Várady Tibor egyetemi professzor, CEU: Kisebbségi jogok a volt Jugoszlávia utódállamaiban - megoldásképletek a koszovói krízis tükrében -

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Várady Tibor egyetemi professzor, CEU: Kisebbségi jogok a volt Jugoszlávia utódállamaiban - megoldásképletek a koszovói krízis tükrében -"

Átírás

1 Várady Tibor egyetemi professzor, CEU: Kisebbségi jogok a volt Jugoszlávia utódállamaiban - megoldásképletek a koszovói krízis tükrében - (Az elıadás április 13-án az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által szervezett a Függetlenség és autonómia között. Koszovó: európai és magyar perspektívák c. konferencián hangzott el) Nagyon szépen köszönöm a megtisztelı meghívást. Megtisztelı, hogy ilyen elıadótársak mellett beszélhetek, és megtisztelı az is, hogy ilyen közönségnek beszélhetek. Az én témám nem szigorúan Koszovó, de tekintettel arra, hogy az egész mai beszélgetést Koszovó fémjelzi, megpróbálnám a kisebbségi kérdést is valamiképpen a koszovói események fényében, és ha így mondhatom azok sodrásában is tekinteni. Ehhez a nézıponthoz sok tapasztalatom kötıdik. Amikor a hetvenes évek közepén, az újvidéki egyetemen magyar nyelvő oktatást igyekeztem megindítani, két támaszom volt. Az egyik az akkori valóban európai orientáltságú szerb dékán, és a másik az a tény, hogy Pristinában ugyanez már folyamatban volt albán nyelven - és az egy hivatkozási alap volt. Azóta sokszor láttam, hogy a modellek valamiképpen hivatkozási alapul szolgálnak. És azt hiszem ez igy marad akkor is, hogy ha azt mondják, hogy nincsen precedens. Érdekes az is, hogy, amikor Milosevics megszüntette a vajdasági autonómiát a nyolcvanas évek végén, akkor a tulajdonképpeni célpont Koszovó autonómiája volt. Vajdaság ehhez úgy kapcsolódott, hogy a NATO terminológiájával éljek, mint collateral damage. Tehát Vajdaság autonómiájának a megszőnése nem annyira célpont mint kollaterális kár volt. Az autonómia megszüntetésbıl most már tanulságot is le lehet vonni. A milosevicsi propaganda váltig azt hangoztatta, hogy azért kell megszőntetni az autonómiát, mert ez függetlenedés felé vezethet. A koszovói példa azonban azt mutatja, hogy nem az autonómia, hanem az autonómia megszőntetése az, ami függetlenség irányába sodorhat. Maradva a koszovói témánál, hadd mondjam, hogy amennyire látom és láthatom, úgy tőnik, hogy gyakran a megoldási törekvéseket inkább a dolgok sodrása vezette, (esetleg a pillanatnyi kellemetlenségek kerülése) mintsem elvi vagy hosszú távban való gondolkodás. Ha valóban Koszovó függetlensége a cél - és minden jel arra mutat, hogy ez a cél - sokkal célszerőbb lett volna Milosevicstıl elvenni Koszovót. Ez akkor talán kellemetlennek tőnt. Ma 1

2 azt hiszem világos, hogy ez egyszerőbb lett volna, mert most egy szinte lehetetlen elvárással szembesül a szerb vezetıség. Nem az, hogy elfogadjanak egy tényt, hanem az, hogy ık mondják ki, hogy egyetértenek azzal, hogy Koszovó független. Ez gyakorlatilag lehetetlen. Többen használtak magyar párhuzamot. Egy mai magyar kormánytól elvárhatja Európa, hogy ne határmódosításban gondolkozzon, hanem a határon túli magyarok kollektív és egyéni jogai érdekében tegyen lépéseket. És ez így is történik. De vajon melyik magyar kormány lenne hajlandó arra, hogy aláírja, hogy az ı akaratával szőnjenek meg vagy váljanak el országrészek? Ez politikailag is, emberileg is, gyakorlatilag lehetetlen. És ezt követelik most egy szerb kormánytól, amelyik megdöntötte Milosevicset, és egyszersmind egy olyan Szerbiától, amelyben a szélsıséges nacionalista Seselj pártjának több mint 30% szavazója van. Ez persze nemigen megy. Meg kell, hogy mondjam, nem lenne kevésbé nehéz a koszovói albánokkal elfogadtatni, hogy lemondjanak a függetlenségrıl. Most, amikor már elhitték és elhihették, és amiután nagyon sok biztatást kaptak. Tehát valóban egy szinte lehetetlen feladat állt elı. És talán ezért is van, hogy a megoldási kísérletek is egy kicsit kényszerpályán mozognak. Az ellenırzött függetlenség, ami az Ahtisaari-javaslatban szerepel, az tulajdonképpen nem is egy megoldás, hanem az, ami most van. Koszovó de facto független. Koszovóban nincs szerb rendırség, Koszovóban nem alkalmaznak szerb jogot, Koszovóban nincs semmiféle hatásköre a szerb bíróságoknak. Tehát az állam alappillérei ott nem mőködnek. Hogy ha egy szerb köztársasági elnök meg akarja látogatni a budapesti szerb gimnáziumot, ezt könnyen teheti, és barátsággal fogadják. Hogy ha ugyanez a szerb elnök megpróbál meglátogatni egy szerb iskolát Koszovóban, ez roppant nehéz, annak ellenére, hogy elvileg Koszovó Szerbia része. Viszont Milosevics a koszovói rendezést gyızelemként tüntette fel. Az 1244-es számú június 10-i ENSZ BThatározatban az áll, hogy Koszovó része Szerbiának. Ezt annyira hangoztatta Milosevics, hogy Szerbiában mindenki tud az ENSZ-határozatról, azok is, akik nem igazán tudják, hogy mi is az ENSZ. Igy a mai szerb politikában most Koszovó elvesztése a tét. Közben Koszovó de facto már nem része Szerbiának. Ami a kontaktcsoport elveit illeti, én is osztom azokat a véleményeket, melyek szerint ezekben az elvekben jó szándék lehet, de egy kicsit több a magyarázkodás, több az alibikeresés, mint a valóságkeresés. Itt van például az az elv, hogy nem egyesülhet Koszovó Albániával. Ha Koszovó tényleg egy független állam, én nem látok olyan jogi korlátot, amely ezt eredményezhetné. Mi az, ami megakadályozhatja, hogy Kirgisztán és Türkmenisztán egyesüljön, ha mindkét ország ezt akarná? Mi az, ami megakadályozhatja, hogy a Beneluxállamok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) egy föderációt alkossanak, ha akarnak? Nincs 2

3 ilyen nemzetközi jogi elv. Persze vannak politikai realitások, de jogilag azt hiszem, semmi hatálya nincs egy ilyen állásfoglalásnak. Elvként lett megnevezve a nem-megosztás is. Ezzel kapcsolatban valóban racionális érv, amit hallottunk, hogy a megosztás az egy láncreakcióhoz vezethet. De persze ezt eredményezheti a függetlenedés is. Van egy olyan tény is, mely egy amerikai kollégám szerint divattá alakult már száz év óta. Az, hogy nem lehet megosztani, katasztrofális megoldásokig vezetett Afrikában és a Közel-Keleten, ahol sohasem etnikai határok és etnikai realitások, hanem inkább vonalzó volt az, ami országhatárokat vont meg. E megoldások fájdalmas hatásait ma is érezzük és továbbra is érezni fogjuk. Persze itt arra is emlékezünk, hogy a nem etnikai alapon való megosztás volt Trianonnak is a vezérelve. Úgy hogy valóban, ahogy kollégám mondja, már száz éve ez az uralkodó elv, de ebbıl még nem következik hogy jó megoldásról van szó. Nehezen érthetı, hogy a megosztás miért egy eleve lezárt opció, hogy errıl miért nem lehetett beszélni. Pedig valószínőleg ez lett volna az a pont, ahol talán egy szerb-albán kompromisszum is születhetett volna. Van még egy nagyon fontos elve a kontaktcsoportnak: az, hogy akármilyen megoldás születik, roppant fontos, hogy igen messzemenı kisebbségi jogok legyenek biztosítva azoknak, akik kisebbségben lesznek. És ez egy hivatkozási alap. Kerülném a precedens szót, mert lépten-nyomon hangoztatják (a függetlenedésre gondolva), hogy Koszovó nem lehet precedens. (Ez ugyan nem igazán meggyızı, és nem igazán jó és elvszerő megoldást sejtet aki azzal vezet be egy megoldási javaslatot, hogy ez nem lehet precedens. Emellett nem tudom, hogy lehet megakadályozni, hogy Abháziában, vagy Kurdisztánban, vagy a Baszkföldön, vagy Pastun területen Avganisztán és Pakisztán hartártérségében, erre hivatkozzanak. Nemigen lehet politikai érvelést elıre megtiltani. Szóval nem igazán meggyızı a precedenst tagadó retorika de ez a retorika nem is terjed ki az autonómia kérdésére. Az autonómia pedig fontos az európai értékek szempontjából, fontos a magyar érdekek szempontjából, és nagyon fontos az ott élı embereknek az embersége és életlehetısége szempontjából. Az hogy Koszovón nemcsak erıs nemzeti érzelmek, hanem kölcsönös intolerancia is része a mai valóságnak, még fontosabbá teszi hogy messzemenı kisebbségvédelem legyen biztosítva, és ez elképzelhetetlen egyéni és kollektív jogok nélkül. Azt hiszem, hogy ez egy olyan pont, ahol nemigen lehetnek kétkedések és nincsenek alapvetı véleménykülönbségek. Most pedig hadd kanyarodjak vissza a tulajdonképpeni témám felé, és hadd mondjak valamit kisebbségi jogokról a volt Jugoszlávia utódállamaiban. Azt hiszem, hogy a jelenlévık mindannyian tudják, hogy a rendszerváltás elıtti években és most nem a legutóbbi évtizedre 3

4 gondolok Szerbiában, amelyet Milosevics neve fémjelzett, hanem inkább a hatvanas, és még inkább a hetvenes évekre minden kétséget kizáróan Jugoszlávia volt az az állam, ahol a magyar kisebbségnek viszonylag a legjobb sorsa volt. És nemcsak a magyar kisebbségnek, a többi kisebbségnek is. Viszonylag tehát Ceausescu Romániájával, vagy az akkori Szlovákiával vagy Kárpátaljával összehasonlítva. Ez, azt hiszem, kétségtelen. Talán ez egy kicsit annak is volt betudható, hogy Tito, aki azért minden pozitívuma ellenére mégis csak egy diktátor volt, nem a többségi nemzethez tartozó diktátor volt. Tito horvát volt, és ezért ı a diktatúráját nem építhette a többségi nacionalizmusra. Épithette pártideológiára, és építhette valamiféle nemzetek közötti egyensúlyra, melynek haszonélvezıi voltak már amennyire a keretek megengedték a kisebbségek is. A probléma abban volt, hogy ami ezt a mechanizmust életben tartotta, az elsısorban a kommunista párt volt. És amikor szétesett nemcsak Jugoszlávia, hanem a kommunizmus is, akkor újonnan merült fel a kérdés, hogy elıször is milyen elvek legyenek, és másodszor, hogy milyen instrumentumokkal lehet az elveket megvalósitani. A lehetséges instrumentumok között elıtérbe került jog, de ha kisebbségrıl van szó, a jog is csak akkor tud igazán ráhatni a dolgokra, ha valamiféle önrendelkezési lehetıségek is vannak. Jugoszlávia szétesése után több modell született, és ez nem logikátlan. Az, hogy több modell születik, az részben azzal is magyarázható, hogy a problémák más-más vetületben merülnek fel. És itt valamelyest ismét összefügg a magyar és az albán kisebbség a sorsa. Összefügg azért, mert ez az a két kisebbség, amely elsısorban a nyelvében különbözik, ami a kisebbségi jogoknak egy sajátos vetületét hozza. A hetvenes években Újvidéken és a szabadkai vasútállomáson is kimondták szerbül és magyarul, hogy érkeznek vonatok. Ez most már nem tény, csak egy törekvés. Egy aránylag súlytalan példát mondok, ennél sokkal komolyabb problémák vannak. Azért mondom ezt a példát, hogy láttassam, hogy vannak kisebbségi igények és jogok melyeknek nem sok értelme van mondjuk a horvátországi szerbek vagy a szerbiai bosnyákok szempontjából. A volt Jugoszlávia területén, kisebbségi sorsok és igények zömmel nem a nyelvi választóvonal mentén alakulnak. Ennek következménye, hogy sok minden másképpen strukturálódik. Másképpen alakulnak, másképpen fejlıdnek kisebbségi jogok és sorsok, amikor a különbözésnek az alapja a nyelv - és másképpen akkor, amikor a különbözésnek más az alapja. Ezért például a vajdasági magyarok és a szandzsáki muzulmánok közötti kisebbségi együttmőködés csak részben támaszkodhat közös célkitőzésekre és azonos érvekre. Mindkét közösség igényelhet mondjuk saját iskolákat vagy televiziót, de magyar szempontból az igényeket elsısorban a nyelvi különbözés szüli, az érvek zöme a nyelvre támaszkodik és ez nem igy van a szandzsákiak esetében. A kulturális autonómiát is másként látja más-más 4

5 kisebbság. Szóval, természetszerő, hogy különbözı modelek alakulnak. A rendelkezésemre álló idı nem engedi hogy részletesebben taglaljam ezeket a modelleket, csak éreztetni szeretnék egy pár sajátosságot. Szlovéniában a kisebbségekhez való hozzáállásnak egy kulcsfontosságú megkülönböztetés az alapja - és ez az ıshonos és egyéb kisebbségek közötti különbség. İshonos kisebbségek a magyarok és az olaszok. Ezek aránylag kis számú kisebbségek. Egyéb kisebbségek a Tito idején betelepült szerbek és bosnyákok, és ezekkel kapcsolatban sokkal több a kisebbségi probléma, mint a számbelileg is szerényebb ıshonos kisebbségek, a magyar és az olasz tekintetében. A magyar kisebbség ezúttal valamiképpen a szerencsésebb oldalon áll, persze a számok nagyon szerények Szlovénián belül. Boszniában ismét egy egészen más képlet állt elı, amelynek az alappillére a daytoni alkotmány. A daytoni alkotmányt, amit Daytonban, az Egyesült Államokbeli Ohio államban szövegeztek meg. Dayton eddig azért volt érdekes, mert a daytoni könyvtárban van a világon a legtöbb Szőz Máriáról szóló könyv. Most már azért is mert ott hozták meg Bosznia- Hercegovina alkotmányát. Utána Párizsban szentesítették. Amikor ez az alkotmány született, persze elsısorban egy háborús helyzetet kellett valamiképpen megszüntetni, a béke felé vezetı utat keresve - és ez zömmel sikerült. Az alkotmány szövegét leginkább O Brian amerikai tanácsadó nevéhez főzik. Az alkotmány megfogalmazói tudatában voltak, hogy itt etnikai feszültségeket kell valamiképpen kezelhetıvé tenni. Ahogyan azt tették, az arról tanúskodik, hogy pontosan tudták hogy ezt kell tenni, de arról is tanúskodik, hogy ezt olyan emberek tették, akik nem igazán vannak otthon a kisebbségi jogok világában. Ezért az instrumentumok meglehetısen gorombák. Például az alkotmány IV(1) szakasza azt mondja, hogy a felsıházban öt szerb, öt bosnyák, öt horvát képviselı kell hogy legyen. Tehát elıre meg van határozva az etnikai összetétel. Ez teljesen ellentétben van az alkotmány II(4) szakaszával, amely azt mondja, hogy minden nép, minden nemzetiség egyenlı, és tilt minden diszkriminációt. A IV(1) szakasz gyakorlatban azt jelenti, hogy egy szarajevói magyar, egy szarajevói zsidó, egy banja lukai ukrán, az alkotmány szerint soha nem lehet tagja a felsıháznak, annak ellenére, hogy állampolgárok. A bizarr megoldást nyilván az a szükség ihlette, hogy valamilyen egyensúly teremtıdjön, de ez elérhetı lett volna más árnyaltabb és kevésbé ellentmondásos eszközökkel is. Például úgy, hogy az alkotmányos rendelkezések területeket határoznak meg, ahol szerb illetve bosnyák, illetve horvát többség van.. Például, ahelyett hogy azt mondanák hogy öt szerb kell hogy legyen a felsıházban, azt mondhatanák, hogy a Szerb Köztársaság, (amelynek ma 90%-a szerb) ad öt parlamenti képviselıt. Ez persze ez azt jelenti, hogy szinte minden 5

6 bizonnyal öt szerb kerülne oda, de mégsem nem lenne alkotmányosan kizárva, hogy a Republika srpska más nemzetiségő lakosa legyen megválasztva. Ugyanígy a daytoni alkotmány V szakasza azt mondja, hogy az elnökségben van egy szerb, egy muzulmán (azaz illetve bosnyák) és egy horvát. Sıt a nemzeti banknak az etnikai összetétele is meg van határozva. Ez valamiféle egyensúlyt hozott, de nem azokkal az eszközökkel, amelyek a kisebbségi jogoknak, hogy így mondjam, európai eszközei. Horvátországban egy új etnikai képlet alakult ki a háború után. Az ENSZ Menekültügyi Bizottsága adatai alapján július-december között menekült hagyta el Horvátországot. Ezek szinte maradéktalanul szerbek, és ezek bizony zömmel a Vajdaságba jöttek. Ez azt jelenti, hogy az ottani szerbség létszáma lényegesen csökkent, és azt is jelenti, hogy a Vajdaság etnikai összetétele lényegesen változott. Horvátországban is van magyar, olasz és más kisebbség is, de természetszerően továbbra is a szerb kisebbség helyzete az elsı számú kisebbségi probléma. Horvátországban született egy ún. alkotmánytörvény, amely kisebbségi jogokat biztosit, és ami fontos, személyi autonómiát, azaz kulturális autonómiát. E kulturális autonómia korlátozott, és korlátozottak a nemzeti tanácsok hatáskörei is. Mindazonáltal az alkotmánytörvény kétségtelen elırelépésként ítélhetı meg. A nemzeti tanácsok több szinten szervezıdnek, tehát községi, megyei szint (županija) valamint országos szinten. Azzal, hogy országos szinten nem egyes kisebbségek nemzeti tanácsai szervezıdhetnek, hanem az valamennyi kisebbség alakithat egy közös országos nemzeti tanácsot ami nem tőnik a legjobb megoldásnak. Horvátországban van egy megoldás a kisebbségek parlamenti képviseletére is, és ennek a megoldásnak köszönhetıen van a horvát parlamentben magyar és szerb képviselı is; a szerbek többen, ami a számarányukhoz viszonyítva logikus. A szerb képviselıknek a mérleg nyelve szerepe jutott a jelenlegi kormányban. Mondanék valamit természetesen arról is, hogy Szerbiában mi a helyzet. Szerbiában Milosevics bukása után létezett és eredményeket is hozott egy európai orientáltságú hullám a Gyingyics kormány alatt ben születik egy kisebbségi törvény, amely ki is lett adva hét nyelven, beleértve a magyar nyelvet is. És ebben van néhány határozott elırelépés. Az egyik eredmény a nemzeti tanácsok. Ezek után voltak más eredmények is: az egyetemeken visszaállították a többnyelvő felvételit, az anyakönyvekben visszaállították a többnyelvő anyakönyvi kivonatoknak a kiadását. És hadd említsem itt - némi keserőséggel hogy amikor sikerült elérni, hogy nemcsak szerb nyelvő anyakönyvi kivonat legyen, hanem párhuzamosan, egymás mellett szerb és magyar nyelvő (a baloldali sávban szerb, a jobboldali sávban magyar szöveg), azok a vajdasági magyarok, akik büszkén ezzel az anyakönyvi kivonattal fordultak 6

7 magyarországi hatóságokhoz, azt a választ kapták, hogy mégis csak le kell ezt fordíttatni. Eredménynek tartom azt is, hogy a vajdasági helységnevek magyar változatáról és azoknak a hivatalossá tételérıl a Magyar Nemzeti Tanács döntött, és a magyar helységnevek meg is jelentek. Voltak olyan helységek, ahol ez ellenkezést váltott ki, volt ahol ahol ledöntötték, összefirkálták a többnyelvő helységtáblákat, de ezek vissza lettek állítva, és a többnyelvőség ezen a ponton realitássá nıtte ki magát. Hadd tegyem hozzá azt is, hogy az utóbbi évben a kisebbségi jogok terén sajnos inkább egy visszaesést látok, és ezt valamiképpen magyaráznám is. A 2001-es szövetségi törvény amely a nemzeti tanácsokról is beszél, és elismer egy kulturális autonómiát, amelyet ezután egy magyar-jugoszláv államközi egyezmény is megerısített. Az egyezmény a kollektív jogok legitimitását is hangsúlyozza. A 2001-es türvénynek volt azonban egy fogyatékossága, mert a nemzeti tanácsok hatáskörérıl nagyon keveset mondott. Ez jogilag magyarázható volt, mert a nemzeti tanácsok hatáskörei elsısorban az oktatás, a mővelıdés, a sajtó területére vonatkoznak, és ezek a területek nem szövetségi jugoszláv, hanem szerbiai jogkörben voltak. Tehát a szövetségi törvény ezt nem rendezhette, ezt egy késıbbi szerbiai törvénynek lett volna feladata. Ez igy érthetı volt, azonban de azt már nem látom egészen, hogy miért nem született utólag egy szerbiai törvény, amely ezeket a pontosításokat meghozta volna. A dolog akkor vált igazán problematikussá, amikor Jugoszlávia megszőnésével kérdésessé vált, hogy vajon érvényes-e még ez a törvény, A nemzeti tanácsoknak, különösképpen a Magyar Nemzeti Tanácsnak, a mandátuma lejárt, és nem lehetett újraválasztani, mert nem volt jogszabály, ami szerint újra lehetett volna választani. A nemzeti tanácsok hatásköreirıl szóló törvénynek a megalkotása szintén három év óta késésben van. Itt komoly törvényhozói mulasztásról van szó. Nagyon remélem, hogy az új szerb kormány és az új szerb parlament ezt rendezni fogja, mert ezen a ponton, ahol valóban egy európai irányban indult el a szerb jogalkotás, tovább kellene haladni és nem visszalépni. Annál is inkább, mert itt nem látok igazi érdekellentétet, én azt hiszem, hogy egy újvidéki magyar sokkal inkább fogadja el Újvidéket és Szerbiát hazájának, hogy ha abban magyarul is vannak feliratok, ha magyar iskolák is vannak, ha magyar önkormányzat is van. Hadd mondjak még egy dolgot, visszatérve Koszovóhoz. A többség-kisebbség vitában rendszerint retorikai képletek is az asztalra kerülnek. Szinte minden állam ahol kisebbségek vannak, azt mondja, hogy a világon egy államban sincsenek a kisebbségeknek nagyobb jogai. Ez egy retorikai képlet. A kisebbségek inkább azt mondják, hogy nagyon kevés és nagyon szőkre vannak ezek a jogok megszabva. Vagy vegyünk egy másik retorikai képletcsatát. A többség szereti a kisebbségi jogokat valamiféle rendhagyó jogoknak, a- 7

8 megérdemeltnél-többnek minısiteni, és ebbe a képletbe illik a többletjog kifejezés. E retorikai séma szerint vannak vannak általános emberi jogok, és vannak többletjogok. A törvény elıtti egyenlıség általános emberi jog. Nem lehet a cipık árát aszerint megszabni, hogy milyen nemzetiségő a vevı, de büntetések kiszabásánál sem lehet(ne) figyelembe venni, hogy milyen nemzetiségő vagy vallású az elkövetı. És akkor vannak jogok, melyek a többségi retorika szerint (vagy, mondjuk egyes többségi szereplık retorikája szerint) többletjogok. Ilyen jognak számit az, hogy valaki beszélhet a saját anyanyelvén, iskolába járhat a saját anyanyelvén, újságja lehet, tévéje lehet a saját anyanyelvén. Persze ezekre a jogokra másként is lehet tekinteni. Egy más szemszögbıl nézve, ezek a többletjogok is általános jogok. Mert tulajdonképpen, Szerbiában magyarul beszélni lényegében nem többletjog, hanem ez pontosan ugyanannyi jog, amennyi ami a szerbeknek is megvan, akik persze szintén a saját anyanyelvükön beszélhetnek, járhatnak iskolába, olvashatnak újságot. Magyarországon magyarul beszélni nem minden polgárt azonossá tévı jog, hanem a magyar többség természetes joga. Akkor van egyenlıség, ha a szerbek szerbül beszélhetnek, a románok románul, a magyarok magyarul. Igy a többletjog tulajdonképpen egy retorikai fogás, mert az egyenlıség mércéje valójában nem a többség nyelve. Egyenlıség akkor van, hogy mindenki a saját nyelvét beszélheti. A kollektív jogok sem egy kisebbségi külön kedvezmény, a többségnek is vannak kollektív jogai. Az, hogy Szerbiában vagy Erdélyben magyar iskolák legyenek, ez egy kollektív jog, de hát persze a szerbeknek is a románoknak is megvan az a közösségi joga hogy szerbül illetve románul tanuljanak. Ugyanigy Magyarországon a magyaroknak is közösségi joguk, hogy magyarul tanuljanak. Tehát tulajdonképpen a kollektív jog nem valamiféle gyanús kisebbségi igény, hanem eleme a polgárok egyenlıségének. Nem többletjogokról van valójában szó. Nos, ezek a retorikai álláspontok egy nagyon érdekes megvilágitást nyertek egy koszovói rendezési kisérlet kapcsán ben. A rambouillet-i tárgyalások két tervezetet eredményeztek. Az egyiket amerikai, osztrák és orosz diplomaták fogalmazták, és volt egy szerb ellentervezet. Mind a két tervezetben meg lettek nevezve általános emberi jogok és többletjogok. Az ismert retorika a kisebbségekhez főzi a többletjogokat. De itt felmerült a kérdés, hogy melyik népcsoport számit kisebbségnek, kinek is járnak a többletjogok. Ez azért volt probléma, mert nem lehetett elıre elfogadottnak tekinteni, hogy Koszovón a ki a többség és ki a kisebbség. Mivel nem lehetett a kisebbség-többség képletet használni, a tervezetkészitık ki kellett hogy lépjenek a függöny mögül, hogy meghatározzák kinek is járnak a többletjogok. Ezzel a kérdéssel szembesülve, csakúgy a nemzetközi mint a szerb tervezet ugyanarra a következtetésre jutott. Mindkét tervezet szerint vannak általános emberi jogok, és 8

9 ezek ugyanúgy járnak az albánoknak, a szerbeknek, a törököknek, a horvátoknak stb. És vannak többletjogok, ezek pedig pontosan ugyanúgy járnak az albánoknak, mint a szerbeknek, és egyébb koszovói népcsoportnak. (A többletjogok közé sorolták például azt a jogot, hogy a helységnevek egy bizonyos népcsoport nyelvén és irásmódján legyenek feltüntetve, hogy egyes népcsoportoknak legyenek saját iskolái saját nyelvükön, stb.) Tehát kiderült, hogy ha feltesszük a kérdést hogy kinek is vannak többletjogai, a válasz az, hogy mindenkinek. A sajátos helyzet egy érdekes tisztázásra azt is mondhatnám leleplezésre adott lehetıséget. Ez egy érdekes hozadéka az egyébként sikertelen rambouillet-i kísérletnek. Hadd mondjam még egyszer, hogy bármi történik Koszovóval, roppant fontos, hogy akik ott vannak, ott is maradhassanak. Azt hiszem, hogy ez elképzelhetetlen igazán magas szintő egyéni és kollektiv kisebbségi jogok nélkül azok nélkül sem melyeket egyesek többletjogoknak neveznek, és melyek mindenkinek kijárnak. 9

Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa:

Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: 1 Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: A koszovói konfliktus magyar szemmel (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága

Részletesebben

Gál Kinga, EP-képviselı: Koszovó jövıje és az EU szerepe

Gál Kinga, EP-képviselı: Koszovó jövıje és az EU szerepe Gál Kinga, EP-képviselı: Koszovó jövıje és az EU szerepe (Az elıadás 2007. április 13-án az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által szervezett a Függetlenség

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

NEM ADOTTSÁG, FELADAT IS

NEM ADOTTSÁG, FELADAT IS VÁRADY TIBOR NEM ADOTTSÁG, FELADAT IS Ifj. Korhecz Tamás: Otthonteremtőben a szülőföldön. Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 2009, 164 oldal Kisebbségi helyzetben a fennmaradás nem automatizmus kérdése. Nem erre

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

III. (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT

III. (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT C 271 E/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.10.7. III (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik

Részletesebben

ORSZÁGOK, NÉPEK VAGY ETNIKUMOK...

ORSZÁGOK, NÉPEK VAGY ETNIKUMOK... A múltat be kell vallani" (József Attila) Juhász György (irodalomtörténész) ORSZÁGOK, NÉPEK VAGY ETNIKUMOK... Megjelent: a Magyar Nemzetben 2011. április 2-án Mezsgyén címmel MIT ÜZEN A BALKÁN? Európa

Részletesebben

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2. Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. (Genf, 2010. október 19-22) dr. Matolcsy Mátyás

BESZÁMOLÓ. (Genf, 2010. október 19-22) dr. Matolcsy Mátyás BESZÁMOLÓ az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság (ECE) Belsı Szállítási Bizottság (ITC) Gépjármő Elıírásokat Összehangoló Világfórum (WP.29) keretében mőködı ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI SZAKÉRTİI CSOPORT (GRSG)

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Gyarmati István nagykövet: Koszovó és az európai biztonságpolitika

Gyarmati István nagykövet: Koszovó és az európai biztonságpolitika Gyarmati István nagykövet: Koszovó és az európai biztonságpolitika (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

HARASZTY GÁBOR SÁNDOR VERESS GÁBOR VERESS GÁBORNÉ A KULTÚRA SZEREPE A RENDVÉDELEM MINİSÉGBIZTOSÍTÁSÁBAN

HARASZTY GÁBOR SÁNDOR VERESS GÁBOR VERESS GÁBORNÉ A KULTÚRA SZEREPE A RENDVÉDELEM MINİSÉGBIZTOSÍTÁSÁBAN HARASZTY GÁBOR SÁNDOR VERESS GÁBOR VERESS GÁBORNÉ A KULTÚRA SZEREPE A RENDVÉDELEM MINİSÉGBIZTOSÍTÁSÁBAN A biztonság nehezen meghatározható ( félelem, aggodalom nélkül ) 68 latin eredető fogalom. A biztonság

Részletesebben

AKNAVESZÉLY!!! Varga Norbert : Aknaveszély!!! GISOpen 2015. március 25 27.

AKNAVESZÉLY!!! Varga Norbert : Aknaveszély!!! GISOpen 2015. március 25 27. AKNAVESZÉLY!!! J u g o s z l á v i a k i a l a k u l á s a Szerb Horvát Szlovén Királyság 1918 1929 Jugoszláv Királyság 1929 1941 I. Sándor király (II. Péter, Pál herceg) Jugoszlávia felosztása 1941-1945

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,

Részletesebben

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ 3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ Kiadja: Záhony-Port Zrt. Marketing és kommunikáció Záhony, 2010. május 7. Bemutatkozott a Záhony-Port Zrt. a Transrussián Sikeres megjelenés, reménykeltı tárgyalások A Záhony-Port

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

Kutatási jelentés a MeH MTA megállapodás keretében végzett MEH-VI.5/2008. számú. A Balkán mint stratégiai térség Magyarország számára.

Kutatási jelentés a MeH MTA megállapodás keretében végzett MEH-VI.5/2008. számú. A Balkán mint stratégiai térség Magyarország számára. Kutatási jelentés a MeH MTA megállapodás keretében végzett MEH-VI.5/2008. számú A Balkán mint stratégiai térség Magyarország számára címő kutatásról Projektvezetı: név: Pók Attila beosztás: igazgatóhelyettes

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottsága 2014. február 12. napján tartott ülésérıl

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottsága 2014. február 12. napján tartott ülésérıl 562-4/2014. J E G Y Z İ K Ö N Y V Az ülésen jelen vannak: Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottsága 2014. február 12. napján tartott ülésérıl

Részletesebben

Badis Róbert: - Eltűrni, elfogadni, elviselni, együtt élni? - Tolerancia vizsgálata a zentai középiskolás diákok körében

Badis Róbert: - Eltűrni, elfogadni, elviselni, együtt élni? - Tolerancia vizsgálata a zentai középiskolás diákok körében Identitás Kisebbségkutató Műhely Identitet radionica za iztraživanje nacionalnih manjina Identity Research Workgroup of National Minorities Badis Róbert: - Eltűrni, elfogadni, elviselni, együtt élni? -

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V BAK, SÁRHIDA ÉS ZALATÁRNOK KÖZSÉGEK EGYÜTTES ÜLÉSÉRİL 2010. JANUÁR 18. RENDELETEK SZÁMA: 1/2010. (I. 19.), 2/2010. (I. 19.

J E G Y Z İ K Ö N Y V BAK, SÁRHIDA ÉS ZALATÁRNOK KÖZSÉGEK EGYÜTTES ÜLÉSÉRİL 2010. JANUÁR 18. RENDELETEK SZÁMA: 1/2010. (I. 19.), 2/2010. (I. 19. J E G Y Z İ K Ö N Y V BAK, SÁRHIDA ÉS ZALATÁRNOK KÖZSÉGEK ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELİ-TESTÜLETEI EGYÜTTES ÜLÉSÉRİL 2010. JANUÁR 18. RENDELETEK SZÁMA: 1/2010. (I. 19.), 2/2010. (I. 19.) HATÁROZATOK SZÁMA: 1,

Részletesebben

2011. évi teljesítés

2011. évi teljesítés eredeti mód. Bolgár Kisebbség /2011. eredeti mód. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 36 8 /2011. összesen ( 1-4 ) 0 0 36 0 0 8 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000 5 723 71,5% 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000

Részletesebben

Így alkotm{nyoztak ők

Így alkotm{nyoztak ők Így alkotm{nyoztak ők A Policy Solutions h{ttérelemzése a posztkommunista orsz{gok alkotm{nyoz{si folyamatairól 2011. janu{r Vezetői összefoglaló Húsz különböző ország alkotmányozásának vizsgálata megmutatta:

Részletesebben

Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselı-testülete, 2009. augusztus 13-án tartott rendkívüli ülésérıl.

Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselı-testülete, 2009. augusztus 13-án tartott rendkívüli ülésérıl. 1 Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselı-testülete, 2009. augusztus 13-án tartott rendkívüli ülésérıl. Jelen vannak: Tompa Város Önkormányzat Képviselı-testülete: Belágyi Mihály, Dusnoki Tibor, Gubics

Részletesebben

Kerek Judit. fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület. Budapest, 2010. február 03.

Kerek Judit. fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület. Budapest, 2010. február 03. Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület és a munkahelyi lelki egészségfejlesztés Kerek Judit fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Budapest, 2010. február 03. Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület

Részletesebben

Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban?

Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban? Nagy Csongor István Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban? I. Bevezetés Aligha találunk olyan törvényt a rendszerváltozás utáni magyar jogtörténetben, amely akkora

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V Szám: K.83-23/2010. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Kislıd Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. december 8-án 17 órakor kezdıdı rendes, nyílt ülésérıl. Az ülés helye: Mővelıdési Ház, Kislıd

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség A szállítmánybiztosítás alapvetıen három módozatot ölel fel, a fuvarozott áru biztosítását, a fuvareszköz biztosítását, valamint a fuvarozó, illetve

Részletesebben

Nyugat Balkán és az Európai Csatlakozás. Illés Iván MTA Regionális Kutatások Központja Pécs

Nyugat Balkán és az Európai Csatlakozás. Illés Iván MTA Regionális Kutatások Központja Pécs Nyugat Balkán és az Európai Csatlakozás Illés Iván MTA Regionális Kutatások Központja Pécs Elızmények 10 év háborús viszonyok (19901999) Hatalmas humán és fizikai veszteségek Gazdaság nagy arányú visszaesése

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések

Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések tükrében Domokos László elnök Állami Számvevıszék (2012. június 7. Nemzetközi Adókonferencia) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

HIDASNÉMETI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSİ ELLENİRZÉS KÉZIRAT

HIDASNÉMETI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSİ ELLENİRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu HIDASNÉMETI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság IDEIGLENES 2006/2105(INI) 19.7.2006 JELENTÉSTERVEZET A fogyatékkal élık helyzete a kibıvült Európai Unióban: az Európai Akcióterv 2006-2007

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Bükkszék Települési Önkormányzat Képviselı-testületének 2010. április 27-én, 16,00 órakor tartott nyílt ülésén. Rendelet száma Tárgya 5/2010. (IV. 28.) Az önkormányzat 2009.

Részletesebben

Német vásárok vonzerejének titka -Titka?

Német vásárok vonzerejének titka -Titka? Német vásárok vonzerejének titka -Titka? Bajai Ernı újságíró, kommunikációs tanácsadó Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Budapest, 2012. november 14. Személyes tapasztalataim Tizennyolc külföldi

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Gyõri Enikõ Az Országgyûlésben 1 a 2002. decemberi alkotmánymódosítás 2 értelmében 2003 õszén kezdõdtek meg

Részletesebben

Motorral a Fekete-tenger körül 2011

Motorral a Fekete-tenger körül 2011 A nevem Pap György, 2011 óta foglalkozom motoros kalandtúrákkal. Rendszerint egyénileg utazom, bár az utolsó kalandra a kutyám, Brigi is elkísért. Saját stílusom esetenként az extrém túrázáshoz közelít,

Részletesebben

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID Szociológiai Szemle 2002/2. 28-58. Bukodi Erzsébet KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI IDİBEN * Bevezetés A különbözı társadalmi csoportok

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

Jegyzıkönyv. A Gardénia Csipkefüggönygyár Nyrt. 2007. április 27-én megtartott éves rendes közgyőlésérıl

Jegyzıkönyv. A Gardénia Csipkefüggönygyár Nyrt. 2007. április 27-én megtartott éves rendes közgyőlésérıl Jegyzıkönyv A Gardénia Csipkefüggönygyár Nyrt. 2007. április 27-én megtartott éves rendes közgyőlésérıl Peter Zelnik elnök-vezérigazgató üdvözli a részvényeseket, a részvényesek képviselıit, a testületek

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

VÉLEMÉNY. SZERB KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI JOGVÉDŐ /11. B e l g r á d. Iktatószám: Dátum:

VÉLEMÉNY. SZERB KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI JOGVÉDŐ /11. B e l g r á d. Iktatószám: Dátum: SZERB KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI JOGVÉDŐ 16-2987/11. B e l g r á d Iktatószám: 21307 Dátum: 2011.11.4. A Polgári Jogvédőről szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye, 79/05. és 54/07. szám) 1. szakaszának 2. bekezdésével

Részletesebben

Koszovó útja a függetlenségig

Koszovó útja a függetlenségig A HÓNAP TÉMÁJA 67 Juhász József Koszovó útja a függetlenségig Történelmi elõzmények Koszovóhoz hagyományosan erõs mind a szerbek, mind az albánok kötõdése. A terület évszázadok óta vegyesen lakott, gazdaságilag

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

Van-e magyar kérdés Romániában?

Van-e magyar kérdés Romániában? Van-e magyar kérdés Romániában? Klaus Johannis decemberben hivatalba lépett 1 román államfő február 26-án, az Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján tett egy, a magyar közéletben

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

Kollégium Nevelıtestülete Tisztelt Kollégák!

Kollégium Nevelıtestülete Tisztelt Kollégák! A választásokról Egy szervezet ereje, életképessége abban is megmutatkozik, hogy - vezetıi testületeinek megújítása nem okoz törést a szervezet "üzemszerő" mőködésében; - biztosított a folyamatos személyi

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Nagykövetségek March 13.

Nagykövetségek March 13. Nagykövetségek 2007. March 13. Albánia Albán Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége Cím: 1026 Budapest, Gábor Áron u. 55. Telefon: +31 1 326 8905 Algéria Algériai Demokratikus Népi Köztársaság Magyarországi

Részletesebben

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN*

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* Székely László A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* A Szerb Köztársaság számos gondja közül a jelentősebbekhez sorolhatjuk a nemzeti kisebbségek helyzetét is. A nemzeti kisebbségek kulturális

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA H-1051 Budapest, Nádor u. 22. www.kisebbsegiombudsman.hu Iktatószám: NEK-411/2011. Jelentés a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állami vezetőinek hivatalos utazásai június május 20-ig

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állami vezetőinek hivatalos utazásai június május 20-ig Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állami vezetőinek hivatalos utazásai 2014. június 06-2015. május 20-ig A táblázatban szereplő tételek csak az elszámolt és lezárt utakat tartalmazzák. Utazás Napidíj költsége

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája

Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája Magyar Ifjúsági Konferencia, Kolozsvár, 2008. június 14. Kósa András László www.kozeletre.hu Civil szféra definíciója (1) kettıs autonómia: politika és gazdaság kollektív

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének. 9/2007. (XI. 05.) rendelete. Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról

Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének. 9/2007. (XI. 05.) rendelete. Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének 9/2007. (XI. 05.) rendelete Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyőlése a többpártrendszerő jogállam,

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében

A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében címmel 2014-ben összeállítottuk a kisebbségben élő nemzeti közösségek társadalmi állapotának vizsgálatát lehetővé tévő szempontrendszert.

Részletesebben

Regionális változások az oktatásügyben, 1990-2000

Regionális változások az oktatásügyben, 1990-2000 Kozma Tamás Határokon innen, határokon túl Regionális változások az oktatásügyben, 1990-2000 Új Mandátum Kiadó Budapest 2002 1 Határokon innen, határokon túl Írta Kozma Tamás Forray R Katalin Híves Tamás

Részletesebben

s z o l g á l t a t á s i i r o d a

s z o l g á l t a t á s i i r o d a s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Humanitárius segítségnyújtás. és nemzetközi fejlesztés. A határokon túl

Humanitárius segítségnyújtás. és nemzetközi fejlesztés. A határokon túl A határokon túl Ezek után az Ûr kiválasztott más hetvenkettôt, és elküldte ôket kettesével maga elôtt minden városba és helységbe, ahová menni készült. Így szólt hozzájuk:»az aratnivaló sok, de a munkás

Részletesebben

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése Elızmények: Az Autonómia Alapítvány Telepfelszámolás

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2013. február 13-án 14 órakor tartott rendes, nyílt ülésén. Az ülés helye: Városháza tárgyaló terme Jelen vannak: Pádár

Részletesebben

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei Budapest, 2011. november Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés European Bank for Reconstruction and Development

Részletesebben

29.3.2011 A7-0329/29 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS...

29.3.2011 A7-0329/29 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS... 29.3.2011 A7-0329/29 Módosítás 29 Brian Simpson a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság nevében Jelentés Brian Simpson Az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák (COM(2010)0117 C7 0085/2010 2010/0063(COD))

Részletesebben

I-1/9-10/2012. ikt. sz. Jegyzıkönyv

I-1/9-10/2012. ikt. sz. Jegyzıkönyv I-1/9-10/2012. ikt. sz. Jegyzıkönyv Készült: Dévaványa Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában 2012. december 10.-én megtartott Oktatási- Közmővelıdési- Sport és Ügyrendi Bizottság rendkívüli nyílt

Részletesebben

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor

Részletesebben