ifjúsági

Részletesebben

A mediáció és a helyreállító szemlélet az iskolában

A mediáció és a helyreállító szemlélet az iskolában A mediáció és a helyreállító szemlélet az iskolában IKF konferencia 2008. november 28. Esztergom 1 Stratégiai irányaink Roma integráció Mediáció Társadalmi nemek esélyegyenlsége CSR Társadalmi felelsségvállalás

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 314-322

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 314-322 Jeney János 1 NEMZETKÖZI TÉRKÉPTÁRI KUTATÁSOK (MAGYAR NÉPESSÉGTÉRKÉPEK) BEVEZETÉS A magyar népességtérképek a magyarországi levéltárak mellett számos külföldi levéltárban is találhatók. A doktori disszertációmban

Részletesebben

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat -

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Szerbia etnikai térképe Vajdaság etnikai térképe A vajdasági magyarok területi megoszlása A délvidéki magyarok

Részletesebben

Biztosítás. Szint: általános iskola alsó tagozat

Biztosítás. Szint: általános iskola alsó tagozat Biztosítás Rövid leírás: az elsı rész megismerteti a tanulókat a biztosítás fogalmával, a második rész bemutatja a piacon elérhetı biztosítási típusokat és felhasználási módjukat. Szint: általános iskola

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági

A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági LELET A MAGYAR KOALÍCIÓ AUTONÓMIAKONCEPCIÓJA A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége abból a meggyõzõdésbõl kiindulva, hogy a sorsunkat

Részletesebben

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Kocsis Károly A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 10. Fórum Az erdélyi magyar tudomány a rendszerváltás után Kolozsvár, 2011 A Kárpát-medence mint magyar geopolitikai

Részletesebben

HTTP://WWW.MAGYAR-EMBERI-JOGOK.EU

HTTP://WWW.MAGYAR-EMBERI-JOGOK.EU Az 1920-ban aláírt trianoni békediktátum a legtöbb ember számára ismerősen cseng, ennek a szerződésnek értelmében Magyarország elveszítette területének 2/3-át, magyarok milliói lettek olyan országok polgárai,

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Vajdasági Vállalkozói Projekt

Vajdasági Vállalkozói Projekt Vajdasági Vállalkozói Projekt (KKC 2008 V 080868) Elıadó: Tardos János Program igazgató Hogyan leszünk a délkelet-európai térség gazdaságfejlesztési motorja REevolutio konferencia - 2009. Október 20. Szeged

Részletesebben

AZ ÉRD VÁROSI RÁDIÓKLUB SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ÉRD VÁROSI RÁDIÓKLUB SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ÉRD VÁROSI RÁDIÓKLUB SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA -1- I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezet neve: ÉRD Városi Rádióklub Sport Egyesület (továbbiakban civil egyesület) 2. Az egyesület a Magyar Honvédelmi

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

ÁLTALÁNOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

ÁLTALÁNOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÁLTALÁNOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 2016/201 /2017 1. számú melléklet TANULMÁNYUTAK TARTALOMJEGYZÉK ALBÁNIA... 2 ARGENTÍNA... 2 CSEHORSZÁG... 3 EGYIPTOM... 4 ÉSZTORSZÁG... 5 FRANCIAORSZÁG... 6 GÖRÖGORSZÁG...

Részletesebben

MÁV-START / ÉKSZ - 07/002/2015. Interrail

MÁV-START / ÉKSZ - 07/002/2015. Interrail MÁV-START / ÉKSZ - 07/002/2015 Interrail Örömmel üdvözöljük Önt az Interrail tel utazók széles táborában! Reméljük, utazásai során sok nagyszerű élményben lesz része. Jó időt, kellemes útitársakat kívánunk!

Részletesebben

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2005. január - augusztus 2005.01.04.- 9 2005.01.09. 2005.01.20.- 2005.01.22.

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2005. január - augusztus 2005.01.04.- 9 2005.01.09. 2005.01.20.- 2005.01.22. . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek elszámolt költsége és témája Tárca, szerv neve: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Ország Izrael, Tel-Aviv Miniszteri delegáció

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A svéd és dán társadalom a leginkább, míg többek közt a cseh, a szlovák és a magyar a legkevésbé toleráns közösség

Részletesebben

(Volt) Jugoszlávia. tország, Bosznia- Hercegovina, rsadalomföldrajza ldrajza II.

(Volt) Jugoszlávia. tország, Bosznia- Hercegovina, rsadalomföldrajza ldrajza II. (Volt) Jugoszlávia Szlovénia, Horvátorsz tország, Bosznia- Hercegovina, Szerbia és Montenegro,, Macedónia Európa regionális társadalomft rsadalomföldrajza ldrajza II. Térkép Forrás: : Erdélyi magyar adatbank

Részletesebben

EUTE 2002 - ESS ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV

EUTE 2002 - ESS ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV sorszám EUTE 2002 - ESS ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV A válaszadás önkéntes! Tisztelt Asszonyom! Tisztelt Uram! Kérjük, válaszolja meg ezeket a kérdéseket is. Munkatársunk megvárja, amig Ön befejezi a válaszadást.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS. Beszámoló a Munkaügyi Tanács 2008. évi szlovéniai tanulmányútjáról

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS. Beszámoló a Munkaügyi Tanács 2008. évi szlovéniai tanulmányútjáról DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 8. sz. napirendi pont Beszámoló a Munkaügyi Tanács 2008. évi szlovéniai tanulmányútjáról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató BESZÁMOLÓ

Részletesebben

Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petıfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu. 10. sz.

Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petıfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu. 10. sz. a 3045 Bér: Petıfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu 10. sz. J E G Y Z İ K Ö N Y V Képviselı-testülete nyílt ülésérıl 2013. szeptember 25.-én Megtartott ülésérıl Az ülés helye: Tanácskozó

Részletesebben

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák Kedves Olvasó, Ön most az Intercultool projektünk elsı magyar nyelvő hírlevelét olvassa, A projekt célja egy olyan értékelési módszertan valamint mérıeszköz kifejlesztése, amely valós visszajelzést ad

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2011. december 19-én megtartott rendkívüli ülésérıl

JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2011. december 19-én megtartott rendkívüli ülésérıl SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 24/2011. JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2011. december 19-én megtartott rendkívüli ülésérıl Határozatok száma: 150-154. TARTALOMJEGYZÉK OK: 150/2011.(XII.19.)

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1200/2006 MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány megszüntetése ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

Tata Város Helyi Választási Bizottsága Tata, Kossuth tér 1.

Tata Város Helyi Választási Bizottsága Tata, Kossuth tér 1. Tata Város Helyi Választási Bizottsága Tata, Kossuth tér 1. Szám:I-258-2/2010. Tárgy: települési kisebbségi önkormányzati választás kitőzése H A T Á R O Z A T Tata Város Helyi Választási Bizottsága (székhely:

Részletesebben

Vallási magatartás a Vajdaságban

Vallási magatartás a Vajdaságban Vallási magatartás a Vajdaságban Bevezető megállapítások A Kárpát-medencében lezajlott migrációk, "etnikaivallási tisztogatások" eredményeként ma Európa legtarkább vallási, etnikai összetételű régiója.

Részletesebben

Lokalitás és regionalitás

Lokalitás és regionalitás SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Lokalitás és regionalitás 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Kiindulópontok A globalizáció eltünteti a

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

KOLAT IRÉN MEDIÁCIÓVAL A BŐNMEGELİZÉSBEN. Mit kell tudni a mediációról?

KOLAT IRÉN MEDIÁCIÓVAL A BŐNMEGELİZÉSBEN. Mit kell tudni a mediációról? KOLAT IRÉN MEDIÁCIÓVAL A BŐNMEGELİZÉSBEN Mit kell tudni a mediációról? Az emberiség, a társadalom minden egyes tagja saját véleménnyel és gondolatisággal rendelkezı külön személyiség. Ha ezt az állítást

Részletesebben