Bizonylati szabályzat

Átírás

1 Nemesvámos-Veszprémfajsz Községek Körjegyzősége Bizonylati szabályzat (B-02) Jóváhagyta Nemesvámos Község Önkormányzata Veszprémfajsz Község Önkormányzata Veszprémfajsz Község Német Nemzetiségi Önkormányzata./2012. /2012. /2012. szám alatt.

2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Nemesvámos Község Önkormányzata, Veszprémfajsz Község Önkormányzata, Veszprémfajsz Község Német Nemzetiségi Önkormányzata, Nemesvámos és Veszprémfajsz Községek Körjegyzősége, a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Napköziotthonos Óvoda mint államháztartási szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) egységes bizonylati rendjét a számvitelről szóló évi C. törvény (továbbiakban Szt.), valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól intézkedő 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet (továbbiakban Áhsz.) alapján a következők szerint határozom meg. A bizonylati rend (bizonylati szabályzat) célja, hogy biztosítsa a Költségvetési szervnél a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódó bizonylatok kiállításának, ellenőrzésének, továbbításának, felhasználásának, kezelésének rendjét. A szabályzat a következő feladatok ellátásához tartalmaz kötelező előírásokat: az egyes gazdasági eseményekhez milyen bizonylatot kell használni, kinek kell a bizonylatot kiállítani, az abban szereplő adatokat kinek kell ellenőrizni, a bizonylatot kiállító és az ellenőrzést végző felelőssége, hány példányban kell a bizonylatot kiállítani, mi az egyes példányok szerepe az adatfeldolgozásban, hogyan kell a bizonylatot továbbítani, miként kell az átvételt igazolni, kinek és milyen módon kell a bizonylati példányokat megőrizni, mikor lehet azokat selejtezni, miként kell kezelni a rontott bizonylati példányokat, illetve a tévesen kiállított bizonylat esetén milyen eljárást kell követni. II. A BIZONYLATI ELV, BIZONYLATI FEGYELEM Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági műveletek folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek és amelyet hiba esetén előírásszerűen javítottak. 1. oldal, összesen: 12

3 A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a következők szerint kell eljárni: a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell; az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó 15-ig kell a könyvekben rögzíteni. valamennyi gazdasági eseményről a készpénzforgalomhoz kapcsolódó kivételével utalványrendeletet kell készíteni, a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendjét meghatározó szabályzatban foglaltak szerint. Az egyéb gazdasági események rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy a költségvetési szerv eleget tudjon tenni a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének. A kettős könyvviteli rendszer úgy került kialakításra, hogy a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány kimutatás alátámasztásán túl a kiegészítő melléklet pénzügyi adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell. A feldolgozás során megfelelő hivatkozással biztosítva van a visszakeresés lehetősége. III. A BIZONYLAT FOGALMA, ALAKI ÉS TARTALMI KELLÉKEI, CSOPORTOSÍTÁSA A bizonylat fogalma Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, bankkivonat) függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása 2. oldal, összesen: 12

4 céljára készítettek és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. A bizonylat alaki és tartalmi kellékei A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, magyar nyelven kell kiállítani. A külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat, megjelöléseket kell - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükségesek. A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát a számviteli törvény ban meghatározott megőrzési időn belül biztosítani kell. A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők: a. a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója b. a bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése c. a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; d. a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; e. a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeli adatai; f. külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét g. a bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik h. a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás i. a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása j. minden olyan adat, amelyet a jogszabály előír 3. oldal, összesen: 12

5 A számlával, egyszerűsített számlával, a számlát helyettesítő okmánnyal kapcsolatos további követelményekre a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadóak. Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja A számla, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát az érvényesítő a költségvetési szerv azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja. A pénztári forgalom bizonylattömbjeit (bevételi, kiadási bizonylat, napi időszaki pénztárjelentés stb.) használatbavétel előtt a borítólap belső oldalán hitelesíteni kell. Minden pénztári bizonylatot (annak összes példányát) a költségvetési szerv nevével ellátott fejbélyegzővel kell ellátni. A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket szabad felhasználásra kiadni. A pénztáros a be- és kifizetések időrendi sorrendjében minden év január 1-jétől kezdődő sorszámmal is köteles a bizonylatokat ellátni. Ezt a számot szerepelteti a pénztári tétel sorszámaként a napi vagy az időszaki pénztárjelentésen. A bevételi és kiadási pénztárbizonylatokhoz minden esetben csatolni kell a vonatkozó alapokmányokat. A bizonylat a következő módon készíthető: - kézzel, - géppel. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági eseményt a valóságnak megfelelően, hitelesen rögzíti, hiba esetén előírásszerűen javítottak. A gazdasági események rögzítéséhez elsődlegesen a kereskedelmi forgalomban kapható szabványosított nyomtatványokat kell használni. Abban az esetben, ha valamely gazdasági művelet rögzítéséhez a kereskedelemben nyomtatvány nem kapható, akkor saját készítésű nyomtatványt kell használni. A nyomtatvány szerkesztésénél be kell tartani a bizonylatok általános alaki és tartalmi kellékeire vonatkozó előírásokat. A költségvetési szerv a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás, továbbá a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása tekintetében oly módon tesz eleget, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti bizonylathoz csatolt utalványrendeleten, bevételi-, kiadási pénztárbizonylaton rögzíti. 4. oldal, összesen: 12

6 A folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített feladásokhoz kapcsolódó összesítő bizonylatok tartalmi és formai követelményeit a költségvetési szerv számlarendje rögzíti. A bizonylatok csoportosítása Keletkezésük szerint vannak belső bizonylatok, amelyek elsődleges kiállítása a Költségvetési szervnél történik és vannak külső bizonylatok, amelyek kiállítása külső szervnél, adott gazdasági művelet kezdeményezésére történik. Gazdálkodási szakterület szerint vannak befektetett eszközök nyilvántartásával kapcsolatos, készletekkel kapcsolatos, pénzforgalmi bizonylatok, számlázási bizonylatok, bérszámfejtési, leltározási bizonylatok. Feldolgozásban betöltött szerepük szerint vannak elsődleges, másodlagos, gyűjtő bizonylatok, hiteles másolatok, hiteles kivonatok. IV. SZIGORÚ SZÁMADÁSÚ NYOMTATVÁNYOK A szigorú számadású nyomtatványok fogalma, nyilvántartása A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni (pld. étkezési utalvány) vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek, olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. A szigorú számadású nyomtatványok átvétele és nyilvántartása Az előző pontban, valamint a bizonylati albumban megjelölt nyomtatványokból beszerzett, illetve a költségvetési szerv rendelkezésére bocsátott készletet jegyzék, vagy számlamásolat kíséretében kell a pénzügyi munkatárs II. munkakört betöltő dolgozó részére mint nyilvántartó részére - állományba vétel, illetve kezelés és megőrzés végett átadni. 5. oldal, összesen: 12

7 Az átvétel alkalmával minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az egyes űrlapokon a sorszámok, egyéb jelzések (pld. a számlavezető pénzintézet jelzőszáma) helyesek-e. A felülvizsgált és helyesnek talált szigorú számadású nyomtatványokat elzárt helyen kell őrizni. A nyilvántartás a D.Sz.ny r.sz. jelű Szigorú számadású nyomtatványok munkahelyi (tételes) nyilvántartólapja elnevezésű nyomtatványon vezeti a nyilvántartással megbízott dolgozó. A nyilvántartó lapokat sorszámozni kell, adott típusú nyomtatvány lapjának betelése esetén azt perjellel osztva tovább sorszámozva (pl. 1/3 azt jelenti, hogy az első sorszámú szigorúan számadás alá vont bizonylat 3. lapja). A nyilvántartás elején ún. vezérkartont kell felfektetni, melyen rögzítik a szigorú számadás alá sorolt bizonylatok típusait, valamit a nyilvántartó lap sorszámát. A szigorú számadású nyomtatványok kiadása, felhasználása Minden olyan esetben, ha a megőrzéssel megbízott dolgozó a kezelésére bízott nyomtatvány készletből annak felhasználására felhatalmazott személynek kiad, a kiadás és az átvétel tényét a nyilvántartás megfelelő sorába, a kiadás és az átvétel keltének feltüntetésével köteles feljegyezni. Az átvételt ugyanott, a megbízott személy aláírásával kell elismerni. A nyomtatványok átadása, illetve átvétele csak ezen elismervény ellenében történhet. V. BIZONYLATOK KIÁLLÍTÁSA, HELYESBÍTÉSE A bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani. A bizonylaton az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók, utólagos változások felismerhetők, kimutathatók legyenek. A szabályszerű javításokat a következők szerint kell elvégezni: a bizonylatra helytelenül bejegyzett adatok javítása során az eredeti bejegyzést át kell húzni, úgy, hogy az eredeti bejegyzés (szám vagy szöveg) olvasható maradjon, a helyesbített adatokat az áthúzott szám vagy szöveg fölé kell írni, a hibás bejegyzést a bizonylat minden példányán javítani kell, fel kell tüntetni továbbá a helyesbítés keltét és a bizonylatot helyesbítő személy aláírását. Pénztári bizonylatokat JAVÍTANI NEM SZABAD! 6. oldal, összesen: 12

8 A rontott pénztári bizonylat, készpénzcsekk stb. helyett új bizonylatot kell kiállítani és a rontott, stornírozott bizonylatot (annak összes példányát) meg kell őrizni. A külső szervektől beérkezett bizonylatokat alaki és tartalmi szempontból ellenőrizni kell, de nem javíthat. Az ellenőrzés során talált hibákról a bizonylat kiállítóját értesíteni-, és fel kell szólítani a hibás bejegyzés helyesbítésére. A külső szervektől beérkező bizonylatok alaki és tartalmi szempontból történő ellenőrzéséért a pénzügyi munkatárs 2 munkakört betöltő dolgozó a felelős. A hibásan más szerv részére megküldött bizonylatot köteles kijavítani. A javítás történhet az eredeti - hibás - bizonylat érvénytelenítésével és új bizonylat kiállításával, vagy helyesbítő bizonylat kiállításával. A helyesbítő bizonylatnak tartalmaznia kell: az eredeti bizonylat azonosításához szükséges adatokat, a módosításnak megfelelő új tételeket. A bizonylatok, nyomtatványok alaki és tartalmi szempontból történő szabályszerű kitöltéséért, valamint ellenőrzéséért, a pénzügyi munkatárs 2 munkakört betöltő dolgozó a felelős. Általános követelmények VI. A BIZONYLATOK FELDOLGOZÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE A bizonylatok feldolgozása során ellenőrizni kell a bizonylatokon feltüntetett adatokat, azok hitelességét. Könyvelésük előtt a bizonylatokat csoportosítani kell. A feldolgozás során következő feladatokat kell elvégezni: a) ki kell jelölni azokat a főkönyvi számlákat (analitikus nyilvántartó lapot), amelyeken a gazdasági művelet hatásának értékét, illetve mennyiségi adatait rögzíteni kell, (számlakijelölés, gépi adatfeldolgozás során az előírt kódolást). b) a bizonylaton el kell végezni a számlakijelölést, illetve a kódolást végző személy kézjegyével azt el kell látni. c) rögzíteni kell a könyvelés megtörténtét, időpontját és az egyeztetés tényét. d) biztosítani kell megfelelő hivatkozással a visszakeresés lehetőségét. A költségvetési szerv az előbb leírt követelményeknek az utalványrendeleten mely a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendje szabályzatának melléklete - tesz eleget. 7. oldal, összesen: 12

9 A feldolgozás során ellenőrizni kell: az aláírók jogosultságát, a bizonylat alaki, tartalmi és számszaki helyességét, valamint azt, hogy a könyveléshez minden bizonylat megérkezett-e, továbbá azt, hogy az adatok feldolgozása teljes körűen megtörtént-e, a munkafolyamatba épített ellenőrzés megtörténtét. A bizonylatok alaki ellenőrzése Ennek keretében a következőket kell vizsgálni: - a gazdasági esemény bizonylatolása az előírt bizonylati űrlapon történt-e, - a bizonylati űrlapot sorszám szerint vették-e használatba (szigorú számadású nyomtatványoknál), - a bizonylatok kitöltése teljes körűen megtörtént-e, minden adat szerepel-e, - a kiállító, az érvényesítő és az utalványozó (eseménytől függően az ellenőr), valamint a gazdasági eseményben érintett dolgozók aláírása szerepel-e a bizonylaton, - a bizonylat kiállítása megfelelő-e, a javítások szabályszerűek-e, - a szükséges mellékletek csatolva vannak-e. Az alaki követelmények betartásának ellenőrzéséért az érvényesítéssel megbízott dolgozó a felelős. A bizonylatok számszaki ellenőrzése A számszaki vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy a mennyiségi és értékadatok a számolási műveletek helyesen kerültek-e rögzítésre. A megállapított számszaki hibát a bizonylaton a kiállítási színtől eltérő színű tollal kell javítani. A bizonylatok tartalmi ellenőrzése Vizsgálni kell a gazdasági esemény szükségességét, indokoltságát, az alkalmazott árak helyességét, a vonatkozó jogszabályi előírások betartását. 8. oldal, összesen: 12

10 VII. A BIZONYLATOK SZÁLLÍTÁSA, TÁROLÁSA, MEGŐRZÉSE A bizonylatok szállításánál úgy kell eljárni, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek be, külső károsodás ne érje, és hiánytalanul eljussanak a rendeltetési helyre. A bizonylatok elhelyezésére és szállítására szolgáló eszköz megválasztásakor figyelembe kell venni tartalmuk fontosságát, a szállításukra vonatkozó technikai előírásokat. A bizonylatok tárolása, megőrzése során biztosítani kell, hogy azok könnyen hozzáférhetők, visszakereshetők legyenek és a tárolás alatt károsodást ne szenvedjenek. A könyvelési bizonylatokat időrendi sorrendben, irattartóban kell tárolni. A gazdálkodás évét megelőző két év összegyűjtött könyvelési anyagát a pénzügyi munkatársak tárolják, a könnyebb hozzáférhetőség érdekében. Ezt követően gondoskodni kell az irattárnak történő átadásról, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A költségvetési szerv az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség. A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így azok további megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. A bizonylat elektronikus formában is megőrizhető, ha az alkalmazott módszer biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét és az megfelel az Szt (5) bekezdése szerinti feltételeknek. Bizonylatot a megőrzési helyről elvinni csak elismervény ellenében szabad. A hatósági intézkedésre - a megőrzés helyéről - kiadott eredeti bizonylatok tartalmáról kivonatot vagy a bizonylatról bármilyen módszerrel előállított másolatot kell készíteni, és azt az eredeti bizonylat visszahelyezéséig bizonylatként megőrizni. 9. oldal, összesen: 12

11 A gyakorlatban használt számviteli bizonylatok a költségvetési szerv nyilvántartó programjaiban (KATAVIN, VALUTA, TATIGAZD) és a belső szabályzataiban fellelhetők. A programok sajátosságaiból adódóan üres bizonylat kinyomtatására nincs lehetőség, ezért az 1.számú mellékletként csatolt bizonylati album 1. a használt programokat felsorolva hivatkozik az azok által készített bizonylatra, 2. a vásárolt nyomtatvány fajták esetén azok nyomtatvány számaira hivatkozik, 3. a saját előállítású formátumok esetén az előíró szabályzat megfelelő pontjára, vagy mellékletére hivatkozik. A bizonylatokon hamis adatok rögzítése és ebből eredően a számviteli nyilvántartásokban hamis adatok szerepeltetése a számviteli és bizonylati fegyelem megsértésének minősül. VIII. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Jelen Bizonylati szabályzat a költségvetési szerv belső Szabályzatát képezi. A szabályzat módosításait a dokumentumok kezelésre vonatkozó eljárás alapján kell elvégezni. A szabályzatot az érintett munkavállalókkal ismertetni kell, s ennek tényét a 2.sz.melléklet-ben (Megismerési és tudomásulvételi nyilatkozat) rögzíteni kell. Jelen rendelkezés 20..-tól lép hatályba. Sári Judit körjegyző 10. oldal, összesen: 12

12 1. számú melléklet BIZONYLATI ALBUM Sorszám Dátum Bizonylat Megnevezése Azonosítója Gazdasági Törlés folyamat Ideje Indoka Aláírás 11. oldal, összesen: 12

13 MEGISMERÉSI ÉS TUDOMÁSULVÉTELI NYILATKOZAT 2. számú melléklet A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjében foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. név beosztás kelt aláírás 12. oldal, összesen: 12