A TÁMOP projekt a kutatások tükrében

Átírás

1 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A TÁMOP projekt a kutatások tükrében Dr. Pánczél Márta EBH TÁMOP projektvezető Workshop március 27. Granada Konferencia Hotel Kecskemét

2 A hátrányos megkülönböztetés tilalma Magyarország Alaptörvénye II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. XV. cikk: Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékos embereket évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (Ebktv.) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény Ágazati törvények

3 Az igény 2003: Ebktv. 2005: a hatóság működni kezd. 2007: Egyenlő Esélyek Éve EBH: színvonalas közigazgatási kultúra, pozitív szervezeti ethosz. Alacsony szervezeti ismertség, alacsony szintű társadalmi tudatosság és jogtudatosság. Magas látencia, szolgáltatáselérési akadályok. Akadályozott hatékonyság akadálytalan diszkriminációs mechanizmusok. Cél: jogalkalmazás és prevenció, jogkövető magatartások generálása Eszköz: TÁMOP-5.5.5

4 A projekt Megvalósítási időszak: IV VI.30. Támogatási összeg: Ft Megvalósító: az Egyenlő Bánásmód Hatóság fő közvetlen érintett, a lakosság elérése 80%

5 A program 4 pillére 1. Megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat 2. Képzések 3. Kutatások 4. Kommunikáció

6 1. Egyenlőbánásmódreferensi hálózat Szervezeti integritás Rendszeresen elérhető szolgáltatások megyei és kistérségi helyszíneken. Ügyfélfogadási idő havi 12 óráról 332 órára nő. Ügyfélelégedettség-mérés, rendszeres monitoring, nyilvánosság. Szakmai és civil partnerségek, tudatosítás, jogtudatosítás.

7 Ügyfélforgalmi adatok szeptember június közötti időszakban Összesen: 7161 fő Ügyfélforgalom havi átlaga: 155,67 fő/ hó Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával? szeptember június közötti időszakban Összesen: 2733 fő Átlag: 9,53

8 Kistérségi ügyfélfogadáson történt-e a panasz felvétele Ügyfél lakóhelye Összesen: 540 panasz szeptember június között Község Ügyfél lakóhelye milyen kistérséghez tartozik 26,8% Budapest 12,5% 26,6% Város 34,1% nem 77,3% 22,7% igen hátrányos helyzetű Megyszékhely 15,2% 5,4% 71,0% nem hátrányos helyzetű LHH 8,4% LHH KPS

9 Az országos hálózat és a Bács-Kiskun megyei ügyfélszolgálat ügyfélforgalmi adatai

10 Az országos hálózat referenseinek és a Bács-Kiskun megyei referens ügyfélforgalmának havi átlaga

11 Regisztrációs lapok és panaszbejelentő lapok aránya havonta Bács-Kiskun megyei ügyfélszolgálat

12 Panaszok aránya az említett védett tulajdonságok szerint Bács-Kiskun megyei ügyfélszolgálat

13 Panaszbejelentő lapok demográfiai adatok: ügyfél neme Bács-Kiskun megye

14 Panaszbejelentő lapok demográfiai adatok: ügyfél lakóhelye Bács-Kiskun megye

15

16 2. Képzések Megelőzés és minta 75 képzés országszerte Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése akkreditált képzéssorozat :

17 Képzésen résztvevők demográfiai adatai: az ügyfél lakóhelye kistérségek szerint Összesen: 1428 fő igen Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal? Összesen: 1428 fő A képzésen szerzett ismeretei és személyes élményei hozzájárultak-e társadalmi érzékenységének fejlődéséhez, a kisebbségiek/többségiek elfogadásához? Összesen: 1347 fő 71,1% 10,1% 5,3% nem hátrányos helyzetű 13,5% LHKPS LHH HH 33,2% 66,8% nem 97,0% 3,0% Nem HH: hátrányos helyzetű kistérség LHH: leghátrányosabb helyzetű kistérség LHKPS: leghátrányosabb helyzetű komplex programmal segítendő kistérség Igen válasz esetén 1-5 védett tulajdonságot jelöltek meg a válaszadók. Igen

18 A képzésen szerzett ismeretek és személyes élmények hasznosíthatóak-e a gyakorlati életben? Összesen: 1328 fő Átlag: 4,66 Mindent egybevetve mennyire felelt meg várakozásainak a képzés? Összesen: 1347 fő Átlag: 9,39 Egyáltalán nem felelt meg 0,0 1- Egyáltalán nem hasznosítható 0, ,0 0,2 2 0, ,1 0,1 3 4, ,0 1,3 4 24, ,1 9,1 5- Teljes mértékben hasznosítható 70,8 9 Teljesen megfelelt 17,4 66,8 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 % 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 %

19 felismerem a diszkriminációt Elfogadóbb, toleránsabb lettem fontos társadalmi szerepe van az itt szerzett tudásnak hasznos információkhoz jutottam Érthető, továbbadható, életből vett, gyakorlatias, konkrét példák magánéletben és szakmában egyaránt hasznosítható ok-okozati összefüggéseket magyaráz meg továbbadható a tapasztalat Ösztönző élmények munkám során fogom tudni hasznosítani Új szempontokat, új látásmódot adott Sokat tanultam, fejlődött az önismeretem Képzésre jelentkezés: vagy orsolya.panczel@egyenlobanasmod.hu ;

20 Partnerségek - visszacsatolás Workshopok - tapasztalatátadó tanácskozások országszerte 12 alkalommal 100 fős 1 napos workshop szervezése. Tapasztalatátadó tanácskozások közigazgatási és civil partnerekkel félévente. Elméleti és gyakorlati elemekkel az esélyegyenlőség témakörének gyakorlatorientált bemutatása. Célja a párbeszéd, az igények feltárása, a tudásátadás és a tapasztalatcsere a diszkriminációs mechanizmusok felismerésének és megfelelő kezelésének elősegítéséért, a védett tulajdonságú csoportok esélyegyenlőségének fejlesztéséért és megerősítéséért.

21 3. Kutatások A tények 1-4. Az Esélyegyenlőség a munka világában című kutatás keretében a TÁMOP projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok, az 1-4-es számú kutatások: 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért 2.) A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében 3.) Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata 4.) A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései 5. A védett tulajdonságokkal rendelkező lakossági csoportok hozzáférésének akadályai a közszolgáltatások, a közösségi szolgáltatások és fejlesztések elérésében 6. A közigazgatás és jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása önkormányzati szinten 7. Országos reprezentatív fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos- és az LMBT emberek - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában 8. Képzések, programok résztvevőinek jogtudatossága A kutatási tanulmányok letölthetők:

22 Egyenlő munkáért egyenlő bért A kutatás adatai szerint az úgynevezett üvegplafon-jelenség és a nemek szerinti szegregáció egyéb tényezők hatásával kombinálódva, a nők egyes csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoz 2010-ben is A férfiak és nők havi nettó jövedelme korcsoportonként a versenyszférában (ezer forint) évesek évesek évesek évesek évesek évesek 56 évesek Férfiak Nők

23 Egyenlő munkáért egyenlő bért A férfiak és nők jövedelmének alakulása a kor függvényében eltérő mintázatot mutat. A legfiatalabbak között közel azonos jövedelem az életkor előrehaladtával eltérő irányban mozdul el A munkahelyen eltöltött idő alapján a nők kezdő bére igen alacsony, a férfiak bére emelkedik a nőké azonban megtorpan

24 0,013 0,015-0,003 0,014 0,014 0,012 0,005 0,008-0,001 0,015 0,015 0,013 0,072 0,119 0,133 A nem hatása a jövedelemre bérkvintilisenként A nők több mint 10 százalékos jövedelemhátrányát egyedül a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyenlőtlenség termeli ki. 0,18 0,13 Teljes minta 0,08 Versenyszféra 0,03 Költségvetési szféra -0,02 1. kvintilis 2. kvintilis 3. kvintilis 4. kvintilis 5. kvintilis

25 Egyenlő munkáért egyenlő bért A férfiak és nők havi nettó jövedelemhátránya alminták szerint (%)

26 A közigazgatás kirekesztő mechanizmusai közigazgatás, jogalkotás és védett tulajdonságú csoportok A Diszkrimináció a közigazgatásban című kutatás fő fókusza 1. Egyéni diszkriminációs tapasztalatok és a kirekesztő mechanizmusok mintázata és elterjedése; 2. Az önkormányzati döntések, intézkedések befolyása a védett lakossági csoportok társadalmi integrációjára; 3. Önkormányzatok kapcsolatai a védett tulajdonságú lakossági csoportokkal; 4. A lakosság igényeinek és tapasztalatainak becsatornázása a döntéshozatalba.

27 Az önkormányzati kutatás fő eredményei a mechanizmus elemei Az egyenlő bánásmód joga gyakran a települések közötti dimenzióban sérül, mert nagy a különbség az egyes települések jogértelmezésében és joggyakorlatában, valamint a kötelező feladatokon túl az ügyfelek informálásában, támogatásában. Szignifikáns a különbség a HH és nem-hh térségek között! A legnagyobb különbségek a rendkívüli segély megítélésében; tájékoztatásban az aktív korúak szociális ellátásáról; környezettanulmány készítésében; közhasznú munkavégzés biztosításában tapasztalhatóak.

28 Az önkormányzati kirekesztő mechanizmusok működésének alapja az információ megosztásának vagy visszatartásának helyi bevett gyakorlata. Pl. Előny forrása az információ a helyi felnőttképzési programokról, amelynek hallgatói névsora már a meghirdetés előtt elkészül. Szelektív a tájékoztatás arról, hogy az aktív korúak támogatása feltételéül szabott évi 30 napos munkavégzés igazolható önkéntes munkával is.

29 Településeken belül az egyenlő bánásmód elve a lakosoknak a helyi network-ön belüli pozíciója szerint sérül. A megkülönböztetés leggyakoribb alapja az önkormányzat munkatársaival, elsősorban a polgármesterrel, fennálló személyes kapcsolat megléte vagy hiánya. A jelenség főként a fő alatti településeken tapasztalható! A vizsgált lakossági csoportok (nők, romák, fogyatékos személyek) tagjai a helyi közigazgatást és annak működési hatékonyságát nagymértékben azonosítják az önkormányzat szociális osztályának működésével, mert a védett csoportok havi bevételének nagysága, megélhetésének biztosítása főként az önkormányzati döntéseken, helyi forráselosztáson múlik.

30 Az önkormányzati szociális ügyintézők naponta átlagosan főt fogadnak. 1 ügyfélre átlag 4,5 perc jut. Általános jelenség a lakossági információhiány. Minél kisebb és minél hátrányosabb helyzetű a település, annál kevésbé átlátható a lakosoknak a helyi döntéshozás. Az információ megosztás a hivatal részéről bizalmi kérdéssé válik, fokmérője a polgármesterhez való lojalitás. A lakosok többsége bizalmatlansági deficittel küzd, ebből adódóan az egyéni döntések meghozatala a helyi szóbeszéd -en nyugszik.

31 A települési/kistérségi esélyegyenlőségi dokumentumok elemzésének fő eredményei Az önkormányzatok munkatársai valamennyien hangsúlyozták az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód fontosságát, a települések egyike sem rendelkezett azonban 2010 után aktualizált települési esélyegyenlőségi tervvel. A települések többnyire teljesítették az esélyegyenlőségi tervezésre vonatkozó jogszabályi előírásokat, nem rendelkeztek azonban naprakész információval vállalásaik teljesítéséről.

32 A közösségi tervezés teljes hiánya Az esélyegyenlőségi dokumentumok célkitűzéseit az önkormányzatok nem a forrásaikra, hanem bizonytalan kimenetelű pályázati forrásokra tervezik. Egyes védett csoportok egyáltalán nem jelennek meg az esélyegyenlőségi tervezésben, különösen az LMBT emberek és a hajléktalanok. A fogyatékos lakosság számáról hiányos adatok állnak rendelkezésre, az akadálymentesítésre fordított források azonban messze meghaladják egyéb védett csoportokra - különösen a romákra - fordított beruházások összegét. Az esélyegyenlőségi tervezésbe és a fejlesztések végrehajtásába elvétve vonták be a civileket és nemzetiségi önkormányzatokat. A romák az intézkedéseknek nem aktorai, hanem tárgyai.

33 A tudatosság és jogtudatosság hiánya A 10 ezer főnél kisebb települések roma és nem roma lakosai másmás közösségi tereket használnak, a roma lakosok az ún. települési közösségi tereket nem használ(hat)ják. A fókuszcsoportokban megszólalók számos helyi oktatási és egészségügyi intézményi, illetve önkormányzati, elszenvedett diszkriminatívként értelmezhető esetről számolnak be, amelyeket azonban nem tekintenek kirekesztőknek. Egyértelmű diszkriminációként a közfoglalkoztatásból kizárást, illetve az alkalmi segélyek indokolatlannak tekintett elutasítását értelmezik.

34 A program és a kampány hatása a jogtudatosság mértékére összehasonlító kutatások alapján Az EBH Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése képzés hallgatóinak jogtudatosság-változása Országos reprezentatív kutatás a jogtudatosság változásával kapcsolatban A kutatások módszere: kvantitatív, kérdőíves adatfelvétel A képzést elvégzett hallgatók körébenösszesen 1197 fő, 63 képzés Kutatás ütemezése: 1. hullám: között folyamatosan a képzések elején 2. hullám (kontroll mérés): Kutatói team: EBH munkatársai 1000 fős országos lakossági minta Kutatás ütemezése: 1. hullám: 2010 ősze 2. hullám: március Kutatói team: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet

35 A program és a kampány hatására: nőtt az EBH ismertsége. Kampány előtt Kampány után

36 A program és a kampány hatására: csökkent a bizonytalanok aránya, nőtt az EBH bizalmi indexe.

37 A képzés hatására: nőtt a jogorvoslati lehetőségeket ismerők aránya. Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt? (2013)

38 A program, a kampány és a képzés hatására a képzésben résztvevők 98%-a, a lakosság 85%-a fontosnak, vagy nagyon fontosnak tartja a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdését, nőtt az EBH legitimációs indexe.

39 4. Kommunikáció Párbeszéd, információk, jogtudatosítás, érzékenyítés Hírlevelek között összesen 19 magazin jogesetek interjúk, tudósítások portrék felhívások novellák játék Regisztráció:

40 A Fiatalok a diszkrimináció ellen című ifjúsági akcióra benyújtott alkotások 2010-ben Egyenlőség gyerekszemmel novella fénykép 4% 14% 2% 80% 59 novella 7 fénykép 332 grafika/festmény 18 szobor Élőben a játszótérről vándorkiállítás 48 helyszínen országszerte

41 Az EBH médiakampánya 2% 10% 20% Rádióspotok Tv-spotok és riportok 68% Közterületi plakátok Nyomtatott sajtó (napilapok és magazinok)

42 Az EBH óriásplakát kampánya február 1-28.

43 Online kampány február 11-március 31. Index.hu február 19. Origo.hu február 27. Startlap február 20. NOL.hu AV Profession.hu február Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet

44 Offline médiakampány Magazinok Megyei napilapok Országos napilapok 168 óra, Figyelő, Heti Válasz, HVG, Magyar Narancs, Vasárnap Reggel, Vasárnapi Blikk, Kiskegyed, Nők Lapja, Story, Színes RTV, TVR Hét 24 Óra, Békés Megyei Hírlap, Délmagyarország+Délvilág, Észak-Magyarország, Fejér Megyei Hírlap + Dunaújvárosi Lap, Heves Megyei Hírlap, Kelet-Magyarország, Kisalföld, Napló, Nógrád Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Új Dunántúli Napló, Új Néplap, Vas Népe, Zalai Hírlap Blikk, Bors, Metropol, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport, Népszabadság, Népszava, Világgazdaság

45 A diszkrimináció megelőzésében hatékony eszköz a tényalapú autonóm intézményi kommunikáció és a témakör felsőoktatási akkreditációja. Köszönöm a figyelmet! Dr. Pánczél Márta Egyenlő Bánásmód Hatóság TÁMOP projektvezető marta.panczel@egyenlobanasmod.hu