Lokális hálózatok. LAN-ok. LAN technológiák. A LAN-ok összetev i. WAN-ok WAN technológiák

Átírás

1 LAN-ok Lokális hálózatok Webprogramozó+ISGT A LAN-ok összetevi Számítógépek Hálózati kártyák Perifériás készülékek Hálózati átviteli közeg Hálózati készülékek LAN technológiák Ethernet Token Ring FDDI WAN-ok WAN technológiák Modemek Integrált szolgáltatású digitális hálózat (ISDN, Integrated Services Digital Network) Digitális elfizeti vonal (DSL, Digital Subscriber Line) Frame Relay T1, E1, T3 és E3 SONET vagy SDH (az USA-ban SONET, Synchronous Optical Network, Szinkron Optikai Hálózat, Európában SDH, Synchronous Digital Hierarchy, Szinkron Digitális Hierarchia) 1

2 MAN olyan hálózat, amely egy nagyvárosnyi méret területet fog át, például összekapcsolja a belvárost a külvárosokkal legalább két, azonos földrajzi területen található LAN-ból áll Általában szolgáltatót használnak arra, hogy magántulajdonú kommunikációs vonal vagy optikai szolgáltatás segítségével összekössék a két vagy több LAN helyet SAN tárolóhálózat a kiszolgálók és a tároló-erforrások közötti adatmozgatásra szolgál Nagy teljesítmény A SAN-okban egyidejleg két vagy több kiszolgáló is elérheti nagy sebességgel a lemezes és a szalagos meghajtótömböket. Ez fokozza a rendszer teljesítményét. Rendelkezésre állás A SAN-ok beépített katasztrófatrési megoldást tartalmaznak. A SAN-on belül akár 10 km-es távolságban is megkettzhetk az adatok. Skálázhatóság A SAN-ok különféle technológiákat tartalmaznak. Ez megkönnyíti a biztonsági mentések adatainak áthelyezését, az üzemeltetést, a fájlok áthelyezését, illetve az adatok replikálását a rendszerek között. VPN virtuális magánhálózat nyilvános infrastruktúrán belül (például a világméret interneten) jön létre arra alkalmas, hogy a távdolgozó távolról hozzáférjen a vállalatközpont hálózatához INTRANET EXTRANET HOZZÁFÉRÉSI Intranet A LAN-ok egyik gyakori konfigurációja Az intraneten belül webkiszolgálók vannak üzembe helyezve a hálózaton A kiszolgálón elhelyezett különféle információkat (pénzügyi adatokat, grafikus adatokat és szöveges adatokat) egységesen böngészs technológiával lehet elérni Extranet Extranetnek az intraneten alapuló olyan alkalmazásokat és szolgáltatásokat nevezzük, amelyek biztonságos hozzáférést nyújtanak a küls felhasználóknak és vállalatoknak biztonságos kommunikációt tesz lehetvé a részt vev vállalatok és intranetjeik között Funkcionális szervezés Egyenrangú (peer to peer) Ügyfél kiszolgáló (szerver kliens) 2

3 Egyenrangú hálózatok a hálózatba kapcsolt számítógépek egymással egyenrangú partnerekként viselkednek Az egyenrangú állomások ügyfél és kiszolgáló szerepet egyaránt játszhatnak az egyes felhasználók rendelkeznek saját erforrásaik felett. Például maguk dönthetik el, hogy mely fájljaikat osztják meg más felhasználókkal A hálózatok növekedésével az egyenrangú kapcsolatokat egyre nehezebb kézben tartani. Egyenrangú hálózatot legfeljebb tíz számítógéppel lehet hatékonyan üzemeltetni Elnyök könny üzembe helyezés nincs szükség központi kiszolgálóra nincs szükség központi rendszerfelügyeletre Ügyfél-kiszolgáló hálózatok a hálózati szolgáltatásokat egy kiszolgálónak nevezett dedikált számítógép futtatja A kiszolgáló feladata a válaszadás az ügyfelek kéréseire A legtöbb hálózati operációs rendszer az ügyfél-kiszolgáló modellt követi A kiszolgálókat úgy tervezik, hogy sok ügyfél kéréseit is képesek legyenek egyszerre teljesíteni Ügyfél-kiszolgáló hálózatok Mieltt egy ügyfél hozzáférhetne az erforrásokhoz, azonosítási és jogosultsághozzárendelési eljáráson kell átesnie Minden ügyfélhez tartozik egy fióknév és egy jelszó, ezeket egy hitelesít szolgáltatás ellenrzi A hálózati erforrások (fájlok, nyomtatók, alkalmazások) kiszolgálókon való koncentrálása megkönnyíti az adatok karbantartását és biztonsági mentését Elnyök központi biztonsági intézkedések foganatosíthatók központi biztonsági mentések végezhetk fejlett hálózati szolgáltatások biztosíthatók Összehasonlítás 3

4 Szerverszolgáltatások Hálózati felhasználók adminisztrációja Fájlkiszolgáló Nyomtatószerver Alkalmazásszerver Adatbázisszerver Levelezszerver Proxy szerver Hálózati felhasználók adminisztrációja A hálózat felhasználóinak, azok jogköreinek nyilvántartását a szerver operációs rendszere végzi Adott szerver hálózati szolgáltatását az veheti igénybe, aki rendelkezik az illet szerverre vonatkozó azonosítóval és a hozzá tartozó jelszóval egy fizikai hálózaton több szerver is mködhet egy idben, és e szervereken lehetnek különböz típusú hálózati operációs rendszerek Fájlkiszolgáló a hálózati felhasználók rendelkezésére bocsátja merevlemezes erforrásának egy részét a kiszolgáló nagyobb kapacitású, gyorsabb elérés háttértárral rendelkezik, mint egy átlagos kliens Fájlkiszolgáló használatának okai lehetség nyílik az adatok központi szolgáltatására, és a módosítást csak a kiszolgálón kell végrehajtani; csoportmunkánál egy helyen van az aktuális anyag, melyet mindenki elérhet; nem kell a másolatok szinkronizálására figyelni. Nem kell több helyen (a klienseken) tárolni ugyanazt; kényelmesen és egyszeren kibvíthet a kliensgép winchesterének kapacitása; Fájlkiszolgáló használatának okai bizonyos munkafolyamatok egyszersödhetnek, a központi adatmentés; a hálózati felhasználó nincs ugyanahhoz a kliensgéphez kötve; az adatok tárolása biztonságosabb egy szakilag megbízhatóbb szerveren, és maga a tárolóegység is fizikailag biztonságosabb helyen lehet; olcsóbb a szerverben biztosított adott (nagyobb) kapacitású tárterület, mint megosztva a kliensgépekben. 4

5 Nyomtatószerver egy hálózati operációs rendszer beépített szolgáltatása A szervergépre csatlakoztatott nyomtatót a szerver mint saját erforrását a jogosultsági elírásoknak megfelelve a felhasználók rendelkezésére bocsátja. gondoskodik a kliensoldali nyomtatási kérések fogadásáról, sorba állításáról, ütemezett végrehajtásáról. Alkalmazásszerver Vannak olyan, hálózatot feltételez programok vagy programrészek, melyek a kiszolgálón futnak. A kliensek ezeket egyidejleg használhatják. Elnye, hogy a programfrissítés gyorsabb, egyszerbb, mert többnyire csak a szerveren kell végrehajtani az aktualizálást. Szerényebb paraméterekkel rendelkez kliensgépek is elegendk, és a hálózati felhasználó nincs konkrét munkaállomáshoz kötve, viszont a hatékony mködéshez gyors hálózat szükséges. Adatbázisszerver Egyszerre tudja fogadni a kliensoldali kéréseket, és ütemezve hajtja azokat végre. Minden felhasználó úgy érzi, hogy folyamatos kiszolgálásban részesül. Levelezszerver nyilvántartja a levelez felhasználók adatait, és tárhelyet biztosít mindenkinek a ki- és bejöv levelek számára. idszakosan vagy folyamatosan lekéri, illetve fogadja a küls leveleket, és behelyezi azokat a címzett postafiókjába. Proxy szerver A kliensprogram és az Internet között végzi az adatok átvitelét A kliens a proxy szerverhez, az pedig a lokális hálózaton kívüli tényleges internetszerverhez kapcsolódik Ilyenkor lokális hálózatunk gépei rejtve maradnak az Internet fell, és az általuk küldött kéréseket a szerver úgy továbbítja, mintha eredetileg is tle származtak volna. A válaszokat is a szerver kapja meg, majd továbbítja a kérdez gép felé A lokális hálózat eszközei 5

6 Kábelek Csatlakozások RJ-45 Egyeneskötés kábel 6

7 Keresztkötés kábel Egyeneskötés kábel használata Kapcsoló forgalomirányító Kapcsoló PC vagy kiszolgáló Hub PC vagy kiszolgáló Keresztkötés kábel használata Kapcsoló kapcsoló Kapcsoló hub Hub hub Forgalomirányító forgalomirányító PC PC Forgalomirányító PC Ismétl Az ismétlk ersítik és újraidzítik a jeleket, így a hálózati kábelekkel nagyobb távolságok hidalhatók át. Az ismétl készülékek a csomagokkal csak a bitek szintjén foglalkoznak, tehát a fizikai réteghez tartoznak. Ismétlvel ma már ritkábban találkozunk, mert a hubok, amelyek összeköttetési csomópontként ködnek, egyben az ismétlk feladatait is ellátják. Az els rétegben mködik 7

8 Ismétl Alkalmazásukkal megnövelhetjük hálózat méretét és a hálózathoz köthet csomópontok számát. Az ismétlk hátránya, hogy nem szrik meg a hálózati forgalmat. Az ismétlk valamely portjukra érkez adatbiteket az összes többi portjukon továbbküldik. Az adatok így a LAN minden szegmensére eljutnak, függetlenül attól, hogy szükség van-e ott rájuk vagy sem HUB ugyanúgy ersíti és újraidzíti a jeleket, mint az, de nem két, hanem több portja van. 4, 8, 12 vagy 24 portos sok eszköz egyszer és olcsó összekapcsolása csak tápfeszültséget igényelnek RJ-45-ös dugókat kell csatlakoztatni az aljzataikhoz csak a bitek továbbításával foglalkozik, és így az 1-es réteghez tartozó készülék. HUB magyarul elosztónak vagy elosztó készüléknek is nevezhetjük csillag topológiájú hálózat középpontjában lev készülék Egyéb elnevezések: Koncentrátor Többportos ismétl HUBOK alaptípusai Passzív A passzív hubok csupán fizikai összeköt pontként szolgálnak. Nem módosítják vagy figyelik a rajtuk keresztülhaladó forgalmat. A jeleket nem javítják, nem teszik ket tisztábbá. A passzív hubok csupán a fizikai átviteli közeg megosztását végzik el. A passzív hubok elektromos tápellátást nem igényelnek. Aktív Az aktív hubok elektromos tápellátást igényelnek, ugyanis energiára van szükségük a jelek felersítéséhez, mieltt kiküldenék ket a többi portjukon. Intelligens Az intelligens hubokat idnként okos huboknak is nevezik. Aktív hubként üzemelnek, mikroprocesszorral és hibakeres képességekkel rendelkeznek. Az intelligens hubok drágábbak az aktív huboknál, de hibakeresési szempontból többet is érnek náluk szabály a hálózat bármely két csomópontja között legfeljebb öt szegmens lehet, ezeket legfeljebb négy ismétl vagy koncentrátor kötheti össze, (négyismétls szabály) az ötbl legfeljebb három szegmenshez kapcsolódhatnak felhasználók szabály a kései ütközések megelzése a késleltetés korlátozása 8

9 WLAN számítógépek közötti vezeték nélküli adatcserékre rádiófrekvenciás (RF), lézer-, infravörös (IR), mholdas vagy mikrohullámú jeleket használnak A vezeték nélküli kommunikáció lelkét az adóknak és a vevknek nevezett egységek alkotják Sok gyártó az adót és a vevt egyetlen egységbe építi, ezt médiakonverternek vagy vezeték nélküli hálózati kártyának nevezzük Elnyök mobilitás nincs szükség kábelek kihúzására az állomásokhoz Szórt spektrumú átvitel Ha csak egyetlen frekvenciát veszünk igénybe, azt küls interferenciák vagy földrajzi akadályok könnyen megzavarhatják frekvenciaugrásos szórt spektrum (Frequency Hopping Spread Spectrum, FHSS) közvetlen sorozatú szórt spektrum (Direct Sequence Spread Spectrum, DSSS) A híd a felesleges forgalom kiszrésével és az ütközések esélyének minimalizálásával javíthat a hálózat teljesítményén különböz szegmensekbe irányítja és megszri a forgalmat az állomáscím (MAC-cím) alapján Az adatkapcsolati rétegben mködik 9

10 A hidak feladatai hasznosak lehetnek a nemkívánatos szórásos (broadcast) és csoportos (multicast) címzés csomagok kezelésében. az adatkapcsolati rétegben mködnek, nem szükséges megvizsgálniuk a felsbb rétegbeli információt. a forgalom szrésekor csak a MAC-címet figyelik, és nem tördnek a protokollokkal. Nem ritka, hogy egy híd két vagy akár több hálózat között többféle protokollt továbbít, vagy egyéb forgalmat bonyolít le. A hidak a forgalom szrésére és szelektív továbbítására táblákat építenek fel a hálózaton és a más hálózatokon szerepl MAC-címekbl, és azok alapján rendelik hozzá a címeket az egyes szegmensekhez. 10

11 Hidak használata nagy ütközési tartományok méretének csökkentésére úgy csökkentik ezen tartományok méretét, hogy a hálózatot kisebb méret szegmensekre osztják fel, és lecsökkentik a szegmensek közötti forgalmat Forgalomszrés Ha a híd úgy találja, hogy az adat MACcíme a forrással azonos hálózatszegmensre utal, akkor nem továbbítja az adatot a hálózat más szegmensének - ez egyfajta helyi kézbesítés. Ha a híd felismeri, hogy az adat MACcélcíme a forrástól különböz hálózatszegmensre utal, akkor továbbítja az adatot az összes többi szegmensnek. Problémák a hidakkal A hidak ott mködnek a legjobban, ahol nem jelents a szegmensek közötti forgalom. Ha a szegmensek közötti forgalom megnövekszik, a híd szk keresztmetszetté válhat, és lelassíthatja a kommunikációt. 11

12 Elárasztás A hidak folyamatosan küldözgetnek speciális típusú adatcsomagokat, amikor egy hálózati eszköz el akar érni egy másik eszközt a hálózaton, de nem tudja annak címét. Ilyen esetekben a forrás szórással küldi el az adatot a hálózat összes többi eszközének. Mivel ezeket a szórásos üzeneteket minden eszköznek látni kell, a hidak ezeket az összes hozzájuk kapcsolódó szegmensbe továbbítják. Ha az eszközök túl sok adatszórást kezdeményeznek, elárasztás következhet be. Az elárasztások hálózatkimaradást, a forgalom lelassulását, valamint az optimálisnál gyengébb teljesítményt eredményezhetnek. Hidak mködésének alapesetei Ha a célkészülék a kerettel megegyez szegmensen található, a híd más szegmensekre nem küldi tovább a keretet. Ezt a mveletet szrésnek nevezzük. Ha a célkészülék eltér szegmensen található, a híd továbbítja a keretet a megfelel szegmensre. Ha a célcím ismeretlen a híd számára, akkor a híd az összes szegmensre továbbítja a keretet, kivéve azt, amelyiken eredetileg beérkezett. Ezt a mveletet elárasztásnak nevezzük. Kapcsoló A megosztott hubokat gyakran cserélik ki kapcsolókra (más néven LAN kapcsolókra), a meglév kábelezésre ráépülve biztosítják, hogy üzembe helyezéskor a már létez hálózaton minél kevesebb átalakítást kelljen elvégezni. Az adatkapcsolati rétegben mködik 12

13 A kapcsolók funkciói Adatkeretek kapcsolása - ez egy "tárol-éstovábbít" alapú mvelet, melynek során egy bemenetre érkez keret egy kimenetre továbbítódik. Kapcsolási mveletek karbantartása -A kapcsolók táblázatokat építenek fel és tartanak karban (MAC-címekbl a datagramok célszegmensének meghatározása és a forgalom csökkentése céljából) A kapcsolók funkciói a hidaknál jóval nagyobb sebességgel ködnek, emellett további szolgáltatásokat is biztosítanak, például virtuális LAN szolgáltatást. a kapcsolók szolgáltatásai és a LAN konfigurálásához használható szoftver nagy rugalmasságot nyújt a rendszergazdáknak a hálózatfelügyelethez. NIC a hálózati kapcsolódáshoz portokat biztosít. Ethernet kártya, Token Ring kártya, FDDI kártya soros kapcsolatokon keresztül kommunikálnak a hálózattal és párhuzamos kapcsolatokon keresztül a számítógéppel Az adatkapcsolati rétegben mködik 13

14 NIC Minden hálózati kártyának szüksége van egy megszakításra (IRQ), egy I/O címre, valamint felsmemória-címekre az operációs rendszer számára NIC A hálózati kártya kiválasztásakor ügyeljünk az alábbi három tényezre: A hálózat típusára (Ethernet, Token Ring, FDDI vagy más hálózat) Az átviteli közeg típusára (csavart érpár, koaxiális vagy száloptikai kábel) A rendszerbusz típusára (pl. PCI vagy ISA Megjegyzés: FDDI kártyák esetében mindig PCI buszt használjunk, mivel az ISA busz nem képes megfelel átviteli sebességre.) NIC A hálózati kártyába be van égetve egy MACcím (a számítógép adatkapcsolati rétegben használt neve) gondoskodik arról, hogy a felsbb szint beágyazott adatokat tartalmazó keretek bitjei kitehetk legyenek az átviteli közegre. A MAC algoritmus a hálózati kártya áramköreiben mködik. Emellett a hálózati kártya feladata a bitek ráhelyezése a hálózati közegre, vagyis a jelek kezelése. Forgalomirányító (router) Újra tudja generálni a jeleket, összefog több kapcsolatot, átalakítja az adatátviteli formátumokat és kezeli az adatátvitelt WAN-hoz tud kapcsolódni, aminek köszönheten egymástól nagy távolságra lév LAN-ok összekapcsolására is alkalmas. Ezt a fajta kapcsolatot egyetlen másik készülék sem képes biztosítani. A forgalomirányító forgalomirányítók különálló hálózatokat kötnek össze, a legjobb út kiválasztásakor 3. rétegbeli információk alapján döntenek, és a bemeneti portjaikról a megfelel kimeneti portjaikra irányítják a csomagokat. Forgalomirányítók nélkül nem lehetne a különálló hálózatokat hatékonyan összekapcsolni, nem léteznének olyan intelligens készülékek, melyek képesek lennének a csomagokat a legjobb útvonalra irányítani, illetve azon továbbítani 14

15 Az útvonal meghatározása a forgalomirányító kiértékeli a célállomásig vezet lehetséges utakat, megállapítja a csomag preferált útvonalát. A forgalomirányító szolgáltatás az útvonalak értékeléséhez a hálózat topológiájára vonatkozó információkat használ. A hálózati rendszergazda a hálózatban futó dinamikus folyamatokkal állíttatja be, illetve gyjteti össze ezeket az információkat Hálózati szabványok - IEEE ISO-OSI IEEE kapcsolata A számítógépek azonosítása Hardvercím (hardware address, MACcím, fizikai cím) NetBIOS név FQDN név TCP/IP-cím (IP-cím) 15

16 MAC-cím Minden számítógép egyedi módon azonosítja magát. saját fizikai címe van - még akkor is, ha nem kapcsolódik hálózathoz Nincs két azonos fizikai cím A fizikai cím (közeg-hozzáférési cím vagy MAC-cím) a hálózati kártyán található. MAC-cím a fizikai címet minden egyes hálózati kártyához a gyártó rendeli hozzá. a hálózati kártya egyik chipjébe programozza be. ha a számítógépbe másik hálózati kártyát szerelünk be, az állomás fizikai címe az új kártya MAC-címére változik MAC-címek jelölése A rendszer a MAC-címeket hexadecimális formában rögzíti. A MAC-címeket kétféleképpen szokták jelölni: c c NetBIOS név Windows operációs rendszerek Alkalmazási réteg maximum 15 karakter hosszú név A TCP/IP protokollal kommunikáló gépeknek le kell fordítaniuk a NetBIOS nevet IP-címre Ezt a konverziót a WINS (Windows Internet Name Service a Windows névfeloldó rendszere) vagy a DNS (Domain Name Service Internet névfeloldó rendszere) végzi FQDN név Ezek a nevek gépnév.tartománynév alakúak, a gépnév (hostid) egyértelmen azonosít egy gépet a tartományán belül (Windows NT esetén NetBIOS név). Egy tartománynévhez (netid) tartozó gépeket pedig egy tartománykiszolgáló adminisztrál. A tartománynév hierarchikus szerkezet, az egymásba skatulyázott tartományok egyre szkül körét jobbról balra haladva, egymástól ponttal elválasztva adja meg. Az IP cím Az IP-cím a csomag irányításához szükséges információkat tartalmazza. Minden forrás- és célcím mez 32 bites. A forráscím mez a csomagot küld készülék, a célcím mez pedig a csomagot fogadó készülék IP-címét tartalmazza 16

17 Az IP cím Az IP-cím egy 32 bites bináris szám. Az IP-címeket 4 oktettre szokták vágni, mert így könnyebb ket kiolvasni. Egy oktett maximális értéke decimális számmal kifejezve 255. IP címosztályok El kell tudni dönteni, hogy egy IP-cím A, B vagy C osztályú-e. Be kell tudni jelölni, hogy egy adott címosztályban mely oktettek jelölik a hálózatazonosítót, és melyek az állomásazonosítót. Az Interneten a hálózatazonosítókat egy küls szervezet adja, és csak az állomásazonosítók határozhatók meg helyileg Az eredeti elképzelés szerint alhálózati maszk nélkül is el lehetett volna határolni a cím két f részét. Finomhangolásra nem vált alkalmassá, így vezették be az alhálózati maszkot A Az els oktett a hálózatazonosító, értéke 0-val kezddik (decimálisan 0 és 127 közötti) Alhálózati maszkja: B Az els két oktett a hálózatazonosító Az els oktett els két számjegye 10 (értéke 128 és 191 közé esik) Alhálózati maszkja:

18 C Az els három oktett a hálózatazonosító Az els oktett els három számjegye 110 (értéke 192 és 223 közé esik) Alhálózati maszkja: D A D osztályú címeket az IP alapú csoportcímzés lehetvé tételére szánták. A szórásos cím egy olyan egyedi hálózati cím, amely az erre a címre küldött csomagokat az IP-címek egy elre megadott csoportjához irányítja. Így egy állomás egyszerre több címzettnek is továbbíthat egyetlen adatfolyamot. A D címosztály, hasonlóan a többihez, adott tartományba esik. A D osztályú címek els négy bitje mindig A D osztályú címek els oktettjének értéke tehát az , decimálisan a tartományba esik. Ha egy IP-cím egy 224 és 239 közötti érték oktettel kezddik, akkor a D osztályba tartozik. E Az Internet Engineering Task Force (IETF) ezeket a címeket saját kutatásaihoz tartja fenn. Az interneten tehát E osztályú címeket nem használnak. Az E osztályú címek els négy bitje mindig 1- es. Így az E osztályú címekben az els oktett értéke mindig az , decimálisan a tartományba esik. Speciális IP címek Ha a számítógépünk a hálózatra kapcsolt összes készülékkel kommunikálni akar, akkor gyakorlatilag kivitelezhetetlen, hogy ilyenkor az összes berendezés IP-címét megadjuk. A bináris 0-ákra végz IP-címek ugyanis hálózatcímeknek vannak lefoglalva. Üzenetszórás: a forrásnak egy olyan IP-címet kell használnia, melyet mindegyik gép felismer és vesz. Ezek az IP-címek általában bináris 1-esekkel végzdnek. Hálózatazonosító Az állomások, illetve készülékek csak az azonos hálózatazonosítóval rendelkez készülékekkel tudnak kommunikálni. Még ha fizikailag ugyanazon a szegmensen is vannak, de a hálózatazonosítójuk különbözik, nem tudnak egymással kommunikálni, hacsak nincs egy forgalomirányító, amely képes a különböz hálózatazonosítókat vagy logikai szegmenseket összekötni 18

19 Hálózatazonosítás A forgalomirányítók a hálózatazonosító révén képesek a csomagot a megfelel hálózati szegmensre irányítani. A hálózatra kapcsolt készülékek pedig az állomásazonosító alapján döntik el, hogy a csomag nekik szól-e, vagy sem. Szórási cím A hálózatazonosító azonosítja a szegmenst, a cím további része pedig azt mondja meg a készüléknek, hogy ez egy üzenetszórásos üzenet, melyre minden eszköznek figyelni kell. Minden hálózati készülék felismeri a saját IP-címét, valamint az adott hálózat üzenetszórási címét. Csomópontok száma A szórási cím és a hálózat címe nem adható egyetlen eszköznek sem Maximális csomópontszám = 2 az alhálózati maszk 0 jegyeinek száma 2 Mennyi a maximális csomópontszám akkor, ha az alhálózati maszk Klasszikus címosztályok A klasszikus, alhálózatokat nem használó IPcímosztályok pazarlóak. Létrehoztak néhány nagy címter blokkot (az A osztály 127 tagját), melyek egyenként több mint 16 millió állomást foghatnak össze. Azonban ezek közül talán egyik sem használja ki mind a 16 millió állomáscímet, így az IP-címek nagy része kárba vész. Létrehoztak egy másik felosztást is, amelyben viszonylag sok, közepes címter blokk (a B osztály több, mint tagja) egyenként több, mint állomást számlál. Még így is nagyon (st túl) sok állomás jut egy hálózatazonosítóra, ami minden hálózatazonosító esetén sok cím elfecsérlését jelenti. Klasszikus címosztályok A legnagyobb csoportban (a több, mint 16 millió tagot számláló C osztályban) csak 256 állomás lehet, ami viszont sokszor túl KEVÉS egy hálózat számára. A, B és C osztályú felosztások egyike sem biztosít optimális méreteket a hálózatfelügyelet szempontjából, ezért sok esetben nagy pazarlás ezeket alkalmazni a hierarchikus IP-címek kiosztásakor. IPv4 19

20 IPv6 IPv6 Felhasználók azonosítása Hálózati név hozzá tartozó jelszó ezeket az adatokat a szerver tárolja, és rajta keresztül lehet adminisztrálni A hálózati azonosítót szerver/kliens hálózatnál a rendszergazda biztosítja, melyhez ad egy átmeneti jelszót. Felhasználói jogok hetes periódussal meghatározható, hogy a nap mely szakában jelentkezhet be a felhasználó, milyen fizikai címmel rendelkez kliensekrl jelentkezhet be a felhasználó (általában alapértelmezés, hogy mindrl), Milyen protokollokkal történhet a felhasználó bejelentkezése, a hálózathasználathoz számlázás-szolgáltatást rendelve, adott keret eléréséig használhatja a felhasználó a hálózatot, ezt túllépve letiltódik az azonosítója, a felhasználó rendelkezésére bocsátott (a fájlkiszolgálón lév) lemezterület méretének korlátozása, könyvtár- és fájljogok. Könyvtár- és fájljogok Felhasználói csoportok Több felhasználó egy idben történ kezelésére csoportokat hozhatunk létre, vagy használhatjuk az eleve létez, beépített csoportokat. A jogok beállítását így csak a csoportokra kell elvégezni, az egyes felhasználóknál (vagy akár egy csoportnál is) csak a csoporttagságot kell megadni. 20

21 Munkaállomás ügyfélgép Alkalmazások futtatására használják Általában egy kiszolgálóhoz csatlakozik, amelyrl más számítógépekkel közösen használt adatokat ér el Ilyenkor valamilyen hálózati héjprogramot futtat Hálózati héjprogram Elfogja a felhasználói adatokat és az alkalmazások parancsait Eldönti, hogy a parancs a helyi vagy a hálózati operációs rendszernek szól A parancsot továbbadja vagy a helyi operációs rendszernek, vagy a hálózati kártyának, amely feldolgozza és továbbítja a hálózat felé Kezeli a hálózat és a munkaállomáson futó alkalmazások közti adatcseréket A munkaállomások operációs rendszere Windows NT/2000/XP (szerver képességekkel is rendelkezik, 2000/XP max 10 user) Windows 9x és ME (csak munkaállomás) UNIX, Linux (egyaránt használható szerverként és munkaállomásként) Kisebb teljesítmény munkaállomások szövegszerkeszt, táblázatkezel és pénzügyi programok futtatására használják Felsbb kategóriájú munkaállomások grafikus tervezprogramok, eszközfelügyeleti alkalmazások Számítógéppel segített tervezés (computer-aided design, CAD) Elektronikus áramkörök tervezése Idjárási adatok elemzése Számítógépes animáció Távközlési berendezések felügyelete Lemez nélküli munkaállomások A hálózati kapcsolat létrehozásához szükséges szoftvert a hálózati kártyán található, indítható ROM chipbl töltik be róluk feltölteni és rájuk letölteni adatokat nem lehet azokban a hálózatokban használnak, amelyeknél a biztonság kiemelt fontosságú 21

22 Hordozható munkaállomások Hálózati kapcsolatuk dokkoló állomással, küls hálózati csatolóval vagy PCMCIA kártyával biztosítható Kiszolgálók Hálózati operációs rendszerre épül környezetben nagy számú ügyfél éri el egy vagy több kiszolgáló erforrásait, egymással osztozva azokon A kiszolgáló gépeket úgy kell kiépíteni, hogy egyszerre több felhasználót is képesek legyenek kiszolgálni egy idben több feladatot is el tudjanak látni Hálózati operációs rendszerek kiegészít hálózatfelügyeleti eszközökkel vannak felszerelve olyan funkciókkal rendelkeznek, amelyeket nagy számú felhasználó egyidej kiszolgálására terveztek a hálózati operációs rendszereket általában nagyteljesítmény kiszolgálókra telepítik Kiszolgálók paraméterei nagykapacitású, nagysebesség lemezek nagymennyiség memória gyors hálózati csatolók bizonyos esetekben több processzor Általában TCP/IP-t használnak, és egy vagy több TCP/IP alapú szolgáltatást nyújtanak. Kiszolgálók használata felhasználók hitelesítése a megosztott erforrások elérhetségének biztosítása a kiszolgáló alapú hálózatokban leegyszersödik a hálózat felügyelete Követelmények a kiszolgálóval szemben robusztusnak és hatékonynak kell lenniük ers terhelés alatt is mködképeseknek kell maradniuk egy vagy több folyamat vagy rendszerelem meghibásodását is általános rendszerhiba nélkül kell túlélniük Ezt a kiszolgáló rendszerek redundánssá tételével érhetjük el 22

23 Redundancia olyan hardverelemek beépítését jelenti, amelyek képesek átvenni a meghibásodott részegységek feladatait a hibák ellenére is tovább tudjanak ködni javításukat is leállítás nélkül lehessen elvégezni Kiszolgáló alkalmazások web-szolgáltatások, HTTP (Hypertext Transfer Protocol, hiperszöveg-átviteli protokoll) FTP (File Transfer Protocol, fájlátviteli protokoll) DNS (Domain Name System, tartománynév-kezel rendszer) SMTP (Simple Mail Transfer Protocol, egyszer levéltovábbító protokoll) Kiszolgáló alkalmazások POP3 (Post Office Protocol 3, postahivatal protokoll) IMAP (Internet Messaging Access Protocol, internetes üzenet-hozzáférési protokoll) a Sun Microsystems hálózati fájlrendszere (Network File System, NFS) a Microsoft kiszolgálói üzenetblokk (Server Message Block, SMB) Kiszolgáló alkalmazások nyomtatási szolgáltatások dinamikus állomáskonfiguráló protokoll (Dynamic Host Configuration Protocol, DHCP) alapszint hálózati tzfalként is üzemelhetnek proxy hálózati címfordítás (Network Address Translation, NAT) Ügyfél-kiszolgáló modell a feldolgozást több számítógépen végzi el lehetvé teszi távoli rendszerek információk és hálózati erforrások megosztását A legtöbb hálózati operációs rendszert ügyfélkiszolgáló modell szerint mköd hálózati szolgáltatások biztosítására tervezték Minden TCP/IP-t futtató számítógépet állomásnak nevezünk, függetlenül attól, hogy kiszolgáló vagy ügyfél funkciót tölt be Fogalmak Helyi állomás Az a számítógép, amelyen a felhasználó éppen dolgozik. Távoli állomás A felhasználó által a helyi géprl elért másik számítógép. Kiszolgáló Egy vagy több ügyfélnek hálózaton keresztül szolgáltatásokat biztosító számítógép. Ügyfél Hálózaton keresztül egy vagy több kiszolgáló szolgáltatásait igénybe vev számítógép. 23

24 A kiszolgálók alkalmazásának hátrányai költségnövekedés a kiszolgáló meghibásodása a teljes rendszer leállását okozhatja A kiszolgálók kezeléséhez és karbantartásához szakért személyzet szükséges különleges kiszolgáló számítógépek és célszoftverek megvásárlása Hálózati operációs rendszerek Novell Netware UNIX (HP-UX, Sun Solaris, BSD, SCO, AIX) Windows (NT Server, 2000 Server,.NET Server, 2003 Server) Linux (Debian, RedHat-Fedora, SuSE, Mandrake-Mandriva) A hálózati operációs rendszer kiválasztásának fbb szempontjai Teljesítmény Felügyelet rendelkezésre álló megfigyelési eszközök Biztonság méretezhetség robusztusság Teljesítmény a fájlok hálózaton keresztüli, az ügyfelek és a kiszolgálók közötti írását és olvasását egyaránt kiváló teljesítménnyel kell végeznie Kiváló teljesítményét akkor is meg kell riznie, ha ers terhelés alatt áll, mert egyszerre sok ügyfél intéz hozzá kéréseket nagy terhelés mellett is szinten tudja tartani a teljesítményét Felügyelet és megfigyelés A hálózati operációs rendszer felügyeleti interfésze biztosítja a szerverek megfigyeléséhez, az ügyfelek adminisztrációjához, a fájlok, a nyomtatók és a lemezes meghajtók kezeléséhez szükséges eszközöket A felügyeleti interfész biztosítja a lehetséget az új szolgáltatások telepítésére és konfigurációjuk megadására. A kiszolgálókon rendszeres figyelést kell végezni, illetve szükség esetén a beállítások finomhangolásáról is gondoskodni kell Biztonság védenie kell az ellenrzése alatt álló erforrásokat felhasználók hitelesítése a hálózati erforrások illetéktelen elérésének megakadályozása az ügyfelek és a kiszolgálók között továbbított adatok titkosítása 24