A Java Server Pages (JSP) bemutatása és környezetének kialakítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Java Server Pages (JSP) bemutatása és környezetének kialakítása"

Átírás

1 A Java Server Pages (JSP) bemutatása és környezetének kialakítása WEB szerver oldali fejlesztői és futtató környezet kialakítása Linux operációs rendszeren április Javított változat Készítette: Nyiri Imre

2 (0) Bevezetés A ma készülő alkalmazások jelentős része az n rétegű modell elve alapján készül. Ez a paradigma annyira előretört, hogy mostanában még a régi alkalmazások is e modell kapcsán kapják meg az 1 rétegű, illetve a vastag kliens jelzőt. Persze ebben a felfogásban nincs semmi új, hiszen a nagyobb programokat mindig is úgy tervezték, hogy azok vertikális és horizontális szoftver rétegekből álljanak. Itt a réteg szó arra is utal, hogy az egymással kommunikálni tudó szoftver komponensek hány különálló futtató környezetre bonthatóak. Amennyiben alaposan megvizsgáljuk a Unix, Windows rendszereket, akkor belátható, hogy ez a koncepció már nagyon régi (lásd a *.so és *.dll file-okat, mint szervereket). Egy 3 rétegű alkalmazás tipikus kialakítása a következő: ADATBÁZISKEZELŐ (AB) ÜZLETI LOGIKA (ÜL) USER INTERFACE (UI) rétegek. Itt az ÜL/AB és a UI/ÜL rétegek egymáshoz való viszonya akár egy-egy kliens szerver modell alapján is elképzelhető. Az ÜL réteg nagyjából standard részét megvalósító alapszoftvert alkalmazás szervernek nevezzük, aminek talán a legfontosabb része egy WEB (HTTP) szerver. A WEB szerver köré építhetjük ki azt a funkcionalitást, amit az alkalmazásunk igényel. Miért is alkalmas erre a HTTP protokoll? A válasz úgy gondolom a programozáselmélet típus fogalmában keresendő. TCP szállítási réteg, illetve annak socket vagy TLI (transport layer interface) API-ja csak egy típusnélküli byte-folyamot bocsát rendelkezésünkre, ami még nagyon alacsonyszintű eszköz azoknak, akik például egy internetes áruházat akarnak kialakítani. Ezzel szemben a HTTP és a hozzákapcsolódó társ protokollok és fogalmak (pl.-ul: MIME) egy típusos eszközt bocsátanak rendelkezésünkre, azaz a rétegek között teljes objektumok is közlekedhetnek (lásd. CORBA). Ez jelenti az igazi erőt. A HTTP azonban önmagában nem jelent teljes megoldást, ezért más eszközökkel együtt (CORBA, RMI, ) érdemes azt használni és így el is jutottunk az alkalmazás szerver fogalmához. Az UI réteg egy html/xml/java alapú (esetleg ActiveX) vékonykliens alkalmazás lehet. Az AB réteg pedig már mindenki számára ismert, hiszen az Oracle, DB/2, szoftverek jól érzékeltetik azt, hogy miket is kell e rétegben megvalósítani, illetve milyenek azok a hálózati protokollok (pl. Net *8), amelyek az AB szolgáltatások hálózaton keresztüli elérését teszik lehetővé. (1) A WEB-es alkalmazások fejlődéstörténete A Microsoft Visual InterDev dokumentációja (és szerintem is) szerint WEB-es alkalmazások fejlődését nyomon követve három nagy korszakot vehetünk észre: 1. Az első generációs WEB szerverek korszaka. Ezen megoldásokra a statikus HTML lapok és az azokba beágyazott grafikák (*.jpg, *.gif), hangok, később a mozgófilmek voltak a jellemzők. Ezt a világot egészítette ki a böngészőkbe plug-in-ként megjelenő VRML világ, valamint a böngésző oldali scriptek és a JAVA applet-ek lehetősége. Később az MS kidolgozta az applet-ek alternatívájaként funkcionáló ActiveX technológiát. 2. A második generációs WEB-es alkalmazásokra a dinamizmus megjelenése volt jellemző. A WEB-en szörfölő emberek egyre unalmasabbnak és haszontalanabbnak tartották azokat a WEB helyeket, amik csak egy könyv módjára, statikusan készültek.

3 Ezen technológiák legfőbb képviselői a CGI programok, az SSI-k (Server Side Include). Érdekes kezdeményezés volt az is, hogy a WEB szervereket - hasonlóan más szerverekhez - egy API-val lássák el, aminek legfőbb hátránya az volt, hogy minden WEB szerver más-más API-val rendelkezhetett. A CGI programok mára már nem tekinthetőek korszerű megoldásnak, aminek a főbb okai a következők: nehezen lehet benne a HTTP protokoll állapotmentes jellegéből fakadó korlátokat kiküszöbölni (pl.- ul session kezelés), a CGI scriptek lassúak és sok erőforrást igényelnek, mert minden CGI kérésnél egy teljes értékű process indul el. 3. A harmadik generációs WEB szerver alkalmazások akkor születtek meg, amikor a fejlesztőeszközöket készítő cégek rájöttek arra, hogy az inter/intranetes helyeket is érdemes lenne hagyományos applikáció-készítő szemléletben kifejleszteni. A végcél persze itt is az, hogy dinamikus HTML, újabban XML lapokat generáljunk a böngésző kliens részére. Ennek a felfogásnak nyilvánvaló előnyei vannak: használhatjuk a már ismert programozási nyelveinket és a vizuális fejlesztőeszközöket. Ennek az irányzatnak talán az első megvalósítása a Microsoft Active Server Pages-en (ASP) alapuló megoldása volt, amely alkalmazásokat a Visual InterDev nevű eszközével lehetett elkészíteni. Mi ennek a hátránya? Az MS-re oly jellemző megoldás: nagyszerű ötlet, de több részletében is nem szabványos megoldás: Visual Basic nyelv használata a szabványos C++ vagy JAVA nyelvek helyett, a technológia - véleményem szerint - csak Windows-os környezetben működik rendesen, ami az OLE, ActiveX és Windows lehetőségeinek teljes kihasználásával lehet magyarázni. A hírek szerint az MS újabb stratégiája a.net koncepció, ami mindjárt egy új nyelv bevezetésével indul (neve: C#). Vajon miért? Ezek után felmerül a kérdés, hogy létezik-e olyan WEB-es fejlesztő és futtató környezet, ami tudja mindazt, amit az ASP, de platform és szállító független. A válasz az, hogy IGEN. A megoldás neve hasonlít az ASP nevére: JAVA Server Pages (JSP). Itt szeretnék megjegyezni 2 dolgot: 1. A jelenlegi legelterjedtebb WEB szerver oldali technológia talán még most is a PERL script, aminek hátránya a CGI jellegű működésben rejlik. Egyébként a PERL valószínűleg egy nagyon jól kitalált script nyelv, de szerintem újabb WEB-es alkalmazásokat nem érdemes - a már ismertetett ok miatt - ebben készíteni. 2. Jelentősen terjed egy másik script nyelves megoldás is a PHP (egyesek szerint ez a Personal Home Page, mások szerint a PHP Hipertext Processor rövidítése). A PHP egyszerűsége és nagyszerű ötlete pont az, ami a JSP és ASP technológiákat is jellemzi: készítsünk olyan HTML lapot, amibe beágyazva vannak azok a szerveroldali programok (itt PHP script), amik lefutnak egy HTTP kérés során és az így dinamikusan kialakult HTML (XML) tartalom kerül át a böngészőbe. A PHP hátránya sajnos az, hogy igazából ez is egy CGI technológia, lassú és sok tekintetben szükségtelenül bonyolult (pl.-ul: ahány adatbázis forrás, annyiféle API azok eléréséhez).

4 (1.1) A JSP és ASP rövid összehasonlítása Térjünk vissza a JSP technológiára! Miért is jó ez? Vegyük sorra a párhuzamokat az ASP technológiával: 1. Az ASP szerver oldali ActiveX objektumokat a JAVA nyelv osztály mechanizmusa fedi le. Ezeket az osztályokat éppen ezért servlet-eknek is nevezzük. Érdemes az üzleti logikát JavaBean-ekben vagy az IBM és a SUN kezdeményezése kapcsán Enterprise JavaBean-ekben (EJB) megfogalmazni. A JavaBean egy ugyanolyan komponens alapú technológiát jelent, mint ami a Delphi vagy Visual Basic (régebben VBX, manapság ActiveX) fejlesztői környezeteket is hatékonnyá tesz. A JSP abban ad nagy segítséget az alkalmazásfejlesztőnek, hogy ezeket a JavaBean-eket egyszerűen el tudja érni, azaz az alkalmazásréteg "tetején" a JSP végzi el a prezentációs és form feldolgozó funkciókat, a JSP biztosítja a kommunikációt a kliensréteg és az alkalmazáslogika között. 2. A Visual Basic script-eknek szintén a JAVA nyelv felel meg. Ki más is mozgósíthatná a *.class file-okban lévő servlet-eket mint maga a JAVA nyelv. Ezen a téren az ASP és a JSP közötti hasonlatosság tökéletes. A JSP lapok az ASP-hez teljesen hasonló módon használják a <%... %>, <%=... %>, %> tag-eket szerver oldalon. Ezzel a JSP is tökéletesen megvalósítja az Active Document-nek nevezett megoldást. A különbség csak az, hogy a script nyelve maga a JAVA. Itt felhívjuk a figyelmet egy nagyon fontos tényre: a *.class file-ok dinamikus betöltése miatt a teljes JAVA apparátust használhatjuk a JSP lapokon. Ez tehát azt jelenti, hogy az alkalmazást teljes egészében megírhatjuk JAVA-ban és a HTML/XML alapú user interface-t kell a JSP-ben megoldani. A JSP egyébként a servlet technológia továbbgondolása kapcsán született. Először régebben az SHTML (szerver oldali HTLM) lapok voltak, amikbe az applet-hez hasonlóan a <SERVLET code=.class> paraméterek </SERVLET> tag-ok segítségével ágyazhattunk be egy servlet-et. A kliens oldalon ezt a hívással használhattuk. 3. A kliens oldali ActiveX objektumoknak a JAVA applet-ek felelnek meg. Amint a kliens és a szerver oldali ActiveX objektumok is megvalósítnak egy kliens/szerver kommunikációs lehetőséget, úgy természetesen itt is megvalósul az applet és a servlet együttműködése útján. 4. Az ASP COM/DCOM technológiájának a szabványos CORBA technológia felel meg. 5. Az ASP OLE DB, ADO vagy ODBC adatbázis elérési modellje helyett a teljesen objektumorientált JDBC-t használhatjuk. Ezen a ponton hagyjuk most abba az ASP-JSP összehasonlítást. A JSP technológia minden operációs rendszeren rendelkezésünkre áll, sőt legjobb megvalósításai a GNU liszensz alá esnek, azaz ráadásul a beszerzésük (vigyázat! Nem a TCO!) ingyenesek.

5 (1.2) A JSP servlet mechanizmus működése A JSP lapok első használata során azokból egy-egy servlet, azaz egy class file keletkezik. A JSP technológia célja tehát az, hogy ne kelljen a viszonylag részletgazdag servlet-ek fejlesztésével foglalkoznunk, figyelmünket a dokumentumok kialakítására irányíthassuk (hasonlóan a beágyazott PHP scripthez). Régebben a servlet-ek meghívása hasonló volt a külső CGI script-ek hívásához, azaz az URL így nézett ki: Később kialakult az SHTML technika, aminek használata a beágyazott php-hoz hasonló. Itt már megfigyelhető az, hogy a dokumentum szerkezete van a figyelem középpontjában és abba vannak beágyazva a servlet-ek. A jelenlegi JSP technika tekinthető ezen vonal csúcsának. A gondolat azért nagyszerű, mert a JSP lapok készítését egy WEB designer is el tudja készíteni (ő úgy érzékeli a jsp tag-eket, mintha azok extra html tag-ek lennének), ugyanakkor a háttérben továbbra a jól bevált servlet technológia állhat. Itt jegyzem meg, hogy ez a felfogás tökéletes összhangban van a mostanában viharos sebességgel terjedő XML technológiával. A következő (2). szakaszban ismertetek egy olyan JSP, servlet fejlesztői és futtató architektúrát, ami bármelyik operációs rendszeren kialakítható és talán a legkorszerűbb megoldás ebben a pillanatban. A konkrét kialakítás ismertetését a Linux operációs rendszerre írom le, de az alapelvek teljesen hasonlóak más operációs rendszereknél is. A (3). pontban pedig egy példán keresztül bemutatom ezen környezet használatát is. (2) A futtató, fejlesztő környezet kialakítása Nézzük először is az általam használt hozzávalókat: Apache WEB szerver Apache JAKARTA-TOMCAT SUN JAVA 2 SDK Standard Edition for Linux Borland Interbase v6.0 adatbázis szerver Borland InterClient JDBC driver az Interbase eléréséhez A fenti szoftverek közös jellemzője a stabil működés, nagy cégek gyártják őket és a beszerzésük ingyenes. A teljes TCO (Total Cost of Ownership=a tulajdonlás teljes költsége) nem ingyenes, de ezen szoftvereknél igaz a következő: mindig csak akkor kell fizetni, ha valami hozzáadott érték keletkezik (pl.-ul: a szakember üzembeálltja a szoftvert), ellentétben az MS filozófiájával, ahol még semmi új érték nem keletkezett csak egy liszensz-et kapunk meglehetősen magas áron. Kezdjük el a WEB-es szerverünket kialakítani! A Linux telepítésével most nem foglalkozunk. (2.1) Az Apache telepítése Az Apache szerver forráskódja a helyről letölthetőek. A letöltendő file neve: apache_ tar.gz. A forráskódból telepített rendszereket a file rendszer /opt helyére másoljuk:

6 cp Csomagoljuk ki: apache_ tar.gz /opt tar -xvzf apache_ tar.gz Ennek hatására a forráskód a /opt/apache_ könyvtárba kerül, amire - csupán a kényelem kedvéért - csináljunk egy szimbolikus linket. Lépjünk be a könyvtárba és adjuk ki a következő parancsot: ln -s /opt/ apache_ apache A Linux rendszeren több stratégia létezik arra, hogy a forráskódból hogyan készítsünk futtatható rendszert. A legelterjedtebb az, hogy van egy configure nevű script, ami feltérképezi a Linux rendszerünket és előállít egy ahhoz illeszkedő Makefile-t. Ezt csinálja az apache is. Adjuk ki ennek megfelelően a configure parancsot:./configure --sysconfigdir=/etc/httpd --datadir=/home/httpd --logfiledir=/var/log/httpd -- disable-rule --enable-shared=max --enable-module=most Ez a parancs olyan Makefile-t készít, ami előírja azt is, hogy hol lesz az apache config file helye (/etc/httpd), hol lesz a WEB tartalom gyökere (/home/httpd), hol lesz a logfile. Ezenfelül engedélyezzük a dinamikusan töltődő modulok használatát is. A következő lépés a forráskód lefordítása a "make" parancs kiadásával. A fordítás után a bináris kód telepítése a "make install" paranccsal lehetséges. A futtatható apache rendszer a telepítés után a /usr/local/apache könyvtárban helyezkedik el. (2.2) A SUN JAVA 2 telepítése A...jdk tar.gz file-t másoljuk a /opt könyvtárba, majd az ismert tar -xvzf...tar.gz paranccsal csomagoljuk ki. Ekkor létrejön egy /opt/jdk1.2.2 könyvtár, ahol a JAVA 2 rendszer található. Készítsünk erre is egy linket: ln -s /opt/jdk1.2.2 jdk Egy kicsit előretekintve módosítsuk a /etc/profile file-t, mert ez az a hely ami az általunk használt bash shell környezeti változóit beállítja (Windows-ban erre az autoexec.bat-ot használnánk). # A /etc/profile végére ezt irjuk: # A java home könyvtár JAVA_HOME="/opt/jdk" # A programok keresési útvonalának kiegészítése: PATH=$JAVA_HOME/bin:$PATH # A TOMCAT JSP és servlet szolgáltató helye TOMCAT_HOME="/opt/tomcat" # Az apache helye APACHE_HOME="/usr/local/apache" TCJ=/opt/tomcat/lib

7 JDKJ=/opt/jdk/jre/lib CLASSPATH=.:$JDKJ/rt.jar CLASSPATH=$CLASSPATH:/opt/interclient/interclient.jar CLASSPATH=$CLASSPATH:$TCJ/servlet.jar:$TCJ/jasper.jar:$TCJ/ant.jar CLASSPATH=$CLASSPATH:$TCJ/jaxp.jar:$TCJ/parser.jar CLASSPATH=$CLASSPATH:$TCJ/webserver.jar:$JAVA_HOME/lib/tools.jar export CLASSPATH, JAVA_HOME, TOMCAT_HOME, APACHE_HOME # A /etc/profile változtatás vége. Ezekkel a változtatásokkal a JAVA fordító és futtató is meg fogja találni a *.class fileokat. Ezeket a *.class file-okat régebben a file rendszerbe helyezték el, majd *.zip fileban tárolták (itt is benne volt a könyvtárstruktúra). Mostanában a *.jar file-okat használnak, aminek zip a formátuma, de a jar JAVA-ban íródott. A JAVA fordító és futtató a *.class file-okat igény szerint, dinamikusan használja, amihez azonban meg kell találni őket. A keresési stratégia a következő: A program indító könyvtára, ha itt nincs, akkor a JAVA_HOME által kijelölt hely. Amennyiben itt sincs, akkor a CLASSPATH által megjelölt helyeken folytatódik a keresés. (2.3) Az Apache Jakarta-Tomcat telepítése Az apache projekt a WEB szerverét már régóta kiegészítette a servlet hívási modullal, amit a mod_jserv.so (Apache_JSERV csomag) modul valósít meg. A JSP technika használatát az erre épülő GNU JSP tette először lehetővé. Ezt a párost váltotta fel az egységes Jakarta-Tomcat csomag, ami a servlet és JSP lehetőségeket is magában foglalja. A csomagot szintén az apache projekt helyéről lehet letölteni. A letöltendő file neve: jakarta-tomcat tar.gz (bináris), illetve jakarta-tomcat-src tar.gz (forráskód). Másoljuk be mindkét file-t a megszokott /opt helyre, majd csomagoljuk ki a bináris csomagot a tar -xvzf... paranccsal, aminek hatására létrejön a /opt/jakarta-tomcat könyvtár. Készítsünk rá linket: ln -s /opt/jakarta-tomcat tomcat Emlékezzünk vissza, hogy a /etc/profile file TOMCAT_HOME változója erre a linkre mutat. A tomcat telepítése ezzel a kicsomagolással lényegében befejeződött. Még annyit kell csinálni, hogy a tomcat rendszer mod_jk.so nevű file-ját másoljuk be a /usr/local/apache/libexec helyre. Ez az a hely, ahol az apache a dinamikusan töltődő modulokat tárolja. A mod_jk.so egy adaptert valósít meg az apache számára. Ez azt jelenti, hogy ha *.JSP vagy servlet kérés megy az apache felé, akkor ő ezt delegálja a mod_jk.so modul használatával a tomcat felé. A tomcat előállítja a dinamikus HTML tartalmat, amit apache szolgáltat a kliens felé. Ahhoz, hogy az apache tényleg így működjön ezt meg kell mondani neki. Létezik a /opt/tomcat/conf könyvtárban egy "mod_jk.conf-auto" file, amit nem szabad editálni, mert úgy jó, ahogy van. A teendőnk csak annyi, hogy az apache konfigurációs file-jába a /etc/httpd/httpd.conf-ba utolsó sorként írjuk be a következőt: include /opt/tomcat/conf/mod_jk.conf-auto Ezzel az apache jól fogja használni a kapcsolatot a tomcat felé. A tomcat-ot viszont még konfigurálni kell, ami a server.xml és a workers.properties file-ok módosításával tehetünk meg. Mindkettő a /opt/tomcat/conf könyvtárban helyezkedik el.

8 1. A workers.properties módosítása a következő sorok beirását, kijavítását jelenti: # adjuk meg, hogy hol van a tomcat: workers.tomcat_home=/opt/tomcat # adjuk meg, hogy hol van a JAVA workers.java_home=/opt/jdk # adjuk meg, hogy a Linux-ban ez a path separator jel ps=/ # A JAVA virtuális gép helye worker.inprocess.jvm_lib=/opt/jdk/jre/lib/i386/classic/libjvm.so 1. A server.xml editálása Ha jó nekünk, hogy a JSP file-ok és a servlet-ek a /opt/tomcat/webapps/root helyen vannak, akkor ezt a file-t nem szükséges átírni. Ezzel a tomcat is működőképes lett. Hogyan indítsuk ezek után a WEB szerverünket? 1. lépés: A tomcat indítása: "/opt/tomcat/bin/startup.sh". Ez a script is a kicsomagolt tomcat része. 2. lépés: Az apache indítása: "/usr/local/apache/bin/apachectl start" A WEB szerver leállítása a "/usr/local/apache/bin/apachectl stop", majd a "/opt/tomcat/bin/shutdown.sh" parancspárral lehetséges. (2.4) A Borland Interbase adatbázis szerver telepítése A Borland szabaddá tette az Interbase néven futó adatbázis szerverét, ami tudásban kb. az MS SQL szervernek felel meg. WEB-es célokra kiválóan alkalmazható. A csomag telepítése rendkívül egyszerű. Az...Interbase tar.gz csomagot másoljuk a /opt helyre és a tar -xvzf... paranccsal csomagoljuk ki. Ezek után csak annyi a teendő, hogy a /etc/services file-ba beírjuk az új TCP/IP szolgáltatást, azaz a file-t a következő sorral kell kiegészíteni: gds_db 3050/tcp # hálózatos interbase protokol port Ebből azt is látjuk, hogy az interbase-t használó kliensek egy másik számítógépen is futhatnak és amikor az adatbázis szervert akarják használni, akkor ezt a 3050-es tcp porton tehetik meg. Ez hasonló az Oracle Net * protokolljához. Az Interbase szervert a következő paranccsal lehet elindítani: # az & hatására a háttében fog futni. /opt/interbase/bin/ibserver & Az Interbase telepítésekor felkerült egy isql nevű program is, ami az adatbázis felé egy SQL parancsfelületet biztosít (hasonlóan, mint az Oracle *Plus). Indítsuk el sysdba userként, masterkey password-del: isql -u sysdba -p masterkey Ekkor egy "SQL>" prompt jelenik meg, ahonnan SQL parancsokat adhatunk ki. Hozzunk létre egy új adatbázist az /opt/interbase/adatok könyvtárba: SQL> create database "/opt/interbase/adatok/webimi.gdb";

9 Az Interbase adatbázisok egy-egy gdb kiterjesztésű file-ban vannak (itt van minden: táblák, view-k, tárolt eljárások, triggerek, indexek,...). A következő dbgen.sql script egy táblát hot létre ebben az adatbázisban: # dbgen.sql create table TELEFONOK ( azon NUMERIC(10) NOT NULL, nev VARCHAR(50), telefon VARCHAR(20), primary key( azon ) ); Ezt a script-tet az isql input parancsával futtathatjuk: input /opt/interbase/adatok/dbgen.sql; Próbaként szúrjunk be egy sort ebbe a táblába: Insert into TELEFONOK values(1, 'Nyiri Imre', ' '); commit; Lépjünk ki az isql-ből az exit; paranccsal. (2.5) Az Interbase Java JDBC driver telepítése A driver az Interclient...tar.gz file-ban van, amit az eddigiek szerint másoljunk az /opt könyvtárba és csomagoljuk ki. Ekkor létrejön egy /opt/interclient_install_temp_dir könyvtár, ahova lépjünk be, majd futtassuk le az ott lévő "install.sh" scriptet. A script azon kérdésére, hogy hova telepítse a JDBC driver, adjuk meg az /opt/interclient könyvtárat. A telepítés után már csak annyi a teendő, hogy az interclient.jar nevű file-t hozzá appendeljük a CLASSPATH-hot a /etc/profile-ban. Ezzel kész az Interbase JDBC driver telepítése. Próbáljuk ki, hogy működik-e! Ehhez írjunk egy JAVA programot. // // A program az előző pontban létrehozott adatbázist használja // asz1.java, ahol asz=adat szolgáltató // import java.sql.*; public class asz1 public String ir() String databaseurl = "jdbc:interbase://localhost/opt/interbase/adatok/webimi.gdb"; String user = "sysdba"; String password = "masterkey"; String drivername = "interbase.interclient.driver"; Driver d = null; Connection c = null; Statement s = null; ResultSet rs = null; // Driver load try

10 Class.forName ("interbase.interclient.driver"); catch ( Exception e) return "???"; // Kapcsolat létrehozás try c = DriverManager.getConnection (databaseurl, user, password); catch ( SQLException e) return "???"; // auto commit hamisra állítása try c.setautocommit (false); catch (java.sql.sqlexception e) return "???"; // Egy lekérdezése try s = c.createstatement(); rs = s.executequery ("select NEV, TELEFON from TELEFONOK"); ResultSetMetaData rsmd = rs.getmetadata(); int cols = rsmd.getcolumncount(); rs.next(); return rs.getstring("nev"); catch ( SQLException e ) return "???"; // end class Most fordítsuk le a programot: "javac asz1.java" paranccsal, amelynek eredményeként egy asz1.class file keletkezik. Tesztelésképpen írjunk egy konzol alapú JAVA főprogramot, ami ezt az osztályt használja: // imre.java public class imre public static void main(string[] args) System.out.print( new asz1().ir() );

11 A program létrehoz egy új "asz1" típusú objektumot és meghívja annak az ir() metódusát, ami a telefonok tábla első sorának NEV mezőjét, tehát a "Nyiri Imre" stringet adja vissza. A System.out.print() pedig ezt a stringet kiírja a konzolra. Működik tehát az adatbázis kapcsolat. A programot a java imre paranccsal indíthatjuk el, aminek hatására a Nyiri Imre szöveg kiíródik a konzolra. Ezzel a fejlesztő, futtató környezet minden komponense a helyére került, befejeztük a szoftverek telepítését. (3) Az Apache JSP környezet kipróbálása A környzetet kipróbálásához felhasználjuk az eddig létrehozott teszteredményeinket: A webimi.gdb adatbázist (benne a TELEFONOK táblát) A már elkészített asz1.java és asz1.class file-okat A jobb érthetőség, valamint a servlet-ek és a JSP lapok összehasonlíthatósága érdekében a elkészítünk egy olyan dinamikus html lapot generáló modult, ami olyan html lapot küld a kliensnek, ami a napszaknak megfelelően köszön, majd kiírja a TELEFONOK tábla első sorának telefontulajdonosát. (3.1) A feladat JSP alapú megoldása Nos, tehát az általunk kialakított környezet működőképességének vizsgálatához készítsünk egy nagyon egyszerű JSP lapot, aminek a neve legyen elso.jsp. Ezt a böngészőből a "http://www.hely.hu/elso.jsp" sorral vagy egy erre mutató link-kel hívhatunk meg. Nézzük meg a JSP file tartalmát (a JSP file-ok text file-ok): --- Itt kezdődik az elso.jsp page import="java.util.calendar" %> <% if (Calendar.getInstance.get(Calendar.AM_PM) == Calendar.AM ) %> Kellemes délelöttöt kívánok! <br> <% else %> Kellemes délutánt kívánok! <br> <% %> A telefontulajdonos neve: <%= new asz1().ir() %> <br> --- Itt fejeződik be az elso.jsp Az elso.jsp-re való hivatkozás után az apache felmeri, hogy ez egy JSP oldal. A mod_jk adapter segítségével megkéri a tomcat-et, hogy dolgozza fel ezt a file-t. A tomcat az elso.jsp file-ból a háttérben egy JAVA class-t (servlet-et) készít, majd ezt lefuttatja a JAVA VM-mel. Itt van egy fordítási fázis, ami csak ez első alkalommal történik meg, utána már mindig a lefordított class fog futni, ami gyorsabb mint a PERL, PHP megoldás, mert azok minden hivatkozásnál interpretálódnak. A futás eredménye a következő dinamikus HTML lesz (csak, amit a böngészőből látunk): Kellemes délutánt kívánok! A telefontulajdonos neve: Nyiri Imre Ugye milyen nagyszerű? Volt egy komplett JAVA alkalmazásunk az asz1.class file-ban

12 (ezt egy kis túlzással egy JavaBean-nek is nevezhetnénk), amit csak elegánsan meghívtunk a JSP lapról. Ugyanakkor az is látszik, hogy tetszőleges JAVA programok írhatók be a JSP lapokra. (3.2) A feladat servlet alapú megoldása Természetesen most csak egy nagyon egyszerű megoldást fogunk látni, így aki a servletek akarja tanulmányozni, annak ajánljuk a SUN servlet specifikációit. Nézzük a programot: // Importok import javax.servlet.http.*; import javax.servlet.*; import java.io.*; import java.net.*; import java.util.calendar; // // Ennek hívása a böngészőből: // // public class elso extends HttpServlet // a servlet inicializálása public void init( ServletConfig conf ) throws ServletException super.init( conf ); // Ez a servlet szolgáltatása: html lap előállítás // public void service( HttpServletRequest req, // input kérés HttpServletResponse res ) // html outputhoz String sz = (new asz1()).ir(); // a TELEFONOK táblából String udv; // üdvözlés if (Calendar.getInstance.get(Calendar.AM_PM) == Calendar.AM ) udv = Kellemes délelöttöt kívánok! <br> ; else udv = Kellemes délutánt kívánok! <br> ; res.setcontenttype( text/html ); ServletOutputStream out = res.getoutpitstream(); out.println( <head><title>az elso.class</title></head><body> ); out.println( udv ); out.println( A telefontulajdonos neve: ); out.println( sz ); out.println( </body> ); // end service // end elso class

13 Tekintettel arra, hogy a tomcat is servetté fordítja a JSP lapot (a tomcat work könyvtárában mindig megnézhetjük azt is, hogy hogyan is néz ki ennek a JSP-ből előállított servlet-nek *.java forrása), azaz a servlet-ek kezelését is nyilván ismeri, alkalmazhatnánk ezt a servlet-et is a fent bemutatott környezetben. Az azonban talán már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy érdemes kihasználni azt, ahogy a JSP technológia a servlet-et automatikusan előállítja. (4) Záró gondolatok Ez az írás csak egy rövid ismertető volt arra nézve, hogy miért is és hogyan használható a Java nyelv a szerver oldali programozáshoz. Van néhány olyan kérdés még, amit tisztázni kell, mielőtt valaki belevág ezen technológia mélyebb használatába. Nézzük őket! (4.1) Milyen fejlesztőeszköz használható? Az nyilvánvaló, hogy egy egyszerű Java fejlesztői környezet (Borland Jbuilder, Oracle Jdeveloper, IBM VisualAge for Java) nem elégséges, hiszen a *.java, *.class file-okon kívül még a következő nyersanyagokra is szükség van: HTML lapszerkesztő JSP lapszerkesztő CGI scriptek írása, kezelése Applet készítő eszköz HTML script írást támogató eszköz (JavaScript, VB script) Grafikák, hangok, stb. kezelése Ezenfelül ezeket az alapanyagokat egy egységes WEB alkalmazásként kell tudni menedzselni. Ezt a feladatot az MS Visual InterDev remekül ellátja, de létezik az IBM gondozásában (és ez e-business jegyében) egy másik eszköz is, ami ugyanilyen magas szinten tud egy WEB-es alkalmazást kialakítani és menedzselni, sőt a JSP technológiabeli támogatottsága egyértelműen jobb az InterDev-nél: IBM WebSphere Stúdió. A JavaBean-eket érdemes az IBM VisualAge for Java vagy bármilyen más JAVA fejlesztői környezetben létrehozni, majd ezeket a Stúdió segítségével lehet a WEB-es alkalmazásunkba integrálni (a bean-ekkel való kommunikáció megszervezése). A VisualAge-ben úgy lehet tesztelni a web-es alkalmazást, hogy egyidőben egyik ablakban látjuk a JSP kódot, a mellette lévőben a JSP-ből előállított servlet kódját, a harmadik ablakban pedig magát a generált html vagy WAP vagy VoiceXML stb. kódját. Az így kialakított és letesztelt alkalmazás ezután bármiben környezetben futtatható (Oracle Appserver, Apache+tomcat, websphere stb.) Egy tanulási célra alkalmas fejlesztői környezet a Sun JSWDK 1.0 eszköz, ami ingyenesen letölthető. (4.2) A html form-ok feldolgozása A HTML form feldolgozás kihasználja a Bean/JSP előnyeit. Az mindenkinek tetszhet,

14 ahogy a PHP egy nev nevű beviteli elemet $nev néven ér el. A JSP-ben sem bonyolultabb a helyzet. Egy html form "nev" és "lakcim" nevű mezőjét a bean egy-egy metódusával tudjuk kezelni, amiket célszerűen: getnev(), getlakcim() névre keresztelhetünk, ami után azt a JSP engine automatikusan kezelni képes. Ezt a mechanizmust hívják introspection-nek, és hihetetlen módon leegyszerűsíti a form feldolgozást. (4.3) A WEB hely design-jának megvalósítása A JSP lap lényegében egy html lap, szerkesztése-formázása gyakorlatilag bármilyen html editorban történhet. A servlet-ek baja az volt (hasonlóan a CGI scriptek-hez), hogy a prezentációt kód formájában magukban hordozzák. Ha az alkalmazás kinézetén valami nem tetszik, akkor a servlet kódjába kell belenyúlni, azt újra kell fordítani és deploy-olni, szóval a logika és a design egyetlen megbonthatatlan egységet képez. A valóságban azonban vannak emberek, akik jól tudnak programozni és vannak olyanok, akik szép design-t képesek csinálni. Ennek megfelelően biztosítani kell a külön munkavégzés lehetőségét. Persze úgy is fogalmazhatunk, hogy a JSP megkíméli a programozót a design beprogramozásától, mert azt ezek után vizuálisan is elkészítheti. A programozók elkészítik a bean-eket, a designer-ek pedig a JSP lapokat, amit ugyanúgy tudnak formázni, mintha HTML lapok lennének. A JSP/Bean szemléletű alkalmazás módosítása egyszerű: ha valami rossz a logikában, akkor annak kijavításához nem kell a designer és ez fordítva is igaz. (1) (2) (3) (4) (5) (6) Irodalomjegyzék

JavaServer Pages. Szaktekintély. Kiszolgálóoldali fejlesztõi és futtató környezet kialakítása Linux-rendszeren. Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva

JavaServer Pages. Szaktekintély. Kiszolgálóoldali fejlesztõi és futtató környezet kialakítása Linux-rendszeren. Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva JavaServer Pages Kiszolgálóoldali fejlesztõi és futtató környezet kialakítása Linux-rendszeren. Ama készülõ alkalmazások jelentõs része a többrétegû modell elve alapján készül. Ez a tervezési mód annyira

Részletesebben

CREATE TABLE student ( id int NOT NULL GENERATED ALWAYS AS IDENTITY PRIMARY KEY, name varchar(100) NOT NULL, address varchar(100) NOT NULL )

CREATE TABLE student ( id int NOT NULL GENERATED ALWAYS AS IDENTITY PRIMARY KEY, name varchar(100) NOT NULL, address varchar(100) NOT NULL ) Célok: a Java DB adatbázis-kezelő rendszer használatának ismertetése, adatbázisok használata Java alkalmazásokban - kétrétegű architektúra, egyszerű kliens-szerver architektúra használata hálózati alkalmazásokhoz.

Részletesebben

JavaServer Pages (JSP) (folytatás)

JavaServer Pages (JSP) (folytatás) JavaServer Pages (JSP) (folytatás) MVC architektúra a Java kiszolgálón Ügyfél (Böngésző) 5 View elküldi az oldal az ügyfélez View (JSP) Ügyfél üzenet küldése a vezérlőnek 1 3 4 Kérelem továbbítása a megjelenítőnek

Részletesebben

Java I. A Java programozási nyelv

Java I. A Java programozási nyelv Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvető jellemzői Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzők, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem

Részletesebben

A WEB programozása - JSP1 dr.gál Tibor. 2010. őszi félév

A WEB programozása - JSP1 dr.gál Tibor. 2010. őszi félév Általános jellemzők JavaServer Pages (JSP) Java utasításokat helyezetünk el a HTML lapon Ezket a Java utasításokat a kiszolgáló végrehajtja Az ügyfél felé generált tartalom: statikus HTML kód + Java utasítások

Részletesebben

Web-fejlesztés NGM_IN002_1

Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Rich Internet Applications RIA Vékony-kliens generált (statikus) HTML megjelenítése szerver oldali feldolgozással szinkron oldal megjelenítéssel RIA desktop alkalmazások funkcionalitása

Részletesebben

MVC Java EE Java EE Kliensek JavaBeanek Java EE komponensek Web-alkalmazások Fejlesztői környezet. Java Web technológiák

MVC Java EE Java EE Kliensek JavaBeanek Java EE komponensek Web-alkalmazások Fejlesztői környezet. Java Web technológiák Java Web technológiák Bevezetés Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS-KEZELÉS. A MySQL adatbáziskezelő PHP folytatás JDBC, ODBC

SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS-KEZELÉS. A MySQL adatbáziskezelő PHP folytatás JDBC, ODBC SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS-KEZELÉS A MySQL adatbáziskezelő PHP folytatás JDBC, ODBC ADATBÁZISOK Adatbázis = adott formátum és rendszer szerint tárolt adatok összessége. DBMS feladatai: adatstruktúra (adatbázisséma)

Részletesebben

A JavaServer Pages (JSP)

A JavaServer Pages (JSP) A JavaServer Pages (JSP) Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 03. 27. JSP Harmadik generáci ciós s WEB szerver A dinamikus lap a tipikus Dinamikus

Részletesebben

Java Server Pages - JSP. Web Technológiák. Java Server Pages - JSP. JSP lapok életciklusa

Java Server Pages - JSP. Web Technológiák. Java Server Pages - JSP. JSP lapok életciklusa Web Technológiák Java Server Pages - JSP Répási Tibor egyetemi tanársegéd Miskolc Egyetem Infomatikai és Villamosmérnöki Tanszékcsoport (IVM) Általános Informatikai Tanszék Iroda: Inf.Int. 108. Tel: 2101

Részletesebben

Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft

Flash és PHP kommunikáció. Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft Flash és PHP kommunikáció Web Konferencia 2007 Ferencz Tamás Jasmin Media Group Kft A lehetőségek FlashVars External Interface Loadvars XML SOAP Socket AMF AMFphp PHPObject Flash Vars Flash verziótól függetlenül

Részletesebben

A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája

A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája A webhelyhez kötődő szoftverek architektúrája...1 A kliens-szerver funkcionalitások megoszlása...1 A böngésző mint web kliens...1 Web szerver (kiszolgáló)

Részletesebben

WWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31

WWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31 Web programozás 2011 2012 1 / 31 Áttekintés Mi a web? / A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Miről lesz szó... (kurzus/labor/vizsga)

Részletesebben

Adatbázisok webalkalmazásokban

Adatbázisok webalkalmazásokban Sapientia - EMTE, Pannon Forrás,,Egységes erdélyi felnőttképzés a Kárpát-medencei hálózatban 2010 A JDBC API A Data Access Object tervezési minta Adatforrás - DataSource JDBC architektúra A JDBC API java.sql

Részletesebben

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Történelem - a kezdetek 2 Mainframe-ek és terminálok Minden a központi gépen fut A

Részletesebben

Adatbázis alapú rendszerek gyakorlat Adatbázis alapú alkalmazásfejlesztés Java, C# környezetben

Adatbázis alapú rendszerek gyakorlat Adatbázis alapú alkalmazásfejlesztés Java, C# környezetben Adatbázis alapú rendszerek gyakorlat Adatbázis alapú alkalmazásfejlesztés Java, C# környezetben Java GUI készítése, Oracle kapcsolódás JDBC-vel A jelen anyagban egy egyszerűsített megközelítéssel vizsgáljuk

Részletesebben

Adatbázis rendszerek II. V. előadás Előadó: Barabás Péter Dátum: 2008. 10. 16. 1 Java DataBase Connectivity Gazdanyelv: JAVA SQLJ (beágyazott SQL) Kiindulópont: SQL-CLI (X/Open) Hasonló az ODBC-hez nyelvi

Részletesebben

Üdvözli Önöket A PGY3 tantárgy! Bakay Árpád dr. NETvisor kft (30) 385 1711 arpad.bakay@netvisor.hu

Üdvözli Önöket A PGY3 tantárgy! Bakay Árpád dr. NETvisor kft (30) 385 1711 arpad.bakay@netvisor.hu Üdvözli Önöket A PGY3 tantárgy! Bakay Árpád dr. NETvisor kft (30) 385 1711 arpad.bakay@netvisor.hu Tartalom idén WEB UI programozási technológiák A Tudor/Szeráj/SingSing a Web-re megy Szoftvertechnológiai

Részletesebben

Oracle Containers for Java - j2ee alkalmazás szerver funkciók. Molnár Balázs Oracle Hungary

Oracle Containers for Java - j2ee alkalmazás szerver funkciók. Molnár Balázs Oracle Hungary Oracle Containers for Java - j2ee alkalmazás szerver funkciók Molnár Balázs Oracle Hungary Mi is a J2EE? Szabványgyűjtemény Java alkalmazások számára A JavaSoft közösség alakította ki Összefogja az egyéni

Részletesebben

Hello World Servlet. Készítsünk egy szervletet, amellyel összeadhatunk két számot, és meghívásakor üdvözlőszöveget ír a konzolra.

Hello World Servlet. Készítsünk egy szervletet, amellyel összeadhatunk két számot, és meghívásakor üdvözlőszöveget ír a konzolra. Hello World Servlet Készítsünk egy szervletet, amellyel összeadhatunk két számot, és meghívásakor üdvözlőszöveget ír a konzolra. Hozzunk létre egy Dynamic Web projectet File New Other itt a következőket

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu Számonkérés 2 Papíros (90 perces) zh az utolsó gyakorlaton. Segédanyag nem használható Tematika 1. félév 3 Óra Dátum Gyakorlat 1. 2010.09.28.

Részletesebben

Szervlet-JSP együttműködés

Szervlet-JSP együttműködés Java programozási nyelv 2007-2008/ősz 10. óra Szervlet-JSP együttműködés Kérés továbbítás technikái legradi.gabor@nik.bmf.hu szenasi.sandor@nik.bmf.hu Szervlet-JSP együttműködés Témakörök Osztálykönyvtár

Részletesebben

Java I. A Java programozási nyelv

Java I. A Java programozási nyelv Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvetı jellemzıi Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzık, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem

Részletesebben

Internet programozása. 1. előadás

Internet programozása. 1. előadás Internet programozása 1. előadás Áttekintés 1. Mi a PHP? 2. A PHP fejlődése 3. A PHP 4 újdonságai 4. Miért pont PHP? 5. A programfejlesztés eszközei 1. Mi a PHP? Egy makrókészlet volt, amely személyes

Részletesebben

Microsoft SQL Server telepítése

Microsoft SQL Server telepítése Microsoft SQL Server telepítése Az SQL Server a Microsoft adatbázis kiszolgáló megoldása Windows operációs rendszerekre. Az SQL Server 1.0 verziója 1989-ben jelent meg, amelyet tizenegy további verzió

Részletesebben

RapidMiner telepítés i. RapidMiner telepítés

RapidMiner telepítés i. RapidMiner telepítés i RapidMiner telepítés ii COLLABORATORS TITLE : RapidMiner telepítés ACTION NAME DATE SIGNATURE WRITTEN BY Jeszenszky, Péter 2014. szeptember 17. REVISION HISTORY NUMBER DATE DESCRIPTION NAME iii Tartalomjegyzék

Részletesebben

Segédanyag: Java alkalmazások gyakorlat

Segédanyag: Java alkalmazások gyakorlat Segédanyag: Java alkalmazások gyakorlat Készítette: Szabó Attila 2010/2011-2 félév, 11. gyakorlat (az előző 2 gyak közül az egyiken ZH volt, a másik szünet miatt elmaradt) 1 JAR fájl készítés A JAR (Java

Részletesebben

WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK

WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK Horváth Győző Egyetemi adjunktus 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, 2.420 Tel: (1) 372-2500/1816 2 Ismétlés Ismétlés 3 Fájl/Adatbázis 3 4 Szerver 2 CGI

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2010 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2008 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

Kedvenc Linkek a témakörben: MySQL mindenkinek Vizuális adatbázis tervezés

Kedvenc Linkek a témakörben: MySQL mindenkinek Vizuális adatbázis tervezés Nagyon fontos, hogy az adatbázis tervezések folyamán is, ugyan úgy mint a megvalósítandó programhoz, legyenek modelljeink, dokumentációk, diagramok, képek, stb.., ezek segítségével könnyebben átlátjuk

Részletesebben

LOGalyze Telepítési és Frissítési Dokumentáció Verzió 3.0

LOGalyze Telepítési és Frissítési Dokumentáció Verzió 3.0 LOGalyze Telepítési és Frissítési Dokumentáció Verzió 3.0 Dokumentum verzió: 3.0/1 Utolsó módosítás: 2009. március 5. 2 LOGalyze Telepítési és Frissítési Dokumentáció LOGalyze 3.0 Telepítési és Frissítési

Részletesebben

Alkalmazás technológiai frissítés migrációs és üzemeltetési tapasztalatok

Alkalmazás technológiai frissítés migrációs és üzemeltetési tapasztalatok Alkalmazás technológiai frissítés migrációs és üzemeltetési tapasztalatok Informix 11.50 upgrade esettanulmány 2011. január. 31. Átalakítandó architektúra (2009) Alapvetően az üzleti logikát tárolt eljárásokkal

Részletesebben

Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó

Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Hálózatos telepítés Windows és Linux operációs rendszereken A program nem használja a Registry-t. A program három könyvtárstruktúrát használ, melyek a következők:

Részletesebben

Osztott rendszerek, Java EE. Általános bevezető

Osztott rendszerek, Java EE. Általános bevezető Osztott rendszerek, Java EE Általános bevezető Osztott rendszerek Hálózati alkalmazások (java.net, java.nio, Apache Mina, stb.) Web-programozás (Servlet, JSP, JSTL, JSF, JavaFX, GWT, Struts, stb.) Webszolgáltatások

Részletesebben

Vizuális programozás gyakorlat

Vizuális programozás gyakorlat Vizuális programozás gyakorlat A gyakorlat célja az entitás modell készítésének és az MS SQLEXPRESS használatának gyakorlása. A gyakorlat során egy könyvtári szoftver adatmodelljét tervezzük meg, valamint

Részletesebben

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat PHP-MySQL Adatbázisok gyakorlat Weboldalak és adatbázisok Az eddigiek során megismertük, hogyan lehet a PHP segítségével dinamikus weblapokat készíteni. A dinamikus weboldalak az esetek többségében valamilyen

Részletesebben

Java programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás

Java programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás Java programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Hardver és szoftver követelmények

Hardver és szoftver követelmények Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Telepítési útmutató Hardver és szoftver követelmények A java-s nyomtatványkitöltő program az alábbi hardverigényt támasztja a számítógéppel szemben: 400 MHz órajelű

Részletesebben

MySQL kontra MongoDB programozás. SQL és NoSQL megközelítés egy konkrét példán keresztül

MySQL kontra MongoDB programozás. SQL és NoSQL megközelítés egy konkrét példán keresztül MySQL kontra MongoDB programozás SQL és NoSQL megközelítés egy konkrét példán keresztül Kardos Sándor sandor@component.hu Miről lesz szó? Miért érdemes őket összehasonlítani? MySQL általános jellemzői

Részletesebben

Web programoz as 2009 2010

Web programoz as 2009 2010 Web programozás 2009 2010 Áttekintés A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Áttekintés: miről lesz szó (kurzus/labor/vizsga)

Részletesebben

Adabáziselérés ODBC-n keresztül utasításokkal C#-ban

Adabáziselérés ODBC-n keresztül utasításokkal C#-ban Adabáziselérés ODBC-n keresztül utasításokkal C#-ban 1. Előkészítés Access adatbázis lemásolása, ODBC DSN létrehozása Másoljuk le az alábbiakat: Mit Honnan Hova list.mdb p:\johanyák Csaba\Vizualis programozas\data\

Részletesebben

IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat. IBM WebSphere Adapter for Email felhasználói kézikönyv 7. változat 5.kiadás

IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat. IBM WebSphere Adapter for Email felhasználói kézikönyv 7. változat 5.kiadás IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat IBM WebSphere Adapter for Email felhasználói kézikönyv 7. változat 5.kiadás IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat IBM WebSphere Adapter for

Részletesebben

Komponens modellek. 3. Előadás (első fele)

Komponens modellek. 3. Előadás (első fele) Komponens modellek 3. Előadás (első fele) A komponens modellek feladata Támogassa a szoftverrendszerek felépítését különböző funkcionális, logikai komponensekből, amelyek a számítógépes hálózatban különböző

Részletesebben

Java Web technológiák

Java Web technológiák Java Web technológiák Bevezetés Áttekintés Model View Controller (MVC) elv J2EE Java alapú Web alkalmazások MVC Model-View-Controller eredete: kezdetben a SmallTalk OO programzási nyelvhez lett kifejlesztve

Részletesebben

Szoftvertechnolo gia gyakorlat

Szoftvertechnolo gia gyakorlat Szoftvertechnolo gia gyakorlat Dr. Johanyák Zsolt Csaba http://johanyak.hu 1. Dependency Injection (függőség befecskendezés) tervezési minta A tervezési minta alapgondolata az, hogy egy konkrét feladatot

Részletesebben

Biztonság java web alkalmazásokban

Biztonság java web alkalmazásokban Biztonság java web alkalmazásokban Webalkalmazások fejlesztése tananyag Krizsán Zoltán 1 [2012. május 9.] 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem 2012. május 9. Krizsán Zoltán [2012. május 9.]

Részletesebben

MVC Java EE Java EE Kliensek JavaBeanek Java EE komponensek Web-alkalmazások Fejlesztői környezet

MVC Java EE Java EE Kliensek JavaBeanek Java EE komponensek Web-alkalmazások Fejlesztői környezet Java Web technológiák Bevezetés Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés

Részletesebben

Előszó. Bevezetés. Java objektumok leképzése relációs adatbázisokra OJB-vel Viczián István (viczus@freemail.hu) Viczián István

Előszó. Bevezetés. Java objektumok leképzése relációs adatbázisokra OJB-vel Viczián István (viczus@freemail.hu) Viczián István Java objektumok leképzése relációs adatbázisokra -vel Viczián István (viczus@freemail.hu) Előszó E cikk olyan haladó programozóknak nyújt segítséget, kik tisztában vannak a Java nyelvvel, és többször is

Részletesebben

Iman 3.0 szoftverdokumentáció

Iman 3.0 szoftverdokumentáció Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3

Részletesebben

Tartalom DCOM. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés

Tartalom DCOM. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés Tartalom D Szoftvertechnológia elıadás Architektúra D vs CORBA Példá 2 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is használatos (pl. vágólap) NetDDE NetBIOS

Részletesebben

IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat. IBM WebSphere Adapter for Oracle E-Business Suite felhasználói kézikönyv 7. változat 5.

IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat. IBM WebSphere Adapter for Oracle E-Business Suite felhasználói kézikönyv 7. változat 5. IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat IBM WebSphere Adapter for Oracle E-Business Suite felhasználói kézikönyv 7. változat 5.kiadás IBM WebSphere Adapters 7. változat 5. alváltozat IBM WebSphere

Részletesebben

Web-fejlesztés NGM_IN002_1

Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Dinamikus tartalom 3. Template feldolgozás Template feldolgozás Statikus (HTML) fájlok dinamikus tartalom beszúrással (speciális tagek) Template processzor PHP Cold Fusion ASP

Részletesebben

WINPA POSTÁZÓ SZOFTVERHEZ Utolsó módosítás: 2013.10.07. Szoftver verzió: v11.0.20 Készült: LibreOffice 4 alkalmazással

WINPA POSTÁZÓ SZOFTVERHEZ Utolsó módosítás: 2013.10.07. Szoftver verzió: v11.0.20 Készült: LibreOffice 4 alkalmazással TELEPÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETŐI ÚTMUTATÓ WINPA POSTÁZÓ SZOFTVERHEZ Utolsó módosítás: 2013.10.07. Szoftver verzió: v11.0.20 Készült: LibreOffice 4 alkalmazással 1 / 18 Tartalomjegyzék 1 ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ...3

Részletesebben

A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni:

A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: 1 Adatbázis kezelés 3. gyakorlat A gyakorlat során MySQL adatbázis szerver és a böngészőben futó phpmyadmin használata javasolt. A gyakorlat során a következőket fogjuk gyakorolni: Tábla kapcsolatok létrehozása,

Részletesebben

Szoftver Tervezési Dokumentáció. Nguyen Thai Binh

Szoftver Tervezési Dokumentáció. Nguyen Thai Binh Szoftver Tervezési Dokumentáció Nguyen Thai Binh April 2010 1. fejezet Feladat Szimulációs feladat. Célja, hogy reprezentáljunk egy több komponensből álló alkalmazást, amely a megadott témakörnek megfelel,

Részletesebben

Adatbázisok elleni fenyegetések rendszerezése. Fleiner Rita BMF/NIK Robothadviselés 2009

Adatbázisok elleni fenyegetések rendszerezése. Fleiner Rita BMF/NIK Robothadviselés 2009 Adatbázisok elleni fenyegetések rendszerezése Fleiner Rita BMF/NIK Robothadviselés 2009 Előadás tartalma Adatbázis biztonsággal kapcsolatos fogalmak értelmezése Rendszertani alapok Rendszerezési kategóriák

Részletesebben

Flex: csak rugalmasan!

Flex: csak rugalmasan! Flex: csak rugalmasan! Kiss-Tóth Marcell http://kiss-toth.hu marcell@kiss-toth.hu Magyarországi Web Konferencia 2006 2006. március 18. tartalom bevezető Adobe Flex alternatív technológiák bevezető az Internetnek

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS-KEZELÉS. A MySQL adatbáziskezelő A PHP programozási nyelv JDBC, ODBC

SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS-KEZELÉS. A MySQL adatbáziskezelő A PHP programozási nyelv JDBC, ODBC SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS-KEZELÉS A MySQL adatbáziskezelő A PHP programozási nyelv JDBC, ODBC ADATBÁZISOK Adatbázis = adott formátum és rendszer szerint tárolt adatok összessége. DBMS feladatai: adatstruktúra

Részletesebben

Oktatási cloud használata

Oktatási cloud használata Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszék Oktatási cloud használata Készítette: Tóth Áron (BME MIT), 2013. A segédlet célja a tanszéki oktatási cloud

Részletesebben

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter Linuxon a C fordító gcc Fordítás GNU Compiler Collection C, C++, Object-C, Java, Fortran, Ada nyelveket tud kezelni 42 féle rendszerre és processzorra tud kódot generálni

Részletesebben

Infocentrum Számlázó hálózatos verzió + Firebird Adatbázismotor

Infocentrum Számlázó hálózatos verzió + Firebird Adatbázismotor Infocentrum Számlázó hálózatos verzió + Firebird Adatbázismotor Teljes telepítés Windows környezetben 1996-2010 Infocentrum Szoftver Stúdió Összefoglaló lépések: 1.) Adatbázismotor telepítés (Firebird

Részletesebben

The Power To Develop. i Develop

The Power To Develop. i Develop The Power To Develop 2001 Alkalmazások fejlesztése Oracle9i Alkalmazás rel Molnár Balázs Értékesítési konzultáns Oracle Hungary Miről is lesz szó? Mi az Oracle9i AS, technikailag? Hogyan működik Oracle9i

Részletesebben

Az Orbis adatbáziskezelő

Az Orbis adatbáziskezelő ORBIS ADATBÁZIS WEBRE VITELE KÉSZÍTETTE: SOÓS PÉTER 2001. április 13. Bevezetés Ezen írás a NETWORKSHOP 2001 konferenciára készített előadásom anyagának szerkesztett változata. 1994-95. óta sok jelentős

Részletesebben

webalkalmazások fejlesztése elosztott alapon

webalkalmazások fejlesztése elosztott alapon 1 Nagy teljesítményű és magas rendelkezésreállású webalkalmazások fejlesztése elosztott alapon Nagy Péter Termékmenedzser Agenda Java alkalmazás grid Coherence Topológiák Architektúrák

Részletesebben

Excel ODBC-ADO API. Tevékenységpontok: - DBMS telepítés. - ODBC driver telepítése. - DSN létrehozatala. -Excel-ben ADO bevonása

Excel ODBC-ADO API. Tevékenységpontok: - DBMS telepítés. - ODBC driver telepítése. - DSN létrehozatala. -Excel-ben ADO bevonása DBMS spektrum Excel ODBC-ADO API Tevékenységpontok: - DBMS telepítés - ODBC driver telepítése - DSN létrehozatala -Excel-ben ADO bevonása - ADOConnection objektum létrehozatala - Open: kapcsolat felvétel

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 7. előadás State of the art

Adatbázis rendszerek 7. előadás State of the art Adatbázis rendszerek 7. előadás State of the art Molnár Bence Szerkesztette: Koppányi Zoltán Osztott adatbázisok Osztott rendszerek Mi is ez? Mi teszi lehetővé? Nagy sebességű hálózat Egyre olcsóbb, és

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Tartalomjegyzék - Tartalomkezelő rendszerek Miért jó a CMS alapú website? CMS rendszerek - Mi szükséges ezen CMS-ekhez? - Információ építészet

Részletesebben

DB2 Connect: DB2 Connect kiszolgálók telepítése és konfigurálása

DB2 Connect: DB2 Connect kiszolgálók telepítése és konfigurálása IBM DB2 Connect 10.1 DB2 Connect: DB2 Connect kiszolgálók telepítése és konfigurálása Frissítve: 2013. január SC22-1154-01 IBM DB2 Connect 10.1 DB2 Connect: DB2 Connect kiszolgálók telepítése és konfigurálása

Részletesebben

Tartalom. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés 2011.03.23. Architektúra DCOM vs CORBA. Szoftvertechnológia

Tartalom. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés 2011.03.23. Architektúra DCOM vs CORBA. Szoftvertechnológia Tartalom D Szoftvertechnológia előadás Történeti áttekintés Architektúra D vs CORBA 2 Történeti áttekintés 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is

Részletesebben

FELHASZNÁLÓI DOKUMENTÁCIÓ ÜZEMBEHELYEZÉSI KÉZIKÖNYV

FELHASZNÁLÓI DOKUMENTÁCIÓ ÜZEMBEHELYEZÉSI KÉZIKÖNYV "REGISZTER" rendszerek FELHASZNÁLÓI DOKUMENTÁCIÓ ÜZEMBEHELYEZÉSI KÉZIKÖNYV A népesség-nyilvántartás helyi rendszeréhez IBM PC számítógépre 4.0 Verzió Készítette: eközig ZRT. Készült: 2011. március Jelen

Részletesebben

ClusterGrid for Windows

ClusterGrid for Windows ClusterGrid for Windows Bevezetõ A ClusterGrid for Windows egy CoLinuxra épülõ virtuális kliens csomópont. Minden jelenlegi ClusterGrid számítási kliens csomópont könnyen transzformálható ilyen virtualizált

Részletesebben

Komponens alapú fejlesztés

Komponens alapú fejlesztés Komponens alapú fejlesztés Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással

Részletesebben

ALKALMAZÁS KERETRENDSZER

ALKALMAZÁS KERETRENDSZER JUDO ALKALMAZÁS KERETRENDSZER 2014 1 FELHASZNÁLÓK A cégvezetők többsége a dobozos termékek bevezetésével összehasonlítva az egyedi informatikai alkalmazások kialakítását költséges és időigényes beruházásnak

Részletesebben

Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon

Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Mi az IMDG? Nem memóriában futó relációs adatbázis NoSQL hagyományos relációs adatbázis Más fajta adat tárolás Az összes adat RAM-ban van, osztott

Részletesebben

Adatbáziskezelés Delphi 5 alatt. Bese Antal 2006. http://toni.web.elte.hu/delphi

Adatbáziskezelés Delphi 5 alatt. Bese Antal 2006. http://toni.web.elte.hu/delphi Adatbáziskezelés Delphi 5 alatt Bese Antal 2006. http://toni.web.elte.hu/delphi 1. Bevezetés Számítógépes adattárolás fájlokban. Az egész adatbázist egy fájlban (Pl.: Access, Interbase,és a legtöbb SQL

Részletesebben

JAVA SE/ME tanfolyam tematika

JAVA SE/ME tanfolyam tematika JAVA SE/ME tanfolyam tematika TANFOLYAM TEMATIKA: A JAVA MEGISMERÉSE Java története, miért készült, miért népszerű NETBEANS környezet telepítése, megismerése Programozási alapok java nyelven Változók,primitív

Részletesebben

Miért érdemes váltani, mikor ezeket más szoftverek is tudják?

Miért érdemes váltani, mikor ezeket más szoftverek is tudják? Néhány hónapja elhatároztam, hogy elkezdek megismerkedni az Eclipse varázslatos világával. A projektet régóta figyelemmel kísértem, de idő hiányában nem tudtam komolyabban kipróbálni. Plusz a sok előre

Részletesebben

Országos Területrendezési Terv térképi mel ékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010.

Országos Területrendezési Terv térképi mel ékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010. Országos Területrendezési Terv térképi mellékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010. május 1. BEVEZETÉS Az útmutató célja az Országos Területrendezési

Részletesebben

Eseményvezérelt alkalmazások fejlesztése II 12. előadás. Objektumrelációs adatkezelés (ADO.NET) Giachetta Roberto

Eseményvezérelt alkalmazások fejlesztése II 12. előadás. Objektumrelációs adatkezelés (ADO.NET) Giachetta Roberto Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Eseményvezérelt alkalmazások fejlesztése II 12. előadás Objektumrelációs adatkezelés (ADO.NET) Giachetta Roberto A jegyzet az ELTE Informatikai Karának 2014.

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Vígh Gábor DEBRECEN 2009.

SZAKDOLGOZAT. Vígh Gábor DEBRECEN 2009. SZAKDOLGOZAT Vígh Gábor DEBRECEN 2009. 1 Debreceni Egyetem Informatika Kar Témavezető: Készítette: Dr. Kuki Attila Vígh Gábor adjunktus Programtervező informatikus (Bsc) Debrecen 2009. 2 Webes alkalmazásfejlesztés

Részletesebben

Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja

Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja 1 / 15 Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja Vajna Miklós 2012. január 24. Tartalomjegyzék 2 / 15 1 Bevezető 2 Motiváció 3

Részletesebben

SQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) "közönséges" felhasználók

SQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) közönséges felhasználók SQL*Plus Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP dolgozó), DEPT osztály) "közönséges" felhasználók Adatszótár: metaadatokat tartalmazó, csak olvasható táblák táblanév-prefixek:

Részletesebben

Bérprogram vásárlásakor az Ügyfélnek e-mailben és levélben is megküldjük a termék letöltéséhez és aktiválásához szükséges termékszámot.

Bérprogram vásárlásakor az Ügyfélnek e-mailben és levélben is megküldjük a termék letöltéséhez és aktiválásához szükséges termékszámot. Telepítés Bérprogram vásárlásakor az Ügyfélnek e-mailben és levélben is megküldjük a termék letöltéséhez és aktiválásához szükséges termékszámot. A programot honlapunkról, az alábbi linkről tudják letölteni:

Részletesebben

Book Template Title. Author Last Name, Author First Name

Book Template Title. Author Last Name, Author First Name Book Template Title Author Last Name, Author First Name Book Template Title Author Last Name, Author First Name I. rész - Szoftver technológia 1. fejezet - Esettanulmány Bevezetés Az alkalmazás fejlesztésére

Részletesebben

Delphi programozás I.

Delphi programozás I. Delphi programozás I. Konzol alkalmazások készítése Delphiben A Delphi konzol alkalmazása (console application) olyan 32 bites program, amely nem grafikus felületen, hanem egy szöveges konzol ablakban

Részletesebben

Mozgásvizsgálati mérések internetes megjelenítése. Zemkó Szonja - Dr. Siki Zoltán

Mozgásvizsgálati mérések internetes megjelenítése. Zemkó Szonja - Dr. Siki Zoltán Mozgásvizsgálati mérések internetes megjelenítése Zemkó Szonja - Dr. Siki Zoltán Áttekintés Az ötlet megszületése Nyílt szabványok és nyílforrású szoftverek A rendszer komponensei Bemutató Az ötlet megszületése

Részletesebben

Kompozit alkalmazások fejlesztése. IBM WebSphere Portal Server

Kompozit alkalmazások fejlesztése. IBM WebSphere Portal Server Kompozit alkalmazások fejlesztése IBM WebSphere Portal Server Portletek -összefoglaló Portlet: portálba integrálható kisalkalmazás Szabványok JSR 168 Portlet 1.0 (IBM API) JSR 286 Portlet 2.0 Dióhéjban

Részletesebben

Java Servlet technológia

Java Servlet technológia Java Servlet technológia Servlet Java osztály, megvalósítja a Servlet interfészt Kérés-válasz (request-response) modellre épül, leginkább web-kérések kiszolgálására használjuk A Servlet technológia http-specifikus

Részletesebben

KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer

KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Felhasználói felület... 5

Részletesebben

Google App Engine az Oktatásban 1.0. ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com

Google App Engine az Oktatásban 1.0. ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com Google App Engine az Oktatásban Kis 1.0 Gergely ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com Bemutatkozás 1998-2002 között LME aktivista 2004-2007 Siemens PSE mobiltelefon szoftverfejlesztés,

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység A

Gyakorlati vizsgatevékenység A Gyakorlati vizsgatevékenység A Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés

Részletesebben

Adatbázis másolás Slony-I segítségével

Adatbázis másolás Slony-I segítségével Adatbázis másolás Slony-I segítségével Akár a magas elérhetõség érdekében, akár mentésként vagy leállás nélküli verziófrissítés miatt van szükségünk másolatkészítésre, ez a rugalmas eszköz mindent szinkronban

Részletesebben

Oralce kliens installálása Windows Server 2003-ra

Oralce kliens installálása Windows Server 2003-ra Oralce kliens installálása Windows Server 2003-ra Szükséges elofeltétel Szükséges operációs rendszer: Windows 2003 SP1 Oracle kliens verzió: 9.2.0.1.0 (9R2) Valid SQLNet.ORA fájl, amely tartalmazza a céges

Részletesebben

Java programozási nyelv 2007-2008/ősz 9. óra. Java Server Pages. JSP technika alapjai

Java programozási nyelv 2007-2008/ősz 9. óra. Java Server Pages. JSP technika alapjai Java programozási nyelv 2007-2008/ősz 9. óra Java Server Pages JSP technika alapjai legradi.gabor@nik.bmf.hu szenasi.sandor@nik.bmf.hu Java Server Pages Témakörök JSP architektúra Scriptletek elhelyezése

Részletesebben

RIA Rich Internet Application

RIA Rich Internet Application Áttekintés RIA Rich Internet Application Komplex felhasználói felülettel rendelkező web-alkalmazások Bevezető Flex áttekintés ActionScript Felhasználói felület tervezése Események Szerver oldali szolgáltatásokkal

Részletesebben

JSF alkalmazások teljesítményhangolása JMeter és dynatrace segítségével

JSF alkalmazások teljesítményhangolása JMeter és dynatrace segítségével JSF alkalmazások teljesítményhangolása JMeter és dynatrace segítségével Bakai Balázs bakaibalazs@gmail.com http://seamplex.blogspot.hu 2013. október 9. Miről lesz szó? A JSF működése (röviden ) Terheléses

Részletesebben

A L i n u x r u h á j a

A L i n u x r u h á j a A L i n u x r u h á j a Disztribúciók és azok sajátosságai Ablakkezelők DE-EFK Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak Linux c. tantárgy 2006 I. félév D i s z t r i b ú c i ó f o g a l m a A Linux-disztribúció

Részletesebben